A jogérvényesítés akadályai

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. december 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 80. számában (2004. december 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A szerződéskötés gyakorlati problémáival foglalkozó cikksorozatunk előző részeiben a vállalkozások megfelelő szerződéses gyakorlatának fontosságával, a szerződéssel kapcsolatos általános kérdésekkel, a szerződés megkötésének, érvényességének, hatályosságának és kikényszeríthetőségének legfontosabb szempontjaival foglalkoztunk. A folytatásban azokra a fontos jogi intézményekre térünk ki, amelyek a szerződésből eredő jogok érvényesítésének a leggyakrabban képezhetik akadályát akkor is, ha a szerződés ténylegesen megkötésre került, valamilyen hiba érvénytelenségét nem eredményezi, hatályos, nem szűnt meg és nem is módosult.

Az elévülés

Kellemetlen meglepetéseket okozhat a vállalkozások szerződéses kapcsolataiban az elévülés, amely azt jelenti, hogy a szerződéses szolgáltatás kötelezettje egy bizonyos idő eltelte után, az időmúlás jogszüntető hatására hivatkozva megakadályozhatja a másik szerződő felet abban, hogy hozzájuthasson a kötelezettől várt szolgáltatáshoz. Az elévülés lényege, hogy arra mindig a kötelezettnek kell védekezésül hivatkoznia, ennek hiányában sem a jogosult, sem a bíróság nem fogja az elévülést figyelembe venni. Ha például a bérlő 5 évnél régebben tartozik a bérleti díjjal, és a bérbeadó pert indít ellene annak megfizetésére, a bíróság - hiába tudja a bíróság, hogy 5 évnél több telt el a bérleti díj esedékessé válása óta - kötelezni is fogja a bérlőt a fizetésre, ha az nem hivatkozik az elévülésre.

Az elévülés kezdete

Az elévülés a szerződéses kötelezettségek esedékessé válásával kezdődik. Az esedékesség alapvetően a szerződéses teljesítési határidő leteltekor, vagy a teljesítés határnapjának bekövetkeztekor áll be.

Teljesítési határidő, határnap

A teljesítés határidejét, határnapját minden esetben rögzíteni kell a szerződésben, a felek közti viták elkerülése céljából.

A határidő azt jelenti, hogy a kötelezett számára egy meghatározott időtartam áll rendelkezésre, hogy kötelezettségét teljesítse, amely egy bizonyos időponttal lezárul, amelyet követően a kötelezett már késedelemben van.

Határnap

A határnap kikötése ritkább, akkor van szerepe, ha a kötelezettséget egy meghatározott napon és nem előbb, illetve nem később kell teljesíteni, annak jellegzetességei miatt. A határnapot követő naptól a kötelezett ugyancsak késedelembe esik.

Ha a vállalkozási szerződés úgy rendelkezik, hogy az annak tárgyát képező épületet egy bizonyos időpontig kell felépíteni és átadni a megrendelőnek, határidőről van szó. Ha az adásvételi szerződés eladója az ingatlant a megkötést követő egy bizonyos napon kell, hogy a vevő birtokába adja, a felek határnapban állapodtak meg.

A szolgáltatás rendeltetése

Ha nincs kikötve a teljesítés ideje, alapvetően a szolgáltatás rendeltetéséből megállapítható időpontig kell teljesíteni (pl. a csokinyulak leszállításánál külön határidő kikötése nélkül is nyilvánvaló, hogy azoknak húsvét előtt kell a kereskedőkhöz megérkeznie), de ez azért sok félreértéshez vezethet. Ennek hiányában van helye az ún. késedelembe ejtésnek, amikor az egyik fél felhívja a másikat a teljesítésre egy bizonyos időpontban (ilyen lehet pl. egy számla elküldése, amely tartalmazza a fizetési határidőt), amelynek feltétele, hogy a felszólító fél a saját szolgáltatását már teljesítette, vagy a másik fél szolgáltatásával egyidejűleg teljesíti.

Elévülési idő

A szerződésből eredő követelések általában 5 év alatt évülnek el. Meg kell jegyezni, hogy ez a viszonylag hosszú elévülési idő más országok jogrendszereiben, a vállalkozások közti üzleti kapcsolatban nem jellemző. Nemzetközi szerződéses kapcsolatok és külföldi jog alkalmazása esetében tehát ügyelni kell arra, hogy az elévülési idő általában 1-3 év.

Az úgynevezett tulajdoni igények nem évülnek el, de ez a probléma szerződések esetében nem jellemző, még a tulajdonátruházásra irányuló szerződéseknél (pl. adásvétel, szállítás, csere, ajándékozás) is 5 év alatt évül el a tulajdont szerző fél arra vonatkozó igénye, hogy a másik fél a szerződés tárgyának tulajdonjogát rá átruházza.

5 évnél rövidebb elévülési időt egyfelől jogszabályok írhatnak elő (ilyen pl. a fuvarozási szerződés, amely esetében az elévülési idő 1 év, vagy a kellékszavatosság, ahol a hibás teljesítésből eredő igények alapesetben hat hónap alatt évülnek el), másfelől a szerződő partnerek is kiköthetnek rövidebb elévülési időt. Hoszszabb elévülési időben megállapodni nem lehet, az 1 évnél rövidebb elévülési időt hosszabbíthatják meg a szerződő felek legfeljebb 1 évre (pl. az előbb említett, elsősorban vállalkozó és vállalkozó, illetve magánszemély és magánszemély viszonylatában irányadó hat hónapos szavatossági idő, maximum 1 évre hoszszabbítható meg).

Az elévülés megszakadása

Bizonyos történések esetén a jog lehetővé teszi, hogy az elévülési idő újrakezdődjön, vagy egy meghatározott időtartam az elévülés idejébe ne számítson bele. Az első eset az elévülés megszakadása.

Az elévülést a felek bizonyos magatartásai szakíthatják félbe és indíthatják újra, amelyek a következők lehetnek.

Írásbeli felszólítás a teljesítésre

Megszakítja az elévülést a jogosult írásbeli felszólítása a teljesítésre, amelyben olyan adatokkal kell megjelölni a követelését, melyek alapján azt a kötelezett azonosítani tudja (ilyenek pl. az egyenlegközlők, fizetési emlékeztetők, fizetési felszólítások). Mindenképpen utalni kell arra, hogy külföldi jogrendszerek az egyszerű fizetési felszólítást nem tekintik elegendőnek az elévülés megszakításához, ahhoz a jogérvényesítés bírói útra terelését követelik meg. Erre a körülményre külföldi jogok hatálya alá tartozó nemzetközi ügyleteknél ügyelni kell.

Bírósághoz fordulás

A követelés bírósági úton való érvényesítése, vagyis a fizetési meghagyás, a bírósági (beleértve a választottbíróságot is) kereset, a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem, a követelés felszámolási eljárásban való bejelentése is az elévülés megszakadását eredményezi.

Módosítás, egyezség

A szerződés módosítása, beleértve az egyezséget is, ugyancsak megszakítja az elévülést.

Tartozáselismerés

Az elévülés megszakadásával jár a tartozás kötelezett általi írásbeli elismerése (írásbeli nyilatkozat nélkül nincs érvényes tartozáselismerés, a követelés részbeni teljesítése nem tartozáselismerés, legfeljebb annak bizonyítéka, hogy a kötelezett a tartozást nem vitatja). A tartozáselismerés másik hatása, hogy attól kezdve a kötelezettnek kell bizonyítania: a tartozás nem jött létre, bírósági úton nem érvényesíthető, vagy a szerződés érvénytelen.

Értesítés az engedményezésről

Engedményezés esetén a régi jogosult kötelezettnek küldött engedményezési értesítés is megszakítja az elévülést.

Végrehajtási cselekmények

Amennyiben a követelésről végrehajtható határozatot hoz a bíróság (jogerős ítélet, egyezséget jóváhagyó végzés, nem jogerős, de előzetesen végrehajtható ítélet), az elévülést már csak a végrehajtási cselekmények foganatosítása (pl. foglalás, végrehajtói intézkedések) szakítják meg.

Az elévülés nyugvása

A második eset az elévülés nyugvása. Ez akkor kap szerepet, ha a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni a követelését (azaz pl. betegség, katasztrófák, zavargások, az igazságszolgáltatás szünetelése). Ilyenkor az akadály megszűnésétől számított meghatározott időn belül a követelést akkor is érvényesítheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból a meghatározott időnél rövidebb van hátra.

A meghatározott idő attól függ, hogy az elévülési idő egyéves, vagy annál rövidebb, vagy egy évnél hosszabb. Az előbbi esetben az igényérvényesítési határidő, az akadály megszűnésétől számított 3 hónap, az utóbbinál pedig 1 év. Ha tehát a megrendelő a fuvarozóval szemben a rakomány egy részének elpusztulása miatt kíván igényt érvényesíteni, de a fuvarozót annak folyamatos címváltoztatása, a levelek átvételének megtagadása és a címváltozások regisztrálásának elmulasztása miatt csak a rakomány átvételét követő 13. hónapban találja meg, a keresetét ellene további 3 hónapon belül nyújthatja be. Amennyiben pedig az ingatlan eladója az Amazonas őserdejében kirándulva helyi törzsek fogságába esik, és csak a vételár fizetési határidejének elteltét követő 6. évben tud hazatérni, 1 éven belül még keresetet indíthat a vevő ellen. A fenti 3 hónap, illetve 1 év azonban már nem szakadhat félbe, és nem nyugodhat, ha azok leteltéig a jogosult nem fordul bírósághoz, a kötelezett későbbi perindítás esetén már alappal védekezhet az elévüléssel.

A teljesítés visszatartása

Sok esetben maga a szerződés jogosítja fel valamelyik szerződő felet arra, hogy a saját szolgáltatásának teljesítését mindaddig jogosan visszatarthassa, amíg a másik fél saját szolgáltatását nem, vagy nem szerződésszerűen teljesíti.

Szerződéses kikötés

A felek kiköthetik pl. a szállítási keretszerződésben, hogy a szállító jogosult megtagadni újabb lehívások teljesítését, ha megrendelő tartozásainak összege egy bizonyos limitet elér vagy meghalad, mindaddig, amíg a tartozások együttes összege a limit alá nem megy, vagy a megrendelő nem készpénzben fizet, vagy nem biztosíték ellenében hívja le az újabb árumennyiséget.

Szerződéses megállapodás hiányában, törvény erejénél fogva is fennáll azonban bizonyos esetekben a lehetőség a saját szolgáltatás visszatartására.

Egyidejű teljesítés

Amennyiben a szerződésben teljesítési határidő nincs kikötve, és ilyen a szolgáltatás rendeltetéséből sem állapítható meg (pl. fenyőfák leszállítása a karácsonyi ünnepek előtt), jogosult bármelyik fél saját szolgáltatását mindaddig visszatartani, amíg a másik vele egyidejűleg az övét nem teljesíti (pl. használt gépkocsi vásárlásakor az eladó a vételár megfizetésével egyidejűleg adja csak át a gépkocsi kulcsait és dokumentumait).

Megelőző teljesítés

Ha valamelyik félnek a szerződés alapján a teljesítéssel elöl kell járnia, azaz a saját szolgáltatását mindig előbb kell teljesítenie, mint a másik félnek az ellenszolgáltatást (vagyis ún. "nyitva szállítás" vagy "birtokon kívül kerülés" esete forog fenn) - megfelelő biztosíték (pl. óvadék, zálogjog, előleg, kezesség vagy bankgarancia) hiányában -, megtagadhatja saját szolgáltatását, ha

- saját szolgáltatását részletekben vagy folyamatosan kell teljesíteni, és a másik fél saját szolgáltatásával időközben késedelembe esik, amíg a késedelem tart (ha tehát az építési vállalkozónak a megrendelője egy meghatározott ütemezés szerint kell, hogy fizesse a vállalkozói díját, és bár a vállalkozó az ütemezés szerint építi a megrendelt épületet, de a megrendelő már több vállalkozóidíj-részlettel késedelemben van, a vállalkozó jogszerűen "függeszti fel" a további teljesítést, és "vonul le" az építkezésről mindaddig, amíg a vállalkozóidíj-hátralékot a megrendelő ki nem egyenlíti);

- a másik fél vagyoni viszonyainak időközben bekövetkezett jelentős megromlása folytán a viszontszolgáltatás veszélyeztetve van (ha pl. megrendelő ipari tevékenységéhez az alapanyagot beszállítói keretszerződés keretében, folyamatos lehívásokkal a kereskedőcégtől vásárolja, jelentős, 60-120 napos fizetési határidőkkel és időközben csődközeli helyzetbe kerül, a beszállítói, a közműszolgáltatók felé jelentős adósságokat halmoz fel, a kereskedő megtagadhatja a további lehívások teljesítését anélkül, hogy a szerződést megszegné);

- a másik félnek vele szemben pénzügyifedezet-hiány miatt kiegyenlítetlen tartozása áll (ha a vevő az ingatlan vételárának finanszírozására banki kölcsönszerződést köt, de a vételár fizetési határideje anélkül telik el, hogy a kifizetésre sor kerülne, majd kiderül, hogy a bank megtagadta a kölcsön folyósítását, az eladó megtagadhatja a még esedékes birtokbaadást és a tulajdon átruházásához szükség intézkedéseket és nyilatkozatokat).

Ha a visszatartásra jogosult szerződő fél a biztosíték adására megfelelő határidőt is szabott, de az anélkül telt el, hogy a biztosítékot megkapta volna, a szerződéstől is elállhat, miután a jog nem akarja túl hosszú ideig bizonytalanságban tartani a szerződő feleket.

Halasztás a teljesítésre

A teljesítési haladék (prolongáció) ideje alatt a kötelezett jogosan védekezhet a jogosulttal szemben azzal, hogy átmenetileg mentesül a teljesítés kötelezettsége alól, és a jogosult igénye "idő előtti". Ha tehát a bérbeadó két hónap haladékot ad a bérleti díj megfizetésére a bérlőjének, ez alatt az idő alatt bérletidíj-hátralék miatt nem szüntetheti meg rendkívüli felmondással a szerződést.

A teljesítési haladék tulajdonképpen a szerződés módosítása, kimondva vagy kimondatlanul ugyanis mindig tartalmazza az egyik fél "ajánlatát" a halasztás engedélyezésére, azaz amikor a kötelezett kéri az átütemezést, prolongálást, a jogosult pedig az engedélyezéssel elfogadja azt.

A mindennapi gyakorlatban éppen ezért kell nagyon óvatosnak lenniük a mindenkori jogosultaknak a kötelezett halasztási kérelmei esetén. Azok válasz nélkül hagyása, különösen ha ez azzal is együtt jár, hogy a jogosult - csak kicsit is - késlekedik követeléseinek érvényesítésével (nem fordul ügyvédhez, nem indít pert, nem kezdeményez felszámolási eljárást), úgy értékelhető, hogy a halasztásba ráutaló magatartással belement.

Ha tehát eltérő feltételekkel akarjuk biztosítani a teljesítési haladékot, mint amelyeket a kötelezett kért, vagy egyáltalán nem akarunk haladékot adni, azt egyértelműen és írásban közöljük, ha a későbbi vitákat (pl. jogosult-e a hitelező kamatokra arra az időszakra, amikor a haladék fennáll, ki kell-e várni a haladék letelte után az újabb 60 napot ahhoz, hogy felszámolási eljárást lehessen kezdeményezni, késedelemben van-e az adós egyáltalán vagy sem) el akarjuk kerülni.

Joggal való visszaélés

A szerződésből fakadó jogok érvényesítésének akadályát képezheti a jogok visszaélésszerű gyakorlása. Ez azt jelenti, hogy a szerződés és jogszabályok szerint valamennyi feltétele teljesül annak, hogy a szerződéses jogokat, igényeket a vállalkozás érvényesíthesse partnerével szemben, de ha ezeket a jog rendeltetésével szemben, a másik fél jogainak csorbítására, érdekeinek sérelmére, zaklatására gyakorolja, az joggal való visszaélés miatt mégsem fog jogi védelemben részesülni.

Tegyük fel, hogy a vállalkozótól teljesítési bankgaranciát kér a megrendelő, amely alapján bármilyen szerződésszegő magatartásának bank felé való bejelentése esetén, a megrendelő első felszólítására, a vállalkozási szerződés tényleges teljesítése, nem teljesítése vagy hibás teljesítése vizsgálata nélkül a bank azonnal köteles kifizetni a bankgarancia összegét a megrendelő részére. Ebben az esetben joggal való visszaélés a bankgarancia lehívása, ha a vállalkozási szerződés a megrendelő hibájából időközben már megszűnt. Formálisan ugyan a bankgarancia elszakad a vállalkozási szerződéstől, és annak feltételei alapján a megrendelő bármikor jogosult a garancia érvényességi ideje alatt a garanciát igénybe venni. A vállalkozási szerződés megszűnése esetén azonban, különösen, ha az a megrendelő hibája, a lehívás egyértelműen a vállalkozó jogainak és érdekeinek sérelmére irányul, hiszen a megrendelő szerződésellenes magatartása ellenére előnyre tesz szert.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. december 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére