A befolyásszerzésre vonatkozó – ún. konszernjogi – szabályokat a zártkörűen működő részvénytársaságok és a korlátolt felelősségű társaságok esetében a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.), míg a nyilvánosan működő részvénytársaságoknál az említett jogszabály mellett a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) tartalmazza.
Befolyásszerzés zártkörűen működő részvénytársaságban és korlátolt felelősségű társaságban
A korábbi társasági jogi előírásokkal ellentétben a konszernjoggal kapcsolatos kötelezettségek ma már nemcsak a gazdasági társaságokat, szervezeteket, hanem a magánszemélyeket is terhelik a Gt. 3. §-a (1) bekezdésének rendelkezése alapján, amely szerint gazdasági társaságot üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok egyaránt alapíthatnak, működő ilyen társaságba tagként beléphetnek, illetőleg abban társasági részesedést (részvényt) szerezhetnek.
Részesedésfajták
A társasági részesedésnek – annak mértékére figyelemmel – a Gt. alapján három formáját ismerjük. Ennek megfelelően
– jelentős befolyással rendelkezik a tag (részvényes), ha az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több mint huszonöt százaléka illeti meg;
– többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik a tag, illetve részvényes, ha az ellenőrzött társaságnál a szavatok több mint ötven százaléka illeti meg (ez esetben egyben uralkodó tagnak is minősül), és
– közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik az uralkodó tag, ha az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több mint háromnegyed része illeti meg.
Bejelentési és közzétételi kötelezettség
Abban az esetben, ha a tag (uralkodó tag) az előzőekben ismertetett mértékő befolyást szerez, kötelezettségek terhelik. Egyrészt a jelentős, többségi, illetve a közvetlen irányítást biztosító befolyás fennállását – az annak létrejöttét követő harminc napon belül – be kell jelentenie az ellenőrzött társaság székhelye szerint illetékes cégbíróságnak. Emellett a bejelentéssel egyidejűleg el kell járnia a Cégközlöny Szerkesztőségénél is a befolyásszerzés tényének és mértékének a Cégközlönyben való közzététele iránt. (A bejelentés az illetékes cégbírósághoz címzett, teljes bizonyító erejű okirat, amelyben a részesedés megszerzője lényegében a későbbiekben részletezett közzététel tartalmával azonosan bejelenti, hogy mely társaságban, milyen hatállyal, milyen úton
- például üzletrész-adásvétel -, milyen mértékű részesedést szerzett, megjelölve, hogy az esetében milyen szavazatarányt testesít meg.)
Bejelentési eljárás
A cégbírósági bejelentés ingyenes, az írásbeli nyilatkozat beadható ügyfélfogadási időben az illetékes cégbíróságon, avagy ajánlott küldeményként is továbbítható a bíróságra. Lényeges, hogy a befolyást megszerző bejelentése mellett annak a társaságnak, amelynek üzletrészeit (részvényeit) a Gt. szerinti – bejelentésköteles mértékben – megszerezték, e tényt változásbejelentési nyomtatványon az illetékes cégbírósághoz be kell jelenteni, a változást követő 30 napon belül. A bejelentésért 15 000 forint összegű közzétételi költségtérítést kell fizetni, és azt – jelenleg még – 8000 forint összegű illetékfizetési kötelezettség is terheli. A cég általi bejelentéshez a gyakorlatban célszerű a részesedést szerző bejelentésének, valamint a közzététel iránti kérelemnek a csatolása is.
Közzétételi eljárás
A Cégközlönyben történő közzétételért 15 000 forint közzétételi költségtérítést kell fizetni, amelynek megfizetését a közzététel iránti kérelemhez kell csatolni. A közzététel "megrendelhető" postai úton, az Igazságügyi Minisztérium címén, valamint a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat erre rendszeresített telefaxszámán egyaránt (441-3732).
A mulasztás következményei
Korlátozott szavazati jog
Addig az időpontig, amíg a befolyást megszerző a fentiek szerinti kötelezett a befolyásszerzéssel kapcsolatos bejelentési előírásoknak nem tesz eleget, szavazati jogát kizárólag a bejelentési kötelezettség által nem érintett részesedése szerinti mértékben gyakorolhatja.
Felelősség felszámolás esetén
A Gt. a többségi, valamint a közvetlen irányítást biztosító befolyás megszerzése esetén a bejelentési késedelmet, illetve a bejelentés elmulasztását az előzőekben említetteken túlmenően is szankcionálja. Az említett kategóriákban a bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése vagy elmulasztása esetén, az ellenőrzött társaság felszámolása során – abban az esetben, ha az ellenőrzött társaság vagyona a hitelezők kielégítésére nem nyújt fedezetet – annak a bejelentés teljesítéséig felmerült tartozásaiért teljes és korlátlan felelősség terheli a mulasztó felet.
Mentesség a kötelezettségek teljesítése alól
Bizonyos esetekben azonban a fentiekben ismertetett kötelezettségek nem terhelik a befolyásszerzőt, illetőleg vele szemben ebből adódóan a felsorolt jogkövetkezmények sem alkalmazhatók. Amennyiben ugyanis a jelentős, többségi, illetőleg a közvetlen irányítást biztosító befolyás az azokkal azonos vagy nagyobb mértékű jogosultságok csökkenése eredményeként keletkezik, úgy a részesedést megszerző mentesül a bejelentési kötelezettség alól, és felelőssége sem alakul át korlátlan felelősséggé a Gt. szerinti felszámolási helyzetben.
Eljárás társaságok kölcsönös befolyásszerzése esetén
A jogalkotónak rendeznie kellett azt a gyakorlati életben rendszeresen előforduló problémát, amikor részvénytársaságok és korlátolt felelősségű társaságok kölcsönösen jelentős, többségi, valamint közvetlen irányítást biztosító befolyást szereznek.
Elidegenítési kötelezettség
Részvénytársaságok és korlátolt felelősségű társaságok kölcsönösen jelentős mértékű befolyása esetén az a gazdasági társaság, amelynek befolyását először tették közzé a Cégközlönyben, megtarthatja teljes részesedését, a másik gazdasági társaság azonban részesedésének a szavazatok huszonöt százalékát meghaladó részét megtestesítő részesedését köteles elidegeníteni.
Korlátozott tagi (részvényesi) jogosítványok
A részesedés fentiek szerinti elidegenítéséig az arra kötelezett gazdasági társaság csak az elidegenítési kötelezettség által nem érintett részesedése szerinti mértékben gyakorolhatja tagsági jogviszonyából eredő jogait.
Ellenőrzött társaság részesedésszerzési korlátja
Többségi befolyás esetén az ellenőrzött társaság nem szerezhet részesedést az uralkodó tagban, illetve a már meglévő részesedését a többségi befolyás létrejöttétől számított száznyolcvan napon belül köteles elidegeníteni.
Vételi kötelezettség
Amennyiben részvénytársaság szerez egy másik részvénytársaságban, illetve korlátolt felelősségű társaságban többségi, illetve közvetlen irányítást biztosító befolyást, úgy annak a cégjegyzékbe történt bejegyzését követő közzétételtől számított hatvan napon belül bármely részvényes kérheti, hogy részvényeit az uralkodó tag forgalmi értéken vegye meg. A Gt. rendezi azt is, hogy az előzőek szerinti forgalmi érték megállapítása során
- ha az ellenőrzött társaság nyilvánosan működő részvénytársaság – a részvények ellenértéke nem lehet kevesebb, mint a nyilvánosan működő részvénytársaságban, nyilvános vételi ajánlat útján történő befolyásszerzésre vonatkozó törvényi rendelkezésekben meghatározott legkisebb ellenérték.
Nyilvánosan működő részvénytársaság mentessége
A fenti rendelkezés alkalmazására azonban nincs lehetőség akkor, ha az ellenőrzött társaság nyilvánosan működő részvénytársaság, feltéve hogy a többségi, illetve közvetlen irányítást biztosító befolyás az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezéseknek a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzésre vonatkozó szabályai szerint jön létre – e szabályokra a későbbiekben kitérünk.
Felelősség a bejelentési kötelezettség teljesítése esetén
Mint azt korábban említettük, a bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése, illetve elmulasztása esetén az uralkodó tagot felelősség terhelheti egy esetleges felszámolási eljárásban. A felelőssége azonban az említett kötelezettségek teljesítése ellenére is fennállhat a Gt. értelmében, a következők szerint:
Hátrányos üzletpolitika
Abban az esetben, ha az ellenőrzött társaság az uralkodó tag legalább többségi irányítást biztosító befolyása következtében tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat, és ennek következtében az ellenőrzött társaság felszámolása esetén az ellenőrzött társaság vagyona a hitelezők kielégítésére nem nyújt fedezetet, a hitelező felszámolási eljárás során benyújtott keresete alapján a bíróság megállapíthatja az uralkodó tag korlátlan és teljes felelősségét az ellenőrzött társaság tartozásaiért.
Biztosítékadási kötelezettség
Ha pedig az uralkodó tag az ellenőrzött társaságban közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik, azok a hitelezők, akiknek az ellenőrzött társasággal szembeni le nem járt követelései a befolyás közzétételét megelőzően keletkeztek, a közzététel utáni kilencvennapos jogvesztő határidőn belül követeléseik erejéig biztosítékot követelhetnek az uralkodó tagtól.
A felelősség bírósági megállapítása
Közvetlen irányítást biztosító befolyás esetén, ha az uralkodó tag a közvetlen irányítást biztosító befolyás következtében tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat, és ez az ellenőrzött társaság kötelezettségeinek teljesítését jelentősen veszélyezteti, az ellenőrzött társaság bármely tagja (részvényese), illetve hitelezője keresete alapján a bíróság megállapíthatja az uralkodó tag korlátlan és teljes felelősségét az ellenőrzött társaság tartozásaiért.
Az előzőekben ismertetett előírásokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a részvénytársaság vagy a korlátolt felelősségű társaság valamely részvényese, illetve tagja már a társaság alapításakor a szavazatoknak legalább a felével, illetve háromnegyedével rendelkezik.
Befolyásszerzés nyilvánosan működő részvénytársaságban
A befolyásszerzés fajtái
A Tpt. szerint befolyásszerzésnek minősül a részvénytársaság közgyűlésén a döntéshozatalban való részvétel lehetőségét biztosító szavazati jog megszerzése, ideértve
– a szavazati jogot biztosító részvényre vonatkozó vételi jog, visszavásárlási jog, határidős vételi megállapodás érvényesítését vagy
– a szavazati jog használati, haszonélvezeti jog alapján történő gyakorlását, valamint azt, ha
– a befolyás nem a befolyásszerző közvetlenül erre irányuló magatartása révén, hanem egyéb körülmények – így különösen öröklés, jogutódlás vagy a részvénytársaságnak a részvényesek szavazati jogát érintő, a szavazati arányokat módosító határozata vagy a szavazati jogok feléledése – következtében jön létre.
Ezenkívül befolyásszerzésnek minősül a részvényes által a részvénytársaság más részvényesével kötött olyan megállapodás is, amely alapján
– a részvényes jogosult a vezető tisztségviselők, illetve a felügyelőbizottság tagjai többségének megválasztására, illetőleg visszahívására, vagy
– a felek kötelezettséget vállalnak a részvénytársaság egységes szempontok szerint történő irányítására.
Végül a befolyásszerzés egymással közeli hozzátartozói kapcsolatban nem álló (független) személyek összehangolt magatartása révén is létrejöhet.
Egybeszámítási szabály
A fentiek szerinti befolyásszerzés tényének, illetve mértékének megállapítása során a közvetlen és a közvetett befolyásszerzést, valamint a Ptk. 685.
§-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozók befolyásának mértékét egybe kell számítani (közeli hozzátartozók a Ptk. említett rendelkezése alapján: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér).
Értelmezések
Témánk szempontjából
– a harmadik személy által saját nevében, de a részvényes javára történő szavazatijog-gyakorlást a részvényes szavazati jogaként,
– a szerződést biztosító mellékkötelezettségként biztosítékul adott részvény alapján a részvényest megillető szavazati jogot – eltérő megállapodás hiányában – a biztosíték jogosultjának szavazati jogaként
kell figyelembe venni.
Részvényes javára eljáró személy befolyásszerzése
A fenti bekezdésben foglaltaktól eltérően a saját nevében, de a részvényes javára eljáró személy befolyásszerzését kell megállapítani akkor, ha az eljáró harmadik személy nem a Tpt. 151. §-ának (1) bekezdésében és a 152. §-ában foglaltaknak megfelelően (azaz nem részvényesi meghatalmazottként), hanem részvényesként jegyezteti be magát a részvénykönyvbe.
Bejelentésköteles részesedésszerzések
A Tpt. előírása szerint a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő ötszázalékos mértéket elérő, majd ezt követően minden további ötszázalékos mértéket (tíz, tizenöt, húsz százalék stb.) elérő befolyásszerzést a szerző fél köteles két naptári napon belül a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, valamint a részvénytársaság igazgatóságának bejelenteni. Az előzőek szerinti százalékos mértékek megállapítása szempontjából a befolyást szerző fél által korábban megszerzett összes befolyást és az utolsó befolyásszerzést együttesen kell figyelembe venni.
Bejelentési kötelezettség részesedéscsökkenés esetén
A bejelentési kötelezettség – a zártkörűen működő részvénytársaságokkal kapcsolatosan ismertetett előírásokkal ellentétben – fennáll a befolyással rendelkező befolyásának az előzőekben meghatározott mértékeket elérő csökkenése esetén is.
A bejelentés tartalma
A bejelentésnek tartalmaznia kell
– a befolyásszerző, illetve az elidegenítő, vagy a Tpt. 65. §-ának (2) bekezdésében meghatározott megállapodások esetében a megállapodásban részt vevő felek megnevezését, székhelyét (lakóhelyét), cégjegyzékszámát,
– az elért befolyás mértékét,
– a Tpt. 65. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kapcsolat, vagy a hozzátartozói minőség megjelölését, továbbá
– a befolyásszerzés vagy elidegenítés időpontját.
[Emlékeztetőül: a Tpt. 65. §-ának (2) bekezdése szerint befolyásszerzésnek minősül a részvényes által a részvénytársaság más részvényesével kötött olyan megállapodás is, amely alapján a részvényes jogosult a vezető tisztségviselők, illetve a felügyelőbizottság tagjai többségének megválasztására, illetőleg visszahívására, vagy a felek kötelezettséget vállalnak a részvénytársaság egységes szempontok szerint történő irányítására.]
Közzétételi kötelezettség
A befolyást szerző a bejelentéssel egyidejűleg haladéktalanul kezdeményezi a bejelentés közzétételét. Ha a befolyást a Tpt. 65. §-ának (2) bekezdésében meghatározott – írásunk korábbi részében már ismertetett – módon szerzik meg, akkor a bejelentési és közzétételi kötelezettség valamennyi felet közösen terheli.
Bejelentési és közzétételi kötelezettség áll fenn minden olyan megállapodás esetén is, melynek alapján a befolyást csak a megállapodásban meghatározott későbbi időpontban vagy feltételtől függően szerzik meg. (E szabály is lényegesen szigorúbb a zártkörűen működő részvénytársaságok és korlátolt felelősségű társaságok vonatkozásában megismert rendelkezéseknél.) A bejelentési kötelezettség határidejét ebben az esetben a megállapodás megkötésének napjától kell számítani, és a bejelentésnek, illetve a közzétételnek tartalmaznia kell a befolyás gyakorlásának lehetséges kezdő időpontját és feltételét egyaránt.
A teljesség érdekében utalunk arra, hogy bejelentési és közzétételi kötelezettséget a befolyásszerző helyett annak anyavállalata is teljesítheti.
A közzététel helye
A közzétételi kötelezettség, vagy a közzététel kezdeményezése vonatkozásában a közzététel helye egy országos napilap és egy, a PSZÁF által működtetett, vagy általa ilyennek elismert, a tőkepiac szereplőitől származó hivatalos információk megjelentetését végző nyilvános elektronikus adattovábbítási és tárolási rendszer, vagy egy, a PSZÁF által kiadott, avagy ilyennek elismert, a tőkepiac szereplőitől származó hivatalos információk megjelentetését végző nyomtatott napilap, valamint – ha van ilyen – a részvénytársaság honlapja.
Uniós közzététel
A bejelentést követően haladéktalanul, de legkésőbb kilenc napon belül a társaság a befolyásszerzés tényét közzéteszi az Európai Unió valamennyi olyan tagállamában, amelyben részvényeit elismert piacon hivatalosan jegyzik.
A kérelem tartalma
A közzététel iránti kérelemben meg kell jelölni, hogy
– a közzététel a részvénytársaság hirdetményi lapjának, illetve egy, a PSZÁF által kiadott vagy ilyennek elismert, a tőkepiac szereplőitől származó hivatalos információk megjelentetését végző nyomtatott napilap legközelebbi számában,
– és a Tpt. 37. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott helyen történjék meg (azaz: egy, a PSZÁF által működtetett, vagy általa ilyennek elismert, a tőkepiac szereplőitől származó hivatalos információk megjelentetését végző nyilvános elektronikus adattovábbítási és tárolási rendszerben).
Mentesség
Az ötvenszázalékos befolyás elérését követően az ismertetett bejelentési és közzétételi kötelezettségnek csak a hetvenöt, illetve a kilencvenszázalékos befolyás elérésekor kell ismét eleget tenni. Ezt a szabályt kell alkalmazni a befolyás csökkenésének bejelentésére, közzétételére is.
Szankció mulasztás esetén
A bejelentés és közzététel elmulasztása esetén a bejelentési kötelezettség teljesítéséig a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok nem gyakorolhatók.
Kisebbségi jogok alakulása a befolyásszerzés bejegyzését követően* A többségi, illetve a közvetlen irányítást biztosító befolyásnak a cégjegyzékbe történt bejegyzését követő közzétételét követően a Gt. 51. §-ában, 230. §-ában és 231. §-ában meghatározott kisebbségi jogok – amennyiben a társasági szerződés (alapszabály) alacsonyabb mértéket nem állapított meg – a leadható szavazatok legalább öt százalékát képviselő tagok (részvényesek) indítványára gyakorolhatóak. * Az említett kisebbségi jogok a következők: kérelem a társaság legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) összehívására a cél és az ok megjelölésével; írásbeli kérelem a részvénytársaság igazgatóságához valamely kérdés közgyűlési napirendre tűzése iránt az ok megjelölésével; kérelem a közgyűlés cégbíróság általi összehívására. Az első jogosultság mind a korlátolt felelősségű társaság, mind pedig a részvénytársaság tulajdonosait megilleti, míg az utóbbi két kisebbségi jogosítvány a részvényesek által gyakorolható. |
Konszernjog a jogalkalmazásban* A Gt. 288. §-ának (3) bekezdése alapján, ha a befolyásszerzés, illetve annak bármely fokozata úgy jön létre, hogy a törvény által szabályozott befolyásolási fokozatokkal azonos vagy nagyobb mértékű befolyások csökkenésével alakul ki a konszernhelyzet, nem kell alkalmazni a Gt. XIV. fejezetében meghatározott kötelezettségeket, illetve jogkövetkezményeket (bejelentés, közzététel kötelezettsége, felelősség a felszámolási eljárásban). A jogalkotó szerint ugyanis ilyenkor egy már kialakult helyzeten belül csak ún. személycsere következik be. Ezért a befolyás mozdulatlansága vagy csökkenése útján kialakuló többségi helyzeteket a Gt. kivonja a konszernjog hatálya alól. (Ezt a megoldást a jogalkalmazó vitathatónak tartja, mert sem az ellenőrzött társaságnak, sem a tagoknak, illetve részvényeseknek nem mindegy, hogy az uralkodó tagjuk milyen üzleti érdekkörhöz tartozik és milyen az üzleti hírneve.) * A Gt. 288. §-ának (2) bekezdése kivételes előírásként terjeszti ki a konszernjogi szabályokat a közvetett szerzésre. A hivatkozott jogszabályhely szerint ugyanis az egyszemélyes gazdasági társaság befolyásszerzését a Gt. 3. §-ának (1) bekezdése szerinti jogalany (külföldi és belföldi természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság) befolyásszerzésének tekinti. Ezért a gazdasági társaságok által alapított egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság befolyásszerzése az alapítók befolyásszerzésének minősül. * A Gt. 288. §-a (2) bekezdésének utolsó fordulata szerint külön törvény a befolyásszerzést további feltételekhez kötheti. A befolyásszerzés különleges eseteit – a védett jogtárgy oldaláról – több törvény is szabályozza, így például a versenytörvény, amelynek célja a piaci verseny szabadságának a biztosítása és a versenykorlátozó monopolhelyzetek kialakulásának megakadályozása. * A legszélesebb körű konszernjogi szabályozást azonban a nyilvánosan működő részvénytársaságok vonatkozásában a Tpt. új rendelkezései állapítják meg. A Tpt. ugyanakkor nem helyezte hatályon kívül a Gt. XIV. fejezetében lévő konszernjogi szabályokat a nyilvánosan működő részvénytársaságok tekintetében. Ellenkezőleg, a Tpt. 80. §-ának (2) bekezdése szerint a Gt.-ben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettségeket nem érintik a Tpt. VII. fejezetében előírt közzétételi és bejelentési kötelezettségek. Ezért bizonyos esetekben a Gt. és a Tpt. befolyásszerzéssel kapcsolatos szabályait párhuzamosan alkalmazni kell a nyilvánosan működő részvénytársaságoknál. (Részletek a Gt.-hez tartozó Kommentárból, KJK-KERSZÖV CompLex Jogtár. |