Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. december 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 80. számában (2004. december 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Az adókról, járulékokról szóló törvények módosítása

Az Országgyűlés a 2004. évi CI. törvénnyel módosított számos, az adókról, a járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvényt.

Így változott

-a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény,

- a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény,

-az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény,

-az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény,

-a fogyasztóiár-kiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény,

- a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény,

-a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény,

- a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény,

-az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény,

-a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény,

- a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény,

- az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény,

-a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény,

-az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény,

- a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény,

-az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény,

- az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény,

-a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény,

-a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény,

- az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény,

- a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény,

- a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény,

-a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény,

- a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény,

-a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény,

- a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény, valamint

- a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény.

A változásokat jövő havi számunkban részletesen ismertetjük.

(Magyar Közlöny, 2004/169. szám)

Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadója

A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások különadójáról november 8-án hozott törvényt az Országgyűlés. A2005. január 1-jén hatályba lépő jogszabály szerint az adó alanya a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény hatálya alá tartozó pénzügyi intézmény. Az adó alapja - a 2004. évi CII. törvényben meghatározott eltéréssel - az adóévre megállapított kamatkülönbözet. Ebben az esetben az adó mértéke a pozitív adóalap 6 százaléka.

Az adó alapja az adóalanynak az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetékes területi szervéhez az adóév első hónapjának utolsó napjáig az e célra rendszeresített nyomtatványon történt bejelentése esetén az adóévi beszámolóban kimutatott, illetve a nyilvántartás alapján meghatározott adózás előtti eredmény, ebben az esetben az adó mértéke a pozitív adóalap 8 százaléka.

Az adóalanynak az adóév első három negyedévére a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell bevallania és megfizetnie az adóelőleget, illetve a befizetett adót ettől az időponttól igényelheti vissza. A megfizetett adóelőleget az adóévi várható fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kiegészíti. Amennyiben az adóalany az adóévi várható adó összegét nem fizette meg az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig, az adónak a befizetett összeget meghaladó része után 20 százalékig terjedő mulasztási bírságot fizet.

A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalanynak az adó (adóelőleg)-megállapítási, -bevallási és -megfizetési kötelezettségét az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.

A jogszabály felsorolja azokat a szövetkezeti hitelintézeteket, amelyekre nem vonatkoznak a különadóra vonatkozó rendelkezések.

(Magyar Közlöny, 2004/169. szám)

Környezetvédelmi termékdíj

A jövő évtől részben megváltozik a környezetvédelmi termékdíjról szóló korábbi jogszabály. Kiegészül azok köre, akik a termékdíjköteles termék után környezetvédelmi termékdíjat kötelesek fizetni.

A 2004. évi CIII. törvény szerint a kötelezettől átvállalhatja a termékdíj-fizetési kötelezettséget:

- csomagolás esetében a kötelezett számára a csomagolás összetevőit gyártó vagy forgalmazó belföldi vállalkozó, amennyiben az a hasznosítást koordináló szervezeten keresztül mentességet élvez,

- belföldi előállítású termékdíjköteles egyéb kőolajtermék esetén az első belföldi forgalomba hozó.

Meghatározott termékek után fennálló termékdíj-fizetési kötelezettség alól mentesség szerezhető, amennyiben a kötelezett, másodlagos kötelezett, hasznosítást koordináló szervezet a hulladékká vált termékdíjköteles terméket - külön jogszabályban meghatározott mennyiségben és módon - hasznosítja, illetőleg a külön jogszabályban meghatározott feltételeket teljesíti. Akötelezett vagy a másodlagos kötelezett jogosult a mentesség igénybevételére, ha a hulladékká vált termékdíjköteles terméknek a kötelezett megbízása alapján hasznosításra történő átadás-átvétel tényét igazolja, vagy a külön jogszabályban meghatározottak szerint hasznosítást koordináló szervezethez csatlakozik.

A mentesség - a hasznosítást koordináló szervezet kivételével - legfeljebb egy naptári évre szerezhető, és évente megújítható. Hasznosítást koordináló szervezet esetén a mentesség legfeljebb két naptári évre szerezhető, és külön jogszabályban meghatározott eljárásban legfeljebb tíz éven keresztül, alkalmanként kétéves időtartamokra meghosszabbítható. A mentesség feltételeit a kormány rendeletben határozza meg úgy, hogy a 2003. évhez viszonyítva a 2005., valamint a 2006. évben az egyutas műanyagpalack-csomagolás forgalomba hozott aránya ne növekedjen, illetve a 2007. évre 6 százalékponttal, a 2009. évre 12 százalékponttal csökkenjen.

2005. január 1-jétől termékdíjat kell fizetni az elektromos és elektronikai berendezések után is. Elektromos és elektronikai berendezés a legfeljebb 1000 V váltakozó feszültségű, illetve 1500 V egyenfeszültségű árammal működő berendezés, amelynek rendeltetésszerű működése elektromágneses mezőktől vagy villamos áramtól függ, ideértve az elektromágneses mező, illetve a villamos áram előállítását, mérését, átvitelét biztosító eszközöket is.

Néhány termékdíjköteles termék és díjtétele:

- műanyag palack 1,5 literig 10 Ft/db,

- műanyag palack 1,5 liter felett

20 Ft/db,

-műanyag (bevásárló-reklám) táska 3literig 3 Ft/db,

-műanyag (bevásárló-reklám) táska 3,001-20 liter között 10 Ft/db,

-műanyag (bevásárló-reklám) táska 20liter felett 25 Ft/db.

Néhány elektromos és elektronikai berendezés termékdíjtétele:

- háztartási nagygépek, kivéve a hűtőberendezés 83 Ft/kg,

- háztartási kisgépek 83 Ft/kg,

- információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon-készülék 90 Ft/kg,

- szórakoztatóelektronikai cikkek 100 Ft/kg.

(Magyar Közlöny, 2004/169. szám)

Vállalkozások támogatásával összefüggő adatszolgáltatás

A kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség tartalmáról és határidejéről rendelkezik a 307/2004. (XI. 13.) Korm. rendelet. A 2005. január 1-jén hatályba lépő jogszabály az elkülönített állami pénzalapot és a központi költségvetésben meghatározott célelőirányzat kezelőjét, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökét, valamint a Közbeszerzések Tanácsának elnökét kötelezi arra, hogy minden év június 30-áig - az előző év adatai alapján - összesített adatokat szolgáltasson a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részére a kkv-k részesedéséről a támogatásokból, a vállalkozói hitelekből és a közbeszerzésekből.

(Magyar Közlöny, 2004/168. szám)

Informatikai szakképesítések vizsgakövetelményei

Az informatikai és hírközlési szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit a 29/2004. (XI. 8.) IHM rendelet határozza meg. A jogszabály mellékletei az informatikai és hírközlési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések jegyzékét, valamint a jegyzékben meghatározott szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2004/163. szám)

Közúti járművezetők alkalmassági vizsgálata

Az elsőfokú egészségügyi szerv az időszakos vagy a soron kívüli alkalmassági vizsgálatot követően meghatározza a következő időszakra vonatkozó egészségi alkalmassági vizsgálat időpontját -rendelkezik a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 4/2004. (XI. 17.) EüM rendelet. A december 2-ától hatályos jogszabály az egészségügyi alkalmasságot végző szerv feladatait határozzameg.

(Magyar Közlöny, 2004/171. szám)

Üzemanyag jövedéki adója

A 284/2004. (X. 25.) Korm. rendelet szerint a 2004. év 42. és 43. hetének hétfőjére vonatkozó gázolajátlagárak számtani átlagának literenkénti 240,45 Ft-os nagyságrendje alapján a gázolaj jövedékiadó-mértéke literenként 4,00 Ft-tal csökken, a gázolaj jövedékiadó-mértéke 81 000 Ft/ezer liter.

A 298/2004. (X. 30.) Korm. rendelet szerint a 2004. év 43. és 44. hetének hétfőjére vonatkozó benzinátlagárak számtani átlagának literenkénti 257,17 Ft-os nagyságrendje alapján a benzin jövedékiadó-mértéke literenként 2,40 Ft-tal csökken, a benzin jövedékiadó-mértéke 101 100 Ft/ezer liter. A 2004. év 43. és 44. hetének hétfőjére vonatkozó gázolajátlagárak számtani átlagának literenkénti 245,45 Ft-os nagyságrendje alapján a gázolaj jövedékiadó-mértéke literenként 4,80 Ft-tal csökken, a gázolaj jövedékiadó-mértéke 80200 Ft/ezer liter.

(Magyar Közlöny, 2004/154. 159. szám)

Közbeszerzési törvény változása

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban lehetőség szerint legalább három ajánlattevő részére kell ajánlattételi felhívást küldeni, kivéve, ha csak egy meghatározott ingatlan alkalmas a közbeszerzés céljának megvalósítására - fogalmaz a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvényt, valamint a közbeszerzéssel összefüggésben más törvényeket is módosító 2004. évi XCVII. törvény. A november 7. óta hatályos jogszabály alapján, ha külképviselet számára történik a közbeszerzés, az ajánlatkérő legalább három ajánlattevőnek köteles egyidejűleg írásbeli ajánlattételi felhívást küldeni, vagy az ajánlattételi felhívást a Közbeszerzési Értesítőben is közzéteheti.

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény mellett módosult az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény is.

(Magyar Közlöny, 2004/159. szám)

Közbeszerzési tanácsadói képesítés

November 11-e óta az akkreditált közbeszerzési tanácsadói szakképesítés fogalmát felváltotta az állam által elismert közbeszerzési tárgyú szakképesítés kifejezés. Erről a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező közbeszerzési gyakorlatra és annak igazolására vonatkozó szabályokról szóló 29/2004. (IX. 8.) IM rendeletet módosító 33/2004. (XI. 10.) IM rendelet szól.

(Magyar Közlöny, 2004/165. szám)

Minisztériumok - új néven

A 2004. évi XCV. törvény sorolja fel a Magyar Köztársaság minisztériumait. Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium helyett ezentúl Egészségügyi Minisztérium, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium helyett pedig Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium elnevezést kell használni.

Ahol jogszabály:

- Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumot, egészségügyi, szociális és családügyi minisztert említ, ott a szociális és családügyi, valamint a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerrel kapcsolatos feladatkör tekintetében Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumot, ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztert, az egészségügyi és az egészségbiztosítással kapcsolatos feladatkör tekintetében Egészségügyi Minisztériumot, egészségügyi minisztert,

- Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumot, gyermek-, ifjúsági és sportminisztert említ, ott - a sportügyekkel kapcsolatos feladatkör kivételével - Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumot, ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztert, a sportügyekkel kapcsolatos feladatkör tekintetében az e feladatokat ellátó közigazgatási szervet, illetve az e szervet felügyelő minisztert,

- a fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatkör tekintetében Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot, gazdasági és közlekedési minisztert említ, ott Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumot, ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztert,

- a nemzeti és etnikai kisebbségek ügyeivel, illetőleg a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal felügyeletével kapcsolatos feladatkörrel összefüggésben Miniszterelnöki Hivatalt, Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert említ, ott Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumot, ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztert,

- az építésügy ágazati irányításával kapcsolatosan, valamint a lakásgazdálkodás és lakáspolitika tekintetében Belügyminisztériumot, belügyminisztert említ, ott a területfejlesztésért felelős minisztert,

- a külgazdasági feladatkör tekintetében Külügyminisztériumot, külügyminisztert említ, ott Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot, gazdasági és közlekedési minisztert,

- az egyházügyi és az egyházakkal való kapcsolattartásból adódó feladatokkal összefüggésben Miniszterelnöki Hivatalt, Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert említ, ott Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát, nemzeti kulturális örökség miniszterét,

- a határon túli magyarok ügyeivel, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatalának felügyeletével kapcsolatos feladatkörrel összefüggésben Miniszterelnöki Hivatalt, Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert említ, ott Külügyminisztériumot, külügyminisztert kell érteni.

(Magyar Közlöny, 2004/151. szám)

Számviteli törvény változása

Az Országgyűlés az európai közösségi szabályozással való összhang megteremtése érdekében módosította a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényt. A 2004. évi XCIX. törvény 2005. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit először a 2005. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

Az új jogszabály az egyéb szervezetek között sorolja fel az eddigieken túl a végrehajtói irodát és a közjegyzői irodát.

Amennyiben a vállalkozónál a könyvvizsgálat kötelező, a könyvvizsgálati kötelezettség a jogszabály által előírt közbenső mérlegre is vonatkozik.

Az immateriális javak között vagyoni értékű jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz. Ilyenek különösen: a bérleti jog, a használati jog, a vagyonkezelői jog, a szellemi termékek felhasználási joga, a márkanév, a licencek, továbbá a koncessziós jog, a játékjog, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok.

Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha az üzleti vagy cégérték könyv szerinti értéke - a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében - tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget).

Nem kötelező összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést készítenie annak az anyavállalatnak, amely maga is leányvállalata egy vállalatnak, ha a fölérendelt anyavállalat az Európai Gazdasági Térségben rendelkezik székhellyel, e törvény vagy a Tanács 1983. június 13-i 83/349/EGK irányelve, illetve az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 19-i 1606/2002/EK rendelete szerint készít és hoz nyilvánosságra öszszevont (konszolidált) éves beszámolót, valamint összevont (konszolidált) üzleti jelentést, amelyben a mentesíthető anyavállalat és annak leányvállalatai éves beszámolóit is konszolidálják.

A könyvviteli szolgáltatást végzőkről nyilvántartást kell vezetni. A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult mérlegképes könyvelői képesítéssel, illetve a nyilvántartásba vétel szempontjából a mérlegképes könyvelői képesítéssel egyenértékű képesítéssel rendelkezők, továbbá az okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező nem kamarai tagok nyilvántartását a Pénzügyminisztérium, a kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartását a Magyar Könyvvizsgálói Kamara vezeti. A nyilvántartás vezetésének célja annak hiteles dokumentálása, hogy a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult természetes személy rendelkezik a tevékenység végzéséhez jogszabályban előírt ismeretekkel és szakmai gyakorlattal.

(Magyar Közlöny, 2004/166. szám)

Országkockázat tőkekövetelménye

Megváltozott az országkockázat tőkekövetelményéről szóló 16/2001. (III. 9.) PM rendelet melléklete, valamint a befektetési vállalkozások országkockázatának tőkekövetelményéről szóló 8/2002. (II. 20.) PM rendelet melléklete. Az országok és más önálló pénzügyi igazgatású területek új besorolási listáját tartalmazó 41/2004. (XI. 10.) PM rendelet alapján

- az 1. kategóriába tartozó országok:

Amerikai Egyesült Államok

Andorra

Aruba

Ausztrália

Ausztria

Bahama-szigetek

Bahrein

Barbados

Belgium

Bermuda

Botswana

Chile

Ciprus

Csatorna-szigetek (Alderney, Jersey, Guernsey, Sark)

Csehország

Dánia

Dél-afrikai Köztársaság

Dél-Korea

Egyesült Arab Emírségek

Egyesült Királyság

Észtország

Finnország

Franciaország

Görögország

Hollandia

Hongkong

Horvátország

Írország

Izland

Izrael

Japán

Kajmán-szigetek

Kanada

Katar

Kína

Kuvait

Lengyelország

Lettország

Liechtenstein

Litvánia

Luxemburg

Macau

Malajzia

Málta

Man-sziget

Mauritius

Mexikó

Monaco

Németország

Norvégia

Olaszország

Omán

Portugália

San Marino

Spanyolország

Svájc

Svédország

Szaúd-Arábia

Szingapúr

Szlovákia

Szlovénia

Tajvan

Thaiföld

Trinidad és Tobago

Tunézia

Új-Zéland

- a 2. kategóriába tartozó országok:

Azerbajdzsán

Bulgária

Cook-szigetek

Costa Rica

Egyiptom

El Salvador

Fidzsi-szigetek

Fülöp-szigetek

Guatemala

India

Jordánia

Kazahsztán

Macedónia

Marokkó

Oroszország

Panama

Peru

Románia

- a 3. kategóriába tartozó országok:

Belize

Benin

Bosznia-Hercegovina

Brazília

Burkina Faso

Gambia

Ghána

Grenada

Indonézia

Irán

Jamaica

Kamerun

Kolumbia

Lesotho

Libanon

Madagaszkár

Mali

Mongólia

Mozambik

Pakisztán

Pápua Új-Guinea

Suriname

Törökország

Ukrajna

Venezuela

Vietnam

Zöld-foki Köztársaság

- a 4. kategóriába tartozó országok:

A fel nem sorolt országok.

(Magyar Közlöny, 2004/165. szám)

Autópályadíjak 2005-től

2005. január 1-jétől emelkednek az autópályák használati díjai. A díjat meghatározott időtartamra (1 napra, 4 napra, 10 napra, 31 napra, illetve egy évre) előre, matrica megvásárlásával kell kiegyenlíteni. A matricák minden autópályán érvényesek.

A díj mértéke a gépjármű kategóriájától függ. A díjkategóriák a következők:

- D1 díjkategória: motorkerékpár, valamint a legfeljebb 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű gépjármű és mindezek bármilyen vontatmánnyal is,

- D2 díjkategória: a 3,5 tonnát meghaladó, legfeljebb 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű gépjármű, valamint gépjármű és vontatmány együttese (járműszerelvény),

- D3 díjkategória: a 7,5 tonnát meghaladó, legfeljebb 12,0 tonna megengedett legnagyobb össztömegű gépjármű, valamint gépjármű és vontatmány együttese (járműszerelvény),

- D4 díjkategória: a D1, D2 vagy D3 díjkategóriába nem sorolható valamennyi gépjármű.

A 7,5 tonnát meghaladó össztömegű autóbuszt az össztömegének megfelelő díjkategóriánál eggyel alacsonyabb díjkategóriába kell besorolni. A gépjármű és a vontatmány megengedett legnagyobb össztömegének értékét a forgalmi engedélyben szereplő hatósági bejegyzés alapján kell meghatározni.

A matrica - 25% áfát tartalmazó - ára a következő:

A D1-es díjkategóriában a 4 napos matrica január 1-jétől április 30-áig és október 1-jétől december 31-éig 1120 forint, május 1-jétől szeptember 30-áig 1460 forint lesz. A 10 napos matricáért 2300 forintot, a 31 naposért 3900 forintot, míg az éves matricáért 35 000 forintot kell fizetnie a személyautóknak.

A D4-es kategóriában jövőre megjelenik az 1 napos matrica, amelyért 2000 forintot kell majd fizetni. A további változásokat és a pótdíjak összegét a 125/2004. (X. 26.) GKM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2004/155. szám)

Európai Szabadalmi Egyezmény

Október 8-a óta hatályos a 123/2004. (X. 19.) GKM rendelet, amely módosítja az európai szabadalmak megadásáról szóló 1973. október 5-i Müncheni Egyezmény (Európai Szabadalmi Egyezmény) Díjszabályzatának kihirdetéséről szóló 45/2002. (XII. 28.) GKM rendeletet.

(Magyar Közlöny, 2004/150. szám)

Pályázati felhívás gázszerelők továbbképzésére

A gázszerelőknek 4 évente rendszeres továbbképzésen kell részt venniük. A gazdasági és közlekedési miniszter pályázatot hirdet a gázszerelők továbbképzési programjának összeállítására, a képzés megszervezésére és a vizsgáztatási jogosultság elnyerésére. A pályázaton részt vehetnek mindazok a jogi személyek (beleértve a közoktatási és felsőoktatási intézményeket és azok továbbképzéssel foglalkozó szervezeti egységeit is) és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, akik legalább 2 éve folyamatos gazdasági, képzési (TEÁOR-szám: 80.42) tevékenységet folytatnak. Az elbírálás során előnyben részesül az a pályázó, aki:

- a szakképzés (gázipari, épületgépészeti) területén szerzett többéves gyakorlattal rendelkezik,

- kiemelkedő szakmai képviselője az adott területnek,

- szakterületén együttműködik felsőoktatási intézményekkel, szakmai szervezetekkel, illetve a szakmában meghatározó gazdálkodó szervezetekkel,

- gyakorlatot szerzett a vizsgaszervezés területén,

- a továbbképzést és a vizsgáztatást országos hálózat keretében is tudja biztosítani.

A tanfolyam- és vizsgaszervezési jogosultság 2005. januártól 2008. december 31-ig érvényes. A pályázatot 2004. december 15-én, 16 óráig lehet a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Humánpolitikai Főosztályához benyújtani, vagy 2004. december 15-én 24 óráig postára adni egy eredeti és hat másolati példányban (1055 Budapest, Honvéd u. 13-15. 336. szoba).

(Magyar Közlöny, 2004/163. szám)

Vadászati törvény

Módosult a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény. A november 3-a óta hatályos 2004. évi XCIV. törvény a vadászati jog gyakorlásának, illetve hasznosításának, a vadaskerti vadászat szabályainak részbeni megváltoztatása mellett külön alcímben emeli ki a tiltott vadászati módokat és a tiltott vadászati eszközöket. Az új jogszabály szerint például tiltott vadászati eszköznek minősül:

-a mérgezett hegyű és robbanófejű nyílvessző,

- a számszeríj,

- az e törvény előírásainak meg nem felelő vadászíj, illetve nyílvessző,

-a lőfegyverre szerelt hangtompító eszköz,

-a gímszarvasra, dámszarvasra, muflonra, valamint őzre történő vadászat esetén a sörétes vadászlőfegyver.

A vadgazdálkodási bírság mértéke a korábbiakhoz képest nőtt, például a bírság mértéke trófeás vad esetében a trófea értékétől függően egyedenként legalább húszezer, legfeljebb kétmillió forint, míg nőivarú egyed és egyéb vadfaj esetében a vad fajától függően egyedenként legalább tízezer, legfeljebb kétszázezer forint lehet.

(Magyar Közlöny, 2004/150. szám)

Környezetizaj-csökkentés

A 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet kötelezi az érintett önkormányzatokat és a fő közlekedési létesítmények vezetőit, hogy stratégiai zajtérképeket készítsenek. A káros hatások értékelésével kapcsolatos szempontokat a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Az intézkedési tervben kell meghatározni azokat a zajcsökkentési vagy más, a zaj elleni védelmet célzó műszaki, szervezési, településrendezési megoldásokat és egyéb intézkedéseket (például hatósági eljárás kezdeményezését), amelyekkel megakadályozható a zaj növekedése.

(Magyar Közlöny, 2004/151. szám)

Mezőgazdasági termelők adósságrendezése

A kormány módosította a mezőgazdasági termelők éven belüli lejáratú hiteleinek adósságrendezési programjáról szóló 215/2002. (X. 17.) Korm. rendeletet. A 285/2004. (X. 27.) Korm. rendelet október 27. óta hatályos.

(Magyar Közlöny, 2004/156. szám)

Vidékfejlesztési támogatások

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter részben módosította az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot", illetve a "Helyes Gazdálkodási Gyakorlat" feltételrendszerét. A támogatható területre, illetve állatállományra vonatkozó szempontokat a 156/2004. (X. 27.) FVM rendelet mellékletei tartalmazzák.

(Magyar Közlöny, 2004/156. szám)

Nemzeti Erdőprogram

A kormány elfogadta a Nemzeti Erdőprogram 2006-2015. évi megvalósításának tervét, amelyet az alábbi célprogramok szerint kell végrehajtani:

- állami erdőgazdálkodás fejlesztése,

- magán-erdőgazdálkodás fejlesztése,

- vidék- és területfejlesztés, erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás,

- természetvédelem az erdőkben,

- modern erdővédelem,

- a fenntartható vadgazdálkodás,

- racionális fahasznosítás,

- az erdészeti igazgatás,

- kutatás, oktatás és termelésfejlesztés,

- az ember és az erdő viszonyának javítása érdekében hatékony kommunikáció az erdőről.

(Magyar Közlöny, 2004/156. szám)

Állattenyésztéssel kapcsolatos díjváltozás

Változott a tenyésztési hatóság által díjfizetés ellenében végzett feladatok köre és a fizetendő díj mértéke. A154/2004. (X. 21.) FVM rendelet rendelkezéseit október 29. óta kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2004/152. szám)

Gabona és rizs intervenciója

A gabona és rizs intervenciójáról szóló 66/2004. (IV. 29.) FVM rendeletet módosította a 160/2004. (XI. 2.) FVM rendelet. Ezek szerint az intervenciós készletek megvásárlására vonatkozó ajánlatokat az MVH Központi Hivatalához személyesen, postai úton vagy faxon kell benyújtani. Abenyújtás napjának a postára adás, illetve a fax elküldésének napja tekintendő. Az intervenciós készletek értékesítésére vonatkozó ajánlatok kizárólag akkor érvényesek, ha azokhoz igazolást mellékelnek arról, hogy az ajánlattevő a megpályázott tétel vonatkozásában az MVH letéti számláján letétbe helyezte a biztosítékot, melynek mértékét gabona esetében a Bizottság 2131/93/EGK rendelet 13. cikk 4. bekezdése, rizs esetében a Bizottság 75/91/EGK rendelet 13. cikk 4. bekezdése szerint kell meghatározni.

(Magyar Közlöny, 2004/160. szám)

Növényeken megengedett növényvédőszer-maradék

Az Európai Unió több irányelvének való megfelelés érdekében módosult a növényekben, a növényi termékekben és a felületükön megengedhető növényvédőszer-maradék mértékéről szóló 5/2002. (II. 22.) EüM-FVM együttes rendelet. A november 13-án életbe lépett 1/2004. (XI. 5.) EüM-FVM együttes rendelet melléklete tartalmazza az elfogadott új értékeket.

(Magyar Közlöny, 2004/162. szám)

Regisztrációs kötelezettség a mezőgazdaságban

Megjelent a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 155/2004. (X. 22.) FVM rendelete, amely az uniós rendeletekkel összhangban szabályozza a feldolgozott zöldség- és gyümölcstermékek támogatási rendszerét. A támogatást igénylő termelő, feldolgozó, értékesítő eleget kell, hogy tegyen az előírt regisztrációs kötelezettségnek.

(Magyar Közlöny, 2004/153. szám)

Az intervenciós gabonaraktárak és rizsraktárak követelményei

Az intervenciós gabonaraktárakkal és rizsraktárakkal szembeni új követelményeket a november 1-jétől hatályos 158/2004. (X. 29.) FVM rendelet és melléklete tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2004/158. szám)

Mezőgazdasági export Unión kívüli országba

A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek exportjával kapcsolatos a 309/2004. (XI. 13.) Korm. rendelet, amely kimondja: a Magyarországról induló és az Európai Unió valamely tagállamát nem érintő kiszállítás esetén a kilépés tényét igazoló nemzeti okmány a Bizottság 1993. július 2-i, a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelete által meghatározott T5 ellenőrző okmány.

(Magyar Közlöny, 2004/168. szám)

Állatorvosi bizonyítványok

Az Európai Unió irányelveiben meghatározott állatorvosibizonyítvány-mintákat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium internetes honlapján közzé kell tenni. A 162/2004. (XI. 16.) FVM rendelet szól az állatorvosibizonyítvány-minták közzétételi rendjéről.

(Magyar Közlöny, 2004/170. szám)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. december 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére