Kis- és középvállalkozás-fejlesztési programok és eredményeik

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. január 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 81. számában (2005. január 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Lapzártánkkor még képlékeny állapotban van a kis- és középvállalkozások 2005-ös támogatási rendszere. Addig is azonban, míg a végleges keretek, számok ismertté nem válnak, nem haszontalan áttekinteni a jelenleg is futó programokat, illetve a tervezett új lehetőségeket.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Kis- és Középvállalkozás Stratégiai és Támogatási Főosztályát vezető szerzőnk erre vállalkozott.

A kormány középtávú (2003-2006), kis- és középvállalkozás-fejlesztési stratégiája a vállalkozások versenyképességének növelését, az Európai Unió kis- és középvállalkozás-támogatási forrásainak igénybevételéhez szükséges feltételek megteremtését és a vállalkozások Unió piacán való sikeres helytállásának elősegítését határozta meg.

A kitűzött célok megvalósulása érdekében adókedvezmények, kedvezményes hitelkonstrukciók segítik a vállalkozásokat abban, hogy finanszírozási forráshoz jussanak, a vissza nem térítendő pályázatok a vállalkozások fejlesztéseinek, modernizációjának, együttműködésének megvalósulásához járulnak hozzá.

A kis- és középvállalkozások az utóbbi években egyre nagyobb szerepet töltenek be a gazdasági és társadalmi életben. Legnagyobb mértékben, mintegy 60 százalékban a foglalkoztatáshoz járulnak hozzá, de jelentős a szerepük a GDP 39,4 százalékának és az export 18,9 százalékának előállításában is. Akis- és középvállalkozások versenyképességének növelését különféle kedvezmények, támogatások, pályázatok segítik.

Adópolitika és a vállalkozások

Csökkenő társasági adó

A 2004. évtől a társaságiadó-kulcs 18-ról 16 százalékra csökkent. A közösségi szabályok figyelembevétele mellett a társasági adóból érvényesíthető adókedvezmények feltételei enyhültek, bővültek, illetőleg emelkedtek a társaságiadó-alapot érintő kedvezmények.

Kis- és középvállalkozások által igénybe vett kedvezmények

A kisvállalkozói beruházási adókedvezményt az előző évek többszöri kedvező módosításának eredményeként 2004-től a mikro- és kisvállalkozások mellett a középvállalkozások is igénybe vehetik. Így e vállalkozói körök a tevékenységüket közvetlenül szolgáló beruházási kiadásukkal, legfeljebb 30 millió forinttal, de maximum a nyereségük erejéig csökkenthetik adózás előtti eredményüket.

A kis- és középvállalkozások által igénybe vett beruházásiadóalap-kedvezmény jelentős, 2003-ban mintegy 120 milliárd forint volt, amelyet közel 38000 vállalkozás vett igénybe. A vállalkozások hiteleinek kamatkedvezménye alapján igénybe vett adókedvezmény a 8 ezret meghaladó vállalkozás esetében több mint 3 milliárd forintnyi volt.

Eva

2003-ban került sor az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) bevezetésére. Ezt az adózási formát azok a maximum 15 millió forint (áfát is tartalmazó) éves árbevételű gazdálkodók választhatják, akik legalább 2 éve változatlan formában működnek. Az adó mértéke 15%, amely kiváltja az áfát, a cégautóadót, egyéni vállalkozóknál a vállalkozói személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalékalap után fizetendő személyi jövedelemadót, gazdasági társaságnál a társasági adót és az osztalék utáni személyi jövedelemadót. 2004-ben 15-ről 25 millió forintra (60 ezer euróról 100 ezer euróra) emelkedett az adónem választásánál irányadó bevételi értékhatár. Az adónemmel minimálisra csökkentek az adminisztrációs terhek is.

2004-ben - az APEH adatai szerint - 82 848 egyéni és társas vállalkozás tartozott az eva hatálya alá, 23 753-mal több, mint az alternatív adózási módszer első évében. Az evások között az egyéni vállalkozó a legtöbb. E kör közterhei 2003-ban 31, 2004-ben 55 milliárd forint bevételt jelentettek a központi költségvetésnek.

Az Országgyűlés jóváhagyása előtt álló, a kkv-s szektort érintő, 2005. évre tervezett főbb adókedvezmények

Foglalkoztatási kedvezmények

25 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztatók kedvezménye

A személyi, valamint a társasági jövedelemadó hatálya alá tartozó, a 25 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó a vállalkozói bevételét, a kisvállalkozások az adózás előtti eredményüket csökkenthetik a létszámnövekmény és a minimálbér szorzatának összegével.

250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztatók kedvezménye

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó, 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó bevételét, a társasági adó hatálya alá tartozó pedig az adózás előtti eredményét csökkentheti:

- a szabadalom, a használati és formatervezési mintaoltalom fenntartására felmerült költségek adóévben elszámolt összegével (Ezt a szabályt nem alkalmazhatja az, aki nemzetközi áruszállítási tevékenységet folytat.);

- az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés folytatása érdekében felmerült kiadásból az adóévben elszámolt költséggel, vagy választása szerint

- a kiadás alapján állományba vett anyagi javakra elszámolt értékcsökkenési leírás összegével, feltéve hogy az elszámolás nem támogatásból származó bevétellel szemben történt.

Az egyéni vállalkozó adóalapját csökkentheti a fejlesztési tartalék öszszegével. A fejlesztési tartalék céljára lekötött számlakövetelés egészének a lekötést követő négy adóéven belül fejlesztési célra történő felhasználása adómentes.

További lehetőségek az adókedvezményre

Adókedvezmény vehető igénybe olyan célokra, amelyeket az állam kiemelten fontosnak tart támogatni, például:

- a bérköltség 10%-a erejéig adókedvezmény igényelhető az alapkutatásban, az alkalmazott kutatásban vagy a kísérleti fejlesztés, továbbá a szoftverfejlesztés körében, amely lehetőség az adóévben és az azt követő négy évben, egyenlő részletekben érvényesíthető,

- a K+F tevékenység ösztönzése érdekében az igénybe vehető beruházási kedvezmény értékhatára a korábbi 1 milliárd forintos értékhatár helyett jelenleg 100 millió Ft. Ez a lehetőség a felsőoktatási intézményeknek, az MTA-nak, illetve más költségvetési szervnek bizonyos feltételek esetén jár,

- a kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásaihoz járó adókedvezmény a munkahelyek számától függ. Kisvállalkozásoknál legalább 30 fő szükséges a kedvezmény igénybevételéhez, de a hátrányos régióban a kedvezményhez elég a 15 fő, középvállalkozások esetében a kedvezmény feltétele a 150 fős munkahelyteremtő beruházás, a hátrányos régióban ennek a fele, azaz 75 fős beruházás is elegendő.

Innovációs járulék

A benyújtott javaslat szerint az innovációsjárulék-fizetési kötelezettség hatálya alól kikerülnek a kis- és középvállalkozások.

Iparűzési adó

Az iparűzési adó alapja csökkenthető a foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszámának növekedése esetén, a főben kifejezett növekmény után 1 millió forint/fő összeggel. Az iparűzési adó 50%-a (25% helyett) levonható.

Eho

A tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) összege a 2005. évben 1500 forint/fő/hóval csökken.

A finanszírozási forráshoz jutást segítő támogatási programok eredményei

A kedvezményes hitelkonstrukciók négylépcsős rendszere 2003-ban vált teljessé. Ennek keretében számos hitelintézettel és szervezettel közösen működtetett, a vállalkozók méretéhez, finanszírozási igényéhez, élethelyzetéhez illeszkedő hitelprogram indult, amelyek egyéb, finanszírozást segítő támogatási konstrukciókkal egészültek ki. Akis- és középvállalkozások pénzforráshoz jutását segítik a faktoringdíj-támogatás, a garanciakonstrukciók és a fejlesztési tőkét kínáló programok.

A 4 lépcsős hitelprogram keretében beindult kkv-finanszírozási programok indulásuk óta több mint 39 000 vállalkozás számára biztosították a kedvezményes hitelhez jutás lehetőségét, a finanszírozási források e konstrukciók révén összességében mintegy 187 milliárd forinttal bővültek.

Növekvő hitelfelvétel

A kis- és középvállalkozások banki finanszírozása az utóbbi években javult. Az elmúlt két évben a kereskedelmi bankok, illetve a szövetkezeti hitelintézetek hitelezési tevékenysége érezhetően javította a kis- és középvállalkozói szektor tagjainak forráshoz jutási esélyeit. Az előző évhez képest a hitelt felvevő kis- és középvállalkozások számában 86%-os növekedés, a bankok által nyújtott összes hitelállomány esetében pedig 2003. év végén az előző évhez képest 27%-os növekedés volt megfigyelhető.

Mikrohitel Program

A négylépcsős hitelprogram első lépcsőjét képező mikrohitel a mikrovállalkozások igényeihez igazodik. A felvehető kölcsön összege maximum 3 millió forint. A hitel futamideje 3 év, a kamat mértéke a kamatfizetéskor érvényes jegybanki alapkamat. A hitel alapvetően fejlesztésekhez vehető igénybe, de a vállalkozásoknak lehetőségük van arra, hogy a hitelösszeg 20%-át a fejlesztéshez kapcsolódó forgóeszköz-finanszírozásra használják fel. A kis öszszegű hitelfelvételeket a Helyi Vállalkozói Központok bonyolítják le, melyek ingyenes tanácsadással is segítik a vállalkozókat.

A mikrohitel állománya 2004. október végén 7255 millió forint volt, ami 4173 hitelszerződést jelent.

Széchenyi-kártya

Az utóbbi időben egyre népszerűbbé vált az egyszerűsített eljárású Széchenyi-kártya, mely a legalább egyéves múlttal rendelkező vállalkozókat a napi likviditási problémáik áthidalásában segíti. A kártya esetében a gyors forráshoz jutás jelenti a legnagyobb vonzerőt, valamint az, hogy a hitelhez jutáshoz nem szükséges saját erő felmutatása, és a felvett összeg, mely maximum 10 millió forint lehet, szabadon felhasználható. 2004-től minden kártya esetében egységesen 3 százalékpont a kamattámogatás mértéke a Hitelgarancia Rt. kedvezményes garanciavállalásán túl.

Széchenyi-kártyát kínáló pénzintézetek

A KA-VOSZ Rt. mint közreműködő szervezet mellett 5 bank, az OTP, a Magyar Külkereskedelmi Bank, a Postabank (Erste Bank), a Magyarországi Volksbank Rt. és az általa képviselt 6 takarékszövetkezet és azok kirendeltségei, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. és a hozzá kapcsolódó 101 takarékszövetkezet vesz részt a konstrukció lebonyolításában. Ennek megfelelően a kártya 615 település 991 pénzintézeti fiókjában igényelhető.

2004. november 5-ig az átadott Széchenyi-kártyák száma összesen 33 384 volt, amihez 103 milliárd forint összegű hitelkeret társult.

Midihitel Program

2003 őszén indult el a Midihitel Program, amely a mikro- és kisvállalkozások legfeljebb 25 millió forint külső forrást igénylő fejlesztési elképzeléseit hivatott támogatni a hitelintézeti szektor bevonásával. A GKM a hitelhez 4% kamat- és 50% garanciadíj-támogatást nyújt 3 éven keresztül.

A konstrukció minden eddiginél nagyobb lefedettséget biztosít, így a fővárosi mellett a vidéki mikro- és kisvállalkozók kedvezményes hitelhez jutási lehetősége is javul. A program lebonyolításába ugyanis a hagyományosan kis- és középvállalkozónak számító ügyfeleket kiszolgáló takarékszövetkezetek is bekapcsolódtak. Eddig 12 bank és 147 takarékszövetkezet írta alá az együttműködési megállapodást a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy az ország legkisebb településein is mintegy 1600 végponton érhető el a kis- és középvállalkozók számára a hitelkonstrukció. Ahitelintézetek az érdemi hitelkihelyezéseket a konstrukció keretében 2004-ben kezdték meg.

A Midihitel Program keretében az indulás óta 90 vállalkozó nyújtott be hitelkérelmet 615 millió forint összegben. Eddig 73 darab kamattámogatási szerződés jött létre közel 43 millió forint összegben, mely mintegy 468 millió forint összegű hitelt mozgósított.

Európa Hitel

A kereskedelmi bankok az Európa Technológiai Felzárkóztatási Beruházási Hitelprogram keretében - ágazati megkötés nélkül - szinte bármely vállalkozás számára lehetőséget biztosítanak arra, hogy az európai uniós csatlakozáshoz kapcsolódó technológiai felzárkóztatásához szükséges beruházási elképzeléseit megvalósítsa. A legjelentősebb forrással rendelkező hitelprogram keretében 10 és 1500 millió forint között juthatnak a vállalkozások fejlesztési hitelhez. A kis- és középvállalkozások számára elkülönített, nemrégiben 80-ról 100 milliárd forintra megnövelt keret terhére a vállalkozások 10-500 millió forint összegben igényelhetnek fejlesztéseikhez pénzügyi forrást. A hitelekhez a kormány árfolyam-garanciát biztosít, így azok kamata maximum 6,17%-ra korlátozódik. A hitel futamideje 4-15 évig terjedhet, melyből maximum 2 év a türelmi idő. A konstrukciót a Magyar Fejlesztési Bank és a programhoz csatlakozott 22 bank kínálja.

A kereskedelmi bankoktól a program keretében 1456 kis- és középvállalkozás igényelt 80 milliárd forint öszszegű beruházási hitelt. Ebből 1375 kérelmet hagytak jóvá, 76 milliárd forintot meghaladó értékben.

Finanszírozást segítő egyéb támogatási eszközök

Lánchíd Faktoring Program

2003 szeptemberében indult a Lánchíd Faktoring Program, melynek keretében évente maximum 3 millió forintos kamattámogatás mellett egy vállalkozásnak akár több százmillió forint követelés faktorálására nyílik lehetősége. A szolgáltatás végzésére 37 faktorcéggel, illetve bankkal kötött a GKM szerződést.

A program keretében 2004. október végéig 339 szerződéssel 12,3 milliárd forint fennálló követelésállományt faktoráltak. A program keretében 470 millió forint kamattámogatásra vállalt kötelezettséget a GKM.

Befektetésitőke-intézmények

Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt.

2003-ban megkezdte érdemi tevékenységét a kisvállalkozók számára fejlesztési vagy kockázati tőkét kínáló Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt. A kihelyezhető tőke összege 10 és 100 millió forint között mozoghat. Az elmúlt két év során 26 vállalkozás esetében született 1,3 milliárd forint összegben tőkebefektetésről szóló döntés.

Beszállítói Befektető Rt.

A Beszállítói Befektető Rt. célja a 3 éves múlttal rendelkező, fejlődési pályán lévő, beszállító kkv-k részére fejlesztési tőke juttatása, és azon 3 éves múlttal nem rendelkező, vagy innovatív kkv-k induló szakaszának finanszírozása, melyek beszállítóvá válhatnak. A preferált szektorok közé a feldolgozóipar, a környezetvédelem, valamint a logisztika tartozik.

Corvinus Rt.

A Corvinus Rt. tőkebefektetésének a célja elősegíteni magyarországi vállalkozások határon túli terjeszkedését, beruházását, vállalatalapítását, vállalatfelvásárlását. A Corvinus Rt. befektetési partnerei azok a Magyarországon bejegyzett, fejlődőképes vállalkozások, amelyek stratégiájukban a határon túli terjeszkedés lehetőségét fogalmazták meg, már rendelkeznek konkrét befektetési céllal, és a beruházás megvalósításához társbefektető bevonását igénylik.

Informatikai Kockázati Tőkealap-kezelő Rt.

Az állami alapítású Informatikai Kockázati Tőkealap-kezelő Rt. és az általa kezelt RFH Informatikai Kockázati Tőkealap célja a hazai informatikai és távközlési szektorban működő kkv-k tőkeellátottságának javítása, elősegítve ezzel a hazai információs társadalom létrejöttét és az e szektorokban zajló innovációs tevékenység eredményeinek üzleti célú hasznosítását. A tőkealap azokat a befektetéseket preferálja, amelyek foglalkoztatási lehetőséget teremtenek, magasabb technológiai szint és know-how bevezetését és alkalmazását szolgálják, vagy további exportlehetőséget teremtenek. 2003-2004-ben öszszesen 6 darab befektetésről döntött a társaság 1,7 Mrd forint összegben.

Hitelgarancia Rt. és Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány

A Hitelgarancia Rt.-nek (Hg. Rt.) és az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítványnak (AVHA) a kis- és középvállalkozások 40 millió forintnál alacsonyabb összegű hitelfelvételéhez kapcsolódó garanciavállaláshoz a GKM 50%-os mértékű garanciadíj-támogatást nyújt.

A Hitelgarancia Rt. 2003-ban igen széles körben támogatta a mikro-, kis- és középvállalkozások hitelhez jutását. Az év során megkötött garanciaszerződések száma közel 13 200, ami 60%-kal több, mint az előző évi. A társaság 114 milliárd forint kezességet vállalt, és ezzel 151 milliárd forint hitel felvételét tette lehetővé a vállalkozások számára. A dinamikus bővüléshez nagymértékben hozzájárult a Széchenyi-kártyahitel igénybevételének ugrásszerű növekedése.

Az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2003-ban összesen 3064 mikro-, kis- és középvállalkozás részére vállalt garanciát 30,1 milliárd forint összegben. 2003-ban a garanciák száma a megelőző évhez képest másfélszeresére növekedett, míg a garancia öszszege megduplázódott.

Pályázati konstrukciók

2004-ben az Európai Unióhoz csatlakozó 10 ország közül elsőként Magyarország hirdette meg a Gazdasági Versenyképességi Operatív Program (GVOP) Strukturális Alapokból társfinanszírozott pályázatokat, köztük a kkv-prioritás felhívásait. A benyújtott pályázatok számát és támogatási igényét tekintve a csatlakozók között a legsikeresebb magyarországi adatok mögött a GVOP kkv-prioritásának pályázatai meghatározó szerepet játszanak. A pályázati felhívások három fő célra koncentráltak: a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását segítő modernizációs célú beruházásokra, a vállalkozások együttműködésének, hálózatok kialakításának és a kis- és középvállalkozások számára nyújtott tanácsadás igénybevételének ösztönzésére.

A GVOP kkv-prioritásának pályázatai

A GVOP kkv-prioritásának pályázatai a következők:

I. A kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai háttere fejlesztésének támogatása (GVOP-2004-2.1.1.). A támogatás maximális mértéke és összege: 50%, 25 millió forint. (Használt gép vásárlása esetén: 30%, 15 millió forint.)

II. Korszerű menedzsmentrendszerek és technikák bevezetésének támogatása (GVOP-2004-2.1.2.). A támogatás maximális mértéke és összege: 50%, 1,4 millió forint.

III. Emelt szintű, szakmaspecifikus tanácsadás nyújtása a kkv-k számára (GVOP-2004-2.2.2.). A támogatás maximális mértéke és összege: (tanácsadói díj) 50%, 2 millió forint.

Kis- és középvállalkozások közötti együttműködés szervezésének támogatása (GVOP-2004-2.3.1.). A támogatás maximális mértéke és összege: 50%, (alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok, egyesületek) 80%, 5 millió forint.

IV. Együttműködő vállalkozások közös célú beruházásának, fejlesztésének támogatása (GVOP-2004-2.3.2.). A támogatás maximális mértéke és öszszege: 50%, 60 millió forint.

A Gazdasági Versenyképességi Operatív Program keretében 2004-ben meghirdetett felhívásokra eddig több mint 6900 db pályázat érkezett be, 48,3 milliárd forint támogatási igénnyel. Ebből a közreműködő szervezet (Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht.) formai okok miatt 2397 pályázatot utasított el. A pályázónak ezt követően lehetősége nyílt arra, hogy a formai hibát kijavítva újra beküldje pályázatát. Az irányító hatóság eddig 2198 pályázatot támogatott 13,3 milliárd forint összegben. Ezen adatok figyelembevételével megállapítható, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv legnépszerűbb pályázati konstrukcióiról van szó, hiszen az összes pályázó jelentős része ezekre a pályázatokra jelentkezett.

A Gazdasági Versenyképességi Operatív Program kis- és középvállalkozások fejlesztését segítő pályázatait a 2005. és a 2006. évben is meghirdetik.

Új támogatások a GKM-től

Hazai forrásból 2004-ben három felhívást hirdetett meg a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium.

Háziorvosi működtetési jog megvásárlását vagy az egészségügyi közszolgáltatás nyújtását segítő kamattámogatás

A háziorvosi működtetési jog megvásárlását vagy az egészségügyi közszolgáltatás nyújtását segítő kamattámogatás (SZVP-2004-O) maximális mértéke és összege: az 1. évben 70%, a 2. évben 60%, a 3. évben 50%, a 4. és az 5. évben 40%, a mindenkori jegybanki alapkamat százalékában kifejezve.

Mikro- és kisvállalkozások interneten való megjelenésének támogatása

A mikro- és kisvállalkozások interneten való megjelenésének támogatása (SZVP-2004-I) megnevezésű támogatás maximális mértéke és összege: 40% és maximum 300 ezer forint.

A hazai roma mikro-, kis- és középvállalkozások piaci esélyeit javító fejlesztések és beruházások támogatása

A hazai roma mikro-, kis- és középvállalkozások piaci esélyeit javító fejlesztések és beruházások támogatása (SZVP-2004-R) nevű támogatás mértéke: a projekt elszámolható költségének 50%-a, de maximum 3 millió forint.

A hazai finanszírozás keretében meghirdetett pályázatok során eddig összesen 404-en nyertek el támogatást 156,6 millió forint értékben.

Iparjogvédelem a találmányoknak

2004. október végén "A mikro-, kis- és középvállalkozások találmányai külföldi iparjogvédelmi oltalmának és értékesítésének támogatása (Kódszám: SZVP-2004-T)" érdekében új pályázati felhívást jelentetett meg a minisztérium a saját honlapján.

A támogatás célja a hazai kis- és középvállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének elősegítése, technológiájuk fejlesztése révén versenyképességük növelése és exportlehetőségeik bővítése. Ennek érdekében a pályázat keretében a minisztérium a kis- és középvállalkozások új termék előállítására, illetve technológiai eljárásra vonatkozó találmányai, növényfajtái, használati és formatervezési mintái iparjogvédelmi oltalmának külföldön történő megszerzését és fenntartását támogatja. Továbbá segíti a találmányok külföldi hasznosításának, a találmány alapján gyártott termék értékesítésének, licencia-, illetve oltalomátruházásának első szakaszát, piaci lehetőségeinek felmérését, prototípus, 0-széria előállítását.

Multiplikátor Program

A hazai kis- és középvállalkozások pályázati felhívásokra való sikeresebb jelentkezése, és az uniós források minél hatékonyabb kihasználásának érdekében 2004 februárjában a GKM elindította a Multiplikátor Képzési Programot. A program keretében vállalkozói érdekképviseletek és pályázatíró cégek bevonásával eddig több mint 500 pályázatíró és tanácsadó szakembert képeztek ki. A legújabb képzési kör 2004 szeptemberében indult el, melyen összesen 1260 további szakértő végez. A képzésben részt vevők és sikeresen vizsgázók névsorát a honlapján teszi elérhetővé a minisztérium a vállalkozások számára.

Hosszú távú kkv-s stratégia

* A GKM társadalmi vitára bocsátotta a hosszú távú kis- és középvállalkozás-fejlesztési stratégiát, amely az Európai Unió által kínált fejlesztési források maximális kihasználása érdekében, az Európai Unió következő költségvetési periódusára (2007-2013) a hazai kis- és középvállalkozások fejlesztési irányait vázolja fel. Astratégia a már kialakított támogatási rendszer folytatásán és továbbfejlesztésén túl az információtechnológia által nyújtott lehetőségek jobb kihasználásának elősegítésére is nagy hangsúlyt helyez. * Az e-kereskedelem fejlesztése * Az e-kereskedelem a versenyképes kis- és középvállalkozásokért elnevezésű, EuropeAid/115602/D/SV/HU jelzésű programot a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és az Európai Unió PHARE Előcsatlakozási Alapja közösen finanszírozza, összesen közel három és fél millió euróval - azaz mintegy kilencszázmillió forinttal. A projekt célja, hogy a kkv-k részére információkat és ismereteket nyújtson az elektronikus kereskedelem és üzletvitel alapjaival és működésével kapcsolatban. A program keretében általános és specifikus oktatáson közel ezer kkv-nak lesz alkalma megismerni az elektronikus kereskedelem lehetőségeit, valamint műhelymunka révén saját e-stratégiát készíteni. * Kkv-portál * A hazai kis- és középvállalkozások elektronikus kereskedelmének fejlesztése érdekében indított program legújabb elemeként elkészült és 2004. októbertől elérhető a kkv-portál (http://www.kkvportal.hu). A honlap a kkv-k számára naprakész gazdasági, ágazati és uniós információkat biztosít. Lehetővé teszi egy könnyen használható, webkészítő eszköz segítségével cégük bemutatását az interneten, termékeik ismertetését, rendelések felvételét, illetve üzleti együttműködések kialakítását. A portál szolgáltatásainak igénybevétele minden vállalkozás számára ingyenes, és csak regisztrációhoz kötött. * Saját honlap vállalkozásoknak * A honlapon eddig 205 vállalkozás regisztrálta magát, melyeknek mintegy 40%-a készítette el saját honlapját a portál segítségével. A portál szolgáltatásai egy egyszerű, ingyenes regisztrációt követően mindenki számára elérhetőek. A honlap napi kétszeri frissítéssel közöl a kkv-k számára fontos híreket, a regisztrált cégek a portált valódi üzleti eszközként használhatják. A honlap eddigi látogatóinak száma 12 400. * KKV Információs Pont hálózat * A KKV Információs Pont hálózat kialakítását tervezi a minisztérium, melynek célja, hogy a kisvállalkozók az ország bármely pontján egy helyen juthassanak információhoz számos, a GKM által támogatott programmal kapcsolatban. Ez alapján, ha egy vállalkozó betér egy Információs Pontba, egyetlen dokumentáció kitöltésével részt vehetne a Széchenyi-kártya programban, a Midihitelben, a Lánchíd Faktoring Programban és a pályázati konstrukciókban. Apapírok kitöltéséhez közvetlen szakmai segítséget is nyújtana a központ. További előny, hogy a hálózat elemei rendelkezésre állnak, mivel a VOSZ-irodák, a kamarák irodái és a helyi vállalkozói központok kapcsolódnának be (70-80 iroda) ebbe az együttműködésbe

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. január 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére