AZ EVAALANYISÁG KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. november 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 79. számában (2004. november 1.)
Cikkünk az evázás általános feltételei mellett annak a helyzetnek az adózási, számviteli kérdéseit is ismerteti, amikor a cég (kényszerből vagy szabad akaratából) visszatér az eváról a "normál" adózásra.

Bejelentkezés az eva hatálya alá

A bejelentkezés határideje

Az eva hatálya alá a feltételeknek megfelelő új adózók 2004 decemberében, december 20-ig jelentkezhetnek be az erre rendszeresített külön nyomtatványon (04103 vagy 04203 Adatbejelentő lap). A bejelentkezési határidő jogvesztő, így a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A bejelentését az adózó december 20-ig minden kötelezettség nélkül visszavonhatja.

A bejelentkezés megújítása

A 2005. évre evát választani kívánók esetében nem kell bejelentkezését megújítania annak, aki 2004-ben is az eva hatálya alá tartozott, és jövőre szintén ezt az adózási módot akarja fenntartani.

A választás kritériumai

Lényeges, hogy

– az eva kizárólag naptári évre választható;

– naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó nem lehet az eva alanya;

– amennyiben az eva választását meghatározó körülményekben nem következik be változás, csak a naptári év végével, bejelentése alapján kerülhet ki az adózó az evatörvény hatálya alól.

A bejelentkezés feltételei egyéni vállalkozó esetén

Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá bejelentkezhet az az egyéni vállalkozó, egyéni cég (egyéni vállalkozó), aki (amely) a bejelentés időpontjában megfelel az alábbiak szerinti valamenynyi feltételnek:

– az egyéni vállalkozó tevékenységét legalább az adóévet megelőző naptári évet megelőző adóévben kezdte, és azóta folyamatosan végzi;

– az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben az adóhatóság nem rendelte el jogerősen terhére a számla- vagy nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása miatt mulasztási bírság kiszabását;

– az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint nem volt kötelezett a különbözet szerinti adózásra, vagy az idegenforgalmi tevékenységre vonatkozó különös adózási szabályok alkalmazására, valamint nem választotta a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyra vonatkozó különleges rendelkezéseket;

– az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben a magánszemély az általa végzett termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás alapján vállalkozói bevételt számolt el;

– az adóévet megelőző második adóévben (üzleti évben) éves szintre átszámított és az adóévet megelőző adóévben (üzleti évben) ésszerően várható, éves szintre átszámított összes bevétele nem haladja meg az adóévenkénti 25 millió forintot;

– az adóévben ésszerűen várható, az Eva-tv. előírásainak megfelelően meghatározott bevétele nem haladja meg a 25 millió forintot;

– az adóévben nem folytat a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységet, valamint a vámról, a vámeljárásról, illetve a vámigazgatásról szóló törvényben meghatározott közvetett képviselői tevékenységet;

– nem rendelkezik az adózás rendjéről szóló törvényben előírt közösségi adószámmal, és törvény sem írja elő számára a közösségi adószám használatát;

– rendelkezik belföldi pénzforgalmi bankszámlával;

– állami adóhatóságnál, vámhatóságnál, önkormányzati adóhatóságnál, továbbá az illetékhivatalnál nincs nyilvántartott, végrehajtható köztartozása.

A bejelentkezés feltételei társas vállalkozások esetén

Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá bejelentkezhet az a közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat, végrehajtói iroda, ügyvédi iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, amelyik a bejelentés időpontjában megfelel az alábbiak szerint valamennyi feltételnek:

– a társas vállalkozás tevékenységét legkésőbb az adóévet megelőző második adóévben kezdte, és azt követően nem alakult át (ideértve különösen a kiválást és a beolvadást is), valamint a jogi személyben, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban (az öröklést kivéve) ebben az időszakban új tag nem szerzett (új tagok nem szereztek összesen) 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést;

– az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben az adóhatóság nem rendelte el jogerősen terhére a számla- vagy nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása miatt mulasztási bírság kiszabását;

– az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint nem volt kötelezett a különbözet szerinti adózásra, vagy az idegenforgalmi tevékenységre vonatkozó különös adózási szabályok alkalmazására, valamint nem választotta a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyra vonatkozó különleges rendelkezéseket;

– az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben nem állt végelszámolás, bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás hatálya alatt;

– az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelelően árbevételt (az adóalany annak megfelelő bevételt) számolt el;

– az adóévet megelőző második adóévben, illetve üzleti évben – ha előtársasági működésének kezdőnapja az adóévet megelőző második naptári évben, utolsó napja az adóévet megelőző naptári évben volt, akkor az előtársasági működése adóévében – éves szintre átszámított és az adóévet megelőző naptári évben (üzleti évben) ésszerűen várható, éves szintre átszámított összes bevétele nem haladja meg az adóévenkénti 25 millió forintot;

– az adóévben ésszerűen várható, az Eva-tv. előírásainak megfelelően meghatározott bevétele nem haladja meg a 25 millió forintot;

– az adóévben nem folytat a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységet, valamint a vámról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló törvényben meghatározott közvetett képviselői tevékenységet;

– az adózás rendjéről szóló törvényben előírt közösségi adószámmal nem rendelkezik, és törvény sem írja elő számára a közösségi adószám használatát;

– rendelkezik belföldi pénzforgalmi bankszámlával;

– az adóévben a társas vállalkozás valamennyi tagja magánszemély (adóazonosító jellel vagy útlevélszámmal rendelkezik), ideértve a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezet tagját is, azzal, hogy a feltétel teljesülését nem érinti az adózó tulajdonában lévő saját üzletrész;

– az adóévben a társas vállalkozás más jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban nem rendelkezik részesedéssel, kivéve ha az szövetkezeti hitelintézet által kibocsátott részjegy vagy nyilvánosan működő részvénytársaság nyilvánosan forgalomba hozott részvénye, továbbá

– állami adóhatóságnál, vámhatóságnál, önkormányzati adóhatóságnál, továbbá Illetékhivatalnál nincs nyilvántartott, végrehajtható köztartozása.

Evás vállalkozások adószáma

Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adózók jelölésére az adószám kilencedik számjegyében szereplő 3-as kódérték szolgál. Az adózót adószámának változásáról a 04103. számú, illetve a 04203. számú bejelentőlap adóhatóság által hivatalosan kitöltött példányának visszaigazolásával kerül értesítik. A megváltozott adószámokról az egyablakos rendszerben számítástechnikai úton értesíti az adóhatóság az illetékes okmányirodákat, illetve cégbíróságokat is.

Eljárás a bejelentkezési kérelem elutasítása esetén

Az evaalanyiság iránti kérelem elutasítása esetén a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Hatósági Főosztály [illetékes megyei] Hatósági Osztályához címzett, de az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal [illetékes megyei] Igazgatóság [osztály megnevezése]-hoz előterjesztett illetékköteles fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés illetékének mértéke jelenleg 4000 Ft.

Adategyeztetés

Azt az egyéni vállalkozót, jogi személyt, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot, amely az adóévet megelőző második adóévre vonatkozóan 0 ezer forint bevételt vallott, de mégis bejelentkezett az evatörvény hatálya alá, adategyeztetésre hívják be. Ha az adózó az egyeztetés során igazolja, hogy a vizsgált időszakra vonatkozóan akár 1 forint árbevételt számolt el, és nincs más, az adóalanyiságot kizáró körülmény, akkor bejelentkezését el kell fogadni.

Az evaalanyiság megszűnése

Megszűnik az adózó evaalanyisága

– a naptári év utolsó napjával, ha a naptári évet követő adóévre bejelentette, hogy adókötelezettségeit nem e törvény rendelkezései szerint teljesíti;

– a változás bekövetkezésének napját megelőző nappal, ha a változás révén már nem felel meg az adóalanyiságra előírt bármely feltételnek;

– az adóalanyiság választására jogosító értékhatár meghaladásának napját megelőző nappal;

– a kapott előlegről kibocsátott utolsó számla kibocsátásának napját megelőző nappal, ha a naptári évben összesen 25 millió forintot meghaladó előlegről bocsátott ki számlát;

– az adóhatóság határozata jogerőre emelkedésének napjával, ha terhére az adóhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, vagy az ellenőrzés akadályozása miatt mulasztási bírságot állapított meg;

– a magánszemély adóalany egyéni vállalkozói jogállása megszűnésének napjával;

– a végelszámolás, a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal, egyébként a megszőnés napjával;

– a részesedés megszerzésének napját megelőző nappal, ha a jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban 50 százalékot (együttesen 50 százalékot) meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szerez olyan magánszemély(ek), akivel (akikkel) a naptári évben korábban nem állt tagi jogviszonyban (az öröklés esetére a rendelkezést nem kell alkalmazni).

Az adóalanyiság megszűnése egyéni vállalkozók esetében

Átalányadózás választhatósága

Amennyiben az egyéni vállalkozó az eva hatálya alól "kijelentkezik", vagyis ezt az adózási módot következő évre nem választja, akkor a feltételek megléte esetén választhatja a következő adóévre az átalányadózást is. Az egyéni vállalkozó azonban nem alkalmazhatja az adóévben az átalányadózásra vonatkozó rendelkezéseket akkor, ha az adóévben jogszerűen nem jelentkezhetett volna be az eva hatálya alá. Nem választható az átalányadó akkor sem az adóévet követő négy adóévben, ha az adóalanyiság év közben szűnt meg.

Nyilvántartások vezetése

Az áttérést követően nyilvántartásait az szja-törvény rendelkezései szerint kell vezetnie. Az adóalanyiság megszűnésének adóévét követő első adóév első napjára az szja-törvény nyilvántartásokra vonatkozó rendelkezései szerint részletes vagyonleltárt kell készítenie minden olyan eszközről, amelyet vállalkozói tevékenysége keretében fog használni.

Kiadások elszámolása

Az adóalanyként lezárt adóévben teljesített valamennyi, az szja-törvény alapján költségnek minősülő kiadást (ideértve az értékcsökkenési leírás és beruházási költségek összegét is) elszámoltnak kell tekinteni. Amennyiben az adóalanyiság év közben szűnik meg (például március 31-ével), akkor az értékcsökkenési leírást időarányosan kell elszámoltnak tekinteni.

Jogosultság költségelszámolásra

Az eva időszaka alatt megszerzett, előállított nem anyagi jószág, tárgyi eszköz alapján a magánszemély csak annyiban jogosult az adóalanyiság megszűnése után költséget elszámolni, amennyiben rendelkezik az értékcsökkenési leírás alapjának meghatározásához szükséges, más által kibocsátott bizonylattal.

Áthozott veszteség elszámolása

Az evás időszakban adóévenként 20-20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni az előző év(ek)ről áthozott veszteség összegéből.

Amennyiben pedig év közben szűnik meg az adózó evaalanyisága, akkor az év hátralévő részében keletkező jövedelmét a korábbi évekről áthozott veszteség összegével csökkentheti. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha például 100 volt a veszteség, akkor abból 20-at az elszámolt evás időszakra, a maradék 80-at pedig a további jövedelmével szemben érvényesítheti.

Evás tevékenység folytatása törvényes képviselő és örökös által

Az eva hatálya alatt marad az adózó akkor is, ha cselekvőképességének elvesztését követően a tevékenységet a törvényes képviselője nevében és javára folytatja. Ha az elhunyt egyéni vállalkozó tevékenységét a vállalkozó özvegye, örököse folytatja, akkor az özvegy és az örökös is választhatja az evát, amennyiben e szándékát 3 hónapon belül bejelenti az adóhatóságnak.

Az adóalanyiság megszűnése a jogi személyek és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetében

Bevallási, számviteli kötelezettségek

Az evaadóalanyoknak a megszűnő bevallást 45 napon belül, a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adózók esetében az adóalanyiság megszűnését követő 150 napon belül kell beadniuk.

A beszámolókészítés kötelezettsége nem vonatkozik a közkereseti és a betéti társaságra, amennyiben az eva szerinti nyilvántartást vezette.

A számvitelről szóló törvény hatálya alá átkerülő (visszakerülő) vállalkozásnak (közkereseti társaságnak és betéti társaságának) tételes leltárral (és leltározással) alátámasztott, könyvvizsgálóval ellenőrzött nyitómérleget kell készíteni. A kiegészítő mellékletben az evatörvény szerinti nyilvántartásról a számvitelről szóló törvény szerinti nyilvántartásra történő áttérésre (visszatérésre) külön utalni kell.

Társasági adóval kapcsolatos rendelkezések

A társasági adó tekintetében az eva-adóalanyiság alatti időszakban elszámoltnak kell tekinteni az értékcsökkenési leírást (a más által kibocsátott bizonylaton feltüntetett bekerülési értékre vetítve) és az összes költségnek minősülő kiadást (juttatást), továbbá költségként, ráfordításként elszámoltnak kell tekinteni az adóalanyiság megszűnésekor a nyitómérlegben kimutatott bekerülési értéknek az adóalanyiság keletkezését megelőző adóév beszámolójában kimutatott bekerülési értéket meghaladó részét.

Veszteségek elszámolása

Elszámoltnak kell tekinteni az evás adóéveknél adóévenként 20-20 százalékot az előző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteség érvényesítésénél.

Eljárás az adókedvezmények vonatkozásában

Az adókedvezmények tekintetében az adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni az olyan adókedvezmény tekintetében, amelyet az adózó a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe.

Bejelentési kötelezettségek

Az evaalanyiságra jogosító feltételek valamelyikének megszűnése esetén – a naptári év utolsó napjával történő megszűnést, az egyéni vállalkozói jogállás megszüntetését és a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnését kivéve – az adózónak a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül az evaalanyiság megszűnését (a megszűnés okának jelölésével), valamint az általános forgalmi adó, a vezetett alapnyilvántartás, illetve a könyvvezetési mód választását be kell jelentenie. A változások bejelentésére a '102. sz., a '102/E sz., a '202. sz., valamint a '202/T sz. adatlapok szolgálnak.

Adószámok az evaalanyiság megszűnése után

Az adózó adószámának kilencedik számjegyét – a megszűnés időpontjának hatályával – központilag állítja vissza az adóhatóság. A megváltozott adószámról az egyablakos rendszerben számítástechnikai úton az adóhatóság értesíti az illetékes okmányirodát, illetve cégbíróságot is.

Evaalap megállapítása becsléssel

Abban az esetben, ha az adózó evaalanyisága azért szűnik meg, mert terhére az adóhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, vagy az ellenőrzés akadályozása miatt jogerős határozattal mulasztási bírságot állapított meg, akkor az adóhatóság ellenőrzési szakterülete az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint, adóév január 1-jétől a mulasztási bírság határozat jogerőre emelkedésének napjáig tartó időszakra becsléssel állapítja meg az eva alapját, amelyről az adózót határozatban értesíti.

A pénzforgalmi bankszámla fenntartásának kötelezettsége az evaalanyiság megszűnése után

Amennyiben az adózó evaalanyisága az evatörvény 3. §-ának (1) bekezdése bármely pontjában meghatározott ok miatt szűnik meg, az evatörvény alapján már nem kötelezhető a pénzforgalmi bankszámla fenntartására. Tekintettel viszont a pénzforgalomról, a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről szóló 232/2001. (XII. 10.) Korm. rendeletben foglaltakra, az eva hatálya alól kikerülő belföldi jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és általános forgalmi adó fizetésére kötelezett egyéni vállalkozó a továbbiakban is köteles lesz pénzeszközeit pénzforgalmi bankszámlán tartani, pénzforgalmát pénzforgalmi bankszámlán lebonyolítani. A belföldi jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és általános forgalmi adó fizetésére kötelezett egyéni vállalkozó tehát a fennmaradó evakötelezettségét köteles belföldi pénzforgalmi bankszámlájáról történő átutalással teljesíteni.

Az evaalanyiság megszűnésének következményei

Amennyiben az eva választását meghatározó körülményekben nem következik be változás, az eva hatálya alóli kilépésre csak a naptári év végével nyílik az adózónak lehetősége.

Ha az adózó evaalanyisága az Eva-tv. 3. §-a (1) bekezdésének bármely pontjában meghatározott ok miatt szűnik meg, az adózó új áfaalanynak minősül, vagyis az általános forgalmi adó választása az új bejelentkezés szabályai szerint történik, megilleti az alanyi adómentesség választásának joga, és adózhat a különös adózási módok szerint is.

Ha utólag derül ki, hogy az adózó az eva hatálya alá történő bejelentkezését az adóévre jogszerűen nem tehette volna meg, visszamenőlegesen, az adóév január 1-jei hatállyal szűnik meg az evaalanyisága; ebben az esetben az adózó nem minősül új áfaalanynak.

Az evaalanyiság év végi vagy évközi megszűnésének adóévét követő négy adóévre az evaalanyiság ismételten nem választható.

Evaalanyiság megszűnése hivatalbóli észlelés esetén

Az APEH adóalany-nyilvántartási szakterülete hetente indítja a leválogató programot, amely a megszűnés okának megjelölésével listázza az evaalanyiságra nem jogosult adózókat.

Hatósági tájékoztatás

Amennyiben azt észleli az illetékes adóalany-nyilvántartási osztály, hogy a listában szereplő adózó az eva hatálya alá történő bejelentkezését az adóévre jogszerűen nem tehette volna meg, úgy tájékoztatja az adózót az eva-adóalanyiság megszűnésének hatályáról. Tájékoztatja továbbá arról, hogy az adóhatóság ellenőrzési szakterülete az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint, adóév január 1-jétől a határozat jogerőre emelkedésének napjáig adónemenként becsléssel állapítja meg az adóalapot, illetve a teljes adómegállapítási időszakra az adót, melyről határozatban értesíti.

Adóbevallások

A már eltelt, teljes adómegállapítási időszakra (teljes hónapra, negyedévre, esetleg évre) vonatkozóan nem kell áfa- és egyéb kötelezettségeiről szóló bevallást benyújtania, mert az adómegállapítás becsléssel történik. A már eltelt, becsléssel érintett nem teljes időszakra (törtidőszakra) vonatkozóan azonban fennállnak az áfa- és egyéb bevallási kötelezettségei, ezért ettől az időszaktól kezdve bevallás(ok) benyújtására kötelezett. Amennyiben a bevallás benyújtására jogszabályban meghatározott határidő eltelt, úgy az adózónak 15 napon belül pótolnia kell bevallását.

Átalányadózás választhatósága

Az egyéni vállalkozó nem alkalmazhatja a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek és az adózás rendjéről szóló törvénynek az egyéni vállalkozó átalányadózásra vonatkozó rendelkezéseit az adóévben, ha az adóévre vonatkozó bejelentését jogszerűen nem tehette volna meg, valamint az adóévet követő négy adóévben, ha adóalanyisága év közben szűnt meg.

Abban az esetben, ha az adózó az adóév végén szűnik meg (a naptári évet követő adóévre nem jelenti be, hogy adókötelezettségeit az evatörvény rendelkezései szerint teljesíti, és/vagy az evaalanyiságra jogosító feltételek valamelyike az adóév végén megszűnik), az adóalanyisága megszűnésének adóévét követő első adóévre választhatja az átalányadózást, ha megfelel a személyi jövedelemadóról szóló törvényben foglalt valamennyi feltételnek.

Törvényes képviselő, özvegy, illetve örökös evaalanyisága

Az evaalanyiság feltételei

Az adóalanyiság nem szűnik meg, ha a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély adóalany tevékenységét cselekvőképességének elvesztését követően a nevében és javára a törvényes képviselője folytatja, feltéve hogy e szándékát három hónapon belül – kötetlen formátumú nyilatkozaton – bejelenti az adóhatóságnak.

Ha a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély adóalany tevékenységét halála után özvegye vagy örököse folytatja, az özvegy, illetve az örökös is választhatja az evatörvény szerinti adóalanyiságot, feltéve hogy e szándékát három hónapon belül – kötetlen formátumú nyilatkozaton – bejelenti az adóhatóságnak.

Új adószám kérelmezése

Amennyiben a törvényes képviselő, az özvegy, illetve az örökös a bejelentéskor még nem rendelkezik adószámmal, az illetékes okmányirodánál új adószámot kell kérnie. (Az elhunyt adószámát ugyanis megszűnteti a hatóság.)

Abban az esetben, ha az özvegy, illetve az örökös a bejelentéskor már rendelkezik egyéni vállalkozóként adószámmal, akkor ezen adószámának kilencedik számjegye kap 3-as kódértéket, ha az evatörvényben foglalt – adóévre vonatkozó – feltételeknek megfelel, és ezáltal az eva hatálya alá történő bejelentkezését elfogadja a hatóság.

Nabilek Simon

Az evaalanyiság megszűnéséhez kapcsolódó nyomtatványok

* Az egyéni vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenységet végző vállalkozók a '102. sz. adatmódosító lapon kötelesek bejelenteni az evaalanyiság megszűnését, a vezetett alapnyilvántartás és az áfa választását. * A vállalkozói igazolványhoz kötött tevékenységet folytató egyéni vállalkozók a '102/E sz. változásbejelentő lapon kötelesek bejelenteni az evaalanyiság megszűnését, a vezetett alapnyilvántartás és az áfa választását. * A cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személyek a '202. sz. adatmódosító lapon kötelesek bejelenteni az evaalanyiság megszűnését, a könyvvezetési mód és az áfa választását. * A cégbejegyzésre kötelezett jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok a '202/T sz. változásbejelentő lapon kötelesek bejelenteni az evaalanyiság megszűnését, a könyvvezetési mód és az áfa választását. * A benyújtott adatlapok adóhatóság által hivatalosan kitöltött példányát az adózók részére átadja vagy visszaküldi az adóhatóság.

Nyilvántartások, nyilatkozatok társas vállalkozásoknál

* A közkereseti társaságnak és a betéti társaságnak az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségei tekintetében választania kell, hogy azt a számvitelről szóló törvény előírásai szerint a kettős könyvviteli rendszerben, vagy a számvitelről szóló törvény hatálya alól kikerülve, az evatörvény szerinti bevételi nyilvántartás alapján teljesíti. E jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok az erről szóló döntésüket a későbbiekben nem változtathatják meg. * A korlátolt felelősségű társaság, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat, végrehajtói iroda, ügyvédi iroda és a szabadalmi ügyvivői iroda az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerint kettős könyvviteli rendszerben teljesíti. * Az evatörvény 10. §-ának (2) bekezdése szerint az adózónak nyilatkoznia kell, hogy nincs állami adóhatóságnál, vámhatóságnál, önkormányzati adóhatóságnál, továbbá Illetékhivatalnál nyilvántartott, végrehajtható köztartozása. (Az APEH-tartozás vizsgálata szempontjából végrehajthatónak kell tekinteni minden végrehajtható okiraton alapuló, lejárt esedékességű tartozást, kivéve ha az adózó a bejelentkezés napjáig a tartozás vonatkozásában első alkalommal nyújtott be fizetési könnyítési vagy mérséklési kérelmet, és a kérelmét jogerősen nem bírálták el; ha az adózónak a bejelentkezés napjáig a tartozásra jogerős határozatban fizetési könnyítést engedélyeztek, és az adózó az esedékes részleteket határidőben megfizette; ha a tartozás végrehajtásához való jog a bejelentkezés időpontjáig elévült, valamint ha a tartozás végrehajtását a bíróság vagy az adóhatóság felfüggesztette. Végrehajthatónak minősül továbbá a behajthatatlanság címén törölt tartozás, amennyiben a végrehajtáshoz való jog még nem évült el. Abban az esetben, ha a folyószámla felülvizsgálat során, illetőleg az elutasító határozat fellebbezésekor kiderül, hogy az adózó befizetését más adózó folyószámlájára könyvelték, akkor engedélyezhető az adózónak az eva választása. Abban az esetben, ha az adózó a VPOP által kiadott igazolással igazolja, hogy VPOP tartozása megszűnt, akkor a bejelentkezés szintén engedélyezhető. Az evaválasztásra való jogosultság nem szűnik meg, ha az adózónak a bejelentkezést követően keletkezik tartozása.) * Egyéni vállalkozó esetében az általános forgalmi adóra, a vezetett alapnyilvántartásra és az átalányadóra vonatkozó, vállalkozások esetében pedig a társasági adóra és az általános forgalmi adóra vonatkozó korábbi bejelentések változását nem kell az adózónak bejelentenie, mivel azt hivatalból módosítják.

Az evabevételi nyilvántartást választó adóalany (egyéni vállalkozó) evaalanyiságának megszűnéséhez kapcsolódó bevallások

* Ha az egyéni vállalkozó evaalanyisága év végén, például 2004. december 31-én szűnik meg, benyújtandó a '43-as bevallás (például a 2004. január 1-jétől 2004. december 31. közötti időszakra a 0443-as bevallás, amelynek esedékessége 2005. február 15.). * Ha a jogszerűen választott adóalanyiság év közben szűnt meg, ebben az esetben is a '43-as bevallást kell benyújtani [esedékessége az evatörvény 11. § (3) bekezdésének a) pontja alapján az adóalanyiság megszűnését követő 45. nap]. * Ha a jogszerűen választott adóalanyiság év közben, az evatörvény 3. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti határidővel szűnt meg, az ellenőrzési szakterület az evatörvény 11. §-ának (5) bekezdése alapján, becsléssel állapítja meg az evaalapot. A becslés során figyelembe vett időszak zárónapját, vagyis a mulasztási bírság határozat jogerőre emelkedésének napját követően benyújtandó a '43-as bevallás (esedékessége a mulasztási bírság határozat jogerőre emelkedésének napját követő 45. nap, az adóév január 1-jétől a mulasztási bírság határozat jogerőre emelkedésének napjáig terjedő bevallási időszakra). * Az evatörvény hatálya alól az egyéni vállalkozói tevékenység megszűntetése miatt kikerülő havi és negyedéves bevalló egyéni vállalkozónak egyéb kötelezettségeit az addig eltelt teljes időszak(ok)ról a '01-es, '02-es bevalláson, a megszűnés hónapjára a '71-es számú bevalláson kell teljesítenie. Éves bevallónak az egyéb kötelezettségei teljesítésére január 1-jétől a megszűnés napjáig tartó időszakra vonatkozóan a '71-es bevallást kell benyújtania. * Abban az esetben, ha az evaalanyiság egyéb – az evatörvényben meghatározott – ok miatt szűnik meg, és a vállalkozás megszüntetése az evaalanyiság megszűnését követően történik, akkor az egyéni vállalkozónak az evás időszakon túl a vállalkozói igazolvány visszaadásáig terjedő időszakra vonatkozóan nemcsak egyéb kötelezettségeit, hanem járulékfizetési kötelezettségét is a '71-es számú bevalláson kell bevallania.

Nyilatkozat, nyilvántartási kötelezettség egyéni vállalkozóknál

* Az evatörvény szabályai szerint adózó egyéni vállalkozó a JNy-05. számú pótlapon jogosult nyilatkozni a minimálbért meghaladó járulékalap választása tekintetében. * Az az egyéni vállalkozó, aki az adóév január 1-jétől a törvény hatálya alá tartozónak minősül, nyilvántartási kötelezettségét bevételi nyilvántartás formájában teljesíti.

Bevallások a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany (társas vállalkozás) evaalanyiságának megszűnésénél

* Ha a társas vállalkozás evaalanyisága az év végén, például 2004. december 31-én szűnik meg, akkor a '43-as bevallást nyújtja be az adózó (például a 2004. január 1-jétől 2004. december 31. közötti időszakra a 0443-as bevallást, melynek esedékessége 2005. május 31.). A '43-as bevallás esedékessége: a megszűnést követő 150. nap, kivéve: felszámolás esetén a felszámolás kezdő időpontját követő 45 napon belül, végelszámolás esetén a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül. * Ha a jogszerűen választott adóalanyiság év közben, az evatörvény 3. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti határidővel szűnt meg, az ellenőrzési szakterület az evatörvény 11. §-ának (5) bekezdése alapján, becsléssel állapítja meg az evaalapot. A becslés során figyelembe vett időszak zárónapját, vagyis a mulasztási bírság határozat jogerőre emelkedésének napját követő első naptól benyújtandó: a '43-as bevallás (esedékessége a mulasztási bírság határozat jogerőre emelkedésének napját követő 150. napig, az adóév január 1-jétől a mulasztási bírság határozat jogerőre emelkedésének napjáig terjedő bevallási időszakra), a '650-es bevallás (kivéve: ha alanyi mentességet választ) a megszűnését követő első naptól (tört időszakra is), mivel az evaalanyiság megszűnését követően negyedéves áfaadózóvá válik, a '28-as, '29-es bevallás a társasági adóról (például ha 2004. év közben szűnt meg az evaalanyisága, akkor a 0428-as vagy a 0429-es bevallás, melynek esedékessége 2005. május 31., és a bevallási időszak az evaalanyiság megszűnését követő első naptól 2004. december 31-ig tart)

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. november 1.) vegye figyelembe!