Pénzügyi támogatások vállalkozásoknak

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. november 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 79. számában (2004. november 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Különböző pénzügyi támogatások a magyar EU-tagság előtt is léteztek, és azok jelentős része továbbra is igénybe vehető. Ami változott, az az állami támogatás biztosításának módja, mivel az EU szigorúan szabályozza, hogyan segítheti az állam a vállalkozásokat. Ezen a téren is a négy szabadságjognak kell érvényesülnie, ami az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlásának biztosítását jelenti a Közösség egészében. Ezt az elvet kell a gyakorlatban alkalmazni, és ehhez kell alkalmazkodnia minden egyes vállalkozásnak.

A vállalkozások számára alapvető feladat, hogy biztosítsák tevékenységük anyagi fedezetét. Igaz ez a napi működéshez szükséges cash-flow, de a fejlesztések (beruházások) körében is. Az anyagi fedezet egy része nyilvánvalóan magából a vállalkozás tevékenységéből, leegyszerűsítve az árbevételből származik. Bármennyire is erős azonban a vállalkozás, általában jellemző, hogy nem nélkülözheti az anyagi fedezet egyéb forrásait.

Az anyagi fedezet egyéb forrása sokféle lehet, rendelkezésre bocsátója, öszszege, címzettsége szempontjából egyaránt.

Az anyagi forrás rendelkezésre bocsátója

Az anyagi fedezet rendelkezésre bocsátója lehet:

- a vállalkozás tulajdonosi köre - tagi hitel formájában,

- hitelintézet - akár többféle hitel nyújtásával,

- az állam vagy egyéb szervezet támogatása.

Tagi hitel

A tagi hitel rendelkezésre bocsátásának feltételeiről, a visszafizetés módjáról az egyes vállalkozási formákra vonatkozó jogszabályok, valamint az adójogszabályok tartalmaznak rendelkezéseket. Legfontosabb jellemzője e támogatási formának az, hogy a vállalkozás döntéshozatalra jogosult szervezete viszonylag szabadon határozza meg az összeget, a rendelkezésre bocsátás időpontját, a visszafizetés módját, időtartamát stb. Ilyen értelemben a külső erők beleszólása csekély. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a hatályos adójogszabályok ismerete és pontos alkalmazása nagyon fontos. Utólag már nem, vagy csak nagy nehézségek árán, esetleg sok pénz megfizetésével korrigálható az esetleges téves döntés.

Hitel hitelintézettől

A hitelintézetek széles körben ismerten, és sokféle hitelt nyújtanak, különféle feltétellel. A hitelek "támogatottsága" szempontjából mindenképpen különbséget kell tenni a teljes egészében a bank saját forrásából finanszírozott hitelek és az úgynevezett támogatott hitelek között. Utóbbi kör tartozik a jelen tanulmány keretébe.

Támogatott hitel

A támogatott hitel minden esetben az állam által valamilyen módon támogatott hitelkonstrukciót jelent. A támogatás formája lehet kamattámogatás, biztosíték nyújtása, vagy egyéb címen folyósított pénzügyi hozzájárulás.

A támogatás igénybevételének feltételeit és módját általában jogszabályok tartalmazzák meglehetős részletességgel. Jellemző, hogy egyes ágazatokba (pl. mezőgazdaság, egészségügy), illetve egyes foglalkozási ágakba (pl. háziorvosok, gyermekorvosok stb.) tartozó vállalkozások vehetik igénybe.

Széchenyi Kártya konstrukció

A kis- és középvállalkozások forgóeszköz-finanszírozási problémáinak megoldásához a VOSZ, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Hitelgarancia Rt., a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a KA-VOSZ Rt. és a részt vevő bankok együttműködése alapján működik a Széchenyi Kártya konstrukció.

A Széchenyi Kártya konstrukció jellemzője, hogy a részt vevő bankok közül a vállalkozás által kiválasztott bank meghatározott összegű, 500 ezer, vagy 1 millió és 10 millió Ft közötti, mindig millióra kerekített összegű hitelt nyújt a vállalkozás számára.

A Széchenyi Kártya előnyei

A Széchenyi Kártya egyesíti a hitel- és a bankkártya előnyeit.

Hitelkerete révén:

- a vállalkozás kedvezményes kamatozású forráshoz jut, valamint

- költségeket takarít meg, hiszen a szokásos kártya- és hitelkondíciók jelentős részét e konstrukcióban nem számítják fel.

A választott bank által kibocsátott Széchenyi Kártya segítségével:

- a vállalkozás belföldön és külföldön egyaránt könnyen és gyorsan hozzáférhet hitelkeretéhez, készpénz nélkül vásárolhat, valamint készpénzhez juthat a bankjegykiadó automatákból (ATM) a hét minden napján, a nap 24 órájában és a bankfiókokban a hivatalos nyitvatartási időben, valamint belföldi postahivatalokban,

- az aktuális számlaegyenlegről bármikor információhoz juthat, vagy bankjegykiadó automatánál, vagy a telefonos rendszerben, továbbá rendszeresen elszámolást kap a vállalkozás a Széchenyi Kártyával végrehajtott költéseiről, készpénzfelvételeiről, illetve a teljes számlaforgalomról.

A Széchenyi Kártya igénylésének feltételei

Széchenyi Kártyát olyan egyéni vállalkozók és társas vállalkozások (bt., kkt., kft.) igényelhetik, akik/amelyek

- legalább 1 éve működnek, és nincs 30 napot meghaladó köztartozásuk,

- rendelkeznek érvényes VOSZ- vagy Kereskedelmi és Iparkamara-tagsággal, és nincs tagdíjhátralékuk,

- árbevételük és a foglalkoztatottak létszáma (teljes munkaidőben maximum 250 fő) alapján legfeljebb középvállalkozások,

- rendelkeznek a tevékenységük végzéséhez szükséges engedélyekkel,

- nem folytatnak fegyver- és lőszergyártási, szerencsejáték, és fogadási vagy pénzügyi tevékenységet (TEÁOR 2960, 9271, 6567).

Vállalkozások, amelyek nem juthatnak Széchenyi Kártyához

Nem vehetik igénybe a Széchenyi Kártyát azok a vállalkozások,

- amelyek ellen csőd-, fel- vagy végelszámolási eljárás, végrehajtás folyik,

- akik, illetve amelyek tulajdonosai ellen büntetőeljárás folyik,

- amelyeket a cégnyilvántartásba nem jegyeztek be, feltéve hogy a megalakuláshoz a bejegyzés szükséges,

- amelyeknek lejárt, hitelszerződésből vagy bankgarancia-szerződésből eredő tartozásuk áll fenn,

- amelyek a kedvezményes hitelt a Hitelgarancia Rt. Üzletszabályzatában tiltott célokra kívánják fordítani,

- amelyek a Hitelgarancia Rt. készfizető kezességvállalását korábban igénybe vették, és a kérelemhez kapcsolódóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tettek, amelyeknek az új kérelem benyújtását megelőző 3 éven belül beváltott készfizető kezességük volt a Hitelgarancia Rt.-nél, és a Hitelgarancia Rt. által velük szemben vállalt és fennálló készfizető kezesség összege eléri vagy meghaladja az 599 millió forintot,

- amelyek ellen a VOSZ vagy valamelyik területi kamara etikai eljárást folytat, illetve korábbi elmarasztaló határozatban érintett tevékenységüket nem korrigálták,

- amelyek a megelőző három évben pályázati vagy egyéb költségvetési támogatásban részesültek, és a támogatási szerződést megszegték,

- amelyek hitelkérelmét a Széchenyi Kártya konstrukción belül már valamely bank elutasította.

A Széchenyi Kártya használhatósága

A Széchenyi Kártya a vállalkozás érdekében felmerült és elszámolható kiadások kiegyenlítésére - akár kártyával való fizetés, akár készpénzfelvétel, akár átutalás útján - használható fel. Az igényelhető hitelkeret 500 000 Ft vagy 1 000 000 Ft és 10 000 Ft közötti összeg lehet. A hitelkeretből a kártyabirtokos akár részöszszeget, akár pedig a teljes összeget igénybe veheti, a törlesztett összegeket pedig a futamidőn belül ismét felhasználhatja.

A Széchenyi Kártya kamata és egyéb költségei

Hiteldíj

3 havi BUBOR + 6%, amelyből évente meghatározott mértékű százalék az állami támogatás. A kamatfizetés általában nettó módon történik. (A BUBOR a magyar kereskedelmi bankok által egymás között alkalmazott betéti kamatláb, amely naponta követi a pénzpiac feltételeinek változását. A 3 havi kamatperiódus azt jelenti, hogy ez idő alatt az elhelyezett betét kamatlába nem változik.)

Évi egyszeri kártyadíj

Ez a díj bankonként változó összegben, a hitel összegétől függően növekszik.

Havi számlavezetési díj

A számlavezetési díj bankonként változó összegű, attól is függ, hogy igénybe vesz-e a vállalkozás számlacsomagot.

A Széchenyi Kártya konstrukcióhoz kapcsolódó egyéb kondíciók a részt vevő bankok honlapján a kondíciós listákból, illetve hirdetményekből ismerhetők meg.

Futamidő és törlesztés

A hitel futamideje 1 év (365 nap). Ha hitelkeretét a futamidő végén nem kívánja megújítani a vállalkozás, azaz nem kíván új Széchenyi Kártya-szerződést kötni, akkor a hitelt teljes összegben, az esedékes kamatokkal, díjakkal és költségekkel együtt a futamidő lejártáig kell törlesztenie.

Amennyiben a hitelt meg kívánja újítani, a lejárat napját legalább 90 nappal megelőzően az újraminősítéshez szükséges dokumentumokat a kamarai irodának hiánytalanul át kell adnia. Természetesen a kamarai irodákban is figyelik a lejárati dátumot, és a lejárat előtt erre postai úton felhívják a vállalkozás figyelmét.

Törlesztés a futamidő alatt

Minden naptári negyedév végén elszámolja a bank a kamatot, és megterheli a vállalkozás bankszámláját. Amennyiben az igénybe vett hitelkeret a kamat terhelését követően meghaladja a vállalkozás hitelkeretének 50%-át, a hitelkeretet az eredeti keret 50%-a összegéig - a naptári negyedév utolsó napját követő 15 napon belül - törleszteni kell. A törlesztési kötelezettség teljesítése előtt a bankok általában küldenek értesítőlevelet, de az abban meghatározott összegen kívül a vállalkozásnak figyelembe kell vennie kártyás költéseit is.

Amennyiben az igénybe vett hitel nem haladja meg a teljes hitelkeret 50%-át, nincs a negyedévben törlesztési kötelezettsége a vállalkozásnak.

Biztosítékok

A Széchenyi Kártya-hitel biztosítéka:

- társas vállalkozásnál a közvetett vagy közvetlen tulajdonos magánszemélyek készfizető kezessége, a kibocsátó bankkal kötött készfizető kezességi szerződés alapján,

- egyéni vállalkozónál a magánszemély készfizető kezessége, a kibocsátó bankkal kötött készfizető kezességi szerződés alapján,

- a Hitelgarancia Rt. készfizető kezessége - csak akkor nem nyújtja a HG Rt., ha a vállalkozásnak köztartozása van, vagy a HG Rt. üzletszabályzatában meghatározott egyéb kizáró feltétel áll fenn,

- azonnali beszedési megbízásra felhatalmazás annak a banknak a javára, amelyik a Széchenyi Kártyát kibocsátja a vállalkozásnak.

A Széchenyi Kártya igénylése

A vállalkozás a kamarai tagsága szerinti VOSZ- vagy a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarák irodáiban igényelheti a Széchenyi Kártyát. Ha e szervezeteknél még nem tag, akkor a székhelye szerinti szervezetek irodáiban regisztráltatható a vállalkozás, és ez után nyújtható be az igénylés. A területileg illetékes irodák a vállalkozás dokumentumait továbbküldik a vállalkozás által kiválasztott, a konstrukcióban részt vevő bankhoz.

Nagyon fontos, hogy a vállalkozás tisztában legyen azzal, hogy az igényléshez megfelelő dokumentáció benyújtása szükséges, de nem a bankban, hanem már a KA-VOSZ-irodában, ahol formai szempontú ellenőrzést végeznek.

Az igénylések pozitív elbírálását követően kerül sor a Széchenyi Kártya-szerződés megkötésére és a Széchenyi Kártya átvételére. A szerződést a bankok megküldik a Hitelgarancia Rt.-nek, aki annak alapján regisztrálja a Hitelgarancia Rt. készfizető kezessége iránti igényt. Általában a HG Rt. elfogadó döntését követően nyílik meg a hitelkeret, amelyről a vállalkozás számlakivonatot kap.

Bankkártya

A Széchenyi Kártya bankkártya, tehát ugyanúgy használható, mint bármely más VISA kártya. Kibocsátója mindig bank, tehát nem a KA-VOSZ Rt., vagy a konstrukcióban részt vevő bármely más szervezet. Ebből következően használatára a bankkártyahasználat általános szabályai vonatkoznak, amelyekről a bankok részletes tájékoztatást adnak.

A kártya az előlapján feltüntetett lejárati hónap utolsó napjáig használható.

Több kibocsátó bank követi azt a gyakorlatot, hogy a Széchenyi Kártyát már a szerződéskötéskor átadja a vállalkozásnak, mivel azt az igénylés pozitív elbírálását követően azonnal elkészíti. Ebből az következik, hogy csak a kártya átvételét követően válik esedékessé a hitelkérelem regisztrálása a Hitelgarancia Rt.-nél, amelynek eredményeként az igényelt hitelkeret beállítása megtörténhet. Miután a Széchenyi Kártyája legyártására és a hitelkeret regisztrációjára nem egy időben kerül sor, előfordulhat, hogy a kártya érvényességének lejárata megelőzi a hitelkeret lejárati időpontját. Ez pedig azt eredményezi, hogy a rendelkezésre álló hitelkeret átmeneti ideig bankkártyával nem vehető igénybe.

Vállalkozások feketelistája

Gyakori vita tárgya a KA-VOSZ Rt. által alkalmazott "büntetés": a nem fizető vállalkozások neve felkerül a KA-VOSZ feketelistájára, amely honlapjukon olvasható. A feketelistára-kerüléshez a vállalkozások írásban hozzájárulnak akkor, amikor aláírják az igénylést, de rendszerint nem olvassák el figyelmesen, mit is vállalnak.

Nemzeti programok

Az EU támogatási rendszerének rövid áttekintése abból a szempontból lehet hasznos a vállalkozások számára, hogy megismerik a lehetőségeket, mindenekelőtt azt, hogy a gazdasági élet mely területeit támogatja a Közösség. Ezekhez és csak ezekhez kapcsolódva lehet támogatáshoz jutni.

Az uniós támogatások egyik legfontosabb alapelve a programozás elve, amelynek értelmében a támogatások felhasználása egységes koncepcióba illeszkedve, tervezetten történik. A tervezési keretet a Nemzeti Fejlesztési Terv biztosítja.

A Nemzeti Fejlesztési Terv jellemzői

A Nemzeti Fejlesztési Terv nem az ország átfogó, minden irányú fejlesztését meghatározó dokumentum, hanem csakis azokra a területekre koncentrál, amelyek az Unió strukturális és kohéziós eszközeivel fejleszthetők, támogathatók. Kidolgozását többéves tervezési munka előzte meg, amelyben a kormányzati szerveken kívül számos más szereplő is részt vett. Az Unió elvárása ugyanis a terv kidolgozása során a partnerség elvének érvényesítése, ami megköveteli mindazon szervek és személyek bevonását, akik érintettek lehetnek a fejlesztéspolitikai célkitűzések kidolgozásában, illetve megvalósításában (minisztériumok, regionális és önkormányzati partnerek, szakmai és civil szervezetek, tudományos élet képviselői stb.).

A Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozásáért a Magyar Köztársaság kormánya felelős, a feladat a 2004. január 1-jétől már önálló, országos hatáskörű államigazgatási intézményként működő Nemzeti Fejlesztési Hivatal hatáskörébe tartozik.

Az NFT-ben tervezett fejlesztéseket nagy projektekből, illetve pályázati alapokból álló intézkedések keretében lehet megvalósítani, s ezeket az ágazati vagy regionális keretek között szerveződő ún. operatív programok fogják össze.

A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai 

A Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program (Hefop)

Célja a foglalkoztatás szintjének emelése, a munkaerő versenyképességének javítása a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzettség megszerzésével, valamint a társadalmi beilleszkedés elősegítése.

A program prioritásai:

- az aktív munkaerő-piaci politikák támogatása,

- a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerőpiacra történő belépés segítésével,

- az oktatás és képzés fejlesztése az egész életen át tartó tanulás politikájának részeként, az alkalmazkodóképesség és vállalkozói készségek javítása,

- valamint a humánerőforrás-fejlesztéshez kapcsolódó - oktatási, szociális és egészségügyi - infrastruktúra fejlesztése.

A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP)

Ez a program a gazdaság általános versenyképességét kívánja javítani a termelőszektor modernizációját elősegítő beruházások támogatásával. Célja továbbá a társadalmi kohézió és foglalkoztatás növelése a kis- és középvállalatok technikai modernizálásával, innovációs tevékenységük és hálózatépítésük támogatásával, korszerű menedzsmentismeretek átadásával. A gazdasági innovációt a hazai köz- és magánfinanszírozású K+F szféra versenyképes kutatásainak támogatásával, valamint a kutatás-fejlesztési és a gazdasági szektor közötti kapcsolatok erősítésével segíti elő. A program célja az elektronikus gazdaság kiépítésének támogatása az infrastruktúra és a digitális - azon belül kiemelten a kulturális és tudományos - tartalom területén, illetve az elektronikus közigazgatás kiépítése.

A Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP)

Összhangban a Kohéziós Alapból történő fejlesztésekkel, ez a program célul tűzi ki egyrészt az ország környezeti állapotának javítását a környezeti infrastruktúra kiépítésével, a környezetbiztonság növelésével, természetvédelmi beruházásokkal, másrészt a közlekedési infrastruktúra javítását szolgáló beruházások megvalósítását gyorsforgalmi utak és városokat elkerülő utak építésével.

Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP)

Ennek a programnak a célja a mezőgazdasági termelés modernizációja és hatékonyabbá tétele - részben a termelési technológiák, részben a termékfeldolgozás (különös tekintettel az élelmiszer-feldolgozás) fejlesztése útján. További cél a vidék felzárkóztatása, a szolgáltatások fejlesztése, a vidék kulturális örökségének védelme.

A Regionális Operatív Program (ROP)

Ez a program a régiókon belül gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott térségek, településrészek fejlesztését tűzi ki célul. E fejlesztést a regionális gazdasági környezet javításával, a turizmust és a gazdasági fejlődést segítő oktatási infrastruktúra támogatásával, a térségi infrastruktúra fejlesztésével, településrehabilitációs intézkedésekkel, környezetgazdálkodás optimalizálásával, a régiók emberi erőforrásainak és tudásállományának javításával, a kulturális örökség fenntartható fejlesztésével és a közigazgatás modernizációjával kívánja elősegíteni.

Közösségi Támogatási Keret

A Nemzeti Fejlesztési Tervet Magyarország 2003. március végén nyújtotta be az Európai Unió Bizottságának. Az ezt követő időszakban a dokumentum folyamatos tárgyalások témája volt a Bizottság és a magyar kormány között, melynek eredményeként megszületett az ún. Közösségi Támogatási Keret. Ez a dokumentum - mint azt neve is jelzi - olyan jogi keretet jelent, mely tartalmazza a tagállam és az EU pénzügyi kötelezettségvállalását a benne szereplő célkitűzésekre nézve az adott támogatási időszakra vonatkozóan.

Programkiegészítő Dokumentum

Ahhoz, hogy a megítélt támogatásokat valóban hatékonyan fel tudjuk használni, el kellett készíteni a pályázatok, projektek részletes leírását tartalmazó, az öt operatív programhoz kapcsolódó Programkiegészítő Dokumentumot is, melyeket szintén be kellett nyújtani a Bizottság számára. Ezek a dokumentumok már részleteikben tartalmazzák az intézkedéseket, vagyis a kiírandó pályázatok tartalmát, kedvezményezettjeit, célcsoportjait, a pályázatok feltételeit, ütemezését, a támogatandó tevékenységeket stb.

Pályázati kiírások az interneten

2004-ben előreláthatólag 54 célra öszszesen 1,1 milliárd eurós pályázati keret áll rendelkezésre, amely összeg az Európai Unió 840 milliós támogatásából, illetve a 30%-os magyar társfinanszírozási hányadból tevődik össze.

A pályázati kiírások a www.nfh.hu honlapon folyamatosan megjelennek.

Megismerhetők a pályázatok egyéb forrásokból is, ilyen pl. a www.eurpogram.hu weboldal.

EU-s támogatások

A támogatások körében kiemelt és külön témaként kell kezelni az EU-s pályázatokat, amelyek manapság nagy népszerűségnek örvendenek. Bár már 2004. május 1. előtt is lehetőség volt többféle, úgynevezett EU-támogatás igénylésére, a lehetőségek köre és száma is jelentősen bővült az elmúlt szűk fél esztendő alatt.

Az EU-tagság révén megnyíló támogatások két fő probléma megoldását igénylik az érintett, illetve érintetté válni vágyó vállalkozásoktól. Az egyik probléma a támogatás megszerzése, a másik probléma pedig a támogatás megfelelő, azaz hatékony felhasználása.

Az uniós csatlakozás egyik legnagyobb lehetősége és tétje is az, hogyan használják fel a vállalkozások a rendelkezésre álló uniós támogatásokat, amelyek csak pályázatok révén érhetők el.

Mi kell a sikeres pályázathoz? Megfelelően kitöltött pályázat és pályázatonként eltérő mértékű önrész. A kitöltés első része az általában megkívánt vállalkozásazonosító adatok megadását öleli fel, ami nem igazán különleges elvárás. Ugyancsak nem minősíthető túlzottnak, sőt teljesen természetes a vállalkozás működésére vonatkozó információkérés. Amivel kapcsolatban persze szembesülhet a pályázó azzal a ténnyel, hogy mérlegadatai nem igazán biztatóak. Nem kizárt azonban, hogy a pályázat harmadik nagy egységében, a megvalósítani tervezett beruházás, fejlesztés stb. leírása során a pozitív elbírálást segítő adatokkal "kompenzáljuk" a kevésbé előnyös korábbi működési, illetve eredményadatokat.

Banki segítség az EU-s támogatáshoz

A bankok a pénzügyi támogatás biztosítására koncentrálnak, de a támogatás nyújtásának már a korai szakaszától kezdve részt vesznek a folyamatban. Ez azt jelenti, hogy segítséget nyújtanak a pályázatok megírásához is.

A banki támogatás lényegében a pályázati ciklus egész folyamatában igénybe vehető. A pályázatíráshoz rendszerint tanácsadói kört jelölnek meg a bankok, amelynek tagjai a gyakorlati tanácsokat szolgáltatják. A tanácsadók között külön jelölik az úgynevezett akkreditált tanácsadókat. A vállalkozásokat segítő hasznos banki gyakorlat, hogy ha a pályázat minőségbiztosítása akkreditált tanácsadók által történik, akkor kedvezményes kondíciót kaphat a vállalkozás a pályázat finanszírozása során.

Segítség az interneten

Több bank internetes honlapján ajánlja a pályázat összeállításához a segítségnyújtást, mégpedig on-line pályázatíró linkekkel. Közülük érdemes kiemelni a DirectEurope szolgáltatást, amely a www.directeuro.hu weboldalon érhető el. A DirectEurope webhely bárki számára ingyenesen elérhető és regisztráció után használható az EU strukturális alapjaiból nyújtott támogatások igénybevételéhez. Különösen ajánlható vállalkozások, önkormányzatok, iskolák, kórházak számára.

A DirectEurope természetesen nem garantálja, hogy a pályázatot pozitívan bírálják el. Még arra sincs lehetőség, hogy bármely pályázatott a DirectEurope webhelyről nyújtson be a pályázó a pályázatban megjelölt hatósághoz. Ezt ugyanis úgy kell megtenni, ahogyan azt a konkrét pályázatra vonatkozó kiírás tartalmazza.

Az Európai Unió támogatási rendszere

Előcsatlakozási alapok

Célja a csatlakozni kívánó országok felzárkóztatása. Idetartozik a PHARE 2000-2006, amelyet az intézmények fejlesztésére és a csatlakozást elősegítő beruházásokhoz nyújtják.

ISPA

Kohéziós alap, előkészítő, valamint a közlekedés és a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztését szolgálja.

SAPARD

Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap előkészítője, továbbá a versenyképes agrárgazdaság megteremtését hivatott elősegíteni.

Az EU-támogatások forrásai

A támogatás megszerzésének fontos feltétele, hogy az igénylő ismerje a lehetőségeket, azt a rendszert, amelyben működnie kell. Az EU támogatási rendszere három forráshoz kapcsolódik. E három forrás: a Strukturális Alapok, a Kohéziós Alap és a Közösségi Kezdeményezések.

Strukturális Alapok

A Strukturális Alapok az EU legfontosabb, a regionális politika célkitűzéseinek megvalósítására létrehozott támogatás eszközei.

A Strukturális Alapok vissza nem térítendő támogatást nyújtanak a társadalmi-gazdasági fejlődést, a versenyképességet előmozdító projektek számára. A Strukturális Alapok társfinanszírozást nyújtanak az alábbi fejlesztésekhez:

- termelőberuházások, infrastrukturális beruházások, turizmus, környezetvédelem, munkahelyteremtő fejlesztések,

- a munkanélküliség leküzdése, megelőzése, szakképzés, oktatás, foglalkoztatás, munkaerő-piaci integráció, esélyegyenlőség,

- a halászat regionális fejlesztése, a halászati flotta korszerűsítése, tógazdaságok fejlesztése,

- vidéki térségek alkalmazkodásának és fejlődésének elősegítése, vidéki jövedelemszerző tevékenységek erősítése, mezőgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása, fiatal gazdálkodók induló támogatása, erdőgazdálkodás.

A Strukturális Alapok támogatásai igénybevételének feltételeit a Nemzeti Fejlesztési Terv és az operatív programok tartalmazzák.

Az operatív programok végrehajtásáért az Irányító Hatóságok felelősek, amelyek a szakminisztériumokban, illetve önálló szervezet keretében működnek (pl. FVM - Agrár- és Vidékfejlesztési OP, Nemzeti területfejlesztési Hivatal - Regionális Fejlesztés OP).

Az operatív programok végrehajtását közreműködő szervezetek segítik, amelyek azonban mindig az adott operatív program Irányító Hatósága által delegált hatáskörben, keretek között járnak el (pl. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal - AVOP).

Közösségi Támogatási Keret Monitoring Bizottság

Külön szervezet, a Közösségi Támogatási Keret Monitoring Bizottság végzi az európai uniós támogatás teljes szakmai felügyeletét, vizsgálja és ellenőrzi, hogy az Operatív Program Irányító Hatóságok miként kezelik a forrásokat, hogyan valósítják meg a támogatási programokat.

Kifizető Hatóság

A Strukturális Alapok intézményrendszerének kulcsszervezete a Kifizető Hatóság. Feladata az alapok számlájára történő kifizetések intézése, a támogatáslehívási kérelmek összeállítása, annak biztosítása, hogy a végső kedvezményezett, azaz a vállalkozás hozzájusson az uniós támogatáshoz.

A Kifizető Hatóságról részletes tájékoztatás a www.pm.gov.hu weboldalon olvasható.

A bankok szerepe a támogatások megszerzésében

A támogatás megszerzésének és felhasználásának folyamatában sokféle feladat elvégzését vállalják a bankok. Az egymást követő szakaszokban részben a hagyományos banki tevékenységet végzik, részben viszont előkészítő, kiegészítő, mindenképpen segítő jellegű a részvételük.

Amikor az ügyfél jelentkezik, ismerteti igényét, tehát megnevezi azt a gazdasági területet, amelyen pályázatot kíván benyújtani, a banki munkatársak összevetik a kiírt pályázatokkal, és javaslatot tesznek a további lépésekre. Ebben a körben arra vállalkoznak, hogy összehozzák a banki ügyfelet és azt a tanácsadó céget, amely megítélésük szerint alkalmas arra, hogy felkutassa a releváns EU-pályázatot, részt vegyen a pályázat megírásában, a pályázati dokumentáció elkészítésében.

A bank ebben a fázisban általában a finanszírozási feltételek vizsgálatával, finanszírozási konstrukciók kialakításával segíti a pályázat előkészítését. Az általános jellegű információszerzés körében különösen két információcsoportra kell odafigyelni: mely szervezet foglalkozik azzal a támogatással, amelyet a vállalkozás igénybe kíván venni és melyek a finanszírozás sajátosságai.

A finanszírozás sajátosságai

A támogatások igénybevétele körében a bankok funkciója szempontjából is kiemelkedő jelentőségű a pénzügyi szempontok teljes körű ismerete. A pénzügyi szempontok egyik csoportját a kifizetések rendjére vonatkozó szabályok alkotják, a másik csoport pedig a költségeket és azok viselésének szabályait öleli fel.

Kifizetés rendje

A Strukturális Alapok körében a támogatásokat kétféleképpen fizetik ki:

Utólagos megtérítés

Utólag téríti meg a támogatást nyújtó szervezet a megítélt támogatási összeget. Ez azt jelenti, hogy a támogatást kérőnek meg kell előlegeznie a szükséges összeget, viszont utólag közvetlenül a kedvezményezett bankszámlájára utalják a támogatási összeget.

Ezt az eljárást alkalmazzák általában az alacsony összegű támogatások esetében, akkor, ha a kedvezményezettek vállalkozások, vagy ha a támogatás az Európai Szociális Alapból érkezik.

Engedményezés

A számlát nem a támogatást igénylő egyenlíti ki a szállító felé, hanem engedményezési eljárás keretében a kiutalást végző hivatal utalja a szállító bankszámlájára.

Az engedményezés olyan szükséges jogi eszköz, amely nélkül a közvetlen fizetés nem valósítható meg, hiszen a támogatást a kedvezményezett és nem a szállító kapja, arról a kedvezményezettnek kell rendelkeznie.

Ez az eljárás a nagyobb összegű, 25 millió Ft-ot meghaladó támogatások esetében jellemző, továbbá akkor, ha a támogatást a Kohéziós Alapokból nyújtják.

A kifizetések ideje, gyakorisága

A finanszírozás fontos eleme a kifizetések ideje, gyakorisága. A kifizetések általában folyamatosak, bár egyes támogatások esetében előlegfizetés is van. Erről a pályázati kiírás ad tájékoztatást. A kifizetés nem automatikus, tehát a kedvezményezettnek (projektgazdának) kell kifizetési kérelmet benyújtania a támogatást adó szervezethez. A kérelemben megjelölt összeg a kifizetést megelőző időszakban felmerült költségeket öleli fel. A kifizetésről a döntés attól függ, hogy a kifizető elfogadja-e az időszaki beszámolót.

A kifizetéseket általában a kifizetési kérelem átvételétől számított 60 (hatvan) napon belül teljesítik, bankátutalással.

Saját erő biztosítása

Az EU-támogatások nyújtásának feltétele az önrész megléte. Mértéke az operatív programok egyes intézkedései esetében különböző. Általában az a jellemző, hogy a saját erő a gazdasági társaságok számára kiírt pályázatokban magas, a civil szervezetek, oktatási intézmények számára kiírt pályázatokban viszont alacsony. Ez azt jelenti, hogy pl. az ESZA-támogatások körében nem ritka, hogy a támogatás mértéke 100%, tehát önrészre nincs is szükség.

Az önrész igazolása

Az önrész rendelkezésre állását általában igazolni kell. A saját erő biztosítható készpénzben, bankgaranciával stb., egyes esetekben természetbeni hozzájárulás is lehet. Általában nem tilos az önrészt hitelből biztosítani.

A támogatásban való részvétel előkészítése során rendszerint a bankok fontos feladata, hogy a vállalkozásokkal együtt meghatározzák a pályázattal érintett projekt finanszírozásának módját, a finanszírozás különböző elemeinek arányát, összegét és legalább szándéknyilatkozat szintjén a bank vállalását.

Banki szolgáltatások a pályázat benyújtása során

A pályázat benyújtása során a pénzügyi finanszírozásban való részvétel képezi az alapvető banki feladatot. Minden pályázatban részletes pénzügyi tervet kell benyújtani, amely pontosan bemutatja a tevékenység finanszírozását, a megtérülést stb. Külön kell feltüntetni a biztosítékokat. Mindezekhez a bank nyilatkozata, kötelezettségvállalása szükséges.

Az üzleti terv kidolgozása a vállalkozások feladata, a pénzügyi fedezetről azonban rendszerint csak a bank bevonásával tudnak gondoskodni. Ez a részvétel lehet: hitelnyújtás, amelynek feltételeit hitelszerződésben határozza meg a bank és a vállalkozás.

Hitelnyújtás

A hitelszerződés tartalma attól függ, hogy milyen célból nyújtja a hitelt a bank. Az EU-támogatások körében kiemelkedő jelentőségűek az agrárhitelek, amelyekhez jelentős kamattámogatás "jár", ha feltételei fennállnak. A bankok általában akkor kötnek agrárhitel-szerződést, ha az ügyfél a kamattámogatás igénybevételére való jogosultságát a területileg illetékes Földművelésügyi Hivatal által nyilvántartásba vett és záradékolt hitelkérelemmel igazolja.

Az agrárhitel célja

- tárgyi eszköznek nem minősülő anyag- és eszközvásárlás,

- pénzügyi intézményektől felvett korábbi hitelek előtörlesztése,

- birtok-összevonási célú termőföldvásárlás

Más célt a támogatott agrárhitelek folyósításához akkor fogadhat el a bank, ha a támogatásról szóló jogszabály azt tartalmazza.

Kamatmérték

A hatályos jogszabály - kormányrendelet vagy miniszteri rendelet - alapján határozzák meg a kamat mértékét. A kamatfizetésen kívül tipikusan a következő díjak és költségek megfizetése terheli a vállalkozást a bank felé: rendelkezésre tartási jutalék, szerződéskötési díj, szerződésmódosítási díj.

Kamattámogatás

Jelenleg a 25/2004. (III. 3.) FVM rendelet tartalmazza a szabályozást a mezőgazdasági termelők, termelői szerveződések és integrátor igénylők által kamattámogatás mellett igénybe vehető, éven túli agrárhitelekkel kapcsolatban.

Nyilatkozat a kamattámogatásra való jogosultságról

A hiteligénylő kijelenti, hogy a kamattámogatás igénybevételének feltételei szerint a kamattámogatás igénybevételére jogosult. A hiteligénylő kijelenti továbbá, hogy a kamattámogatás mértékével, kiszámításának módjával, továbbá az igénybevétel feltételeivel tisztában van.

A hiteligénylő a kamattámogatásra vonatkozó jogosultságának igazolására az alábbi jognyilatkozatokat teszi:

- a hiteligénylő Magyarországon bejegyzett, a devizajogszabályok alapján belföldinek minősülő egyéni vállalkozó/vállalkozás,

- a hiteligénylő kijelenti, hogy a hitelkérelem benyújtásának időpontjában nincs 60 napot meghaladó vám-, adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása (ideértve az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási járulékot is), illetve kamaraitagdíj-hátraléka,

- a hiteligénylő kijelenti, hogy a hitelkérelem benyújtásának időpontjában nem áll csőd-, felszámolási vagy adósságrendezési eljárás, illetve végelszámolás alatt, illetve egyéni vállalkozó esetén nem áll végrehajtás alatt,

- a hiteligénylő kijelenti, hogy a költségvetés alrendszereiből részére korábban juttatott támogatásokra vonatkozó szerződésekben vállalt kötelezettségeit teljesítette.

A hiteligénylő kijelenti, hogy a rendelet tartalmát megismerte, az abban foglalt feltételekkel tisztában van, és egyben kijelenti, hogy a rendeletben foglaltakat magára nézve kötelezően elismeri és e kikötéseket végrehajtja, még akkor is, ha azok a jelen Nyilatkozatban külön nem szerepelnek.

A hiteligénylő kijelenti, tudomása van arról, hogy a rendelet 255. §-a értelmében a hitel felvételére, az ahhoz kapcsolódó kamattámogatásra és állami kezességvállalásra abban az esetben jogosult, amennyiben hitelkérelmét az FM Hivatal előzetesen nyilvántartásba vette és záradékolta.

Banki kikötések

A bank a bírálati idő alatt a fentieken túl minden indokolt kiegészítést kérhet.

A hitelkérelem kedvező elbírálása esetén megkötött hitelszerződésben a bankok általában kikötik a következőket:

A kölcsön igénybevételének előfeltételei:

- a hitelszerződés, továbbá annak mellékletét képező valamennyi szerződés, jognyilatkozat aláírásra, valamennyi egyéb melléklet a szerződéshez csatolásra került, és a hitelszerződés hatályba lépett,

- az ügyfél a saját erőből (saját erő legalább 15%), állami támogatásból (saját erőként figyelembe vehető) és egyéb forrásból származó összegeket a beruházás megvalósításához előzetesen maradéktalanul/teljesítésarányosan felhasználta, és azt a banknak megfelelő módon dokumentálta,

- az ügyfél a beruházás megvalósításához szükséges valamennyi, jogerős építési, illetve egyéb szakhatósági engedély egy-egy másolati példányát a banknak átadta.

Biztosítékok a támogatás elnyeréséhez

A hitelszerződés megkötésén kívül, vagy attól némiképpen függetlenül az EU-támogatás elnyerésének fontos feltétele a megfelelő biztosíték nyújtása - nem a bank, hanem a támogatás nyújtója részére.

Bankgarancia

A vállalkozásoktól megkövetelt biztosíték rendszerint bankgarancia, amelyet díjazás ellenében bocsát ki a bank, de csak akkor, ha a bank számára is biztosítva van, hogy abban az esetben, ha a garanciát a kedvezményezett igénybe veszi (lehívja), akkor a garancia kibocsátását kérő vállalkozás képes lesz megfizetni a banknak az általa megfizetett összeget.

A bankgarancia nyújtható egy jogügylet teljesítéséhez, vagy több jogügylet teljesítéséhez.

Intézményi kezességvállalás

A bankgarancián kívül vagy a helyett gyakran kérnek a támogatást nyújtók más biztosítékot. A 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének feltételeiről szóló jogszabály kiemeli az úgynevezett intézményi kezességvállalást, amely az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, illetve a Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezességvállalás.

Speciális feltételek egyes támogatások igénybevételéhez

APEH-től igényelhető támogatás

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivataltól igényelhető támogatást a kedvezményezett a lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes adóhatóságtól igényelheti az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) előírásainak megfelelően. A kedvezményezett a támogatás jogosultságát bizonyító dokumentumokat az Art. előírásaira is figyelemmel köteles kezelni.

Amennyiben az adóhatóság által folyósított támogatások esetében a támogatás igénybevételét jogszabály más szerv igazolásához köti, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a támogatás a rendelet 1. számú melléklete szerint - az arra a miniszter által felhatalmazott szerv és az e célra rendszeresített számítógépes program által - kiállított igazolás alapján igényelhető az adóhatóságtól. Az igazolás kiállítása nem érinti az illetékes adóhatóságnak a támogatásra való jogosultság megállapításával kapcsolatos külön törvényben foglaltak szerinti jogát.

A határidőn túl benyújtott támogatási kérelmet/pályázatot az elbíráló érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

Jogosulatlanul igénybe vett támogatás

A vállalt kötelezettségek, a támogatási feltételek nem teljesítése, valamint a támogatás rendeltetéstől eltérő felhasználása jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését az elbíráló, illetve az elbíráló kezdeményezésére, vagy a saját hatáskörében végzett vizsgálat alapján az illetékes adóhatóság rendeli el.

Agrártámogatások

Az agrár- és vidékfejlesztési célok megvalósítását elősegítő támogatás esetén fejlesztési költségeket terhelő általános forgalmi adóhoz csak akkor igényelhető támogatás, ha a támogatottnak a támogatásból finanszírozott beszerzéshez kapcsolódóan áfalevonási joga nincs.

A jogosulatlanul igénybe vett támogatást az illetékes erdészeti hatóság által határozatban megjelölt számlára kell visszafizetni.

A minőségi mezőgazdasági termelés folytatásához - beleértve a tenyészállatok beszerzését is - a mezőgazdasági termelő, valamint a tagoktól és az integrált termelőktől felvásárolt mezőgazdasági termékek színvonalának javítását, feldolgozását, tárolását, csomagolását szolgáló létesítményekhez kapcsolódó, a tevékenységek folytatásához szükséges, tárgyi eszköznek nem minősülő anyag- és eszközvásárlás céljára felvett agrárhitelek után a termelői szerveződés és az integrátor kamattámogatásban és kezességvállalási díjtámogatásban részesülhet.

A hiteleknek a rendeletben meghatározott részét a mezőgazdasági termelők a pénzügyi intézményektől felvett korábbi hiteleik előtörlesztésére is felhasználhatják.

Kamattámogatás és kezességvállalási díjtámogatás

A jogosultak a pénzügyi intézménytől felvett hiteleik után a kamattámogatást és kezességvállalási díjtámogatást a hitelszerződés szerinti legalább három-, de legfeljebb hatéves futamidejű hitelek esetében a teljes futamidőre igénybe vehetik. E támogatási jogcím alkalmazása szempontjából egy év háromszázhatvanöt, szökőév esetében háromszázhatvanhat napot jelent. Az első évet a hitelszerződés megkötésétől kell számítani.

A kamattámogatás, illetve kezességvállalási díjtámogatás csak olyan hitelszerződés után vehető igénybe, amelyben

- a teljes hiteldíj legfeljebb három százalékponttal haladja meg a kamatperiódusonkénti kamatmegállapítás időpontjában érvényes háromhavi BUBOR-t. Amennyiben a hitel futamideje alatt valamely kamatfizetési periódusban ez a feltétel nem teljesül, az adott kamatfizetési periódusban kamattámogatás nem vehető igénybe,

- a pénzügyi intézmény legalább egyéves, de legfeljebb kétéves tőketörlesztési haladékot engedélyez,

- készfizető kezesség igénybevétele esetén a kezességvállalási díj évenként nem haladja meg a szerződéskötéskor a hitelszerződés szerinti hitelösszegre, illetve az azt követő években az előző év december 31-én fennálló tőketartozásra vonatkoztatva a 1,5 százalékos mértéket.

A hitel igénybevételéhez - a hitelt folyósító pénzügyi intézmény kezdeményezésére - a teljes hitelösszegre jogosultanként legfeljebb nyolcvanszázalékos intézményi kezességvállalás kapcsolódhat. A tízmillió forintot meghaladó hitelszerződések esetében az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által vállalt kezesség éves átlagban nem haladhatja meg a hetven százalékot és jogosultanként a százötvenmillió forintot, a termelői szerveződések esetében a kétszázmillió forintot, az integrátorok esetében a négyszázmillió forintot. Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által vállalt kezesség mértéke a termelői együttműködések hiteligényei esetén a százhúszmillió forintos értékhatárig legfeljebb nyolcvan százalék.

A kezességvállalásért az igénylő éves ütemezésben a fennálló hitelösszegre vetítve készfizető kezességvállalási díjat fizet, amelynek ötven százalékát a költségvetés megtéríti.

Példa a Széchenyi Kártya-hitel törlesztésére

* A hitelkeret 1 000 000 Ft, és a fennálló hitelállomány a zárás napján, a kamatterhelést követően 700000 Ft. Amennyiben a zárást követő 15. napig nem érkezik se terhelés, se jóváírás a számlára, úgy 200 000 Ft-ot kell törleszteni. * Ha az igénybe vett hitelállomány 400 000 Ft, akkor a vállalkozásnak ebben a negyedévben nem kell törlesztenie. * A törlesztést követő napon a teljes, szabad hitelkeret, azaz a visszatörlesztett összeg is ismét igénybe vehető.

EU Közösségi Programok

* A "Közösségi Programok" alatt az Európai Bizottság által elfogadott integrált intézkedések sorozatát értjük, amelyeknek célja a tagállamok közötti együttműködés erősítése különböző, a közösségi politikához tartozó területen, többéves időtartam alatt. Megkülönböztetünk úgynevezett Nyitott Közösségi Programokat és a tagok számára meghirdetett Közösségi Programokat. Nyitott Közösségi Programok * IDA II (19987-2004), elektronikus adatcsere elősegítése a közigazgatásban, * Enterprise&Entrepreneurship (2001-2005), Kis- és középvállalatok támogatása, * Gender Equality (2001-2005), Nemek egyenlősége, * LIFE, (2000-2004), Természet- és környezetvédelem, * Environmental Protection (2002-2006), Környezetvédelem, * 6th EC Framework Programme on Research (2002-2006), K+F témák, * eContent (2001-2005), Digitális tartalomfejlesztés, * Leonardo da Vinci II. (2000-2006), Európai együttműködés a szakképzés terén, * Socrates II. (2000-2006), Európai együttműködés az oktatásban, * Youth (2000-2006), Együttműködés az ifjúsági programokban, * Culture 2000 (2000-2004), Európai együttműködés a kultúra területén, * Twining towns (2002-2006), testvérvárosi kapcsolatok építése. * Közösségi Programok Tagoknak * Media Plus (2001-2005), Az EU audiovizuális támogatási programja, * e-Ten (2002-2006), E-szolgáltatások elterjesztése, * Pericles (2002-2006), Együttműködés az euró védelme érdekében, * Ten-Telecom (2002-2006), Európai információs társadalom fejlesztése, * Combating discrimination (2001-2006), Társadalmi kirekesztés leküzdése, * Marco Polo (2003-2010), Nemzetközi teherszállítás fejlesztése, * Civil Protection (2002-2006), Polgári jogvédelem, * E-Learning (2002-2006), Oktatási és képzési rendszerfejlesztés, * Community action in the field of public health (2001-2006), Akcióprogramok a közegészségügy területén, * Daphne (2002-2003), Program a gyermekek, fiatalok és nők elleni erőszak leküzdésére, * Safer use of internet (2003-2006), Biztonságos internethasználat, * Framework Programme for Juidical Co-operation in Civil Matters (2002-2006), Törvényszéki együttműködés, * Fiscalis 2007 (2002-2007), Gazdasági jogkörnyezet harmonizációja, * Customs 2007 (2002-2006), Vámügyi együttműködés, * Erasmus world (2004-2008), Felsőoktatási együttműködés a III. világ országaival, * Incentive measures in the field of employment (2001-2005), Foglalkozáspolitika és szociális ügyek. * EU Közösségi Kezdeményezések * Strukturális alapokból finanszírozott nagy volumenű intézkedések, amelyek konkrét problémákra keresnek megoldásokat: * URBAN II - Boosting Depressed Urban Areas, * INTERREG III - Connecting European Regions, * Leader+ Developing Rural Areas, * Equal - European Social Initiative.

A bankok szolgáltatásai a támogatott cél elérése során

* A sikeres pályázók számára a bankok többféle szolgáltatást kínálnak. Alapszolgáltatásuk természetesen a hitelnyújtás, ami sokféle tartalommal valósulhat meg. A banki hitelkonstrukciók a finanszírozási sajátosságokhoz igazodnak, és többnyire ajánlati csomagok formájában vehetők igénybe. Az ajánlati csomag több banki szolgáltatást együtt tartalmaz, a hitelnyújtáson kívül számlavezetést, garanciakibocsátást stb. foglal magában. * A csomagok a támogatni kért cél megvalósításának különböző fázisaihoz kapcsolódnak, tehát igénybe vehetők csak az előkészítés során, csak a teljesítés során (pl. az előfinanszírozási, illetve a likviditást biztosító hitelek), vagy a saját forrás biztosításához. * Banki szolgáltatások vállalkozói csoportok szerint * A szolgáltatásokat a vállalkozások különböző csoportjai számára más-más feltételekkel kínálják a bankok. A vállalkozásoknak nyújtanak kisvállalkozói gyorshitelt, jelzáloghitelt, lombardhitelt, forgóeszközhitelt, uniós projektek saját forrását kiváltó, kiegészítő hitelt (pl. beruházási hitelt, kedvezményes kamatozású Európa Hitelt stb.), áfafinanszírozást, projektkiegészítő hitelt (ha az operatív programban sikeresen pályáztak) stb. * Projektfinanszírozás * Speciális banki szolgáltatás a projektfinanszírozás, amelynek lényege, hogy a hitelbírálat során nem a projektet létrehozó vállalat hitelképességét vizsgálja a bank, hanem azt, hogy milyen a projekttel létrehozni tervezett létesítmény jövedelemtermelő képessége, milyen a megtérülési mutató. * Európa Technológia Hitelprogram * Külön érdemes kiemelni az Európa Technológia Hitelprogramot, amelyet: * kis- és középvállalkozások vehetnek igénybe, 4 éves futamidővel, minimum 10 millió, maximum 500 millió forint összegben, forintban vagy devizában, a teljes beruházás költségének 75%-a mértékéig, * nagyvállalatok vehetnek igénybe minimum 4 év futamidőre, minimum 10 millió, maximum 1,5 milliárd forint összegig, a teljes beruházás költségének 75%-a mértékéig. * A hitelprogramot a Magyar Fejlesztési Bank finanszírozza, de különböző kereskedelmi bankok nyújtják a hitelt. * EURÓPA Beruházási Hitel * Jelentős az EURÓPA Beruházási Hitel, amelynek forrását a Magyar Fejlesztési Bank biztosítja. Célja az EU piaci viszonyaihoz történő mielőbbi felzárkóztatás, a versenyképesség növelése, a vállalkozások modernizálásának, technológiai fejlesztésének elősegítése. A hitelt a Magyarországon bejegyzett mikro-, kis- és középvállalkozások, továbbá egyéni vállalkozók igényelhetik, minimum 10 millió, maximum 500 millió forint öszszegben, minimum 4, maximum 15 éves futamidővel. * Agrár Európa Csatlakozási Hitelprogram * Fontos az Agrár Európa Csatlakozási Hitelprogram, amely a Magyar Fejlesztési Bank refinanszírozásával és a Hitelgarancia Rt. kezességvállalásával "működik" gazdasági társaságok és egyéni vállalkozások számára. * Agrár-Eximhitel * Kedvezményes kamatozású az Agrár-Eximhitel

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. november 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére