A betegek jogai

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 83. számában (2005. március 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A betegség sajnos együtt jár az élettel, így előbb-utóbb mindenki bekerül az egészségügyi ellátórendszerbe. Igen fontos, hogy a beteg tisztában legyen a jogaival, illetve kötelezettségeivel, hiszen az életéről, egészségéről van szó.

A betegek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó alapvető, általános szabályokat az egészségügyről szóló 1997. év CLIV. törvény tartalmazza. A törvényi szabályozás aláhúzza az egyén szerepét, amikor megállapítja, hogy az egészségüggyel kapcsolatos társadalmi kötelezettségek az egyén saját és környezete egészségi állapotáért viselt felelősségével együtt biztosítják a lakosság egészségének védelmét és egészségi állapotának javítását. Ebből az alapelvből következik, hogy mindenki köteles tiszteletben tartani mások jogait egészségük megőrzéséhez és védelméhez, a betegségek megelőzéséhez és a gyógyuláshoz.

Általánosságban mindenkinek

- joga van olyan ismeretek megszerzéséhez, amelyek lehetővé teszik számára az egészsége megőrzésével és fejlesztésével kapcsolatos lehetőségei megismerését, valamint megfelelő tájékoztatáson alapuló döntését az egészséggel kapcsolatos kérdésekben,

- joga van tájékoztatást kapni az egészségügyi szolgáltatók által nyújtott egészségügyi ellátások jellemzőiről, azok elérhetőségéről és az igénybevétel rendjéről, továbbá a betegeket megillető jogokról és azok érvényesíthetőségéről.

Ugyanakkor a saját egészségi állapotáért a tőle elvárható módon mindenki felelősséggel tartozik, s kötelessége tartózkodni minden olyan magatartástól és tevékenységtől, amely a társadalmilag elfogadható kockázati szinten felül, köztudottan veszélyezteti mások egészségét. Mindenkinek kötelessége - a tőle elvárható módon - segítséget nyújtani és a tudomása szerint arra illetékes egészségügyi szolgáltatót értesíteni, amennyiben sürgős szükség vagy veszélyeztető állapot fennállását észleli, illetve arról tudomást szerez.

Az általános szabályok után az alábbiakban áttekintjük a betegek egyes jogosítványait.

Jog az egészségügyi ellátáshoz

Minden betegnek joga van sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez. Ez a jog feltétlen, nem függ semmilyen körülménytől.

Ehhez képest már csak a jogszabályban (például tb-szabályokban) meghatározott keretek között illeti meg a beteget az a jog, hogy az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátást kapjon.

Megfelelő ellátás

Megfelelő az ellátás, ha az az adott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek megtartásával történik.

Folyamatosan hozzáférhető ellátás

Folyamatosan hozzáférhető az ellátás, amennyiben az egészségügyi ellátórendszer működése napi 24 órán keresztül biztosítja annak igénybevehetőségét.

Orvosválasztás

A betegnek joga van az ellátását végző orvos megválasztásához, amennyiben azt az egészségi állapota által indokolt ellátás szakmai tartalma, az ellátás sürgőssége vagy az ellátás igénybevételének alapjául szolgáló jogviszony nem zárja ki. Ehhez a beteg állapota által szakmailag indokolt szintű egészségügyi szolgáltató és a választott orvos egyetértése szükséges.

Az orvosválasztás joga az egészségügyi szolgáltató működési rendjének megfelelően gyakorolható. A betegnek joga van az ellátását végző olyan orvos megválasztásához, akivel az állapotának, illetve az egészségügyi szolgáltatás jellegének megfelelő, magyar nyelvű kapcsolattartásra képes.

Az orvosválasztáshoz kapcsolódik az a jogosultság, miszerint a beteg bármely, a kezelőorvos által megállapított diagnózissal, illetőleg javasolt terápiával, valamint fekvőbeteg-gyógyintézetből történő tervezett elbocsátásával vagy más egészségügyi szolgáltatóhoz történő beutalásával kapcsolatban kezdeményezheti, hogy más orvos is megvizsgálja.

Várólista

Amennyiben a beteg az adott egészségügyi szolgáltatónál nem részesíthető az egészségi állapota által indokolt legrövidebb időn belül a szükséges ellátásban, tájékoztatni kell őt arról, hogy az adott ellátás mely egészségügyi szolgáltatónál biztosítható.

A beteget várólistára kell helyezni, ha

- az ellátás más egészségügyi szolgáltatónál nem biztosítható, vagy

- a beteg nem fogadja el a más egészségügyi szolgáltatónál történő ellátását.

A várólistára helyezéskor a beteget tájékoztatni kell a várakozás okáról és annak várható időtartamáról, illetve esetleges következményeiről.

A várólista az adott egészségügyi ellátásra várakozó betegek egészségügyi és személyazonosító adatait, valamint a kiválasztásukat indokoló körülményeket tartalmazza.

Sorrend

A várólistán a sorrend kialakítása, valamint a beteg kiválasztása egységes, ellenőrizhető, nyilvánosságra hozott szakmai szempontok szerint, a várólistán szereplő betegek egészségi állapota által indokoltan és az egyenlő bánásmód követelményének megsértése nélkül történik. Ennek ellenőrzésére a beteg írásbeli meghatalmazása alapján a betegjogi képviselő is jogosult.

Jog az emberi méltósághoz

Az egészségügyi ellátás során tiszteletben kell tartani a beteg emberi méltóságát. A betegen kizárólag az ellátásához szükséges beavatkozások végezhetők el.

A személyes szabadság korlátozása

Az ellátás során a beteg csak az egészségi állapota által indokolt ideig - törvényben meghatározott - mértékben és módon korlátozható jogainak gyakorlásában.

A személyes szabadság az ellátás során fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichikai módszerekkel vagy eljárásokkal kizárólag sürgős szükség esetén, illetőleg a beteg vagy mások élete, testi épsége és egészsége védelmében korlátozható. Tilos alkalmazni kínzó, kegyetlen, embertelen, megalázó vagy büntető jellegű korlátozó intézkedést. A korlátozó intézkedés csak addig tarthat, ameddig az elrendelés oka fennáll.

A korlátozás elrendelése, jóváhagyása

Korlátozó módszerek vagy eljárások alkalmazását főszabályként a beteg kezelőorvosa rendeli el. A kezelőorvosnak előzőleg - vagy amennyiben ez nem lehetséges, a korlátozás megkezdését követően a lehető legrövidebb időn belül - rögzítenie kell az egészségügyi dokumentációban a korlátozó módszereket vagy eljárásokat, megjelölve azok indítékát és alkalmazásuk időtartamát. Állandó orvosi felügyelet hiányában - kivételesen indokolt esetben - ideiglenesen szakápoló is elrendelheti a korlátozást. A korlátozásról ilyenkor haladéktalanul értesíteni kell a kezelőorvost, akinek azt tizenhat órán belül írásban jóvá kell hagynia. Ennek hiányában a korlátozást meg kell szüntetni.

Ellenőrzés

Korlátozó módszerek és eljárások alkalmazása esetén a beteg állapotát és testi szükségleteit rendszeresen - a szakmai szabályoknak megfelelően - ellenőrizni kell. Az ellenőrzés tényét és eredményét fel kell tüntetni a beteg egészségügyi dokumentációjában.

Várakoztatás

Az egyik leggyakoribb probléma, hogy sokszor órákig kell várni a viszgálatra, kezelésre. Ezzel kapcsolatban a törvény előírja, hogy a beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni.

Vetkőztetés

Az emberi méltóság megőrzését szolgálja az a rendelkezés is, amely szerint az ellátás során - a beteg szeméremérzetére tekintettel - a ruházat csak a szükséges időre és a szakmailag indokolt mértékben távolítható el.

Jog a kapcsolattartáshoz

A kórházban levő beteg kapcsolatot tarthat más személyekkel akár írásban, akár szóban, továbbá látogatókat fogadhat.

Súlyos állapot

A súlyos állapotú betegnek joga van arra, hogy az általa megjelölt személy mellette tartózkodjon. E bekezdés alkalmazásában súlyos állapotú az a beteg, aki állapota miatt önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai gyógyszerrel sem szüntethetők meg, illetőleg pszichés krízishelyzetben van.

Kiskorúság

A kiskorú beteg mellett ott lehet a szülő, a törvényes képviselő, illetőleg az általa vagy törvényes képviselője által megjelölt személy.

Szülés

A szülő nőnek joga van arra, hogy az általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen. A szülést követően a kismama kérheti, hogy - amennyiben ezt az ő vagy újszülöttje egészségi állapota nem zárja ki - újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el.

Vallásgyakorlás

A beteg kapcsolatot tarthat a vallási meggyőződésének megfelelő egyházi személlyel, és szabadon gyakorolhatja a vallását.

Saját ruházat

A beteg főszabályként a kórházban is használhatja a saját ruháit, illetve személyes tárgyait.

Házirend

A kapcsolattartással összefüggő jogait a beteg a kórházban meglévő feltételektől függően, betegtársai jogainak tiszteletben tartásával és a betegellátás zavartalanságát biztosítva gyakorolhatja. Ennek részletes szabályait az intézmény házirendje határozza meg. A házirend azonban az említett jogok tartalmát nem korlátozhatja, ugyanakkor a törvényben foglaltakhoz képest további jogokat adhat a betegnek.

(Itt említjük meg, hogy a betegjogok gyakorlásának módját a szolgáltató működési rendje, a gyógyintézet házirendje szabályozza.)

A gyógyintézet elhagyásának joga

A betegnek főszabályként jogában áll elhagyni a gyógyintézetet, feltéve, hogy ezzel mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti. A távozási szándékot a kezelőorvosnak kell bejelenteni, aki ezt a tényt feltünteti a beteg egészségügyi dokumentációjában. Fel kell tüntetnie azt is, ha a beteg bejelentés nélkül távozik. Ez utóbbi esetben - ha a beteg állapota indokolja -, a kezelőorvos értesíti az illetékes hatóságokat, valamint cselekvőképtelen beteg esetén a törvényes képviselőt.

Elbocsátás

A beteget, illetőleg hozzátartozóját előzetesen, lehetőség szerint legalább 24 órával a tervezett elbocsátást megelőzően tájékoztatni kell az elbocsátásáról, így a beteg, illetve annak családja fel tud készülni a hazatérésre.

Jog a tájékoztatáshoz

A beteg teljes körű tájékoztatásra jogosult, mégpedig a számára egyéniesített formában. A tájékoztatás joga a beteget akkor is megilleti, ha beleegyezése egyébként nem feltétele a gyógykezelés megkezdésének. A tájékoztatáshoz fűződő jogok gyakorlásához szükséges feltételeket a fenntartó biztosítja.

A tájékoztatás tartalma

Joga van arra, hogy részletes tájékoztatást kapjon

- egészségi állapotáról, beleértve ennek orvosi megítélését is,

- a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról,

- a javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól,

- a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett időpontjairól,

- döntési jogáról a javasolt vizsgálatok, beavatkozások tekintetében,

- a lehetséges alternatív eljárásokról, módszerekről,

- az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről,

- a további ellátásokról, valamint

- a javasolt életmódról.

A beteg megismerheti az egyes vizsgálatok, beavatkozások elvégzését követően azok eredményét, esetleges sikertelenségét, illetve a várttól eltérő eredményt és annak okait.

A betegnek joga van a tájékoztatás során és azt követően további kérdések feltevésére, amelyekre választ kell kapnia.

A cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes betegnek is joga van a korának és pszichés állapotának megfelelő tájékoztatáshoz.

A betegnek joga van megismerni az ellátásában közvetlenül közreműködő személyek nevét, szakképesítését és beosztását.

Személyre szabott tájékoztatás

A beteget a számára érthető módon kell tájékoztatni, figyelemmel életkorára, iskolázottságára, ismereteire, lelkiállapotára, e tekintetben megfogalmazott kívánságára, valamint arra, hogy a tájékoztatáshoz szükség esetén és lehetőség szerint tolmácsot vagy jeltolmácsot biztosítsanak.

Lemondás a tájékoztatásról

A cselekvőképes beteg lemondhat az őt megillető tájékoztatásáról. Kivételt képez ez alól, ha betegsége természetét ismernie kell ahhoz, hogy mások egészségét ne veszélyeztesse. A lemondási jog megilleti a 16. életévét betöltött kiskorút is.

Ha valamely orvosi beavatkozásra a beteg kezdeményezésére és nem terápiás célból kerül sor, a tájékoztatásról való lemondás csak írásban érvényes.

Önrendelkezés

A beteget is megilleti az önrendelkezési jog, amely kizárólag törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható. Az önrendelkezési jog tartalmilag azt jelenti, hogy a beteg szabadon döntheti el, kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza.

Részvétel a döntésekben, beleegyezés

A beteg részt vehet a kivizsgálását és kezelését érintő döntésekben. Főszabályként bármely egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele, hogy ahhoz a beteg megtévesztéstől, fenyegetéstől és kényszertől mentes, megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését adja.

A beleegyezés formája

A beleegyezését főszabályként szóban, írásban vagy ráutaló magatartással is meg lehet adni. Az invazív beavatkozásokhoz azonban a beteg írásbeli vagy - amennyiben erre nem képes - két tanú együttes jelenlétében, szóban vagy más módon megtett nyilatkozata szükséges.

A beteg írásbeli beleegyezése szükséges bármely - a beavatkozással öszszefüggésben - életében eltávolított sejtjének, sejtalkotórészének, szövetének, szervének, testrészének - egészségügyi ellátásával össze nem függő - bármilyen célú felhasználásához. Nem kell a beteg beleegyezése ezen anyagok szokásos módon történő megsemmisítéséhez.

A beleegyezés visszavonása

A beteg a beavatkozás elvégzéséhez való beleegyezését bármikor visszavonhatja, ám ha ezt alapos ok nélkül teszi, kötelezhető az ennek következtében felmerült és indokolt költségek megtérítésére.

A jog delegálása

A cselekvőképes (illetve a 16. életévét betöltött kiskorú) beteg közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy - írásképtelensége esetén - két tanú együttes jelenlétében megtett nyilatkozattal

- megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki jogosult helyette a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát gyakorolni, illetve akit tájékoztatni kell,

- az említett személy megjelölésével vagy a nélkül az alábbiakban felsorolt személyek közül bárkit kizárhat abból, hogy helyette a beleegyezés és a visszautasítás jogát gyakorolja.

Hozzátartozók

Amennyiben ugyanis a beteg cselekvőképtelen és nincs nyilatkozattételre jogosult személy, a beleegyezés és a visszautasítás jogának gyakorlására - a megjelölt sorrendben - az alábbi személyek jogosultak:

- a beteg törvényes képviselője, ennek hiányában

- a beteggel közös háztartásban élő, cselekvőképes házastársa vagy élettársa, ennek hiányában gyermeke, ennek hiányában szülője, ennek hiányában testvére, ennek hiányában nagyszülője, ennek hiányában unokája;

- az előző bekezdésben írt hozzátartozó hiányában a beteggel közös háztartásban nem élő, cselekvőképes gyermeke, ennek hiányában szülője, ennek hiányában testvére, ennek hiányában nagyszülője, ennek hiányában unokája.

Az egy sorban nyilatkozattételre jogosultak ellentétes nyilatkozata esetén a beteg egészségi állapotát várhatóan legkedvezőbben befolyásoló döntést kell figyelembe venni.

Az említett személyek nyilatkozata - a tájékoztatást követően - a kezelőorvos által javasolt invazív beavatkozásokhoz történő beleegyezésre terjedhet ki. E nyilatkozat azonban a beavatkozással fölmerülő kockázatoktól eltekintve nem érintheti hátrányosan a beteg egészségi állapotát, így különösen nem vezethet súlyos vagy maradandó egészségkárosodásához.

A nyilatkozatról a beteget cselekvőképessé válását követően azonnal tájékoztatni kell. Itt említjük meg, hogy az egészségügyi ellátással kapcsolatos döntésekben a cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes beteg véleményét a szakmailag lehetséges mértékig figyelembe kell venni abban az esetben is, ha a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát más személy gyakorolja.

Vélelmezett beleegyezés

A beteg beleegyezését vélelmezni kell, ha a beteg egészségi állapota következtében beleegyező nyilatkozat megtételére nem képes, és

- az általa megjelölt személy nyilatkozatának beszerzése késedelemmel járna;

- invazív beavatkozások esetén akkor, ha a fent említett személy nyilatkozatának beszerzése késedelemmel járna és a beavatkozás késedelmes elvégzése a beteg egészségi állapotának súlyos vagy maradandó károsodásához vezetne.

Mikor nem kell beleegyezés?

Nincs szükség a beteg beleegyezésére abban az esetben, ha az adott beavatkozás vagy intézkedés elmaradása

- mások - ideértve a 24. hetet betöltött magzatot is - egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, továbbá

- ha a beteg közvetlen életveszélyben van.

Amennyiben egy invazív beavatkozás során annak olyan kiterjesztése válik szükségessé, amely előre nem volt látható, az erre irányuló beleegyezés hiányában a beavatkozás kiterjesztése csak akkor végezhető el, ha

- azt sürgős szükség fennállása indokolja, vagy

- ennek elmaradása a beteg számára aránytalanul súlyos terhet jelentene.

Amennyiben az említett beavatkozás kiterjesztése a beteg valamely szervének vagy testrészének elvesztéséhez vagy funkciójának teljes kieséséhez vezetne, a beavatkozás kiterjesztése - beleegyezés hiányában - csak közvetlen életveszély fennállása esetén vagy csak akkor végezhető el, ha a kiterjesztés elmaradása a beteg számára aránytalanul súlyos terhet jelentene.

Rendelkezés a holttestről

A betegnek joga van arra, hogy halála esetére rendelkezzen a holttestét érintő beavatkozásokról. Megtilthatja, hogy holttestéből szervet és szövetet átültetés, egyéb gyógyító célú felhasználás, kutatás vagy oktatás céljából eltávolítsanak.

Az ellátás visszautasítása

A cselekvőképes beteg visszautasíthatja az ellátást, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét nem veszélyezteti.

A visszautasítás formája

Minden olyan ellátás, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelenség esetén két tanú együttes jelenlétében utasítható vissza. Ez utóbbi esetben a visszautasítást az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell, amelyet a tanúk aláírásukkal hitelesítenek.

Cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes beteg esetében az ilyen ellátások nem utasíthatók vissza.

Életmentő, életfenntartó beavatkozás

A betegség természetes lefolyását lehetővé téve az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül - megfelelő egészségügyi ellátás mellett is - halálhoz vezet és gyógyíthatatlan.

A visszautasítás ilyenkor csak akkor érvényes, ha egy háromtagú orvosi bizottság a beteget megvizsgálja és egybehangzóan, írásban nyilatkozik arról, hogy a beteg döntését annak következményei tudatában hozta meg, illetve, hogy a visszautasítási feltételek fennállnak, továbbá a beteg az orvosi bizottság nyilatkozatát követő 3. napon - két tanú előtt - ismételten kinyilvánítja a visszautasításra irányuló szándékát. Amennyiben a beteg nem járul hozzá az orvosi bizottság vizsgálatához, a kezelés visszautasítására vonatkozó nyilatkozata nem vehető figyelembe.

Az említett bizottság tagjai: a beteg kezelőorvosa, egy - a beteg gyógykezelésében részt nem vevő -, a betegség jellegének megfelelő szakorvos, valamint egy pszichiáter szakorvos.

A beteg nem utasíthatja vissza az életfenntartó vagy életmentő beavatkozást, ha várandós és előre láthatóan képes a gyermek kihordására.

A visszautasítás esetén meg kell kísérelni a beteg döntése hátterében lévő okok - személyes beszélgetés alapján történő - feltárását és a döntés megváltoztatását. Ennek során az általános tájékoztatáson túl ismételten tájékoztatni kell a beteget a beavatkozás elmaradásának következményeiről.

A visszautasítás formájára a fentiekben írtak ebben az esetben is megfelelően irányadók.

Visszavonás

A beteg a visszautasításra vonatkozó nyilatkozatát bármikor, alaki kötöttség nélkül visszavonhatja.

A beleegyezés pótlása

Amennyiben cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes beteg esetén az életfenntartó, illetve életmentő ellátás visszautasítására kerül sor, az egészségügyi szolgáltató keresetet indít a beleegyezés bíróság általi pótlása iránt. A kezelőorvos a bíróság jogerős határozatának meghozataláig köteles a beteg egészségi állapota által indokolt ellátások megtételére. (Szükség esetén igénybe veheti a rendőrhatóság közreműködését.) Közvetlen életveszély esetén a szükséges beavatkozások elvégzéséhez bírósági nyilatkozatpótlásra nincs szükség.

A nyilatkozat pótlására irányuló eljárás során a bíróság nemperes eljárásban soron kívül jár el. Az eljárás tárgyi költségmentes.

Visszautasítás cselekvőképtelenség esetére

A cselekvőképes személy - későbbi esetleges cselekvőképtelensége esetére - közokiratban visszautasíthat vizsgálatokat, beavatkozásokat. Egyes életfenntartó, életmentő beavatkozásokat akkor utasíthat ilyen módon vissza, ha gyógyíthatatlan betegségben szenved, és betegsége következtében önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai megfelelő gyógykezeléssel sem enyhíthetők.

A cselekvőképes személy - cselekvőképtelensége esetére - közokiratban megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki a fenti jogot helyette gyakorolhatja.

Mindkét említett nyilatkozat abban az esetben érvényes, ha pszichiáter szakorvos - egy hónapnál nem régebbi - szakvéleményben igazolja, hogy a személy döntését annak lehetséges következményei tudatában hozta meg. A nyilatkozatot kétévente meg kell újítani, és azt a beteg bármikor - cselekvőképességére, illetve alaki kötöttségre tekintet nélkül - viszszavonhatja.

A cselekvőképes személy beavatkozást visszautasító nyilatkozata esetén is bizottság nyilatkozik, hogy a visszautasítás feltételei fennállnak, továbbá hogy a döntést a beteg a következmények tudatában hozta meg.

Figyelembe kell azonban venni, hogy az életmentő, életfenntartó beavatkozás megszüntetésére, illetve mellőzésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a beteg erre irányuló akarata világosan és meggyőző módon kideríthető. Kétség esetén a beteg később tett, személyes nyilatkozatát kell figyelembe venni; ennek hiányában az életfenntartó, illetve életmentő beavatkozás elvégzéséhez történő beleegyezését vélelmezni kell. Az is igaz azonban, hogy a beteget, illetve a nyilatkozatra jogosult személyt az ellátás visszautasítása során nem szabad semmilyen eszközzel kényszeríteni döntésének megváltoztatására. A beteg a beavatkozás visszautasítása esetén is jogosult szenvedéseinek enyhítésére, fájdalmainak csökkentésére irányuló ellátásra.

Egészségügyi dokumentáció

* A beteg joga, hogy megismerje a róla készült egészségügyi dokumentációban szereplő adatait, illetve joga van ahhoz, hogy egészségügyi adatairól tájékoztatást kérjen. Az egészségügyi dokumentációval az egészségügyi szolgáltató, az abban szereplő adattal a beteg rendelkezik. * A beteg jogosult * a gyógykezeléssel összefüggő adatainak kezeléséről tájékoztatást kapni, * a rá vonatkozó egészségügyi adatokat megismerni, * az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról saját költségére másolatot kapni, * a fekvőbeteg-gyógyintézetből történő elbocsátásakor zárójelentést (137. §) kapni, * egészségügyi adatairól indokolt célra - saját költségére - összefoglaló vagy kivonatos írásos véleményt kapni. * A beteg jogosult az általa pontatlannak vagy hiányosnak vélt - rá vonatkozó - egészségügyi dokumentáció kiegészítését, kijavítását kezdeményezni, amelyet a kezelőorvos, illetve más adatkezelő a dokumentációra saját szakmai véleményének feltüntetésével jegyez rá. A hibás egészségügyi adatot az adatfelvételt követően törölni nem lehet, azt úgy kell kijavítani, hogy az eredetileg felvett adat megállapítható legyen. * Amennyiben a betegről készült egészségügyi dokumentáció más személy magántitok-védelméhez való jogát érintő adatokat is tartalmaz, annak csak a betegre vonatkozó része tekintetében gyakorolható a betekintési, illetve a kijavítási, kiegészítési jogosultság. * Felhatalmazás * A beteg jogosult az adott betegségével kapcsolatos egészségügyi ellátásának ideje alatt az általa meghatározott személyt írásban felhatalmazni a rá vonatkozó egészségügyi dokumentációba való betekintésre, illetve arra, hogy azokról másolatot készíttessen. A beteg egészségügyi ellátásának befejezését követően csak a beteg által adott teljes bizonyító erővel rendelkező magánokiratban felhatalmazott személy jogosult az egészségügyi dokumentációba való betekintésre, és arról másolat készítésére. * Közeli rokonok * A beteg életében, illetőleg halálát követően házastársa, egyenes ágbeli rokona, testvére, valamint élettársa - írásos kérelme alapján - akkor is jogosult az egészségügyi adat megismerésére, ha az egészségügyi adatra a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a testvér, illetve az élettárs, valamint leszármazóik életét, egészségét befolyásoló ok feltárása, illetve az említettek egészségügyi ellátása céljából van szükség és az egészségügyi adat más módon való megismerése, illetve az arra való következtetés nem lehetséges. Az egészségügyi adatokra vonatkozó tájékoztatást a beteg kezelőorvosa, illetve az egészségügyi szolgáltató orvosszakmai vezetője adja meg, az orvosi tájékoztatásra vonatkozó előírásoknak megfelelően - szükség esetén -, a kérelmező kezelőorvosával való szakmai konzultáció alapján. A beteg halála esetén törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse - írásos kérelme alapján - jogosult a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról - saját költségére - másolatot kapni.

Orvosi titoktartás

* A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásában részt vevő személyek az ellátása során tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatait csak az arra jogosulttal közöljék, és azokat bizalmasan kezeljék. Ez az adatkör minősül orvosi titoknak. * A beteg nyilatkozhat arról, hogy betegségéről, annak várható kimeneteléről kiknek adható felvilágosítás, illetve kiket zár ki egészségügyi adatainak részleges vagy teljes megismeréséből. * Adatait annak hozzájárulása hiányában is közölni kell, amennyiben ezt * törvény elrendeli, * mások életének, testi épségének és egészségének védelme szükségessé teszi. * Az érintett beteg hozzájárulása nélkül a beteg további ápolását, gondozását végző személlyel közölni lehet azokat az egészségügyi adatokat, amelyek ismeretének hiánya a beteg egészségi állapotának károsodásához vezethet. * A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálata és gyógykezelése során csak azok a személyek legyenek jelen, akiknek részvétele az ellátásban szükséges, illetve azok, akiknek jelenlétéhez a beteg hozzájárult, kivéve, ha törvény másként nem rendelkezik. * A vizsgálatra és a kezelésre olyan körülmények között kerülhet sor, hogy azt a beteg beleegyezése nélkül mások ne láthassák, illetve ne hallhassák, kivéve, ha a sürgős szükség és a veszélyeztető állapot esetén ez elkerülhetetlen. * A betegnek joga van megnevezni azt a személyt, akit fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő elhelyezéséről, egészségi állapotának alakulásáról értesíthetnek, illetve joga van bármely személyt ebből kizárni. A beteg által megnevezett személyt a fekvőbeteg-gyógyintézet köteles értesíteni a beteg elhelyezéséről és annak megváltoztatásáról, valamint egészségi állapotának jelentős mértékű változásáról. * A beteg megtilthatja, hogy a gyógykezelésének tényét vagy a gyógykezelésével kapcsolatos egyéb információt más előtt feltárják. (Ettől csak a gondozása érdekében, közeli hozzátartozója vagy a gondozására köteles személy kérésére lehet eltekinteni.)

Betegjogi képviselő

* A betegjogi képviselő feladatköre szerint ellátja a betegek jogainak védelmét, és segíti őket e jogaik megismerésében és érvényesítésében. Az egészségügyi szolgáltatónak biztosítania kell, hogy a betegek és hozzátartozóik megismerhessék a betegjogi képviselőt és elérésének módját. * A betegjogi képviselő tevékenysége különösen az alábbiakat foglalja magában * segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, azzal kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében * segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását * a beteg írásbeli meghatalmazása alapján panaszt tehet az egészségügyi szolgáltató vezetőjénél, fenntartójánál, illetve - a beteg gyógykezelésével összefüggő ügyekben - eljár az arra illetékes hatóságnál, és ennek során képviseli a beteget * rendszeresen tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra vonatkozó szabályokról, azok változásáról, illetve a betegjogok érvényesüléséről az egészségügyi szolgáltatónál. * A betegjogi képviselő egyedi ügyekben kizárólag a betegtől kapott meghatalmazás keretei között járhat el. * A betegjogi képviselő - az ellátás zavartalanságát nem veszélyeztetve - illetékességi körében jogosult * az egészségügyi szolgáltató működési területére belépni * a vonatkozó iratokba betekinteni * az egészségügyben dolgozókhoz kérdést intézni. * Szignalizáció * Tevékenysége során az egészségügyi szolgáltató működésével kapcsolatban észlelt jogsértő gyakorlatra és egyéb hiányosságokra köteles felhívni a szolgáltató vezetőjének, illetve fenntartójának a figyelmét, és azok megszüntetésére javaslatot tesz. A felhívás eredménytelensége esetén a betegjogi képviselő jogosult az illetékes szervhez, illetve személyhez fordulni. * Az egészségügyi szolgáltató vezetője 10 munkanapon belül, a fenntartó 30 munkanapon belül - ha a fenntartó önkormányzati képviselő-testület vagy közgyűlés, a soron következő testületi ülésen - érdemben megvizsgálja a betegjogi képviselő észrevételeit, és azzal kapcsolatos állásfoglalásáról tájékoztatja őt. * Hátrányos helyzetűek képviselete * A betegjogi képviselő különös figyelmet fordít az életkoruk, testi vagy szellemi fogyatékosságuk, egészségi állapotuk, illetve társadalmi-szociális helyzetük miatt kiszolgáltatott helyzetben lévők betegjogi védelmére, valamint az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos panaszokra, meghatalmazás alapján képviseli a beteget a követelmény megsértésének megállapítására irányuló hatósági eljárás során. * Titoktartás * A betegjogi képviselő köteles a betegre vonatkozó orvosi titkot megtartani, és a beteg személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni. * Összeférhetetlenség * A betegjogi képviselő nem állhat azzal az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban, amely az általa képviselendő betegek részére egészségügyi szolgáltatást nyújt.

A beteg jogainak érvényesítése

* Tájékoztatás a jogokról * A betegek csak akkor tudnak élni a jogaikkal, ha ismerik azokat. Az egészségügyi szolgáltatónak - egészségi állapotától függően - a felvételekor, illetőleg az ellátás előtt tájékoztatnia köteles a beteget a betegjogokról, azok érvényesítésének lehetőségeiről, illetve a gyógyintézet házirendjéről. (E rendelkezés megfelelően alkalmazandó az önrendelkezési jog gyakorlására jogosult egyéb személy vonatkozásában is.) * Panasz * A beteg panaszt tehet az egészségügyi ellátással kapcsolatban az egészségügyi szolgáltatónál, illetve fenntartójánál, amely köteles a panaszt kivizsgálni, és ennek eredményéről a beteget 10 munkanapon belül írásban tájékoztatni. A panaszjog gyakorlása nem érinti a betegnek azt a jogát, hogy a panasz kivizsgálása érdekében más szervekhez forduljon. Erre a körülményre a szolgáltató köteles a beteg figyelmét felhívni. A panasz kivizsgálásának részletes szabályait az egészségügyi szolgáltató belső szabályzatban rögzíti. A panaszokat nyilván kell tartani és a panasszal, illetve annak kivizsgálásával összefüggő iratokat 5 évig meg kell őrizni. * Közvetítői tanács * A beteg és az egészségügyi szolgáltató között felmerülő jogviták peren kívüli megoldására a felek együttesen kezdeményezhetik a jogvita közvetítői eljárás keretében történő rendezését.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. március 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére