Cégek, szervezetek képviselete

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. december 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 80. számában (2004. december 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Az üzleti életben különös jelentőséggel bír annak ismerete, ki írhat alá a cégek, szervezetek nevében. Cikkünk a törvényes, illetve a meghatalmazáson alapuló képviselet szabályait ismerteti, de szól a cégjegyzés formáiról, valamint az álképviseletről is.

A jogi személyek, illetve azok a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, amelyek saját nevük alatt jogokat szerezhetnek, és kötelezettségeket vállalhatnak (például a közkereseti és a betéti társaság), a képviselőjükön keresztül lépnek kapcsolatba az üzleti partnerekkel, a hatóságokkal. Kifelé tehát ők testesítik meg a szervezetet. Ez az úgynevezett szervezeti képviselet, amely a törvényes képviselet egyik formája. Az adott szervezetre vonatkozó jogszabály rendelkezik arról, hogy ki (vagyis milyen tisztséget betöltő személy) rendelkezik képviseleti jogosultsággal.

A szervezeti képviselettől élesen meg kell különböztetni az úgynevezett meghatalmazáson alapuló képviseletet, amikor a képviseleti jogosultságot nem valamely jogszabály rendelkezése, hanem a képviselet és a képviselő közötti megállapodás (megbízás, meghatalmazás) keletkezteti. A szervezeti képviseletnél is általában megtaláljuk a megbízást mint aktust, ugyanis a törvényes képviseletre jogosító tisztségre valakit meg kell választani, ki kell jelölni, az ilyen megbízatást el kell fogadni. Ez azonban nem keverendő össze a meghatalmazáson alapuló képviselettel.

A gazdasági kapcsolatokban igen fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy az üzleti partnerünk képviseletében fellépő személy törvényes vagy meghatalmazáson alapuló képviselő-e, illetve hogy képviselő-e egyáltalán. Az alábbiakban ezért a legfontosabb szervezetenként áttekintjük a szervezeti képviseletet, illetve azt, hogy milyen forrásból szerezhetünk ismereteket arról, hogy a képviselő valójában az-e, akinek mondja magát.

A jogi személy képviseletéről általában

Erre irányadó jogszabályok szerint jogi személyek az állami, önkormányzati, gazdasági, társadalmi és más egyéb szervezetek. A jogi személy jogképes. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek. A jogi személy létrejöttének és megszüntetésének feltételeit a jogszabály a jogi személy egyes fajtáihoz képest állapítja meg. Jogi személyt jogszabály is létesíthet. A jogi személy létesítéséről szóló jogszabályban, határozatban vagy okiratban meg kell állapítani a jogi személy nevét, tevékenységét, székhelyét és - ha erről külön jogszabály nem rendelkezik - képviselőjét.

Aláírás

A jogi személy nevében aláírásra a jogi személy képviselője jogosult. Ha nem ő az aláíró, és jogszabály a nyilatkozat érvényességéhez írásbeli alakot kíván, két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. A bankszámla felett való rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. Jogszabály ezektől a rendelkezésektől eltérhet.

Ha jogszabály a jogi személy létrejöttét nyilvántartásba vételhez köti, a bejegyzett körülmények megváltoztatása harmadik személyek irányában csak akkor hatályos, ha a változást a nyilvántartásba bevezették. Ennek a képviselet kapcsán is külön jelentősége van.

A szervezeti egység képviselete

Ha a jogszabály vagy - annak felhatalmazása alapján - az alapító határozat vagy okirat másként nem rendelkezik, a jogi személy szervezeti egysége (gyáregysége, fiókja, telepe, üzeme, irodája, helyi kirendeltsége vagy csoportja, alapszerve, szakosztálya stb.) nem jogi személy. A szervezeti egység vezetője az egység rendeltetésszerű működése által meghatározott körben a jogi személy képviselőjeként jár el. (Jogszabály, alapító határozat vagy okirat ettől eltérően rendelkezhet.)

Képviselet az egyes szervezeteknél

Állami vállalat

Az állami vállalat jogi személy, amelyet az igazgató képvisel. E jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a vállalat dolgozójára ruházhatja át. Az állami vállalat általános vezetését a vállalati tanács, vagy a vállalat dolgozóinak közgyűlése, küldöttgyűlése, illetőleg az igazgató látja el. Atestületi hatáskörbe nem tartozó ügyekben az igazgató önállóan és egyéni felelősséggel jár el.

Költségvetési szerv

A költségvetési szerv jogi személy. Aköltségvetési szerv képviseletét a szerv vezetője látja el, aki e jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve, a szerv dolgozójára ruházhatja át.

Egyes jogi személyek vállalata

Az igazgató képviseli a vállalatot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. E jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a vállalat dolgozóira ruházhatja át. A képviseleti, illetőleg az aláírási jogosultságot a képviseleti könyvben kell nyilvántartani.

Alapítvány

Az alapítvány jogi személy. Az alapító - az alapító okiratban - kijelölheti az alapítványt kezelő szervet, illetőleg ilyen célra külön szervezetet is létrehozhat. A kezelő szerv (szervezet) az alapítvány képviselője. Az alapító az alapító okiratban úgy is rendelkezhet, hogy a kezelő szerv (szervezet) vagy annak tagja kijelölése meghatározott időtartamra vagy feltétel bekövetkezéséig áll fenn. E rendelkezés azonban az időtartam lejárta, illetve a feltétel bekövetkezése esetén is csak az új kezelő szerv (szervezet), illetve az új tag kijelölésének bírósági nyilvántartásba vételével egyidejűleg válik hatályossá.

Ha az alapító az alapítvány kezelésére külön szervezetet hoz létre, az alapító okiratban rendelkeznie kell annak öszszetételéről, és meg kell jelölnie az alapítvány képviseletére jogosult személyt, ha pedig a képviseletre többen jogosultak, úgy a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetőleg terjedelmét is. A képviseleti jog korlátozása jóhiszemű harmadik személy irányában hatálytalan. Az alapító az alapító okiratban úgy is rendelkezhet, hogy a kezelő szerv (szervezet) az alapítvány alkalmazottjának képviseleti jogot biztosíthat, megjelölve a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetőleg terjedelmét.

Nyilvántartás

Az alapítványokat a megyei bíróságok veszik nyilvántartásba. Az alapítvány a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre. Az alapítvány tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg. A nyilvántartás tartalmazza az alapítvány kezelő szerve (szervezete) tagjainak, valamint az alapítvány képviselőjének nevét, lakóhelyét. A nyilvántartás fennálló, illetve törölt adatai, valamint a bírósághoz benyújtott iratok nyilvánosak - ideértve a még el nem bírált kérelmet és mellékleteit is -, azokat bárki megtekintheti és azokról feljegyzést készíthet.

A nyilvántartásba bejegyzett adatok változását - a változástól számított hatvan napon belül - a bíróságnak be kell jelenteni.

Polgári jogi társaság

A polgári jogi társaságban az ügyek vitelére minden tag jogosult. Az ügyvitelre jogosult tagot jogosultnak kell tekinteni arra is, hogy az ügyvitel körében a többi tagot képviselje. A képviseleti jogot a tagok többsége akkor is megvonhatja, ha a képviselőt a társasági szerződés rendelte ki. Valamely tag nem megfelelő ügyvitele ellen a többi tag tiltakozhat; a vitát a tagok többsége dönti el. Egyhangú döntés szükséges azonban a társasági szerződéstől való eltéréshez, továbbá a társaság rendes működése körét meghaladó ügyekben.

A tag közreműködését meghatározott ügyek intézésében a többi tag egyhangú határozattal kizárhatja. (Az egyes ügyek intézéséből vagy a képviseletből kizárt tag a társaság minden ügyét ellenőrizheti, az ezzel ellenkező megállapodás semmis.)

Építőközösség

Az építőközösség ügyeinek vitelére és ennek körében a képviseletre az jogosult, akit a szerződésben kijelöltek; megbízatásának terjedelmét az építőközösséget létrehozó szerződés határozza meg. (A nem megfelelő ügyvitel ellen vagy a képviselet gyakorlása miatt a tagok tiltakozhatnak, e vitát a tagok többsége dönti el.) Az ügyek vitelére és a képviseletre való jogosultságot a tagok többsége megvonhatja.

Szövetkezet

A szövetkezetet az igazgatóság elnöke vagy az alapszabályban meghatározott igazgatósági tag képviseli. Más tag vagy munkavállaló az alapszabály felhatalmazása alapján képviselheti a szövetkezetet.

Az igazgatóság elnöke vagy a képviseleti joggal rendelkező igazgatósági tag cégjegyzési joga - törvény eltérő rendelkezése hiányában - önálló. Más tag vagy munkavállaló cégjegyzésének érvényességéhez két képviseleti jogkörrel rendelkező személy együttes aláírása szükséges.

Az alapszabályban meghatározott esetekben a közgyűlés vagy a felügyelőbizottság határozata korlátozhatja az igazgatóság képviseleti jogát. A korlátozás jóhiszemű harmadik személyekkel szemben hatálytalan. A korlátozás megsértéséből eredő károkért az igazgatóság tagjai a szövetkezettel szemben egyetemlegesen felelnek.

Önkormányzat

A helyi önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. A megyei önkormányzat szintén jogi személy. Feladatait és hatáskörét a közgyűlés látja el. A megyei önkormányzatot a közgyűlés elnöke képviseli.

Erdőbirtokossági társulat

Az erdőbirtokossági társulatot harmadik személyekkel szemben és a hatóságok előtt az elnök képviseli. Az alapszabályban kell meghatározni a képviseletre jogosult további tisztségviselőket.

Társadalmi szervezetek

A társadalmi szervezet, a társadalmi szervezetek szövetsége, továbbá - ha az alapszabály így rendelkezik - a társadalmi szervezetek szervezeti egysége jogi személy. A társadalmi szervezetnek az a szervezeti egysége nyilvánítható jogi személlyé, amelynek önálló ügyintéző és képviseleti szerve van, valamint a működéséhez szükséges vagyonnal (önálló költségvetéssel) rendelkezik. A társadalmi szervezet alapításához az szükséges, hogy legalább tíz alapító tag a szervezet megalakítását kimondja, alapszabályát megállapítsa, ügyintéző és képviseleti szerveit megválassza. A társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szervének bármely magyar állampolgár, továbbá letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár tagja lehet, amennyiben a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva.

Nyilvántartás

A társadalmi szervezet nyilvántartásba vételére irányuló kérelmet a társadalmi szervezet képviseletére jogosult személy köteles benyújtani a társadalmi szervezet székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz, illetőleg a Fővárosi Bírósághoz. A nyilvántartásba bejegyzett adatok változását - a változástól számított hatvan napon belül - a bíróságnak be kell jelenteni. A nyilvántartás tartalmazza a társadalmi szervezet képviselőjének nevét, lakóhelyét. A nyilvántartás fennálló, illetve törölt adatai, valamint a bírósághoz benyújtott iratok nyilvánosak, ideértve a még el nem bírált kérelmet és mellékleteit is, azokat bárki megtekintheti és azokról feljegyzést készíthet.

Törvényes képviselet a gazdasági társaságoknál

Vezető tisztségviselők

A Gt. szerint a gazdasági társaságot a vezető tisztségviselők képviselik harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. Amennyiben tehát valakit vezető tisztségviselővé választanak, a törvény erejénél fogva képviselheti a céget. E képviseleti jog terjedelmét azonban a tagság akarata befolyásolhatja.

A képviseleti jog korlátozása

A vezető tisztségviselők képviseleti jogát ugyanis a társasági szerződés korlátozhatja, illetve több vezető tisztségviselő között megoszthatja. A korlátozás történhet például úgy, hogy a tulajdonosok bizonyos értékhatárhoz kötik a képviseleti jogot.

A képviseleti jog korlátozása harmadik személyekkel szemben ugyanakkor nem hatályos, így a cégnek azokért a kötelezettségekért is helyt kell állnia, amelyeket a vezető tisztségviselője a képviseleti jogát túllépve vállalt a társaság nevében. A hitelezőnek elegendő csupán azt bizonyítani, hogy a cég nevében fellépő személy vezető tisztségviselő. A képviseleti jog korlátozása a cég belügye, a társaság nem hivatkozhat a képviseleti jog hiányára. (Más kérdés, hogy a hatáskörét túllépő vezető tisztségviselő felelősséggel tartozik a cég tulajdonosaival szemben.)

Közkereseti társaság

A közkereseti társaságot az üzletvezetésre jogosult tagok képviselik, és a társasági szerződésben foglaltaknak megfelelően gyakorolják cégjegyzési jogukat. A társasági szerződés eltérő rendelkezésének hiányában a közkereseti társaság üzletvezetésére mindegyik tag jogosult. Minthogy a kkt.-nak jogi személy is tagja lehet, ilyenkor nem érvényesül az a törvényi korlátozás, miszerint vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet, illetve hogy vezető tisztségviselői feladat csak személyesen látható el, képviseletnek nincs helye. (Itt jegyezzük meg, hogy - az előbbiek miatt - a kkt.-ra az a szabály sem vonatkozik, hogy a vezető tisztségviselőket határozott időre, de legfeljebb öt évre kell megválasztani, illetve a társasági szerződésben kijelölni.) A társaság jogi személy tagja az üzletvezetést a saját szervezeti képviseletére jogosult természetes személy útján látja el. Természetesen a vezető tisztségviselőkre vonatkozó személyi előírásokat az üzletvezetéssel megbízott tagra és a jogi személy tag képviselőjére alkalmazni kell.

A társasági szerződésben a tagok egy vagy több tagot is megbízhatnak az üzletvezetéssel, ebben az esetben a többi tag üzletvezetésre nem jogosult, így törvényes képviseleti joga sincs. Ilyenkor tehát a képviseleti jog hiányáról, és nem korlátozásáról van szó. A képviseleti joggal egyáltalán nem rendelkező tagnak a cég nevében tett nyilatkozatai érvénytelenek.

Az üzletvezetésre jogosult tagok mindegyike önállóan járhat el. Az üzletvezetésre jogosult tag a másik ilyen tag tervezett intézkedése ellen tiltakozhat. Ebben az esetben az intézkedés - a halaszthatatlan intézkedések kivételével - mindaddig nem tehető meg, amíg arról a tagok gyűlése nem határoz.

A társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy több üzletvezetésre jogosult tag csak együttesen járhat el. Egyetértés hiányában bármelyikük jogosult az adott kérdésben a tagok gyűlésének a döntését kérni. A halaszthatatlan intézkedéseket azonban az üzletvezetésre jogosult tagok önállóan is megtehetik. Az ilyen intézkedésről a többi üzletvezetésre jogosult tagot haladéktalanul tájékoztatni kell. Az említett esetekben a képviseleti jog túllépése szintén hatálytalan a harmadik személyekkel szemben.

Betéti társaság

A betéti társaság képviseleténél a kültag jogállását érdemes megvizsgálnunk. A beltagokra ugyanis ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a közkereseti társaság tagjaira. A Gt. szerint a kültag főszabály szerint nem jogosult a társaság üzletvezetésére és képviseletére. Ha azonban a kültag neve szerepel a társaság cégnevében, úgy a kültag a beltaggal azonos módon - tehát korlátlanul és a többiekkel egyetemlegesen - felel a cég tartozásaiért. Ilyenkor a kültag a képviseleti jogosultság szempontjából is egy tekintet alá esik a beltaggal.

Közös vállalat

A közös vállalat ügyvezetését és képviseletét az igazgató látja el (a társasági szerződés, továbbá az igazgatótanács határozatainak keretei között).

Korlátolt felelősségű társaság

A társaság ügyeinek intézését és a társaság képviseletét a tagok vagy kívülálló személyek köréből választott egy vagy több ügyvezető látja el. A társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy valamennyi tag jogosult az ügyintézésre és képviseletre (ilyenkor őket kell ügyvezetőknek tekinteni).

Részvénytársaság

A részvénytársaság ügyvezetését - a zártkörűen működő részvénytársaság alapító okiratának eltérő rendelkezése hiányában - az igazgatóság látja el, és az igazgatóság tagjai minősülnek vezető tisztségviselőnek. (Az igazgatóság legalább három, legfeljebb tizenegy természetes személy tagból áll. Elnökét maga választja tagjai közül. Az igazgatóság elnökének, illetve tagjának tisztsége erre irányuló munkaviszony keretében nem látható el.)

Az igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja. Az igazgatóság tagjainak egymás közötti feladat- és hatáskörmegosztásáról az igazgatóság által elfogadott ügyrendben kell rendelkezni.

A zártkörűen működő részvénytársaság alapító okirata úgy is rendelkezhet, hogy igazgatóság választására nem kerül sor, és az igazgatóság jogait a vezérigazgató gyakorolja.

Egyesülés

Az egyesülés ügyvezetését és képviseletét az igazgató látja el (a társasági szerződés, továbbá az igazgatótanács határozatainak keretei között). Az igazgatótanács az egyesülés vezető állású dolgozóival kapcsolatos egyes munkáltatói jogok gyakorlását saját egyetértéséhez kötheti.

Képviseleti joggal rendelkező dolgozók

A céget nem csak a vezető tisztségviselők képviselhetik, hanem bizonyos esetekben a munkavállalói is. (Itt most hangsúlyozottan az általános képviseletről beszélünk, ettől lényegesen különbözik az úgynevezett eseti jellegű képviselet, amelyet a cikk későbbi részében ismertetünk.) Az ilyen képviseleti jogot a dolgozó másra nem ruházhatja át.

Cégvezető

A gazdasági társaság legfőbb szerve az általa kijelölt munkavállalót általános jellegű képviseleti joggal ruházhatja fel. Az ilyen képviseleti joggal rendelkező dolgozót cégvezetőnek hívjuk. Ha a gazdasági társaság a székhelyétől eltérő telephelyen vagy fióktelepen is folytat tevékenységet, több cégvezető is kijelölhető. (Cégvezetővé az a munkavállaló jelölhető ki, aki egyébként megfelel a vezető tisztségviselőkre vonatkozó követelményeknek.)

A cégvezető a feladatát önállóan - a vezető tisztségviselők utasításainak megfelelően - látja el. Ha a cégvezető a vezető tisztségviselő által adott utasítás jogszerűségét vagy célszerűségét vitatja, a felügyelőbizottsághoz fordulhat.

Képviseletre feljogosított munkavállaló

A vezető tisztségviselők az ügyek meghatározott csoportjaira nézve képviseleti joggal ruházhatják fel a gazdasági társaság munkavállalóit.

Cégjegyzés

A képviseleti joghoz szorosan hozzátartozik a cégjegyzés mint a képviseleti jog gyakorlásának formája. A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultság. A cégjegyzés módja önálló vagy együttes. Kettőnél több cégjegyzésre jogosult esetén úgy is rendelkezni lehet, hogy egyes jogosultakat önálló, más jogosultakat együttes cégjegyzési jog illet meg, vagy az egyik aláíró mindig meghatározott személy.

A gazdasági társaság cégjegyzése a társaság iratain úgy történik, hogy a társaság képviseletére jogosultak az iratokat a gazdasági társaság cégneve alatt - hiteles cégaláírási nyilatkozatuknak megfelelően - saját névaláírásukkal látják el. Ha a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) ettől eltérően nem rendelkezik, a gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek és a cégvezetőnek a cégjegyzési joga - a bankszámla feletti rendelkezés tekintetében is - önálló, az egyéb képviselők cégjegyzésének érvényességéhez pedig két képviseleti joggal rendelkező személy együttes aláírására van szükség.

Társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) úgy is rendelkezhet, hogy az együttes cégjegyzési joggal rendelkező vezető tisztségviselő egy képviseletre feljogosított munkavállalóval együttesen jegyezheti a céget.

A cégjegyzésre vonatkozó szabályok megsértése azzal jár, hogy az adott nyilatkozat érvénytelen lesz. Felvetődhet a kérdés, hogy a cégjegyzés, illetve a képviseleti jog korlátozása összekapcsolható például úgy, hogy a társasági szerződés szerint az ügyvezető bizonyos értékhatár alatti ügyleteknél önállóan, míg a felett más ügyvezetővel közösen jegyezheti a céget. Álláspontunk szerint ez a Gt. rendelkezéseiből még levezethető lenne, ám a cégnyilvántartásra vonatkozó törvény (Ctv.) kategorikusan elveti ezt a megoldást, amikor úgy rendelkezik, hogy ugyanaz a személy csak egyféle módon - vagy önállóan, vagy mással együttesen - jegyezheti a céget.

A cégjegyzés módjától eltérő képviselet

A képviselet, valamint a cégjegyzés módja azonos, a létesítő okirat azonban meghatározott ügyekben a cégjegyzés módjától eltérő képviseletre adhat felhatalmazást. Mind az önálló, mind az együttes képviselet (cégjegyzési jog) korlátozható, a korlátozás azonban harmadik személyekkel szemben hatálytalan.

Címpéldány

A cégjegyzésre jogosultnak a cég nevében olyan módon, illetve formában kell aláírnia, ahogyan azt a hiteles cégaláírási nyilatkozat (címpéldány) tartalmazza. A közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányon - a létesítő okiratban foglaltakkal egyezően - fel kell tüntetni a cég nevét, a cégjegyzésre jogosult nevét, lakóhelyét, anyjának leánykori nevét, a cégjegyzésre jogosult tisztségét, a cégjegyzés módját, valamint a cégjegyzésre jogosult aláírási mintáját.

Írásbeli képviselet, levelezés

A cég bejegyzését követően a cég írásbeli képviselete, illetve hivatalos levelezése során fel kell tüntetni a céget nyilvántartó cégbíróság nevét, a cég nevét és székhelyét, a cég cégjegyzékszámát, valamint szükség szerint a cég felszámolására, illetve végelszámolására utaló toldatot. (A cég - választása szerint - feltüntetheti a jegyzett tőkéjét is. Ebben az esetben azonban a cégjegyzékben szereplő jegyzett tőke feltüntetése mellett meg kell jelölni annak ténylegesen rendelkezésre bocsátott összegét is.)

A törvényes képviselet a cégjegyzékben

A cégjegyzék tartalmazza többek között

- a képviselet módját (önálló vagy együttes),

- a cég képviseletére jogosultak nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), valamint tisztségét, e jogviszonyuk keletkezésének időpontját, határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját is,

- a felszámolás kezdő időpontját és befejezését (külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a külföldi vállalkozás fizetésképtelenségére, illetve felszámolására vonatkozó eljárás megindítását és befejezését is, feltüntetve a külföldi vállalkozás felszámolójának nevét, lakóhelyét, illetve székhelyét),

- a végelszámolás megindítását és befejezését (külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a külföldi vállalkozás végelszámolásának megindítását és befejezését, valamint a külföldi vállalkozás végelszámolójának nevét, lakóhelyét, illetve székhelyét).

A cégjegyzék közhitelességéhez kapcsolódó garanciális szabály, hogy ha a cég a képviseletére jogosult személyre vonatkozó adatokat a cégbíróságnak bejelentette, és azokat a cégbíróság nyilvánosságra hozta, a képviselő megválasztásával vagy kinevezésével kapcsolatos jogszabálysértésre harmadik személlyel szemben a cég csak akkor hivatkozhat, ha bizonyítja, hogy a harmadik személynek a jogszabálysértésről tudomása volt. Ellenkező esetben a harmadik személlyel szemben a cég felel a jogellenes megválasztással vagy kinevezéssel esetlegesen okozott kárért.

A közzététel megtörténtét követően a cég nem hivatkozhat harmadik személlyel szemben arra, hogy a bejegyzett képviselő a hatáskörét túllépve járt el.

Szerződéses képviselet

A cég törvényes képviselője eseti meghatalmazást adhat másnak arra, hogy eljárjon a cég nevében. A Ptk. szerint ugyanis más személy (képviselő) útján is lehet szerződést kötni, vagy más jognyilatkozatot tenni, kivéve ha jogszabály szerint a jognyilatkozat csak személyesen tehető meg. (Cselekvőképes személyt korlátozottan cselekvőképes személy is képviselhet.) A képviselő cselekménye által természetesen ilyen esetben is a képviselt válik jogosítottá, illetőleg kötelezetté.

A képviselő nem járhat el, ha a szemben álló vagy ellentétesen érdekelt fél ő maga vagy olyan személy, akit ugyancsak ő képvisel. Ha azonban a képviselő jogi személy, a képviselt kifejezett engedélye alapján érdekellentét esetében is eljárhat.

Meghatalmazás

Képviseleti jogot - a törvényen, a hatósági rendelkezésen és az alapszabályon alapuló képviseleten felül - a képviselőhöz, a másik félhez vagy az érdekelt hatósághoz intézett nyilatkozattal lehet létesíteni. Ez a nyilatkozat a meghatalmazás, amely lehet eseti (egy jognyilatkozatra, egy ügyre vonatkozó), illetve általános. Utóbbi nem keverendő össze a korábban ismertetett törvényes képviselettel. Itt ugyanis nem a képviselet, hanem a meghatalmazás általános, vagyis a meghatalmazott - a meghatalmazás keretein belül - ismétlődően jogosult a képviseletre, a képviselő nyilatkozataihoz nincs szükség mindig külön meghatalmazásokra.

A meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján kötendő szerződésre előír. Az általános meghatalmazás csak írásban érvényes.

A meghatalmazás megszűnése

A meghatalmazás eltérő kikötés hiányában visszavonásig érvényes. A viszszavonás jóhiszemű harmadik személy irányában csak akkor hatályos, ha azt közölték az illetővel. A visszavonás jogáról érvényesen nem lehet lemondani.

A meghatalmazás bármelyik fél halálával megszűnik.

Álképviselet

Aki képviseleti jogkörét jóhiszeműen túllépi, vagy anélkül, hogy képviseleti joga volna, más nevében szerződést köt, és eljárását az, akinek nevében eljárt, nem hagyja jóvá, köteles a vele szerződő félnek a szerződés megkötéséből eredő kárát megtéríteni. A bíróság azonban a szerződés megkötéséből eredő kár megtérítése alól mentesítheti, különösen, ha korábban képviselő volt, és képviseleti jogának megszűnéséről a szerződéskötéskor hibáján kívül nem tudott.

A rosszhiszemű álképviselő ezzel szemben teljes kártérítéssel tartozik.

Ki képviseli az államot? * Az állam - mint a vagyoni jogviszonyok alanya - jogi személy. Az államot a polgári jogviszonyokban - ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - a pénzügyminiszter képviseli; ezt a jogkörét más állami szerv útján is gyakorolhatja, vagy más állami szervre ruházhatja át. (A kártérítési, megtérítési és kártalanítási kötelezettség, valamint a jóhiszemű személyek irányában vállalt szerződéses kötelezettség az államot költségvetési fedezet hiányában vagy az e célra biztosított költségvetési fedezetet meghaladó mértékben is terheli.)

Általános kereskedelmi meghatalmazott * Áru adásvételével vagy egyéb szolgáltatás nyújtásával rendszeresen foglalkozó jogi személynek az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben dolgozó alkalmazottat és tagot - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik, vagy a körülményekből más nem következik - az ott szokásos szerződések megkötésénél és lebonyolításánál a jogi személy képviselőjének kell tekinteni. A bírói gyakorlat szerint nemcsak a jogi személy alkalmazottját vagy tagját, hanem minden olyan személyt is képviselőnek kell tekinteni, aki az ott szokásos szerződések megkötésénél, lebonyolításánál közreműködik. A látszatban bízó jóhiszemű vevő védelme érvényesül akkor is, ha az áru adásvételével foglalkozó jogi személy alkalmi megbízása alapján tevékenykedő személy vesz részt az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben, az ott szokásos szerződés megkötésénél. * Nem minősül a gazdasági társaság szokásos tevékenységének a saját tagjával adásvételi szerződés kötése, ezért - ha az ilyen ügylethez a társaság taggyűlési határozattal nem járult hozzá - a szerződés érvénytelensége állapítható meg. Az alkalmazott és a tag jogkörének korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan, kivéve ha a korlátozásról tudott vagy tudomást szerezhetett volna.

A képviselő károkozása

* A képviselő eljárása során kárt okozhat másoknak. Kérdés, kit terhel ilyenkor a kárfelelősség. A Ptk. szerint ha az alkalmazott a munkaviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a károsulttal szemben a munkáltató felelős. E szabályt kell alkalmazni akkor is, ha szövetkezet tagja okoz a tagsági viszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt. * A megbízott által ilyen minőségben okozott kárért a károsult harmadik személlyel szemben a megbízó a megbízottal egyetemlegesen felelős. Mentesül azonban a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy őt a megbízott megválasztásában, utasításokkal ellátásában és felügyeletében mulasztás nem terheli. (Ez a szabály a fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytató személyek felelősségére nem vonatkozik.) Állandó jellegű megbízási viszony esetében, továbbá ha a megbízó és a megbízott egyaránt gazdálkodó szervezet, a bíróság a károsult és a megbízó viszonyában az alkalmazottak károkozásáért való felelősség szabályait is alkalmazhatja. * Az általános polgári jogi kárfelelősség szabályai szerint felel az általa okozott kárért a megbízott a megbízóval, a képviselt személlyel munkaviszonyban nem álló képviselő pedig a képviselettel szemben. A megbízó vagy a képviselt személy az általa harmadik személynek nyújtott kártérítés fejében ugyancsak e szerint követelhet megtérítést a megbízottól, illetőleg a képviselőtől. Az alkalmazott és munkáltató közti ilyen igényekre a Munka Törvénykönyvének szabályai, szövetkezet és tagja közti ilyen igényekre pedig a szövetkezeti jogszabályok rendelkezései az irányadók

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. december 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére