ADÓVÁLTOZÁSOK 2005.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. január 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 81. számában (2005. január 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Ismét elkezdünk egy új adóévet, amelyhez hagyományosan hozzátartozik, hogy a vállalkozások megismerkednek az új adózási szabályokkal, áttekintik a változásokat, s kialakítják az ezeknek megfelelő adózási stratégiát.

Ez évi első számunk tematikus összeállításában szokás szerint ehhez kívánunk segítséget nyújtani, amikor összefoglaljuk az adórendszer nóvumait. A jogszerű, ám mégis optimális adózáshoz elengedhetetlen a megfelelő jogi keretek ismerete.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény változásai

Adóköteles bevétel

A bevétel meghatározásánál továbbra is fő szabály, hogy valamennyi belföldön adóztatható bevétel adókötelezettségének a jogcímét - ideértve a jövedelem megállapítását is - a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) rendelkezései szerint kell megállapítani. Ezzel egyidejűleg figyelemmel kell lenni a felek között fennálló jogviszonyra, valamint a szerzés körülményeire is.

Ehhez kapcsolódva mondja ki a törvény új elemként, hogy ezen a jogcímen a magánszemély helyett, a vele jogviszonyban álló, a bevétel jogcímét meghatározó kifizető is eljárhat, még akkor is, ha a bevétel harmadik személytől származik, feltéve, hogy ha ez a kifizető az e bevétellel kapcsolatos, jogszabályban előírt kötelezettségének teljesítéséhez szükséges adatokkal rendelkezik.

Változó fogalmak

Egyéni vállalkozó

A fogalom annyiban módosult, hogy a jövőben nem lehet egyéni vállalkozó az a közjegyző, aki közjegyzői iroda tagja.

Mezőgazdasági őstermelő

A jövőben őstermelőnek kell tekinteni azt a mezőgazdasági termelő magánszemélyt is, aki nem rendelkezik őstermelői igazolvánnyal, de a vonatkozó jogszabály - az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételről szóló 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet - alapján regisztrációs száma van.

Mezőgazdasági kistermelő

A mezőgazdasági kistermelőnél az adóévi bevételi határ 6 millió forintról 7 millió forintra emelkedett.

Munkaviszonyból származó jövedelem

2005-től munkaviszonyból származó jövedelem a munkáltató által önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba fizetett hozzájárulás adóköteles része is.

Nyugdíj

Nyugdíjnak kell tekinteni ezentúl az egyház belső szabályai alapján létrehozott és működtetett nyugdíjalapból, az egyház idős, rokkant tagjainak fizetett nyugdíjat vagy nyugdíj-kiegészítést is.

Hallgatói munkadíj

Az Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeténél a képzéssel összefüggően fizetett hallgatói munkadíj ellenértékét adóterhet nem viselő járandóságnak kell az idei évtől tekinteni.

Szakképzési hozzájárulás

A szakképzéssel összefüggő juttatás fogalma kiegészült, ennek megfelelően a felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatót megillető juttatás, valamint a szakképzésben tanulószerződés, illetve szerződés nélkül részt vevő tanulót a szakmai gyakorlat időtartamára a szakképzésről szóló törvény szerint járó juttatást ide kell érteni.

Új fogalmak

Összes jövedelem

Az egyik legfontosabb változás az szja-törvényben az, hogy alkalmazása szempontjából kötelezően meghatározza, hogy mit kell az összes jövedelem fogalmába tartozó jövedelemként figyelembe venni. Kimondja, hogy ezen a címen a magánszemélynél az önadózói bevallásában bevallott, vagy az adóbevallást helyettesítő elszámolásban szereplő évi összes jövedelmet, valamint az ingatlanértékesítésből származó jövedelem kivételével a különadózó egyéb jövedelmeket kell számításba venni. Ezzel az új szabállyal a magánszemély adózókat érintően teljesült az a jogos igény, hogy az ingatlanértékesítésből származó adókötelezettség ne befolyásolhassa, vagy esetleg ne tegye lehetetlenné az egyes adókedvezmények igénybevételének a lehetőségét.

Egyéni vállalkozó

Az egyéni vállalkozónál az osztalékalap növelve a vállalkozói kivét összegével minősül összes jövedelemnek.

Adóterhet nem viselő járandóság

Előzetes letartóztatás ideje alatt szerzett bevétel

Új előírásként, adóterhet nem viselő járandóságnak minősül az előzetes letartóztatás ideje alatt megszerzett bevétel teljes összege.

Szakképző iskolai tanulók pénzbeli juttatása

Egyidejűleg változott a szakképző iskolai tanulók pénzbeli juttatásának a megítélése is. A szakképzésről szóló törvény szerinti mértékű juttatást csak olyan mértékben lehet adóterhet nem viselő járandóságnak tekinteni, amilyen mértékben a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény melléklete a számviteli törvény alapján költségként enged meg elszámolni a gazdálkodónál.

Gyakorlati képzéssel kapcsolatos juttatás

2005. január 1-jétől a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatóját megillető, a gyakorlati képzésre tekintettel kifizetett juttatás is adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, feltéve, ha az nem több az adott havi minimálbér összegénél.

Kitüntetésekhez kapcsolódó pénzbeli juttatás a felsőoktatásban

Az adóév első napján érvényes minimálbér négyszeresére emelkedett a felsőoktatásról szóló törvény alapján adományozott meghatározott fokozatú kitüntetésekkel járó pénzbeli juttatás összege.

Versenybírók járandósága

A 2004. évben sokat vitatott mérkőzésvezető fogalmát felváltja a sportjátékokban tágabban értelmezhető versenybíró kifejezés. Az e minőségében bevételt szerző magánszemélynek minden egyes tevékenysége tekintetében, legkésőbb kifizetéskor nyilatkoznia lehet arról, hogy a díjazással kapcsolatban kíván e költséget elszámolni. Ha olyan nyilatkozatot ad, hogy nem szándékozik költséget elszámolni, és költséghányadot sem érvényesít, akkor versenyenként az 5 ezer forintot meg nem haladó összeg adóterhet nem viselő járandóságnak minősül. Az e fölötti öszszeg egyéb jogcímen vonható adó alá. Ha viszont nem ad a kifizetőnek semmilyen nyilatkozatot, akkor az adókötelezettség jogcímét a már jól ismert fő szabály szerint, a felek között fennálló jogviszonyra, a szerzés körülményeire tekintettel kell megállapítani.

Az alkalmanként fizetett, 5 ezer forintot meg nem haladó, adóterhet nem viselő járandóság legfeljebb csak annyi lehet, amennyi az adóév első napján érvényes minimálbér összege.

Bevételek

Ha a munkáltató vagy a kifizető finanszírozza a magánszemély képzési, oktatási költségét, és az erről kiállított bizonylaton szerepel az adókedvezmény érvényesítésére jogosító igazolás kiállításának a ténye, akkor ennek összegét a magánszemély bevételeként kell figyelembe venni.

Nem bevétel

2004. január 1-jéig visszamenőleges hatállyal lehet alkalmazni azt az új törvényi rendelkezést, miszerint a kizárólag a munkavégzés feltételeként, a feladat ellátásához a munkáltató (kifizető) által rendelkezésre bocsátott eszközök, berendezések használata, vagy szolgáltatások igénybevétele után (például céges telefon), különös tekintettel a munkavédelemről szóló törvényben előírtakra, a magánszemélynek nem keletkezik adóköteles bevétele.

Jövedelem

2005. január 1-jétől, ha a választott tisztségviselő tevékenységét egyéni vállalkozóként végzi, akkor nem köteles az önálló tevékenységre vonatkozóan előírt szabályokat alkalmazni, tehát az egyéni vállalkozóknál ismert költség-elszámolási módok közül választhat.

Egyéb jövedelem

A fő szabály nem változott. Új rendelkezés viszont, hogy január 1-jétől e bevételekkel szemben a számlával igazolt kiadásokat el lehet számolni. Egyéb jövedelem ezentúl például az önkéntes egészségpénztár nem adómentes szolgáltatása, valamint az örökléssel megszerzett szerzői jog költségekkel csökkentett bevétele is.

A jövedelemszerzés ideje

Ha a magánszemély olyan szolgáltatáshoz jut, amelynek nyújtója más, mint a szolgáltatás juttatója, akkor a megszerzés időpontja az a nap, amikor az említett szolgáltatáshoz ténylegesen hozzájut, vagyis az igénybevételre való jogosultságot megszerzi.

Adókedvezmények

Az adókedvezményeket érintő változtatások indokául az szolgált, hogy azok egy részét csak meghatározott mértékű jövedelemmel rendelkezők tudták teljes egészében igénybe venni.

Továbbra is érvényesül a fő szabály, miszerint az adókedvezményeket csak a számított éves adó összegéig lehet érvényesíteni. Az adókedvezmények összegére közös korlátot ír elő a törvény. Egyes kedvezmények kivételével a levonható adó összege nem haladhatja meg az évi 100 ezer forintot (ún. korlátos kedvezmények).

A 100 ezer forintos kedvezménykorlátba be nem számító adókedvezmények

Fogyatékossággal élők kedvezménye

Nem tartozik a 100 ezer forintos jövedelemkorlátos kedvezmények közé a személyi kedvezmények körében a fogyatékossággal élők kedvezménye, amely 2005. január 1-jétől a minimálbér 5 százalékáig terjed.

Önkéntes pénztári befizetések

Ugyancsak nem tartozik a 100 ezres kedvezménykorlátba az egyéb, saját korlátjai mellett önkéntes kölcsönös biztosító pénztári befizetés, a magánnyugdíj-pénztári befizetés és tagdíj kiegészítésére történt befizetés, és más helyett, megállapodás alapján (például gyermekre) fizetett járulék kedvezménye. (Itt kell megemlíteni, hogy változott az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári befizetések összes adókedvezménye. Ez együttesen nem lehet több 120 ezer forintnál, illetve nyugdíjasok, valamint a nyugdíjkorhatárt 2020. január 1. előtt betöltők esetében évi
150 ezer forintnál. A pénztári befizetések egyetlen korlátja lehet a fentieken túl a járulékfizetés felső határa.)

A munkáltatói befizetés adóköteles részének megítélése változatlan, azt továbbra is munkaviszonyból származó jövedelemnek kell tekinteni, és az adókedvezményre jogosít.

2004-re visszamenőleg kell alkalmazni az új szabályt, miszerint a munkáltatói hozzájárulás adóköteles része után a munkáltató, egyébként pedig a pénztár által kiállított igazolás jogosít az adókedvezmény igénybevételére. Ha például a 2004. évben a magánszemély különböző nyugdíjpénztári befizetéseket teljesít, vagy ezek egy részét leköti és egészségpénztári tag is, akkor elvben akár 200 ezer forint adókedvezményt is érvényesíthet majd az éves adóbevallásában. Az ilyen mértékű adókedvezmény érvényesíthetőségének a lehetőségét konkrét befizetések esetén - a fő szabályra való visszautalással - a módosított törvény 2005-től már kizárja.

Családi adókedvezmény

Úgyszintén nem tartozik a 100 ezer forintos kedvezménykorlátba az ún. családi adókedvezmény. Ennek a kedvezménynek az új előírás szerinti egyetlen korlátja az, hogy a kedvezmény - egyébként változatlan mértékű - teljes összegét csak azok vehetik igénybe, akiknek az éves összes bevallott jövedelme (kivéve az ingatlanértékesítésből származó jövedelmet) új előírásként a 8 millió forintot nem haladja meg. A 8 millió forint feletti jövedelem esetén 20 százalékkal csökkenteni kell a kedvezmény összegét. Tehát ennél az adókedvezménynél is éves összes jövedelemkorlát él. A megosztás lehetőségét házastárs, élettárs esetében továbbra is megengedi a törvény. Változás, hogy a házastárs is élhet a nem közös gyermek után járó adókedvezménnyel.

Lakáscélú hiteltörlesztés kedvezménye

Ez az adókedvezmény sem tartozik bele a 100 ezer forintos közös korlátba, az éves összes jövedelem korlátja itt a 3,4, illetve a 4 millió forint. A kedvezményre jogosító feltételek nem változtak. Pontosan megfogalmazódik viszont az, hogy mi vehető figyelembe az igazolás alapjául szolgáló, hitelintézet által kiállított, kedvezményre jogosító igazolásnál. E szerint a tőketörlesztés, ideértve az előtörlesztést, a kezelési költség, a kamat, valamint a hitelfolyósítási díj összege alapján lehet az adókedvezményt igénybe venni.

Változott viszont a kedvezmény érvényesítésének időtartama, és annak feltétele is módosult. Eszerint, ha gyermekvállalása mellett, részben vagy egészben megelőlegező kölcsönt vesz fel a magánszemély, akkor az adókedvezmény a törlesztés megkezdésének évében és az azt követő négy éven túl, akár a gyermek 18 éves koráig is érvényesíthető minden olyan adóévben, amikor a hiteligénylőnek a törlesztési időszakban családi pótlékra jogosult, vagy jogosulttá váló gyermeke van, és az egyéb törvényi feltételek is egyidejűleg teljesülnek. Akkor is érvényesíthető ezen a jogcímen az adókedvezmény, ha a törlesztés forrása munkáltatói hitel, és e hitel miatt a magánszemélynél nem keletkezik jövedelem, vagy a jövedelem után az adót megfizetik, illetve ha a kölcsön nem kedvezményes kamatozású.

A 100 ezer forintos kedvezménykorlátba beszámító adókedvezmények

Sulinet-felnőttképzés adókedvezménye

Változatlanul a 2004. évi évközi változás szerinti szabály él tovább, tehát legfeljebb a felnőttképzésre és számítógép beszerzésére fordított kiadás fele, legfeljebb azonban évi 60 ezer forint érvényesíthető.

E kedvezmény éves összesjövedelem-korlátja 3,4 millió forint, és a kedvezmény 4 millió forintnál "elfogy". Az évközi változás miatt az átmeneti rendelkezések lehetővé teszik, hogy a korlátozás csak a 2004. július 1-jét követő beszerzéseket és felnőttképzési befizetéseket érintse. Az éves adóbevallásinyomtatvány-tervezetben erre való tekintettel elkülönül majd a 2004. július elseje előtti és utáni, a felnőttképzés díjának befizetésére, valamint a számítógép beszerzésére fordított összegek alapján az adókedvezmények érvényesítésének a bevallása.

Új előírás, hogy a kiállított számlán fel kell tüntetni az adókedvezményre jogosító igazolás kiállításának a tényét. Az ilyen számla alapján költséget viszont nem lehet elszámolni.

(A tandíj, a biztosítás, a szellemi tevékenység, a mezőgazdasági őstermelők adókedvezményének közös éves összesjövedelem-korlátja a 100 ezres kedvezménykorlát mellett az évi 6 millió forint.)

Tandíj adókedvezménye

Az adókedvezmény feltételrendszere nem változott, ez a kedvezmény is beletartozik a 100 ezer forintban maximált összeskedvezmény-korlátba.

Változás az - hasonlóan a sulinet-felnőttképzés adókedvezményénél említetteknél -, hogy az erről szóló számlán utalni kell a kedvezményre jogosító igazolás kiállításának a tényére.

Biztosítások adókedvezménye

A biztosítások esetében ismert, korábbi 100 ezer forintos "saját" korlát a módosítás következtében okafogyottá vált, hisz ez is a 100 ezer forintos kedvezménykorlátba tartozik 2005. január 1-jétől.

Közcélú adományok kedvezménye

Az adományozásnál 2005. január 1-jétől megengedőbbé vált a törvényi szabályozás. Ez azt jelenti, hogy ezentúl a magánszemély hozzátartozója (például gyermeke is) támogatottja lehet az alapítványi tevékenységnek, mivel a törvény kimondja, hogy nem számít vagyoni előnynek az adományozó nevére való utalás, illetve az sem, ha a közoktatási törvényben nevesített oktatási intézményben folyó képzésben vesz részt a gyermek.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a fenti új szabályt 2004. január 1-jéig, visszamenőlegesen is lehet alkalmazni.

Adóelőleg megállapítása és megfizetése

Művészeti tevékenységet végző nem egyéni vállalkozó magánszemélyek

Az adószámmal rendelkező, művészeti tevékenységet folytatókat érinti az a kedvező változás, hogy ezentúl nem kell a kifizetőnek adóelőleget vonni, azt a magánszemély saját maga teljesíti negyedévente a göngyölítéses módszer alkalmazásával, amely miatt önadózóként kell majd az éves adóbevallását elkészítenie.

Adójóváírás érvényesítése a havi kifizetéseknél

A kiegészítő jogosultsági határ fogalmának bevezetése miatt 2005. januárjától mindkét adójóváírás érvényesítéséről a magánszemélynek egy nyilatkozatot kell adnia a munkáltató felé. A figyelembe vehető adójóváírást, vagy adójóváírások összegét minden hónapban a bér kifizetője határozza meg.

Ha az adóelőleg-alapok összege - az adott havi kifizetést is ideértve - meghaladja az 1 millió forintot, akkor a
10 260 forintnál magasabb összegű adójóváírás az adóelőlegnél még részben sem érvényesíthető, csak a normál adójóváírás, azaz a 9 ezer forint.

Korlátozás

Továbbra sem lehet megadni a 9 ezer forintos teljes havi jóváírást akkor, ha a konkrét kifizetést is figyelembe véve, az adóelőleg alapjául szolgáló összeg meghaladja az 1 millió 350 ezer forintot.

Adóelőleg-göngyölítés

Az idei évtől kezdődően, ha az adóelőleg levonásának alapjául szolgáló összeg meghaladja az 1 millió 500 ezer forintot, akkor minden egyes adott kifizetésnél nyilatkozni kell a kifizető felé, hogy az általános szabály alkalmazásával vonja le az adóelőleget. A nyilatkozat elmulasztása év végén 12 százalékos külön adóterhet eredményez a különbözet miatt a magánszemélynél.

Az adóelőleg levonásával, a forrásadó kifizetésével kapcsolatos egyéb változás

Önkéntes kölcsönös biztosítópénztári egyéb jövedelmek

Január elsejétől nem kell adóelőleget vonni az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt egyéb jogcímen megszerzett jövedelem után. A jövedelem megszerzését a pénztár által kiadott igazolás bizonyítja, és a magánszemélynek sem kell évközben adóelőleget fizetnie.

Forrásadó

A január elsejétől érvényes 25 szálék mértékű adót kell levonni az ún. forrásadós formában kifizetett jövedelmekből. Abban az esetben, ha az adó összegét bármely ok miatt a kifizető nem vonta le, akkor az adóelőleg levonására vonatkozó törvényi szabályokat kell alkalmazni.

A kifizetői igazoláson összegszerűen kell feltüntetni azt, hogy az adó levonása elmaradt, és egyidejűleg azt is, hogy a negyedévet követő hónap 12-ig a magánszemélynek kell teljesítenie a befizetést. Minderről év végén a kifizető az adóhatóság felé az erre rendszeresített nyomtatványon, magánszemélyenkénti részletezésben és negyedéves bontásban adatot szolgáltat. Az adóév elejétől számított 10 ezer forintos összegig továbbra sem kell a forrásadót levonni, illetve bevallást sem kell adni.

Vállalkozói személyi jövedelemadó

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó az e tevékenységéből származó vállalkozói bevételét a személyijövedelemadó-törvény 4. és 10. számú mellékletének rendelkezései szerint, a vállalkozói jövedelmét a vállalkozói bevételből - legfeljebb annak mértékéig - a vállalkozói költség levonásával határozza meg. Vállalkozói költségként a vállalkozói kivét és a vállalkozói bevétel elérése érdekében felmerült kiadásait változatlanul a 4. és 11. számú mellékletének rendelkezései szerint számolhatja el.

Adómérték-változás

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást és egyben a külön adózó jövedelmeket érintő leglényegesebb változás, hogy az egyéni vállalkozóknak a vállalkozói osztalékalap azon része után, amely a vállalkozói kivét 30 százalékát nem haladja meg, a fizetendő adó mértéke 25 százalékra emelkedett, az eddigi 20 százalékról.

További bevételek

A törvénymódosítás következtében vállalkozói bevételnek minősül - az eddigieken túl - az egyéni vállalkozó által foglalkoztatottak adóévet megelőző adóévi átlagos állományi létszámának az adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát meghaladó érték és a megelőző adóév első napján érvényes havi minimálbér évesített összegének szorzataként meghatározott összeg 1,2-szerese, de legfeljebb a korábban érvényesített összes foglalkoztatási kedvezmény 1,2-szerese. A bevételnek minőülő összeget csökkenti azonban a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának csökkentését megelőző negyedik adóévben vagy az azt megelőzően foglalkoztatási kedvezmény címén érvényesített összeg.

Az átlagos állományi létszám megállapításának módszere

Minden egyes alkalmazott munkavállaló, adóévben, munkaviszonyban töltött naptári napját összegezve, el kell osztani az adóév napjainak számával, majd két tizedesre kell kerekíteni, a kerekítés általános szabályai alapján. Tevékenységét tárgyévben kezdő egyéni vállalkozók esetében az átlagos állományi létszám növekedése megegyezik az adóévi átlagos állományi létszámmal.

Bevételnek nem minősülő jövedelmek

Nem minősül bevételnek

- a szülési szabadság,

- a gyermekgondozási ellátás miatti szabadság,

- a betegség miatti keresőképtelenség,

- a büntetés-végrehajtás és katonai szolgálat teljesítése, vagy

- az alkalmazott halála esetén annak bekövetkezésének évében és az azt követő évben, az előzőek szerint számított öszszeg, ha az nem haladja meg az adóév első napján érvényes minimálbér összegét.

Foglalkoztatási kedvezmények

Továbbra is hatályosak a foglalkoztatási kedvezmények a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása esetén, és a kedvezményt a törvénymódosítás a továbbiakban a munkanélküli személyekre, és a szabadulását követően 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló személyekre is kiterjesztette.

Vállalkozói bevételt csökkentő tétel

Szabadalom, mintaoltalom, használati minta és formatervezés költsége

A kétszázötven főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó a vállalkozói bevételéből az új szabályozás szerint levonhatja a szabadalom, a mintaoltalom, a használati minta és a formatervezés felmerült költségét - amely lényegében kétszeres költségelszámolást jelent -, amennyiben az magyarországi megtartása és fenntartása érdekében merült fel.

Helyi iparűzési adó

A vállalkozói bevétel 2005. január 1-jétől a helyi iparűzési adó 50 százalékával csökkenthető, amennyiben az egyéni vállalkozónak az év utolsó napján nincs köztartozása.

Veszteség elszámolás

Az egyéni vállalkozó a 2003. december 31-éig keletkezett, még el nem számolt, elhatárolt veszteségét, a keletkezés időpontjában érvényes szabályok alapján számolhatja el azzal, hogy a 2004. évben teljesített adóelőleg-fizetésnél figyelembe vett elhatárolt veszteségre választhatóak a 2004. január 1-jén hatályos rendelkezések.

Adóalap-csökkentés nemzetközi szerződés alapján

Ha nemzetközi szerződés úgy rendelkezik, akkor a vállalkozói adóalapnak nem kell tartalmaznia a vállalkozó külföldi telephelyének bevételét. A bevételeket, a bevételt csökkentő és növelő tételeket telephelyenként külön-külön kell figyelembe venni, egyebekben a többféle vállalkozói tevékenység esetén azok bevételeit együttesen kell egyéni vállalkozói bevételnek tekinteni, valamint az elérésük érdekében felmerült, az szja-törvényben elismert összes költséget is együttesen kell elszámolni.

Adómérték

A vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke az előző évvel egyezően a vállalkozói adóalap 16 százaléka akkor, ha az nemzetközi szerződés rendelkezéséből következik. A vállalkozói osztalékalap azon része után, amely meghaladja a vállalkozói kivét 30 százalékát, az adó mértéke változatlanul 35 százalék.

Vállalkozói kivét

Vállalkozói kivét az egyéni vállalkozói tevékenység során személyes munkavégzés címén vállalkozói költségként elszámolt összeg, valamint (az akár csak részben) a magánszemély személyes vagy családi szükségletének kielégítését szolgáló kiadás alapján elszámolt minden olyan vállalkozói költség, amelyet az szja-törvénynek a vállalkozói költségek elszámolására vonatkozó rendelkezései nem nevesítenek jellemzően előforduló költségként.

Változatlanul a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül a vállalkozói kivét, amellyel szemben költség, költséghányad vagy más levonás nem érvényesíthető.

A bevétel megszerzésének időpontja

Vállalkozói kivét esetében a bevétel megszerzésének időpontja a költség elszámolásának napja, ha azonban a vállalkozói kivét felvételét az ellenőrzés során tárja fel az adóhatóság, akkor az elszámolás adóévének utolsó napja (de legkésőbb az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének a napja).

Költségelszámolás

A módosítás eredményeként költségként elszámolható továbbá az értékesítéskor a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítése (ideértve a selejtezést, a megsemmisülést, az ellenszolgáltatás nélküli átengedést is), az értékcsökkenési leírásból kizárt tárgyi eszköz és a nem anyagi javak esetében a nyilvántartásba vett beruházási költség.

Értékcsökkenési leírás

Értékcsökkenési leírás számolható el ezentúl a kortárs képzőművészeti alkotások után is. (Kortárs képzőművésznek minősül a naptári év első napján élő művész.)

A nem anyagi javak értékcsökkenési leírása

A nem anyagi javak fogalmát a törvény 11. számú mellékletében konkrétan meghatározta a jogalkotó. Eszerint a nem anyagi javak közé azok a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jogok tartoznak, amelyek közvetlenül és tartósan (egy évet meghaladó időtartamban) szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Ilyennek minősülhetnek például:

- a vagyoni értékű jogok,

- szellemi termékek,

- működtetési jogok,

- kísérleti fejlesztések aktivált értékei,
amennyiben a hivatkozott feltételeknek megfelelnek.

Nem anyagi javak esetében az értékcsökkenési leírás meghatározása céljából azokra az évekre kell felosztani a nem anyagi jószág értékét, amely években az egyéni vállalkozó azt a tevékenységéhez vélelmezhetően használni fogja.

Épületek, építmény- és ültetvénycsoportok

Az épületek, építménycsoportok, ültetvénycsoportok besorolási rendje és az évi leírási kulcsok mértéke változatlan maradt.

Vállalkozói jövedelem

A vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozóknál, az e tevékenységből származó jövedelmeként a vállalkozói kivétet és a vállalkozói osztalékalapot kell együttesen figyelembe venni.

Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem

Továbbra sem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából az év során, együttesen származó jövedelem adójának a 40 ezer forintot meg nem haladó részét, az adó mértéke azonban az eddigi 20 százalékról 25 százalékra módosult.

Ingyenes szerzés, szerzési illeték

A jogalkotó az ezelőtt használt ajándékozás helyett az ingyenes szerzést nevesíti, és az illetékkiszabás alapjául szolgáló értékkel együtt kiegészíti, hogy amennyiben az ingó vagyontárgy megszerzésekor adófizetés történt az adóköteles jövedelemre tekintettel, abban az esetben az a jövedelem minősül szerzési értéknek.

Üzletszerűség

Üzletszerűségről az ingó vagyontárgyak értékesítése vonatkozásában csak abban az esetben beszélhetünk, ha azt a magánszemély, mint az általános forgalmi adó alanyaként bejelentkezett egyéni vállalkozó végezte, és az adó alanyaként a levonási joga is megnyílt.

Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem

Az adó mértéke a többi külön adózó jövedelem adójával egyetemben 20 százalékról 25 százalékra változott.

Kizárt a lakásszerzési kedvezmény érvényesíthetősége

Nem érvényesíthető a lakásszerzési kedvezmény, az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem lakáscélú felhasználásának azon részére, amely a következő feltételek valamelyikének megfelel:

- az adott ügyletben lakásszerzési kedvezmény érvényesítésével ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem,

- adómentes, lakáscélú munkáltatói támogatás,

- kamatkedvezménnyel nyújtott lakáscélú munkáltatói hitel,

- lakás-előtakarékossági szerződés alapján folyósított összeg,

- lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján nyújtott közvetlen támogatás,

- a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján kamattámogatással folyósított kölcsön,
a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos kormányrendelet szerint törlesztési adókedvezmény érvényesítésével lakáscélú hitel.

Rendszeres, üzletszerű értékesítés

Hatályon kívül helyezte a jogalkotó a személyijövedelemadó-törvény azon szakaszát, amely az ingatlanok rendszeres és üzletszerű értékesítésére vonatkozott azzal, hogy amennyiben a magánszemélynek az szja-törvény kihirdetése napját megelőző napon hatályban volt szja-törvény 63/A §-ának előírásai kedvezőbbek, akkor azt a 2004. évi adókötelezettsége megállapítása során alkalmazhatja.

Tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből származó jövedelem

Ingó vagyontárgynak, ingatlannak, vagyoni értékű jognak tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés keretében történő átruházásából származó jövedelem - ha az nem adómentes - után az adó mértéke 25 százalék, egyebekben a szabályozás nem változott.

Tőkejövedelmek

Kamatjövedelem

A kamatból származó jövedelmek adóztatására vonatkozó szabályozás változatlan a 2005. adóév vonatkozásában, amennyiben az a törvényi szabályozásnak megfelel, úgy az adó mértéke 0 százalék. (A hazai és az uniós tőzsdéken kötött tőzsdei ügylet keretében megszerzett bevétel egyaránt kamatjövedelemnek minősül, adómértékük megegyezik.)

Értékpapír-kölcsönzés

Az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmek vonatkozásában kizárólag az adó mértéke változott 20 százalékról 25 százalékra.

Osztalékból származó jövedelem

A magánszemély osztalékból származó bevételének egésze jövedelem a továbbiakban is.

Adómértékek

A korábbi években 20 százalékkal adózó osztalékrész és az osztalékelőleg után 25 százalékra emelkedett az adó mértéke.

Az osztalékra jogosult magánszemély vagyoni betétje (részvény, üzletrész, vagyonjegy stb.) arányában kiszámított, a társas vállalkozás saját tőkéjének az értékelési tartalékkal csökkentett részéből, a magánszemélyre jutó értékének 30 százalékát meg nem haladó rész után 25 százalék, a további rész után 35 százalék az adó mértéke.

A ki nem fizetett, de jóváhagyott osztalék/osztalékrész után a kifizetés évében is marad azonban 20 százalék az osztalékadó mértéke.

Társas vállalkozás saját tőkéje

A társas vállalkozás saját tőkéje alatt arról az időszakról készült számviteli beszámoló mérlegében kimutatott saját tőkét kell érteni, amely időszakra vonatkozóan az eredményfelosztás történt.

Árfolyamnyereségből származó jövedelem

Árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül az értékpapír átruházása kapcsán megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Nem minősül azonban e forrásból származó jövedelemnek az említett különbözetből az a rész, amelyet az szja-törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni, valamint a kamatnak minősülő bevétel alapján megállapított különbözet sem.

Adómérték, adókötelezettség keletkezése

Az árfolyamnyereségből származó jövedelem után az adó mértéke 2005. január 1-jétől 25 százalék. Az adókötelezettség a bevétel megszerzésének napján keletkezik.

A megszerzésre fordított érték összetevőinek kiterjesztése

Új rendelkezés, hogy a magánszemély az árfolyamnyereség megállapításakor megszerzésre fordított értékként például az örökléskor megfizetett illetéket is figyelembe veheti. Figyelembe vehető továbbá a vételi és eladási jog értéke akkor is, ha a magánszemély ahhoz ingyenesen vagy kedvezményesen jutott hozzá. Kölcsönbe vett értékpapír esetén a visszaszolgáltatott értékpapír megszerzésére fordított összeg vehető figyelembe.

Vállalkozásból kivont jövedelem

A vállalkozásból kivont jövedelem után az adó mértéke 25 százalékra változott. Belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett jövedelem esetében az így megállapított adót továbbra is csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó.

Fizetendő adó

A fizetendő adó - nemzetközi szerződés hiányában - a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében nem lehet kevesebb a jövedelem 5 százalékánál, nem vehető azonban figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely a magánszemély részére nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján visszajár.

Az adó megállapítása, levonása

Az adót a kifizető állapítja meg és vonja le változatlanul, valamint a bevallására és megfizetésére is a kifizető kötelezett.

Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem

A magánszemély termőföld-bérbeadásból származó bevételének (ideértve a földjáradékot is) és más ingatlan bérbeadásából származó bevételnek az egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 2005. január 1-jétől az eddigi 20 százalék helyett, a többi külön adózó jövedelem adókötelezettségével együtt, 25 százalék.

Lakás önkormányzatnak történő bérbeadásából származó jövedelem

Az olyan lakás bérbeadásából származó bevétel,

- amely lakásra lakhatási engedély van,

- a bérbevevő a lakás fekvése szerinti önkormányzat gazdálkodó szervezete,

- a szerződésben kikötött bérleti idő 60 hónapot eléri vagy meghaladja,

- magánszemélyek lakhatásának biztosítja az önkormányzat,

- a szerződésben kikötésre kerül a rászorultság figyelembevétele a bérlőkijelölésnél,

lakás önkormányzatnak történő bérbeadásából származó bevételének minősül.

Adómérték

A bevétel egésze jövedelem, mely után a fizetendő adó mértéke nulla százalék, azonban ha a bérbeadás a bérbeadó érdekkörében felmerült okból megszűnik, a bérleti idő fennmaradt részére a bérbeadó 25 százalékos adó megfizetésére kötelezett.

Az adó megállapítása

A fizetendő adó összegét évenkénti bontásban kell megállapítani, annak jogszabályban előírt késedelmi pótlékaival együtt.

Társasház, társasüdülő jövedelme

A társasház, a társasüdülő jövedelme után az adó mértéke 2005. január 1-jétől, az adó alapjának 25 százaléka, egyebekben a szabályozás nem változott.

Nyereményből származó jövedelem

Pénznyeremény

Pénzbeli nyeremény esetén az adó öszszege 25 százalékra változott, amelyet a magánszemélyeknek kiosztandó teljes nyereményösszegből egy tételben, változatlanul a kifizetőnek kell levonnia és befizetnie.

Tárgynyeremény

Ha a nyeremény nem pénz, hanem más vagyoni érték, akkor annak általános forgalmi adó nélkül számított szokásos piaci értékét alapul véve, annak 33 százalékát kell adó címén a kifizetőnek megfizetnie.

Mentességek

Továbbra sem számít jövedelemnek a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvény 16. §-a alapján engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból, valamint az új szabályozás értelmében a 2005. január 1-jét követőenengedélyezett sorsjátékból származó nyeremény. A pénznyerő-automatából, a játékkaszinóból, továbbá a totalizatőri rendszerű lóversenyfogadásból származó nyeremény változatlanul nem számít jövedelemnek.

A privatizációs lízingből származó jövedelem

Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvényben meghatározott privatizációs lízingszerződés alapján szerzett tulajdonrészből származó bevétel egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 25 százalékra módosult, egyebekben a törvény 9. számú mellékletében rögzített részletes szabályozás sem változott.

Adóbevallás

* Munkáltatói adómegállapítás * Már a 2004. évi bevallásoknál is alkalmazható az az új törvényi rendelkezés, hogy ha a magánszemély önkéntes kölcsönös biztosító pénztári egyéni számlája javára kizárólag a munkáltató fizet adományt, akkor ettől függetlenül a magánszemély adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot tehet. * Adóhatósági adómegállapítás * A 2004. évre hatályos törvény már tartalmazza az adóhatóság által, a magánszemély 2005. február 15-ig megtett nyilatkozatára alapozva készíthető új adóbevallási módot, amelyet első ízben most lehet majd a gyakorlatban alkalmazni. Nem tehet ilyen tartalmú nyilatkozatot például az a magánszemély, aki számítógép vásárlása miatt kedvezményt kíván elszámolni. Nem adhat adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot továbbá az sem, aki nem belföldi illetőségű, aki felnőttképzés vagy tandíj halasztott adókedvezményével rendelkezik, vagy ha olyan jövedelme volt, amelynél a jövedelemszerzés helye nem belföld. Ezeket a szabályokat már a 2004. évről készítendő adóbevallásoknál is figyelembe kell venni. * Adótábla * A középső adókulcs megszűnt, a 2005. évi adótábla kétkulcsosra változott. 1,5 millió forint jövedelemig 18 százalék az adó, az e fölötti jövedelemrészre pedig 38 százalékos adómértéket kell alkalmazni. * Adójóváírás, kiegészítő adójóváírás * Az alkalmazottak bérjövedelme után igénybe vehető adójóváírás továbbra is jogosultsági hónaponként 9 ezer forint. Ha az összes jövedelem az 1 millió 350 ezer forintot meghaladja, akkor az adójóváírás összegét csökkenteni kell a jogosultsági határt meghaladó jövedelem 18 százalékával, és ez a csökkentés matematikailag 1 millió 950 ezer forintig terjedhet - ide nem értve az ingatlan értékesítésből származó jövedelmet. * A minimálbér összegének változása miatt a fokozatosság érvényesítését a kiegészítő adójóváírás biztosítja. *
A 2005. évi minimálbér adómentessé tétele érdekében, a 7 ezer forintos növekedés miatt (7000 Ftx18 százalék), kiegészítő jóváírást kell a kifizetőknek alkalmazni, de csak akkor, ha a magánszemély ezt nyilatkozatában kéri. A teljes összegű kiegészítő adójóváírás csak az előírt 1 millió forintos kiegészítő jogosultsági határ összegéig érvényesíthető. Ez éves szinten 15 120 forint, de legfeljebb az adóévben megszerzett bérből a jogosultsági hónapok száma és 50 ezer forint szorzatát meghaladó rész 18 százaléka. Az ún. "normál" adójóváírás tekintetében is külön kell nyilatkoznia a magánszemélynek a jövedelem kifizetője felé.

Az egyéni vállalkozók átalányadózása

* Az egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett adóévenként az adóév egészére választhatja az átalányadózást, kereskedők esetében az eddigi 22 millió forint helyett 40 millió forint, egyéb vállalkozások esetében az évi 4 millió forint helyett 8 millió forint árbevétel elérése esetén. * Az átalányadó alapjának meghatározása a bevételből változatlan maradt, mértéke a következők szerint változott: 0-1 500 000 forint jövedelem után a jövedelem 18 százaléka, míg 1 500 001 forinttól 270 000 forint és az 1 500 000 forinton felüli rész 38 százaléka. * Amenynyiben az átalányadózást választó egyéni vállalkozó külföldön is rendelkezik telephellyel, és ott jövedelme keletkezett, ez a jövedelem adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, amennyiben ezt a jövedelmet nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a Magyar Köztársaság mentesíti az adózás alól. Ebben az esetben a külföldi jövedelem átalányadójának összegével csökkenteni lehet az összes jövedelem átalánytábla szerint számított adóját. Nemzetközi egyezmény hiányában a külföldön megfizetett adó összegének 90 százaléka (de legfeljebb az átalánytábla alapján számított összeg) levonható az adófizetési kötelezettségből. * A fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemélyek úgynevezett tételes átalányadója változatlan maradt

Természetbeni juttatások

* A természetbeni juttatások vonatkozásában a legjelentősebb változások a 2004. adóévben következtek be. Az azt megelőző időszakban az szja-törvény taxatíve felsorolta azt, mi nem minősül természetbeni juttatásnak, a tavalyi évtől azonban a természetbeni juttatások teljes körét rögzíti a jogszabály. 2005. évtől az alapelv lényegében változatlan maradt; a valamennyi munkavállaló, az azonos feltételekkel és módon, kedvezményesen vagy ingyenesen átadott termék vagy szolgáltatás a mostani szabályozásban is szerepel. * Az adómentes természetbeni juttatások körét a jogalkotó a személyijövedelemadó-törvény 1. számú mellékletében a következőkkel bővítette, egészítette ki: adómentes a gyermek, a tanuló a beteg-, illetve a szociális ellátásra jogosult részére ingyenesen vagy kedvezményesen természetben nyújtott étkeztetés is; a sportszolgáltatásra vonatkozó adókedvezmény kiegészítésre került a Heraklész program keretében való versenyzés, illetve az arra való közvetlen felkészülés vonatkozásában; a természetben nyújtott (étkezőhelyi vendéglátás) étkezési hozzájárulás 8000 forintot meg nem haladó része, a készétel vásárlására jogosító utalvány értékének 4000 forintot nem meghaladó része adómentes; adómentes a természetbeni juttatás akkor is, ha azt nem a törvényes munkáltató adja (például a kirendelés); az évente három alkalommal adható csekély értékű ajándék adómentes minden egyes alkalommal azon összeghatárig mely nem haladja meg az év első napján érvényes minimálbér 10 százalékát; az iskolakezdési támogatás adómentes összege évente, gyermekenként 17 000 forintra emelkedett. * A természetbeni juttatás - kivéve a kifizető személygépkocsija magáncélú használatára tekintettel keletkező jövedelmet - révén keletkező jövedelem utáni adó mértéke a bevétel 44 százaléka változatlanul avval, hogy a természetbeni juttatás után az adót továbbra is a kifizető a juttatás időpontjában állapítja meg, valamint az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizető által levont jövedelemadó megfizetésére és bevallására irányadó rendelkezései szerint megfizeti, illetve vallja be. * A cégautóadó havonta fizetendő mértéke 8 000 000 forintos beszerzési árú cégautókig változatlan maradt, majd sávosan fizetendő az adó. A cégautók "életkor" szerinti besorolása változatlan maradt, a fizetendő adó összege forintban értendő.

Az evatörvény változásai

Az evatörvényben néhány, a gyakorlat által felvetett kérdést módosított a jogalkotó, amelyeket az alábbiakban tételesen ismertetünk.

Közösségi adószám kiváltása

Gyakran merült fel problémaként hazánknak az Európai Unióhoz való csatlakozását követően, hogy a közösségi adószám kiváltására (amely egyben az evaalanyiság megszüntetését eredményezi) mikor kötelezett az evaalany. Erre a választ az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 22. §-a adja meg. E szerint az evaalany csak akkor köteles közösségi adószámot kiváltani, ha az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal termékbeszerzés vagy termékértékesítés kapcsán kerül gazdasági kapcsolatba. Amennyiben az általános forgalmi adóról szóló törvény 15. §-ának (5) bekezdése és 15/A §-a szerinti szolgáltatásnyújtás és - igénybevétel történik, úgy az egyszerűsítettvállalkozóiadó-alanyok nem kötelesek a fent említett adószám kiváltására.

Áfa

Ismeretes, hogy az evás vállalkozások nem alanyai az áfának. Ennek ellenére több olyan esetet is ismerünk, amikor áfafizetésre kötelezettek. Az egyik ilyen eset a termékimport (EU-n kívüli országból történő árubehozatal), amikor a vámhatóság kivetéssel állapítja meg az áfát. A másik eset az új közlekedési eszköznek (a személygépkocsi kivételével) Unión belülről történő beszerzése esetén fizetendő áfa, amelyet az evaalany önadózással teljesít.

Evaalap

Új adóalap-csökkentő tényező

Régen megfogalmazott igény vált valóra azzal, hogy az eva alapját csökkenti a jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott kártérítés, kártalanítás, továbbá az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól vagy annak felelősségbiztosítójától, vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott bevétel. Ezt a rendelkezést minden evaalany (számviteli törvény hatálya alá tartozó és nem tartozó egyaránt) 2004. január elsejétől alkalmazhatja.

Evaalap-megállapítás

Az evaalap megállapítására vonatkozó különös szabályok egészültek ki azzal, hogy a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt növeli az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott számla, egyszerűsített számla alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg, illetve amely az evatörvény 7. §-ának (7) bekezdése alapján sem minősült eddig bevételnek. Ez utóbbi jogszabályi hivatkozás azokról az esetekről szól, amikor az adóalany a bevételt még nem szerezte meg, illetve a számla, egyszerűsített számla kibocsátásától számítva nem telt el még 30 nap, és az említett okok együttes fennállása miatt a bevételt nem kellett megszerzettnek tekinteni.

Bevétel az evában

Az egyéni vállalkozókat érintő változás, hogy az eddigiekhez képest nem minősül bevételnek a magánszemélyként, nem a vállalkozási tevékenységgel öszszefüggésben kapott vagyoni érték (így különösen az ápolási díj, a biztosító szolgáltatása). Ez a rendelkezés finomítja a törvény továbbra is hatályban maradt azon rendelkezését, miszerint bevétel a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany által vállalkozási (gazdasági) tevékenységével összefüggésben, vagy arra tekintettel bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, beleértve az áthárított általános forgalmi adót is.

Adóalanyi kör

Evaalanyiságot választhatnak többek között az egyéni vállalkozók is, akiknek a köre 2005. évtől kiegészült az egyénileg tevékenykedő európai közösségi jogásszal (kivéve, ha a tevékenységét ügyvédi társulás tagjaként vagy alkalmazottjaként végzi).

Jövedelemigazolás

A jövőben az adóhatóság az adózó részére kiállított, az adóalanyiság adóévére vonatkozó jövedelemigazoláson feltünteti azt a tényt, hogy az adózó az eva alanya volt, továbbá az adóalany által az adóévben megszerzett összes bevételt és az adóévre megállapított adót (evát). A magánszemély adóalany által megszerzett olyan bevétel (jövedelem) tekintetében, amely nem képezi az eva alapját, az adóhatóság az erre egyébként irányadó szabályok szerint állítja ki a jövedelemigazolást. Az evaalanyok gyakran kerültek nehéz helyzetbe, amikor jövedelemigazoláshoz kötött ügyletet (például hitelfelvételt) szerettek volna lebonyolítani.

(Az ismertetett módosítások indoka, hogy az adónem sajátossága miatt a klasszikus értelemben vett jövedelemigazolás kiállítása továbbra sem lehetséges, viszont a fent szereplő adatok igazolása már segítséget jelent.)

Vegyes rendelkezések

Abban az esetben, ha a 2003. évben az evatörvény hatálya alá tartozó adózó a 2004. adóévre azért veszítette el adóalanyiságát, mert nem rendelkezett belföldi pénzforgalmi bankszámlával, az evatörvény 3. §-ának (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelentheti az állami adóhatóságnak, hogy a 2005. adóévben adókötelezettségeit az evaalanyra vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti akkor, ha a bejelentkezés időpontjában megfelel az evatörvényben meghatározott valamennyi feltételnek.

Ez azt jelenti, hogy a jogalkotó felmentést ad a fent ismertetett esetben az alól a rendelkezés alól, miszerint az adóalanyiság megszűnésének adóévét követő négy adóévre az adóalanyiság ismételten nem választható.

Az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítása

Közhatalmat gyakorló szervek

A közhatalmat gyakorló szervekre irányadó szabályok egyik változása, hogy a 4 millió forintos összeghatár számításánál nem kell figyelembe venni a szolgáltatásközvetítői tevékenységet - a beérkező közüzemi számláknak az épületben lévő más szervek részére történő továbbszámlázását. (Emlékeztetőül jegyezzük meg, hogy a közhatalmat gyakorló szerv akkor adóalany, ha a gazdasági tevékenységéből származó bevétele meghaladja a 4 millió forintot.)

A fentieken túl a módosítás pontosította, hogy a nem adóalany közhatalmat gyakorló szervnek első alkalommal akkor keletkezik adófizetési kötelezettsége, amikor termékértékesítése, illetőleg szolgáltatásnyújtása a 4 millió forintos összeghatárt túllépi.

Mezőgazdasági intervenciós szervezetek

A mezőgazdasági intervenciós szervezetek a bevételüktől függetlenül adóalanynak minősülnek (vagyis nem szükséges a 4 millió forint bevételi határt elérniük). Ennek oka, hogy az intervenciós tevékenységből adódóan hosszú ideig nincs termékértékesítés, csak felvásárlás. Ennek esetlegesen az lehet a következménye, hogy e szervezetek akár el is veszíthetnék adóalanyiságukat. Ezt küszöböli ki az Áfa-tv. 4/A §-a (3) bekezdésének megváltoztatása. A változás visszamenőleg 2004. október elsejétől hatályos. Ennek oka, hogy a gabona 2004. november 1-jétől ajánlható fel intervenciós felvásárlásra. Így már az utolsó negyedévben is lehetőség van az intervenciós tevékenység gyakorlására.

Csoportos adóalanyiság

A hitelintézet, befektetési vállalkozás, illetőleg biztosító adóalany - választása esetén - jogosult arra, hogy a részére külön törvény alapján kiszervezett tevékenységet végző adóalannyal együttesen minősüljön adóalanynak (csoportos adóalanyiság). A csoportos adóalanyiság a csoport tagjainak egymás közötti (csoporton belülre végzett) szolgáltatásnyújtása tekintetében áll fenn. Csoportos adóalanyiság esetén a csoport tagjának a csoporton belülre nyújtott szolgáltatása a tárgyi adómentes szolgáltatásnyújtással esik egy tekintet alá, és az Áfa-tv. 38. §-a tekintetében a nyújtott szolgáltatás adó nélküli forgalmi értékével kell tárgyi adómentes bevételként számításba venni.

Fióktelep mint a csoport tagja

A csoportos adóalanyiság választásának feltételeit javítja, hogy ezentúl a csoport tagja lehet fióktelep is. A csoport tagjainak önálló adóalanyisága a csoporton kívülre nyújtott termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások esetén és a csoporton belülre végzett termékértékesítés esetén áll fenn. Ha a tag kizárólag csoporton belülre nyújt szolgáltatást, önálló adóalanyisága megszűnik. A csoporton kívülre végezett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás után az általános szabályok szerint kell adóznia.

A kizáró okok körének szűkülése

A csoportos adóalanyiság választását segíti az a rendelkezés is, miszerint nem kizáró ok, ha az állami adóhatóság a csoport bármely tagja terhére általános forgalmi adó tekintetében elévülési időn belül összesen 5 000 000 forintot nem meghaladó adóhiányt állapít meg. Ennek oka, hogy az érintett cégek jelentős pénzügyi forgalmat bonyolítanak le, így egy előforduló kisebb hiba is eredményezhet ilyen nagyságrendű eltérést, amely a korábbi szabályozás fenntartása esetében a csoportos adóalanyiság elvesztését eredményezné.

A tevékenységek szűkítése

A jogszabályváltozás a csoporton belüli tevékenységet szűkíti, miután a termékértékesítést kivéve csak a csoporton belüli szolgáltatásnyújtásra adja meg az adómentességet. Ebből következően a különböző csoporton belüli, például ingatlanátadások a jövőben az általános szabályok szerint adóznak.

Kistérségi társulások

Nem minősül termékértékesítésnek a külön jogszabály szerint többcélú kistérségi társulásnak minősülő szervezet részére a társulni kívánó önkormányzatok, illetve a társulni kívánó, többcélú kistérségi társulás keretében működő társulások tulajdonában lévő, jogszabályban meghatározott feladatok ellátását szolgáló vagyon térítésmentes átadása, kiválás esetén térítésmentes visszajuttatása. Ez a rendelkezés is segíti az önkormányzati társulások létrejöttét, amely nagyban hozzájárulhat az alapfeladatok (oktatás, egészségügy, infrastruktúra stb.) tökéletesebb ellátásához. Egyszerűbbé és adótakarékossá válnak az eszközátadások, illetve a társulások felbomlásával, átalakulásával az eszközök visszajuttatása. Az előzőekben ismertetett előírás a többcélú kistérségi társulásokról szóló törvény hatálybalépésével lép életbe.

Saját vállalkozásban történő beruházás

Az eddigi szabályozáshoz képest változott, hogy a jövőben szolgáltatásnyújtásnak minősül a vállalkozás saját tevékenységéhez végzett olyan szolgáltatás is, amelyet az külön jogszabályban meghatározottak szerint vezetett nyilvántartásában immateriális (nem anyagi) javak között szerepeltetni köteles, és amely az adóalanyt - ha azt ellenérték fejében vette volna igénybe - adólevonásra nem jogosította volna. Ez a gyakorlatban elsősorban a szellemi termékeket érinti.

Közösségi termékértékesítés és -beszerzés

A mentesség igazolása

Eddig is tudott volt, hogy mentes az adó alól az a termékértékesítés, amelyet Magyarországtól eltérő tagállamban nyilvántartásba vett adóalany vagy a Közösségen belülről történő termékbeszerzés után adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személy számára teljesítenek, és amely termékértékesítés közvetlen következményeként az értékesített terméket belföldről igazoltan más tagállamba, de még az Áfa-tv. értelmében vett Közösség területére fuvarozzák, vagy egyéb módon juttatják el.

Igazolásra alkalmas dokumentum

Az előzőekben elmondottakat kiegészítő fontos változás, hogy a jogalkotó foglalkozik az egyik legtöbb kérdést generáló problémával, amikor meghatározza, hogy mit tekint a más tagállamba való elfuvarozás igazolására alkalmas dokumentumnak. A jogszabályi kiegészítés szerint: a termék más tagállamba történő elfuvarozásának, eljuttatásának ténye különösen fuvarokmánynyal vagy más hitelt érdemlő módon igazolható.

A vámhatárok megszűnésével nincs egységes, a vámhatóság által igazolt módja annak a ténynek, hogy a termék belföldről más tagállamba lépett. A fuvarokmány megnevezésén kívül továbbra is nyitott maradt az igazolásra felhasználható dokumentumok köre, így minden olyan igazolás elfogadható (raktár-bevételezési bizonylat stb.), amely hitelt érdemlően alátámasztja az elszállítást.

Teljesítés diplomáciai, konzuli képviseletnek

2005. január 1-jétől mentes az adó alól az a termékértékesítés, amelyet Magyarországtól eltérő tagállamban, mint fogadó államban ilyenként elismert diplomáciai és konzuli képviseletek és azok tagjai, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek és azok tagjai (a továbbiakban: diplomáciai képviselet) számára teljesítenek, amennyiben a terméket értékesítő rendelkezik külön jogszabály szerinti igazolással arról, hogy a terméket diplomáciai képviselet részére értékesítették, valamint hitelt érdemlően (különösen fuvarozási okmányokkal) képes bizonyítani azt, hogy a terméket belföldről más tagállamba, de még az Áfa-tv. értelmében vett Közösség területére elfuvarozták vagy egyéb módon eljuttatták. [A hivatkozott külön jogszabály a diplomáciai és konzuli képviseletek és azok tagjai, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek és azok tagjai számára adható általánosforgalmiadó- és jövedékiadó-viszszatérítésről szóló 237/1997. (XII. 18.) Korm. rendelet.]

Eljárás igazolás hiányában

Abban az esetben, ha a kiszállítás tényét nem tudják igazolni, akkor a magyar fél "áfásan" állítja ki a számlát, és az adott diplomáciai testület utólagosan visszaigényelheti azt.

Vevői készlet

Nem minősül Közösségen belülről történő termékbeszerzéssel egy tekintet alá eső termékbeszerzésnek, ha más tagállamban nyilvántartásba vett adóalany a tulajdonában lévő terméket egy másik tagállamból a belföldön fenntartott vevői készlet céljára továbbítja. A továbbítást követően pedig a belföldi adóalany vevő, avagy bizományos Közösségen belülről történő termékbeszerzést hajt végre, feltéve, hogy a termék másik tagállamba vevői készlet céljából történő továbbítását a termék feladásának, elfuvarozásának megkezdése szerinti tagállamban nem tekintik termékértékesítésnek, vagy ahhoz a feltételhez kötik, hogy a vevői készlet helye szerinti tagállamban alkalmazhatóak a vevői készlethez kapcsolódó rendelkezések.

Az alkalmazás feltételei

A ismertetett rendelkezés lényege, hogy egy másik tagállambeli adóalanynak, aki belföldön készletet tart fenn a vevői számára, belföldön bejelentkezési kötelezettséggel bírna, mivel a termék belföldre történő behozatalával, majd későbbi értékesítésével megvalósít egy közösségen belüli termékbeszerzést és egy belföldi értékesítést. Magyarország a fent ismertetett adminisztratív terhek csökkentése érdekében él a "vevői készlet" intézményének alkalmazásával, vagyis a tagállamok közötti termékmozgást nem tekinti termékértékesítésnek, -beszerzésnek, a készletből történő értékesítést pedig adómentes közösségen belüli termékértékesítésként, -beszerzésként kezeli. Így elkerülhető a külföldi vállalkozás belföldi bejelentkezése. Uniós elvárás, hogy az egyszerűsítés alkalmazhatóságának feltétele belföldön fenntartott vevői készlet esetén, hogy az a tagállam is alkalmazza az egyszerűsítést, és lehetővé tegye az egyszerűsítés alkalmazását, ahonnan a termék származik.

Nyilvántartás-vezetési kötelezettség

A vevői készlettel kapcsolatos előírás - amely az Európai Bizottság javaslatára született -, hogy az az adóalany, aki (amely) az Áfa-tv. 7. §-ának (2) bekezdése c) pontjának 7. alpontja szerint másik tagállamban fenntartott vevői készlet céljából továbbít terméket, köteles a másik tagállamban fenntartott vevői készletéről vevői készletenként folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezetni az alábbi bontásban:

- nyitókészlet;

- a vevői készlet növelése céljából beraktározott termék;

- a vevői készletből belföldre visszafuvarozott termék;

- a vevői készletből értékesített termék;

- másik vevői készlet növelése céljából átfuvarozott termék;

- megsemmisült, hiányzó termék;

- zárókészlet.

Szolgáltatásnyújtás

A teljesítés helye

Szolgáltatás más nevében és javára

A szolgáltatásnyújtással kapcsolatos változás, hogy az Áfa-tv. 15. §-ának (1) bekezdésétől eltérően a 15. §-ának (5) bekezdésében meghatározott, valamint a Közösségen belüli teherközlekedés és az ehhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatásnyújtások és termékértékesítések közvetítése esetén, ha az más nevében és javára történik, a teljesítés helyének - a (11) bekezdésben meghatározott eltéréssel - azt a helyet kell tekinteni, ahol a közvetített termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást teljesítettnek kell tekinteni. A törvénymódosítás szabályozza, hogy a felsorolt ügyletek esetén az ügynöki szolgáltatás (más nevében és javára történő termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás közvetítése) esetén mely helyet kell a teljesítés helyének tekinteni.

Teljesítési hely több tagállamban nyilvántartott adóalany esetén

Szintén a szolgáltatásnyújtásokhoz kapcsolódóan fo

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. január 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére