Könyvvizsgáló a cégnél

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. november 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 79. számában (2004. november 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Sok vállalkozásnál kötelező könyvvizsgálót alkalmazni, de más cégek is számtalan esetben kerülnek olyan helyzetbe, amikor könyvvizsgálót kell igénybe venniük.

A cég és a könyvvizsgáló kapcsolatában a vállalkozás szempontjából talán legfontosabb kérdés, melyek a könyvvizsgálói felelősség keretei az auditálás során, hogyan lehet érvényesíteni a könyvvizsgálóval szembeni vagyoni igényeket. Mielőtt azonban e témakört részletesen tárgyalnánk, nem árt áttekintenünk, hogy egyáltalán ki is a könyvvizsgáló.

Ki lehet könyvvizsgáló?

A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 1997. évi LV. törvény (Kktv.) értelmében könyvvizsgálói tevékenységet kizárólag a kamara tagja és a kamarai nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgálói társaság végezhet.

A kamarai tagság feltételei

A Kktv. meghatározza a kamarai tagság feltételeit azzal, hogy aki e feltételeknek megfelel, azt a tagok sorába minden egyéb mérlegelés nélkül fel kell venni, azzal, hogy a felvétel során figyelemmel kell lenni a Kktv. szerinti, ún. kötelező elutasítás eseteire is.

Kamarai tag az a természetes személy lehet, aki

- a könyvvizsgálói törvény szerinti, illetve a Kktv. hatálybalépése előtt annak 70. §-a szerint megszerzett okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkezik (Az említett szakasz értelmében a törvény hatálybalépése előtt megszerzett okleveles könyvvizsgálói képesítés, továbbá a törvény hatálybalépése előtt hatályban volt rendelkezések szerint megkezdett okleveles könyvvizsgálói képzéssel, vizsgáztatással megszerzett képesítés megfelel a Kktv. szerinti okleveles könyvvizsgálói képesítésnek.);

- büntetlen előéletű;

- Magyarországon könyvvizsgálói tevékenységet kíván folytatni;

- bizonyos, a Kktv. szerinti kivételekkel nem áll munkaviszonyban, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban, szolgálati viszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban, illetve aki a cikkünk későbbi részében ismertetendő könyvvizsgálói társaságon kívül más gazdasági társaságban nem köteles személyes közreműködésre tagként vagy vezető tisztségviselőként, illetőleg munkaviszonyát, személyes közreműködésre vonatkozó jogviszonyát a kamarai tagsági viszony keletkezésével megszünteti;

- kamarai taggal, a törvény hatálybalépése előtt hatályban volt rendelkezések szerint bejegyzett könyvvizsgálóval kötött munkaszerződés alapján, illetőleg a kamaránál bejegyzett könyvvizsgálói társaságnál könyvvizsgáló mellett munkaviszonyban, a Kktv. szerinti, kamarai tagsági viszonyban végzett, az okleveles könyvvizsgálói képesítés megszerzését követően megkezdett, és a tagfelvételi kérelem előterjesztését megelőző öt éven belül teljesített, a kamara által ellenőrzött hároméves szakmai gyakorlatot igazolt;

- az alapszabályban meghatározott összegű könyvvizsgálói felelősségbiztosítással rendelkezik a felvételkor, és utána folyamatosan, kivéve arra az időtartamra, amikor a tagsága szünetel;

- az alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el, valamint

- az alapszabályban meghatározott módon vállalja a kamarai tagdíj megfizetését.

Mentességek

Nyilatkozat a függetlenség biztosításáról

A fenti felsorolás negyedik bekezdésében meghatározott követelménytől el lehet tekinteni akkor, ha a kérelmezőnél a munkaadó munkaköri feladatként jelölte meg a könyvvizsgálói tevékenység végzését, és írásban nyilatkozik arról, hogy a kamarai tag a feladatát függetlenségének csorbítása nélkül el tudja látni, valamint hogy a munkaviszonyból adódó jogok és kötelezettségek érvényesítésével nem akadályozza a kamarai tag független könyvvizsgálói tevékenységét.

Munkaadói igazolás a szakmai gyakorlatról

Az ötödik bekezdésben előírt követelménytől pedig el lehet tekinteni a közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban álló kérelmezőnél akkor, ha a munkaadó a munkakör betöltéséhez követelményként írta elő a könyvvizsgálói képesítést, és a munkaadó írásbeli nyilatkozatával igazolja, hogy legalább hároméves - könyvvizsgálói képesítést igénylő - szakmai gyakorlattal rendelkezik, amelyet a felvételi bizottság elfogad.

Tagsági jogok, kötelezettségek

Jogosultságok

A kamarai tag jogosult könyvvizsgálói tevékenység végzésére, a kamara szolgáltatásainak igénybevételére, a helyi szervezet ülésein tanácskozási és szavazati joggal való részvételre, küldöttválasztásra és arra, hogy küldöttnek, bizottsági tagnak válasszák.

Kötelezettségek

Az előzőekben felsorolt, a Kktv. által biztosított jogosítványok mellett a kamarai tagság természetesen kötelezettségekkel is jár.

Általános kötelezettségek

A kamara tagja köteles a könyvvizsgálói és az általa ellátható egyéb tevékenységet lelkiismeretesen, esküjének megfelelően, a jogszabályok és a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok alapján, körültekintően végezni, köteles a könyvvizsgálat során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal, legjobb tudása szerint eljárni; emellett a tag kötelezettsége

- a kamara alapszabályában és más önkormányzati szabályzataiban foglaltak betartása;

- a taggá válás - cikkünk korábbi részében felsorolt - feltételeiben bekövetkezett változás bejelentése;

- részvétel a kamara által a tagok, illetőleg a tagsági viszonyt szüneteltetők részére szervezett rendszeres szakmai továbbképzésben, továbbá

- a tagdíj megfizetése.

Titoktartás

A kamarai tag köteles a tevékenysége során tudomására jutott, a megbízással összefüggő információkat és adatokat megőrizni. Ez azt jelenti, hogy az említett adatokat sem saját, sem pedig ügyfelei vagyoni döntéseinél, sem más ügyfelei részére készített jelentéseiben nem használhatja fel. Lényeges, hogy a kamarai tag felelős azoknak a személyeknek a titoktartásáért is, akik általa bármilyen módon az előzőekben meghatározott körbe tartozó adatok birtokába jutottak. Nem jelenti azonban a titoktartási kötelezettség megszegését a kamara által működtetett minőség-ellenőrzési rendszer keretei között, valamint a kamara Etikai Bizottsága által lefolytatott etikai eljárás során kért, a minőség-ellenőrzéshez, az etikai eljárás lefolytatásához szükséges és arányos adatszolgáltatás teljesítése, a könyvvizsgálói munkaanyagoknak a minőség-ellenőrzéssel megbízott, illetőleg az etikai eljárásban részt vevő kamarai tagok rendelkezésére bocsátása.

Akadályoztatás bejelentése

Előfordulhat, hogy a könyvvizsgálói tevékenységet bizonyos külső tényezők hátráltatják. Ilyen esetekben a kamarai tag a könyvvizsgálói tevékenység határidőre történő elvégzését akadályozó körülményt megbízójának a szerződésben vállalt határidő lejárta előtt legalább 30 nappal - ha az akadályozó körülmény később keletkezett, ennek bekövetkeztétől számított 3 munkanapon belül - köteles bejelenteni.

A bejegyzett könyvvizsgáló társaság jogai és kötelezettsége

Jogosultságok

A Kktv. - hasonlóan a kamarai tagok szabályozásához - meghatározza a bejegyzett könyvvizsgálói társaságok vonatkozásában is a jogokat és kötelezettségeket.

E szerint a bejegyzett könyvvizsgálói társaság jogosult

- könyvvizsgálói tevékenység folytatására;

- részvételre - tanácskozási joggal - a székhelye szerint illetékes helyi szervezet ülésein, illetve

- részvételre a kamara által a tagok részére szervezett rendszeres továbbképzésben.

Kötelezettségek

A bejegyzett könyvvizsgálói társaság köteles

- a nyilvántartásba vételért és a nyilvántartás vezetéséért éves hozzájárulás fizetésére;

- a kamarához annak 30 napon belüli bejelentésére, ha a tevékenység folytatásához a Kktv. által megkívánt - és írásunkban ismertetett - feltételekben változás következett be, valamint

- kettős könyvvitel vezetésére, és annak előírásai szerint készített éves beszámolójának nyilvánosságra hozatalára.

A könyvvizsgálók függetlensége

A könyvvizsgálói tevékenység szempontjából alapvető követelmény, hogy a könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) objektív körülmények között végezhesse munkáját. Ezt a Kktv. messzemenően biztosítja ún. függetlenségi szabályaiban, a következők szerint:

- a kamarai tag nem végezhet olyan tevékenységet, amely veszélyezteti a független könyvvizsgálói véleménye kialakítását;

- a kamarai tagnak könyvvizsgálói tevékenysége során, jelentéseinek készítésekor független szakértőként kell eljárnia. Ehhez kötődő előírás, hogy a kamarai tag könyvvizsgálói tevékenységre megbízást csak akkor fogadhat el, ha az nem veszélyezteti a független véleményalkotást, végül

- a kamarai tagot könyvvizsgálói tevékenysége során, véleményalkotásában megbízója vagy munkáltatója - főszabály szerint - nem utasíthatja, és senki nem befolyásolhatja.

Összeférhetetlenségi szabályok a könyvvizsgálói működésben

A független véleményalkotáshoz kapcsolódnak a Kktv. összeférhetetlenségi rendelkezései. Ezek az előírások tárgyi és személyi oldalról egyaránt korlátozzák a könyvvizsgálót.

Munkaviszonnyal kapcsolatos korlátok

A kamarai tag - főszabály szerint - csak a kamaránál bejegyzett könyvvizsgálói társaságnál vagy más kamarai tagnál, illetve a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál állhat munkaviszonyban.

A személyes összefonódás tilalma

A munkaviszonnyal kapcsolatos korlátozás mellett igen szigorú törvényi előírás, miszerint a kamarai tag nem vállalhat könyvvizsgálói tevékenységet akkor, ha az a közeli hozzátartozói vagy üzleti kapcsolatból adódóan összeférhetetlen, vagy a tag bármely egyéb oknál fogva elfogult, illetve egyéb törvény, jogszabály alapján összeférhetetlen (ilyen összeférhetetlenségi rendelkezést tartalmaz egyebek mellett a gazdasági társaságokról szóló törvény - Gt. -, amelyre írásunk későbbi részében kitérünk).

Igazgatósági, felügyelőbizottsági tagság kizártsága

A kamarai tag nem tölthet be igazgatósági, felügyelőbizottsági tisztséget olyan gazdasági társaságnál, szövetkezetnél, ahol saját maga, vagy a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozója (azaz: házastársa, egyenes ágbeli rokona, örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülője, továbbá testvére), vagy vele egy könyvvizsgálói társaságban lévő könyvvizsgáló a törvény szerinti könyvvizsgálói vagy a Kktv. 27. §-a szerinti tevékenységet (a gazdálkodó szervezetek működésének átvilágítása, értékelése; a gazdálkodó szervezetek alapításával, átalakulásával, megszűnésével, folyamatos működésével, gazdálkodásával, információs rendszerével kapcsolatos pénzügyi, adó-, számviteli és kapcsolódó számítástechnikai, szervezési szakértői tevékenység, szakvélemény készítése, az ezekkel kapcsolatos tanácsadás, ideértve az igazságügyi könyvszakértői tevékenységet is; számviteli, ellenőrzési, pénzügyi, könyvvizsgálói szakoktatás, továbbképzés, vizsgáztatás; egyszeres és kettős könyvvezetés) végez.

Összeférhetetlenség bejegyzett könyvvizsgálói társaság esetén

A bejegyzett könyvvizsgálói társaság tulajdonosai, vezető tisztségviselői nem kapcsolódhatnak be a könyvvizsgálatba olyan módon, hogy az csorbítsa annak a kamarai tagnak a függetlenségét, aki a társaság nevében végzi a könyvvizsgálói tevékenységet, aláírja a könyvvizsgálói jelentést, a vagyonértékelést, a szakmai véleményt és a könyvvizsgálói záradékot.

A könyvvizsgálókra vonatkozó felelősségi szabályok

A Kktv. részletesen meghatározza, hogy mely könyvvizsgálói magatartás minősül etikai vétségnek, és annak elkövetése milyen szankciókat von maga után. Meghatározza az eljárási rendet, de természetesen az eljárás alá vont számára biztosítja a jogorvoslati jogosultságot is.

Etikai vétség

A Kktv. szerint etikai vétséget követ el az a kamarai tag, aki

- a könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásából eredő kötelezettségét megszegi,

- az etikai szabályzat előírásaival ellentétes magatartást tanúsít, vagy

- a könyvvizsgálói tevékenységet gondatlanságból, szakmai hiányosságok miatt vagy szándékosan nem a jogszabályok szerint végzi.

Etikai eljárás

Az eljárás menete

Az eljárás első szakasza, amelyben az etikai vétségre az etikai bizottság írásban hívja fel az érintett kamarai tag figyelmét. Az etikai eljárásban a kamarát a küldöttgyűlés által a kamarai tagok közül 5 évre választott fegyelmi megbízott képviseli. A fegyelmi megbízott javaslatára az etikai eljárást - a tag értesítésével - a kamara elnöke írásban rendeli el, az etikai vétségnek és bizonyítékainak, az etikai tárgyalás helyének és időpontjának közlésével.

Az etikai eljárást - a fegyelmi megbízott közreműködésével - az etikai bizottság folytatja le. Az etikai tárgyaláson az érintett tagon kívül jogi képviselője is részt vehet. Az etikai eljárás alá vont kamarai tag a védekezését írásban az etikai tárgyalást megelőzően 8 nappal, szóban pedig legkésőbb az etikai tárgyaláson terjesztheti elő, az etikai eljárás alatt keletkezett iratokba betekinthet, azokról kérésére - költségtérítéssel - másolatot kaphat.

Büntetések

A büntetések tekintetében a Kktv. jelentős, garanciális rendelkezést tartalmaz. E szerint etikai büntetést kizárólag etikai tárgyaláson lehet hozni, és azt csak az etikai bizottság, másodfokon pedig a kamara elnöksége hozhatja meg.

Az etikai eljárás eredményeképpen - amennyiben a bizottság megállapítja az etikai vétség elkövetését - a kamarai tag sújtható

- írásbeli megrovással,

- pénzbírsággal, valamint

- a kamarából kizárással.

(A kiszabható pénzbírság összegét a törvény korlátozza, az a büntetés kiszabásának évében esedékes éves kamarai tagdíj ötszöröséig terjedhet; kizárás etikai büntetés esetén pedig - bírósági út igénybevétele esetén, a bíróság jogerős ítéletéig - a kamarai tag nem végezhet könyvvizsgálatot.)

Jogorvoslat az etikai eljárásban

Az etikai bizottság által lefolytatott etikai tárgyaláson hozott írásbeli határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az etikai eljárás alá vont kamarai tag vagy jogi képviselője, illetőleg a fegyelmi megbízott - az elnökséghez írásban benyújtandó - halasztó hatályú fellebbezéssel élhet. A másodfokú eljárásban az elnökség

- az etikai tárgyaláson hozott etikai büntetést helybenhagyja, hatályon kívül helyezi vagy megváltoztatja;

- az etikai bizottságot új eljárásra utasítja, vagy

- írásbeli figyelmeztetéssel az etikai eljárást megszünteti.

Az előzőek szerinti etikai büntetést tartalmazó elnökségi határozat ellen - a kézbesítéstől számított 60 napon belül - a kamarai tag keresettel fordulhat a bírósághoz.

Eljárási tilalom

Nem indítható etikai eljárás

- olyan etikai vétség miatt, amelynek elkövetésétől számítva 5 év eltelt, továbbá

- ha az etikai vétségnek a kamara elnöksége tudomására jutásától számítva 6 hónap eltelt, és a tag ellen nem indult büntetőeljárás.

Az eljárás felfüggesztésének lehetősége

A büntetőeljárás alatt indult etikai eljárást - a jogerős ítélet meghozataláig - a kamara elnöke felfüggesztheti. A felfüggesztés a kamara elnökének mérlegelési jogkörébe tartozik, a Kktv. ismertetett rendelkezése alapján annak sincs azonban akadálya, hogy a jogerős büntetőbírósági ítélet meghozatala előtt döntsön az etikai bizottság a tag által elkövetett vétség vonatkozásában.

Független könyvvizsgálói feladatok a számviteli törvényben

A vállalkozótól független könyvvizsgáló feladata az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló valódiságának és szabályszerűségének (a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet) felülvizsgálata, a számviteli törvény és a létesítő okirat előírásai betartásának ellenőrzése, és ennek alapján az éves beszámolóról, az egyszerűsített éves beszámolóról a könyvvizsgáló állásfoglalását tükröző vélemény kialakítása, a beszámoló záradékkal való ellátása (záradékolása).

Együttműködési kötelezettség konszolidált beszámoló készítésénél

Az összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálója köteles együttműködni a konszolidálásba bevont vállalkozás könyvvizsgálójával annak érdekében, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámolóba összefoglalt éves beszámolók adatai megfeleljenek az összevont (konszolidált) éves beszámolókészítés követelményeinek, és a konszolidálásba bevont vállalkozások figyelembe vegyék az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésének a rájuk vonatkozó előírásait. Ez azonban az összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálójának a felelősségét nem korlátozza.

A konszolidálásba bevont vállalkozás könyvvizsgálója köteles az összevont (konszolidált) éves beszámoló felülvizsgálatát végző könyvvizsgálóval együttműködni annak érdekében, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámoló megbízható és valós képet adjon a konszolidálásba bevont vállalkozások együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről.

Könyvvizsgálói jelentéskészítési kötelezettség

A könyvvizsgáló az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló felülvizsgálatáról - a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó - írásbeli könyvvizsgálói jelentést köteles készíteni, és azt megbízójának átadni.

A jelentés tartalma

A könyvvizsgáló jelentésében rögzíti

- a könyvvizsgálói jelentés címzettjét;

- a könyvvizsgálat tárgyát képező éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló azonosítóit (különösen melyik vállalkozó, milyen főbb jellemző adatokat tartalmazó, melyik üzleti évre vonatkozó, milyen mérlegfordulónappal készült beszámolója);

- az elvégzett, a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását megfelelően alátámasztó vizsgálatok jellegét, összefoglaló bemutatását;

- az éves beszámolóhoz, az egyszerűsített éves beszámolóhoz, az összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz csatolt könyvvizsgálói záradékban vagy a záradék megadásának elutasításában kifejezett véleményét, határozott álláspontját arról, hogy az adott beszámoló megfelel-e az e törvényben foglaltaknak, továbbá azon egyéb jogszabályok előírásainak, amelyek a könyvvizsgáló számára a beszámolóban szereplő adatok vonatkozásában feladatokat határoznak meg;

- a (hitelesítő, korlátozott, elutasító) könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását;

- a könyvvizsgálói jelentés keltezését;

- a könyvvizsgálatért személyében felelős könyvvizsgáló nevét, aláírását, címét, kamarai bejegyzési (nyilvántartási) számát;

- könyvvizsgálói társaság esetén - az előző bekezdésben foglaltakon túlmenően - a társaság képviseletére jogosult nevét, aláírását, a társaság megnevezését, címét, kamarai nyilvántartási számát is.

Eljárás a vállalkozó helytelen értékelése esetén

A gyakorlatban előfordulhat, hogy a kiegészítő mellékletben a vállalkozó [az összevont (konszolidált) éves beszámoló kiegészítő mellékletében az anyavállalat] nem, vagy nem a valóságnak megfelelően értékel. Ilyenkor a könyvvizsgáló az írásbeli könyvvizsgálói jelentésben köteles bemutatni az általa feltárt tényeket és megállapításokat, kitérve az előző üzleti évre, továbbá az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlegfordulónapja után bekövetkezett jelentősebb eseményekre és főleg hátrányos változásokra, az éves eredményt befolyásoló kedvezőtlen tényezők bemutatására.

Könyvvizsgáló a gazdasági társaságoknál

A gazdasági társaságokról szóló törvény bizonyos esetekben kötelezővé teszi könyvvizsgáló választását. Így kötelező könyvvizsgáló választása

- a részvénytársaságnál,

- az olyan korlátolt felelősségű társaságnál, amely esetében a törzstőke mértéke az ötvenmillió forintot meghaladja, továbbá az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságnál, valamint

- ha azt törvény előírja (például meghatározott árbevétel esetén).

A gazdasági társaság legfőbb szerve azonban akkor is dönthet könyvvizsgáló választásáról, ha az nem kötelező.

A könyvvizsgáló megválasztása

Amennyiben az alapításkor a könyvvizsgáló választása a társasági törvény fenti rendelkezései értelmében kötelező, avagy az alapítók úgy döntenek, hogy választanak könyvvizsgálót, akkor a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) kell kijelölniük a könyvvizsgálót. Ezt követően a könyvvizsgálót a gazdasági társaság legfőbb szerve választja meg. Amennyiben pedig a könyvvizsgáló választása a gazdasági társaság működése során válik kötelezővé, illetve a már működő társaság tagjai döntenek úgy, hogy könyvvizsgálót választanak, akkor társasági szerződésüket ennek megfelelően módosítaniuk kell. [Lényeges, hogy a társasági törvény szerint a társasági szerződésnek (alapító okiratnak, alapszabálynak) csak a társaság első könyvvizsgálóját kell feltüntetnie, a további könyvvizsgálók megválasztásáról taggyűlési (közgyűlési) jegyzőkönyvet, valamint a könyvvizsgáló elfogadó nyilatkozatát kell csatolni a cégbírósághoz a változásbejegyzési kérelem mellékleteként.]

A jelölés időtartama, szerződéskötés

A könyvvizsgálót határozott időre, de legfeljebb öt évre kell megválasztani, illetve a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) kijelölni. A könyvvizsgálóval, megválasztását (kijelölését) követően, a gazdasági társaság ügyvezetése köt szerződést a polgári jog általános szabályai szerint.

Gazdálkodó szervezet könyvvizsgálóvá választása

Amennyiben a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, úgy meg kell jelölnie azt a tagját, vezető tisztségviselőjét, illetve munkavállalóját, aki a könyvvizsgálatért személyében is felelős. E személy kijelölésére úgyszintén a gazdasági társaság legfőbb szervének jóváhagyása mellett van lehetőség.

Könyvvizsgálói feladatok kötelező választás esetén

Ha a Gt. értelmében kötelező a könyvvizsgáló választása, akkor a gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámoló valódiságát és jogszabályszerűségét könyvvizsgálóval köteles ellenőriztetni. A könyvvizsgáló véleményének meghallgatása nélkül a számviteli törvény szerinti beszámolóról a gazdasági társaság legfőbb szerve nem határozhat. Emellett a könyvvizsgáló a gazdasági társaság legfőbb szerve elé terjesztett minden lényeges üzleti jelentést köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy az valós adatokat tartalmaz-e, illetve megfelel-e a jogszabályi előírásoknak.

A könyvvizsgáló jogai és kötelezettségei a társasági működésben

Jelenlét az ügyvezető szerv, felügyelőbizottság ülésein

Amennyiben az szükséges, úgy a könyvvizsgálót tanácskozási joggal az ügyvezető szerv, illetve a felügyelőbizottság ülésére is meg lehet hívni, illetve a könyvvizsgáló maga is kezdeményezheti ezen üléseken való részvételét. Ez utóbbi esetben a könyvvizsgáló kérelme csak különösen indokolt esetben utasítható vissza.

Betekintés-, felvilágosításkérés joga

A könyvvizsgáló betekinthet a gazdasági társaság könyveibe, emellett tájékoztatást kérhet a vezető tisztségviselőktől, a felügyelőbizottság tagjaitól, illetve a társaság munkavállalóitól, továbbá a társaság bankszámláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit megvizsgálhatja.

Az előzőekből látható, hogy a Gt. olyan jogosítványokkal ruházza fel a könyvvizsgálót, amelyek biztosítják, hogy a vonatkozó - korábban bemutatott - jogszabályokban előírt feladataikat hiánytalanul el tudják végezni. Lényegében a kötelezettségek is ehhez kapcsolódnak.

Részvételi kötelezettség a társaság legfőbb szervének ülésén

A könyvvizsgáló köteles részt venni a gazdasági társaság legfőbb szervének ülésén. Ehhez kapcsolódik az a Gt.-beli szabály, hogy a részvénytársaság közgyűlése az évzáró beszámoló elfogadásáról nem hozhat érvényes határozatot a könyvvizsgáló véleményének meghallgatása nélkül. (A könyvvizsgálónak tehát véleményét a mérlegelfogadó közgyűlésen szóban is elő kell terjesztenie, és lényeges, hogy ennek megtörténtét a közgyűlési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell.)

Kérelem közgyűlés összehívása iránt, cégbíróság értesítése

Az 1998. június 16-ától hatályos társasági törvény új kötelezettséget állapított meg a könyvvizsgálókra, amellyel egyben jelentős felelősséget is hárított rájuk. Eszerint, ha könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy a gazdasági társaság vagyonának jelentős mértékű csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottság tagjainak a társasági törvényben meghatározott felelősségét vonja maga után, akkor köteles a gazdasági társaság legfőbb szervének összehívását kérni. Ha pedig a gazdasági társaság legfőbb szervét a könyvvizsgálói kérés ellenére nem hívják össze, avagy a legfőbb szerv a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló köteles erről a törvényességi felügyeletet ellátó cégbíróságot értesíteni.

Titoktartási kötelezettség

A könyvvizsgáló köteles a gazdasági társaság ügyeivel kapcsolatos üzleti titkot megőrizni.

A könyvvizsgálói megbízás megszűnése

A könyvvizsgálói megbízás a gazdasági társaság legfőbb szervének döntése alapján visszahívással, a könyvvizsgálóval kötött szerződésben szereplő időtartam lejártával, törvényben szabályozott kizáró ok beálltával, illetve a könyvvizsgáló részéről a szerződés felmondásával szűnik meg. A könyvvizsgáló újraválasztható.

A könyvvizsgáló felelőssége

A könyvvizsgáló felelősségére a könyvvizsgálóra vonatkozó - korábban már ismertetett - jogszabályokban, illetve a Polgári Törvénykönyvben meghatározott felelősségi (kártérítési) szabályok az irányadók.

A kamarai tagság iránti kérelem elutasítása

* A felvételi bizottság elutasítja annak a jelentkezőnek a kamarai tagsági kérelmét, * aki a közügyektől vagy a könyvvizsgálói tevékenységtől eltiltó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll; * akit a kamarából korábban kizártak (A kamarából kizárt tag a kizárásról szóló határozat jogerőre emelkedése után 3 év elteltével kérheti a kamarai tagok közé felvételét.); * akit a kamarai tagdíj nem fizetése miatt a kamara tagjai közül töröltek (A kamara tagjai közül a tagdíj nem fizetése miatt törölt személy a tagdíjhátralék megfizetését követő 1 év elteltével kérheti a tagok közé felvételét.); * aki cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll.

Bejegyzett könyvvizsgálói társaság

* Könyvvizsgálói társaság keretében könyvvizsgálói tevékenység abban az esetben folytatható, ha * gazdasági társaság vagy szövetkezet cégbíróságon bejegyzett, illetőleg cégbírósági bejegyzésre benyújtott tevékenységi körében csak a Kktv. 26. és 27. §-a szerinti tevékenységet jelölték meg (ezek a tevékenységek: a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetnél a beszámoló felülvizsgálata, szabályszerűségének, megbízhatóságának, hitelességének tanúsítása annak érdekében, hogy az megbízható és valós összképet adjon a gazdálkodó szervezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről; a gazdasági társaságok, a szövetkezetek, az egyéb szervezetek alapításakor, átalakulásakor, megszűnésekor a törvényekben előírt értékelési, ellenőrzési, véleményezési, záradékolási feladatok ellátása; a könyvvizsgálók más törvényben - társasági törvény - meghatározott feladatának elvégzése; a gazdálkodó szervezetek működésének átvilágítása, értékelése; a gazdálkodó szervezetek alapításával, átalakulásával, megszűnésével, folyamatos működésével, gazdálkodásával, információs rendszerével kapcsolatos pénzügyi, adó-, számviteli és kapcsolódó számítástechnikai, szervezési szakértői tevékenység, szakvélemény készítése, az ezekkel kapcsolatos tanácsadás, ideértve az igazságügyi könyvszakértői tevékenységet is; számviteli, ellenőrzési, pénzügyi, könyvvizsgálói szakoktatás, továbbképzés, vizsgáztatás; egyszeres és kettős könyvvezetés); * kamarai tagok végzik a könyvvizsgálói tevékenységet, készítik a könyvvizsgálói jelentést, látják el záradékkal a számviteli dokumentumokat; * a szavazati jogok többségével a kamarai tagok, illetőleg a tulajdonos országában bejegyzett könyvvizsgálói társaságok rendelkeznek, valamint * vezető tisztségviselői között többségben vannak azok a kamarai tagok, akiknek a kamarai tagsága nem szünetel.

Okleveles könyvvizsgálói képesítés

* Az okleveles könyvvizsgálói képesítés megszerzésének alapfeltétele, hogy a könyvvizsgálójelölt * olyan egyetemen vagy főiskolán szerzett végzettséggel rendelkezzék, ahol a pénzügyi, vagy a számviteli-elemzési, vagy az ellenőrzési ismeretekből vizsgát tett, * legalább hároméves számviteli, pénzügyi, ellenőrzési gyakorlatot igazoljon, * büntetlen előéletű legyen, * a mérlegképes könyvelői képesítést már megszerezte.

Összeférhetetlenség gazdasági társaság könyvvizsgálója vonatkozásában

* Nem lehet könyvvizsgáló a gazdasági társaság alapítója, illetve tagja (részvényese). * Nem választható könyvvizsgálóvá a gazdasági társaság vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja, valamint ezek Ptk. szerinti közeli hozzátartozója (emlékeztetőül: közeli hozzátartozók a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér), továbbá a gazdasági társaság munkavállalója e minőségének megszűnésétől számított három évig. * Ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, akkor a személyi összeférhetetlenségi előírásokat a könyvvizsgálói tevékenységet végző személyen kívül a gazdálkodó szervezet valamennyi tagjára (részvényesére), vezető tisztségviselőjére és vezető állású munkavállalójára is alkalmazni kell.

Könyvvizsgálói záradékfajták

* Ha a könyvvizsgáló a felülvizsgálat során megállapítja, hogy az éves beszámoló (az egyszerűsített éves beszámoló) a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad, a felülvizsgálat során sem törvénysértést, sem szabálytalanságot nem tapasztalt, és ezért az éves beszámolóban, az egyszerűsített éves beszámolóban foglaltakkal egyetért, a beszámolóhoz kapcsolódóan a következőket is magában foglaló hitelesítő záradékot ad: "A könyvvizsgálat során a vállalkozó éves beszámolóját (egyszerűsített éves beszámolóját), annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltam, és ennek alapján elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztem arról, hogy az éves beszámolót (az egyszerűsített éves beszámolót) a számviteli törvényben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették el. Az éves beszámoló (az egyszerűsített éves beszámoló) a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad. Az üzleti jelentés az éves beszámoló adataival összhangban van." * Ha a könyvvizsgáló a felülvizsgálat során megállapítja, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámoló a konszolidálásba bevont vállalkozások együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad, a felülvizsgálat során sem törvénysértést, sem szabálytalanságot nem tapasztalt, és ezért az összevont (konszolidált) éves beszámolóban foglaltakkal egyetért, az összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz kapcsolódóan a következőket is magában foglaló hitelesítő záradékot ad: "A könyvvizsgálat során az összevont (konszolidált) éves beszámolót, annak részeit és tételeit, azok bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltam, és ennek alapján elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztem arról, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és az általános számviteli elvek figyelembevételével állították össze. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló a konszolidálásba bevont vállalkozások együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad, annak adataival az összevont (konszolidált) üzleti jelentés összhangban van." * Ha a könyvvizsgáló azt állapítja meg, hogy az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló egészében vagy részben nem felel meg a számviteli törvény előírásainak és a valóságnak, akkor a hitelesítő záradék helyett korlátozott vagy elutasító záradékot ad a záradék korlátozása vagy elutasítása okainak részletes feltüntetésével. * Ha a könyvvizsgáló nem tud záradékot adni, mert ahhoz nem tudott elegendő és megfelelő könyvvizsgálói bizonyítékot szerezni, akkor a záradék megadásának elutasítását, az elutasítás okainak részletes feltüntetésével kell a könyvvizsgálói záradék helyett letétbe helyezni, illetve közzétenni. * A könyvvizsgáló által ellenőrzött és a záradékkal vagy a záradék megadásának elutasításával ellátott éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló terjeszthető a legfőbb szerv (a részvénytársaság közgyűlése, a korlátolt felelősségű társaság taggyűlése) elé. Amennyiben a közgyűlés, a taggyűlés az elé terjesztett éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló adatait megváltoztatja, vagy olyan információ jutott a könyvvizsgáló tudomására, amely mellett a közgyűlést, a taggyűlést megelőzően adott könyvvizsgálói záradék már nem tükrözi a valós helyzetet, a könyvvizsgálónak a letétbe helyezésre, a közzétételre kerülő éves beszámolóhoz, egyszerűsített éves beszámolóhoz, összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz a valóságnak megfelelő könyvvizsgálói záradékot kell - még a letétbe helyezést, a közzétételt megelőzően - készítenie

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. november 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére