A tőzsde

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 83. számában (2005. március 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A tőzsde működése jellemzi az adott gazdaság állapotát, ugyanakkor az optimális a fejlődés egyik motorja is lehet. Sajnos sokak számára még ma is egyfajta misztikus hely, ahol csak a beavatott kevesek boldogulnak. Cikkünkben a tőzsdére vonatkozó alapvető tudnivalókat ismertetjük, testközelbe hozva ezt a régi-új intézményt.

A tőkepiac meghatározó eleme a tőzsde. Olyan koncentrált piac, ahol a helyettesíthető tömegáruk kereskedelme történik. Lényege a keresleti és a kínálati oldal koncentrált "összehozása". Olyan színhely tehát, ahol a résztvevők szigorú, speciális szabályok szerint kereskedhetnek, meghatározott árukat, meghatározott helyen, időben és módon meghatározott személyek adhatnak-vehetnek. A meghatározott szabványok alatt a tőzsdék szabályzatai értendők, amelyek kitérnek arra, hogy milyen termékekkel lehet kereskedni, kik kaphatnak kereskedési jogosultságot az adott tőzsdén, s természetesen arra is, hogy milyen szabályok betartásával lehet megkötni az üzleteket, s hogyan lehet és kell elszámolni ezeket az üzleteket.

A kereskedésen túl a tőzsde egyik legfontosabb szerepe a nyilvánosság biztosítása. A tőzsde információs központ, mutatja az értékpapírok kiállítójának megítélését, várható eredményeit visszatükrözi az értékpapír árfolyamában. Maguk a tőzsdék is nagyon sokat tesznek azért, hogy minél szélesebb körbe jussanak el az információk a tőzsdei szereplőkről (például a Budapesti Értéktőzsde számos információértékesítő céggel, úgynevezett vendor céggel áll kapcsolatban, amelyek valós idejű tájékoztatást adnak a tőzsdei eseményekről). Mindezek következményeként jelző szereppel bír a gazdaság állapotára.

A tőzsde szervezett tőkepiac, rendszeres alternatívákat jelez a befektetők részére. Két nagy csoportja van: az árutőzsde és az értéktőzsde. Az értékpapírok forgalma (a hitel- és valutaügyletekkel, valamint a nemesfém-kereskedelemmel együtt) az értéktőzsdén zajlik. Mindkettőre jellemző, hogy kereskedési joggal rendelkező személyek, a tőzsdei kereskedők köthetnek üzleteket.

Más megközelítésben a tőzsde a hatékony tőkeáramlás, tőkeértékelés, az árfolyam- és egyéb kockázat megosztása érdekében a tőzsdei termékek, azaz a tőzsdén forgalmazott pénzügyi eszköz és áru keresletét és kínálatát koncentráló, azok kereskedését lebonyolító, a nyilvános árfolyam-alakulást elősegítő gazdálkodó szervezet.

Tőzsdekényszer

Magyarországon tőzsdekényszer érvényesül, azaz a tőzsdére bevezetett értékpapírokra és a tőzsdei termékekre elfogadott megbízást a befektetési szolgáltató, illetve az árutőzsdei szolgáltató csak a tőzsdei forgalomban teljesítheti. Ez elősegíti a mindenki által átlátható ügyletkötést és árfolyam-alakulást, hiszen a tőzsdei ügyletekről, azok árfolyamáról a tőzsde naponta nyilvános jelentést tesz közzé, ugyanakkor megakadályozza, hogy a befektetési szolgáltató az ügyfelével nyilvánosan nem közölt árfolyamon, tőzsdén kívüli saját számlás ügyletet kössön a tőzsdei értékpapírokra.

A tőzsdekényszer alkalmazását segíti az az előírás is, hogy a tőzsdére bevezetett értékpapírra és a tőzsdei termékre a befektetési szolgáltató az ügyfelével bizományosi szerződést köt, tehát az értékpapír adásvételét saját számlás, tőzsdén kívüli forgalomban nem bonyolíthatja le. A bizományi konstrukció nagyon lényeges tulajdonsága viszont - a Polgári Törvénykönyvben foglalt rendelkezésektől eltérően -, hogy ha a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a bizományi szerződésben a kikötöttnél kedvezőbben értékesíti az értékpapírt, az így keletkező nyereség kizárólag az ügyfelet illeti meg. A Ptk. bizományi szerződésre vonatkozó rendelkezése lehetőséget ad arra, hogy a szerződésben kikötött limitár fölötti értékesítés esetén osztozni lehessen a nyereségen. Ennek alkalmazása az értékpapír-forgalmazásban nem célszerű, mivel a befektetési szolgáltató részéről manipulációs lehetőséget teremt az ügyfelekkel szemben. A befektetési szolgáltató feladata az ügyfelek gondos kiszolgálása, és ebbe a követelménybe beletartozik az is, hogy a befektetési szolgáltató az ügyfél javára minél jobb árfolyamot érjen el. Ez pedig csak az értékesítés nyereségének átadására vonatkozó speciális szabályozással biztosítható hatékonyan.

Tőzsdei termékek

A tőzsdén a kereskedés a tőzsdei termékekkel folyik. Szinte bármilyen könnyen azonosítható, helyettesíthető, forgalomképes áruval lehet kereskedni a tőzsdéken: értékpapírokkal az értéktőzsdén, árucikkekkel, gabonával, olajjal az árutőzsdéken.

A tőzsdék típusai

Kétféle tőzsdét különböztetünk meg a tőzsdén forgalmazott termékek alapján: értéktőzsdét és árutőzsdét.

Értéktőzsde

Az értékpapírtőzsde az értékpapírok koncentrált, meghatározott szabályok között működő piaca. Feladata az értékpapírok kiválasztása, adásvételének lebonyolítása, árfolyamának meghatározása, új értékpapírok bevezetése, az adásvételi szokásjog kialakítása és a tőzsdei bíráskodás.

Az értékpapírtőzsde jelentős szerepet játszik a gazdaságban. Számottevő a vagyonértékelő, árfolyam-meghatározó szerepe. A részvények árfolyama ugyanis a napi piaci kereslet-kínálat alakulása által határozódik meg, és ez egyben választ is ad arra, hogy mennyit ér az adott vállalat. Ugyanis minél több a vevő, annál magasabbra kúszik az árfolyam, így annál többre értékeli a piac a vállalatot. Az értékítélet alapja természetesen a cégek gazdasági teljesítménye.

Az értéktőzsdének is egyik legfontosabb szerepe az információközpontosítás: a bankokat, befektetőket ellátja a vállalatok értékeléséhez szükséges információkkal. Az árfolyam meghatározásával, a részvények értékelésével a befektetőket jövedelmezőbb vállalatok, ágazatok felé orientálja, amivel a gazdaság hatékonyabb működését segíti elő. Másrészt informálja a hitelezőket az árfolyamok nyilvános kialakítása útján, hogy a piac miként értékeli az adott, hitelért folyamodó vállalatot. Ha az értékelés negatív, akkor a hitelező esetleg magasabb kamatokat, komolyabb biztosítékot fog megállapítani.

A tőzsde azzal, hogy lehetővé teszi a kismegtakarítók részére is a részvények megvásárlását, jövedelempolitikai szerepet is betölt, mert ezáltal növekedhet a gazdaság tulajdonosi bázisa.

Árutőzsde

Az árutőzsde nagy tömegű áruk koncentrált értékesítésének piaca, amely előnyös a termelők és a vásárlók számára, hiszen szervezett keretek között összekapcsolja azokat. Országonként változó - a gazdasági helyzet függvényében -, hogy az árutőzsdén milyen szekciókat alakítanak ki. Tipikus a mezőgazdasági termékek és termények tőzsdei kereskedelme, valamint a pénzpiaci kereskedelem.

Az árutőzsdei szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű folytatása forintban, illetőleg valutában, devizában:

- bizományosi tevékenység;

- kereskedelmi tevékenység;

- ügynöki tevékenység.

Az árutőzsdei szolgáltatás tárgya a tőzsdei termékek közül az áru - ideértve a közraktárjegyet, annak leválasztott árujegyrészét, a forgalomképes vagyoni értékű jogot is - és az abból képzett származtatott termék.

Tőzsdei kereskedés

A kereskedésnek két alaptípusa van: a nyílt kikiáltásos kereskedés és az elektronikus távkereskedés. Vannak piacok, ahol ezek kombinációja valósul meg. Anyílt kikiáltás lényege: egy helyszínen koncentrálódik a kereskedés, a brókerek a tőzsdeteremben (vagy a pitben) gyűlnek össze, és hangos szóval teszik meg az ajánlataikat, amelyeket az elfogadó fél szintén hangos szóval fogad el. Ebben az esetben rögzíteni kell a hangot és a képet, ugyanis mindenki tévedhet, elhallhat valamit. Ezt a kavargó nyüzsgést nem olyan régen szüntették meg a magyarországi értéktőzsdén, ugyanis a BÉT is áttért az elektronikus távkereskedésre (MMTS, Multi Market Trading System).

Tőzsdei piacok

Két alapmodellt alkalmaznak a tőzsdék: az árjegyzői piacot és az ajánlatvezérelt piacot. Az utóbbi modell működik a Budapesti Értéktőzsdén is. Ez azt biztosítja, hogy az egy időben rendelkezésre álló összes ajánlatot megjeleníti az ajánlati könyvben, s mindazok az ajánlatok, amelyek párra találnak, azonnal teljesülnek is.

Az árjegyzői piac olyan piacszervezési modell, amelyben egy-egy piaci szereplő vállalja föl egy-egy termékben a forgalom és a likviditás biztosítását, folyamatosan kétoldalú, vételi és eladási ajánlatokat téve. Az árjegyzők és a tőzsde szerződésben rögzítik, hogy ezeket az ajánlatokat milyen mennyiségre, milyen ársávban kell folyamatosan tartani.

Budapesti Értéktőzsde (BÉT)

1864-ben I. Ferenc József osztrák császár rendelete nyomán állították fel Pesten az Áru- és Értéktőzsdét, amely igazán látványos fejlődésnek az 1867-es kiegyezés után indult. A századforduló közeledtével Magyarország aktívan bekapcsolódott az európai gazdasági életbe, a budapesti tőzsde jegyzéseit is rendszeresen közölték Bécsben, Frankfurtban, Londonban és Párizsban. Az 1930-as évek elejének nagy gazdasági válsága elérte Magyarországot is, 1931 nyarától 1932 őszéig a tőzsdét be is zárták.

A Budapesti Értéktőzsde a rendszerváltozást követően, 1990. június 21-én újra megnyitotta kapuit. A kilencvenes évek elején számos vezető magyar társaság (így például az IBUSZ, a Skála-Coop, a Mol, a Domus, a Globus, a Richter Gedeon) magánosításában játszott a tőzsde jelentős szerepet. A legtöbb részvénybevezetés 1999-ben történt, ekkor 16 cég jött a tőzsdére, összesen 213 milliárd forint kibocsátási áron. A legnagyobb piaci aktivitás a kilencvenes évtized végén és 2000-ben volt megfigyelhető. Ezt követően a forgalom jelentősen viszszaesett, csak 2002 második felében indult meg újra a stabilizálódás, fellendülés.

Az évek során a BÉT működési feltételei, szervezete, funkciója is sokat változott. Az első kereskedési terem a Váci utcában volt, majd 1992-ben került át a Tőzsde a Deák Ferenc utcai patinás épületbe. Az azonnali piacot tekintve a tőzsdetermi, nyílt kikiáltásos kereskedés - részleges elektronikus támogatással - 1995-ig folyt. Ekkortól már az értékpapírok kereskedése mind a kereskedési teremben, mind távkereskedési rendszerben folyt egészen 1998 novemberéig, amikor is az új, immár teljes mértékben távkereskedési rendszer, a Multi Market Trading System (MMTS) bevezetésre került. A kereskedési "zaj" kevesebb mint egy évvel később, 1999 szeptemberében szűnt meg végleg a teremben, ugyanis ekkor indult el a - már 1995 tavasza óta létező és addig nyílt kikiáltásos módon kereskedett - határidős piac elektronikus távkereskedése. Azóta a korábbi kereskedési parketten a BÉT kereskedéslevezető és informatikus szakemberei dolgoznak.

A BÉT-en csak jegyzett értékpapírokkal lehet kereskedni. Nem jegyzett papírokra csak a tőzsdén kívül lehet üzletet kötni.

A Budapesti Értéktőzsde hivatalos honlapja: www.bet.hu, ahol minden lényeges információ, tőzsdei szabályzat stb. könnyen hozzáférhető.

Önkormányzat, önszabályozás

A BÉT alapításában, működésében nincsen szerepe az államnak, csak ellenőrzést gyakorol felette. A tevékenység szabályait a törvény keretei között a tőzsde tagjai határozzák meg. A BÉT önkormányzó és önszabályozó szervezet, amely maga határozza meg tevékenységét, választja meg bizottságait, alakítja ki szabályzatát.

Alapszabályzata rendelkezik a tőzsdetaggá válás, a felfüggesztés, a megszűnés, a kizárás eljárási rendjéről, a tőzsde szervezetéről, a tőzsde testületeinek feladat- és hatásköréről. Az Alapszabályon kívül a tőzsdének létezik még bevezetési és forgalomban tartási szabályzata, tagi szabályzata, elszámolási és értéktári szabályzata, valamint szabványosított határidős tőzsdei ügyletekről szóló szabályzata. Az Alapszabály elfogadásáról és módosításáról a BÉT Közgyűlése határoz, a szabályzatok módosításáról és elfogadásáról pedig a Tőzsdetanács. A szabályzatok hatálybalépéséhez a PSZÁF jóváhagyása szükséges.

Közgyűlés

A BÉT legfőbb szerve a tagjai összességéből álló közgyűlés. Itt választják meg a tőzsde összes tisztségviselőjét, bizottságát, valamint:

- a Tőzsdetanácsot (amely a tőzsde ügyvezető testülete),

- a Tőzsdetitkárságot (amelynek feladata a tőzsdei kereskedelem szervezése, belső felügyelet, a Tőzsdetanács döntéseinek végrehajtása, a tőzsde gazdálkodási tevékenységének végzése),

- az etikai bizottságot (melynek feladata, hogy a tőzsdei kereskedelem során felmerülő etikai problémákat elrendezze),

- a felügyelőbizottságot, amely a BÉT általános ellenőrző szerveként jogosult a tőzsdei gazdálkodást, üzletkötéseket, a tőzsde szervezeteinek működését, a tőzsde vagyoni helyzetét, valamint az értékpapírtörvény, az Alapszabály, a tőzsdei szabályzatok betartását ellenőrizni,

- a szakmai bizottságokat, amelyek feladata a tőzsde működésének elősegítése, a közgyűlés és a Tőzsdetanács döntéseinek előkészítése,

- a tőzsdei választott bíróságot, melynek feladatai közé tartozik, hogy a tőzsdei ügyletekkel, azok megkötésére irányuló megbízásokkal, a tőzsde Alapszabályával és szabályzatainak alkalmazásával kapcsolatban kialakuló jogvitában eljárjon.

Piacok

Három szegmens (piac) működik a Budapesti Értéktőzsdén.

A részvénypiac, amelyben A és B kategóriában lehet kereskedni (idetartoznak a befektetési jegyek is).

A második szegmens a hitelpapírok (állampapírok, jelzáloglevelek, vállalati kötvények) piacáé.

A harmadik a származékos piac, amelyen határidős és opciós kontraktusokkal lehet kereskedni: egyedi részvényekre, index alapú határidős termékekre, devizákra és kamatokra.

Működik ezek mellett egy szabadpiaci szegmens is, amelyen hivatalosan be nem vezetett, de kereskedhető papírokkal folyik az adásvétel.

Budapesti Árutőzsde (BÁT)

A BÁT elődjét, a Terménytőzsde Kft.-t 1,9 millió forintos törzstőkével, 1989. augusztus 15-én hívta életre hat alapító tag. Mivel azonban küszöbön állt a rendszerváltás, szükség volt egy olyan szervezetre, amely szabályozza az egyensúly megtalálását és megtartását. Az akkor még csak várható, később be is következett árliberalizáció miatt a termelői, raktározói, valamint felhasználói oldalon megnőtt a kockázat. Július 18-án az új törvények adta lehetőséggel élve 28 alapító tag megalapította a Budapesti Árutőzsdét, és létrehozta a gabonaszekciót. A rá következő évben az élőállat- és a hússzekciót, 1993-ban pedig a devizaszekciót, amely 94-ben pénzügyi szekcióvá alakult.

Szekciók

A szekció azon kereskedőket tömöríti magába, amelyek tőzsdei forgalmazásra jogosultak. A kereskedők a tőzsdei kereskedési jogokat szekcióban gyakorolják. Jelenleg három szekció működik: a pénzügyi (pl. DEM, USD), a gabona (pl. búza, kukorica) és a hús (pl. vágósertés).

A Budapesti Árutőzsdén az alapvető és meghatározó határidős ügyletek mellett úgynevezett azonnali ügyleteket is lehet kötni a gabona-, valamint a hús- és élőállat-szekciókban.

A BÁT két területen is igen sikeresen jut előre: a piacok és a tőzsdetermékek körében állandó a növekedés. ABÁT első évében a forgalom 570 millió forint volt, 1996-ra viszont már közel 918 milliárd forint lett. 1990-ben 3618 kontraktusra 200 üzletkötés, 1996-ban viszont 5,4 millió kontraktusra 19 ezer üzletkötés történt. 1997-ben összesen 33 termék volt jelen a tőzsdén, ebből 14 a gabonaszekcióban (például kukorica, takarmány és étkezési búza), 9 a hús-, és az élőállat-szekcióban (többek között vágósertés, vágóbika), valamint a pénzügyi szekcióban szerepelt (olasz líra, ECU, USA-dollár). Az üzletkötések nagyobb része határidőre történik.

A Budapesti Árutőzsde hivatalos honlapja a www.bce-bat.com, ahol minden lényeges információ, tőzsdei szabályzat stb. könnyen hozzáférhető.

A BÉT és a BÁT egyesülése

Folyamatban van a BÉT és a BÁT egyesülése, amelytől a tőkepiac szereplői a befektetői kereslet élénkülését és a működési költségek csökkenését várják. Számos elhalt kezdeményezés után 2004-ben célegyenesbe érkezett az a jó pár éves terv, amely egyesítené a BÉT és a BÁT működését. Az integráció a várakozások szerint akár több százmillió forintos hasznot is hozhat megtakarítások formájában.

A tőzsde szabályzata

A tőzsdei kereskedők véleményének kikérését követően a tőzsde igazgatósága szabályzatban határozza meg a tevékenységére vonatkozó általános szabályokat, valamint a tőzsdei kereskedőkre és kibocsátókra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket. A szabályzat többek közt tartalmazza a kereskedés szabályait, a megsértésük esetén alkalmazható szankciókat, a kereskedési jog megszerzésének, felfüggesztésének, megszűnésének feltételeit és eljárási rendjét, a kereskedés felfüggesztésének feltételeit, az elszámolás rendjét, az árfolyam nyilvánosságra hozatalának módját, a tőzsdei szolgáltatások díjait. A szabályzat módosításához a PSZÁF engedélye szükséges.

A tőzsdei forgalmazás felfüggesztése

A forgalmazás felfüggesztéséről a tőzsdei szabályzatban meghatározott személy dönt. Erre abban az esetben kerülhet sor, ha a további forgalmazás nem biztosítja a rendezett, áttekinthető és tisztességes kereskedést, illetve ha a tőzsdei kereskedés elszámolása nem biztosított. A döntésről értesíteni kell a kibocsátót. A felfüggesztés nem haladhatja meg a tíz tőzsdenapot, három napnál hosszabb felfüggesztéshez a PSZÁF előzetes hozzájárulása szükséges.

A tőzsde működésének, valamint a befektetők jogos érdekeinek biztosítása céljából lehetőség van - a PSZÁF azonnali tájékoztatása mellett - meghatározott tőzsdei termékcsoport forgalmazásának felfüggesztésére is, ennek időtartama azonban az egy tőzsdei napot nem haladhatja meg.

A PSZÁF, illetve a tőzsde igazgatósága meghatározott termékek tekintetében, legfeljebb harminc nap időtartamra, elrendelheti a forgalmazás felfüggesztését, ha a tőkepiac működése szempontjából ez elkerülhetetlen. A teljes tőzsdei forgalmazás tíz napot meghaladó terjedelmű felfüggesztéséhez a pénzügyminiszter hozzájárulása szükséges.

Ha már nem indokolt a felfüggesztés, az azt elrendelőnek azonnal intézkednie kell a forgalmazás visszaállításáról.

A tőzsde gazdálkodása

A tőzsde gazdálkodására a Gt. szabályai irányadók a következő eltérésekkel:

- kizárólag állampapírba, valamint tőzsdei elszámolást végző, a tőzsdében 10%-ot meg nem haladó tulajdonnal rendelkező elszámolóház által kibocsátott részvénybe fektethet be;

- ingatlantulajdont csak tevékenysége ellátása céljából szerezhet;

- csak olyan gazdasági társaságban lehet tulajdonos, amely tőzsdei vagy azt segítő tevékenység megvalósítását szolgálja;

- nem lehet olyan gazdasági társaságban részesedése, melyben korlátlanul felel a társaság tartozásaiért.

A tőzsde működésének nyilvánossága

A tőzsdei kereskedéssel kapcsolatos adatok nyilvánosak, azonban a keletkezésüktől számított húsz percen belüli átadásukért a tőzsde ellenértékre jogosult, ezt meghaladón azokhoz mindenki szabadon hozzáférhet, és azokat szabadon felhasználhatja. A tőzsdével kapcsolatos egyéb adatok közül a PSZÁF-hoz történő bejelentéssel egyidejűleg a tőzsde köteles nyilvánosságra hozni különösen a következőket:

- a tőzsdei tevékenység megkezdése,

- a kereskedési szünnap elrendelése,

- a részvényesek neve, illetve tulajdoni hányaduk,

- a közgyűlés összehívása a napirenddel, valamint az elfogadott határozatok,

- a gazdálkodásról szóló jelentések.

Tőzsdei szünet

A tőzsde sok okból szünetelhet: ünnepnap, technikai problémák stb. Van azonban egy beépített mechanizmus is az egyes értékpapírok szüneteltetésére. Túl nagy árfolyam-elmozdulás esetén, megelőzve a krachot és lehiggasztva a brókereket, automatikusan szünetel az adott részvény kereskedelme a BÉT-en.

A tőzsdék előnyei

* A tőzsdék kialakulása alapvetően arra vezethető viszsza, hogy a tőzsde nélküli kereskedés több szempontból nem volt előnyös a befektetők számára. A tőzsdék kialakulásához vezető fő okok tehát a tőzsdék előnyeit is megmutatják. Ezek az okok a következők * Ha nem a tőzsdén folyik a kereskedés, akkor a tőzsdén kívül zajlik, vagyis over the counter (OTC), azaz a banki pultok fölött (innen jön a tőzsdén kívüli piac elnevezése). Ha itt el akarjuk adni a részvényeinket, akkor nekünk magunknak kell vevőt találnunk, ami általában nem egyszerű feladat. * A másik nehézség az OTC-n a partnerkockázat: tudnunk kell, hogy kivel, milyen feltételekkel üzletelünk, és nem könnyű megbízható partnert találni. * További gondot jelent, hogy nem szervezett piacon nehéz információt szerezni arról, hol is állnak az árak, milyen áron lehet eladni, venni, milyen áron, mekkora mennyiséget lehet beszerezni valamiből. Ezek az információk csak szűken és szórtan állnak rendelkezésre. * Ha mindezt összevetjük a tőzsdei üzletkötéssel, akkor azt láthatjuk, hogy a tőzsdén az árak nyilvánosak. Itt koncentrálódik a kereslet és a kínálat; itt nem kell partnert keresni, hiszen a börzén az engedéllyel rendelkező kereskedők a befektetők legszélesebb körét képviselik. Szinte minimálisra csökken a partnerkockázat, részben azért, mert a tőzsdék is feltételeket szabnak, hogy kik vehetnek részt a kereskedésben, részben pedig azért, mert a legtöbb helyen, így Magyarországon is, az elszámolóház garanciát vállal a megkötött ügyletek lebonyolítására. Általában azt is mondhatjuk, ez a forma rugalmasabb és gyorsabb, mint a tőzsdén kívüli kereskedés.

A világ meghatározó tőzsdéi

* Az értéktőzsdék közül nem lehet megkerülni a New York Stock Exchange-t, a technológiai papírok piacát, a NASDAQ-ot, vagy a Frankfurti Tőzsdét, valamint a párizsi, az amszterdami, a brüsszeli és a lisszaboni tőzsdék szövetségéből létrejött Euronextet, és természetesen a Londoni Értéktőzsdét. Az árutőzsdék klasszikus hazája az Egyesült Államok, s a világ meghatározó szereplője a Chicago Mercantile Exchange.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. március 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére