Szabadalom szoftverre

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. január 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 81. számában (2005. január 1.)
Az elmúlt hónapokban az Európai Unióban készülő egyik irányelvjavaslat kapcsán fordult a közérdeklődés a szabadalmi rendszer felé. Ez az irányelvjavaslat a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatóságát szabályozná (tévesen és pontatlanul szoftverszabadalmi irányelvként szokták emlegetni). A javaslat heves – esetenként félreértésekből is táplálkozó – vitákat váltott ki hazánkban és szerte Európában.

Számítógéppel megvalósított találmányok

Az irányelvjavaslat a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazásának feltételeit egységesíti Európában. Rendelkezései a szabadalmazhatósághoz megkövetelik – a világviszonylatban vett újdonság, a feltalálói tevékenység és az ipari alkalmazhatóság mellett – a műszaki jelleget: a számítógéppel megvalósított találmánynak műszaki hozzájárulást kell nyújtania a technika állásához. A műszaki hozzájárulás viszont nem merülhet ki a szoftver és a hardver szokásos kölcsönhatásában, abban, hogy a program a gépen fut.

A jogszabálytervezet egyértelműen kizárja a szoftver, az üzleti módszer, az algoritmus szabadalmazását. A javaslat érintetlenül őrizné meg a szoftverek kapcsán a szerzői jog alól engedett speciális kivételeket, amelyek – egyebek mellett – az ún. interoperabilitás fenntartásához szükségesek.

Érvek az irányelvjavaslat mellett

A következőkben foglalhatók össze azok az érvek, amelyek az irányelvjavaslat mellett szólnak.

Az irányelvjavaslat az Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE) alapján kialakult status quót tükrözi, nem teszi lehetővé olyasféle számítógépi találmányok szabadalmazását, amelyekre eddig az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) nem adott szabadalmat. Ez volt az Európai Bizottság szándékolt célja is az irányelvjavaslattal, és ennek a célnak a megvalósítását támogatták a tagállamok a Versenyképességi Tanácsban.

Az irányelv hiányában az ESZH könnyebben követhetné – szabadalomengedélyezési gyakorlatának további liberalizálásával – az Amerikai Egyesült Államokban kialakult joggyakorlatot, ami éppen ellentétes volna az irányelvjavaslat ellenzőinek céljaival.

Az irányelvjavaslat főbb gazdasági céljai

Az irányelvjavaslat főbb gazdasági céljai a következők:

– a jogbiztonság erősítése és ezzel a gazdasági döntésekhez szükséges kiszámíthatóság megteremtése,

– az egyes tagállamok joggyakorlatában jelentkező különbségek megszüntetésével az egységes belső piac zavartalan működésének a biztosítása,

– az európai informatikai ipar versenyképességének erősítése a világpiacon, főként amerikai és japán versenytársaikhoz képest,

– az innováció és az alkotótevékenység ösztönzése e fontos csúcstechnológiai területen.

Magyarország versenyelőnye

Magyarország számára kedvező – nemzetgazdaságunkat versenyelőnybe hozza -, hogy a globalizációval és az információs társadalom kialakulásával a tudástőke szerepe felértékelődött. E téren meglévő kedvező adottságainkat tükrözi számos nemzetközi felmérés eredménye. Magyarország alapvető érdeke, hogy ösztönözze a kutatási-fejlesztési, illetve az olyan csúcstechnológiai területekre eső befektetéseket, mint az informatika, illetve a "szoftveripar".

Versenyképes a hazai IT-szektor

Az IT-szektor a magyar nemzetgazdaság egyik versenyképes, fejlődésben lévő, innovatív és exportorientált ágazata, amely képes helytállni az EU egységes piacán folyó kiélezett versenyben is. Az irányelvjavaslattal kapcsolatos aggályok tehát nem táplálkozhatnak e szektor hazai fejletlenségének – tévesnek tűnő – feltételezéséből. Hozzá kell azt is tenni, hogy a hazai IT-szektor a jelenleg hatályos európai és hazai szabadalmi jogi szabályok mellett tudta elérni e magas fejlettségi fokot – és mivel az irányelvjavaslat e jogi környezetben nem hozna változást, nincs ok annak feltételezésére sem, hogy az irányelvjavaslat elfogadása esetén e fejlődés megtorpanna. Azzal tehát, hogy az irányelvjavaslat a versenyképességet erősítené, és az innovációt serkentené ebben a szektorban, a nemzetközi összehasonlításban is fejlettnek mondható hazai ipar érdekeit is jól szolgálná.

Szabadalmi oltalom a kutatásfejlesztésért

A szabadalmi rendszer alapvető közgazdasági rendeltetése, hogy biztosítsa a kutatási és fejlesztési ráfordítások megtérülését, előmozdítsa a találmányok nyilvánosságra hozatalát és megvalósítását, valamint ösztönözze az alkotótevékenységet. A szabadalmi oltalom fokozott igénybevétele különösen két markáns csoportnál: az új technika kísérleti műhelyeinek tekinthető kis- és középvállalkozások, és a csúcstechnológiai fejlesztésekkel foglalkozó nemzetközi nagyvállalatok esetében mutatható ki.

A szabadalmi rendszer azon a kényes egyensúlyon alapul, amely az innováció ösztönzésének szempontjai és a versenypolitikai megfontolások között kialakult. Ez az egyensúly eseti jelleggel természetesen felborulhat: mind a szabadalmi jog, mind a közösségi és a magyar versenyjog megfelelő korrekciós mechanizmusokat működtet az ilyen helyzetek kiszűrésére, megakadályozására, illetve megszüntetésére. Nem állja meg a helyét tehát az a feltételezés, hogy a szabadalmasnak "szabad keze" volna a licenciaszerződések feltételeinek meghatározásában; e szerződések megkötésekor és teljesítése során szigorú és részletes versenyszabályoknak kell megfelelni. Számos tanulmány és elemzés szerint az egyéni feltalálók, szoftverfejlesztők nemegyszer éppen az általuk szerzett szabadalom segítségével – a szabadalom jogi bástyájának védelmében – tudtak eredményesen fellépni nagyobb, adott esetben monopolhelyzetben lévő versenytársaikkal, üzleti partnereikkel szemben, és így tudnak a maguk számára kedvezőbb alkupozíciót teremteni és végső soron kedvezőbb üzleti feltételeket kiharcolni.

Viták az irányelvjavaslatról

Az irányelvjavaslattal kapcsolatos viták elsősorban két – eltérő üzleti modellt megvalósító – nemzetközi gazdasági tömörülés összeütközéseként írhatók le.

Költségek a szabadalmaztatásban

A szabadalmaztatás költségei nem technológiaspecifikusak, az eljárási díjak és egyéb költségek azonosak valamennyi műszaki területen. A kis- és középvállalkozásoknak a szabadalmi rendszerhez fűződő kapcsolata sem változik technológiai területről technológiai területre.

Mindez azt jelenti, hogy a kis- és középvállalkozások helyzetével, illetve a szabadalmi rendszer költségeivel kapcsolatos aggályok nem csupán az informatika területéhez, a számítógéppel megvalósított találmányokhoz köthetők, ennél általánosabb kérdésekről van szó.

A szabadalmi rendszer – ha igénybe veszik – előnyös a kis- és középvállalkozások számára. Ezt számos felmérés és tanulmány igazolja. Ha a kis- és középvállalkozások nem az indokolt és számukra előnyös mértékben veszik igénybe a szabadalmi rendszert (aminek jórészt a kellő ismeretek és a pénzügyi források hiánya lehet az oka), akkor korántsem az a megoldás, hogy a hozzáférés lehetőségét (tehát pl. bizonyos technikai területhez tartozó találmányok szabadalmazhatóságát) szüntetjük meg mind a kis- és középvállalkozások, mind pedig más gazdasági szereplők számára, hanem az, hogy javítjuk a kis- és középvállalkozások esélyeit a szabadalmi rendszer előnyeinek hatékony kihasználására.

Megfizethető díjak az iparjogvédelemben

Hazánkban – az ESZE-hez való csatlakozással összefüggésben – a 2259/2002. (IX. 4.) Korm. határozat írta elő a kis- és középvállalkozások iparjogvédelmi tevékenységének erősítését célzó átfogó intézkedési terv kidolgozását. Az intézkedési tervet a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) elkészítette, és azt a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) államtitkárának jóváhagyásával VIVACE (Vállalkozói Iparjogvédelmi Versenyképességet Alapozó Cselekvési Program) néven indította útjára. Magyarországon az oltalomszerzés és -fenntartás díjai semmi esetre sem zárják el az egyéni feltalálókat (szoftverfejlesztőket), illetve a kis- és középvállalkozásokat a szabadalmazás lehetőségétől.

Támogatás külföldi oltalomszerzéshez

A külföldi oltalomszerzést és a külföldön megszerzett szabadalom fenntartását az a pályázati rendszer segíti elő, amelyben – az erről szóló 9/2003. (II.28.) GKM rendelet szabályai szerint – vissza nem térítendő támogatás kapható külföldi (adott esetben európai) szabadalom megszerzésének és fenntartásának költségeire. Egyéb állami forrásokból is nyerhető pályázati úton támogatás a szóban forgó költségek fedezésére. Figyelembe kell továbbá venni, hogy e költségek több év elteltével, időben elhúzódva jelentkeznek. A szabadalmi rendszerbe való belépés – a versenytársakkal szembeni elsőbbség biztosítása – viszonylag csekély költséggel jár, a később jelentkező költségeket pedig – egyéni feltalálók, illetve kis- és középvállalkozások esetében – a potenciális hasznosítók szokták fedezni.

Ösztönzött innováció

A szabadalmi rendszer innovációt ösztönző hatása olyan közgazdasági evidencia, amelyet számos elemzés és statisztika mellett az informatika területén éppen a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazása iránti egyre növekvő érdeklődés, az e technikai területen tett szabadalmi bejelentések nagy – és emelkedő – száma igazol.

A szabadalmazott találmánytól eltérő, azt továbbfejlesztő megoldások hasznosítását a szabadalmas nem akadályozhatja meg, sőt e továbbfejlesztett megoldások akár szabadalmazhatók is, ha feltalálói lépésen, feltalálói tevékenységen alapulnak. Előfordulhat, hogy a szabadalmazott találmány egy másik szabadalom megsértése nélkül nem hasznosítható: ez a helyzet a szabadalmak függősége miatt adható kényszerengedéllyel oldható fel.

A szabadalmi oltalomból folyó kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a találmány tárgyával kapcsolatos kísérleti célú cselekményekre, sem pedig a gazdasági tevékenység körén kívül eső cselekményekre. A szabadalom tehát a kutatási-fejlesztési célú cselekményeket, illetve a nonprofit alapon végzett tevékenységeket nem gátolja.

A jelenlegi jogi helyzeten érdemben nem változtató irányelvjavaslat nyilvánvalóan nem eredményezheti bármilyen "piaci alternatíva" megszűnését. Mivel marad a status quo, nem következnek be drasztikus változások a piacon.

Szabad szoftver, nyílt forráskódú szoftver

El kell oszlatni azt a közkeletű félreértést, hogy akár a szabad szoftver, akár a nyílt forráskódú szoftver ingyenes szoftvert jelentene. Valójában olyan üzleti modellről van szó, amely a szerzői jogra épül, és olyan szerzői jogi felhasználási engedélyeket alkalmaz, amelyekkel a résztvevők lemondanak egymás között szerzői jogaik gyakorlásáról a szoftver fejlesztése, használata és terjesztése kapcsán (tehát a szerzői felhasználási engedély az ingyenes). Eszerződési modellek abban azonosak, hogy kizárnak bármiféle jog- és kellékszavatosságot a szoftverrel kapcsolatban, és ugyancsak kizárják a fejlesztő felelősségét a szoftver hibái miatt bekövetkezett károkért.

A szabad szoftverre, illetve a nyílt forráskódú szoftverre épülő üzleti modellek emellett azt igénylik a felhasználótól, hogy számos külön szolgáltatást saját költségén maga vegyen igénybe. Aszemélyi számítógépek használóinak igen jelentős többsége ezért nem szabad vagy nyílt forráskódú szoftvert, hanem a szellemi tulajdonra építő üzleti modellben terjesztett szoftvert használ.

Meg kell azt is jegyezni, hogy az irányelvjavaslat nem csak, sőt nem is elsősorban a szoftveripart, a szoftverfejlesztést érinti, hanem sokkal inkább más – a számítógép alkalmazására építő – iparágakat. A szabad szoftver pedig csupán egyik – nem feltétlenül a legjelentősebb – szegmense a szoftverfejlesztői piacnak.

A számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatósága valójában nem lehetetleníti el a szabad szoftvert vagy a nyílt forrású szoftvert. A szabadalmi oltalom nem zárja ki a nem gazdasági célú, illetve a kísérleti-fejlesztési célú cselekményeket.

Szabálytalanul megadott szabadalmak

Valamely rendszer elveit, általános szabályait nem lehet a diszfunkcionális jelenségekből kiindulva bírálni és elvetni. A "szoftverszabadalmi túlkapásokra" felhozott példákban említett szabadalmak többnyire az érintett szabadalmi hivatal mulasztása, hibája miatt születhettek meg, éppen azért, mert a szabadalmi jog szabályait nem tartották meg. A szabályok megszegésével megadott szabadalmak miatt azonban aligha kárhoztathatók maguk a szabályok. Rá kell azonban arra is mutatni, hogy a "hibás", érvénytelen szabadalmakra felhozott példák szinte kivétel nélkül pontatlanok, illetve a szabadalmi ismeretek hiányára visszavezethető félreértéseken alapulnak.

Érvényteleníthető szabadalmak

A szabályok megszegésével megadott szabadalmak érvényteleníthetők: az ESZH előtt felszólalás, a nemzeti hivatalok, illetve bíróságok előtt pedig megsemmisítés útján. Az ilyen szabadalmak megadása pedig megakadályozható a szabadalmi bejelentés közzétételét követően tett észrevétel útján.

Szabadalmazhatósági küszöb

Az ESZH és más nagy (amerikai, japán stb.) szabadalmi hivatalok gyakorlatában valóban megjelent az a kedvezőtlen tendencia, amely a találmányok szabadalmazhatóságához megkívánt feltalálói tevékenység egyre alacsonyabb szintjében nyilvánul meg. Aszabadalmazhatóság küszöbe egyre alacsonyabbra került az elmúlt években: ez azonban általános szabadalompolitikai probléma, nemcsak az informatika és a szoftverfejlesztés területén jelentkezik. Ezt a tendenciát mind az USA-ban, mind az Európai Szabadalmi Szervezetben aggodalommal észlelik, és éles bírálatban részesítik. Az irányelvjavaslat is osztani látszik és tükrözi is ezeket az aggályokat, az irányelv elfogadása hozzájárulhat e kedvezőtlen folyamat megfordításához.

A szerzői és a szabadalmi jog összevetése

A Kereskedelmi Világszervezet ún. TRIPS-egyezményének helyes értelmezése szerint a szerzői jogi és a szabadalmi jogi szabályok összevetéséből nem következik, hogy a tagországoknak a szoftvereket kizárólag a szerzői jog eszközeivel kellene védeniük. ATRIPS-egyezmény 27. cikkének (1) bekezdése értelmében azonban minden olyan, a technika bármely területéről származó találmány szabadalmazható, amely új, iparilag alkalmazható és feltalálói tevékenységen alapul. Ez az ún. technológiasemlegesség követelménye, amelyből következően nincs lehetőség arra, hogy bármely tagország egyes találmányokat, amelyek egyébként megfelelnek a szabadalmazhatóság általános követelményeinek, pusztán azért zárjon ki a szabadalmazhatóság köréből, mert egy sajátos technikai területre esnek.

A számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmi oltalma nem váltja fel a szoftver szerzői jogi védelmét. E kétféle oltalom egymásnak nem alternatívája, hanem kiegészítik egymást. A szerzői jogi védelem és a szabadalmi oltalom tárgya, feltételei és a belőlük folyó jogok különbözőek. A két jogintézmény nem helyettesítheti egymást. Ezért sem helyes – sőt, félrevezető – a szerzői jogi védelem és a hatósági vizsgálaton alapuló szabadalmi oltalom költségeinek összevetése. A szerzői jogi védelem mellett is igény van a számítógéppel alkalmazott találmányok szabadalmazása iránt, ezt éppen az ilyen tárgyú bejelentések nagy száma igazolja.

A szabadalmi statisztika tükre

Érdemes az előzőekben kifejtettek, illetve az irányelvjavaslattal kapcsolatos kritikák elé tartani a szabadalmi statisztika tükrét. A számítógéppel megvalósított találmányokkal kapcsolatos hazai szabadalmi statisztikai adatokból a következők tűnnek ki:

A számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatóságáról az ESZH fellebbezési tanácsai által hozott első döntések, vagyis 1984 óta az MSZH-nál mintegy 1400 ilyen tárgyú bejelentést tettek. Ezek közül az MSZH mintegy 450 esetben adott szabadalmat. Ezek közül a szabadalmak közül 2004. január 1-jén csupán kb. 120 volt érvényben. Még folyik az eljárás 400 bejelentés kapcsán, 550 bejelentés ügyében pedig szabadalom megadása nélkül zárult le az eljárás. Ezek az adatok korántsem arra utalnak, hogy szinte minden számítógépes találmány szabadalmat kapna.

Az elmúlt évben 120 olyan szabadalmi bejelentést nyújtottak be, amelyben alapvető jelentősége volt a számítógép felhasználásának. Ezzel ez a 8. legjelentősebb bejelentési szakterület. A megadott és érvényben lévő szabadalmakat tekintve pedig ez a szakterület jelentőségében csupán a 14.

Szabadalmi korfa

A számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmi korfája nem tér el az általános szabadalmi korfától, ami nem látszik alátámasztani azt a feltételezést, hogy e találmányok technikailag gyorsabban avulnak el, mint a más szakterületekhez tartozók, illetve azt is jelezheti, hogy csupán azokat a számítógépes találmányokat jelentik be, amelyeknél nem számítanak gyors elavulásra.

A számítógéppel megvalósított találmányokra vonatkozó 2003. évi szabadalmi bejelentések körében az öt legnagyobb bejelentő közül négy az USA-ból való. Az ilyen találmányokra vonatkozó legtöbb érvényes szabadalommal rendelkező 10 cég listáján 6 amerikai és 5 európai vállalkozás található. A legnagyobb bejelentők, illetve szabadalmasok kezében lévő bejelentések és szabadalmak száma mindazonáltal nem utal erős piaci koncentrációra, domináns helyzetben lévő vállalkozásokra.

Magyar szabadalmi bejelentők az élen

A számítógéppel megvalósított találmányokra vonatkozó, 2003-ban benyújtott szabadalmi bejelentések közül a legtöbb magyar bejelentőtől származott. Ezzel a hazai bejelentők megelőzik még az USA-belieket és európai (német, holland, finn, francia, angol) versenytársaikat is. Ez az adat annak határozott cáfolata, hogy az ilyen találmányok szabadalmi oltalma iránt csak a külföldi (főleg amerikai) vállalkozások érdeklődnének, és ezért az irányelvjavaslat elfogadása a hazai innovatív vállalkozások érdekeivel ellentétes volna. A szabadalmi statisztika ennek ellenkezőjét bizonyítja: azt, hogy a hazai információs és kommunikációs technológiai (IKT-) szektor képes szabadalmazható megoldások kidolgozására, és azokra igenis szabadalmat kíván igényelni.

A számítógéppel megvalósított találmányokra adott és érvényes szabadalmak országok szerinti megoszlása sem változtat ezen a kedvező összképen: e tekintetben a magyar jogosultak a szabadalmak számát tekintve a második helyen állnak az amerikai jogosultak mögött és az összes európai versenytársuk előtt.

Vélemények az irányelvjavaslatról

Érdekes kép rajzolódik ki az irányelvjavaslattal kapcsolatos nyilatkozatokból.

Az IKT-szektor európai szövetségének véleménye

Az IKT-szektor európai szövetsége az EICTA: European Information and Communications Technology Industry Association. Ez a szervezet 24 európai ország 32 nemzeti szövetségét, köztük a magyarországi IVSZ-t tömöríti. Mintegy 10 000 európai vállalkozást -49 nemzetközi nagyvállalat mellett nagy számban kis- és középvállalkozásokat is – képvisel, amelyek kétmillió munkavállalót foglalkoztatnak, és 200 milliárd euró összbevétellel rendelkeznek.

Az EICTA – egyebek mellett – a következőket nyilatkozta az irányelvjavaslatról:

"Ez az irányelv rendkívül fontos az európai innováció jövője szempontjából, hiszen az európai csúcstechnológiai iparban létrehozott találmányok kétharmadát érinti."

"Ez az iparág egységes a szoftver szabadalmazásának elutasításában. Azok, akik a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatóságáról szóló irányelvtervezetet úgy kívánják beállítani, mint valamiféle szoftverszabadalmi törvényt, a legjobb esetben rosszul tájékozottak, a legrosszabb esetben pedig tisztességtelenek, rosszindulatúak, és nem tanúsítanak tiszteletet az európai demokratikus folyamat iránt."

"... A szerzői jogi védelem önmagában nem elegendő a találmányok védelmére. A szerzői jog semmi mást nem véd, mint a tényleges szoftvert, azaz a program kódját, ahogy azt leírták. Valamely versenytárs szabadon felhasználhatja az alapul fekvő elgondolást anélkül, hogy szerzőijog-sértést követne el, és általában meglehetősen könnyű megkerülni az adott program szerzői jogi védelmét. Másfelől, a szabadalmak az alapul fekvő technikai funkciót és megoldást védik, feltéve, hogy az megfelel az oltalmazhatósági feltételeknek. Egy számítógéppel megvalósított találmány esetén a legtöbb erőfeszítést és pénzt nem a kifejezési módra, hanem a technikai funkcióra és megoldásra fordítják."

A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara álláspontja

Figyelemre méltó a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (International Chamber of Commerce, ICC) véleménye is, nevezetesen, hogy "az ESZH joggyakorlata", amelyet az irányelvjavaslat pontosan tükröz, "egyaránt jól szolgálta az európai feltalálókat és fogyasztókat".

A Magyar Feltalálók Egyesülete (MAFE) véleménye

"A számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmi oltalma az Európai Unióban és Magyarországon a versenyképesség szempontjából szükségszerű."

A MAFE szerint ezért az irányelvjavaslat támogatása "életbe vágó érdeke a hazai műszaki alkotó gárdának és a hazai innováció összes szereplőjének".

A szoftverszabadalom hirdetői

Persze van, aki kételkedik, sőt, a kételyeihez ragaszkodik is. A szabad szoftvert népszerűsítő egyik szervezet honlapján egy német "elemző", Florian Müller a következő kijelentést tette:

"A legnagyobb hazugság az, hogy senki nem ismeri be, hogy szoftverszabadalmat akar. Ezért senkiben sem lehet megbízni."

(Csak remélni lehet, hogy a Cégvezetés olvasói e cikk átfutása után ennyire talán nem válnak bizalmatlanná a szabadalmi rendszer és az európai döntéshozók iránt.)

Ellenérvek és cáfolataik

Az irányelvjavaslatot annyi tévhit veszi körül, hogy talán nem felesleges közülük a "legnépszerűbbeket" még egyszer, röviden eloszlatnunk, cáfolnunk.

– az irányelvjavaslat nem követi az amerikai példát, hanem ebben gátolná meg az Európai Szabadalmi Hivatalt (az ESZH-t), az irányelvjavaslat célja a status quo megőrzése,

– az irányelvjavaslat nem az ESZH 30000 "jogszerűtlen" szabadalomengedélyező döntésének utólagos "legalizálását" szolgálja,

– az ESZH ugyanis nem folytat az Európai Szabadalmi Egyezménnyel (az ESZE-vel) ellentétes joggyakorlatot a számítógéppel megvalósított találmányok kapcsán,

– Európában nem adtak szabadalmat (de máshol sem) a "kettős kattintásra", a "webáruházra", az "elektronikus bevásárlókosárra" vagy a hitelkártyával való fizetésre,

– az irányelvjavaslat nem vezeti be a szoftver szabadalmazhatóságát; azt éppen kizárja, ezért az irányelvjavaslat nem "szoftverszabadalmi" tervezet,

– az irányelvjavaslat nem teszi lehetővé a műszaki jelleget nélkülöző találmányok szabadalmazását: ellenkezőleg, műszaki hozzájárulást követel meg,

– az Európai Parlament elvetett módosító javaslatai nem javítottak volna az irányelvjavaslat szövegén,

– az irányelvjavaslat szövege nem pontatlan, nem hagy értelmezési bizonytalanságot, és nem nyit "kiskapukat" a szoftver szabadalmazhatósága felé,

– a szoftver szerzői jogi védelme nem zárja ki a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmi oltalmát; ilyesmi a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) TRIPS-egyezményéből sem következik,

– a szabadalom nem gátolja az innovációt sem általában, sem az információs és kommunikációs technológia (IKT) területén,

– a szabadalom nem gátolja a kutatási-fejlesztési célú cselekményeket vagy a nonprofit tevékenységet,

– az irányelvjavaslat nem változtatna a "status quo"-n, ezért ahhoz drasztikus piaci hatások nem fűződnének. A szoftverek szabadalmazhatóságának bevezetéséhez fűződő gazdasági hatások vitatottak, az irányelvjavaslat azonban számol mindezzel, hiszen kizárja a szoftver szabadalmazhatóságát,

– az irányelvjavaslat nemcsak, sőt, nem is elsősorban a szoftveripart, a szoftverfejlesztést érinti, hanem sokkal inkább más – a számítógép alkalmazására építő – iparágakat,

– sem a szoftver- és az informatikai ipar, sem a többi érintett iparág nem utasítja el az irányelvjavaslatot, hanem – a szabad és a nyílt forráskódú szoftver képviselői kivételével – erőteljesen támogatja azt,

– az irányelvjavaslat nem hátrányos a kkv-k számára, és nem játszik a "monopóliumok" kezére. Hazánkban a szabadalmazási költségek nem zárják el az egyéni feltalálókat és a kkv-kat a szabadalmi rendszer igénybevételétől,

– sem a kkv-kat, sem a kisebb szoftverfejlesztő cégeket nem fenyegetik szabadalombitorlási perek tucatjai – sem jelenleg, sem az irányelvjavaslat elfogadása esetén,

– az irányelvjavaslat nem lehetetlenítené el a szabad szoftverrel és a nyílt forráskódú szoftverrel kapcsolatos – jelenleg is jogszerű – tevékenységeket.

Az irányelvjavaslat története

* A számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatóságáról szóló irányelvjavaslatot az Európai Bizottság 2002. február 20-án terjesztette elő. Az irányelvjavaslat ún. együttdöntési eljárás alá tartozik, azaz a jogszabályt a Tanács és az Európai Parlament lényegében együttesen alkotja meg. Az Európai Parlamentben 2003. június 18-án készült el a jogi és belső piaci bizottság jelentése az irányelvjavaslatról. A Versenyképességi Tanács 2002. november 14-én módosításokat is tartalmazó "közös megközelítést" fogadott el. * Az Európai Parlament 2003. szeptember 24-én szavazott az irányelvjavaslathoz beérkezett módosító javaslatokról, közülük 64-et elfogadott. A Bizottság a megszavazott módosító javaslatok támogathatóságáról állást foglalva 21 módosító javaslatot tartott elfogadhatónak. A Versenyképességi Tanács 2004. május 18-i ülésén ún. politikai megállapodás jött létre a tagállami miniszterek között az irányelvjavaslat tárgyában. Az így kialakított szövegváltozatot Magyarország képviselője is megszavazta. * A Tanács közös álláspontját formálisan az EU összes hivatalos nyelvére lefordított szöveg ismeretében fogadja el – várhatóan 2005-ben – az Európai Parlament

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. január 1.) vegye figyelembe!