Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. január 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 81. számában (2005. január 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Jegybanki alapkamat

2004. november 23-ától a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntése értelmében a jegybanki alapkamat mértéke 2004. december 20-áig 10,00%, december 21-étől pedig 9,50%. A döntéseket az 5/2004. (XI. 22.), illetve a 9/2004. (XII. 20.) MNB rendeletek tartalmazzák. (A legutóbbi kamatcsökkentésről szóló rendelet lapzártánkkor a Magyar Közlönyben még nem jelent meg.)

(Magyar Közlöny, 2004/175. szám)

Minimálbér

Az Országos Érdekegyeztető Tanács egyetértésével a kormány döntött a 2005. január 1-jétől alkalmazandó minimálbér mértékéről.

A 327/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet értelmében a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése és havibér alkalmazása esetén 57 000 forint, hetibérnél 13 120 forint, napibérnél 2624 forint, órabérnél 328 forint.

Teljesítménybérezés esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes) kötelező legkisebb összege - a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítésekor - 57 000 forint.

A rendeletben megállapított órabértételt, ha a teljes munkaidő napi 8 óránál

- rövidebb [Mt. 117/B § (2) bekezdés], arányosan növelt mértékben,

- hosszabb [Mt. 117/B § (3) bekezdés], arányosan csökkentett mértékben

kell figyelembe venni.

A jogszabály 2005. január 1-jétől hatályos; rendelkezéseit első ízben a 2005. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2004/188. szám)

Üzemanyagárak

A 90/2004. (XII. 17.) ME határozat szerint a 2005. január 1. és március 31. között alkalmazható üzemanyagárak a következők:

ESZ-95 ólmozatlan
motorbenzin234 Ft/l

ESZ-98 ólmozatlan

motorbenzin243 Ft/l

keverék234 Ft/l

gázolaj252 Ft/l

Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.

Támogatások vállalkozóknak

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egyes támogatási programjainak részletes szabályait tartalmazó 19/2004. (II. 27.) GKM rendelete módosult. Az új szabályok szerint például egyes nagyberuházáshoz állami támogatás abban az esetben nyújtható, amennyiben az újonnan létesített munkahelyek száma legalább 100, illetve az Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban, vagy a Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régió celldömölki, letenyei, őriszentpéteri, téti, vasvári és zalaszentgróti kistérségben legalább 50.

A már hatályos 127/2004. (XII. 8.) GKM rendelet szerint amennyiben a pályázó a projektet többségében állami, önkormányzati vagy az Európai Unió forrásaiból kapott támogatásból kívánja megvalósítani, és a közbeszerzési eljárás lefolytatásának feltételei egyébként fennállnak, a beruházás a támogatási döntés kézhezvételéig nem kezdhető meg, kivéve ha a pályázati felhívás lehetővé teszi, hogy a pályázó a közbeszerzési eljárást a támogatási döntés kézhezvételét megelőzően önként lefolytathassa.

Amennyiben a pályázati felhívás vagy pályázaton kívüli támogatás esetén a döntéshozó másképp nem rendelkezik, a szerződéskötés feltétele a beruházás megvalósítási költségeihez nyújtott - 5 millió forint összeget meghaladó - támogatás esetén:

- a természetes személy, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozás által kötött, a támogatási szerződéssel egyidejűleg aláírt jelzálogszerződés, amelyben az igénylő feltétel nélkül és visszavonhatatlanul hozzájárul ahhoz, hogy az odaítélt támogatás biztosítékaként felajánlott, a minisztérium által elfogadott ingatlanra vagy - 10 millió forint összegű támogatásig - ingó dologra legalább a támogatási összeg és járulékai mértékéig, illetve a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek nem teljesítése esetén a keletkezett visszafizetési kötelezettség teljesítéséig a minisztérium javára jelzálogjog kerüljön bejegyzésre, vagy

- óvadéki szerződés, illetve közjegyzői okiratba foglalt készfizetőkezesség-vállalási szerződés - amely a támogatási szerződésbe is foglalható - rendelkezésre bocsátása. A közjegyzői okiratba foglalt készfizetőkezesség-vállalási szerződés akkor fogadható el, ha a Minisztérium meggyőződött a kezes fizetőképességéről, valamint a kezesi kötelezettségek teljesíthetőségéről.

A rendelet újraszabályozza a támogatási előleg folyósításának igénylését, valamint a támogatás ellenőrzésének folyamatát.

Ellenőrzésre különösen a pályázat benyújtását követően, a döntés-előkészítés folyamatában, illetve a szerződéskötést megelőzően, a támogatás felhasználása során a pénzügyi elszámolás, illetve a finanszírozás folyamatában (közbenső ellenőrzés), a támogatott program, projekt pénzügyi lezárását közvetlenül megelőzően vagy az üzemeltetési és fenntartási kötelezettség ideje alatt (utóellenőrzés), valamint a támogatási program, projekt lezárását és a záró jegyzőkönyv jóváhagyását megelőzően (záró ellenőrzés) kerülhet sor. A pályázó köteles hozzájárulni a pályázat benyújtásakor a pályázat előzetes - helyszíni és dokumentumok alapján történő - ellenőrzéséhez.

A pályázati felhívás azt is előírhatja, hogy a támogatott a támogatási szerződésben meghatározott kötelezettségek teljesítéséről a pályázati felhívásban meghatározott időszakonként és módon beszámolni köteles. A pályázati felhívás kötelezővé teheti a 100 millió forint feletti támogatással megvalósuló program, projekt pénzügyi beszámolójának auditálását is.

(Magyar Közlöny, 2004/185. szám)

A Ptk. módosítása

A Polgári Törvénykönyv módosításával ezentúl a levélváltás, a táviratváltás, valamint a távgépírón és telefax útján történt üzenetváltás, továbbá a külön törvényben meghatározott maradandó eszközzel tett nyilatkozatváltás - így a különösen fokozott biztonságú elektronikus aláírással aláírt okirat - útján létrejött megegyezés is írásbeli alakban létrejött szerződésnek tekintendő.

(Magyar Közlöny, 2004/186. szám)

Megváltozott munkaképességű dolgozók bérének új számítása

Amennyiben a megváltozott munkaképességű dolgozó számára kedvezőbb, az igény éves felülvizsgálatakor az igénylő korábbi átlagkeresete helyett a munkáltatónál azonos munkakörű, szakképzettségű és gyakorlati idővel rendelkező dolgozók megelőző évben kimutatott átlagkeresetét kell figyelembe venni. A január 1-jétől hatályos 27/2004. (XII. 14.) FMM-ICSSZEM-PM együttes rendelet módosítja a megváltozott munkaképességű dolgozót alkalmazó gazdálkodó szervezet dotációigénylési rendszerét.

(Magyar Közlöny, 2004/190. szám)

Társadalombiztosítási változások

A kormány a 328/2004. (XII. 11.) Korm. rendeletben részben módosította a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról rendelkező 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendeletet. (A változásokról későbbi lapszámunkban részletesen olvashatnak.)

(Magyar Közlöny, 2004/188. szám)

Földgázár-korrekció

A gazdasági és közlekedési miniszter 132/2004. (XII. 14.) GKM rendelete közzéteszi a 2004. január 1-jétől 2005. december 31-éig tartó földgázár-szabályozás során a rendszeres árkorrekciót.

(Magyar Közlöny, 2004/190. szám)

Közbeszerzési tanácsadó felelősségbiztosítása

A hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező felelősségbiztosítási szerződésnek ki kell terjednie a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység során e minőségben okozott olyan kárra, amelyért a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységet végző személy a jogszabály alapján felelősséggel tartozik. A biztosító a szolgáltatását a jogszabályban meghatározott kivételekkel korlátozhatja. A hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező felelősségbiztosításra vonatkozó szabályokról szóló 30/2004. (IX. 8.) IM-PM együttes rendeletet módosító 37/2004. (XI. 25.) IM-PM együttes rendelet november 30-án lépett hatályba.

(Magyar Közlöny, 2004/179. szám)

Vállalkozói támogatásokat bonyolító szervezetek

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egyes előirányzatai felhasználásában, kezelésében részfeladatokat ellátó közreműködő szervezetekről, valamint a Gazdasági Minisztérium vállalkozási célelőirányzatainak szabályozásáról szóló korábbi rendeletek módosultak. A 2005. január 1-jétől hatályos 128/2004. (XII. 8.) GKM rendelet a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezetéhez tartozó Beruházásösztönzési célelőirányzatra, Energiafelhasználási hatékonyság javítása célelőirányzatra, Energia Központ Kht. közhasznú feladatai előirányzatra, Kis- és középvállalkozói célelőirányzatra, Közúti közlekedésbiztonság egyes állami feladatai előirányzatra, Kombinált fuvarozás fejlesztése előirányzatra, Logisztikai központok fejlesztése előirányzatra, az Akadálymentes közlekedés fejlesztése előirányzatra és a Magyar találmányok külföldi bejelentése célelőirányzatra vonatkozik.

(Magyar Közlöny, 2004/185. szám)

Önkéntes kölcsönös egészségpénztárak szolgáltatásai

Változtak az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak által finanszírozható szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes szabályok, valamint az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló korábbi rendelkezések. Az új szabályokat a 329/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet és a 330/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2004/188. szám)

Magánnyugdíjpénztárak befektetései

A magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről, valamint a pénztárak központi nyilvántartásával összefüggő egyes feladatokról, a pénztáraknak, valamint a foglalkoztatóknak a pénztártagokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló korábbi rendeleteket módosította a január 1-jén hatályba lépett 331/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet.

(Magyar Közlöny, 2004/188. szám)

Elektronikus közjegyzői levéltár

A közjegyzői működés során keletkező, archiválandó dokumentumokkal kapcsolatos szabályokat tartalmazza a 34/2004. (XI. 19.) IM rendelet. A közjegyzőnek kérelemre biztosítania kell, hogy az elektronikus levéltárban elhelyezett iratokat az arra jogosultak megismerhessék, és arról hiteles másolatot, kiadmányt kaphassanak. Az elektronikus dokumentumokat oly módon kell megőrizni, amely folyamatosan biztosítja a jogosultak számára a hozzáférést és az elektronikus dokumentumok értelmezhetőségét. Az elektronikus dokumentumokat a rendelet értelmében védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, módosítás, törlés és megsemmisítés ellen.

(Magyar Közlöny, 2004/173. szám)

Üzemanyag jövedékiadó- mértéke

A 2004. év 46. és 47. hetének hétfőjére vonatkozó benzinátlagárak számtani átlagának literenkénti 252,15 forintos nagyságrendje alapján a benzin jövedékiadó-mértéke a 313/2004. (XI. 20.) Korm. rendelet szerint literenként 1,60 forinttal csökken, a benzin jövedékiadó-mértéke 101 900 Ft/ezer liter.

A 2004. év 47. és 48. hetének hétfőjére vonatkozó gázolajátlagárak számtani átlagának literenkénti 238,95 forintos nagyságrendje alapján a gázolaj jövedékiadó-mértéke literenként 3,20 forinttal csökken, a gázolaj jövedékiadó-mértéke 81 800 Ft/ezer liter. Erről a 318/2004. (XI. 27.) Korm. rendelet szól.

A 326/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet szerint a 2004. év 49. és 50. hetének hétfőjére vonatkozó gázolajátlagárak számtani átlagának literenkénti 241,44 forintos nagyságrendje alapján a gázolaj jövedékiadó-mértéke literenként 4,00 forinttal csökken, a gázolaj jövedékiadó-mértéke 81 000 Ft/ezer liter.

A 339/2004. XII. 18. Korm. rendelet szerint a 2004. év 50. és 51. hetének hétfőjére vonatkozó gázolajátlagárak számtani átlagának literenkénti 239,96 forintos nagyságrendje alapján a gázolaj jövedékiadó-mértéke literenként 3,20 forinttal csökken.

(Magyar Közlöny, 2004/174., 179., 188., 194 szám)

Szakképzés szervezésének kötelező bejelentése

Az Oktatási Minisztériumnak a 180-as számú Magyar Közlönyben megjelent tájékoztatója figyelmezteti a szakképzést szervezőket a bejelentési kötelezettségükre. [A szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról a 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtására kiadott 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet szól.]

Az a hozzájárulásra kötelezett, aki/amely gyakorlati képzés szervezésével teljesíti hozzájárulási kötelezettségét, köteles a Magyar Közlönyben és az Oktatási Közlönyben egyidejűleg közzétett bejelentkezési nyomtatványon az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatóságán bejelentkezni. A bejelentkezési kötelezettségnek a bejelentkezési nyomtatvány kitöltésével és benyújtásával kell eleget tenni.

A nyomtatvány és kitöltési utasítása az OM-tájékoztatóból fénymásolható, vagy a www.omai.hu internetcímről, a Szakképzés menüpont alól kinyomtatható.

A gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezetteknek a 2004. évi szakképzési hozzájárulási kötelezettségükről az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága felé nem kell bevallást, elszámolást, tájékoztatást küldeniük.

(Magyar Közlöny, 2004/180. szám)

Állami Számvevőszék pályázati felhívása

Az Állami Számvevőszék a közbeszerzési törvény hatálya alá nem tartozó nyilvános pályázatot hirdet az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÁPV Rt.) könyvvizsgálói feladatának ellátására.

A megbízás időtartama: a 2005. üzleti évtől kezdődően az ÁPV Rt. megszűnéséig, de legfeljebb a 2005. január l-jétől kezdődő három üzleti év.

A pályázat benyújtásának ideje: 2005. január 17. 12.00-14.00 óra között. A pályázatokat az Állami Számvevőszék, 1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10. II. emelet 219-es szobában kell leadni.

A pályázaton belföldi természetes és jogi személyek vehetnek részt, akik rendelkeznek a magyar jogszabályok szerinti könyvvizsgálói jogosultsággal, és igazolják tagságukat a Magyar Könyvvizsgálói Kamarában.

(Magyar Közlöny, 2004/185. szám)

Biztosításközvetítői
és szaktanácsadói
felelősségbiztosítás

A független biztosításközvetítői, illetve a biztosítási szaktanácsadói tevékenység végzésének feltételét képező szakmai felelősségbiztosítási szerződésnek ki kell terjednie a független biztosításközvetítői, illetve a biztosítási szaktanácsadói tevékenység végzése során, e minőségben az ügyfélnek okozott olyan kárra, amelyért a tevékenységet végző jogszabály szerint felelősséggel tartozik.

A 2005. január 1-jén életbe lépett 319/2004. (XII. 1.) Korm. rendelet szerint a felelősségbiztosítási szerződésnek - a szerződés hatálya alatt folyamatosan - a független biztosításközvetítőkre vonatkozóan legalább évi 375 millió forint, illetőleg káreseményenként legalább 250 millió forint összeghatárig, a biztosítási szaktanácsadókra vonatkozóan káreseményenként legalább 50 millió forint összeghatárig kell fedezetet biztosítania az okozott károkra.

(Magyar Közlöny, 2004/181. szám)

Magán-munkaközvetítő ügynökségek

Az Országgyűlés a 2004. évi CX. törvénnyel kihirdette a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája által elfogadott, a magán-munkaközvetítő ügynökségekről szóló 181. számú Egyezményt. A 2004. szeptember 19-étől alkalmazandó Egyezmény szempontjából a "magán-munkaközvetítő ügynökség" elnevezés bármely olyan, az állami hatóságoktól független természetes vagy jogi személyt jelenti, aki, illetve amely az alábbi munkaerő-piaci szolgáltatások közül legalább egyet nyújt:

- olyan szolgáltatások, amelyek egybevetik a meghirdetett állasokat és az állásjelentkezéseket, anélkül hogy a magán-munkaközvetítő ügynökség félként jelenne meg az ebből származó munkaviszonyban,

- munkavállalók alkalmazását képező szolgáltatások,

- egyéb, álláskereséssel kapcsolatos szolgáltatások.

Az Egyezmény minden magán-munkaközvetítő ügynökségre és - a tengerészek felvétele és állásba helyezése kivételével - a munkavállalók minden kategóriájára és a gazdaság minden ágazatára vonatkozik.

(Magyar Közlöny, 2004/181. szám)

Közvállalkozások pénzügyi átláthatósága

A kormány részben módosította az államháztartási szervek és a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatóságáról, valamint az egyes vállalkozásokon belüli pénzügyi átláthatóságról szóló 105/2003. (VII. 18.) Korm. rendeletet. Ezek szerint a közvállalkozások nyilvántartásukat a pénzeszközök rendelkezésre bocsátásától számított öt évig, illetve - amennyiben a pénzeszközök tényleges felhasználására egy későbbi üzleti évben kerül sor - ezen üzleti év végétől számított öt évig meg kell őrizniük, és az Európai Bizottság felhívására - az állami adóhatóság útján - annak rendelkezésére kell bocsátaniuk.

Azzal a közvállalkozással, illetve elkülönített elszámolások vezetésére kötelezett vállalkozással szemben, amely ezt a kötelezettségét elmulasztja, nem vagy nem megfelelően teljesíti, az állami adóhatóság 5 millió forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

(Magyar Közlöny, 2004/181. szám)

Veszélyes anyagokkal és készítményekkel összefüggő bejelentés

A veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló 304/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint a kijelölt nemzeti hatóság

- növényvédő szerek és termésnövelő anyagok esetében a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium,

- az egyéb vegyi anyagok és készítmények esetében a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ - Országos Kémiai Biztonsági Intézet.

A kiviteli bejelentések után az exportőr bejelentésenként a külön jogszabály szerinti igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni - szól a 8/2004. (XII. 1.) EüM-FVM-KvVM-GKM együttes rendelet.

(Magyar Közlöny, 2004/181. szám)

Hegesztők minősítése

2004. december 24-étől módosult a hegesztők minősítéséről szóló 6/1996. (II. 21.) IKM rendelet.

(Magyar Közlöny, 2004/192. szám)

Emelőgép Biztonsági Szabályzat

Módosult az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet. Az erről szóló 135/2004. (XII. 16.) GKM rendelet január 15-étől hatályos.

(Magyar Közlöny, 2004/192. szám)

Veszélyes tevékenységek

Január 1-jén lépnek hatályba az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeiről szóló szabályzatok kiadásáról szóló 17/1993. (VII. 1.) KHVM rendelet új szabályai. A módosítást a 136/2004. (XII. 16.) GKM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2004/192. szám)

Kulturális járulék

2004. december 25-étől módosultak a kivitelezőt terhelő kulturális járulék alapjának megállapításáról és megfizetésének módjáról szóló 10/2001. (IV. 24.) NKÖM-PM együttes rendelet szabályai. Az új előírásokat a 26/2004. (XII. 17.) NKÖM-PM együttes rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2004/193. szám)

Magánszemélyek adóelőleg-nyilatkozatai

Megjelent a magánszemélyek adóelőleg-nyilatkozatairól szóló APEH közlemény.

(Magyar Közlöny, 2004/194. szám)

Törvény a lakásszövetkezetekről

A lakásszövetkezet a lakóépületek építésére és fenntartására létrejött gazdálkodó szervezet. A lakásszövetkezet jogi személy. A lakásszövetkezetnek természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok lehetnek a tagjai. Külföldi személy akkor lehet a lakásszövetkezet tagja, ha a lakás tulajdonjogát, vagy az állandó, illetőleg az időleges használati jogot megszerezte - állapítja meg a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény. A törvény alkalmazása szempontjából lakásszövetkezet: a lakás, a nyugdíjasházi, az üdülő, a személygépkocsi-tároló, a műhely vagy üzlethelyiség-építő és -fenntartó szövetkezet.

A lakásszövetkezet a tevékenységének ellátása céljából vállalkozási tevékenységet is folytathat.

Alakuló közgyűlés

A lakásszövetkezet alapítását legalább tíz alapító tag esetén, az alapító tagok részvételével tartott alakuló közgyűlés határozza el. Az alakuló közgyűlést bármely alapító tag, illetőleg az építtető hívhatja össze.

Az alakuló közgyűlés:

- dönt a lakásszövetkezet megalakulásáról,

- elfogadja a lakásszövetkezet alapszabályát,

- megválasztja a lakásszövetkezet igazgatóságát és a felügyelőbizottságot, illetőleg e szervek tisztségviselőit,

- elfogadja az alapító vagyon összegét, illetőleg megállapítja a tagok építéssel és fenntartással kapcsolatos befizetéseinek feltételeit,

- dönt az alakuló közgyűlésig a lakásszövetkezet javára megkötött szerződések jóváhagyásáról.

Az alakuló közgyűlés a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, az alapszabály elfogadásához azonban az alapító tagok szavazatainak kétharmados szótöbbsége szükséges.

Alapszabály

Az alapszabályban kell meghatározni egyebek mellett:

- a lakásszövetkezet nevét, székhelyét, tevékenységének célját és tevékenységi körét,

- a lakásszövetkezet szervezetére és szerveinek működésére vonatkozó szabályokat,

- a lakásszövetkezet testületi szerveinek hatáskörét, feladatait, tagjainak számát,

- a lakásszövetkezet tisztségviselőit, a feladatuk ellátásához szükséges szakmai követelményeket, a megbízatásuk időtartamát, ideértve az időközi megválasztásra vonatkozó eljárási szabályokat és a megbízatás időtartamát is,

- a tagok jogait és kötelezettségeit,

- a tagfelvételi és a tagsági viszony megszűnésére vonatkozó ügyekben, ha azokról nem a közgyűlés dönt, az eljárásra illetékes testületet és az eljárás szabályait,

- a lakásszövetkezet képviseletének részletes szabályait,

- a használati jog gyakorlásának és átruházásának feltételeit,

- a lakásszövetkezet házirendjét.

A lakásszövetkezet nyilvántartásba vétele

A lakásszövetkezet alapítását az alapszabály elfogadásától számított harminc napon belül - bejegyzés és közzététel céljából - be kell jelenteni a cégnyilvántartást vezető bíróságnak. Ha a cégbíróság a lakásszövetkezet bejegyzési kérelmét jogerősen elutasítja, a lakásszövetkezet köteles a tevékenységét megszüntetni. A tagok az alakuló közgyűléstől a tevékenység megszüntetéséig terjedő időszakra vonatkozóan kötelesek egymással elszámolni.

A lakásszövetkezet képviselete

A lakásszövetkezetet az igazgatóság elnöke, az ügyvezető elnök, az ügyvezető igazgató vagy a közgyűlés által megválasztott igazgatósági tag képviseli; e jogkörük harmadik személyekkel szemben érvényesen nem korlátozható. Más tag vagy alkalmazott a felsorolt tisztségviselők írásbeli felhatalmazása alapján képviselheti a lakásszövetkezetet.

Tulajdoni és használati viszonyok a lakásszövetkezetben

A lakásszövetkezetben a lakások a tagok, a nem tag tulajdonosok vagy a lakásszövetkezet tulajdonában állnak. Ha a lakások a tagok tulajdonában állnak, az épülethez tartozó földrészlet, az épületszerkezetek, az épület közös használatra szolgáló területei és helyiségei, a központi berendezések, a házfelügyelői lakás, továbbá a lakásszövetkezet célját szolgáló más létesítmények (iroda, műhely, raktár stb.) és vagyontárgyak a lakásszövetkezet tulajdonában állnak.

A lakások - ha az alapszabály így rendelkezik - a lakásszövetkezet tulajdonában is állhatnak. A tagot ilyen esetben meghatározott lakás állandó használatának a joga illeti meg.

A tag a lakást maga használhatja, hasznosíthatja, illetve a használat jogát átruházhatja. A hasznosítás, illetőleg a használati jog átruházásának feltételeit az alapszabályban kell meghatározni.

A lakásszövetkezet szervezete

A lakásszövetkezet szervezete:

- a közgyűlés,

- a részközgyűlés,

- a küldöttgyűlés,

- az igazgatóság,

- a felügyelőbizottság,

- a tisztségviselők.

A lakásszövetkezeti tag jogai és kötelezettségei

A tag alapvető joga, hogy:

- részt vegyen a lakásszövetkezet tevékenységében és személyes közreműködésének, vagyoni hozzájárulásának megfelelően részesedjen a lakásszövetkezet gazdálkodásának eredményéből,

- igénybe vegye a lakásszövetkezet által a tagok részére biztosított szolgáltatásokat,

- tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésen,

- a lakásszövetkezetben tisztséget viseljen,

- a lakásszövetkezetre vonatkozó bármely kérdésben a tisztségviselőktől tájékoztatást kérjen, és az alapszabályba, valamint a közgyűlési jegyzőkönyvbe, illetőleg a jogaival, kötelezettségeivel kapcsolatban keletkezett iratokba betekintsen, továbbá ezekről másolatot kérjen.

A tag alapvető kötelezettsége, hogy:

- teljesítse a lakásszövetkezet részére előírt fizetési kötelezettségét, és vállalásának megfelelően részt vegyen a lakásszövetkezet szerveinek tevékenységében,

- a lakásában tervezett építkezésről értesítse az igazgatóságot,

- lehetővé tegye és tűrje, hogy a lakásba a lakásszövetkezet tisztségviselője vagy alkalmazottja a lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szükséges ellenőrzés és a fenntartási munkák elvégzése céljából arra alkalmas időben bejuthasson, a tag, illetőleg a bentlakó szükségtelen háborítása nélkül.

A lakásszövetkezet gazdálkodása

A lakásszövetkezet tevékenységének pénzügyi forrását a tagok építéssel, a tagok és nem tag tulajdonosok fenntartással (üzemeltetés, karbantartás és felújítás) kapcsolatos befizetései és a lakásszövetkezet egyéb bevételei szolgáltatják.

A lakásszövetkezet a vagyonával felel a tevékenységéből eredő tartozásaiért. Ha a lakásszövetkezet vagyona a tartozások fedezésére nem elegendő, a közgyűlés a tagokat és a nem tag tulajdonosokat pótbefizetésre kötelezheti.

(Magyar Közlöny, 2004/182. szám)

Hiteldíjmutató számítása

A 324/2004. (XII. 6.) Korm. rendelet módosította a betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíjmutató számításáról és közzétételéről szóló 41/1997. (III. 5.) Korm. rendeletet. A 2005. január 1-jén hatályba lépett jogszabály szerint a teljes hiteldíjmutató számítására és közzétételére vonatkozó előírásokat a pénzügyi intézmények által folyósított, három hónapnál hosszabb lejárattal rendelkező, a Hpt. 2. számú mellékletének III. 13. pontjában meghatározott lakossági kölcsönök esetén kell alkalmazni.

A teljes hiteldíjmutató (THM) az a belső kamatláb, amely mellett az ügyfél által visszafizetendő tőke és hiteldíj egyenlő az ügyfél által a hitel folyósításáig bezárólag a kölcsönnel kapcsolatban - bizonyos kivételekkel - fizetett összes költséggel csökkentett hitelösszeggel. A THM számításánál az ügyfél által a pénzügyi intézménynek fizetett költségeket, valamint a harmadik személynek fizetett költségek közül az ügyfél által felajánlott fedezet értékbecslésének díját és lakásépítéseknél a helyszíni szemlék díját veszik figyelembe.

(Magyar Közlöny, 2004/183. szám)

Élelmiszerek kötelező jelölése

Megváltozott az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM- ESzCsM-GKM együttes rendelet. A módosítás szerint az élelmiszer összetevőit ezentúl a 167/2004. (XI. 29.) FVM-EüM-GKM együttes rendelet és ennek 1-5. számú mellékletei szerint kell feltüntetni. Nem kötelező az öszszetevők felsorolása a következő termékek esetében:

- friss gyümölcs és zöldség, beleértve a nem hámozott, nem szeletelt vagy más hasonló kezelésnek alá nem vetett burgonyát,

- szénsavas víz, amelynek jelölésében a szén-dioxid hozzáadását deklarálták,

- erjesztett ecet, amelyet csak egy anyagból állítottak elő, illetve más anyagot nem adtak hozzá,

- sajt, vaj, savanyú tej- és tejszínkészítmények, amennyiben az előállításukhoz a tej eredetű alapanyagon, enzimeken, mikrobatenyészeten, továbbá a friss és ömlesztett sajttól eltérő sajtok esetében az előállításhoz szükséges étkezési són kívül más anyagot nem használtak fel,

- egyetlen alapanyagból álló élelmiszer, amelynek megnevezése a felhasznált anyaggal azonos, illetve megnevezése alapján a felhasznált anyag jellege egyértelműen azonosítható.

A jogszabály 4. számú mellékletében felsorolt allergén összetevők:

- glutént tartalmazó gabona (búza, rozs, árpa, zab, tönköly, kamutbúza vagy ezek hibrid változatai) és azokból készült termékek,

-rákfélék és azokból készült termékek,

- tojás és abból készült termékek,

- halak és azokból készült termékek,

- földimogyoró és abból készült termékek,

- szójabab és abból készült termékek,

-tej és abból készült termékek (beleértve a laktózt is),

- diófélék, azaz mandula, mogyoró, dió, kesudió, illinoiesis, brazil dió), pisztácia, makadámia, queenslandi dió és azokból készült termékek,

- zeller és abból készült termékek,

- mustár és abból készült termékek,

- szezámmag és abból készült termékek,

- kén-dioxid és SO2-ben kifejezett szulfitok 10 mg/kg, illetve 10 mg/liter koncentrációt meghaladó mennyiségben.

(Magyar Közlöny, 2004/180 szám)

Élelmiszer-biztonság

Az élelmiszer- és takarmány-ellenőrzést végző szerveknek együtt kell működniük a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatallal. Az ellenőrző szervek a hatékony, koordinált és magas színvonalú élelmiszer- és takarmány-ellenőrzés érdekében a feladatkörükben rendelkezésükre álló adatokat félévente, intézkedést igénylő esetben soron kívül átadják. A 333/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet előírja azt is, hogy az ellenőrzést végző szervek az élelmiszer- és takarmánybiztonság súlyos, az emberi egészséget sértő vagy veszélyeztető megsértéséről, illetve annak gyanújáról haladéktalanul kötelesek a hivatalt tájékoztatni.

(Magyar Közlöny, 2004/188. szám)

Növényvédelmi igazgatási szolgáltatási díjak

A növényvédelmi igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 165/2004. (XI. 22.) FVM rendelet hatálya a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat, illetve a megyei növény- és talajvédelmi szolgálatok, továbbá a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági Gépesítési Intézete által a jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, valamint a természetes személyek részére kérelemre végzett,

- az engedélyköteles termékek vizsgálata,

- növény-egészségügyi vizsgálatok,

- a növényvédelmi gépek típusminősítésével, valamint

- az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból finanszírozott támogatások, illetve a nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások elnyeréséhez szükséges növény- és talajvédelmi igazolások, valamint az ügyfél által egyéb indokból igényelt igazolások kiállításával kapcsolatos eljárásokra terjed ki.

Az engedélyköteles termékek vizsgálatáért, azok engedélyezéséért, a növény-egészségügyi vizsgálatokért, a növényvédelmi gépek típusminősítési eljárásáért, valamint a támogatások, illetve a nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások elnyeréséhez szükséges növény- és talajvédelmi igazolások, továbbá az ügyfél által egyéb indokból igényelt igazolások kiállításáért a 2004. december 1-jén hatályba lépett rendelet mellékleteiben meghatározott díjat kell fizetni.

A rendeletben meghatározott díjakat - eltérő rendelkezés hiányában - a Központi Szolgálatnak, illetve a szolgálatnak a Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell megfizetni, a számla keltétől számítva legkésőbb 15 napon belül, külföldről történő átutalás esetén legkésőbb 30 napon belül.

(Magyar Közlöny, 2004/175. szám)

Hulladékok jegyzéke

A hulladékok jegyzékének listáját módosította a 22/2004. (XII. 11.) KvVM rendelet.

(Magyar Közlöny, 2004/188. szám)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. január 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére