Munkavállalás az Európai Unióban

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 78. számában (2004. október 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A személyek szabad áramlása a közösségi törvény által biztosított alapvető szabadságjogok egyike: jogosultságot nyújt valamely más tagállamban való életre és munkavállalásra. A személyek szabad áramlását biztosító közösségi törvény létfontosságú eleme a belső piacnak és az európai polgárjogoknak is. A 2004. május 1-jei bővítés után a csatlakozási szerződés értelmében azonban hétéves átmeneti időszak következik, amely időszak alatt a régi és az új tagállamok közötti szabad munkaerő-áramlás korlátozható.

Átmeneti időszak

A közösségi jog szerint az egyik tagállam állampolgára egy másik tagállamban szabadon, az adott tagállam munkavállalóival azonos feltételek mellett vállalhat munkát. A csatlakozási tárgyalások folyamán a régi tagállamok kérték, hogy az új tagállamok állampolgárai számára egy bizonyos ideig még ne kelljen biztosítaniuk ezt a lehetőséget, s ebben a tekintetben a közösségi jog alkalmazásának felfüggesztését, derogációt kértek.

Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozással részesévé vált az Európai Gazdasági Térségnek is. Tekintettel arra, hogy az EGT-ben részes nem EU-tagállamok - Norvégia, Izland és Liechtenstein - is részesei az unió egységes belső piacának, ennek a három országnak a viszonylatában is érvényesülnek a Magyarország uniós csatlakozási szerződésében rögzített átmenetek.

Nemzeti szabályozás a közösségi jog helyett

A csatlakozási tárgyalásokon született megállapodások alapján a Tizenötök az új tagállamokkal szemben a csatlakozást követő átmeneti időszakban nem a közösségi jogot, hanem nemzeti szabályozásukat alkalmazzák. Ez az átmeneti időszak legfeljebb hét évig tarthat, 2+3+2 éves szakaszolás szerint. Ez alatt az idő alatt a régi tagállamok 2004. május elsejét követően például a magyar állampolgárok munkavállalását saját döntésük szerint továbbra is feltételekhez köthetik.

Az átmeneti időszak három szakasza

A csatlakozást követő első két évben valamennyi régi tagállam a saját nemzeti jogszabályai szerint engedélyezi a csatlakozó országok állampolgárainak munkavállalását. Nemzeti jogszabályai keretében saját döntése szerint akár engedélymentessé is teheti a munkavállalást, hasonlóan a közösségi jog szabályaihoz, akár korlátozásokat is fenntarthat. Amennyiben a két év lejárta előtt (2006. április 30-ig) nem jelzi a tagállam, hogy a magyar állampolgárokkal szemben továbbra is fenn akar tartani a szabad munkavállalástól eltérő szabályokat, úgy a harmadik évtől (2006. május 1-jétől) az adott ország és Magyarország viszonylatában automatikusan a teljesen szabad munkavállalást biztosító közösségi jogszabályok lépnek életbe.

Az ötödik év végét követően a hetedik év végéig a szabad munkavállalástól eltérő szabályokat csak akkor alkalmazhatják a Tizenötök, ha igazolható, hogy a közösségi jog alkalmazása, azaz az új tagállamokból érkező munkavállalók korlátozásmentes beáramlása munkaerő-piaci zavarokat okozna.

A kedvezőbb feltételek garanciái

Az átmenet első két évében tehát minden régi tagállam nemzeti jogszabályait alkalmazza a magyar munkavállalókkal kapcsolatban. A tagállamok különféle szabályozási megoldásokat alkalmaznak, a teljesen korlátozásmentes munkavállalás biztosításától a munkavállalási engedélyezés fenntartásáig. Ugyanakkor a korlátozó szabályaikat fenntartó országok is kötelesek biztosítani azokat a jogosultságokat, amelyeket Magyarország a csatlakozási tárgyalásokon kivívott, és amelyek a Csatlakozási Szerződésbe is bekerültek. Ezek a következők:

A visszalépés tilalma

A régi tagállamokban a munkavállalás nem köthető szigorúbb feltételekhez a csatlakozás után, mint amelyek a Csatlakozási Szerződés aláírásának időpontjában, 2003 áprilisában fennálltak. Vagyis, ha például Magyarország és egy régi tagállam viszonylatában kétoldalúegyezmény-kvótát határozott meg az egyéni munkavállalókra, az semmiképpen nem csökkenthető.

A közösségi preferencia biztosításának kötelezettsége

Ha egy régi tagállam úgy dönt, hogy a csatlakozást követően is fenntartja a munkavállalási engedélyezési eljárást, akkor a munkavállalási jogosultság tekintetében előnyben kell részesítenie a csatlakozó országokból érkező munkavállalókat harmadik országok állampolgáraival szemben. Vagyis amennyiben egy adott meghirdetett álláslehetőség feltételeinek egy magyar és egy nem uniós állampolgár egyformán megfelel, úgy az adott tagállam köteles előnyben részesíteni a magyar jelentkezőt.

A "12 hónapos szabály"

Az a magyar állampolgár, aki a csatlakozás pillanatában legalább 12 hónapig jogszerű munkavállalóként jelen volt egy adott régi tagállamban (pl. egyéves munkavállalásra feljogosító munkavállalási engedéllyel dolgozott), a 12 hónap letelte után az adott tagállamban a továbbiakban szabadon, munkavállalási engedély nélkül vállalhat munkát. Az így szerzett szabad munkavállalási jogával addig élhet, amíg az adott tagállam munkaerőpiacát önként el nem hagyja. Ez a szabad munkavállalási jog megilleti azokat is, akik a csatlakozást követően váltak jogosulttá munkavállalásra egy adott régi tagállamban, és a munkavállalási engedélyük legalább 12 hónapra szól.

Családtagokkal kapcsolatos szabályok

Amennyiben egy magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja a csatlakozás pillanatában a 12 hónapos szabály alá eső magyar munkavállalóval együtt valamely régi tagállamban tartózkodott, úgy a csatlakozás óta közvetlenül lehetősége nyílik a szabad munkavállalásra. Amennyiben a családtag csak a csatlakozást követően tartózkodik a magyar állampolgárral együtt az adott tagállamban, úgy nem azonnal, hanem a Csatlakozási Szerződésben szabályozott feltételek mellett, bizonyos idő eltelte után lesz jogosult az engedély nélküli munkavállalásra.

Viszonosság

A Csatlakozási Szerződés lehetőséget biztosít Magyarország számára, hogy a magyar munkavállalókkal szemben korlátozásokat fenntartó tagállamok esetében viszonossági alapon, hasonló intézkedéseket alkalmazzon. Magyarország élni kíván ezzel a jogával.

A magyar szabályozás (amely ma is a munkavállalás engedélyezésének rendszerén alapszik) a tagállamok nemzeti szabályozására ad egyenértékű viszonválaszt. Az egyenértékűség követelménye ugyanakkor nem jelent feltétlenül teljes azonosságot, minthogy Magyarországra is érvényes a visszalépés tilalmának szabálya.

2004. május 1-jétől a tagállamokból érkező munkavállalók állampolgárságuk alapján háromféle eljárás alá tartozhatnak [93/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet]. A magyar állampolgárok számára munkaerőpiacukat megnyitó régi, valamint valamennyi új tagállam állampolgára munkavállalási engedély nélkül vállalhat munkát Magyarországon. A magyar állampolgárok piacra jutását lényegesen javító régi tagállamok állampolgárai a magyar munkaerőpiac vizsgálata nélkül kapnak munkavállalási engedélyt. Más régi tagállamok állampolgárai a külföldiek magyarországi foglalkoztatására vonatkozó általános szabályok szerint kaphatnak munkavállalási engedélyt.

Vízummentesség

Az új tagállamok állampolgárai 2004. május elsejétől vízummentesen utazhatnak be valamennyi EGT-tagállamba, három hónapot meghaladó tartózkodási cél esetén is. Ezen túl elegendő a beutazás után az adott ország idegenrendészeti hatóságánál kérni a tartózkodási engedélyt (a vízum helyett), amelyet jövedelemszerzési tevékenység folytatása esetén az EGT-állampolgároknak és családtagjaiknak általában öt évre adnak meg, amely automatikusan hosszabbítható.

Kvótarendszer

Néhány tagállam a munkavállalást kvóta alkalmazásával könnyíti. A kvóta lehetőséget biztosít arra, hogy meghatározott számú munkavállaló erejéig az adott tagállam a munkavállalási engedélyt (a fő szabállyal ellentétben) a munkaerőpiac vizsgálata nélkül adja meg az igénylő számára. Tehát azok számára, akik pl. kétoldalú gyakornoki egyezmény keretében kívánnak egy - az engedélyezést egyébként fenntartó - tagállamban dolgozni, a kvóta kerete könnyített munkaerőpiacra jutást jelent. Ez esetben a munkáltató anélkül veheti fel őket és kérheti meg a munkavállalási engedélyt számukra, hogy igazolnia kellene: arra a helyre nincs az adott ország állampolgárai közül jelentkező.

Kvótát alkalmazó államok

Németország

Németország 2000 munkavállalóban állapította meg az éves kontingenst. Ezenkívül szezonmunkára (maximum 3 hónap időtartamra), a német munkaadók igénye szerint korlátlan számban fogad munkaerőt. Magyarországról évente 4-5 ezer dolgozó szokott ezen keretek között munkát vállalni Németországban.

Ausztria

Ausztria úgynevezett gyakornoki vendégmunkára 1600 dolgozót fogad évente maximum 50 hónap időtartamra. Ezenkívül az ún. ingázói egyezmény alapján három magyarországi megyére vonatkozóan - Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron - továbbra is fenntartja 1900 fős keretét. Azok, akik ennek az egyezménynek a keretében vállalnak munkát Ausztriában, engedélyüket félévente - akár több éven át - meg kell, hogy hosszabbítsák.

Franciaország

A 300 fős kontingens a Foglalkoztatási Hivatal információja szerint nincs kihasználva.

Olaszország

Összesen 2000 fős kontingenst állapított meg az új tagországok számára, ennek országonkénti bontása egyelőre nem ismert.

Svájc

100 fős kontingenst tart fenn a magyar állampolgárok számára.

Luxemburg

Luxemburg 20 fős kontingense szintén kihasználatlan.

Régi EU-s országok, amelyekben munkavállalási engedély nélkül lehet dolgozni

Svédország

A svéd törvényhozás 2004. április 28-i döntése szerint a magyar munkavállalók a csatlakozás napjától szabadon vállalhatnak munkát Svédországban.

Tartózkodási szabályok Svédországban

Ha valaki több mint három hónapig szándékozik Svédországban tartózkodni, az EGT-ről szóló egyezmény és a svéd idegenrendészeti törvény értelmében tartózkodási engedélyért kell folyamodnia. Az engedélykérelmet elegendő az országba történő megérkezés után benyújtani, de ez megtehető a beutazás előtt is. Ez esetben a kérelmet a beutazás előtt a svéd nagykövetségen vagy konzulátuson, a beutazás után a Svéd Migrációs Hatóság bármelyik svédországi hivatalában be lehet nyújtani.

Írország

Írország teljes piacnyitást jelentett be, ugyanakkor a nem járulékalapú szociális ellátások igénybevételét meghatározott idejű jogszerű írországi tartózkodáshoz köti, amely valamennyi EGT-ország állampolgárára vonatkozik.

Egyesült Királyság

Az Egyesült Királyságban a csatlakozástól nem korlátozzák a magyar állampolgárok munkavállalási jogát. Ugyanakkor a munkát találóknak be kell majd jegyeztetniük magukat, megadva munkáltatójuk nevét és a munkavégzés jellegét, helyét. Ennek fejében igazolást állítanak ki a brit hatóságok.

Munkavállalási engedélyt megkövetelő régi tagországok

Az alábbi országokban munkavállalási engedéllyel lehet csak munkát vállalni, de ezt az engedélyt az illetékes hatóságok könnyen megadják.

Dánia

A dán szabályozás a munkavállalási engedély kiadását feltételekhez köti, de bizonyos esetekben biztosítja az engedélyek könnyített kiadását. A tartózkodási és a munkavállalási engedély kiadásáról, illetve a kérelem elutasításáról a Dán Bevándorlási Hivatal Munkaerő-piaci Tanácsa vagy ennek albizottsága határoz.

A munkavállalási engedély kiadásának feltétele a megfelelő tartalmú munkajogviszony, illetve állásajánlat. Csak teljes munkaidőben történő munkavégzés esetében adható ki engedély.

Hollandia

A holland kormány döntése értelmében az új tagállamok állampolgárai részére a csatlakozás időpontjától kezdődően kétféle eljárásban adhatnak ki munkavállalási engedélyt a holland hatóságok: egyszerűsített eljárással, illetve a munkaerő-piaci vizsgálat fenntartása mellett.

A holland munkaadók 2004. május 1. után, meghatározott foglalkozási csoportok esetében, gyorsított eljárással szerezhetnek munkavállalási engedélyt az új EU-tagállamok munkavállalóinak. Ezen foglalkoztatási csoportok esetében Hollandiában munkaerőhiány van.

Egyszerűsített eljárás

Az egyszerűsített eljárás a következő szakmákra érvényes:

- nemzetközi szállítás: nemzetközi gépjárművezetők,

- belföldi hajózás: matrózok és kormányosok,

- egészségügyi szektor: műtőasszisztensek, röntgenterápiás laboránsok és röntgendiagnosztikai laboránsok,

- húsipar: hentesek és kicsontozók.

A munkaadóknak a fenti foglalkoztatási csoportok esetében is meg kell kérniük a munkavállalási engedélyt az új EU-tagállamból érkező munkavállalók számára. Ebben az esetben a munkavállalási feltételeket, a munkavégzés körülményeit és az elszállásolást vizsgálják. Nem végzik el ugyanakkor a munkaerő-piaci vizsgálatot. A fenti foglalkoztatási csoportokra a munkavállalási engedély elbírálásának ideje legfeljebb két hét. A munkaerő-piaci vizsgálat alóli mentesség először három hónapig érvényes, de meghosszabbítható.

A munkaerőhiánnyal nem küzdő többi szakmában továbbra is vizsgálják a munkaerő-piaci helyzetet. A kérelem elbírálása ezen szektorok esetében legalább 11 hetet vesz igénybe.

Korlátozó intézkedéseket bevezető tagállamok

Németország

Németország fenntartja a korábbi munkavállalási engedélyre épülő szabályozását, és hatályban maradnak a korábbi meghatározott kvótát biztosító kétoldalú egyezmények is. A két egyezmény a gyakornokok németországi munkavállalására, illetőleg a Magyarországon letelepedett társaságok által nyújtott, határon átnyúló szolgáltatások keretében Németországban foglalkoztatott munkavállalók ideiglenes németországi foglalkoztatására vonatkozik.

Ausztria

Ausztria szintén állít korlátokat az Unióba újonnan belépő országok munkavállalói elé. Ugyanakkor hatályban maradnak a korábbi, meghatározott kvótát biztosító kétoldalú egyezmények is.

Finnország

Finnország fenntartja a korábbi munkavállalási engedélyre épülő szabályozását, de a szezonális munkavállalást és nappali tagozatos diákok tanulás melletti munkavállalását engedélymentessé teszi. A finn rendszerben az elmúlt évi tapasztalatok szerint 10 magyar igénylőből 9 megkapta a munkavállalási engedélyt.

Franciaország

Franciaország fenntartja a korábbi munkavállalási engedélyre épülő szabályozását, s az eddigi információk alapján a nemzeti jogszabályaiban engedélyhez köti a magyar állampolgárok munkavállalását nem csak a csatlakozást követő két évre, de várhatóan az azt követő három évre is. A munkavállalási engedélyt a francia Munkaügyi, Foglalkoztatási és Szakképzési Hivatal adja ki, de azt a munkaerő-piaci helyzetre hivatkozással meg is tagadhatja.

A kutatók, diákok kivételt jelentenek a munkavállalási engedély megszerzésének kötelezettsége alól. A gyakornokokra vonatkozóan kétoldalú egyezmény van hatályban, melyet a 12/2002. (I. 31.) Korm. rendelet hirdetett ki. Egyes szektorokban, ahol átmeneti vagy strukturális munkaerőhiány jelentkezik, nem zárható ki a munkaerőpiac megnyitása a magyar munkavállalók előtt a fent említett időszak lejártánál korábban.

Portugália

Portugália fenntartja a korábbi munkavállalási engedélyre épülő szabályozását, a kutatók és a diákok számára azonban szabad piacra jutást biztosít.

Olaszország

Olaszország az új tagállamok munkavállalóira mindösszesen 20 000 fős kvótát állapít meg (Ciprus és Málta kivételével). Engedélyhez köti a munkavállalást.

Norvégia, Dánia

Norvégia könnyített piacra jutást helyezett kilátásba, a dán modellhez hasonló intézkedéseket alkalmaznak.

Belgium, Spanyolország, Görögország, Izland és Luxemburg

Belgium, Spanyolország, Görögország, Izland és Luxemburg fenntartják a korábbi munkavállalási engedélyre épülő szabályozásukat.

A Magyarországgal egy időben taggá váló országok és Magyarország viszonya

Munkaerőpiac-nyitás

Az Unióhoz Magyarországgal egy időben csatlakozó országok közül Málta és Ciprus esetében a régi és új tagállamok megnyitották munkaerőpiacukat. A további hét új tagállam egymás közti viszonylatában megvalósult a kölcsönös munkaerőpiac-nyitás azzal a feltétellel, hogy amíg az átmeneti időszak alatt legalább egy régi tagállam még korlátozásokat tart fenn bármely új tagállammal szemben, addig az új tagállamok egymással szemben élhetnek védő intézkedések alkalmazásával.

Védintézkedés

Védintézkedést a szóban forgó országok akkor vezethetnek be, ha egy másik új tagállam állampolgárainak munkavállalása súlyos munkaerő-piaci zavarokat, vagy annak közvetlen veszélyét idézi elő.

EURES - európai állásközvetítő rendszer

1993-ban az Európai Unió létrehozta az EURES elnevezésű európai állásközvetítő rendszert, amelynek célja a munkaerő közvetítése az Európai Unióban és az Európai Gazdasági Térségben. Az EURES-adatbázis a nemzeti adatbázisokat összekötő, azokhoz hozzáférést biztosító rendszer. Az EURES hazai irányítása és koordinálása a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium irányítása alatt álló Foglalkoztatási Hivatal feladata. A szolgáltatás ingyenesen vehető igénybe.

Az EURES-portálon az EU hivatalos nyelvein található információk:

- az EU/EGT tagállamok betöltetlen álláshelyei,

- országinformációk (munkaerőpiac, élet- és munkakörülmények, társadalombiztosítás, adózás),

- önéletrajz-feltöltés,

- a munkáltatók hozzáférhetnek az álláskeresők önéletrajzaihoz,

- képzési lehetőségek.

Álláshely-adatbázis

Az álláshely-adatbázis a tagországok foglalkoztatási szolgálatai által nyilvántartott betöltetlen álláshelyeket tartalmazza. Ehhez az adatbázishoz az interneten keresztül bárki hozzáférhet, és különböző szempontok szerint kérdezheti le az őt érdeklő állásajánlatokat angol, német vagy francia nyelven.

Az ingyenesen elérhető adatbázis mind a munkavállalók, mind a munkaadók részére hasznos információkat tartalmaz. Nemcsak betölthető állásokat, hanem az elhelyezkedést segítő gyakorlati információkat is közöl. Bemutatja az EU- és EGT-tagállamokban hatályos munkajogi, adójogi, társadalombiztosítási, szociális szabályokat, és az adott tagállamok politikai, kulturális, gazdasági és szociális helyzetét.

Önéletrajz-adatbázis

Az EURES portálján található önéletrajz-adatbázisba bárki ingyenesen feltöltheti önéletrajzát. Ehhez az adatbázishoz a tagországok munkáltatói férhetnek hozzá. Az önéletrajzok alapján felvehetik a kapcsolatot a kiválasztott jelölttel.

PLOTEUS - képzési adatbázis

Ez az adatbázis az európai képzési lehetőségekről tájékoztat az unió hivatalos nyelvein.

EURES-tanácsadók

Az EURES tanácsadókat foglalkoztat, akik segítenek az álláskeresőknek. A tanácsadók ismerik a tagországok munkanélküli-ellátási, szociális biztonsági és munkajogi rendszerét. Ők foglalkoznak a potenciális munkavállalókkal és munkaerőt keresőkkel, és folyamatosan tájékozódnak az egyes államok munkaerőpiacának helyzetéről, illetve a munkaerőigényről. Az egyes országokban dolgozó EURES-tanácsadók folyamatos kapcsolatban állnak egymással.

EURES-asszisztensek

Magyarországon regionális szinten, 7 városban - Budapest, Szeged, Debrecen, Eger, Kaposvár, Győr, Veszprém - tevékenykednek EURES-tanácsadók és EURES-asszisztensek.

Az Európai Gazdasági Térség tagállamai

* Az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamai a következők: * Ausztria * Belgium * Ciprus * Cseh Köztársaság * Dánia * Egyesült Királyság * Észtország * Finnország * Franciaország * Görögország * Hollandia * Izland * Írország * Lengyelország * Lettország * Liechtenstein * Litvánia * Luxemburg * Magyarország * Málta * Németország * Norvégia * Olaszország * Portugália * Spanyolország * Svájc * Svédország * Szlovákia * Szlovénia

Tanulóként vagy nyugdíjasként az EU-ban

* Nem munkavállalási célú tartózkodás (pl. nyugdíjasként történő letelepedés, vagy tanulmányok folytatása) esetén nincs átmeneti időszak, így a magyar állampolgárokra is minden tekintetben a közösségi jog által biztosítottak vonatkoznak. Ekkor is meg kell azonban felelni néhány általános feltételnek, amelyek valamennyi (akár régi, akár új) tagállam állampolgárára vonatkoznak: igazolni kell, hogy a más tagállam állampolgára rendelkezik a fogadó országban szükséges megélhetési minimumot jelentő jövedelemmel, illetőleg hogy belép a fogadó ország társadalombiztosítási rendszerébe.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. október 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére