Közlekedj okosan!

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. február 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 82. számában (2005. február 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Cikkünk a közlekedési szabálysértéseket és bűncselekményeket, illetve a közlekedési pontrendszert ismerteti.

Közlekedési szabálysértések

Ittas vezetés

A közlekedés biztonságát talán leginkább az veszélyezteti, ha valaki ittasan vezet járművet. Az ittas vezetés szabálysértését az követi el, aki

- vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, úszó munkagépet, továbbá közúton vagy a közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet úgy vezet, hogy szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van, vagy a jármű vezetését ilyen állapotban lévő személynek engedi át,

- nem gépi meghajtású járművet szeszes italtól befolyásolt állapotban vezet vagy hajt.

A szabálysértés szankciója százezer forintig terjedő pénzbírság.

Az ittas vezetés miatt a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat. A közúti határátkelőhelyen a határőrség helyszíni bírságot szabhat ki.

Sebességkorlátozás jelentős túllépése

A gyorshajtással kapcsolatos szabálysértés miatt azt vonják felelősségre, aki a km/órában meghatározott vagy a jelzőtáblával km/órában jelzett sebességet

- 100 km/órát meg nem haladó sebességkorlátozás esetén legalább a felével,

- 100 km/órát meghaladó sebességkorlátozás esetén legalább a harmadával

túllépi.

A szabálysértő hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ezen túlmenően az elkövetőt eltilthatják a járművezetéstől is. A rendőrség, valamint közúti határátkelőhelyen a határőrség helyszíni bírságot szabhat ki.

Az elsőbbség és az előzés szabályainak megsértése

Az a járművezető, aki az elsőbbségre vagy az előzésre vonatkozó szabályokat megszegi, szabálysértés miatt ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A rendőrség, valamint közúti határátkelőhelyen a határőrség helyszíni bírságot szabhat ki.

Százezer forintig terjedő pénzbírságot kaphat ezzel szemben az a járművezető, aki az elsőbbségre vagy az előzésre vonatkozó szabályok megszegésével a közlekedés más résztvevőjét hirtelen fékezésre vagy irányváltoztatásra kényszeríti. Ebben az esetben a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat.

Vasúti átjárón áthaladás szabályainak megsértése

Szabálysértés miatt hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az a járművezető vagy állathajtó, aki járművével vagy állatával (állataival) a közlekedési szabályok szerinti tilalom ellenére a vasúti átjáróba hajt, vagy azon áthajt.

A szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat, továbbá a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.

A közúti közlekedés rendjének megzavarása

Ezt a szabálysértést az követi el, aki a közúti közlekedés szabályait megszegi, és ezzel másnak vagy másoknak életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki vagy könnyű testi sértést okoz. (Nem tekinthetők közúti közlekedési szabálynak a gyalogosra és az utasra vonatkozó rendelkezések.) A szabálysértő százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, illetve eltiltható a járművezetéstől.

Engedély nélküli vezetés

Engedély nélküli vezetés miatt vonható felelősségre, aki vasúti járművet, légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, úszó munkagépet, illetőleg a közúti forgalomban olyan gépi meghajtású járművet vezet, amelynek vezetésére hatósági engedéllyel nem rendelkezik, továbbá aki e járművek vezetését ilyen személynek átengedi. A szabálysértő százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Azzal szemben, aki a közúti forgalomban gépi meghajtású járművet engedély nélkül vezet, a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat, továbbá a rendőrség, valamint közúti határátkelőhelyen a határőrség helyszíni bírságot szabhat ki.

A járművezetők engedélyezett vezetési és pihenőidejének túllépése

Százezer forintig terjedő pénzbírsággal számolhat az a gépjárművezető, aki a közúti fuvarozás során a vezetési vagy a pihenőidőre vonatkozó jogszabályban meghatározott kötelezettséget megszegi. A szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.

Biztonságos közlekedésre alkalmatlan jármű vezetése

Ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki a közúti forgalomban olyan gépi meghajtású járművet vezet, amelynek kormányberendezése hibás, üzemi fékberendezése elromlott, vagy féklámpája, irányjelző berendezése (kivéve, ha kézzel megfelelő irányjelzés adható), továbbá - ha a látási viszonyok megkívánják - bal oldali első vagy hátsó helyzetjelző lámpája elromlott (kivéve, ha ezek helyettesítése más lámpával megoldható). Ugyanígy büntethető az is, aki a közúti forgalomban olyan villamost vezet, amelynek üzemi fékberendezése hatásosan nem működik.

A szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat, továbbá a rendőrség, valamint közúti határátkelőhelyen a határőrség helyszíni bírságot szabhat ki.

Közúti jelzéssel kapcsolatos szabálytalanság

Szabálysértést követ el, aki jogosulatlanul

- elhelyez, megváltoztat, felismerhetetlenné tesz, működtet vagy eltávolít közúti jelzést,

- jelzőőrt állít a közúton.

A szabálysértés csak akkor valósul meg, ha a fenti cselekmények nem veszélyeztetik a közlekedés biztonságát. Ellenkező esetben ugyanis nem ez, hanem a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény valósul meg.

A szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat, továbbá a rendőrség, valamint közúti határátkelőhelyen a határőrség helyszíni bírságot szabhat ki.

Nehéz tehergépkocsikra vonatkozó korlátozások megszegése

Az a járművezető, aki a tehergépkocsik, vontatók, mezőgazdasági vontatók és ezek pótkocsijának forgalmát korlátozó rendelkezéseket megszegi, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

A szabálysértési hatóság e szabálysértés miatt is járművezetéstől eltiltást alkalmazhat, továbbá a rendőrség, valamint közúti határátkelőhelyen a határőrség helyszíni bírságot szabhat ki.

Érvényes gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés nélküli vezetés

Az az üzemben tartó is szabálysértés miatt vonható felelősségre, akinek gépjárműve érvényes kötelező felelősségbiztosítás nélkül vesz részt a közúti forgalomban. A szabálysértés szankciója százezer forintig terjedő pénzbírság. A szabálysértés miatt a rendőrség, valamint határátkelőhelyen a határőrség helyszíni bírságot szabhat ki.

Közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértése

Szabálysértésért felel, aki megsérti a közúti közlekedési igazgatási szabályokat. A szabálysértés harmincezer forintig terjedő pénzbírságot von maga után. A szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.

Közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése

A közúti közlekedési szabályok megsértése generális jelleggel szabálysértést jelent. Az ugyanis, aki a közúti közlekedés szabályait - a fent meghatározott nevesített eseteken kívül - megszegi, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

A szabálysértés miatt a rendőrség, közúti határátkelőhelyen a határőrség, továbbá a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (közkeletű nevén a KRESZ) 40-41. §-ának (ez a megállásra és a várakozásra vonatkozó előírásokat tartalmazza), illetőleg a táblával jelzett behajtási tilalom vagy korlátozás megszegése esetén a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

Útügyi szabálysértés

Útügyi szabálysértés miatt ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki

- engedély nélkül utat megszüntet, elzár, az úton, az alatt vagy a felett építményt vagy más létesítményt, illetőleg ezekhez csatlakozást létesít,

- utat engedély nélkül felbont vagy elfoglal,

- az út árkába vagy átereszébe olyan anyagot juttat, amely a lefolyást akadályozza vagy az árkot (átereszt) szennyezi,

- az úton elhelyezett útfenntartási anyagra szükségtelenül ráhajt, vagy azt szétszórja,

- az úton, az alatt, felett vagy mellett végzett munka jelzésére vonatkozó kötelezettségét megszegi,

- természeti és védett természeti területen az engedélyezett közlekedési útról letér,

- az utat vagy az út műtárgyát gondatlanul megrongálja.

A szabálysértés miatt a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője, a közterület-felügyelő, valamint természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr helyszíni bírságot szabhat ki.

Veszélyes áru szabálytalan szállítása

Aki a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) hatálya alá tartozó anyagok és tárgyak szállítási szabályait az áru feladása, illetőleg továbbítása során megszegi, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Gépjármű-közlekedéssel összefüggő okmányokkal elkövetett szabálysértés

Harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki

- gépjárművel nem a szabályszerű menet- vagy fuvarokmánnyal, utaslistával, üzemeltetői nyilatkozattal, utazási szerződéssel, bérleti szerződéssel, illetőleg ezek hiányában vesz részt a közúti forgalomban, vagy

- a gépjármű menet- vagy fuvarokmányát nem az előírásoknak megfelelően állítja ki, illetőleg vezeti.

A szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.

Érvénytelen hatósági engedéllyel vagy jelzéssel való közlekedés

Ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az az üzemben tartó, aki érvénytelen hatósági engedéllyel vagy jelzéssel vesz részt a közúti forgalomban.

A megkülönböztető jelzést adó készülék felszerelésével és használatával kapcsolatos szabálysértés

Szabálysértést követ el, és emiatt százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki jogosulatlanul szerel fel a gépjárműre megkülönböztető fényjelzést vagy hangjelzést adó készüléket, illetve aki ilyen készüléket közterületen lévő gépjárműben engedély nélkül birtokol. A készüléket el kell kobozni.

Amennyiben a készülék felszerelése jogszerű volt ugyan, de megszegik a készülék használatára vonatkozó szabályokat, úgy az elkövetővel szemben szabálysértés miatt ötvenezer forintig terjedő pénzbírság szabható ki.

Műszaki vizsgálat elmulasztása

Aki a jogszabályban meghatározott műszaki vizsgálatra nem mutatja be az átalakított vagy a műszaki vizsgálatra berendelt járművet, és a forgalomban részt vesz vele, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Járműalkatrészre elkövetett szabálysértés

Aki minősítési vagy jóváhagyási kötelezettség alá vont járműalkatrészt, tartozékot minősítő-, illetve jóváhagyási jel nélkül hoz kereskedelmi forgalomba, hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ugyanígy felel az is, aki ilyen alkatrészt vagy tartozékot idegen jármű javításához felhasznál.

Közlekedési bűncselekmények

A Büntető Törvénykönyv (Btk.) szerint a közúton elkövetett bűncselekményekre megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegése nem közúton okoz sérülést vagy halált. Nem tekinthetők közlekedési szabályoknak a gyalogosokra és az utasokra vonatkozó rendelkezések.

A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény

Bűntettet követ el, aki közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálásával vagy megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával, avagy más, hasonló módon veszélyezteti a vasúti, légi, vízi vagy közúti közlekedés biztonságát.

Alapesetben a büntetés három évig terjedő szabadságvesztés lehet. Ha azonban a bűncselekmény súlyos testi sértést okoz, az elkövető öt évig terjedő szabadságvesztéssel számolhat. Súlyosbodik a büntetés, ha a bűncselekménynek még ennél is komolyabb következményei vannak. Két évtől nyolc évig terjedhet a szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget okoz. Öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az, akinek a bűncselekménye halált okoz. Ha a cselekmény halálos tömegszerencsétlenséget idéz elő, úgy a büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés lehet.

A gondatlanul elkövetett bűncselekmény vétségnek minősül, s alapesetben egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A fentebb említett minősített esetekben, az ott tett megkülönböztetéshez képest két évig, három évig, öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés lehet a büntetés.

Korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben pedig mellőzhető - a büntetése annak, aki a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti.

Közúti veszélyeztetés

A közúti veszélyeztetés bűntettét követi el, aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki.

A büntetés alapesetben három évig terjedő szabadságvesztés.

Ha azonban a bűncselekmény

- súlyos testi sértést,

- maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,

- halált,

- kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz,

a szabadságvesztés az említett megkülönböztetés szerint

- öt évig,

- két évtől nyolc évig,

- öt évtől tíz évig,

- öt évtől tizenöt évig

terjedhet.

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.

Közúti baleset okozása

Vétséget követ el, aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz.

A büntetés alapesetben egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés lehet.

Amennyiben a cselekmény

- maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,

- halált,

- kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget

okoz, úgy a büntetés az említett megkülönböztetés szerint

- három évig terjedő szabadságvesztés,

- egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés,

- két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés lehet.

Járművezetés ittas vagy bódult állapotban

Az ittas vezetés csak abban az esetben bűncselekmény, mégpedig alapesetben vétség, ha valaki szeszes italtól befolyásolt állapotban vasúti vagy légi járművet, valamint gépi meghajtású vízi járművet vagy úszó munkagépet, avagy közúton gépi meghajtású járművet vezet. Ugyancsak bűncselekmény, ha valaki a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vezeti az említett járműveket.

A büntetés alapesetben egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés lehet.

A büntetés bűntett miatt

- három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,

- öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget,

- két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,

- öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

Ugyanígy büntethető az is, aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem gépi meghajtású vízi jármű vagy úszó munkagép, avagy közúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével idézi elő a fent meghatározott következményt.

Járművezetés tiltott átengedése

Vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő, aki vasúti vagy légi jármű, valamint gépi meghajtású vízi jármű vagy úszó munkagép, avagy közúton gépi meghajtású jármű vezetését szeszes italtól befolyásolt állapotban levő vagy a vezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek engedi át. (A bírói gyakorlat szerint önmagában a járművezetői engedély hiánya nem elegendő a járművezetésre alkalmatlanság megállapításához.)

A büntetés bűntett miatt

- három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,

- öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,

- két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

Cserbenhagyás

Cserbenhagyásról beszélünk, ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződnék arról, hogy valaki megsérült-e, avagy az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e. A cselekmény vétség miatt akkor büntethető, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. A büntetés ilyenkor egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés lehet.

Baleset fogalmán nem csupán testi sérülést, halált vagy anyagi kárt eredményező szerencsétlenséget kell érteni, hanem a közlekedés körében bekövetkezett olyan eseményt is, amely közvetlen veszélyhelyzetet idéz elő, és amelynek a hatókörében egy vagy több személy tartózkodik.

Pontrendszer

A közúti közlekedési előéleti pontrendszert a 2000. évi CXXVIII. törvény szabályozza.

A közúti közlekedési előéleti pontrendszer olyan rendszer, amely a meghatározott szabályszegés elkövetése esetén kiszabható pontok számának elérése esetén a vezetői engedély ideiglenes visszavonását teszi lehetővé.

Mikor jár a pont?

A pontrendszer alapján olyan szabályszegésre állapítható meg pont, amely miatt az elkövetőt a bíróság, a szabálysértési hatóság, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 30. §-ában meghatározott fegyelmi hatóság a jogerős határozatával - ide nem értve a megrovás, figyelmeztetés, feddés alkalmazását - elmarasztalta, vagy az elkövető a helyszíni bírság kiszabását a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatás után tudomásul vette.

Nem állapítható meg pont olyan szabályszegés elkövetése esetén, amely miatt a bíróság vagy a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást, meghatározott járműkategória, alkategória, kombinált kategória (a továbbiakban: járműkategória) vezetésétől való eltiltást alkalmazott. A járművezetőnek az eltiltás jogerőre emelkedésének időpontjáig nyilvántartásba vett pontjait törölni kell, ha a vezetői engedély visszaadására utánképzést követően kerülhet sor.

Tájékoztatás a pontok számáról

A szabálysértési ügyben eljáró hatóság és a fegyelmi hatóság által hozott határozatban, helyszíni bírság esetén az elismervényben tájékoztatni kell az elkövetőt az elbírált cselekményhez rendelt pontok számáról.

A bírósági határozattal elbírált cselekményhez rendelt pontok számáról az elkövetőt a belügyminiszter irányítása alatt álló, a közúti közlekedési nyilvántartást végző központi hivatal szervezeti egysége tájékoztatja.

Pontszámok

A pontrendszerbe vonható szabályszegésekhez rendelhető pontok száma a következő:

- bűncselekmény gondatlan elkövetése esetén 4,

- bűncselekmény szándékos elkövetése esetén 7,

- szabálysértés elkövetése esetén 1 pont.

A pontrendszer hatálya alá tartozó több szabályszegés egy eljárásban történő elbírálásakor az elbírált bűncselekmények közül a legmagasabb pontszámmal járó bűncselekményhez rendelt pontértéket 3 ponttal, szabálysértések esetén a - legmagasabb pontszámmal járó - szabálysértéshez rendelt pontértéket 1 ponttal kell növelni.

Nyilvántartás

A közúti közlekedési nyilvántartás szerinti vezetői engedély nyilvántartás részeként vezeti a pontrendszer következő adatait:

- az elkövető személyazonosító adata (családi és utónév, nők esetén a leánykori családi és utónév, anyja leánykori családi és utóneve, születési hely és idő),

- a vezetői engedély okmányazonosító jele,

- az elbírált cselekmény jogszabály szerinti megnevezése, minősítése, továbbá a KRESZ megszegett rendelkezéseire való hivatkozás,

- a járművezetéstől eltiltás, járműkategória vezetésétől eltiltás alkalmazása, időtartama,

- a határozat jogerőre emelkedésének ideje, helyszíni bírság kiszabásának ideje,

- a határozat, elismervény ügyszáma, illetve sorszáma,

- az eljáró bíróság, hatóság megnevezése,

- a szabályszegéshez rendelt pontszám,

- a vezetői engedély visszavonásának időpontja,

- a vezetői engedély leadásának időpontja,

- a vezetői engedély visszaadásának időpontja,

- az utánképzés igazolásának időpontja.

A nyilvántartó a pontrendszer adatait a nyilvántartásba vételtől számított három évig kezeli. Amennyiben a vezetői engedély visszaadására nem kerül sor, a visszavonás alapját képező adatokat a járművezető haláláig kell kezelni. A pontrendszer alapján visszavont vezetői engedélyt a visszaadásáig, de legfeljebb a leadásától számított tíz évig tárolja a nyilvántartó.

A pontok nyilvántartásba vételéről szóló határozat ellen nincs helye bírósági felülvizsgálatnak.

A pontok összesítése, a jogosítvány visszavonása

A nyilvántartásba vett pontszámot a pontszám alapját képező szabályszegést megállapító határozat jogerőre emelkedésének, illetve a helyszíni bírság tudomásulvételének időpontjától számított legfeljebb két évig lehet a pontok öszszesítésénél figyelembe venni.

A nyilvántartó értesíti a járművezetőt, ha pontjainak száma a 14-et elérte, egyben tájékoztatja a pontok csökkentését eredményező önkéntes utánképzés lehetőségéről, továbbá figyelmezteti a felső pontérték elérésének következményeire.

Ha a járművezető nyilvántartott pontjainak száma eléri vagy meghaladja a 18-at, vezetői engedélyét a nyilvántartó határozattal visszavonja, és az addig nyilvántartott pontokat nullára csökkenti.

A vezetői engedély visszavonását elrendelő határozat ellen nincs helye bírósági felülvizsgálatnak.

A jogosítvány visszaadása

A visszavont vezetői engedélyt annak leadásától számított hat hónapot követően vissza kell adni, ha

- a járművezető igazolja, hogy a vezetői engedély visszavonását követően utánképzésen vett részt, és

- a vezetési jogosultság egyéb feltételei fennállnak.

A hat hónapos időtartamba be kell számítani azt az időt, amely alatt a viszszavonást megelőző szabályszegés miatt a vezetői engedély a hatóság birtokában volt. Amennyiben ez az időtartam a hat hónapot elérte vagy meghaladta, a vezetői engedélyt a hatóság az utánképzés igazolását követően visszaadja.

Amennyiben a bíróság, szabálysértési hatóság a vezetői engedély visszavonásának időtartama alatt járművezetéstől eltiltást alkalmazott, a vezetői engedély visszaadására legkorábban az eltiltás elrendelését követő utánképzés igazolása esetén kerülhet sor, kivéve ha a bíróság a járművezetés ismételt gyakorlását a jártasság meghatározott formájának igazolásához kötötte.

A pontok csökkentése

A járművezető nyilvántartott pontjainak számát utánképzésen való önkéntes részvétellel csökkentheti. Az utánképzés igazolásakor nyilvántartott pontok számát 14 pontig 9 ponttal, 15-17 pont között 5 ponttal kell csökkenteni.

A nyilvántartott pontok száma az önkéntes utánképzésen való részvétel igazolásától számított egy éven belül ismételt önkéntes utánképzéssel nem csökkenthető.

A nyilvántartó értesíti a járművezetőt az önkéntes utánképzés alapján történt pontcsökkentés mértékéről és a fennmaradó pontok számáról.

A pontrendszerre az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

Nincs helye bírósági felülvizsgálatnak:

- a pontok nyilvántartásba vétele,

- a vezetői engedély visszavonását elrendelő határozat ellen.

A nyilvántartó határozata ellen benyújtott fellebbezést a hivatal vezetője bírálja el.

A pontrendszer hatálya alá tartozó egyes bűncselekmények

Kódszám

Tényállás

01

Segítségnyújtás elmulasztása (közúti közlekedés körében) [Btk. 172. § (1)]

7

02

Közúti veszélyeztetés [Btk. 186. § (1)]

7

03

Közúti baleset okozása [Btk. 187. §]

4

04

Járművezetés ittas vagy bódult állapotban [Btk. 188. § (1)]

7

05

Járművezetés tiltott átengedése [Btk. 189. § (1)]

7

06

Cserbenhagyás [Btk. 190. §]

7

A pontrendszer hatálya alá tartozó egyes szabálysértések

Kódszám

Tényállás

07

Járművezetés az eltiltás tartama alatt [Sztv. 156/A. § (1)]

1

08

Ittas vezetés [Korm. rendelet 42. § (1)]

1

09

Sebességkorlátozás jelentős túllépése [Korm. rendelet 43. § (1)]

1

10

Az elsőbbség és az előzés szabályainak megsértése [Korm. rendelet 44. § (1)]

1

11

Vasúti átjárón áthaladás szabályainak megsértése [Korm. rendelet 45. § (1)]

1

12

A közúti közlekedés rendjének megzavarása [Korm. rendelet 46. §]

1

13

Engedély nélküli vezetés (közúti forgalomban gépi meghajtású jármű vezetése, más kategóriába tartozó

 

engedéllyel, illetve a jármű vezetésének átengedése engedéllyel nem rendelkező részére)

   

[Korm. rendelet 47. § (1)]

1

 

14

Biztonságos közlekedésre alkalmatlan jármű vezetése, üzemképtelen fék, kormányberendezés esetén

 

[Korm. rendelet 48. § (1)]

1

 

15

Közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése, amennyiben a jogsértés más helyen

 

meghatározott körbe nem sorolható [Korm. rendelet 54. § (1)]

1

 

1501

A megengedett sebességhatár legalább negyedével történő túllépése [KRESZ 26. §]

1

1502

Irányjelzés szabályainak megszegése [KRESZ 29. §]

1

1503

Bekanyarodási szabályok megsértése [KRESZ 31. §]

1

1504

Megfordulás, hátramenet szabályainak megszegése autópályán, autóúton [KRESZ 33. §]

1

1505

Megállás útkereszteződésben [KRESZ 40. § (5) bek. d) pontja]

1

1506

Megállás kijelölt gyalogos-átkelőhelyen, valamint a gyalogos-átkelőhely előtt

 

[KRESZ 40. § (5) bek. e) pontja]

1

 

1507

Távolsági fényszóró használatára vonatkozó szabályok megszegése

1

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. február 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére