A hatósági eljárás közös szabályai
A hatósági engedélyezés során a közigazgatási szervek eljárását általános jelleggel az 1957. évi IV. törvény (Áe.) szabályozza. A hatósági eljárásban ügyfél az, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti. (Az ügyfél jogai megilletik azt a szervet, amelynek feladatkörét az ügy érinti.)
Eljárási, döntési kötelezettség
A közigazgatási szerv a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén köteles eljárni. Ha e kötelességének nem tesz eleget, erre a felettes szerve – kérelemre vagy hivatalból – utasítja. Amennyiben a közigazgatási szerv a felettes szervének utasítására nyolc napon belül nem hoz érdemi határozatot, a felettes szerv az ügyfél kérelmére az ügyet magához vonja. A felettes szerv az ügyben első fokon jár el, vagy az elsőfokú eljárásra a mulasztóval azonos hatáskörű közigazgatási szervet – azzal egyetértésben – jelöl ki. A kijelölt közigazgatási szerv – ha jogszabály másként nem rendelkezik – harminc napon belül érdemi határozatot köteles hozni.
Ha önkormányzati hatósági ügyben sértik meg a döntéshozatali kötelezettséget, úgy az ügyfél kérelmére a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője felhívja a képviselő-testületet, hogy legközelebbi ülésén, de legkésőbb harminc napon belül határozzon.
Bírósági kötelezés
Ha nincs felettes szerv, illetőleg a felettes szerv intézkedési vagy eljárási kötelezettségének nem tesz eleget, a megyei (fővárosi) bíróság a fél kérelmére nemperes eljárásban kötelezi a közigazgatási szervet az eljárás lefolytatására.
Illetékesség
Az engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységre vonatkozó ügyben az a közigazgatási szerv illetékes, amelynek területén a tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják. Több illetékes közigazgatási szerv közül az jár el, amelynél az eljárás előbb indult meg (megelőzés). Ha a közigazgatási szerv megállapítja, hogy a megelőzés alapján az ügyben már más közigazgatási szerv eljárt, a saját eljárását megszünteti, illetőleg a határozatát visszavonja, és erről a korábban eljárt közigazgatási szervet és az ügyfelet értesíti.
Az illetékesség vizsgálata
A közigazgatási szerv az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni az illetékességét. Ha azt állapítja meg, hogy az ügyben nem illetékes, az ügyet haladéktalanul átteszi a hatáskörrel rendelkező illetékes közigazgatási szervhez, és erről az ügyfelet egyidejűleg értesíti.
A közigazgatási szerv – tekintet nélkül a hatáskörére és az illetékességére – köteles megtenni azonban azt az intézkedést, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna. Erről az intézkedésről haladéktalanul értesíteni kell a hatáskörrel rendelkező illetékes közigazgatási szervet, amely az intézkedés fenntartásának szükségességét felülvizsgálja.
Az eljárás megindítása
Az államigazgatási eljárás az ügyfél kérelmére vagy hivatalból indul meg. Az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmét a határozat jogerőre emelkedéséig visszavonhatja.
Kérelem
A kérelmet szóban vagy írásban lehet benyújtani. Jogszabály előírhatja, hogy az ügyfél a kérelmét az erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyújtsa be, továbbá jogszabály lehetővé teheti a kérelem elektronikus dokumentumban történő benyújtását, erre a célra elektronikus forma rendszeresíthető.
A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt mellékletet. Mellékletként az ügyféltől nem lehet olyan adat igazolását kérni, amelyet a közigazgatási szerv jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell.
(A magánszemély az elsőfokú eljárás megindítására irányuló kérelmét az eljárásra hatáskörrel rendelkező illetékes közigazgatási szerven kívül a lakóhelye vagy munkahelye szerint illetékes jegyzőnél is előterjesztheti.)
Az elintézési határidő
Az érdemi határozatot a kérelem előterjesztésétől, illetőleg az eljárás hivatalból történt megindításától számított harminc napon belül – kiskorú ügyfél esetében soron kívül, de legkésőbb tizenöt napon belül – kell meghozni. Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig csak törvény, törvényerejű rendelet vagy kormányrendelet állapíthat meg. A testületi szerv hatáskörébe tartozó egyedi államigazgatási ügyben az említett határidőn belül, vagy ha ez nem lehetséges, legkésőbb a soron következő testületi ülésen kell határozni.
Az eljáró közigazgatási szerv vezetője a határidőt indokolt esetben egy ízben legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Erről – kérelemre indult eljárás esetén – az ügyfelet értesíteni kell.
A kérelem elbírálása
A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni. A kérelem elintézését nem lehet megtagadni azért, mert elnevezése nem egyezik a tartalmával.
A tényállás tisztázása
A közigazgatási szerv köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. A közigazgatási szerv által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.
A közigazgatási szerv a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
Bizonyítási eszközök például: az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény.
Az ügyfél nyilatkozata
Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során írásban vagy szóban nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Ha az ügyfél nem nyilatkozik, vagy a kért adatot nem közli, a közigazgatási szerv a rendelkezésére álló adatok alapján dönt, vagy az eljárást megszünteti. Erre az ügyfelet figyelmeztetni kell.
A köztisztviselő köteles az ügyfelet meghallgatása előtt a szükséges tájékoztatással ellátni, továbbá jogaira és kötelességeire figyelmeztetni. A közigazgatási szerv az eljárás során gondoskodik arról, hogy az ügyfelet a jogszabályok ismeretének hiánya miatt ne érje hátrány.
A közigazgatási szerv nem hívhatja fel az ügyfelet olyan adat közlésére, amelyet a közigazgatási szerv jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. Ezt a szabályt kell alkalmazni a polgármester, a főpolgármester, a jegyző, a főjegyző, a polgármesteri hivatal köztisztviselőjének eljárásában a polgármesteri hivatalnál jogszabállyal rendszeresített nyilvántartások adatai tekintetében.
Az az ügyfél vagy képviselője, aki rosszhiszeműen az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, ötezer forintig terjedő bírsággal sújtható. A bírságot megállapító határozat visszavonható, ha az ügyfél a tényállításának valótlanságát feltárja.
Irat
A közigazgatási szerv a tényállás megállapítása céljából az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására hívhatja fel, illetőleg ennek érdekében más szervet megkereshet. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az aránytalanul nehezen beszerezhető irat helyett az ügyfél a bizonyítani kívánt tényről nyilatkozatot tehet. Az iratra vonatkozó rendelkezések irányadók minden olyan tárgyra, amely – általában műszaki vagy vegyi úton – adatokat rögzít (fénykép, film-, hangfelvétel, mágneslap, mágnesszalag, elektronikus dokumentum stb.).
Szemle
A tényállás tisztázására szemle rendelhető el. Ennek megtartása során
– a szemletárgy birtokosa a szemletárgy felmutatására kötelezhető,
– helyszíni szemle tartható.
Ha a szemle eredményét az érdekeltek előzetes idézése vagy értesítése veszélyeztetné, a szemle elrendelését megkezdése előtt szóban kell közölni.
A szemletárgy birtokosa megtagadhatja a szemletárgy felmutatását, ha őt a szemletárgyra vonatkozóan titoktartás kötelezi, és ez alól nem kapott felmentést.
Szakértő
Szakértőt kell meghallgatni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához, megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, vagy jogszabály írja elő a szakértő meghallgatását.
Szakértőként az eljáró közigazgatási szerv megfelelő szakértelemmel rendelkező dolgozóját kell az eljárásba bevonni, vagy a jogszabályban meghatározott szervet kell megkeresni. Ha az eljáró közigazgatási szervnek a szakkérdés eldöntéséhez szükséges szakértelemmel rendelkező dolgozója nincs, más szervet vagy szakértő testületet kell megkeresnie. Szakértőként – indokolt esetben – szakértelemmel rendelkező személy közvetlenül is kirendelhető. A szakértő személyére az ügyfél is tehet javaslatot.
Az ügyfél kérelmére a közigazgatási szerv a kirendelt szakértőn kívül – akár véleményének előterjesztése előtt, akár az után – más szakértőt is kirendelhet, feltéve hogy a szakértő költségét az ügyfél előlegezi és viseli.
A szakértővel közölni kell mindazokat az adatokat, amelyekre feladatának teljesítéséhez szüksége van. Evégből a szakértő az ügy iratait megtekintheti, az ügyfél és a tanú meghallgatásánál, a tárgyaláson és a szemlén jelen lehet, az ügyfélhez, a tanúhoz kérdéseket intézhet. Jogszabály alapján az ügyfél a szakértői vizsgálatban való közreműködésre kötelezhető.
Tárgyalás
A közigazgatási szerv tárgyalást tart, ha ezt jogszabály előírja, vagy a tényállás tisztázásához szükség van az eljárásban részt vevő személyek együttes meghallgatására. Az ügyfél és képviselője a tárgyaláson elhangzottakra észrevételt tehet, a meghallgatott személyhez kérdést intézhet, és más személy meghallgatását vagy más bizonyíték beszerzését indítványozhatja.
Azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja, a tárgyalás vezetője rendreutasítja, ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetén kiutasítja, továbbá ezer forintig terjedő bírsággal sújtja, a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek tagjával szemben pedig, ha a bírság kiszabását elégtelennek tartja, fegyelmi eljárást kezdeményez.
Az eljárás felfüggesztése
Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a közigazgatási szerv az eljárást felfüggeszti. Ha a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a közigazgatási szerv az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
A felfüggesztés tartama az elintézési határidőkbe nem számít be. A felfüggesztést elrendelő határozat ellen fellebbezésnek van helye.
Szakhatóság az eljárásban
Jogszabály elrendelheti, hogy a határozat meghozatala előtt más közigazgatási szerv (szakhatóság) előzetes hozzájárulását kell beszerezni. A szakhatóságot – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az ügyben érdemi döntésre jogosult közigazgatási szerv keresi meg.
A szakhatóság a megkeresést – fő szabályként – tizenöt napon belül köteles teljesíteni. A teljesítésre megfelelő határnap is megállapítható. Ha a szakhatóság az előírt határidőn belül, illetőleg a határnapon nem nyilatkozik, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, kivéve ha a határnapon a nyilatkozattételre további nyolc napot kért.
A közigazgatási szerv határozata
A közigazgatási szerv mind az ügy érdemében, mind az eljárás során eldöntendő kérdésekben határozatot hoz. Az ügyfél kérelmére indult eljárásban – jogszabályban meghatározott esetben – a kérelemnek helyt adó határozathoz fűződő jogkövetkezményeket kell alkalmazni akkor is, ha a közigazgatási szerv az előírt határidőn belül a kérelem teljesítését nem tagadta meg.
A határozat tartalma
A határozatnak tartalmaznia kell:
– az eljáró közigazgatási szerv megnevezését, az ügyfél nevét és lakóhelyét (székhelyét), az ügy számát, tárgyának és ügyintézőjének megjelölését,
– a rendelkező részben a közigazgatási szerv döntését, továbbá a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat lehetőségéről való tájékoztatást,
– az indokolásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat; az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait; az eljárt szakhatóságok megnevezését és azokat a jogszabályokat, amelyek alapján a közigazgatási szerv a határozatot hozta,
– a határozat hozatalának helyét és idejét, a határozat aláírójának nevét, hivatali beosztását és a közigazgatási szerv bélyegzőlenyomatát.
Ellenérdekű ügyfél hiányában a kérelemnek helyt adó elsőfokú határozat, indokolása és a kérelemnek helyt adó elsőfokú határozatban a jogorvoslatról való tájékoztatás is mellőzhető.
A határozatot külön íven kell megszövegezni, illetőleg jegyzőkönyvbe kell foglalni, vagy az ügyiratra kell feljegyezni. Külön íven kell megszövegezni a határozatot, ha azt kézbesítés útján közlik, vagy ha az ügyfél kérelmére a kihirdetett határozatot neki megküldik. Ha a határozat kötelezést tartalmaz, a teljesítésre határidőt vagy határnapot kell megállapítani. A határozatban részletekben történő teljesítést is meg lehet állapítani.
A határozat közlése
A határozatot kézbesítés útján kell közölni, a jelen levő ügyféllel azonban – ha jogszabály nem zárja ki – kihirdetés útján is közölni lehet. (A határozat kihirdetését jegyzőkönyvbe kell foglalni.) A kihirdetett határozatot az ügyfélnek – ha kéri – nyolc napon belül meg kell küldeni.
A határozatot meg kell küldeni vagy arról tájékoztatást kell adni a jogszabályban meghatározott szervnek (személynek), valamint az ügyben eljárt szakhatóságnak.
A határozat közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették, kihirdették.
A címzett a neki szóló iratot – személyazonosságának igazolása mellett – a hatóság ügyfélszolgálati irodájában is átveheti.
A határozat kijavítása és kiegészítése
A közigazgatási szerv a határozatot név-, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás esetén – a szükséghez képest az ügyfél meghallgatása után – kijavíthatja vagy kicserélheti. A közigazgatási szerv hivatalból vagy az ügyfél kérelmére a határozatot kiegészítheti, ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott. A kiegészítés a határozat egyéb rendelkezéseit nem érintheti. A kijavítást és a kiegészítést az alaphatározat eredeti példányára és lehetőleg kiadmányaira is fel kell jegyezni, és az alaphatározatra előírt módon az ügyféllel közölni kell. Nincs helye a határozat kiegészítésének, ha ez jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene.
Jogorvoslatok
A határozat módosítása és visszavonása
Ha a közigazgatási szerv megállapítja, hogy a felettes szerv vagy a bíróság által még el nem bírált határozata jogszabályt sért, a határozatot módosítja vagy visszavonja. A közigazgatási szerv az ügyfél jogorvoslati kérelme esetén a határozatot akkor is módosíthatja vagy visszavonhatja, ha a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve hogy az ügyben nincs ellenérdekű fél.
A határozat módosítására, vagy visszavonására a közigazgatási szerv csak egy ízben, a határozat közlésétől számított egy éven belül jogosult. A szakhatóság a hozzájárulását az ügyben eljáró közigazgatási szerv határozatának meghozataláig módosíthatja vagy vonhatja vissza.
A határozat módosítását vagy visszavonását jogszabály kizárhatja, vagy külön feltételhez kötheti. A határozatot nem lehet módosítani vagy visszavonni, ha ez jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene.
Fellebbezés
Az ügyfél az ügy érdemében hozott elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezés joga megilleti azt is, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. A fellebbezést a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Az érdemi döntést megelőző határozat és a szakhatóság állásfoglalása csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg, kivéve ha a külön fellebbezést jogszabály megengedi. (Bírságot kiszabó határozat ellen fellebbezésnek van helye.)
A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül lemondhat a fellebbezésről.
A fellebbezést annál a közigazgatási szervnél kell előterjeszteni, amely a megtámadott határozatot hozta. A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.
A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül fel kell terjeszteni a felettes szervhez, kivéve ha a közigazgatási szerv a megtámadott határozatot visszavonja, illetőleg a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti.
A fellebbezésről a felettes közigazgatási szerv határoz. A felettes szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot és az azt megelőző eljárást megvizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. A vizsgálat eredményeként a határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti.
A felettes szerv, ha az érdemi határozat hozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a határozat megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljárt közigazgatási szervet új eljárásra utasíthatja, vagy a tényállás kiegészítése iránt maga intézkedik.
A fellebbezési eljárás során hozott határozatot a fellebbezővel és mindazokkal, akikkel az elsőfokú határozatot közölték, az első fokon eljárt közigazgatási szerv útján írásban kell közölni.
Halasztó hatály
A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve ha a közigazgatási szerv a határozat azonnali végrehajtását rendelte el. A határozat azonnali végrehajtását a határozatban ki kell mondani, és külön meg kell indokolni.
Felügyeleti intézkedés
Ha a közigazgatási szerv határozata jogszabályt sért, a felettes közigazgatási szerv a határozatot megváltoztathatja vagy megsemmisítheti, és az ügyben eljárt közigazgatási szervet új eljárásra utasíthatja. Ez a jogkör illeti meg a felettes közigazgatási szervet akkor is, ha a szakhatóság – a felettes szerve útján – a határozatnak részére történő megküldésétől számított tizenöt napon belül hozzájárulásának figyelmen kívül hagyását sérelmezi.
A határozat nem változtatható és nem semmisíthető meg, ha
– a határozatot a bíróság felülvizsgálta,
– a határozat megváltoztatása vagy megsemmisítése jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene,
– a határozat jogerőre emelkedésétől számítva egy év eltelt,
– azt jogszabály kizárja vagy feltételhez köti.
Bírósági felülvizsgálat
Az ügyfél, illetőleg a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél jogszabálysértésre hivatkozva – ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik -, az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül keresettel kérheti a bíróságtól. Bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha az államigazgatási eljárásban az ügyfél a fellebbezési jogát kimerítette vagy a fellebbezés kizárt.
Nincs helye az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának például, ha a határozat ideiglenes jellegű, és jogszabályban meghatározott határidőn belül végleges határozatot kell hozni. Ugyancsak kizárt a bírói felülvizsgálat többek között
– az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok külkereskedelmi forgalma engedélyezésének körében hozott,
– a lőfegyver, lőszer, robbanóanyag, sugárzóanyag, illetve kábítószer gyártásáról és forgalmazásáról rendelkező államigazgatási határozat esetében.
A bíróság az államigazgatási határozatot jogszabálysértés megállapítása esetén hatályon kívül helyezi és – szükség esetén – a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi. Törvény úgy rendelkezhet, hogy a bíróság az államigazgatási határozatot megváltoztathatja. Ha a bíróság az ügy érdemében határozott, a közigazgatási szervnél ugyanabban az ügyben azonos tényállás mellett nincs helye új eljárásnak.
A közigazgatási szervet a bírósági ítélet rendelkezései és indokolása köti, annak tartalmát a megismételt eljárás és a határozathozatal során köteles figyelembe venni.
Halasztó hatály
A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, azonban a közigazgatási szerv határozatát a közérdekre, vagy az ügyfél nyomós érdekére tekintettel azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja. A fél a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztését kérheti.
Semmisség
A jogorvoslati eljárásokban a közigazgatási szerv határozatát a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogra tekintet nélkül meg kell semmisíteni, ha
– az ügy nem a közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik,
– a közigazgatási szervnek az ügyben eljáró dolgozója a kötelességét a büntető törvénybe ütköző módon megszegte, és ez a közigazgatási szerv határozatát befolyásolta, feltéve hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki.
A közigazgatási szerv határozata nem semmisíthető meg, ha a határozat jogerőre emelkedése óta három év eltelt.
Telepengedély
A 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet melléklete sorolja fel azokat a tevékenységeket, amelyek csak úgynevezett telepengedély alapján gyakorolhatók.
Új telep létesítése, vagy a telepengedéllyel rendelkező telepen folytatott tevékenységi kör bővítése, megváltoztatása vagy módosítása esetén az új telep használatbavételét (építési tevékenység végzése esetén a használatbavételi engedélyezési eljárást követően), illetve a tevékenységi kör bővítésével, megváltoztatásával, módosításával járó tevékenység megkezdését megelőzően kell a telepengedélyt kérni.
Jogerős telepengedély nélkül a tevékenységet megkezdeni, folytatni, illetve módosítani nem lehet. A telepengedély ugyanakkor nem mentesíti a telepengedély jogosultját a szükséges más hatósági (építési, használatbavételi, a rendeltetés megváltoztatására irányuló stb.) engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.
A telepengedély jogosultja köteles a telepengedélyt a telephelyen tartani, és azt az ellenőrzések során bemutatni.
A jegyző az engedély nélküli tevékenység gyakorlását azonnal végrehajtható határozattal megtiltja.
Kérelem
A telepengedélyt az ipari, szolgáltatótevékenység végzésére, valamint a környezetre és az egészségre veszélyes anyagok és készítmények raktározására használt telepre a tevékenység folytatójának kell kérnie a telep fekvése szerint illetékes települési önkormányzat (fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat) jegyzőjétől.
A telepengedély kiadására irányuló kérelemben meg kell jelölni, illetve mellékelni kell
– a telep címét és helyrajzi számát, helyszínrajzát, továbbá a közvetlenül szomszédos ingatlanok rendeltetését,
– a telep tulajdonosát (használóját), mellékelve három hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot,
– a telep használata jogcímét annak igazolásával együtt (saját tulajdon, bérlet stb.),
– a telepen folytatni kívánt ipari, szolgáltató vagy raktározási tevékenységet (TEÁOR és SZJ szerinti besorolás számszerű feltüntetésével),
– a tevékenység végzéséhez szükséges – a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) értelmezésében használt – veszélyes munkaeszközöket,
– a telepen lévő vagy felhasználandó, illetve az alkalmazott technológia során keletkező hulladékot, egészségre vagy környezetre veszélyes anyagokat, azok gyűjtésének, kezelésének módját,
– a létesítendő munkahelyeket (irodák, raktárak, műhelyek stb.) az Mvt. értelmezése szerint, valamint a telep üzemeltetésének (nyitva tartásának) időtartamát, műszakonként a napi munkavégzés idejének megjelölésével,
– tervezett munkakörönként a munkavállalók számát, a szociális helyiségek biztosításának módját és kialakítottságát,
– ivóvíz-, iparivíz-ellátást, a szennyvízgyűjtést és elhelyezést, a szennyvíztisztítási megoldásokat,
– az üzemeltetéshez és/vagy a létesítendő munkahely, tevékenység megjelölésével az egészséget nem veszélyeztető munkavégzéshez szükséges mesterséges szellőztetés módját,
– a szennyezett levegő elvezetésének és tisztításának helyét és módját, az elszívott levegő utánpótlásának módját,
– a telep üzemeltetéséhez szükséges hőtermelő berendezés egyedenkénti típus-fűtőteljesítmény adatait,
– a környezetre gyakorolt hatást (talaj, felszíni és felszín alatti vizek, zaj, bűz, füst, tűz- és robbanásveszély, üzemszerű szennyezés kibocsátása stb.) és az esetleges üzemzavar miatt várható környezeti hatások elkerülésének módját,
– a környezetre veszélyes technológiák alkalmazása esetén a külön jogszabályban meghatározott környezetikár-elhárítási tervet,
– a munkavállalók egészségét veszélyeztető tevékenység esetén a külön jogszabályokban előírt munkavédelmi üzembe helyezés várható időpontját,
– amennyiben van, a környezetvédelmi minősítés (ISO 14000) tényét,
– a tevékenység végzését engedélyező már meglévő szakhatósági (ÁNTSZ, építési, tűzvédelmi, környezetvédelmi vízügyi, természetvédelmi stb.) hozzájárulásokat, engedélyeket.
A kérelem elbírálása
A jegyző az építésügyi hatóság szakhatósági állásfoglalása alapján a telepengedély kiadására vonatkozó döntése előtt köteles meggyőződni arról, hogy a helyi építési szabályzat, szabályozási terv, meghatározott övezeti besorolás, illetőleg azok hiányában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 18. §-ának (2) bekezdése szerint a kérelemben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e.
Helyszíni szemle
Amennyiben az övezeti besorolás alapján nem kizárt a tevékenység folytatása, úgy a jegyző köteles helyszíni szemlét tartani a telepen, amelyre az engedély kiadását kérik.
A jegyző a helyszíni szemléről értesíti
– a kérelmezőt,
– a telep és a közvetlenül szomszédos – a teleppel közös határvonalú, telekhatárú – ingatlanokkal rendelkezni jogosultakat (az ingatlanok tulajdonosait, használóit, kezelőit, társasház esetén a közös képviselőt, illetve az intézőbizottság elnökét, lakásszövetkezet esetén az elnököt),
– az ÁNTSZ illetékes városi, fővárosi, kerületi intézetét,
– az illetékes környezetvédelmi szakhatóságot,
– az elsőfokú építésügyi szakhatóságot, különös tekintettel arra, hogy a telep műszaki szempontból megfelel-e az építésügyre vonatkozó jogszabályi előírásoknak,
– az elsőfokú vízügyi szakhatóságot,
– az illetékes rendőrkapitányságot,
– bizonyos esetekben a tűzvédelmi szakhatóságként eljáró hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságot,
– védett természeti terület esetén a természetvédelmi hatóságot,
– a folytatni kívánt tevékenységtől függően az illetékes Megyei (Fővárosi) Növény- és Talajvédelmi Szolgálatot, illetve a megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomást,
– a területileg illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, Budapesten a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóságot,
– a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal illetékes Területi Műszaki Biztonsági Felügyelőségét,
– a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes regionális irodáját,
– termőföld esetében a területileg illetékes körzeti (fővárosi kerületi) földhivatalt.
A jegyző az értesítést – a kérelemben megjelöltek egyidejű megküldésével – a helyszíni szemle megtartása előtt legalább 8 nappal korábban küldi meg.
A szomszédok távolmaradása a szemle megtartását nem akadályozza. Távolmaradás esetén a szemle időpontja előtt a jegyzőhöz írásban beadott észrevételeket a jegyző a szemlén ismerteti.
Jegyzőkönyv
A helyszíni szemlén a jegyző jegyzőkönyvben rögzíti a véleményeket és saját megállapításait, a jegyzőkönyv egy példányát a megküldi azoknak, akiket a szemléről értesítést kaptak.
Szakhatósági állásfoglalás
A szakhatóságok állásfoglalásukat a szemle megállapításairól felvett jegyzőkönyvbe mondhatják, vagy a szemlét követő 30 napon belül írásban közölhetik.
Döntés helyszíni szemle nélkül
A jegyző helyszíni szemle megtartása nélkül dönthet a telepengedély megadásáról abban az esetben, ha megállapítja, hogy a telepen végzett azonos tevékenységekre adtak telepengedélyt, vagy a tevékenység végzéséhez szükséges – külön jogszabályban meghatározott – rendeltetésmódosításra korábban már engedélyt adtak, az engedélyezés során mérlegelendő körülmények időközben nem változtak, és a folytatni kívánt tevékenység céljára a telep továbbra is alkalmas. A jegyzőnek a szakhatóságok állásfoglalását ebben az esetben is meg kell kérnie, kivéve ha a szakhatósági hozzájárulások megadásától három év még nem telt el.
Határozat
A jegyzőnek az érdemi határozatot a kérelem előterjesztésétől számított 60 napon belül kell meghoznia.
A jegyző a telepengedélyt akkor adja meg, ha a szakhatósági hozzájárulások alapján megállapítja, hogy a telep, különösen műszaki szempontból megfelel a – környezetvédelmi, a vízügyi és az építésügyi követelményekre – vonatkozó jogszabályi előírásoknak, a tevékenység a telep környezetében élők szomszédjogi, birtokvédelmi értelemben vett nyugalmát nem zavarja, a dolgozók, a környezetben élők egészségét és a környezetet nem veszélyezteti. Az építésügyi és a környezetvédelmi szakhatóságok szakvéleménye alapján – az abban foglalt feltételekkel – ideiglenes vagy meghatározott időtartamra érvényes telepengedély is adható.
Amennyiben a telepen a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében felsorolt anyagokat használnak, a szennyvíz közcsatornába vezetésének előfeltétele a vízügyi hatóság által megfelelőnek minősített szennyvíz-előtisztító berendezés megléte.
Kötelezések
A jegyző a telepengedéllyel kapcsolatban az engedély megadásakor – vagy lakossági bejelentésre indított vizsgálat, illetve a hatósági ellenőrzések megállapításai alapján később is – megfelelő határidő kitűzésével kötelezheti a telepengedély jogosultját meghatározott átalakítások vagy változtatások elvégzésére, illetve intézkedések megtételére.
A határozat közlése
A jegyző a telepengedély megadásáról vagy megtagadásáról rendelkező határozatot kézbesítés útján közli
– a kérelmezővel,
– a telep és a közvetlenül szomszédos – a teleppel közös határvonalú, telekhatárú – ingatlanokkal rendelkezni jogosultakkal (az ingatlanok tulajdonosaival, használóival, kezelőivel, társasház esetén a közös képviselővel, illetve az intézőbizottság elnökével, lakásszövetkezet esetén annak elnökével),
– az eljárásban közreműködött szakhatóságokkal és szervezetekkel,
– az illetékes megyei (fővárosi) fogyasztóvédelmi felügyelőséggel,
– az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség illetékes területi szervével.
A változások bejelentése
Amennyiben a telepengedély megadását követően a telepengedély alapjául szolgáló adatokban változás következett be, arról a telepengedély jogosultja 30 napon belül köteles a jegyzőt írásban értesíteni.
A jegyző az adatokban bekövetkezett változásról az engedélyezési eljárásban részt vevő szakhatóságoknak, az illetékes megyei (fővárosi) fogyasztóvédelmi felügyelőségnek és az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség illetékes területi szervének értesítést küld, illetve megteszi a szükséges további intézkedéseket.
Amennyiben a telepengedély jogosultja megszünteti tevékenységét, köteles ezt is haladéktalanul bejelenteni a jegyzőnek.
Szankciók
Abban az esetben, ha a telepengedély-köteles tevékenység folytatója
– tevékenységi körét engedély nélkül változtatta meg, illetve engedély nélkül további tevékenységgel bővítette,
– a tevékenységére vonatkozó jogszabályi előírásoknak nem tesz eleget,
– telepe a hatályos jogszabályi, valamint az engedély alapját képező feltételeknek nem felel meg, illetve a telepengedélyben vagy pótlólag előírt követelményeket nem teljesíti, továbbá
– felszólítás ellenére sem teszi meg a szükséges intézkedéseket,
a jegyző határozattal, az észlelt hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb 90 napra, a tevékenység telephelyen történő gyakorlását felfüggesztheti, korlátozhatja (különös tekintettel a napi üzemeltetési, nyitvatartási időtartamra), vagy a telepet ideiglenesen bezárathatja.
A jegyző a munkavállalók, a telep környezetében élők életének, egészségének, testi épségének veszélyeztetése, a környezet aránytalan igénybevételének, terhelésének és szennyezésének csökkentése, a környezet károsodásának megelőzése, épségének megőrzése miatt, továbbá nagy kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében a telepengedélyezési eljárásban hozott határozatainak azonnali végrehajtását rendelheti el.
Az engedély visszavonása
Amennyiben a tevékenység folytatója a tevékenység gyakorlását felfüggesztő, korlátozó, illetve a telep ideiglenes bezárását elrendelő határozatban meghatározott időtartam alatt sem tesz eleget a határozatban foglaltaknak, a jegyző a telepengedély visszavonásáról határoz.
A jegyző a telepengedély visszavonásáról, illetve a tevékenység telephelyen történő gyakorlásának megtiltásáról szóló határozatát – törvényességi felügyeleti intézkedés megtétele végett – megküldi az illetékes cégbíróságnak is.
Ellenőrzés
A jegyzőn kívül, a telepengedélyezési eljárásban részt vevő hatóságok és a fogyasztóvédelmi felügyelőség is jogosult ellenőrizni, hogy a telep működése, a telepen végzett tevékenység folytatása, illetve a telep műszakilag megfelel-e az e rendeletben, illetve a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak, továbbá jogosultak hatósági jogkörüket gyakorolni, valamint a jegyzőnél kezdeményezni a megfelelő szankció alkalmazását.
Működési engedély
Az üzletek működését és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeit a 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet tartalmazza. E rendelet – a gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-kereskedelem, valamint a gyógyászati segédeszközökhöz kapcsolódó javító-karbantartó szolgáltatás kivételével – kiterjed a
-kis- és nagykereskedelmi,
-a jármű- és üzemanyag-kereskedelmi,
-a lakossági fogyasztási cikk javítószolgáltató,
– a vendéglátó,
-a szálláshely-szolgáltató,
– az idegenforgalmi és a kölcsönzőtevékenységet folytató vállalkozásokra, valamint.
-a saját előállítású áruját üzletben értékesítő termelőre.
A kereskedő csak működési engedéllyel rendelkező üzletben folytathat kereskedelmi tevékenységet. A kereskedő a működési engedélyt köteles az üzletben tartani, és azt ellenőrzés során bemutatni.
Kérelem
A kereskedő az üzlet működési engedélyének kiadását az üzlet helye szerint illetékes település jegyzőjétől kérheti. Ha a mozgóbolt több önkormányzat illetékességi területén működik, a működési engedélyt a kereskedő székhelye szerint illetékes jegyző adja ki.
A működési engedély iránti kérelemben meg kell jelölni
– az üzlet címét;
– az üzlet tulajdonosát, használatának jogcímét (bérlet, haszonélvezet);
– a folytatni kívánt üzletköri tevékenységeket, az első helyen szerepeltetve az üzlet szakmai jellegét meghatározó főtevékenységi üzletkört;
– az üzlet napi/heti nyitvatartási idejét;
– az üzlet főtevékenységére utaló elnevezést.
A működésiengedély-kiadási kérelemhez a kereskedőnek csatolnia kell a kereskedelmi tevékenység végzésére jogosító és az üzlethelyiség használatára való jogosultságot igazoló okiratokat, az előzetes szakhatósági hozzájárulásokat, továbbá ha a tevékenység gyakorlását jogszabály más hatósági engedélyhez is köti, az engedélyeket.
Mozgóbolt esetében a kérelemhez – a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően – a kereskedőnek csatolni kell a mozgóbolt működési területével érintett települések jegyzőinek hozzájárulását is. Ha a jegyző a mozgóbolt működéséhez nem járul hozzá, a kérelem elutasításáról államigazgatási határozatot hoz.
Szakhatóságok
Az üzlet működésének engedélyezésében közreműködő hatóságok:
– az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi, fővárosi kerületi intézete (a továbbiakban: ÁNTSZ), ha az üzletben élelmiszert, vegyi árut, gyógynövényt, illóolajat értékesítenek, továbbá vendéglátóüzlet, kereskedelmi szálláshely, élelmiszer mozgóárusítása, valamint élelmiszer és étel házhoz szállítása esetén;
– az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: Állomás) és az ÁNTSZ, ha az üzletben, vendéglátóhelyen állati eredetű élelmiszert, élelmiszer-nyersanyagot használnak fel, hoznak forgalomba, terményt, takarmányt, élő állatot, illetve állatgyógyászati készítményt értékesítenek;
– a tűzvédelmi szakhatóság, ha az üzletben "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó vegyi árut és anyagot, pirotechnikai terméket, tüzelő- és építőanyagot értékesítenek, valamint kereskedelmi szálláshely, áruház (kisáruház), vendéglátóüzlet esetén;
– a környezetvédelmi, az építésügyi, a tűzvédelmi szakhatóság, a közlekedési felügyelet és az ÁNTSZ, ha az üzletben járműkereskedelmi tevékenységet folytatnak, építőanyagot, szilárd és folyékony tüzelőanyagot, üzemanyagot, veszélyesnek nem minősülő hulladékot értékesítenek, valamint a 216. Diszkó (TEÁOR 55.40-ből) üzletkörű egységet működtetnek;
– az építésügyi hatóság, ha az üzletkialakítás építési- vagy rendeltetésmódosításiengedély-köteles;
– a növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás, ha az üzletben növényvédő szer értékesítése történik;
– a területileg illetékes rendőrhatóság, ha az üzletben polgári használatra szolgáló kézi lőfegyvert, lőszert, gáz- és riasztófegyvert, robbanóanyagot és robbantószert, pirotechnikai terméket, gázsprayt, valamint légfegyvert értékesítenek;
– a külön jogszabályban meghatározott hatóság, ha hozzájárulása szükséges az áru értékesítéséhez, illetve a tevékenység folytatásához.
Az engedély kiadása
A jegyző az előírt okiratok, hatósági, szakhatósági hozzájárulások, engedélyek megléte esetén, ha az más jogszabály előírásaiba nem ütközik, államigazgatási határozattal köteles kiadni a meghatározott üzletkörökre vonatkozó működési engedélyt. A forgalmazott árukhoz kapcsolódó szolgáltatások végzéséhez – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – különengedélyre nincs szükség.
Ha a szakhatóság az üzletkörön belül egyes termékek értékesítéséhez, illetve tevékenységek végzéséhez nem járul hozzá, a jegyző a működési engedélyen megtiltja a termékek értékesítését, illetve a tevékenységek folytatását.
Az engedély módosítása
A működési engedély adataiban bekövetkezett változást a kereskedő haladéktalanul köteles bejelenteni a jegyzőnek, az adatváltozásnak megfelelő eljárás lefolytatása érdekében. A működési engedély adataiban bekövetkezett változásánál a jegyző a működési engedély módosításáról határozatot hoz, és a korábbi működési engedély bevonásával egyidejűleg az új adatoknak megfelelő működési engedélyt ad ki.
A változásról a működési engedély módosítását tartalmazó határozat egy példányának megküldésével az eredeti működési engedély kiadásában közreműködő hatóságokat, szakhatóságokat is értesíti.
Módosításnak minősülő adatváltozás:
– a kereskedő neve – ide nem értve a kereskedő személyében bekövetkezett változást -, cégneve;
– a kereskedő székhelye; és
– a kereskedő statisztikai számjele.
Kizárólag a működési engedély jogosultjának személyében történő változás esetén a jegyző, amennyiben a hatósági, szakhatósági hozzájárulások rendelkezésre állnak – az egyéb feltételek megléte esetén -, a régi működési engedély bevonásával egyidejűleg a jogosult nevére szóló új működési engedélyt köteles kiadni.
Mikor kell új működési engedélyt kérni?
Amennyiben a kereskedő az üzlet szakmai jellegét új üzletkör (üzletkörök) felvételével kívánja módosítani, vagy a mozgóbolt működési területében történik változás, úgy új működési engedélyt kell kérnie. Ilyen esetben a jegyző a korábbi működési engedély bevonásával egyidejűleg az új adatoknak megfelelő működési engedélyt ad ki.
Ellenőrzés, szankciók
Az üzletek működési engedély szerinti működését és a kereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartását a jegyző, a szakhatóságok, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a területi fogyasztóvédelmi felügyelőségek ellenőrzik, amelyek együttműködési megállapodás alapján a rendőrséggel együtt közös ellenőrzéseket is folytathatnak.
Az üzlet ideiglenes bezárása
Ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az üzlet vagy az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytatók a jogszabályokban foglalt előírásoknak nem felelnek meg, illetve azokat nem tartják be, a jegyző az üzletet az észlelt hiányosság megszüntetéséig, de legfeljebb 90 napra ideiglenesen bezárathatja.
Az üzlet ideiglenes bezárását elrendelő határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.
Az üzlet azonnali bezárása
Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az üzletre a kereskedő működési engedéllyel nem rendelkezik, a jegyző köteles az üzletet azonnal bezáratni arra az időre, amíg az e jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő működési engedélyt a kereskedő nem kapja meg. A jegyzőnek az erre vonatkozó határozat azonnali végrehajtását fellebbezésre tekintet nélkül kell elrendelni.
A működési engedély visszavonása
A jegyző a működési engedélyt visszavonja, ha
– a kereskedő ne szünteti meg azokat a hiányosságokat, amely miatt az üzletet ideiglenesen bezáratták, vagy
– a működési engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn,
– az üzletben engedély nélkül pénznyerő automatát működtetnek,
– a kereskedő a játékautomata-bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,
– az üzlet működésével összefüggő zajhatások miatt a lakosság nyugalmának sérelme a hatósági korlátozó intézkedések ellenére továbbra is fennáll.
A működési engedély visszaadása
A kereskedő az üzlet tervezett megszüntetésének időpontjáról egy hónappal korábban köteles a vásárlókat és a jegyzőt tájékoztatni. Az üzlet megszűnése esetén a működési engedélyt 15 napon belül kell a jegyzőnek visszaadni.
Jegyzőkönyv* A szóbeli kérelemről, az ügyfél, a tanú, a szakértő meghallgatásáról és a szemle lefolytatásáról – ha az ügyfél kéri, vagy az eljárás érdekében egyébként szükséges -, továbbá a tárgyalásról egyidejűleg jegyzőkönyvet vagy hangfelvételt kell készíteni. * A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az eljáró közigazgatási szerv megnevezését, a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét, a meghallgatott személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét, a jogokra és kötelezettségekre való figyelmeztetést, továbbá az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat, végül – írásban készült jegyzőkönyv esetén – a meghallgatott személy, a köztisztviselő és a jegyzőkönyvvezető aláírását. * Feljegyzés * A szóbeli kérelemről nem kell jegyzőkönyvet készíteni, ha a közigazgatási szerv a kérelmet azonnal teljesíti, és az ügy elintézésére vonatkozó szabályok szerint elegendő a teljesítést az iratra feljegyezni vagy a nyilvántartásba bevezetni. * Feljegyzést kell készíteni az eljárási cselekményről, ha jegyzőkönyv nem készül. A feljegyzés az adatokon kívül a nyilatkozatok lényegét tartalmazza. |
A határidő számítása* A napokban megállapított határidőbe a közlés, a kézbesítés, a hirdetmény kifüggesztésének és levételének napja, valamint a szakhatóság eljárásának időtartama nem számít be. Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a közigazgatási szervnél a munka szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le. A postán küldött beadvány előterjesztési ideje a postára adás napja. A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni. |
Igazolás* Aki a határnapon nem jelent meg, vagy a határidőt elmulasztotta, az eljáró szervnél igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az igazolási kérelemről az a közigazgatási szerv dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt. * Az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás az ügyfélnek később jutott tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, a határidő a tudomásra jutástól, illetőleg az akadály megszűnésétől kezdődik. * Az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni. * Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egy időben pótolni kell az elmulasztott cselekményt is. * Ha a közigazgatási szerv az igazolási kérelemnek helyt ad, az eljárást folytatja, és – az eljárás eredményétől függően – korábbi határozatát hatályában fenntartja, módosítja vagy visszavonja. * Az igazolási kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezni csak akkor lehet, ha a kérelem fellebbezési határidő elmulasztásának igazolására irányul. |
Felettes szervek* A polgármester, a főpolgármester, a jegyző, a főjegyző, a képviselő-testület hivatalának köztisztviselője és a megyei jogú város kerületi hivatala vezetőjének hatáskörébe utalt államigazgatási ügyben felettes szerv – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője. * A megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője hatáskörébe utalt államigazgatási ügyben felettes szerv a minisztérium. * Az egyéb közigazgatási szervek felettes szerve a közvetlen irányító szerv, minisztérium esetében pedig a miniszter. |
Engedélyköteles tevékenységek* Hatósági engedély alapján végezhetők a következő tevékenységek (ábécésorrendben): * adószakértői tevékenység, * atomerőmű létesítése, * állatgyógyászati készítmény előállítása, forgalmazása, * állatkert létesítése, működtetése, * állatszállítás, * ásatás – muzeális értékeknél, * ásványvíz feltárása, kutatása, * átmeneti hulladéktároló üzemeltetése, * baromfikeltető állomás létesítése, * bányató vízkészletének hasznosítása, * belföldi közúti fuvarozás, * betegszállítás – mentőszolgálat, * bélyegkatalógus, * bizonyos áruk export-import kereskedelme, * biztosító létesítése, * borászati termék előállítása, kiszerelése, * bor nem palackozott kiszerelése, * családvédelmi szolgálat, * csomagolóanyag felhasználása, * elektronikus hírközlési építmények létesítése, használatbavétele, fennmaradása, átalakítása, megszüntetése, * elszámolóházi tevékenység, * erdészeti magánút, * egészségügyi vállalkozás, egészségügyi szolgáltatás, * emberen végzett orvostudományi kutatás, * élelmiszer-adalékanyag előállítása, új élelmiszer gyártása, * építmény (közlekedési, hírközlési és vízi) tervezése, * értékpapír előállítása, * értékpapír-letéti ügylet, * faiskola létesítése, * felsőoktatási intézményben új szak létesítése, * földmérési jel megszüntetése, * földgáz határon keresztül történő szállítása, * frekvenciahasználat, * gázértékesítés és gázszolgáltatás, * gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatás, * gyógyfürdő tervezése, átalakítása, * gyógyszer előállítása, * gyógyszerészi magántevékenység, * gyógyszer-nagykereskedelem, * gyógyszeres takarmánykeverék előállítása, * gyógyszertárak létesítése, üzemeltetése, * gyógyvíz feltárása, kutatása, * haditechnikai termékek behozatala, kivitele, * hajózási tevékenység, * halászati terméket előállító létesítmény üzemeltetése, * halkeltető állomás üzemeltetése, * használt gumiabroncs behozatala, * hőtermelő létesítmény létesítése, bővítése, átalakítása, megszüntetése, * hulladékanyag hasznosításra történő behozatala, * hulladékégető, együtt égető művek üzemeltetése, * hulladékkezelési közszolgáltatás, * hulladékolaj begyűjtése, hasznosítása, * hulladékok lerakása, * hulladékgyűjtő, gyűjtősziget létesítése, * jármű egyedi előállítása, összeszerelése, * járművezető-képzés, * internetcímek, elektronikuslevél-címek, más azonosítók használata, * iskolai bizonyítvány, nyomtatványok előállítása, * ipari takarmány előállítása, forgalmazása, * kabotázs – határon belüli nem magyar lobogójú tevékenység, * kábítószerek gyártásához használt vegyi anyagokkal végzett tevékenység, * kábítószer előállítására alkalmas növények termesztése, forgalmazása, * kiskereskedelmi üzlet müködtetése, * kiállítás rendezése – országos, művészeti, * kikötő létesítése, * kazán, fűtött nyomástartó edény vegyi kezelése, * kontingentált vállalkozói exporttevékenység, * könyvvizsgálói tevékenység természetes személy által, * közcélú és kábeles műsorelosztási szolgáltatás nyújtása, * közforgalmú gyógyszertár létesítése, * közoktatási intézmény létesítése, * közútijárművezető-képzés, * komp- és révátkelőhely létesítése, * kulturális javak kivitele, * külföldi felsőoktatási intézmény képzése, * külföldi jelzésű járművel közúti szolgáltatás végzése, * külföldi kibocsátó értékpapírjainak belföldi forgalmazása, * látványossági célú repülés, * légiforgalmi berendezés létesítése, üzembe helyezése, * légi jármű gyártása, * légi jármű üzemben tartása, * légijármű-karbantartó szakszolgálat, oktatószervezet, * légi közlekedési tevékenység végzése, * légtér nem repülési célú igénybevétele, * liberalizált bányászati tevékenységek, * lőfegyver gyártása, kereskedelme, lőtér üzemeltetése, * magánnyomozói tevékenység, * magán-nyugdíjpénztári tevékenység, * mák (ipari mák) termesztése, * méhanyanevelő telep üzemeltetése, * mesterséges termékenyítőállomás működtetése, * minősítő eszközök hitelesítése, * mozgóárusítás, * munkaerő-közvetítés külföldre, * munkaügyi szakértői tevékenység, * muzeális intézmény alapítása, * műsorelosztás, -szórás, * nemesfém feldolgozása, átalakítása, felelősségjel megszerzése, * nemzetközi közúti árutovábbítás, * nemzetközi utazásszervező, -közvetítő tevékenység, * növényfajta ideiglenes szaporítása, * növényvédő szer forgalmazása és használata, * nukleáris export, import, * nukleáris létesítmények tervezése, * nyersanyagkutatás, * nyugdíjpénztári (magán) tevékenység, * örökbefogadást segítő tevékenység, * orvosi magángyakorlat, * orvostechnikai eszközök, diagnosztikumok, * orvosi röntgenberendezés beszerzése, * PB-gázpalack-cseretelep létesítése, * pénzintézeti tevékenység, * pénznyerő automata és sorsjegyek behozatala, * pénztári vagyonkezelés, * pénzváltási tevékenység, * pirotechnikai termékek vásárlása, behozatala stb., * polgári légi jármű üzemben tartása, * postai – egyetemes postai – szolgáltatás, * radioaktív anyag előállítása, * radioaktív hulladék szállítása, * radioaktív hulladék tárolása, * raktározás – telepen, * rádióállomás üzemben tartása, * rádióamatőr szolgálat, * reklám elhelyezése műemlék épületen, * repülőtér létesítése, * repülés – látványossági célból, * sorsolásos játékok, * sportrendezvény, sportszövetségi verseny szervezése, * statisztikai szakértői tevékenység, * szabályozott anyag gyártása, forgalomba hozatala stb., * szállítóvezeték (szénhidrogén) létesítése, * személyvédelmi tevékenység, * személytaxi-szolgáltatás, * személyszállítás autóbusszal, * szerencsejátékok szervezése, * szőlő és gyümölcsös telepítése, kivágása, * szociális intézmény működtetése, * takarmány előállítása, tárolása és forgalomba hozatala, * tápszer előállítása, forgalomba hozása, * távhő termelése és szolgáltatása, * térképek sokszorosítása, * temetkezéssel kapcsolatos szolgáltatás, * tenyésztett vad vágása, * telepengedélyhez kötött tevékenységek, * települési hulladék gyűjtése és tárolása, * tervezése közlekedési, hírközlési és vízi építménynek, * térképek kiadása, * tűz- vagy robbanásveszéllyel járó készülék gyártása, * tűzvédelmi szakértő, * új élelmiszer-előállító hely létesítése, * új gyógyszertár létesítése, * utazásszervezők idegenforgalmi szolgáltatótevékenysége, * útépítés, * zöldségpalánta-forgalmazó üzem működtetése, * vagyonvédelmi tevékenység, * vasútijárművezető-képzés, * vasúti személyszállítás és árufuvarozás, * vasútvállalatok működése, * vágósertések, vágómarhák minősítése, * vámszabad területen áruraktározás, * vetőmag importálása, * versenysport, * veszélyes eb tartása, * veszélyes hulladék kezelése, * védett állatfajok tartása, bemutatása, hasznosítása, * védőoltóanyag használata, * villamosenergia-szállítás, * vízi munka elvégzése, * vízi sportpályák létesítése, * vízi személyfuvarozás. |
Betekintés az iratokba* Az ügyfél és képviselője az eljárás során keletkezett iratokba betekinthet, és azokról másolatot készíthet. A közigazgatási szerv az ügyfélen és képviselőjén kívül más személynek (szerv képviselőjének) is megengedi az iratokba való betekintést vagy másolat készítését, ha igazolja, hogy az iratok tartalmának ismerete jogának érvényesítése vagy feladatának teljesítése céljából szükséges. * Nem lehet betekinteni a tanácskozásról és szavazásról készített jegyzőkönyvbe, a határozatok tervezetébe és azokba az iratokba, amelyek államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmaznak. Szolgálati titok címén nem lehet kizárni az olyan iratba való betekintést vagy arról másolat készítését, amelyen az érdemi határozat alapul. |
Képviselet* Ha nem írja elő jogszabály az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője vagy meghatalmazottja is eljárhat. * Amennyiben az ügyfél nem személyesen jár el, a közigazgatási szerv az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálhatja. Jogszabály a képviseleti jogosultság igazolását meghatározott formához kötheti. * A közigazgatási szerv visszautasítja az olyan meghatalmazott eljárását, aki az ügyben a képviselet ellátására nem alkalmas, vagy aki a jogosultságát nem igazolja. * Az olyan ügyfél részére, aki ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud az ügyben önállóan eljárni – ha nincs törvényes képviselője vagy meghatalmazottja -, a gyámhatóság ügygondnokot rendel ki. * Az iratokat az ügyfél részére, ha pedig törvényes képviselője, ügygondnoka vagy írásban meghatalmazott képviselője van, ezek részére kell kézbesíteni; az idézés kézbesítése azonban a megidézett részére történik, képviselője egyidejű értesítésével. |
Kézbesítési vélelem* A postai úton megküldött iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az a hatósághoz "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza), az iratot – az ellenkező bizonyításáig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. * Az eljárást megindító irat, illetve az eljárást befejező érdemi határozat kézbesítése esetében a hatóság a kézbesítési vélelem beállásáról az ügyfelet – kivéve ha az ügyfél a hivatalos irat átvételét megtagadta – nyolc napon belül értesíti. Az értesítéshez mellékelni kell azt a hivatalos iratot, amelyre vonatkozóan a hatóság a kézbesítési vélelem beálltát megállapította. * Nem természetes személy címzett akkor terjeszthet elő kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet, ha a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével vagy más okból nem szabályszerűen folyt le. Természetes személy (az ügyfél vagy az eljárásban részt vevő egyéb érdekelt) kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelme akkor is előterjeszthető, ha a természetes személy címzett más, önhibáján kívüli okból nem vehette át a hivatalos iratot. * A kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet a címzett a kézbesítési vélelem beálltáról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül terjeszthet elő. Ha a kézbesítési vélelem következtében jogerőssé vált határozat alapján végrehajtási eljárás indul, a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem a végrehajtási eljárásról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül akkor is előterjeszthető, ha a kézbesítési vélelem beálltától számított hat hónap eltelt. * A kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják, vagy az önhiba hiányát valószínűsítik. * A kérelmet az a hatóság bírálja el, amely a kézbesítés tárgyát képező iratot kiadmányozta. Ha a kérelmet késedelmesen terjesztették elő, azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezésnek van helye. * A hatóság a megindított végrehajtási eljárást kérelemre vagy hivatalból a vélelem megdöntésére irányuló kérelem jogerős elbírálásáig felfüggesztheti, ha a kérelemben előadott tények, körülmények a kérelem elfogadását valószínűsítik. * Ha a kérelemnek a hatóság helyt ad, a kérelmező által kifogásolt kézbesítést, a megtett intézkedéseket, illetve az eljárást a szükséges mértékben meg kell ismételni. |
Telepengedélyhez kötött tevékenységek* TEÁOR * 16.00 Dohánytermék gyártása * 17.11 Pamutfonás* * 17.12 Gyapjúfonás* * 17.13 Fésűsgyapjúfonás* * 17.14 Lenfonás* * 17.15 Selyemfonás* * 17.16 Varrócérna gyártása* * 17.17 Egyéb textilszálak fonása* * 17.21 Pamutszövés* * 17.22 Gyapjúszövés* * 17.23 Fésűsgyapjúszövés* * 17.24 Selyemszövés* * 17.25 Egyéb textilszövés* * 17.30 Textilkikészítés* * 17.40 Konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat)* * 17.51 Szőnyeggyártás* * 17.52 Kötéláru gyártása * 17.53 Nemszőtt textíliák, termékek gyártása (kivéve: ruházat) * 17.54 Máshova nem sorolt egyéb textiltermék gyártása, kivéve a kéziszőttes-, necceltáru- és csipkekészítés, kézi hímzés * 17.60 Kötött, hurkolt kelme gyártása* * 17.71 Kötött, hurkolt harisnyafélék gyártása, kivéve a kézi kötésű, horgolású harisnyafélék gyártása * 17.72 Kötött, hurkolt pulóverfélék gyártása, kivéve a kézi kötésű, horgolású pulóverfélék gyártása * 18.10 Bőrruházat gyártása * 18.21 Munkaruházat gyártása * 18.22 Felsőruházat gyártása * 18.23 Alsóruházat gyártása * 18.24 Egyéb ruházat, kiegészítők gyártása* * 18.30 Szőrmekikészítés, szőrmecikk gyártása * 19.10 Bőrkikészítés* * |