Versenyjogba ütköző szerződések

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. január 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 81. számában (2005. január 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A vállalkozásoknak nemcsak a fogyasztóikkal szembeni magatartását szabályozzák jogi előírások, hanem a piacon jelen levő versenytársaikkal szembeni viselkedésüket is.

A versenyjogi előírások célja, hogy elhárítsák a piacgazdaság szabadságát és tisztaságát fenyegető zavarokat. A versenyjognak vannak fogyasztókat is védő rendelkezései, hiszen a fogyasztókkal szembeni meg nem engedett üzleti praktikák sérthetik a tisztességes versenyt (pl. azért, mert tisztességtelenül elcsábítják más vállalkozás vevőit, vagy mert a vállalkozások adott csoportjával szemben előítéleteket hívnak életre, és a fogyasztókat attól a piaci szegmenstől eltávolítják). Ezek közül az alábbiakban csak azokra térünk ki, amelyek a vállalkozások szerződési gyakorlatát befolyásolják.

A tisztességtelen piaci magatartás tilalma

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény általános jelleggel tilalmaz minden tisztességtelen gazdasági tevékenységet. A gazdasági tevékenység fogalmába természetszerűleg beletartoznak a vállalkozások szerződései is, hiszen azok szervezik az üzleti kapcsolatokat. Így a szerződés megkötése, a szerződéskötés módja vagy a szerződés tartalma egyaránt megvalósíthat tisztességtelen gazdasági tevékenységet, különösen ha sértik a versenytársak, a fogyasztók törvényes érdekeit, vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütköznek.

Törvényes érdekek

A versenytársak és a fogyasztók törvényes érdekei viszonylag könnyebben megragadhatók és jogszabályi előírásokból levezethetők (pl. a piacra jutás szabadsága, a vállalkozásba kezdés lehetősége, a verseny szabadsága, a fogyasztók egészségének és biztonságának védelme, a fogyasztók tájékozottsága).

Üzleti tisztesség

Az üzleti tisztesség viszont relatív fogalom, történelmi koroktól, gazdasági rendszerektől, piaci szegmensektől, az érintett vállalkozói köröktől függően változik, de azért hordoz állandó üzleti etikai tartalmat is. Ezért ennek megítélésénél nemcsak a piacon jelen levő más szereplők magatartásához kell igazodniuk a vállalkozásoknak ("ha a másiknak szabad, nekem is"-elv), hanem azt is mérlegelniük kell, hogy az adott üzleti magatartáshoz hogyan viszonyulnának, ha azt velük szemben tanúsítanák, ha annak következményeit nekik kellene elszenvedniük.

A versenyjogsértés megállapításának feltétele azonban, hogy ne egyedi magatartásról, hanem folyamatos, ismétlődő vagy időszakonként vissza-visszatérő jogsértésekről legyen szó, amely szerződések esetében a rendszeres szerződéskötést vagy rendszeresen alkalmazott szerződéses tartalmat jelent.

Nevesített tilalmak

A versenyjogi szabályozás meghatároz bizonyos konkrét magatartásokat is, amelyek tisztességtelennek minősülnek. Ezek közül a szerződések tekintetében relevánsak a következők:

Üzletititok-sértés

Az üzleti titok jogosulatlan megszerzésére vagy átadására vonatkozó szerződés tilos. Aki tehát az ipari kémmel megállapodik, hogy az a versenytárs gyártási technológiáját fürkéssze ki, versenyjogsértést követ el (esetleges más jogi következmények mellett).

A versenytárgyalás és a pályáztatás, az árverés, a tőzsdei ügylet tisztaságának sérelme

Amennyiben a vállalkozás olyan szerződést köt a tender kiírójával, ahol a tender tartalma már eleve rá volt testreszabva, többek között versenyjogi jogsértést követ el. Ez azonban csak akkor állapítható meg, ha a versenytörvény más rendelkezése vagy más törvény arra külön szabályozást tartalmaz.

Így, amennyiben a versenytárgyalás résztvevői egymás közt előre megállapodnak abban, hogy ki lesz a győztes, és hogy ennek érdekében ki és mennyivel drágább ajánlatot tesz, megvalósul a kartell, és az arra vonatkozó szabályok nyernek alkalmazást.

A közbeszerzési eljárás szabályainak megsértése esetén a közbeszerzési előírások határoznak meg speciális jogkövetkezményeket. A bennfentes tőzsdei kereskedelemre sem a versenyjog e rendelkezése lesz irányadó.

Szankciók

Az előbbi jogsértések azonban nem a szerződés érvénytelenségét eredményezik, miután a versenyjog külön jogkövetkezményeket határoz meg. Ezek szerint a sérelmet szenvedő fél a Fővárosi Bíróságnál előterjesztett keresetében, a jogsértő magatartásról való tudomásszerzést követő 6 hónapon, de legkésőbb annak tanúsításától számított 3 éven belül, kérheti

- a jogsértés megállapítását;

- a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértésektől;

- a jogsértő általi elégtételadást (pl. sajtónyilatkozattal, hirdetéssel), annak költségére;

- a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá jogsértéssel előállított vagy forgalomba hozott áruk jogsértő jellegétől való megfosztását, vagy ha ez nem lehetséges, az áruk, illetve az előállításukhoz használt eszközök megsemmisítését (pl. a jogsértő szerződés felbontása, a versenytárgyalási ajánlat költségeinek megtérítése);

- kárainak megtérítését;

- adat szolgáltatását a jogsértéssel érintett áruk előállításában, forgalmazásában részt vevőktől, valamint az ilyen áruk terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról.

Kartelltilalom

A versenyjog tilalmazza a kartelleket, olyannyira, hogy a Gazdasági Versenyhivatal eljáró Versenytanácsa által alkalmazható szankciók (a jogsértés megállapítása, a jogsértés abbahagyatása vagy a további jogsértéstől való eltiltás és a bírságolás) mellett a kartellt megvalósító megállapodások jogszabályba ütközés miatt semmisek is.

A kartelljogi szabályozás nemcsak magyarországi viszonylatban gyakorolhat hatást a felek szerződésére, hanem bizonyos nagyságrendek esetén az egész EU viszonylatában is, ahol a szabályozás, bizonyos részletekbeli eltérésektől függetlenül, figyelemmel a harmonizációra is, nagymértékben hasonlít a magyarhoz.

Mi a kartell?

Kartell alatt az olyan megállapodásokat - legyenek azok megkötve szóban vagy bármilyen írásbeli formában, pl. szerződéses okiratban, emlékeztetőben, jegyzőkönyvben -, illetve összehangolt magatartásokat (a vállalkozások megállapodás nélkül egyformán viselkednek, vagyis ráutaló magatartással "megegyeznek" egy bizonyos piaci viselkedésben), amelyek a verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozzák, vagy ilyen hatást fejthetnek, illetve fejtenek ki. Azaz nemcsak a verseny megakadályozásának, korlátozásának szándékával, célzatosan megkötött megállapodások, hanem az olyan megállapodások is kartelltilalomba ütköznek, amelyeknél a szerződő felek az ügyletkötéskor nem is tudják, vagy nem ismerik fel, hogy szerződésük vagy annak valamely kikötése jogellenes.

Ezért kell különös figyelmet fordítaniuk a vállalkozásoknak arra, hogy minden szerződésük megkötésénél az esetleges versenyjogi szempontokat is figyelembe vegyék.

Tipikus kartellszerződések

Általában minden kartellmegállapodás (magatartás) jogellenes. A versenyjog azonban külön kiemel tipikus eseteket - természetesen nem kimerítő jelleggel-, amelyek kartelltilalomba ütköznek. Ezek lehetnek következő a megállapodások (magatartások):

- a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározása (pl. a vállalkozás viszonteladójának előírja, hogy milyen áron értékesítheti tovább a tőle vásárolt árut);

- az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozása vagy ellenőrzés alatt tartása (pl. a vállalkozás beszállítójának megtiltja, hogy a neki szükséges éves árumennyiségen túl többet állítson elő, hogy viszonteladója más vállalkozás áruit is forgalmazza);

- a beszerzési források felosztása, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozása, valamint a fogyasztók meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárása (pl. a vállalkozás a szervizszolgálatot működtető partnerének előírja, hogy vásároljon utángyártott alkatrészeket, csak eredeti gyáriakat),

- a piacfelosztás, az értékesítésből történő kizárás, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozása (pl. a vállalkozás viszonteladójának megtiltja, hogy áruit egy bizonyos megye határain kívül értékesíthesse),

- a versenytársak közötti, a versenyeztetéssel kapcsolatos összejátszás (pl. az építési vállalkozók megállapodnak, hogy egy adott évben építési beruházásokra kiírt tendereket milyen felosztásban fogják elnyerni, és ennek érdekében milyen intézkedéseket tesznek);

- a piacra lépés akadályozása (pl. az árak tartósan önköltség alatt tartásával a vállalkozás megakadályozza, hogy tisztességes árakat alkalmazó versenytársak értékesíteni tudjanak);

- az üzletfelek megkülönböztetése, azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében (pl. olyan árak, fizetési határidők, vételi vagy eladási feltételek vagy módszerek alkalmazása, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben);

- a szerződéskötés függővé tétele olyan kötelezettségek vállalásától, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához (ha az építési vállalkozónak a munka odaítélése feltételéül azt szabják, hogy viselje a megrendelő mérnöki tanácsadójának is a költségeit, az már nem feltétlenül tartozik a vállalkozási szerződés tárgyához).

Kivételek a kartelltilalom alól

A kartelltilalom alól vannak kivételek, amelyek esetében a versenykorlátozó megállapodás mégsem jogellenes. Ezek röviden összefoglalva a következők:

Egymástól nem független vállalkozások szerződése

Nem jogellenes, ha a szerződést kötő vállalkozások egymástól nem függetlenek, azaz az egyik a másikban közvetlenül vagy közvetve többségi szavazati jogot biztosító részesedéssel (több mint 50%) rendelkezik (pl. a kft. a 75%-os üzletrészeinek jogosultjával köt ilyen megállapodást), vagy a szerződő felek felett közvetlenül vagy közvetve ugyanazon személy(ek) vagy szervezet(ek) rendelkezik(nek) többségi szavazati jogot biztosító irányítással (pl. ugyanazon vállalatkonszern két leányvállalata köt egymással versenykorlátozó megállapodást).

Mindkét esetben fennáll az irányítás akkor is, ha az irányító vállalkozás a szavazatok többségével nem rendelkezik ugyan, de jogosult a vállalkozás vezető tisztségviselői (pl. ügyvezetők, igazgatósági tagok) többségének kijelölésére, megválasztására vagy visszahívására, ha szerződés alapján irányíthatja a másik vállalkozást (pl. vagyonkezelési szerződés alapján), vagy más módon válik képessé az irányított vállalkozás döntéseinek tényleges befolyásolására.

Bagatell kartellek

Mentes a tilalom alól a versenykorlátozó megállapodás, ha ún. bagatell kartellnek minősül, vagyis a megállapodásban részt vevő felek, a megállapodással érintett piaci szegmensen belül, együttesen nem rendelkeznek tíz százaléknál nagyobb részesedéssel.

A releváns piaci szegmens egy bonyolult eljárással állapítható meg, ahol az érintett áruból (szolgáltatásból), illetve földrajzi területből kell kiindulni.

Semmiképpen nem mentesülhet azonban a kartelltilalom alól az - egyébként bagatellnek minősülő - megállapodás, amely a vételi vagy eladási ár versenytársak közötti közvetlen vagy közvetett meghatározására irányul (pl. a gépjárműalkatrész-nagykereskedők megállapodnak, hogy egyikük sem árusítja termékeit egy bizonyos minimumár alatt). Ugyanúgy kartelltilalom alá esik az a bagatell kartell is, amely a piacfelosztást célozza.

Csoportmentesítés

Ugyancsak kivételt képez a tilalom alól az a versenykorlátozó magatartás, amely ún. csoportmentesítési rendeletek hatálya alá tartozik. Ezek a rendeletek meghatározzák az ún. fehér kikötéseket, amelyek versenykorlátozó jellegük ellenére megengedettek, az ún. szürke feltételeket, amelyek bizonyos körülmények között nem megengedettek, és végül olyanokat, amelyek ún. fekete klauzulák, azaz minden körülmények között tilosak.

Egyedi mentesítés

Nem jogellenesek a Gazdasági Versenyhivatal által bizonyos, a versenykorlátozásnál fontosabb szempontok (mind a fogyasztóvédelem, innováció, környezetvédelem, ésszerűbb forgalmazás vagy termelés) alapján, egyedileg, határozati úton mentesített megállapodások.

Visszaélés a piaci erőfölénnyel

Az adott piacon erőfölényes helyzetben levő vállalkozás nem élhet vissza ezzel a piaci helyzetével.

Erőfölényes helyzet

Erőfölényes helyzetben van az a vállalkozás, amely gazdasági tevékenységét - versenytársak hiányában, az értékesítés tárgyának természetes monopóliumjellegéből (pl. közszolgáltatások) adódóan, vagy egy nagyjából azonos értékesítési feltételekkel működő oligopolpiacon (pl. a gépjármű-márkakereskedések) - a piac többi résztvevőitől nagymértékben függetlenül folytathatja anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie a versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására.

Tiltott magatartások

A visszaélés igen gyakran éppen a cég szerződéses kapcsolataiban jelenik meg, amikor többek között:

- tisztességtelen árakat állapít meg, indokolatlan előnyt vagy hátrányos feltételeket köt ki (pl. a beszállítókat arra kényszeríti, hogy 90, 120 napig várjanak az őket megillető vételárra),

- indokolatlanul elzárkózik az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától, illetve fenntartásától (pl. a vezetékesgáz-szolgáltató jogalap nélkül nem hajlandó megkötni a szolgáltatási szerződést),

- árukapcsolást végez úgy, hogy a kapcsolt áru nem tartozik a szerződés tárgyához (pl. a személygépkocsi vásárlóját arra kötelezi, hogy egyidejűleg kössön casco biztosítást is, holott a kereskedőnek ehhez semmi érdeke nem fűződik, mert a gépkocsi vásárlása nem hitelre történt, csak azért, hogy biztosítótársaságtól a jutalékot beszedhesse),

- diszkriminál az üzletfelek között (pl. az építőanyag-kereskedő bizonyos vállalkozások kiszolgálását megtagadja),

- dömpingárakat alkalmaz a szerződéseiben (pl. az önköltségi ára alatt értékesít, tudván, hogy a versenytársak nem tudják azt vállalni tőkeerő hiányában).

Ezen eseteken túlmenően azonban minden más erőfölényes helyzet kihasználása is a szerződésekben jogellenesnek minősül.

Szankciók

Az erőfölénnyel való visszaélést is megvalósító szerződéses magatartások miatt a szerződés nem lesz érvénytelen. Ahhoz ugyanis a versenyjog ugyanazon következményeket fűzi, mint a tilos kartellmegállapodásokhoz, azaz alapvetően a Versenyhivatal szankcionál.

Emellett azonban alkalmazhatók az általános szerződési szabályok is, így lehet hivatkozni uzsorára, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő értékkülönbözetére, tévedésre, megtévesztésre, fenyegetésre, tisztességtelen szerződési feltételekre, joggal való visszaélésre, szerződésszegésre, és lehet kártérítést követelni, amennyiben annak feltételei fennállnak.

Csoportmentesítési rendeletek

* Jelenleg az alábbi tárgyú szerződésekre vonatkozóan léteznek a magyar jogban (harmonizálva az EU hasonló tárgyú irányelveivel) csoportmentesítési rendeletek (amelyek részleteire azonban terjedelmi korlátok miatt nem tudunk kitérni): * az ún. vertikális versenykorlátozó megállapodások bizonyos típusai (azaz amikor a termelési és értékesítési lánc különböző szintjén levő vállalkozások kötnek megállapodásokat: pl. a gyártó a nagykereskedővel, a nagykereskedő a kiskereskedővel), * a gépjárműágazat-beli vertikális megállapodások egyes típusai (pl. gépjárműalkatrész-gyártók, -nagykereskedők, -kiskereskedők és szervizek), * az ún. szakosítási megállapodások (ha a felek abban állapodnak, hogy bizonyos termékek gyártására szakosodnak, és egymással nem versenyeznek, hanem pl. a piaci kínálat tekintetében egymást kiegészítik), * az ún. kutatási és fejlesztési megállapodások egyes típusai (a kutatás-fejlesztés sok esetben igényel kizárólagos jogosultságokat, felhasználási, hasznosítási tilalmakat, a gyártott mennyiség korlátozását, ezek tilalmazása viszont az innováció akadályát képezné), * a fentiekkel azonos okból kerülnek engedélyezésre bizonyos, a versenyt korlátozó technológiatranszfer-szerződések, * bizonyos biztosítási ágazatbeli megállapodások, döntések és összehangolt magatartások (pl. közös biztosításidíj-tételek, kárrendezés összehangolása, biztonsági berendezések vizsgálata és elfogadása), * a kizárólagos értékesítési, illetve beszerzési megállapodások (pl. ha a vállalkozás megállapodik a beszállítójával, hogy bizonyos termékeket csak tőle vásárol, vagy kizárólag a beszállító termékeit értékesíti)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. január 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére