Mindennapi szerződéseink és a fogyasztóvédelem

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. február 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 82. számában (2005. február 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A vállalkozások a magyar jognak az Európai Unió jogával való egyre erősödő harmonizációja során a 90-es évek közepétől egyre gyakrabban szembesültek azzal, hogy szerződéses partnereik bizonyos körét a jogi előírások másképpen kezelik, és fokozott védelemben próbálják részesíteni velük szemben.

A fogyasztók védelme ma már nem jelent újdonságot egyetlen vállalkozás számára sem, hiszen az ebből eredő problémákkal nap mint nap találkozhatnak (pl. a vásárlók minőségi kifogásainak intézése, a fogyasztóvédelmi felügyelőség vizsgálatai). Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk után - az EU politikái közül az egyik legfontosabbként - a cégek a fogyasztóvédelem egyre fokozottabb térnyerésével kénytelenek számolni.

A vállalkozásoknak a jövőben nem úgy kell tekinteniük a fogyasztóvédelemre, mint valami ellenségre, a normális üzletmenet hátráltatójára, többletköltségek forrására, hanem meg kell próbálniuk azt üzleti életük részévé tenni, és magas szinten alkalmazni annak szabályait. Az EU régi tagállamainak példája azt bizonyítja, hogy a fogyasztóvédelem megjelenése nyomán az üzleti vállalkozások nem haltak ki, nem mentek tönkre, de még csak üzleti hasznukról sem kellett lemondaniuk, különösen ha megfelelő hozzáállással beépítették fogyasztópartnereikkel szembeni magatartási kultúrájukba.

A fogyasztó fogalma

Annak ellenére, hogy a fogyasztóvédelmi szabályoknak jelenleg nincsen egységes fogyasztófogalma (s ez bizony adott esetben a jogalkalmazás, jogkövetés bizonytalanságát eredményezheti), a legalapvetőbb fogalmi elemek, az egész területet meghatározó két jogszabályból, nevezetesen a Polgári Törvénykönyvből, illetve a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényből (amelyekkel összhangban az összes egyéb, alacsonyabb rendű szabályban rögzített fogyasztóvédelmi rendelkezés értelmezendő) meghatározhatók.

Fogyasztó alapvetően az a személy, aki gazdasági vagy szakmai tevékenységi körén kívül eső célból köt szerződést (ennek keretében árut vesz, rendel, kap, használ, szolgáltatást vesz igénybe, továbbá az áruval vagy szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás, reklám vagy ajánlat címzettje).

Lehet-e fogyasztó egy vállalkozás?

A fogyasztó meghatározásánál örök kétség, hogy a vállalkozás, szervezet lehet-e fogyasztó, ha olyan szerződéseket köt, amelyek nem tartoznak a szorosan vett tevékenységébe (amit a vállalkozói igazolványa, társasági szerződése, alapító okirata, alapszabálya fő-, vagy egyéb tevékenységként rögzít), hanem csak annak elősegítésére szolgálnak. Más szóval lehet-e fogyasztó egy gazdasági, szakmai tevékenységet folytató szervezet, vagy igazából ez csak természetes személyre használható fogalom?

A jogi irodalomból megállapítható vélemények (kiindulva abból, hogy a szervezetek esetében azok gazdasági, szakmai tevékenységéhez tartozik minden aktivitás, amely a céljaik eléréséhez szükséges, vagy azt segíti, és ugyan a szervezetek alapvető tevékenységét minden esetben meg kell határozni, de az azon való túlterjeszkedés nem eredményezi a kérdéses ügylet érvénytelenségét, jogszerűtlenségét) helyeselhetően természetes személyekre korlátozzák a fogyasztó fogalmát.

Ez praktikusan azt jelenti, hogy az asztalosüzemet működtető egyéni vállalkozó nemcsak akkor nem fogyasztó, ha a tevékenységéhez faanyagot, ragasztót, nyersanyagot vagy faipari gépeket, szerszámokat vásárol, hanem ha telefon-, telefax-, internetszolgáltatásra, cégautó-lízingelésére, irodaszerek vásárlására köt szerződéseket, és arról a vállalkozás javára kap számlát, számlát helyettesítő okmányt, nyugtát. Ugyanígy az építőanyag-nagykereskedő kft. nem fogyasztó, ha a közműszolgáltatókkal köt szerződést, vagy a dolgozók ebédjének tárolására hűtőszekrényt vásárol.

Kinek kérik a számlát?

A mindennapi gyakorlatban eligazodásul szolgálhat - ha egy természetes személlyel köt szerződést a vállalkozás -, hogy a természetes személy kér-e számlát, egyszerűsített számlát, számlát helyettesítő okmányt valamilyen szervezet vagy egyéni vállalkozó, illetve önálló tevékenységet folytató személy részére. Ha igen, akkor az érvek amellett szólnak, hogy nem fogyasztóval van dolga a vállalkozásnak, de természetesen ez nem jelent minden esetben egyértelmű támpontot.

A szerződési gyakorlatra kiható fogyasztóvédelmi szabályok

A vállalkozások mindennapi szerződési gyakorlatát befolyásoló fogyasztóvédelmi szabályok két fő csoportba sorolhatók. Az elsőbe azok tartoznak, amelyek közvetve, alapvetően igazgatási jellegű előírásokon keresztül arra kényszerítik a vállalkozásokat, hogy szerződéseik, illetve azok lebonyolítása ne álljanak ellentétben a fogyasztók életének, testi épségének, egészségének, vagyonának biztonságát megteremteni kívánó törekvésekkel. E körbe tartoznak a termékek, szolgáltatások minőségére, megfelelőségére, biztonságára, a reklámok és hirdetések tartalmi kontrolljára, a fogyasztók csalogatásának, csábításának bizonyos formáinak tiltására, tevékenységek engedélyezésére, folyamatos hatósági ellenőrzésére vonatkozó előírások.

A második csoportot azok a szabályok alkotják, amelyek valamilyen módon közvetlenül meghatározzák a szerződések tartalmát, bizonyos kötelező szerződéses tartalmi elemek előírásával vagy bizonyos kikötések tartalmi kontrollálásával.

A következőkben e felosztás szerint tekintjük át a témához kapcsolódó tudnivalókat.

Engedéllyel, illetve regisztráció alapján folytatható tevékenységek

Természetesen mindenféle engedélyhez vagy regisztrációhoz kötött tevékenység valamilyen módon védelmezi a fogyasztókat, illetve az ilyen tevékenységet folytató vállalkozások valamennyi szerződő partnerét.

Az engedély vagy regisztráció hiányában tevékenykedő vállalkozások által kötött szerződések alapvetően nem lesznek érvénytelenek, egyik fél sem hivatkozhat tehát arra, hogy a szerződést emiatt nem kötelesek teljesíteni. Egyfelől azonban a vállalkozás ezzel kiteszi magát az engedélyező-ellenőrző hatóságok által alkalmazott szankcióknak, esetleg a szabálysértési vagy büntetőjog területére téved. Másfelől a másik fél hivatkozhat arra is, hogy a vállalkozást nem illetheti meg olyan összegű ellenszolgáltatás, mint az ugyanazon tevékenységet engedéllyel, regisztráció alapján legális keretek közt folytató vállalkozást, hiszen költségei is alacsonyabbak.

Kiemelt tevékenységek

Az EU fogyasztóvédelmi törekvéseire épülő magyar szabályozás két tevékenységi kört külön fogyasztóvédelmi szempontból is kiemelt fontosságúnak tart, és azok gyakorlását regisztrációhoz, vagyoni biztosítékhoz, illetve engedélyhez köti.

Az utazásszervező és közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint az ilyen tevékenység csak a megfelelő hatósági nyilvántartásba való felvétel és annak előfeltételeként vagyoni biztosíték nyújtása után gyakorolható.

Az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésekről szóló 20/1999. (II. 5.) Korm. rendelet szerint az ún. time sharing jogokat értékesítő vállalkozások tevékenységüket csak hatósági nyilvántartásba vétel után kezdhetik meg, és az időben megosztott használati jogokat csak olyan ingatlanok vonatkozásában értékesíthetnek, amelyeket az illetékes hatóság előzetesen engedélyezett. A konkrét ingatlanok engedélyeztetésének elmaradása, ellentétben a regisztráció hiányával, az engedély nélküli ingatlanra megkötött time sharing szerződés semmisségét eredményezheti, annak jogszabályba ütköző volta miatt.

A fogyasztók életének, egészségének és biztonságának védelmét szolgáló előírások

A fogyasztóvédelmi jogszabályok több általános és - bizonyos árutípusokra vonatkozó - különös előírással védik a fogyasztók biztonságát. Alapvető szabály, hogy forgalomba csak biztonságos áru hozható, amelyről a gyártónak kell alapvetően gondoskodnia, de a forgalmazó is felelős a biztonságossági követelmények betartásáért. Irányadó azonban ez a kötelezettség a fogyasztóknak nyújtott szolgáltatásokra is.

Jogszabályok, szabványok

A biztonságosság követelményének való megfelelést az adott áru-, szolgáltatástípusra vonatkozó jogszabályok, illetve szabványok szerint kell alapvetően megítélni.

Ilyen rendelkezés például a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 21/1998. (N. 17.) IKIM rendelet, vagy az egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról szóló 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet.

Ilyen előírások hiányában a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény. 4. §-ának (1) és (2) bekezdése határozza meg a minden áruval és szolgáltatással szembeni alapvető biztonsági elvárásokat.

Felelősség a minőségért

E biztonsági előírások a szerződési jogra a minőségért való felelősség útján gyakorolnak behatást. A vállalkozó ugyanis hibásan teljesíti a szerződést a fogyasztóval szemben, ha az nem biztonságos, hiszen a biztonságosság a szerződés tárgyát képező árunak vagy szolgáltatásnak jogszabályban meghatározott tulajdonsága, amely a szerződő felek megállapodása hiányában is a szerződés alkotóelemévé válik. Ha az áru, szolgáltatás nem biztonságos, a vállalkozást - az áru vagy szolgáltatás típusától, illetve szerződéses kötelezettségvállalásától függően - kötelező vagy szerződéses jótállás vagy kellékszavatosság terheli, és a fogyasztó érvényesítheti vele szemben az ebből eredő igényeit.

A fogyasztók tájékoztatása

Azon túl, hogy a reklámozás egyaránt szolgálja a fogyasztók, áruk, szolgáltatások tulajdonságaira vonatkozó tájékoztatást és a fogyasztók csábítását, a fogyasztóvédelmi szabályok kötelező tájékoztatást is előírnak.

A kötelező tájékoztatás az alábbi elvárásokat támasztja a fogyasztók számára árukat értékesítő vállalkozásokkal szemben:

Címkézés

Az áruk forgalomba hozatalának feltétele, hogy a csomagoláson, vagy máshol, de az árutól elválaszthatatlanul elhelyezett címkén levő tájékoztatás jól olvashatóan, közérthetően és egyértelműen tartalmazza az árura, gyártójára, forgalmazójára vonatkozó valamennyi adatot, amelyek a fogyasztók tájékoztatásához és a hatósági ellenőrzéshez szükségesek.

Használati és kezelési útmutató

Bizonyos külön jogszabályban meghatározott áruk (pl. gépek, elektromos berendezések, gázfogyasztó készülékek, kazánok) csak használati és kezelési útmutatóval hozhatók forgalomba, amelynek magyar nyelven, közérthetően és egyértelműen kell tájékoztatnia a fogyasztókat az áru rendeltetésszerű felhasználásának, eltarthatóságának és kezelésének módjáról.

A megfelelőség (minőség) tanúsítása

Külön jogszabályok egyes áruk forgalomba hozatalát csak előírásszerű megfelelőségi tanúsítvánnyal együtt engedi meg. Amennyiben ezen áruk a magyarországi szabványoknak, vagy az EU-ból honosított harmonizált szabványoknak megfelelnek, a megfelelőség tanúsítása alapvetően a gyártó vagy az EU-ban letelepedett képviselőjének ún. EK megfelelőségi nyilatkozatával történik, amely a műszaki dokumentáción alapul.

Ha a szabványoknak való megfelelés részben vagy egészben nem áll fenn, egy tanúsító szervezet általi típusvizsgálat és az annak alapján kiadott ún. EK megfelelőségi tanúsítvány szükséges általában a megfelelőség tanúsításához.

A megfelelőségi nyilatkozat vagy tanúsítvány alapján lehet az árun feltüntetni a CE megfelelőségi jelölést.

Hibás teljesítés

E kötelezettségek elmulasztása a vállalkozás részéről a szerződés hibás teljesítését eredményezi. A szerződések teljesítésére irányuló polgári jogi előírások ugyanis a szerződésszerű teljesítés részévé teszi az árunak megfelelő jelzéssel, tájékoztatással és minőségtanúsítással való ellátását (amely természetesen alapulhat nemcsak a fogyasztóvédelmi előírásokon, hanem a vállalkozás szerződéses kötelezettségvállalásán vagy szakmai szokásokon, és a fogyasztóvédelmi előírásokban foglaltaknál szigorúbb kötelezettségek is elvállalhatók).

A hibás teljesítésre alapozva a fogyasztó érvényesítheti a jótállási vagy szavatossági igényeket, ugyanúgy, mint a biztonsági előírásoknak nem megfelelő áruk és szolgáltatások esetén.

Árazás

Ugyancsak a vállalkozó kötelezettsége a fogyasztóval szemben az eladási, illetve egységárról, vagy a szolgáltatás díjáról történő írásbeli tájékoztatás, amelynek a Magyar Köztársaság területén törvényes fizetőeszköz (Ft) szerint meghatározva, egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan, a fogyasztói (azaz nem a kereskedő, vállalkozás beszerzési, illetve önköltségi árait) árat kell tartalmaznia.

Az ár hiánya

Az áru ára, a szolgáltatás díja a fogyasztókkal kötött szerződéseknek is az egyik legfontosabb eleme, amelyre nézve a szerződő feleknek egyetértésre, megállapodásra kell jutniuk. Az ár ismeretének hiányában hiányzik a felek közt a konszenzus, és így a fogyasztó hivatkozhat arra, hogy nem jött létre szerződés közte és a vállalkozás között.

Megtévesztés

Az árra vonatkozó félreérthető tájékoztatás tévedés (esetleg a vállalkozás rosszhiszeműsége esetén, pl. mert forgalmát a félretájékoztatással, hamis árazással próbálja növelni, arra építve, hogy pszichikailag a fogyasztó a fizetéskor már nem biztos, hogy vállalni fogja a konfrontációt az áreltérés miatt), megtévesztés miatt megtámadhatóvá teszi a szerződést a fogyasztó részéről (az egyéb következmények, mint pl. fogyasztóvédelmi bírság, vagy a versenyhatóság intézkedése mellett).

Irányadó az alacsonyabb ár

Ha az áru vagy szolgáltatás tekintetében a vállalkozás több árat is feltüntet, minden esetben a legalacsonyabbat kell azon árnak tekinteni, amely a fogyasztóval szemben irányadó. A szerződés tehát, függetlenül attól, hogy a vállalkozás, esetleg tévedésből, a magasabb áron akarta megkötni a szerződést, az alacsonyabb áron fog létrejönni, és miután ezért a vállalkozást teszi felelőssé a fogyasztóvédelmi szabályozás, nem is hivatkozhat a tévedésére.

Eltakart árucímke

Ha az árcímke eltakarja a gyártó, forgalmazó és az áru jellemzőit tartalmazó kötelező árucímkét, az ebből eredő információhiányra vagy félreinformálásra hivatkozva a fogyasztó tévedésre alapítva megtámadhatja a szerződést, és az érvénytelenség jogkövetkezményei nyerhetnek alkalmazást.

Csomagolás

A fogyasztóvédelmi előírások az áruk csomagolása tekintetében komoly elvárásokat határoznak meg, amikor megkívánják, hogy a csomagolás óvja meg az áru minőségét, könnyítse meg a szállítását, ne befolyásolja hátrányosan annak mennyiségét vagy minőségét, segítse elő a korszerű kiszolgálást, feleljen meg a biztonságos munkavégzés és egészségvédelem követelményeinek.

Ezen előírások megsértése esetén, miután a csomagolás az áru tulajdonságainak egy jogszabályilag előírt része, a fogyasztó hibás teljesítésre hivatkozhat, és jótállási vagy szavatossági igényeit érvényesítheti a csomagolás, de különösen az árunak a csomagolás nem megfelelő voltából eredő hibáira alapítva.

Fogyasztói szerződések

A szerződéseket direkt befolyásoló fogyasztóvédelmi szabályok egyfelől pozitívan rendelkeznek, amikor egyes szerződéstípusoknál, vagy szerződéskötési módoknál, a hagyományos szerződési joggal ellentétesen, kötelezően és eltérést nem engedően meghatározzák a szerződések egyes tartalmi elemeit. Vannak azonban olyan előírások is, amelyek negatívan rendelkeznek, azaz bizonyos megállapodásait a szerződő feleknek kizárják a szerződésből, azok tisztességtelensége miatt. A következőkben a fogyasztói szerződések tartalmának meghatározására vonatkozó szabályokat vesszük sorra.

Fogyasztóihitel-szerződés

Miután a vállalkozások mindennapi üzleti gyakorlatában általános piaci követelmény a vállalkozás által hitelezett értékesítés, ezért indokolt részletesen foglalkozni a fogyasztási kölcsön szabályaival. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény kiegészítő szabályokat állapít meg az olyan kölcsönszerződésekre, amelyek fogyasztási kölcsönnek minősülnek. A szabályozás indoka az, hogy a fogyasztási hitelek
- amikor tehát a vállalkozások maguk biztosítanak a fogyasztók számára hitelt, azaz tényleges kölcsönt, halasztott vagy részletfizetést - megkönnyítik olyan - általában nagyobb értékű - fogyasztási cikkek megvásárlását, szolgáltatások igénybevételét, amelyet a fogyasztó egyébként egy összegben való fizetéssel egyáltalán nem vagy csak anyagi nehézségek vállalásával engedhet meg magának. A fogyasztási hitel, kombinálva egy csábító reklámhadjárattal, esetleg más előnyökkel (pl. ajándékok, kedvezmények) alkalmas arra, hogy feloldja a fogyasztók anyagi természetű "gátlásait", hogy meggondolatlanul ugorjanak bele a beszerzésbe.

A fogyasztóvédelmi szabályok
- egyfelől az írásba foglalási kötelezettséggel, másfelől pedig a szerződésbe kötelezően felveendő és az ügylet terheiről és kockázatairól részletes tájékoztatást adó rendelkezések segítségével - a következő célokat szolgálják:

- a fogyasztót fontolja meg a szerződéskötést,

- a vállalkozás a szerződéses kötelezettségei közül a fogyasztók védelmét szolgáló kikötéseket lehetőség szerint "kőbe vésse",

- a vállalkozás nehezebben tudja rábírni a fogyasztót a szerződés módosítására, nehezebben élhessen a szerződésbe esetleg beépített egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségével.

Érvényességi feltételek

A fogyasztásikölcsön-szerződés érvényességének három feltétele van. Ezek a következők:

- a szerződés írásba foglalása,

- a szerződés átadása a fogyasztó részére,

- a tartalmi minimum teljesítése.

Az írásba foglaláshoz nem szükséges közjegyzői okirat vagy ügyvédi ellenjegyzés, de a fogyasztó részéről való aláírás két tanúval történő igazoltatása ajánlatos a bizonyítási problémák elkerülése céljából.

A szerződés egy példányát át kell adni a fogyasztónak. Célszerű az átadás tényét a fogyasztóval írásban pl. a vállalkozásnál maradó példányon elismertetni, ezzel számtalan vitának és bizonyítási nehézségnek elejét lehet venni.

Melyek a szerződés kötelező tartalmi elemei?

A szerződésnek tartalmaznia kell törvényben előírt minimális elemeket. Természetesen többet tartalmazhat a szerződés annál, mint amit a fogyasztóvédelmi törvény 7. §-ának (2) bekezdése előír. Ez a több lehet olyan kikötés, amely a törvényben nem szabályozott kérdéseket rendezi (pl. az eljáró bíróság kikötése, a fogyasztó késedelmének jogkövetkezményei, a vállalkozás jótállása vagy szerződésszegésének következményei).

A törvényben rögzített feltételektől eltérő kikötések azonban csak akkor megengedettek, ha az eltérés a fogyasztó javára történt. A fogyasztóra hátrányos kikötések semmisek, helyükbe a törvényes rendelkezések lépnek (a szerződés tehát csak részlegesen lesz érvénytelen, kivéve ha a szerződő felek az érvénytelen kikötésnek olyan jelentőséget tulajdonítanak, amely nélkül a szerződést bizonyosan nem kötötték volna meg).

A törvény által kötelezővé tett elemek a következők:

- a szerződés tárgyát képező áru vagy szolgáltatás meghatározása,

- az ellenérték és finanszírozási feltételek rögzítése, így az áru-, szolgáltatás-finanszírozás terheivel - pl. kamattal, kezelési költséggel - nem növelt ára, díja, a teljes hiteldíjmutató,

- az áru vagy szolgáltatás díja szerződés időtartama alatt való változtathatóságának esetére a fogyasztó hátrányos következmények nélküli elállási joga (ha tehát a hiteldíj alapjául szolgáló ellenérték, ár, díj, pl. inflációkövetés, költségek növekedése, devizaárfolyamok módosulása miatt megváltozhat, vagy megváltoztatható),

- a hiteldíj módosításának feltételei (pl. a refinanszírozási, jegybanki, pénzpiaci kamatok változásaihoz igazodó időszakonként visszatérő felülvizsgálata a kamat- és kezelési költség mértékének), vagy fix hiteldíj esetén az erre vonatkozó tájékoztatás,

- a törlesztőrészletek tőke+kamat és törlesztési metódus alapján (pl. annuitás) számított összege, száma és a törlesztések esedékességének időpontja, azzal, hogy a fogyasztónak minden esetben biztosítani kell az előtörlesztés lehetőségét, a hiteldíj arányos csökkentése mellett (büntetőkamat, kötbér, kaució, költségátalány, diszkontráta nem alkalmazható),

- a tulajdonjog átszállásának időpontja és feltételei (pl. az áru tulajdonjogának fenntartása a teljes tartozás megfizetéséig, automatikus átszállással vagy a vállalkozás külön nyilatkozatával, az áru használatának feltételei a tulajdonjog fenntartása alatt, a fogyasztó biztosítékai a vállalkozás elleni végrehajtás, vagy fizetésképtelensége esetén a hitelezőkkel szemben).

Teljes hiteldíjmutató

A szerződéssel kapcsolatos összes költséget - így kezelési költség, kamat, más járulék és ezek éves százalékban kifejezett mértékét; e költségeknek azon részét, amelyet a vállalkozás által nyújtott hitel tényleges árának tekinthetünk - fejezi ki az ún. teljes hiteldíjmutató, melyet a hitelintézetekre vonatkozó szabályok (1996. évi CXIII. törvény és az MNB, illetve a PSZÁF rendelkezései) szerint kell számítani.

Engedményezés

A vállalkozás nem tilthatja meg, hogy a fogyasztó a szerződésből eredő jogait harmadik személyre engedményezéssel átruházza (pl. a szülők gyermeküknek vesznek ajándékba egy személygépkocsit, az adásvételi szerződésből eredő jogaikat rá átruházzák, a fogyasztási kölcsön adósai azonban ők maradnak, és továbbra is törlesztenek).

Biztosítékok

A vállalkozások természetesen kérhetnek a fogyasztási kölcsönök mellé megfelelő biztosítékokat (pl. kezesség, kaució letétele, zálogjog), de nem igényelhetik, hogy a fogyasztó biztosítékként váltót vagy csekket adjon a tartozások öszszegéről. A váltó, illetve csekk ugyanis a vállalkozás pénzköveteléseit "elszakítaná" a tényleges fogyasztói, illetve ahhoz kapcsolódó fogyasztásikölcsön-szerződéstől (a fogyasztási kölcsön ugyanis minden esetben egy áru vagy szolgáltatás értékesítésére irányuló másik szerződés, pl. adásvétel követője), és a vállalkozás kibújhat a fogyasztási kölcsön szigorú szabályai, illetve az alapul fekvő szerződésben vállalt kötelezettségei alól. A tilalom ellenére kapott váltót, csekket a fogyasztó kérésére ezért bármikor, vita nélkül vissza kell adni. Az azok kibocsátásából eredő minden kárért (pl. azért, mert a bank, amelyhez a vállalkozás leszámítolás végett benyújtotta a váltót, a fogyasztótól beszedi a váltókövetelést) a vállalkozás felelősséggel tartozik.

Semmisség

A fogyasztásikölcsön-szerződés fenti feltételekkel ellentétes létrejöttéből eredő semmisségre csak a fogyasztó javára lehet hivatkozni, azaz a vállalkozás a hiányosságokra alapítva egy számára utóbb kedvezőtlenné váló fogyasztási kölcsönből sem menekülhet ki.

Utazási és utazást közvetítő szerződések

Az utazási és utazást közvetítő szerződések megkötése a vállalkozások azon szűkebb körére jellemző, amelyek idegenforgalommal, turisztikával, vendéglátással foglalkoznak. E szűkebb körben való alkalmazás miatt a szabályozásnak csak a leglényegesebb vonásaira indokolt kitérni, hiszen a részletek maguk önálló tanulmányt igényelnének.

Az emberi munkaerő felértékelődése magával hozta azt az igényt is, hogy az a megfelelő pihenések beiktatásával újrateremthető legyen. A pihenések egy részét a fejlett világban az emberek tömegméretekben hosszabb időtartamú utazásokkal, üdülésekkel töltik el. Egy elrontott nyaralás komoly kihatással bírhat a munkaerő használhatósága tekintetében, és az utazót ért érzelmi, vagyoni hátrányokon túl ténylegesen mérhető adott esetben a munka hatékonyságának romlása is.

Az utaztatási üzlet ráadásul a határokon átívelő, sok esetben távoli, egzotikus vidékeket és ezzel alacsonyabban fejlett jogi kultúrájú országokat megcélzó jellege miatt igen kockázatos is.

Az EU fogyasztóvédelmi politikája és jogegységesítési törekvései az utazási és utazást közvetítő szerződések irányelvi szintű szabályozásához vezetett, amelyet a jogharmonizáció keretében Magyarország a 214/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet megalkotásával ültetett át a magyar jogba.

Elhatárolás

Elsősorban meg kell különböztetni egymástól az utazási, illetve utazást közvetítő szerződést.

Utazási szerződés

Az utazási szerződésben a vállalkozó arra kötelezi magát, hogy egy komplex csomagot szolgáltat a megrendelőnek, amely magában foglalja az utazást, az út egyes állomásain való tartózkodást, a szállást és azzal összefüggő egyéb szolgáltatásokat (közlekedés, étkezés, idegenvezetés, kulturális program, szórakozás). A három fő szolgáltatásból legalább kettőt vállaló vállalkozóra az utazási szerződés szabályai irányadók.

Ameddig a vállalkozás csak repülő- vagy vasúti menetjegyeket értékesít, vagy a szállodában a vendégek csak a szállást veszik igénybe, utazási szerződésről nincs szó. Ha azonban a menetjegy-értékesítéshez már a szálláshely biztosítása is kapcsolódik, vagy a vendéglős autóbuszos kirándulásokat szervez a vendéglőjében tartott parasztlakodalomra vagy disznótorosra, már utazási szerződésekről lehet beszélni.

Az utazási szerződés vállalkozója tehát mindenképpen eredmények szolgáltatására (pl. a célállomásokra való eljuttatás, a szállodai szoba rendelkezésre állása, a szafariprogram megvalósítása, az all-inclusive ellátás biztosítása) vállal kötelezettséget, így azok elmaradásáért felelős, és díjára csak akkor és olyan mértékben tarthat igényt, ha és amenynyiben az eredményeket teljesíti.

Utazásközvetítő szerződés

Az utazást közvetítő szerződés ezzel szemben egy ügynöki jellegű megállapodás a közvetítő és az utas között, amelynek keretében a közvetítő az utazási szerződéseket értékesítő vállalkozás képviseletében, annak nevében és javára, jutalék ellenében létrehozza az utazási szerződést a vállalkozó és az utas között.

Az utazási szerződés tartalmi elemei

Az utazási szerződésre vonatkozó szabályok legfőbb tartalmi jellegzetességei a következők:

- írásbeliség, azaz az utazási szerződést valamennyi kikötésével együtt írásban kell megkötni, illetve módosítani, és bár a vonatkozó jogszabály kifejezetten nem említi, de ennek elmaradása a szerződés semmisségéhez vezet,

- a szerződést át kell adni az utasnak,

- a kötelező jogszabályi előírásoktól csak az utas javára lehet eltérni,

- az utas részletes tájékoztatásának kötelezettsége a vállalkozóról és az utazási csomag feltételeiről külön tájékoztatóban (pl. katalógusok, prospektusok), vagy a szerződés megkötése, illetve az utazás megkezdése előtt,

- az utazási szerződés bizonyos kötelező tartalmi elemeinek meghatározása,

- az utazási csomag díjára, annak megemelése feltételeire, az előlegfizetésre vonatkozó, a vállalkozó "játékterét" csökkentő előírások,

- az utas harmadik személyre való engedményezési jogának biztosítása és feltételeinek meghatározása arra az esetre pl., ha az utazás igénybevételében akadályoztatva lesz,

- a vállalkozó és az utas elállási jogának és feltételeinek megállapítása (arra az esetre, ha nem szerződésszegés miatt kerül erre sor, hanem pl. előre nem látható akadályok vagy a díj emelése miatt),

- a vállalkozó szerződésszegéséért és az okozott károkért való felelősségére vonatkozó részletes szabályok.

Az utazást közvetítő szerződés tartalma

Az utazást közvetítő szerződéseknél csak az a megkötés, hogy a közvetítői szerződésnek írásban kell tartalmaznia az utas által igényelt utazási szolgáltatásokat. Az írásba foglalás elmaradása a szerződés semmisségét eredményezi.

Time sharing szerződések

Az ingatlanok időben megosztott használati jogának értékesítésére vonatkozó szerződések speciális területét képezik a vállalkozási tevékenységnek, így a szerződéstípus részletszabályainak bemutatása terjedelmi korlátok miatt sem képezheti tárgyát a jelen ismertetésnek. Ezért csak a leglényegesebb jellemzők megismertetésére lehet törekedni.

A fogyasztóvédelmi szabályozás indokai

Az EU által elindított fogyasztóvédelmi szabályozás több indokra is viszszavezethető. E szerződéseknél egyfelől jelentős értékű jogok képezik az üzlet tárgyát, amelyek egy, a célcsoportba tartozó háztartás vagyonának akár nagyobbik részét is kitehetik. Ilyen körülmények között igen nagy a vagyoni kockázat, amellett, hogy a használati jog, ellentétben a tulajdonosi vagy dologi jellegű használati jogokkal (mint a haszonélvezet, földhasználat, szolgalom), gyakran ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosulti státust sem biztosít.

A másik indok, hogy a használati jogok elsősorban üdülőhasználati jogot jelentenek, vagyis gyakori, hogy a szerződések tárgya külföldi ingatlan, ahol a távolságok és a külföldi jogi igények ismeretének hiánya miatt a jogosult nehezen tudja csak jogait gyakorolni.

Végül az ilyen jogok meglehetősen agresszív értékesítési módozata is indokul szolgálhat a fogyasztó védelmének, hiszen az értékesítés alapvetően személyre szóló - esetleg valamilyen ajándékra alapított "csábítással" egybekötött - prezentációs meghívásokkal és rámenős prezentációkkal, így a fogyasztók "intimszférájába" való erőteljes behatással próbálják meg az értékesítők meggyőzni a potenciális jogosultakat a vásárlásról.

A szabályozás megalapozottságát támasztja alá a Gazdasági Versenyhivatal számos, az ilyen jogokat értékesítő vállalkozásokat a meg nem engedett piaci technikák alkalmazása miatt elmarasztaló határozata is.

Mi a time sharing?

A time sharing szerződések alatt olyan megállapodások értendők, amelyek alapján a fogyasztó az értékesítőtől közvetlenül vagy közvetve (pl. ügynök útján) ellenérték fejében legalább hároméves időtartamra jogot szerez egy vagy több ingatlan ismétlődő, meghatározott időtartamú üdülési vagy lakáscélú használatára.

Ellenérték

Az ellenérték a gyakorlatban általában két részből tevődik össze: a használati jog egyszeri, nagyobb összegű ellenértékéből és az évente fizetendő fenntartási díjakból.

Használati jog

A használati jog ritkán jár együtt azzal, hogy a fogyasztó javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogot, pl. haszonélvezetet, szolgalmat is alapít az értékesítő. Leginkább úgy nyújtanak közvetett biztosítékot, hogy az ellenérték fejében társasági részesedést (elsősorban részvényeket) biztosítanak az ingatlant tulajdonló és fenntartó társaságban.

A time sharing szerződésekre vonatkozó szabályozás legfőbb elemei a következők:

Írásbeli tájékoztatás

Az értékesítő köteles részletes írásbeli tájékoztatást adni

- magáról,

- az ingatlan tulajdoni és egyéb jogi és ténybeli helyzetéről (állapot, készültségi fok, közművesítettség),

- a használati jog terjedelméről, tartalmáról és a kiegészítő szolgáltatásokról (pl. uszoda, szauna),

- a szerződéses biztosítékokról,

- az ellenérték és megfizetésének részleteiről,

- a használati jog gyakorlásának, illetve az arról való rendelkezés (átruházás, hasznosítás, megterhelés) feltételeiről.

Az írásbeli tájékoztatás esetén a jogszabályszerű eljárás bizonyítása az értékesítőt terheli. A tájékoztatóban meghatározott feltételeket csak megállapodás, vagy a változásokra vonatkozó részletek írásbeli közlése mellett csak a körülmények rajta kívülálló okokból bekövetkezett jelentős változása esetén (pl. jelentős értékváltozások az ingatlanpiacon, deviza-, árfolyamváltozások, az ingatlan építésének vis maior miatti elhúzódása) módosíthatja az értékesítő.

Írásba foglalás

A szerződést - a jogszabály által meghatározott kötelező tartalommal - írásba kell foglalni. Ennek elmulasztása semmisséget eredményezhet.

Joglemondás

A fogyasztó nem mondhat le a szerződésben a jogszabály alapján számára biztosított jogokról. A jogszabályi rendelkezésektől csak a fogyasztó javára lehet eltérni.

Megfontolási idő

A szerződésnek ún. megfontolási, "lehiggadási" időt kell biztosítania a fogyasztó részére. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztó a szerződés vagy az előszerződés egy példányának részére történő átadásától számított 15 (bizonyos esetekben 30) napon belül meggondolhatja magát, és mindenféle hátrányos következmény nélkül - a szerződéskötési költségek (így a szerződés leírása, sokszorosítása, fordíttatása) kivételével, feltéve hogy a szerződésben az értékesítő ezt ki is kötötte - indokolás nélkül, írásbeli nyilatkozattal elállhat a szerződéstől.

Amíg a fogyasztó elállási joga fennáll, az értékesítő nem is követelheti a használati jog ellenértékének vagy részének megfizetését, és a teljesítést nem is fogadhatja el, ellenkező esetben visszafizetési és késedelmikamat-fizetési kötelezettség terheli.

Elállás, fogyasztói kölcsön

A fogyasztó előbbiek szerinti elállása az értékesítő mindenféle kár, kamat vagy költség megtérítésére vonatkozó igénye nélkül, felbontja az értékesítő által az ellenérték finanszírozására nyújtott fogyasztói kölcsönt megalapozó szerződést is. Az értékesítő csak a fogyasztásikölcsön-szerződés megkötésével kapcsolatos költségeinek (pl. leírás, sokszorosítás, ügyvédi közreműködés, közjegyzői hitelesítés) fogyasztóra eső részének megtérítését követelheti. Az elállás egyébként a hitelintézet által finanszírozott fogyasztásikölcsön-szerződést is megszünteti.

Szavatosság

Ha az értékesítő nem tudja biztosítani az ingatlan beköltözésre alkalmasságát a szerződésben meghatározott időpontban, de legkésőbb a szerződéskötést követő 3 éven belül, azaz nem tudja prezentálni a használatbavételi engedélyt, a fogyasztó a szerződéstől elállhat, és a már kifizetett ellenértéket kamattal együtt visszakövetelheti.

Tisztességtelen szerződési feltételek

A 2004/11. számunkban részletesen elemeztük az általános szerződési feltételek jogi szabályozását, azon belül is a tisztességtelenség megállapításának feltételeit, illetve jogkövetkezményeit. Fogyasztókkal kötött szerződések esetében a tisztességtelenség kérdésköre két tekintetben mutat specialitásokat az általános szerződési feltételekhez képest.

Egyfelől a fogyasztói szerződések esetében minden szerződési feltétel lehet tisztességtelen, nem csak az általános szerződési feltételnek minősülő kikötések.

Másfelől külön jogszabályi katalógusa létezik azon szerződéses kikötéseknek, amelyek a fogyasztói szerződésekben tartalmuknál fogva tisztességtelennek minősülnek. Ezek mellett persze lehetnek más, külön nem említett szerződéses megállapodások is tisztességtelenek, amelyek esetében ugyanazon kritériumoknak kell fennállniuk, mint az általános szerződési feltételeknél.

Tisztességtelen kikötések

A külön katalógust a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő kikötésekről szóló 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet tartalmazza. A tisztességtelen feltételeknek két kategóriáját rögzíti a jogszabály, de csak példálózó jelleggel (azaz más szerződéses rendelkezések is lehetnek ilyenek, ha teljesítik az általános szerződési feltételekre megállapított tisztességtelenségi feltételeket).

Feketelista

Az egyik csoportba tartoznak az eleve tisztességtelen és ezért tilos megállapodások, amikor tehát a vállalkozásnak nincs lehetősége arra, hogy a feltétel indokoltságát bizonyíthassa (feketelista). Tisztességtelen az a feltétel, amely:

- a szerződés bármely feltételének egyoldalú értelmezésére a gazdálkodó szervezetet jogosítja fel (ha pl. a szerződés azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a kölcsönbeadó jogosult a biztosítékok kiegészítését kérni, ha úgy ítéli meg, hogy azok fedezeti értéke csökkent);

- kizárólag a vállalkozást jogosítja fel annak megállapítására, hogy teljesítése szerződésszerű (ha pl. a fogyasztó általi hibabejelentések első bejelentésre történő visszautasítása esetén is a vállalkozás saját szervezeti egysége jogosult a vita felülvizsgálatára);

- a fogyasztót teljesítésre kötelezi abban az esetben is, ha a gazdálkodó szervezet nem teljesíti a szerződést (a szerződés pl. azt rögzíti, hogy a családiház-építés megrendelője akkor is köteles a vállalkozói díj esedékes részét fizetni, ha az építkezés nem az ütemterv szerint történik);

- lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a szerződést bármikor egyoldalúan megszüntethesse, ha ez a jogosultság a fogyasztót nem illeti meg (a tilalom célja a fogyasztók egyoldalú "röghöz kötésének" elkerülése);

- kizárja, hogy a szerződés megszűnésének esetén a fogyasztó visszakövetelje a szolgáltatással nem ellentételezett ellenszolgáltatását (pl. a vállalkozás a visszajáró összeget költségátalányként megtarthatja), kivéve azt az esetet, ha a szerződés megszüntetésére a fogyasztó szerződésszegése miatt került sor (ilyenkor alkalmazhat a vállalkozás pl. átalánykártérítést, kötbért vagy óvadékot);

- kizárja vagy korlátozza, hogy a fogyasztó szerződéses kötelezettségeit beszámítással szüntesse meg (pl. ha a hibás áru kijavítását a kereskedő alaptalanul megtagadja és a fogyasztónak kizárja arra való jogát a szerződés, hogy a még hátralékos vételárrészletekkel szemben levonásba helyezhesse a más vállalkozásnak a javításáért kifizetett igazolt összeget);

- lehetővé teszi, hogy a vállalkozás fogyasztóval szembeni valamely szerződéses kötelezettségét a fogyasztó hozzájárulása nélkül átvállalja (a fogyasztónak nem lényegtelen, hogy az általa választott építési vállalkozó helyébe a szerződésbe egy másik, előtte ismeretlen vállalkozó lépjen be, és folytassa a kivitelezést egy bizonyos időponttól);

- kizárja vagy korlátozza a vállalkozásnak a teljesítésre igénybe vett közreműködőjéért fennálló felelősségét (ha az áru házhoz szállítását a kereskedő megbízásából egy fuvarozócég végzi, az áru fuvarozó gondatlansága miatti hibás állapotban való kiszolgáltatása esetére a vállalkozás nem alkalmazhat olyan szerződési feltételt, hogy ilyenkor a fogyasztó vele szemben nem érvényesítheti jótállási vagy szavatossági jogait);

- kizárja vagy korlátozza a fogyasztót jogszabály vagy szerződés alapján megillető igényérvényesítési lehetőségeket, ha azt más, jogszabályban előírt vitarendezési móddal nem helyettesíti (pl. a szerződésben a fogyasztó lemond keresetindítási jogáról);

- a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára változtatja meg (pl. olyan körülmények bizonyítására kötelezi a fogyasztót, amelyet nem vagy csak nagy költségek árán tud teljesíteni, vagy a vállalkozás saját vizsgálati jegyzőkönyvei alapján bizonyítottnak tekinti szolgáltatásának műszaki megfelelőségét).

Ezek a szerződési feltételek tilosak, azaz - ellentétben a tisztességtelen általános szerződési feltételekkel - nem megtámadhatók, hanem semmisek.

Szürkelista

A másik csoportba (szürkelista) azok a szerződéses megállapodások tartoznak, amelyeket az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni. A vállalkozás tehát igazolhatja, hogy az adott szerződés körülményei indokolják a kikötést.

Idetartozik az a megállapodás, amely:

- a fogyasztó bizonyos magatartását (elsősorban hallgatását) szerződési nyilatkozata megtételének vagy elmulasztásának minősíti, ha az arra megállapított határidő ésszerűtlenül rövid (pl. néhány óra vagy egy-két nap);

- a fogyasztó nyilatkozatának megtételére ésszerűtlen alaki követelményeket támaszt (pl. az egyszerű írásba foglaláshoz kötött kezességvállalásnál közjegyzői okiratot követel meg, hacsak nem a könnyebb jogérvényesítést célozza a közjegyzői okirat bírósági záradékolásával, vagy a meghatalmazásnál nem elégszik meg egy egyszerű, két tanú előtt kiállított okirattal, hanem ügyvédi ellenjegyzést igényel, hacsak nem földhivatali bejegyzésre alkalmas ingatlan-adásvételi szerződés megkötésére adta a fogyasztó a meghatalmazást);

- meghosszabbítja a határozott időre kötött szerződést, amennyiben a fogyasztó másként nem nyilatkozik, ha a fogyasztó számára a nyilatkozattételre nyitva álló határidő ésszerűtlenül rövid;

- lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a szerződéses feltételeket egyoldalúan módosíthatja a szerződésben meghatározott alapos ok nélkül (pl. a fogyasztó által fizetendő kamatokat a szerződés erre vonatkozó rendelkezése és az irányadó pénzpiaci refinanszírozási kamatok jelentős változása nélkül a vállalkozás egyoldalúan megemelheti), és az egyoldalú módosítás esetére a fogyasztónak nincsen biztosítva, hogy a szerződéstől elálljon, vagy azt felmondja;

- amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozás egyoldalúan, alapos ok nélkül a szerződésben meghatározott tulajdonságú szolgáltatástól eltérően teljesítsen;

- a vállalkozás teljesítését olyan feltételtől teszi függővé, amelynek bekövetkezte kizárólag a vállalkozás akaratán múlik (pl. akkor szállítja le az árut, ha abban a hónapban még leadja beszállítójának a rendelést), és a fogyasztónak nincsen biztosítva a szerződés egyoldalú megszüntetésének joga);

- a vállalkozás számára a szolgáltatása teljesítésére aránytalanul hosszú vagy nem megfelelően meghatározott határidőt biztosít szolgáltatása teljesítésére, illetve a fogyasztó nyilatkozatainak elfogadására;

- kizárja vagy korlátozza a fogyasztó jogszabályon alapuló jogait a vállalkozás szerződésszegése esetére (pl. a vállalkozás anélkül rövidíti le a szavatossági időt, hogy ezt jelentős árengedménynyel vagy ingyenes szervizszolgáltatással ellentételezné);

- kizárja, hogy a fogyasztónak visszajárjon a szerződés szerint általa kifizetett összeg, ha a fogyasztó nem teljesít vagy nem szerződésszerűen teljesít, amennyiben hasonló kikötés a vállalkozást nem terheli;

- a fogyasztót túlzott mértékű pénzöszszeg fizetésére kötelezi, ha a fogyasztó nem vagy nem szerződésszerűen teljesít (pl. aránytalanul magas, a vételár 30-40 százalékát kitevő foglaló, miközben a piaci gyakorlat szerint az általában csak 10-15 százalék, vagy a bérleti díj egyéves összege az óvadék, miközben a szokásos mérték 1-3 hónap).

A fogyasztói adásvételre vonatkozó különleges szabályok * A Polgári Törvénykönyv 2003. július 1-jén hatályba lépett módosítása az EU fogyasztóvédelmi szabályait ültette át a magyar jogba. Ennek eredményeképpen speciális szavatossági előírásokkal találkozunk arra az esetre, ha a vállalkozás a szerződést hibásan teljesíti. Ehhez járul még magyar sajátosságként a tartós fogyasztási cikkek, az új lakások és a javító-karbantartó szolgáltatások kötelező jótállása, amely a lakóingatlanok kivételével a fogyasztókkal szemben terheli a vállalkozásokat. * A szavatosság, jótállás, így a fogyasztói adásvétel hibás teljesítése szabályainak külön összeállítást szenteltünk a 2004/6. számunkban, amely részletesen foglalkozik e kérdésekkel.

 

Speciális szerződéskötési technikák

Egyes értékesítési módok olyan speciális szerződéskötési technikákat alkalmaznak, amelyek pszichológiailag bizonyos fokú kényszer alá helyezik a fogyasztókat, máskor a szerződéskötéshez használt eszközök adják az ügylet különleges jellegét.

Házaló kereskedés

A rámenős porszívóügynöknek, aki házhoz megy, és mindent bevet annak érdekében, hogy jutalékát megkeresse, igen nehéz ellenállni.

Mi a házalás?

A házaló kereskedésről szóló 44/1998. (III. 11.) Korm. rendelet az olyan értékesítési módokra vonatkozik, amikor az értékesítésre nem a vállalkozás telephelyén (irodájában, üzletében, raktárában) vagy más értékesítési helyén (pl. vásári vagy piaci stand), hanem azon kívül kerül sor. Ugyanez a rendelet vonatkozik arra az esetre is, amikor a vállalkozás nem rendelkezik értékesítési hellyel (pl. nagyméretű sporttáskából való eladás), hanem az egyéni vállalkozó maga, illetve az ő vagy más gazdálkodó szervezet ügynöke (az ügynök szó itt, ahogyan az alábbiakban majd látható lesz, tágan értelmezendő) a lakásán vagy a munkahelyén keresi fel a fogyasztót a szerződés megkötése céljából, és a szerződéskötésre ott kerül sor.

Lényeges, hogy a "felkeresés" ne a fogyasztó kezdeményezésére történjen. Ha ugyanis bizonyíthatóan a fogyasztó hívja a lakásába vagy munkahelyére a vállalkozót vagy ügynököt, akkor nem alkalmazhatók a speciális, fogyasztót védő szabályok, hanem a polgári jog általános, szerződéskötésre vonatkozó rendelkezései lesznek irányadók.

Ha viszont a munkahelyre kivonuló konyhaiedény-ügynök ugyan nem keresi meg személyesen a fogyasztót, de az az étkezdében arra járva megnézi az edényeket és vásárol, az őt védő szabályok alkalmazást nyernek.

Ügynök

Az ügynök alatt a gazdálkodó szervezet bármilyen meghatalmazottja, kereskedelmi képviselője, megbízottja, munkavállalója értendő, aki személyesen az ügyletkötéseket bonyolítja.

A jogszabály szövegének félreértésére adhat okot, hogy a rendelet a személyesen eljáró egyéni vállalkozó mellett a gazdálkodó szervezet (pl. társaság) ügynökét nevezi eladónak, holott az ügynök - ellentétben az egyéni vállalkozóval - nem a saját maga, hanem a gazdálkodó szervezet nevében és javára köti meg a szerződéseket, vagyis ténylegesen az őt alkalmazó gazdasági társaság vagy más szervezet az eladó a szerződésben és nem az ügynök. Ez egyébként meg fog jelenni a fogyasztóvédelmi szabályok megszegéséért való felelősségben.

Kivételek a fogyasztóvédelmi szabályozás alól

Még ha a szerződéskötésre az előbbiekben ismertetett módon is kerül sor, a szigorú szabályok nem alkalmazhatók

- az építési szerződésekre (amikor a vállalkozás a szerződésben épületek építésére vállalkozik),

- az ingatlanokkal kapcsolatos jogok átruházására vonatkozó szerződésekre (tulajdonátruházás, más jogok, mint haszonélvezet, használat, szolgalom, jelzálogjog megszerzése; ezért nem alkalmazható a szabályozás az olyan time sharing szerződésekre sem, amelyeket a fogyasztó felkeresése útján kötnek meg),

- a biztosítási szerződésekre (a biztosítási ügynökök útján való szerződéskötésre speciális, a szerződéskötő felet védő szabályok léteznek),

- az értékpapír átruházására vonatkozó szerződésekre (az ilyen ügyletekre különleges szabályok vonatkoznak),

- a közúti személyszállítás, taxisszolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződésekre (ezek esetében ugyan a vállalkozás értékesítési helyén kívül kerül sor a szerződéskötésre, de azokra különleges szabályok vonatkoznak).

Forgalmazási tilalmak

A jogszabály rögzíti, hogy házaló kereskedéssel csak olyan áru forgalmazható, amelynek rendeltetése közismert, és bontatlan ipari csomagolású. Kifejezetten tilos házaló kereskedés útján értékesíteni

- jövedéki termékeket (pl. szeszes italok),

- vetőmagot és növényi szaporítóanyagot,

- kábítószert és pszichotrop anyagokat,

- gyógyszereket és gyógyhatású készítményeket,

- veszélyes anyagokat,

- tűz és robbanásveszélyes anyagokat (pl. petárdákat),

- veszélyes hulladékokat,

- nemesfémet, drágaköveket és azokból készült ékszereket,

- élelmiszert (beleértve a gombát is, de a gyümölcsök értékesíthetők),

- jogszabály által tilalmazott árukat.

Tájékoztatás

A vállalkozás (a nevében eljáró ügynök útján teljesítendő) kötelezettsége, hogy a szerződés megkötésekor, illetve a fogyasztó általi ajánlattételkor írásban tájékoztassa arról a jogáról, hogy ha egy bizonyos határidőn belül meggondolja magát, a szerződéstől elállhat, és hogy ezen jogát kivel szemben gyakorolhatja,

- amennyiben azt a kötelező jótállásról rendelkező jogszabály előírja (mert a termék jótállásköteles), a jótállási jegyet átadja, valamint átadja a magyar nyelvű használati és kezelési útmutatást is.

Ezen kötelezettségek elmulasztása esetén a szerződés semmis, illetve a fogyasztó nincs kötve szerződéses ajánlatához.

Elállás 8 napon belül

A fogyasztó a szerződés megkötésekor, ajánlata megtételekor bizonyos fokú pszichikai nyomás alatt áll a privát szférájába belépő értékesítő hatására, ráadásul az ügynökök általában meglehetősen rámenősek is. Ezért a fogyasztó gyakorta nem képes pontosan értékelni, hogy az adott terméket az adott feltételek mellett meg kívánja-e vásárolni. Sokszor csak az értékesítő távozása után, órák vagy napok múlva válik számára világossá, hogy rossz üzletet kötött.

A jogi szabályozás ezért megengedi a fogyasztónak, hogy meggondolja magát, és a szerződéstől annak létrejöttét követő 8 napon belül elálljon az ügylettől. Erről a jogáról a fogyasztó nem mondhat le, az ettől eltérő megállapodás semmis.

Ha az elállást megelőzően a szerződés teljesítése megtörtént, azaz a fogyasztó az árut megkapta, szolgáltatást részben vagy egészben igénybe vette, és az ellenszolgáltatást részben vagy egészben megfizette, a fogyasztó követelheti, hogy a vállalkozás fizesse vissza részére a vételárat azzal, hogy ő pedig visszaszolgáltatja az árut. Ha az árut, amely a fogyasztó általi átvételkor hibátlan volt, nem tudja visszaszolgáltatni (mert pl. megsemmisült, továbbadta), vagy annak értéke tetemesen csökkent (pl. megrongálódott, elhasználódott), a szolgáltatás még igénybe nem vett része után arányosan járó díj visszatérítését követelheti a fogyasztó.

Egyetemleges felelősség

A szabályok megszegéséért az ügynök és az őt alkalmazó vállalkozó vagy szervezet egyetemlegesen felelős. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztó az őt védő szabályok megsértése, valamint a szerződés megszegése miatti követeléseit az ügynökkel és alkalmazójával szemben is, vagy akár mindkettőjük ellen egyidejűleg érvényesítheti.

Ez alól kivételt képez az az eset, ha az ügynök a vállalkozás munkavállalója, ekkor ugyanis kizárólag a vállalkozás felelős a fogyasztóval szemben.

Mikor kereshető fel a vevő a lakásán?

Házaló kereskedés céljából a fogyasztó a lakásán 20 és 8 óra között nem kereshető fel, kivéve ha ehhez előzetesen és bizonyíthatóan a fogyasztó hozzájárult.

A felkereséskor a vállalkozás részéről eljáró személynek, ügynöknek be kell mutatnia az egyéni vállalkozói igazolványát vagy a megbízását igazoló okiratot.

Távollevők közti szerződések

Ha egy vállalkozás kéretlenül küld valamilyen terméket, és azt a fogyasztó kipróbálja, utána már lelkiismeret-furdalása lenne visszaküldeni és nem kifizetni. Más esetekben a fogyasztó a vállalkozás katalógusából választott árut levélben rendeli meg, amit aztán csomagküldő szolgálat útján postai utánvétellel kap meg, s így nem is kerül soha személyes kapcsolatba a vállalkozással, hiszen a fogyasztó levélben vagy telefaxon leadott megrendelésére telefaxon megkapja a visszaigazolást, s az árut kiszállítják neki. Az ilyen távolsági ügyleteknél sokkal nehezebb annak megítélése, hogy a vállalkozás hibátlanul, határidőre teljesíti-e a szerződést, a szerződésszegéseinek jogkövetkezményeit vállalja és teljesíti-e, vagy nem tűnik el még az előtt a fogyasztó által befizetett előleggel, hogy egyáltalán a szerződés teljesítésére sor kerülne.

Szerződéskötés távközlő eszközzel

A távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet azon esetekre tartalmaz a fogyasztók védelmét szolgáló szabályokat, amelyekben a vállalkozások a fogyasztókkal kizárólag egy vagy több távközlő eszköz használata útján kötnek szerződéseket, a vállalkozások áruértékesítési vagy szolgáltatási tevékenysége körében. Ez azt jelenti, hogy a szerződő felek egymással személyesen nem találkoznak, hanem a szerződésük olyan eszköz útján jön létre, amely e találkozás hiányában is alkalmas arra, hogy nyilatkozataikat közöljék egymással.

Mi minősül távközlő eszköznek?

Távközlő eszköz ebből a szempontból

- a címzett vagy címzés nélküli nyomtatvány,

- a szabványlevél,

- a sajtótermékekben közzétett hirdetés megrendelőlappal,

- a katalógus,

- a telefon,

- az automata hívókészülék,

- a rádió,

- a videotex billentyűzettel vagy érintőképernyővel,

- az elektronikus levél,

- a telefax és

- a televízizó.

A felsorolás természetesen nem kimerítő, a telekommunikációs technológia fejlődése, a vállalkozások határtalan innovatív képessége az értékesítési módokat újra és újra megújítja, s létrehoz olyan eszközöket, amelyek a jogi szabályozás hatálya alá fognak tartozni.

Kivételek

Bizonyos szerződéstípusokra a fogyasztókat védő szabályok akkor sem alkalmazhatók, ha az ügyleteket a fenti módon kötik meg. Ezek a szerződések a következők:

- a pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokra, a biztosításokra és biztosításközvetítésre, a befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatásokra, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári és a nyugdíjpénztári szolgáltatásokra vonatkozó szerződések, ezekre ugyanis külön fogyasztóvédelmi rendelkezések vonatkoznak,

- az automatából történő értékesítések,

- az építési szerződések,

- az ingatlanokra vonatkozó jogok átruházására vonatkozó szerződések,

- az árverésen kötött szerződések.

Néhány szerződésre csak egyes előírások alkalmazhatók, így a mindennapi áruk rendszeres házhoz szállítására kötött szerződésekre (pl. a tej napi házhoz szállítása), az utazási és utazásközvetítői, valamint a time sharing szerződésekre.

Tájékoztatási kötelezettség

A fenti módon szerződést kötő vállalkozást többszöri tájékoztatási kötelezettség terheli a fogyasztóval szemben.

A szerződéskötést megelőzően egyértelműen, közérthetően és pontosan ismertetnie kell a vállalkozás legfontosabb adatait, valamint a szerződés lényeges tartalmát. Telefonos megkeresés esetén a szerződéses ajánlat megtételét megelőzően közölnie kell a cégnevét (nevét), székhelyét (lakóhelyét) és telefonszámát, és a fogyasztó figyelmét kifejezetten fel kell hívnia a szerződéskötésre irányuló szándékára. Az előzetes tájékoztatásra még nincsen előírva írásbeliség, azt olyan módon kell megtennie a vállalkozásnak, hogy összhangban álljon az általa választott kommunikációs módozattal.

A fogyasztónak azonban a szerződés megkötése előtt kellő időben, de legkésőbb a szerződés megkötésekor írásbeli tájékoztatást vagy a szóbeli tájékoztatást megerősítő dokumentumot kell kapnia, amely a vállalkozás fontos adatait és a szerződés lényeges tartalmát, valamint a fogyasztót megillető elállási jog feltételeit rögzíti.

Elállás

A fogyasztót, hasonlóan a házaló kereskedéshez, megilleti a jog arra, hogy egy bizonyos határidőn belül meggondolja magát, és a szerződéstől elálljon.

Elállási határidő

Az elállási határidő alapvetően nyolc nap, amely az áru átvételétől, szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében pedig a szerződéskötéstől kezdődik.

Ha azonban a vállalkozás az írásbeli tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a határidő három hónap. Amenynyiben a vállalkozás e három hónapon belül bármikor teljesíti az írásbeli tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségét, úgy a vevő az elállási jogot a tájékoztatás kézhezvételétől számított 8 napon belül gyakorolhatja.

Az eredeti állapot helyreállítása

Elállás esetén a fogyasztó által kifizetett összeg legkésőbb az elállást követő 30 napon belül visszajár, a fogyasztó viseli az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatos költségeket, más költség azonban nem terheli. Ha azonban az áru értéke a fogyasztó általi nem rendeltetésszerű használat miatt csökkent, az ebből eredő kár megtérítését a vállalkozó követelheti.

Elállási tilalmak

Hacsak a szerződés egyébként a fogyasztót nem jogosítja fel, nem gyakorolhatja elállási jogát a következő esetekben:

- a szerződés szolgáltatásra irányul, és a vállalkozás a teljesítést a fogyasztó beleegyezésével a 8 napos elállási határidő letelte előtt megkezdte (ilyen esetben ugyanis a vállalkozás hátrányt szenvedne, hiszen a már teljesített szolgáltatásait vissza nem kaphatja, úgyhogy ráadásul a legtöbb esetben a fogyasztó még meg sem kezdte az ellenszolgáltatás fizetését),

- a szerződés tárgyát olyan áru vagy szolgáltatás képezi, amelynek ára vagy díja a pénzpiacok vállalkozás által nem irányítható ingadozásától függ,

- a szerződés tárgya a fogyasztó személyéhez kötött, vagy azt az utasításai vagy kifejezett kérésére állították elő (pl. egy testreszabott ruha, egy portrékép a fogyasztóról, egy egyedi készítésű sportszer), illetve amely gyorsan romló,

- a szerződés tárgya hang- és képfelvétel (pl. videokazetta, DVD, CD), számítógépes szoftver, ha a csomagolásukat a fogyasztó felbontotta,

- a szerződés tárgya hírlap, folyóirat vagy időszaki lap,

- a szerződés szerencsejáték lebonyolítására irányul.

Fogyasztásikölcsön-szerződés megszüntetése

Az elállás megszünteti azt a fogyasztásikölcsön-szerződést is, amely a szerződéses ellenérték részbeni vagy teljes finanszírozására szól a vállalkozás és a fogyasztó között. Ugyanazon szabályok irányadók itt is, mint a time sharing szerződéseknél a fogyasztót terhelő költségek vonatkozásában.

A szerződés teljesítése

Ha a szerződés nem rögzíti a vállalkozás teljesítési határidejét, úgy a fogyasztó felszólíthatja őt a teljesítésre, és a vállalkozás a felszólítás kézhezvételét követő 30 napon belül köteles teljesíteni szerződéses kötelezettségeit, ellenkező esetben a fogyasztó a késedelemből eredő igényeit is érvényesítheti vele szemben.

Lehetetlenülés a vállalkozás hibájából

Ha a vállalkozás azért nem tudja teljesíteni a szerződést, mert az annak tárgyát képező áru nem áll rendelkezésére, illetve a megrendelt szolgáltatást nem áll módjában nyújtani, köteles erről a fogyasztót haladéktalanul tájékoztatni, és bár a jogszabály nem mondja ki kifejezetten, de megállapítható, hogy ezzel a szerződés megszűnik, és a vállalkozás 30 napon belül köteles visszatéríteni a fogyasztó által fizetett ellenértéket, ez azonban nem menti őt fel a szerződésszegéssel kapcsolatos felelősség alól.

Teljesítés megrendelés nélkül

A vállalkozás nem követelhet ellenszolgáltatást, ha olyan árut értékesít, illetve olyan szolgáltatást nyújt, amelyet a fogyasztó korábban nem rendelt meg.

A hallgatás nem beleegyezés

Ha a kéretlenül küldött áru kézhezvételét vagy a kéretlen szolgáltatás teljesítését követően a fogyasztó nem tesz nyilatkozatot, hallgatása nem értelmezhető úgy, hogy a szerződés létrejöttét hallgatólagosan elfogadta.

Eltérés a fogyasztó javára

A fogyasztókat védő szabályoktól csak a fogyasztó javára lehet eltérni. A hátrányára való eltérés semmisséget eredményez.

Joglemondás

A fogyasztó egyoldalúan sem mondhat le érvényesen a jogszabályban biztosított jogairól.

Bizonyítási teher

A vállalkozásnak kell minden esetben bizonyítania, hogy a tájékoztatási kötelezettségének eleget tett, illetve hogy az előírt határidőket betartotta. Ez azt jelenti, hogy ha nem tudja okirattal, tanúkkal, személyiségi jogokat nem sértő hangfelvétellel igazolni, hogy az előzetes, illetve írásbeli tájékoztatást a fogyasztó átvette, a teljesítési felszólítástól számított

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. február 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére