Magyar vállalkozások az Európai Unióban

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 78. számában (2004. október 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Az Európai Unió bővülő piacokat, fejlesztési forrásokat, fejlődési, növekedési esélyt hoz azoknak a vállalkozásoknak, amelyek ki tudják használni az Unió és a hazai gazdaságpolitikai környezet lehetőségeit.

Az EU egyik kiemelt gazdaságpolitikai céljának tekinti a kis- és középvállalkozások támogatását, piaci versenyképességük megerősítését. Az Unióhoz történt csatlakozással egy huszonöt országból és 450 millió fogyasztóból álló piaci lehetőség nyílt meg a hazai befektetők, vállalkozások előtt.

Vállalatalapítás az EU-ban

A magyar vállalkozók minden korlátozás nélkül, az adott tagország által szabályozott feltételekkel indíthatnak vállalkozást az EU tagországaiban. A vállalkozásokra vonatkozó letelepedési jog szabadságának biztosítása érdekében a tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy azok a gazdasági társaságok, amelyeket valamely tagállam rendelkezései szerint alapítottak, és amelyek alapszabálynek szerinti székhelye az Unión belül van, szabadon végezzenek gazdasági tevékenységet bármely tagállamban.

A tőke szabad áramlása biztosítja továbbá minden uniós polgár számára azt a jogot, hogy szabadon alapíthasson vállalkozást bármely tagállam területén. Az egyes tagállamok vállalatalapítási szabályai azonban egymástól eltérőek lehetnek. A vállalkozóval tarthatnak közvetlen családtagjai is, akik bár önállóan vállalhatnak munkát, de nem folytathatnak önálló vállalkozói tevékenységet.

Uniós adatszolgáltatás

Az uniós szabályok és gyakorlat átvétele változást követel az adatszolgáltatásban, a cégek adatainak feltüntetésében is. A társaságok levélpapírjain és a megrendelőlapokon például fel kell majd tüntetni a cégbírósági bejegyzést, a székhely címét, valamint azt a tényt, ha a cég felszámolás alatt áll.

Egyéni vállalkozás vagy társaság

Az EU-ban jelenleg vállalkozást egyéni vállalkozóként vagy társaságok formájában lehet indítani.

Egyéni vállalkozó

Ha valaki egy másik tagországban egyéni vállalkozóként kíván letelepedni, akkor tartózkodási engedélyt kell igényelnie. Ezt a tartózkodási engedélyt automatikusan megkapja, kiadását a tagország csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a letelepedni szándékozó belépése és ott-tartózkodása az adott ország közrendjét, közbiztonságát vagy közegészségügyi szabályait sérti. A közegészségügyre hivatkozva ugyanakkor a tartózkodási engedély csak abban az esetben tagadható meg, ha a jelentkező meghatározott betegségekben szenved; ilyenek például a tuberkulózis, az elmeállapot kóros elváltozása, a szifilisz, a karantént igénylő betegségek. A tartózkodási engedély igénylésekor igazolni kell még, hogy az üzletszerűen folytatni kívánt tevékenység nem esik nemzeti korlátozás alá.

Tartózkodási engedély megléte esetén az adott ország ugyanolyan feltételeket kell, hogy biztosítson a külföldi jelentkezőnek - például a vállalkozói igazolvány kiváltásakor -, mint a saját állampolgárainak, tehát többletkötelezettségeket nem írhat elő.

Társaságalapítás

A társaságok formájában történő letelepedés, a társaságalapítás szabadsága lehetővé teszi azt, hogy bármely cég leányvállalatot, kereskedelmi képviseletet, fiókot vagy ügynökséget hozzon létre bármely tagállamban.

A társaságalapítási feltételek tagállamonként eltérőek, de egyik tagállam se tehet különbséget olyan cégek között, amelyeket saját állampolgárai, illetve más tagállamok állampolgárai jegyeztettek be. Ha a társaság tulajdonosai a társaság megalakításakor és bejegyzésekor teljesítik a tagállami szabályokat, akkor a társaságok egyforma jogokat élveznek, és ugyanolyan kötelezettségek is terhelik őket, függetlenül az alapítók nemzetiségétől. A tagállamonkénti eltérő társaságalapítási feltételek természetesen szükségessé teszik azt, hogy a társaságot alapítók tájékozódjanak az idegen tagállam nemzeti jogáról.

Új vállalkozási formák

A hazai vállalkozóknak és vállalkozásoknak két új, az Unió területén működő társasági formával kell megismerkedniük.

Európai Gazdasági Érdekegyesülés

Az Európai Gazdasági Érdekegyesülés olyan, társaságok és természetes személyek közötti együttműködési forma, amely főként a kis- és középvállalkozások közösségi szintű megjelenéséhez biztosít kereteket, azok határokon átívelő kooperációját elősegítve. Az egyesülés céljának kapcsolódnia kell tagjai tevékenységéhez, de nem léphet annak helyébe. Az érdekegyesülések létrehozását és felszámolását az EU hivatalos közlönyében közzé kell tenni.

Európai Társaság

Az Európai Társaság (ET) a tipikus európai részvénytársaságot jeleníti meg. Alapítására, működésére, ügyvezetésére, pénzügyi beszámolóira és felszámolására vonatkozó előírásait a közösségi jog szabályozza. Ezek a szabályok elősegítik a társaságok rugalmasabb és költségkímélőbb működését azáltal, hogy a társaság a székhelyét és telephelyeit felszámolási eljárás nélkül áthelyezheti egyik tagállamból a másikba.

Adózási szabályok az Unióban

A személyi jövedelemadó (szja) és társasági adó (ta) szabályozása továbbra is tagállami hatáskörben marad, tehát azokra a közösség jog nem tartalmaz előírást. Az Európai Unió jogrendszere a forgalmi és a fogyasztási adókkal kapcsolatban ír elő harmonizált szabályokat.

Általános forgalmi adó

Az általános forgalmi adó (áfa) esetében kétféle adókulcsot rögzít a szabályozás: az általános adókulcs legalább 15 százalék, és a kedvezményes kulcsok sem lehetnek alacsonyabbak 5 százaléknál. A közösségi szabályozásban nincsen 0 százalékos adókulcs. A harmonizált jogszabály ezen túlmenően megköveteli még a regisztrált adóalanyok áfaazonosítójának egységesítését is.

A Közösségen belüli adóalanyok egymás közti forgalma elviekben nem minősül exportnak és importnak, de a szabályozás lényegében azonos a már itthon is jól ismert export-import szabályozással. Vagyis, ha egy osztrák gyártó ad el egy olasz kereskedőnek, az osztráknak honi áfafizetési kötelezettsége nincs, de visszaigényelheti a saját beszerzéseiben kifizetett osztrák áfát, az olasz kereskedő pedig önbevallással rendezi az adott vásárlásra az olasz áfatörvény szerint előírt adót, és ugyanezen bevallásban vissza is igényelheti azt, hiszen amikor továbbadja majd Olaszországban az árut, árrésével növelten újra adófizetési kötelezettsége keletkezik.

Az adóalanyok egymás közti, az előbbiek szerint adóteher nélküli forgalmát adminisztratív úton lehet követni: rendszeresen le kell jelenteni a más tagállamba adó nélkül átszállított áruk értékét, mennyiségét, fajtáját stb. Onnan lehet tudni, hogy a vásárló a másik tagállamban áfaadóalany, hogy az adó nélküli vásárláshoz fel kell mutatni a vevő EU-s adószámát. (Ha ilyen nincs neki, az eladó nem jogosult áfa nélkül eladni.)

EU-s adószám

A magyar áfakörbe tartozó kereskedőnek, vállalkozónak rendelkeznie kell uniós adóazonosító számmal, melyet a területileg illetékes APEH-irodánál lehet kérvényezni abban az esetben, ha a vállalkozónak bizonyítottan kereskedelmi kapcsolata van EU-tagállambeli vállalattal, vállalkozással, vagy szolgáltatást nyújt EU-országban. A hazai adóazonosító számok ezeknek a kritériumoknak már megfelelnek, a jelenlegi számok elé a csatlakozástól kezdve csupán az országazonosító "HU" jel kerül.

A Közösségen belüli adóalanynak más tagállam nem adóalanya felé történő értékesítés során az eladó adóalany tagállamának adómértékét viseli (a nem adóalany EU-s vevő adószámot felmutatni nem tud, így az eladó adó nélküli értékesítésre nem jogosult). Azaz, ha a holland természetes személy finn áruházban vásárol kenyeret, fényképezőgépet stb., vásárlásában a finn áfát kell megfizetnie, és Hollandiába való hazavitelekor további teendője nincs.

Szállítmányozás

Az EU-csatlakozással Magyarország szempontjából az Unió valamennyi országa belföldnek számít. Megváltozott a vámkezelés módja, annak szabályai. Az Európai Unióban a vámvizsgálat az Unió külső határain történik, míg a belső határokon nincsen ellenőrzés. Magyarország számára ez azt jelenteni, hogy vámkezelési szempontból például az osztrák határ megszűnt, míg a többi (külső) határokon az ellenőrzés szigorodott. A külső határokon való átjutást könnyíti az Európai Unióban alkalmazott vámkezelési módszer, mely szerint az árut elegendő a kereskedő telephelyén vámkezelni.

A szállítmányozás terén a TIR-egyezmény mellett egyre fontosabbá vált az ún. tranzitegyezmény, melyet az EU EFTA- és a CEFTA-tagállamai kötöttek meg egymással. A tranzitegyezmény értelmében a szállított áru mentesül a vámbiztosíték-nyújtás kötelezettsége alól, mégpedig a közösen működtetett garanciarendszer miatt. Magyarország a tranzitegyezményt 1996. július 1-je óta alkalmazza.

Termékértékesítés

Az Európai Unió belső piacán csak azok a termékek hozhatók forgalomba, amelyek a rájuk vonatkozó termékbiztonsági követelményeknek és irányelveknek maradéktalanul megfelelnek.

CE-jelölés

Az új megközelítésű irányelvek hatálya alá tartozó termékek esetében kötelező a CE-jelölés elhelyezése a terméken, mely a követelményeknek való megfelelőséget jelzi a hatóságok számára. A megfelelőségi jelölés elhelyezéséért a gyártó felelős. CE-jelöléssel csak az új megközelítésű irányelvek által szabályozott terméket szabad ellátni.

A CE- (Conformité Européenne) jelölés feltüntetése a terméken azt jelenti, hogy az maradéktalanul megfelel a fent említett irányelveknek, tehát biztonságos, s erről az előírt módon meg is győződtek. A CE-jelöléssel ellátott termék az Európai Unióban bárhol szabadon forgalomba hozható.

A hatóság a kereskedelemben ellenőrzi, hogy a CE-jelöléssel ellátott termék rendelkezik-e a szükséges dokumentumokkal, megfelel-e a mintadarabnak és az irányelvek által előírt lényeges biztonsági követelményeknek. A hatóság a megfelelőséget a gyártás helyén is ellenőrizheti.

Termékfelelősség

Az EU szabályozásának alapelve, hogy a termékért a gyártó, illetve az importáló felel. Ez megegyezik a hazai szabályozással is. A magyar vállalkozásoknak azonban számolniuk kell azzal, hogy az Unió fogyasztói igencsak tisztában vannak azzal, hogy miként érvényesíthetik termékfelelősségi igényeiket.

Fogyasztóvédelem

A magyar vállalatokra is érvényesek az EU fogyasztóvédelmi, termékértékesítési szabályai, valamint a munkakörülményekre vonatkozó előírások. Az Európai Unió fogyasztóvédelmi politikája kiterjed a fogyasztók egészségének, biztonságának és gazdasági érdekeinek védelmére, illetve képviseletére, valamint az oktatáshoz és tájékozódáshoz való jogra, továbbá a kárigényének érvényesítési jogára. A fogyasztóvédelmi előírások be nem tartása az Európai Unióban igen komoly szankciókat eredményezhet, ami bírság kiszabásától egészen a tevékenység kényszerű beszüntetéséig terjedhet.

Az egyes tagállamok az Európai Unió előírásainál szigorúbb fogyasztóvédelmi követelményeket is előírhatnak.

Környezetvédelmi előírások

Az európai uniós csatlakozást követően minden egyes vállalkozásnak meg kell felelnie az EU szigorúbb környezetvédelmi előírásainak, normáinak. 1996 óta minden tagállamnak olyan telephely-engedélyezési eljárást kellett bevezetnie, amely biztosítja az adott telephely környezeti megfelelőségét.

EMAS-rendszer

Az EMAS-rendszer (Környezeti Menedzsment és Átvilágítási Rendszer) amellett, hogy biztosítja e környezetvédelmi normáknak való megfelelést, lehetővé teszi a vállalkozások számára a testreszabott környezetpolitika kialakítását. Az EMAS-rendszer alkalmazása nem kötelező, de számos előnnyel jár. A rendszert alkalmazó vállalkozások országos nyilvántartásba kerülnek, és így jogosulttá válhatnak tanúsító jel használatára.

Vállalkozások támogatása az Unióban

A magyar vállalkozások már a csatlakozás előtti időszakban is részt vehettek az EU által meghirdetett támogatási programokban. 2004. május elsejével a vállalkozások számára az Unió közösségi forrásai is megnyíltak, és állami támogatást is kaphatnak. A támogatások pályázatok útján nyerhetők el.

Strukturális Alapok

Az Európai Unió a Strukturális Alapok keretében azokat az elmaradott régiókat támogatja, amelyek jövedelmi szintje nem éri el az Európai Unió GDP-átlagának 75 százalékát. Az EU támogatja továbbá a komoly szerkezeti problémákkal küzdő térségek felzárkóztatását célzó fejlesztéseket, illetve az oktatás, szakképzés modernizálását is. A Strukturális Alapok pályázatait a Nemzeti Fejlesztési Hivatal koordinálja. Az egyes pályázatok a Nemzeti Fejlesztési Tervben meghatározott ún. Operatív Programok irányító hatóságainak weblapjain érhetők el.

Kohéziós Alap

A Kohéziós Alap nyújtotta támogatásokat az elmaradottabb régiók az infrastruktúra kiépítésére és fejlesztésére, valamint a környezet védelmét szolgáló beruházásokra használhatják fel.

Agrártámogatások

A Közös Agrárpolitika által nyújtott támogatások célja a mezőgazdasági vállalkozások termelékenységének javítása, az agrárpiacok stabilizálása. A közvetlen támogatások és az importvédelem mellett az intervenció eszközével biztosítja az Európai Unió mezőgazdasági vállalkozásainak versenyképességét.

Vállalati és Vállalkozásfejlesztési Program

A kis- és középvállalkozások számára az EU további támogatást nyújt a többéves Vállalati és Vállalkozásfejlesztési Programmal, mely alapvetően a vállalkozások versenyképességének növeléséhez, adminisztrációs terheinek csökkentéséhez, gazdasági környezetük javításához, valamint közösségi programokban való részvételükhöz nyújt segítséget. A jelenlegi program 2001. január 1-jétől 2005. december 31-ig tart.

Állami támogatások

Habár a közösségi versenypolitikában előírt állami támogatások tilalma igen széles körre terjed ki, a tagállamoknak módjukban áll támogatni a kis- és középvállalkozásokat, a kutatás-fejlesztési projekteket, a környezetvédelmi és foglalkoztatási célú beruházásokat, valamint a bizonyos támogatási értékhatárt meg nem haladó akciókat.

A kis- és középvállalatok és az EU

Az Európai Unióban felismerték a kis- és középvállalatok gazdasági életben betöltött nélkülözhetetlen szerepét. Az EU kiemelten foglalkozik a kis- és középvállalkozásokkal, mivel a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés, a fejlődéshez szükséges innováció legfőbb motorját látja ebben a szektorban.

Az Európai Unióban a körülbelül 40 000 nagyobb cég kivételével valamennyi vállalkozás a kis- és középvállalkozások körébe tartozik. Számuk jelenleg csaknem 18 millió. E vállalatok fele alkalmazottak nélkül dolgozik, míg a 41 százalékuk csak 1-9 dolgozót alkalmazó mikrovállalkozás. Az átlagos méretű EU-vállalkozásban 6-an dolgoznak.

Sajátos vállalatalapítási szabályok néhány EU-s országban

Az uniós tagországok az általános vállalatalapítási szabályokon túl bizonyos kérdésekben sajátos feltételeket szabhatnak a vállalkozások indításához, illetve egymásétól eltérő kedvezményekkel ösztönzik a befektetéseket.

Ausztria

Az EGT-EU tagállamok polgárai, akik Ausztriában ipari tevékenység gyakorlása céljából telepednek le, az állampolgárság tekintetében az osztrák polgárokkal azonos jogállásúak, így szabadon alapíthatnak céget. Az iparűzéshez az osztrák iparűzési törvény szerinti jogosultságot nekik is meg kell szerezniük.

A cégformák hasonlóak a magyar társasági formákhoz. A külföldiek számára az osztrák jogrend lehetővé teszi az úgynevezett tőketársaságok és a jogi személyiséggel nem rendelkező személyi társaságok létesítését is.

Az osztrák GmbH társasági forma jogi személyiséggel rendelkezik, hasonló a magyar kft.-hez. A társasági szerződést közjegyző előtt kell aláírni, a minimális alapító tőke 35 000 euró. A törzstőke legalább felét készpénzben kell befizetni.

A kamarai tagság minden jogi személy részére kötelező Ausztriában.

A cégalapítás nem jelent egyúttal automatikus munkavállalási lehetőséget a magyar alkalmazottak számára.

Cseh Köztársaság

Külföldiek ugyan olyan feltételekkel folytathatnak gazdasági tevékenységet a Cseh Köztársaság területén, mint a cseh természetes és jogi személyek.

Csehországban alapítható cégformák: fizikai személyek társulása, közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, egyesülés.

A korlátolt felelősségű társaság törzstőkéje nem lehet kevesebb 200 000 CZK-nál. A társaság maximum 50 tagból állhat.

Részvénytársaság 2 000 000 CZK-val alapítható. A részvénytársaság zárt körben vagy nyilvános eljárással alapítható.

Az egyesülés alaptőkéje nem lehet alacsonyabb 50 000 CZK-nál.

A többi társasági formánál nem írnak elő kötelező alaptőkét.

Nagy-Britannia

A brit vállalati jog nem tesz különbséget hazai vagy külföldi tulajdonos között. A leggyakoribb társasági formák: korlátozott felelősségű társaság, korlátlan felelősségű társaság, külföldi cég fiókja, vegyes tulajdonú társaság. A korlátozott felelősségű társaságok két formája ismert: a public limited company (plc), amelynek részvényei a tőzsdén vagy a tőzsdén kívül jegyezhetők, és a private limited company (a külföldiek körében ez a legnépszerűbb forma), amelynek részvényei csak zárt körben jegyezhetők. A plc esetében a minimális jegyzett tőke 50 000 font. A private limited company alapításánál ilyen előírás nincs.

Németország

A magyar vállalkozások letelepedési szabadsága pusztán vállalkozói, és nem munkavállalási szabadságot jelent. Németország várhatóan kihasználja az igénybe vehető 7 éves időtartamot, amely alatt nem nyitja meg határait az újonnan belépett tagállamok munkavállalói előtt. Amennyiben azonban a magyar vállalkozó a szolgáltatást Németországban saját személyében teljesíti, úgy nem vonatkoznak rá a munkavállalási engedélyezési korlátok. Ekkor munkavállalási engedély nélkül, vállalkozási keretek között teljesítheti szolgáltatását. Elképzelhető és jogilag is lehetséges, hogy több egyéni vállalkozó egy adott projektre egyesül, és mint jogilag önálló vállalkozás végzi el a munkát.

Németországban a vállalkozói tevékenység szabály szerinti gyakorlásához szükséges, hogy azt a hely iparűzési hatóságnál, illetve az adóhatóságnál bejelentsék.

Olaszország

Az új olasz társasági törvényt 2004. január 1-jétől alkalmazzák. A külföldi befektetők szabadon tevékenykedhetnek, és számos vállalkozási típus közül választhatnak. A vegyesvállalati formát megvalósíthatják tőketársaság (pl. részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság), illetve úgynevezett személyi társaság (közkereseti társaság, betéti társaság) formájában.

A részvénytársaság minimális alaptőkéjét az új társasági törvény 120 000 euróban állapította meg. Kft. minimálisan 10 000 euróval alapítható, melynek 25 százalékát az alapítás előtt kell letenni, ami történhet biztosítási kötvény vagy bankgarancia formájában is.

Spanyolország

A spanyol jog részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság, betéti és közkereseti társasági formában engedélyezi a gazdasági tevékenységet.

A részvénytársaság alapításához minimum 60 101,21 euró szükséges, a kft. alaptőkéjének minimum 3005,06 eurónak kell lennie.

A központi kormány, az autonóm, továbbá bizonyos regionális önkormányzatok a növekedés biztosítása érdekében dolgozták ki befektetésösztönzési támogatási rendszerüket, hogy segítsék a megfelelő munkaerő alkalmazását és képzését, új vállalatok alapítását és a kutatásfejlesztési-innovációs beruházásokat.

A közvetlen kedvezmények típusai: állami és regionális képzési és munkahelyteremtő támogatások, ágazati ösztönzők, regionális kedvezmények, kis- és középvállalati támogatások.

Szlovákia

A szlovák jogrendszer teljes körű garanciát nyújt a szlovák kereskedelmi bíróságon bejegyzett természetes személy vagy külföldi tőkerésszel létrejött gazdasági társaság létrehozására és törvényes működésére.

A magyar-szlovák üzleti kapcsolatokban leggyakoribb társasági forma a kft. és az rt. A kft. 200 000 SK, az rt. 1 millió SK minimális alaptőkével alapítható.

Cégnyilvántartás

* A társaságok levélpapírjaikon és megrendelőlapjaikon kötelesek feltüntetni, hogy melyik cégbíróságon tartják nyilván a társaságot, a nyilvántartási számát, hol van a székhelye, valamint azt is, ha a cég felszámolás alatt áll. Amennyiben a papírokon szerepel a társaság tőkéje, akkor külön fel kell tüntetni a jegyzett és a befizetett tőkét.

Szabványok

* Az EU-ban nem kötelező a szabványok betartása, ám alkalmazásuk célszerű. Bármely tagállam azonban kivételes esetekben előírhatja bizonyos szabványok kötelező érvényét. Az Európai Unióban használt szabványok szigorú követelményeket írnak elő a vállalkozások számára, így alkalmazásuk a versenyképesség alapvető feltétele. A szabványokkal kapcsolatos kérdésekkel Magyarországon a Magyar Szabványügyi Testülethez (MSZT) lehet fordulni. A szabványok a Szabványboltban szerezhetők be. (http://www.mszt.hu/)

Védjegyoltalom

* Az Európai Unióban 1994-ben elfogadott védjegyrendelet a közösség egész területére kiterjesztette a védjegyoltalmat. Így bármely jogosult az egész közösség területén egyetlen bejelentéssel gyakorolhatja a kizárólagos jogokat. Az oltalmak bejegyzését az Alicantéban (Spanyolország) működő közösségi hivatal végzi. A közösségi védjegyrendszert már a magyar bejelentők is igénybe vehetik. Csatlakozásunkkal a közösségi védjegyek jogosultjai kizárólagos oltalmat élveznek hazánk területén is. Annak érdekében, hogy elkerüljék a közösségi és az itthon bejegyzett védjegyek összeütközését, Magyarország és az Európai Unió között született egy megállapodás, amelynek értelmében a magyar vállalkozások élhetnek az ún. speciális felszólalási joggal. A csatlakozást megelőző 6 hónap során kinyilvánított speciális felszólalási jog által ugyanis a magyar vállalkozó megakadályozhatta a közösségi védjegy magyarországi kiterjesztését saját védjegyének megvédése érdekében

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. október 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére