Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 83. számában (2005. március 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Jegybanki alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntése értelmében a jegybanki alapkamat mértéke 2005. január 25-ike óta 9,00%. A változást az 1/2005. (I. 24.) MNB rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2005/9. szám)

Foglalkoztatáspolitikai járulékkedvezmény

A pénzügyminiszter, valamint a foglalkoztatási miniszter együttes rendeletben szabályozta a foglalkoztatáspolitikai célú járulékkedvezmény elszámolásának részletes szabályait. A február 13-ától hatályos 7/2005. (II. 8.) PM-FMM együttes rendelet a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény alapján úgy rendelkezik, hogy a kedvezmény iránti igénylés az illetékes APEH-igazgatósághoz, az APEH által rendszeresített bevallásnyomtatványon nyújtható be.

A munkaadónként benyújtott igényeket az APEH havonta összesíti. Az igénylést csökkenteni kell az adott hónapban az adózó által végrehajtott önellenőrzés, illetve adóhatósági megállapítás kapcsán visszafizetett jogosulatlanul igénybe vett összegekkel.

(Magyar Közlöny, 2005/14. szám)

Külföldiek foglalkoztatása

2005-ben Magyarországon összesen egyidejűleg engedéllyel foglalkoztatható külföldiek legmagasabb számát 87 ezer főben állapította meg a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter.

(Magyar Közlöny, 2005/9. szám)

Felnőttképzést folytató intézmények bírságolása

A felnőttképzési tevékenységet jogszerűtlenül folytató intézménnyel szemben bírságot szabhat ki a kijelölt munkaügyi központ. A bírság mértéke igazodik a kötelezettségszegés tartamához, ismétlődéséhez, valamint a jogsértés súlyához.

Az 1/2005. (I. 19.) FMM rendelet szerint a munkaügyi központ abban az esetben is bírságot szab ki, ha a felnőttképzést folytató intézmény nyilvántartásba vétel nélkül folytat felnőttképzési tevékenységet.

A felnőttképzést folytató intézmény tevékenységének ellenőrzését bárki kezdeményezheti, vagy arra hivatalból kerül sor. A munkaügyi központ az ellenőrzést szakértő bevonásával végzi. A kirendelt szakértő - a véleményének előterjesztése érdekében - az érintett intézmény székhelyén, nyilvántartásban szereplő telephelyén, illetve a képzésre rendszeresen rendelkezésre álló helyszíneken szemlét tarthat, a felnőttképzéssel kapcsolatos dokumentumokba betekinthet. A szakértői tevékenységért járó munkadíj mértéke legfeljebb 32 000 forint, amely a vizsgálat során felmerülő költségeket nem tartalmazza.

A munkaügyi központ által hozott határozat elleni fellebbezést a Foglalkoztatási Hivatal bírálja el.

(Magyar Közlöny, 2005/7. szám)

Változó postai díjszabás

Február 1-jétől az alábbiak szerint emelkedtek a postai szolgáltatások díjai. A változást a 1/2005. (I. 19.) IHM rendelet tartalmazza.

Levél (levelezőlap, képes levelezőlap) díja:

 

Nem elsőbbségi díj

Elsőbbségi díj

- szabványlevél

50 Ft

90 Ft

- egyéb levél

   

50 grammig

70 Ft

120 Ft

100 grammig

85 Ft

160 Ft

- levelezőlap, képeslevelezőlap

50 Ft

90 Ft

A hivatalos irat díja:

Hivatalos irat saját kezéhez

270 Ft

Hivatalos irat egyéb

200 Ft

(Magyar Közlöny, 2005/7. szám)

Villamos energia

Villamosenergia-elosztás hatósági díja

Az 5/2005. (I. 21.) GKM rendelet 2008. december 31-ig szabályozza a villamosenergia-elosztás és -átvitel, a rendszerirányítás és a rendszerszintű szolgáltatások hatósági díjait. A jogszabály mellékletei részletezik az induló rendszerhasználati díjak megállapításának módszertani szabályait, valamint az éves árkorrekciók mechanizmusát.

A 6/2005. (I. 21.) GKM rendelet a villamosenergia-ellátásban alkalmazott általános rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló korábbi jogszabályt módosítja. A rendelet melléklete felsorolja a villamos energia általános rendszerhasználat legmagasabb hatósági díjait (áfa nélkül).

Közüzemi célra értékesített villamos energia árszabályozása

A közüzemi célra és elosztóhálózati veszteség pótlására értékesített villamos energia árszabályozásáról, valamint a közüzemi villamos energia nagykereskedő által hatósági áron értékesített villamos energia árainak megállapításáról tartalmaz szabályokat a 4/2005. (I. 21.) GKM rendelet. A rendeletet:

- a közüzemi nagykereskedő által közüzemi célra, valamint az elosztóhálózati engedélyes részére értékesített villamos energia árának szabályozására,

- a közüzemi nagykereskedő által közüzemi célra, valamint az elosztóhálózati engedélyes részére értékesített villamos energia legmagasabb hatósági árainak és azok alkalmazási feltételeinek a megállapítására, valamint

- a közüzemi szolgáltató által értékesített villamos energia átlagárának szabályozására kell alkalmazni.

Villamosenergia-árak a lakosság részére

A "C" díjszabással kell elszámolni a villamosenergia-ipari társaságok munkavállalói és nyugdíjasai által vételezett villamos energiát évi 20 000 kWh-t meg nem haladó fogyasztás esetén. Az e feletti fogyasztást az "A" díjszabás II. tömbjének díjtételével kell elszámolni - fogalmaz a 7/2005. (I. 21.) GKM rendelet.

A lakossági fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia legmagasabb díjai általános forgalmi adó nélkül:

"A" (lakossági általános

I. tömb: a fogyasztás 1320 kWh/évet meg nem haladó része 26,80 Ft/kWh,

II. tömb: a fogyasztásnak az I. tömböt meghaladó, 1320 kWh/év feletti része

28,00 Ft/kWh,

"B" (lakossági vezérelt, külön mért)

14,30 Ft/kWh,

"C" (villamosenergia-ipari)

8,10 Ft/kWh

Villamosenergia-árak a közüzemi fogyasztók részére

A 8/2005. (I. 21.) GKM rendelet a nem lakossági közüzemi fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló korábbi jogszabályt módosítja. A jogszabály február 1-jén lépett hatályba.

A villamos energia átvételének árai

Változtak az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételének szabályai és árai. Erről a február 1-jén hatályba lépett 9/2005. (I. 21.) GKM rendeletben olvashatnak.

A rendelet melléklete tartalmazza az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia új árait (áfa nélkül), amelyek például:

- az 56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet 4. § (4) bekezdés a)-d), f) és h) pontja alá tartozó villamos energia esetében:

Csúcsidőszak 28,74 Ft/kWh

Völgyidőszak16,51 Ft/kWh

Mélyvölgyidőszak 9,38 Ft/kWh

- az 56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet 4. § (4) bekezdés e) pontja alá tartozó villamos energia esetében 0,1 és 5 MW közötti villamosenergia-átadási teljesítmény mellett:

Csúcsidőszak 28,74 Ft/kWh

Völgyidőszak 16,51 Ft/kWh

Mélyvölgyidőszak 9,38 Ft/kWh

- az 56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet 5. § (2) bekezdésében meghatározott villamos energia esetében:

Csúcsidőszak 18,76 Ft/kWh

Völgyidőszak
és mélyvölgyidőszak 9,38 Ft/kWh

- az 56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet 4. § (5) bekezdésének a) pontjában és b) pontjának (i) alpontjában foglaltakon belül az 5. számú melléklet 1. b), valamint 2. b) pontja alá tartozó (nem földgáz tüzelőanyaggal, kapcsoltan termelt) villamos energia esetében:

Csúcsidőszak 24,84 Ft/kWh

Völgyidőszak 14,13 Ft/kWh

Mélyvölgyidőszak 9,38 Ft/kWh

- az 56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdésének c) pontja alá tartozó villamos energia esetében:

Csúcsidőszak 44,10 Ft/kWh

Völgyidőszak és mélyvölgyidőszak 27,60 Ft/kWh

(Magyar Közlöny, 2005/8. szám)

Kiállítási kedvezmény találmányok, védjegyek számára

A 2005. szeptember 16-18. között, Hódmezővásárhelyen megrendezendő "IDEA 2005" (Ötlet - Újdonság - Találmány) nemzetközi kiállításon és vásáron bemutatásra kerülő találmányokat, védjegyeket, formatervezési és használati mintákat kiállítási kedvezmény, illetve kiállítási elsőbbség illeti meg. Erről adta ki 2/2005. (MK 14.) MSZH közleményét a hivatal elnöke.

(Magyar Közlöny, 2005/14. szám)

Kötelező felelősségbiztosítás igazolása itthon és külföldön

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tájékoztatójában tette közzé a Magyar Köztársaság területére belépő külföldi telephelyű gépjárművek, valamint a magyar forgalmi rendszámú gépjárművel külföldre utazók miként igazolhatják, hogy érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkeznek.

A magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója által a Magyarországon a kötelező felelősségbiztosítás művelésére jogosult biztosítóval kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés területi hatálya az Európai Gazdasági Térség tagállamainak területére - a Magyar Köztársaság területét is beleértve -, valamint Svájcra terjed ki. Kiterjed továbbá a biztosítási szerződés területi hatálya a nemzetközi Zöldkártya Rendszer azon országai területére, amelyek irodájával a Magyar Nemzeti Iroda kétoldalú megállapodást kötött.

A Zöldkártya Rendszernek az Európai Gazdasági Térséghez tartozó tagországai:

- Ausztria,

- Belgium,

- Ciprus,

- Csehország,

- Dánia (és a Feröer-szigetek),

- Észtország,

- Finnország,

- Franciaország (és Monaco),

- Görögország,

- Hollandia,

- Izland,

- Írország,

- Lengyelország,

- Lettország,

- Litvánia,

- Luxemburg,

- Magyarország,

- Málta,

- Nagy-Britannia és Észak-Írország (és a Channel-szigetek, Gibraltár és Man szigete),

- Németország,

- Norvégia,

- Olaszország (és a Vatikán és San Marino),

- Portugália,

- Spanyolország,

- Svédország,

- Szlovákia,

- Szlovénia.

Liechtenstein képviseletét a Zöldkártya Rendszerben és az Európai Unió 4. számú irányelve alapján létrejött szervezetekben Svájc látja el.

A Zöldkártya Rendszernek nem az Európai Gazdasági Térséghez tartozó tagországai:

- Albánia,

- Andorra,

- Belarusz,

- Bosznia-Hercegovina,

- Bulgária,

- Horvátország,

- Irán,

- Izrael,

- Macedónia (hivatalos rövidítéssel F.Y.R.O.M.),

- Marokkó,

- Moldávia,

- Románia,

- Svájc,

- Szerbia és Montenegró (kivéve Koszovó területe, amely az ENSZ felügyelete alatt áll),

- Tunézia,

- Törökország,

- Ukrajna.

A nemzetközi gépjárműforgalomban a másoknak okozott károk megtérítése céljából megkívánt kötelező gépjármű-biztosítási fedezet meglétének igazolása a Zöldkártya Rendszer keretében történik. E rendszerhez tartoznak Európa országai, valamint Irán, Izrael, Marokkó, Tunézia, de nem tagjai - Belarusz, Észtország, Lettország, Litvánia, Moldávia és Ukrajna kivételével - a volt Szovjetunió utódállamai.

A Zöldkártya Rendszerhez tartozó országok gépjárműveinek üzemben tartói az adott országra érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosításuk meglétét a zöldkártyával igazolják.

Az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban és az egyezményhez csatlakozott országokban kiadott forgalmi rendszámmal, illetőleg az országjelzéssel ellátott járművek üzemben tartói a Magyar Köztársaság területére történő belépésükkor és az itt-tartózkodás tartama alatt biztosítottnak tekintendők.

A fentiektől függetlenül külföldre utazáskor minden esetben ajánlott a zöldkártya kiváltása. Különösen javasolt a zöldkártya kiváltása Bosznia-Hercegovinába, Görögországba, Macedóniába, Máltára, Olaszországba, Romániába, valamint Szerbia és Montenegróba történő utazáskor.

Minden esetben kötelező kiváltani a zöldkártyát az alább felsorolt országokba gépjárművel történő utazáskor:

- Albánia,

- Andorra,

- Belarusz,

- Bulgária,

- Irán,

- Izrael,

- Moldávia,

- Marokkó,

- Törökország,

- Tunézia,

- Ukrajna.

(Magyar Közlöny, 2005/7. szám)

EUROCONTROL útvonal-használati díjak

Február 17-étől módosultak az EUROCONTROL útvonal-használati díjak. A 10/2005. (II. 14.) GKM rendelet melléklete és függeléke tartalmazza a változásokat.

2005-től alkalmazott egységdíjszabás:

Belgium/Luxemburg83,83 euró

Német Szövetségi Köztársaság71,49 euró

Franciaország60,58 euró

Egyesült Királyság82,76 euró

Hollandia 53,69 euró

Írország31,09 euró

Svájc86,48 euró

Portugália - Lisszabon49,02 euró

Ausztria 68,65 euró

Spanyolország

- szárazföldi terület71,95 euró

- Kanári-szigetek66,05 euró

Portugália - Santa Maria14,98 euró

Görögország 36,84 euró

Törökország28,50 euró

Málta - Malta32,03 euró

Olaszország69,57 euró

Ciprus34,74 euró

Magyarország34,80 euró

2005-től a késedelmes útvonaldíj-fizetés esetén alkalmazott késedelmi kamat mértéke évi 7,13 százalék.

(Magyar Közlöny, 2005/17. szám)

Pályázati felhívás vizsgaszervezésre

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium pályázati felhívást tett közzé az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmák - munkavédelmi technikus, személyügyi ügyintéző, társadalombiztosítási ügyintéző, társadalombiztosítási szakelőadó -, szakképesítések vizsgaszervezési jogának elnyerésére.

Pályázatot adhat be az a szakképzést folytató intézmény, amely

- jogi személyiséggel rendelkezik, vagy egyéni vállalkozó,

-szerepel a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 8. §-ában meghatározott felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában, és nyilvántartásba vétele óta legalább 2 év eltelt,

- eleget tett az Fktv. 9. §-ának (5) bekezdése szerinti - a tevékenységéről szóló kétéves - beszámolókészítési kötelezettségének,

- nincs az illetékes adó- és vámhatóság által nyilvántartott, lejárt köztartozása,

- nem áll csőd-, végelszámolási, illetve felszámolási eljárás alatt.

A pályázat benyújtásának határideje: 2005. április 7.

A pályázattal elnyerhető vizsgaszervezési jogosultság 2005. július 1-jétől 2009. június 30-ig érvényes.

(Magyar Közlöny, 2005/13. szám)

Változó szakképesítési követelmények

Március 1-jétől megváltozik néhány szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelménye. A 3/2005. (II. 10.) FMM rendelet 1. számú melléklete módosította a középfokú munkavédelmi technikus szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit, a 2. számú melléklet pedig a munkaügyi miniszter ágazatához tartozó szakképesítésekhez kiadott új szakmai és vizsgakövetelményeket tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2005/15. szám)

Hitelintézetek adatszolgáltatási kötelezettsége

A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások ez év februárjától a rendszeres helyszínen kívüli felügyeleti ellenőrzés érdekében az eddig számukra előírt havi, negyedéves, félévenkénti, illetve évenkénti, valamint időszakos jelentés mellett napi jelentést is kötelesek készíteni, amelyet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére küldenek meg. Az 5/2005. (II. 4.) PM rendelet rendelkezik az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet és pénzügyi vállalkozás magyarországi fióktelepeinek adatszolgáltatásáról is.

(Magyar Közlöny, 2005/13. szám)

Befektetési szolgáltató adatszolgáltatási kötelezettsége

A 6/2005. (II. 4.) PM rendelet a befektetési szolgáltató és a külföldi székhelyű befektetési szolgáltató magyarországi fióktelepe üzleti, szolgáltatási tevékenységéhez, a befektetési vállalkozás és hitelintézet kereskedésikönyv-vezetéséhez, az árutőzsdei szolgáltató és az elszámolóház szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére történő adatszolgáltatási kötelezettségével kapcsolatosan állapít meg szabályokat, melyeket az arra kötelezetteknek februártól kell alkalmazniuk.

(Magyar Közlöny, 2005/11. szám)

Tizenharmadik havi nyugdíj

A tizenharmadik havi nyugdíj első részletét a március hónapra járó nyugellátással együtt folyósítják. Erről a 30/2005. (II. 15.) Korm. rendelet szól.

(Magyar Közlöny, 2005/18. szám)

Új adatlapok a kollektív szerződések bejelentéséhez

A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter újraszabályozta a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részleteit. A 2/2005. (I. 28.) FMM rendelet mellékletei közlik a különböző bejelentő adatlapokat.

(Magyar Közlöny, 2005/11. szám)

Országkockázat tőkekövetelménye

Március 2-ától változott az országkockázat tőkekövetelményéről szóló 16/2001. (III. 9.) PM rendelet, valamint a befektetési vállalkozások országkockázatának tőkekövetelményéről szóló 8/2002. (II. 20.) PM rendelet. A 11/2005. (II. 15.) PM rendelet alapján a következő az egyes országok és más önálló pénzügyi igazgatású területek besorolási listája.

Az 1. kategóriába tartozó országok:

- Amerikai Egyesült Államok,

- Andorra,

- Aruba,

- Ausztrália,

- Ausztria,

- Bahama-szigetek,

- Bahrein,

- Barbados,

- Belgium,

- Bermuda,

- Botswana,

- Chile,

- Ciprus,

- Csatorna-szigetek (Alderney, Jersey, Guernsey, Sark),

- Csehország,

- Dánia,

- Dél-afrikai Köztársaság,

- Dél-Korea,

- Egyesült Arab Emírségek,

- Egyesült Királyság,

- Észtország,

- Finnország,

- Franciaország,

- Görögország,

- Hollandia,

- Hongkong,

- Horvátország,

- Írország,

- Izland,

- Izrael,

- Japán,

- Kajmán-szigetek,

- Kanada,

- Katar,

- Kazahsztán,

- Kína,

- Kuvait,

- Lengyelország,

- Lettország,

- Liechtenstein,

- Litvánia,

- Luxemburg,

- Makao,

- Malajzia,

- Málta,

- Man sziget,

- Mauritius,

- Mexikó,

- Monaco,

- Németország,

- Norvégia

- Olaszország,

- Omán,

- Portugália,

- San Marino,

- Spanyolország,

- Svájc,

- Svédország,

- Szaúd-Arábia,

- Szingapúr,

- Szlovákia,

- Szlovénia,

- Tajvan,

- Thaiföld,

- Trinidad és Tobago,

- Tunézia,

- Új-Zéland.

A 2. kategóriába tartozó országok:

- Azerbajdzsán,

- Bulgária,

- Cook-szigetek,

- Costa Rica,

- Egyiptom,

- El Salvador,

- Fidzsi-szigetek,

- Fülöp-szigetek,

- Guatemala,

- India,

- Irán,

- Jordánia,

- Lesotho,

- Macedónia,

- Marokkó,

- Oroszország,

- Panama,

- Peru,

- Románia.

A 3. kategóriába tartozó országok:

- Belize,

- Benin,

- Bosznia-Hercegovina,

- Brazília,

- Burkina Faso,

- Gambia,

- Ghána,

- Indonézia,

- Jamaica,

- Kolumbia,

- Libanon,

- Madagaszkár,

- Mali,

- Mongólia,

- Mozambik,

- Pakisztán,

- Pápua Új-Guinea,

- Suriname,

- Szerbia és Montenegró,

- Törökország,

- Ukrajna,

- Venezuela,

- Vietnam,

- Zöld-foki Köztársaság.

A 4. kategóriába a fel nem sorolt országok tartoznak.

(Magyar Közlöny, 2005/18. szám)

Központosított közbeszerzés

A központosított közbeszerzések hatálya alá tartozó kiemelt termékeket és a keretszerződés, keretmegállapodás leghosszabb időtartamát a 10/2005. (I. 19.) Korm. rendelet tartalmazza. A központi beszerző szervezet által kezelt központosított közbeszerzési eljáráshoz történő csatlakozást bármely, a Kbt. hatálya alá tartozó szervezet kezdeményezheti a központi beszerző szervezetnél.

A csatlakozási feltételek fennállásának megállapítása érdekében a központi beszerző szervezet a csatlakozás kezdeményezőjét további adatközlésre hívhatja fel, a regisztráció kézhezvételét követő 5 napon belül.

A jogszabály az eljárási szabályok részletezése során előírja például, hogy a központi beszerző szervezet a központosított közbeszerzési rendszer keretén belül lefolytatott közbeszerzési eljárásokat elsősorban keretmegállapodásos eljárással bonyolítja le. Ettől való eltérés esetén a központi beszerző szervezet tájékoztatja az irányítását ellátó minisztert.

Az országosan kiemelt termékek közül néhány:

- távközlési eszközök és szolgáltatások,

- telefonközpontok, telefonkészülékek és kapcsolódó szolgáltatások,

- internetszolgáltatások,

- másoló- és sokszorosítógépek,

- ügyvitel-technikai berendezések és eszközök,

- bútorok,

- gépjárművek,

- üzemanyagok,

- egészségügyi termékek,

- repülőjegy-beszerzés és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások.

(Magyar Közlöny, 2005/7. szám)

Termelői csoportok meghatározása

A 6/2005. (I. 24.) FVM rendelet módosította a termelői csoportok meghatározását. Ezek szerint a termelői csoportok az azonos termék, illetve termékcsoport szerint szerveződő termelők olyan együttműködései, amelyekben a termelők a piaci pozícióik megerősítése érdekében, az általuk önállóan végzett mezőgazdasági, erdészeti vagy halászati alaptevékenységükhöz illeszkedő tevékenységre, különösen az általuk előállított növényi és állati termékek termelési folyamatának elősegítésére, az azzal kapcsolatos beszerzésre, termékeik feldolgozásra való átvételére, tárolására, piacképes áruvá történő előkészítésére, valamint közös értékesítésére, az e rendeletben meghatározott szabályok betartásának vállalásával önkéntesen társulnak.

A termelői csoportként történő elismerés feltétele, hogy a szervezet taglétszáma legalább tizenöt fő, a tagok által megtermelt, illetve feldolgozott, az állami elismerés tárgyát képező termék értékesítéséből származó tárgyévi árbevétel pedig legalább háromszázmillió forint legyen. Gabona- - a tönköly-, durumbúzát és rizst kivéve -, olajosnövény-, illetve dohánytermesztés, tehéntejtermelés, valamint baromfi- és sertéstenyésztés esetében a tárgyévi árbevételnek el kell érnie az ötszázmillió forintot. Juh-, kecske-, nyúl- és prémesállat-tartás, méhészet, valamint fűszer- és gyógynövénytermesztés, illetve -gyűjtés, tönköly- és durumbúza-termesztés esetében a tárgyévi árbevétel minimum százmillió forint.

(Magyar Közlöny, 2005/9. szám)

Bortermelés

Aki a 2004/2005. borpiaci évben személyesen és saját birtokán 500 hektoliter alatti mennyiségben állít elő bort, vagy 500 hektoliter alatti bornak megfelelő mennyiségben dolgoz fel szőlőt, a melléktermékek kötelező lepárlása helyett alkalmazhatja a melléktermékek ellenőrzés melletti kivonását. Ilyen értelemben módosította a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek lepárlásáról és kivonásáról szóló korábbi jogszabályt a 4/2005. (I. 18.) FVM rendelet.

Az új szabályok szerint a lepárló az átvétel napján köteles a melléktermék típusát, mennyiségét és alkoholtartalmát tartalmazó sorszámozott átvételi elismervényt kiállítani. Az átvételi elismervényt, ha annak tartalmával egyetért, a termelő vagy annak megbízottja írja alá. Az átvételi elismervény tanúsítja, hogy a termelő eleget tett a melléktermék-leadási kötelezettségének. Ha a melléktermékek leadásakor a termelő az átvevő lepárló által analitikai módszerrel megállapított alkoholtartalmat vitatja, akkor az összes alkoholtartalmat a termelő és az átvevő lepárló együttes jelenlétében vett minta alapján ismételt analitikai vizsgálattal kell megállapítani.

(Magyar Közlöny, 2005/6. szám)

Etil-alkoholokra vonatkozó adatszolgáltatás

A mezőgazdasági eredetű etil-alkoholok közösségi rendtartásával kapcsolatos adatszolgáltatásról rendelkezik a 6/2005. (I. 19.) Korm. rendelet. A jogszabály hatálya kiterjed a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol, a nem mezőgazdasági eredetű etil-alkohol előállítóinak, bel- és külpiaci forgalmazóinak, e termékek készlettulajdonosainak, valamint felhasználóinak az etil-alkohol piacának figyelemmel kíséréséhez szükséges adatszolgáltatásra. A negyedéves és éves adatszolgáltatásokat minden negyedévet, illetve évet követő második hónap 15. napjáig a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központi Hivatalához kell megküldeni.

Az előállításra vonatkozó becslés adatait évente kétszer, január 31-éig, illetve július 31-éig kell eljuttatni a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanácshoz.

(Magyar Közlöny, 2005/7. szám)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. március 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére