Közösségen belüli termékbeszerzés és termékértékesítés adókötelezettsége
Adókötelezettség
Közösségen belülről történő termékbeszerzés címen azok az ellenérték fejében megvalósuló termékbeszerzések adókötelesek, amelyeknél a terméket az eladó vagy a vevő, vagy megbízásukból harmadik személy a termék feladásának, elfuvarozásának helye szerinti tagállamból másik tagállam területére fuvarozza el, és a termékértékesítést teljesítő más tagállamban közösségi adószámmal rendelkező adóalany a nyilvántartásba vétel helye szerinti tagállam joga alapján nem választott alanyi adómentességet.
Adóalap, adómérték
A termékbeszerzés teljesítésének megállapítása során (is) a belföldön történt ügyletek teljesítésére vonatkozó szabályok alkalmazandóak. Az adó alapja is a belföldön teljesített ügyletekhez hasonlóan állapítandó meg, az adó alapjára 25 százalékos mértékű áfa számítandó fel akkor, ha a termék nem tartozik az áfatörvény előírásai szerint más adómérték alá, vagy nem minősül adómentesnek, illetve adómentes Közösségen belüli termékbeszerzésnek.
Vásárlás közösségi adószám nélkül
Amennyiben a külön kedvezményben nem részesített gazdálkodó EU-s tagállamban közösségi adószám nélkül vásárol (és így ott megfizeti a helyi áfát), de az ügylet megfelel az Áfa-tv. 7/A §-a szerinti Közösségen belülről történő termékbeszerzés feltételeinek, úgy Magyarországon is keletkezik áfafizetési kötelezettsége. Ebben az esetben meg kell kísérelni a vevő országában fizetett áfa visszaigénylését.
Közösségen belüli termékbeszerzés feltételei
A Közösségen belülről történő termékbeszerzés feltételeit – mint említettük – az Áfa-tv. 7/A §-a tartalmazza. Ennek egyik meghatározó feltétele az a (3) bekezdésben nevesített feltétel, miszerint a terméknek a feladása helye szerinti tagállamból másik tagállam területére kell eljutnia. Ennek igazolására abban az esetben, ha a terméket harmadik fél fuvarozza el, elegendő a nemzetközi CMR fuvarlevél másolati példánya. Egyéb esetben ajánlott a CMR fuvarlevél beszerzése (mint ahogy ez például Ausztriában is gyakorlat), viszont ez önmagában még kevés. Szükségesek még a bevételezést igazoló egyéb iratok is (raktárbevételi jegy, igazolás arról, hogy a vevő a tételt a könyvviteli rendszerében szerepelteti). Ugyanígy kell eljárni a gyűjtőfuvarok esetén is, mikor egy szállítmányban több összegyűjtött fuvar teljesül.
Fuvarköltségek elszámolása
Adóalapba tartozó költségek
Az olyan járulékos költségek (például a fuvarköltség), amelyeket a terméket értékesítő fél nyújt a megrendelő részére, az Áfa-tv. 22. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján az adó alapjába beletartoznak, még akkor is, ha az különmegállapodáson alapul, és esetleg a szállító azt külön számlán számlázza le.
Adóalapba nem tartozó költségek
Az olyan fuvarköltség, amelyet a megrendelő más külföldi fuvarozótól rendel meg, nem képezi részét a közösségi beszerzés adóalapjának (például a magyar megrendelő által külföldi fuvarozótól megrendelt fuvar esetén, a fuvarköltségről szóló számla áfát nem fog tartalmazni, ezt a belföldi megrendelő a külfölditől igénybe vett szolgáltatásként, külön, a 26. sorban szerepelteti az áfabevallásban, és nem a Közösségen belüli termékbeszerzés adóalapjaként).
Áfával terhelt fuvarköltség
A belföldi fuvarozótól megrendelt fuvar esetén a fuvarköltséget áfával terhelten számlázzák ki, ezért ez az ügylet az áfabevallásban a fizetendő oldalon nem szerepeltetendő, az csak a 44. sorban szerepelhet akkor, ha az adó levonható. Ez a tétel szintén nem jelenhet meg a közösségi termékbeszerzés soron a bevallásban.
Fuvarköltség a vevő oldalán
A Közösségen belüli termékértékesítéshez kapcsolódó járulékos költségek (például a fuvarköltség) az adó alapjába tartoznak, amennyiben ennek nyújtója az eladó – az előzőekben erre már utaltunk. Ha a vásárló gondoskodik a fuvarról, akkor az már nem lesz része a termékértékesítés adóalapjának.
A fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékek értékesítése
A fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékek értékesítésének szabályozása speciális. Amennyiben a termék fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgál, az ilyen termék értékesítése esetén a teljesítés helyénekazt a helyet kell tekinteni, ahol afel- vagy összeszerelés ténylegesen történik.
Tehát, ha egy osztrák adóalany olyan terméket értékesít, amit össze kell szerelni, és ez Magyarországontörténik, akkor nem a Közösségen belüli termékértékesítés szabályait kell alkalmazni. E szabályozásalapján az adófizetési kötelezettség ebben az esetben hazánkban keletkezik.
Az adó alanya
A fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termék értékesítése esetén az adót a terméket saját nevében beszerző adóalany fizeti (vagyis a fordított adózás szabályait kell alkalmazni), ha a terméket értékesítő adóalany gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye közül az, amely a teljesítéssel a legközvetlenebbül érintett, másik tagállamban vagy harmadik ország területén van. Folytatva a fenti példát, az adott esetben a termékértékesítés után a magyar megrendelő fizeti meg az adót.
Szolgáltatásnyújtás áfakötelezettsége
A szolgáltatások adóztatását illetően a legfontosabb ismérv, amelyben tisztán kell látni, a szolgáltatások teljesítési helye, hisz ez határozza meg azt, hogy az adott esetben keletkezik-e adófizetési kötelezettség, avagy sem. Másként fogalmazva, az adófizetési kötelezettség a szolgáltatás teljesítési helye szerinti országban keletkezik.
A teljesítési hely meghatározása
Főszabály szerint a teljesítési hely az, ahol a szolgáltatást nyújtó gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye van. Az általánostól eltérő eseteket a törvény tételesen felsorolja. Például az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásoknál a teljesítés helyét az ingatlan fekvése határozza meg. Személyszállításnál és teherközlekedésnél az az útvonal számít, amelyet a szolgáltatásnyújtás teljesítése során ténylegesen megtesznek.
Bizonyos esetekben a szolgáltatás tényleges végzésének helye határozza meg a teljesítés helyét, ismét más esetekben a teljesítési helyet a szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany székhelye, illetve állandó telephelye, ezek hiányában pedig állandó lakóhelye, vagy szokásos tartózkodási helye határozza meg.
Akkor járunk el helyesen, ha először megnézzük, hogy az adott szolgáltatást nevesíti-e a jogalkotó a kivételek között. Ha igen, akkor az ott leírtak szerint járunk el, ha nem, akkor a főszabály az irányadó.
Speciális szabályok
Egyes Közösségen belüli szolgáltatásokra az előzőektől eltérő szabályok érvényesülnek. Ezek a teherközlekedés, az ahhoz járulékosan kapcsolódó szolgáltatások, azok közvetítése, valamint a termékek szerelése, javítása, termékhez kapcsolódó szakértői tevékenység, illetve ezek közvetítése.
A Közösségen belüli közlekedésnél főszabályként a teljesítés helye az indulási hely. Abban az esetben viszont, ha szolgáltatás megrendelője az indulási helytől eltérő tagállamban nyilvántartásba vett adóalany, ekkor a megrendelő tagállamában van a teljesítési hely. Hasonló módon határozhatjuk meg a teljesítés helyét a teherközlekedéshez járulékosan kapcsolódó szolgáltatások, illetve a teherközlekedés közvetítése esetében is.
Eltérő szabályok vonatkoznak a Közösségen belüli termék szerelésére, javítására, karbantartására, felújítására, átalakítására, megmunkálására. Ugyanez igaz a termékhez közvetlenül kapcsolódó szakértői tevékenységekre is. A felsorolt szolgáltatásoknál a teljesítés helyét a tevékenység végzésének tényleges helye határozza meg. Azonban, ha a megrendelő a tevékenység tényleges végzésének helyétől eltérő tagállamban nyilvántartásba vett adóalany, akkor a teljesítés helye a megrendelő tagállamában van, kivéve ha a terméket a szolgáltatás végzésének helye szerinti tagállamból nem fuvarozzák el.
Az alanyi adómentes státus természetesen a Közösségen belüli ügyletek esetében is meghatározó. Például, ha az alanyi mentes adózó olyan Közösségen belüli szolgáltatásnyújtást teljesít, amelynél a teljesítési hely Magyarország, akkor nem keletkezik adófizetési kötelezettség, tekintettel arra, hogy az Áfa-tv. 40. §-ának (1)-(2) bekezdései az adófizetésre kötelezett adózó teendőit fogalmazzák meg.
A bizományos és megbízó közötti gazdasági esemény adóztatásánál a változás, hogy ez belföldi ügyletnek minősül még akkor is, ha a cél az exportra irányul.
Egyes szolgáltatások áfakötelezettsége
Bérmunka Közösségen belüli áfája
2004. május 1-jétől a vállalkozási szerződés alapján megvalósuló termékátadás csak akkor minősül termékértékesítésnek, ha építési tevékenység eredményeként, építési szerződés alapján történik meg a termékátadás. Ettől eltérő esetekben a vállalkozási szerződés alapján történő termékmegmunkálás, -javítás, -szerelés, -átalakítás stb. szolgáltatásként az Áfa-tv. 8. §-a alapján tartozik a törvény tárgyi hatálya alá.
A teljesítés helye
Az ilyen szolgáltatások esetében a teljesítési helyet a törvény 15. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján a tevékenység tényleges végzésének helye határozza meg.
Adómérték
A belföldi megrendelő részére végzett bérmunka tehát ezen időponttól szolgáltatásként jellemzően 25 százalékos adómértékkel adóztatandó. A külföldi megrendelő részére végzett szolgáltatások megítélése eltérő attól függően, hogy a Közösség más tagállamában illetőséggel bíró vagy harmadik országbeli a megrendelő. Közösségen belüli megrendelés esetén az Áfa-tv. 15/A §-ának (12)-(13) bekezdései szerint kell eljárni.
Amennyiben a bérmunka eredményeként a termék belföldön marad, a teljesítési hely Magyarország, a szolgáltatás után 25 százalékos adómértéket kell felszámítani akkor is, ha a megrendelő más tagállambeli.
Magyar adóalany áfa-mentessége
Ha a szolgáltatás eredményeként a terméket Magyarországról elszállítják, akkor a teljesítés helye a megrendelő tagállamában van, a szolgáltatás után a magyar adóalanynak nem kell áfát felszámítani.
Teherközlekedés áfaszabályai
Közösségen belüli teherközlekedésnek minősül az a teherközlekedés, amelynek indulási és érkezési helye két különböző tagállamban van.
A Közösségen belüli teherközlekedéssel egy tekintet alá esik az a teherközlekedés is, amelynek indulási és érkezési helye egyaránt belföldre esik, ha ez a teherközlekedés közvetlenül kapcsolódik egy, a fent meghatározott teherközlekedéshez. Ha például Kaposvárról Hamburgba szállítják az árut Budapesten keresztül, akkor a Kaposvár-Budapest szakaszra is a Közösségen belüli teherközlekedés szabályai az irányadók.
A teljesítés helye
Közösségen belüli teherközlekedés esetén a teljesítés helyének a teherközlekedés indulási helyét kell tekinteni. Amennyiben a Közösségen belüli teherközlekedést saját nevében megrendelő az indulási országtól eltérő tagállamban nyilvántartásba vett adóalany, úgy a teherközlekedés teljesítési helye annak a tagállamnak a területe, amelyben a megrendelőt adóalanyként nyilvántartásba vették.
Ha például a Magyarországról Ausztriába irányuló teherközlekedést belföldi adóalany rendeli meg a belföldi adóalanytól, akkor a teljesítés helye belföld (tekintve, hogy a megrendelő az indulási hellyel azonos tagállamban nyilvántartásba vett adóalany), így a szolgáltatást nyújtónak belföldön áfakötelezettsége keletkezik.
Adómérték
Az adó mértéke a teljes útszakasz vonatkozásában a belföldi adókulcs (azaz 25 százalék).
Áfa-tv. hatályán kívüli ügylet
Abban az esetben, ha az előzőekben említett fuvart az indulás helyétől eltérő tagállamban nyilvántartásba vett (például osztrák) adóalany rendeli meg, akkor a teljes útszakasz kívül esik az áfa hatályán, az arról kiállított számlán az áfa hatályán kívüli kitételt kell feltüntetni, és fordított adózásról lévén szó, a megrendelő osztrák adóalany fizet adót a saját országában. A számlán a megrendelő közösségi adószámát kell feltüntetni. (A visszaigénylésre jogosító 4 millió forintos összeghatárba az e címen külföldön teljesített szolgáltatás díját is bele lehet számítani.)
Teherközlekedés közvetítése
A Közösségen belüli teherközlekedés közvetítése esetén – ha az más nevében és javára történik – a teljesítés helyének a teherközlekedés indulási helye minősül. Amennyiben a szolgáltatást igénybe vevő adóalany a teherközlekedés indulási helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban nyilvántartásba vett adóalany, a teljesítés helyének a szolgáltatást igénybe vevőt adóalanyként nyilvántartásba vett tagállam minősül.
Kapcsolódó járulékos szolgáltatások
A Közösségen belüli teherközlekedéshez járulékosan kapcsolódó szolgáltatás közvetítése esetén – ha az más nevében és javára történik – a teljesítés helyének az a hely minősül, ahol a közvetített szolgáltatást ténylegesen nyújtják. Amennyiben a szolgáltatást igénybe vevő adóalany a fent említett tagállamtól eltérő tagállamban nyilvántartásba vett adóalany, a teljesítés helyének a szolgáltatást igénybe vevőt adóalanyként nyilvántartásba vett tagállam minősül.
Tranzit teherközlekedés
A tranzit teherközlekedés esetén, amennyiben a teherközlekedés egy másik tagállamban teljesített termékexportot valósít meg, vagy a teherközlekedés költsége része az importált termék adóalapjának, akkor az szintén termékexporttal, termékimporttal egy tekintet alá eső szolgáltatásnyújtás, és mentes az adó alól.
A Közösségen belüli tranzitközlekedésre az Áfa-tv. 15/A §-a az irányadó. E szerint vagy az indulási hely, vagy a megbízó tagállama határozza meg a teljesítési helyet. Például a Magyarországon keresztül Szlovéniából Németországba tartó fuvar esetében vagy Szlovéniában van a teljesítés helye, vagy a megbízó tagállamában. Ha ez utóbbi nem magyar, akkor az ügylet hatályon kívüli, ha magyar, akkor ez a tranzit teherközlekedés Magyarországon adóztatandó.
Személyszállítás
Nemzetközi közlekedéshez és a termékek nemzetközi forgalmához közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásnyújtásnak minősül a személyszállítás (ideértve a tranzit személyszállítást is), ha az indulás vagy a célállomás helye másik tagállam vagy harmadik ország területe.
Személyszállítás esetében a teljesítés helyének a megtett útvonal számít. Ebből következően az ilyen személyszállítás esetében a külföldi útszakasz ellenértéke a törvény hatályán kívül van, a belföldi útszakasz ellenértéke pedig az Áfa-tv. 29. §-a alapján adómentes.
Új közlekedési eszköz EU-n belüli beszerzése és értékesítése
Az új közlekedési eszköz fogalmát az Áfa-tv. 13. §-ának (29) bekezdése határozza meg. A meghatározásból csak az új szárazföldi gépjármű fogalmát ismertetjük. Új közlekedési eszköz az a beépített erőgéppel hajtott szárazföldi gépjármű, amelynek hengerűrtartalma meghaladja a 48 cm3-t, vagy teljesítménye meghaladja a 7,2 kW-ot és amely legfeljebb 6000 kilométert futott, vagy amelynek első forgalomba helyezésétől számítva legfeljebb 6 hónap telt el.
Új közlekedési eszköz Közösségen belüli beszerzése minden esetben Közösségen belüli beszerzés címén belföldön áfakötelezettséggel jár, még akkor is, ha 10000 euró alatt marad az adózó egyéb Közösségen belüli beszerzéseinek összege. Ebben az esetben az eladó nem számít fel adót a saját tagállamában, hanem a vevő – legyen az adóalany, különleges adózói körbe tartozó adóalany, vagy bármely más nem adóalany – fizeti azt meg az illetősége szerinti tagállamban, az ottani adómérték szerint.
Az új közlekedési eszköz esetenkénti (akár egyszeri) értékesítése megteremti az értékesítő áfaalanyiságát akkor, ha az értékesítés közvetlen következményeként az új közlekedési eszközt a Közösség más tagállamába szállítják.
Közösségen belülről történő új közlekedési eszköz beszerzése esetén is az adó alapjának meghatározásánál az adó alapja az ellenérték, amelyet korrigálni kell az adóalapot növelő és csökkentő tételekkel.
Személygépkocsi beszerzése a Közösség más tagállamából
Adóalap
Az adó alapja főszabály szerint az ellenérték, amennyiben azonban az ellenérték adó nélküli értéke az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló forgalmi értékhez hasonlítva aránytalanul alacsony, az adó alapját az ellenérték helyett az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló forgalmi érték képezi.
Adómérték
Az adó mértéke 25 százalék.
Új közlekedési eszköz Közösségen belüli értékesítése
Az új közlekedési eszköz értékesítése, ha azt az értékesítés közvetlen következményeként másik tagállam területére, de még az áfatörvény értelmében vett Közösség területére fuvarozzák, szállítják, olyan adómentes Közösségen belüli értékesítés, amelyhez kapcsolódó beszerzés áfatartalma bizonyos törvényi keretek között levonható.
Mint arról a bevezetőben már szó volt, új közlekedési eszköz akár egyszeri, Közösségen belüli értékesítése is megteremti ezen értékesítés tekintetében az áfaalanyiságot. Ezért az egyszeri értékesítőnek is be kell jelentkeznie az adóhatóságnál, közösségi adószámot kell kérnie.
Különleges adózói kör áfaadózása
Adókötelezettség keletkezése
A kizárólag tárgyi mentes tevékenységet végzőként bejelentkezett adóalanynak, az alanyi mentességet választónak, a kompenzációs felárat alkalmazó mezőgazdasági termelőnek, a nem adóalany jogi személynek (ezen adózói kört nevezzük különleges adózói körbe tartozó adóalanynak), illetve az evaalanynak Közösségen belüli beszerzései után áfakötelezettsége keletkezik, feltéve, ha annak áfa nélküli összesített ellenértéke a tárgyévet megelőző évben, illetve tárgyévben a 10000 eurót (küszöbérték) meghaladja.
Irányadó importbeszerzések
2003-ban, illetve 2004. január 1-je és április 30-a közötti időszak vonatkozásában azon országokból teljesített importbeszerzéseket kell számba venni, amelyek 2004. május 1-jén az Európai Unió tagállamát képezik. A tárgyévi összes, a Közösség más tagállamából történő beszerzés a tekintetben való vizsgálata során, hogy az a 10 000 eurót meghaladja-e vagy sem, a 2004. január elsejétől április 30-ig terjedő időszak tényleges beszerzései mellett mindazokat a beszerzéseket figyelembe kell venni, melyek az adózó jogos várakozása szerint a 2004. évben megvalósulnak.
A Közösség más tagállamából történő termékbeszerzés értékének alakulását a tárgyévben is folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Amennyiben az adózónak a Közösség más tagállamából történő termékbeszerzései a küszöbértéket meghaladják, a Közösség más tagállamából történő termékbeszerzéseire adófizetési kötelezettsége keletkezik. Az adófizetési kötelezettség arra a termékbeszerzésre vonatkozik először, amelynek ellenértékével a beszerző a küszöbértéket túllépi.
Küszöbérték bejelentése
A küszöbérték elérését be kell jelenteni, amelynek alapján az adóhatóság közösségi adószámot állapít meg. Aközösségi adószámot az adózással összefüggő minden iraton fel kell tüntetni. A Közösségen belüli beszerzésre a termékre vonatkozó belföldi áfakulcsot kell felszámítani, és arról a 0486-os számú áfabevallást kell tárgyhónapot követő hó 20-ig az adóhatósághoz benyújtani.
A 10 000 euró számítása során nem kell azonban figyelembe venni sem 2003., sem 2004. év vonatkozásában az új közlekedésieszköz-beszerzéseket és azokat a jövedéki adóról szóló törvény hatálya alá tartozó beszerzéseket sem, amelyeknél a termék belföldön esik jövedékiadó-kötelezettség alá.
Adófizetési kötelezettség választása
A különleges adózói körbe tartozó adóalany a Közösség más tagállamából történő termékbeszerzése tekintetében a küszöbérték alatt is választhatja az adófizetési kötelezettséget. E választásától a beszerző a választás évét követő két naptári évig nem térhet el.
Amennyiben az adózónak a tárgyévet megelőző évben nem volt Közösségen belüli termékbeszerzése, az adófizetési kötelezettség választását a tárgyévre a tárgyévi első Közösségen belüli beszerzését megelőzően kell bejelentenie. Amennyiben az adózónak a tárgyévet megelőző évben volt Közösségen belüli termékbeszerzése, és a beszerzett termék adó nélkül számított összesített ellenértéke nem haladta meg a 10000 eurót, és az adózó a tárgyévben a Közösségen belüli termékbeszerzés után áfafizetési kötelezettségét választása alapján belföldön kívánja teljesíteni, főszabály szerint választását a tárgyévet megelőző adóév utolsó napjáig kell az állami adóhatósághoz bejelentenie.
A küszöbérték kiszámítása
A 10 000 euróban meghatározott küszöbértéket a forintra történő átváltás során a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapulvételével, a matematikai szabályok szerint százezer forintra kerekítve kell megállapítani.
Számlázással kapcsolatos szabályok
Közösségi adószám feltüntetése
A számla, egyszerűsített számla adattartalma az Európai Unió számlára vonatkozó direktívájának előírásai szerint módosult. Így fel kell tüntetni a számlán a vevő közösségi adószámát, amennyiben a Közösségen belüli adómentes értékesítés következményeként a vevő az adófizetésre kötelezett, illetve minden más olyan ügyletben is, amikor a vevő fizeti az adót. Természetesen két belföldi adóalany egymás közötti számlázásában ez nem követelmény.
Egyösszegű áfafelszámítás
A számla kötelező adattartalma módosult annyiban, hogy az azonos adókulcs alá tartozó termékek és szolgáltatások adóalapjára egy összegben számítható fel az áfa, és nem kötelező az adóval számított ellenérték tételenkénti megjelenítése.
Pénzügyi képviselő adatainak feltüntetése
Amennyiben az adóalany pénzügyi képviselőt alkalmaz, a számlában kötelező feltüntetni a pénzügyi képviselő nevét, címét, adószámát. Jövedéki termék esetében ugyanez vonatkozik az adóügyi képviselőre.
Számlatartalom új közlekedési eszköz értékesítése esetén
Új közlekedési eszköz értékesítése esetén a számlában a jármű paramétereit fel kell tüntetni. Ilyen a jármű első forgalomba helyezésének időpontja, a futott kilométerek száma.
Helyesbítő számla
Az Áfa-tv. 45. §-ában a helyesbítő számlára vonatkozó pontosító rendelkezéseket tartalmaz, melynek keretében egyrészt pontosítja a helyesbítő számla adattartalmát, másrészt egyértelműen rendezi, hogy a számlahelyesbítés adójogi következményeit a számla kiállítója és befogadója mely bevallási időszakban rendezze.
Számlát helyettesítő okmány megszűnése
A törvény megszüntette a számlát helyettesítő okmányt mint bizonylati forma elnevezést azzal, hogy az eddigi, számlát helyettesítő okmánnyal kísért ügyletek esetén a számla vagy az egyszerűsített számla szolgál bizonylatul.
Számlázási időpont és fizetési kötelezettség
A Közösségen belüli számlázás időpontjával szorosan összefügg az áfafizetési kötelezettség keletkezésének időpontja. A fizetési kötelezettség a Közösségen belüli beszerzés után a teljesítés hónapját követő hónap 15. napján keletkezik, ha azonban a beszerzést igazoló számlát, egyszerűsített számlát vagy egyéb a gazdasági eseményt dokumentáló bizonylatot hamarabb bocsátották ki, akkor a fizetési kötelezettség a bizonylat kibocsátásának napján keletkezik. Például egy 2004. június 11-én teljesülő termékbeszerzés esetében, havi bevalló áfaalanynak a fizetési kötelezettsége, ha a számlát július 15-éig nem bocsátják ki, július 15-én keletkezik. A Közösségen belüli beszerzés utáni fizetési kötelezettséget az adóelszámolásában ezen a napon kell szerepeltetni, és a július hónapról augusztus 20-áig teljesítendő U0465 számú adóbevallásban, valamint a III. negyedévről október 20-áig benyújtandó 0461 számú összesítő nyilatkozatban bevallania.
Ha azonban a számlát előbb kibocsátják, például június 18-án, akkor a fizetési kötelezettség június 18-án keletkezik, és az adóalanynak a június hónapról július 20-áig benyújtandó adóbevallásában kell a fizetendő adót szerepeltetnie. Ekkor ez az értékesítés a II. negyedévről július 20-áig benyújtandó 0461 számú összesítő nyilatkozatban szerepel. Előfordulhat, hogy az adóalany egy korábbi kibocsátási időpontú bizonylatot később kap meg. Például a június 18-án kibocsátott bizonylatról csak augusztus 3-án értesül. A fizetési kötelezettség ebben az esetben is a bizonylat kibocsátásának napján keletkezik, mivel az megelőzi a teljesítés hónapját követő hónap 15. napját, vagyis ilyen esetben az augusztus 3-án megkapott bizonylat miatt a június havi bevallásban önellenőrzéssel tudja az adóalany a fizetési kötelezettségét szerepeltetni, mivel a bevallást július 20-áig már benyújtotta. Ez a rendelkezés bizony bonyolulttá is teheti a dolgainkat, hisz egy-egy késve megérkezett számla két önellenőrzési kötelezettséget is keletkeztethet. Ebben az esetben nincs jogharmonizáció az Art. 49. §-ának (1) bekezdésében foglaltakkal, hisz itt a jogalkotó az önellenőrzés szükségességét olyan esetekre definiálja, amikor az adózó nem a jogszabályoknak megfelelően járt el. Márpedig az itt tárgyalt esetben nem erről van szó.
Devizában kiállított számla
Devizában kiállított számlán a vevő eredeti példányán nem szükséges az ellenértéket forintban is feltüntetni. Azonban mivel az áfakötelezettség megállapításának fontos alapbizonylata lesz az értékesítésről devizában kibocsátott számla, melyről a bevallást is forintban kell megtenni, elengedhetetlen, hogy az adóalanynál maradó példányon forintban is szerepeljen az ellenérték.
Az intrastat-rendszer* A vámhatárok megszűnése következtében a termékek mindenfajta adminisztratív kötöttség nélkül, szabadon mozoghatnak. A statisztika számára ez azt jelenti, hogy a korábbi vámstatisztikai adatok helyett közvetlenül a forgalmazó cégektől kell adatot gyűjteni. Az új statisztikai rendszert, az Intrastatot, a legmagasabb szintű EU-s jogszabályok részletesen szabályozzák, ezek betartása minden tagállam számára kötelező. * Magyarországon az Intrastat-rendszer működtetése a Központi Statisztikai Hivatal egyedüli felelősségével valósul meg. A KSH feladata az adatgyűjtés, -ellenőrzés, -javítás és -feldolgozás, majd a kész statisztikák hazai publikálása, illetve az előírt adatok továbbítása az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak. * A forgalmazók minden tagállamban kötelesek Intrastat-jelentést benyújtani, az abban szereplő adatok köre azonban az egyes országokban kissé eltérhet. * Az Intrastat adatszolgáltatói azok a magyarországi vállalkozások, amelyek EU-tagállam(ok)ból terméket hoznak be, vagy oda terméket visznek ki. Az említettek közül csak azoknak a gazdasági szervezeteknek kell adatot szolgáltatniuk, amelyek 12 havi uniós termékbehozatala vagy uniós termékkiszállítása meghaladja azt az adatszolgáltatási küszöbértéket, amelyet a KSH minden naptári évre előre kiszámít és közzétesz. * Az Intrastatba tartozó termékmozgásokat abban a naptári hónapban kell bejelenteni, amelynek áfabevallásában az adott ügylet szerepel. Intrastat-jelentést azonban azoknak a vállalkozásoknak is havonta kell benyújtaniuk, amelyek negyedévente készítenek áfabevallást. Ilyen esetben mindig a beérkezés/kiszállítás hónapja a mérvadó. Intrastat adatszolgáltatást havonta egyszer kell teljesíteni az adott hónap összes ügyletéről. Az adatszolgáltatás határideje a tárgyhót követő hónap 15. napja. Ha ez munkaszüneti nap, akkor a határidő a következő munkanapon jár le. * Mind a beérkezésekre, mind a kiszállításokra vonatkozó kérdőívnek van részletes és egyszerűsített változata. Azt, hogy egy adatszolgáltató melyiket köteles kitölteni, a KSH által évente meghatározott kiemelt küszöbérték, illetve az adott cég forgalmának nagysága határozza meg. A 2004-ben érvényes kiemelt küszöbérték a beérkezésekre 1,9 milliárd forint, a kiszállításokra 3,7 milliárd forint (12 havi forgalmat tekintve). * Egyszerűsített kérdőívet kell kitölteniük a beérkezésekről azoknak az adatszolgáltatóknak, akiknek beszerzései 12 hónap alatt meghaladják a 25 millió forintot, de nem érik el az 1,9 milliárd forintot, illetve a kiszállításaikról azoknak az adatszolgáltatóknak, akiknek kiszállításai 12 hónap alatt meghaladják a 25 millió forintot, de nem érik el a 3,7 milliárd forintot. |
Adóhatóságok, önadózás személygépkocsi beszerzése esetén* Személygépkocsinak a Közösség más tagállamából történő beszerzése esetén az általános forgalmi adóval kapcsolatos adóztatási feladatokat a vámhatóság látja el, a beszerzést terhelő adót a vámhatóság határozattal állapítja meg (így az adófizetési kötelezettséghez adóbevallási kötelezettség nem társul), ha a vevő közösségi adószámmal nem rendelkező áfaadóalanynak nem minősülő magánszemély, illetve egyéb szervezet; áfaadóalanynak nem minősülő adófizetésre kötelezett jogi személy; az egyszerűsített vállalkozói adó alanya; kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató áfaadóalany; alanyi adómentes adóalany; mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany. * A személygépkocsinak a Közösség más tagállamából történő beszerzése esetén a vámhatóság látja el az általános forgalmi adóval kapcsolatos adóztatási feladatokat akkor is, ha a vevő olyan áfaadóalanynak nem minősülő adófizetésre kötelezett jogi személy; kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató áfaadóalany; alanyi adómentes adóalany; mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállású adóalany, aki/amely közösségi adószámmal rendelkezik.u Mindazok az adózók, akik/amelyek nem tartoznak az előző két bekezdésben meghatározottak közé, tehát általános szabályok szerint adózó áfaalanyok, a személygépkocsinak a Közösség más tagállamából történő beszerzéséhez kapcsolódó adókötelezettségüket önadózással teljesítik. Az új személygépkocsi Közösségen belüli beszerzését az U0465/650/ 651/310/320 számú áfabevallásban szerepeltetik, áfafizetési kötelezettségüknek e bevallás szerint tesznek eleget. Az adót a regisztrációsadó-fizetési kötelezettséget előíró határozat meghozatalával egyidejűleg kell megfizetni. |
A háromszögügylet* Sajátos szabályok vonatkoznak azokra az értékesítésekre, amelyeknek három szereplője eltérő tagállamban nyilvántartásba vett közösségi adószámmal rendelkező adóalany (vagy közösségi adószámmal rendelkező nem adóalany jogi személy). A háromszögügylet lényege, hogy az egyik "C" tagország adózója (beszerző) részére a "közbenső vevőként" megjelenő másik tagállamban adózó "B" végez termékértékesítést úgy, hogy a terméket egy harmadik közösségi ország adózójától "A" szerzi be. Atermék azonban nem jut be a közbenső vevő tagországába, mert azt "A" tagországból közvetlenül "C" tagországába juttatják el. * A háromszögügyletnél tehát a tulajdonváltozás nem követi a termék tényleges mozgását. Míg "C" tagország adózója termékbeszerzést valósít meg a közbenső vevő "B"-től, "A" tagország adózója pedig termékértékesítést teljesít a közbenső vevő "B" részére, addig a közbenső vevő kettős szerepben jelenik meg az ügyletben. Egyrészt termékbeszerzést valósít meg "A" tagország adózójától, másrészt termékértékesítést hajt végre "C" tagország adózója felé. A háromszögügylet lényege, hogy "B" ország adózójának (a közbenső vevőnek) nem kell "C" országban adóalanyként bejelentkeznie – annak ellenére, hogy "C" országban értékesít -, ha az adókötelezettséget helyette "C" teljesíti a saját tagállamában. "B" adózás alóli mentesülésének feltétele, hogy "B" országban az összesítő nyilatkozatban szerepeltesse az ügyletet, jelölve, hogy abban közbenső vevőként járt el, valamint a számlát a számlázásra vonatkozó szabályok szerint állítsa ki, amelyben utaljon arra, hogy az ügylet utáni adókötelezettséget "C" adózó teljesíti. |
Bevallási kötelezettségek* Az általános szabályok szerint adózó belföldi áfaalany (ideértve a természetes és jogi személyeket, jogi személyiség nélküli szervezeteket), illetve a külföldi illetőségű belföldi áfaalany (ideértve a távolsági értékesítés miatt adóalanyként bejelentkezett más tagországbelieket is) valamennyi Áfa-tv. hatálya alá tartozó ügyletről (ideértve az új közlekedési eszköz és jövedéki termék beszerzését is) az * 0465/650. bevallást, illetve a 0460. és 0461. összesítő nyilatkozatokat nyújtja be. * Új személygépkocsi Közösségen belüli beszerzése esetén az * 0465/650. bevallást és a 0461. összesítő nyilatkozatot kell kitölteni. uTermékimport (harmadik országból) esetén az * 0465/650. bevallást kell kitölteni. * Különleges jogállású áfaalanyok (alanyi mentes, kizárólag tárgyi mentes, különleges jogállású mezőgazdasági termelő) és a nem adóalanyi jogi személy amennyiben közösségi adószámmal rendelkezik és 10 000 eurót meghaladó Közösségen belüli termékbeszerzés, Közösségen belüli új közlekedési eszköz beszerzése (ide nem értve a személygépkocsi-beszerzést), Közösségen belüli jövedékitermék-beszerzés eseteiben a 0486-os bevallást és a 0461. összesítő nyilatkozatot adják be; ha Közösségen belüli termékbeszerzései nem haladják meg ugyan a 10 000 eurós értékhatárt, de adófizetési kötelezettséget választott (ezért közösségi adószámmal rendelkezik), a 0486-os bevalláson és a 0461. összesítő nyilatkozaton teljesíti adóbevallási kötelezettségét; ha Közösségen belüli termék beszerzései nem haladják meg a 10000 eurót, és nem választott adófizetési kötelezettséget, de új közlekedési eszközt szerez be a Közösség más tagországából (ide nem értve a személygépkocsit), a 0487-es nyomtatványt alkalmazzák; új személygépkocsi Közösségen belüli beszerzése esetén az adót a VPOP veti ki; az előzőekben felsoroltakon kívüli, Áfa-tv. hatálya alá tartozó ügyletek (például szolgáltatásimport, vagy tárgyi eszköz értékesítése tárgyi menteseknél) eseteiben az * 0465/650. számú nyomtatványra van szükség; termékimport (harmadik országból) VPOP-kivetéssel történik. * Kizárólag tárgyi mentes adóalany Közösségen belüli értékesítése (ideértve az új közlekedési eszköz értékesítését is) esetén az U0465/650.+0460. összesítő nyilatkozatot adja be. * Alanyi mentes adóalany Közösségen belüli új közlekedési eszköz értékesítése, ideértve a személygépkocsit is az * 0465/650. bevallás mellett a 0460. összesítő nyilatkozatot tölti ki. * Egyszerűsített vállalkozói adó alanya, illetve nem adóalany természetes személy (nincs közösségi adószámuk): amennyiben Közösségen belülről új közlekedési eszközt szerez be, úgy (ide nem értve a személygépkocsit) a 0487 sz. nyomtatványt használja; ha új személygépkocsi a Közösség más tagországából történő beszerzése valósul meg, a VPOP kivetéssel állapítja meg az adót; termékimport (harmadik országból) esetén szintén a VPOP veti ki az adót. * Természetes személy új közlekedési eszköz (ideértve a személygépkocsit is) Közösségen belüli értékesítése (közösségiadószám-köteles) a 0478-as nyomtatvány kitöltési kötelezettségével jár |