Európai részvénytársaság - itthon is

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 78. számában (2004. október 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
2004. október 8-ától Magyarországon is lehet olyan európai részvénytársaságot alapítani, amely a nemzeti jogok alapján létrejött társaságoknál egyszerűbben folytathat több országot érintő gazdasági tevékenységet. Az európai részvénytárság (SE) jogi személy, alaptőkéje részvényekre oszlik, a részvényesek pedig vagyoni hozzájárulásuk erejéig felelnek a társaság kötelezettségeiért. A társaság a cégbejegyezéssel jön létre, alaptőkéje legalább 120 000 euró. I

Európai részvénytársaságot a nemzeti jogi szabályozás alapján működő gazdasági társaságok mellett, kiegészítő jelleggel lehet alapítani. Ez a forma annyiban különbözik a nemzeti jogok szerint alapított gazdasági társaságoktól, hogy létrehozására nem a belső jogi normák, hanem a közösségi jog ad felhatalmazást, illetve működésének szabályait is az uniós jog határozza meg. A magyarországi székhelyű európai részvénytársaság (rövidített néven: SE) alapítására, szervezetére, működésére és megszűnésére a Tanács 2157/2001/EK rendeletét kell alkalmazni, néhány kérdésben azonban a rendelet kötelezi vagy felhatalmazza a tagállamokat kiegészítő szabályok megalkotására. Ezeket a kiegészítő szabályokat tartalmazza a 2004. évi XLV. törvény. A 2004. május 28-án kihirdetett jogszabály rendelkezéseit az európai részvénytársaság magyarországi székhelyű alapítójára akkor is megfelelően alkalmazni kell, ha a létrejövő európai részvénytársaság székhelye külföldön van. Az európai részvénytársaságról szóló, október 8-ától hatályos törvény célja, hogy - az európai belső piac kiteljesedése, valamint a letelepedés szabadságának akadálymentes működése érdekében - létrehozza a magyarországi székhelyű európai részvénytársaság alapításának és működésének belső jogi kereteit, továbbá megállapítsa a munkavállalói részvétel európai közösségi joggal harmonizált szabályait.

Az európai részvénytársaság alapítása

Az európai részvénytársaságot szabályozó közösségi rendelet (a Tanács 2157/2001/EK rendelete) szerint a társaság részvénytársaságok egyesülése, holdingtársaság vagy leányvállalat alapításával, továbbá átalakulással jöhet létre, azaz csak a tagállamokban már működő gazdasági társaságok alapíthatják. A társaság szervezeti felépítésének megválasztását a rendelet az alapítók döntésére bízza.

Egyesülés

A hazai jogi szabályozás szerint, ha a részvénytársaság egyesülés útján európai részvénytársaság alapításában vesz részt, a létrejövő társaságban részt venni nem kívánó, kisebbségben maradó részvényesekkel el kell számolni. Az egyesülő részvénytársaság igazgatósága - a közgyűlés által meghatározott fordulónapra - elkészíti a részvénytársaság vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét, amely alapjául szolgál a kisebbségi részvényesekkel való elszámolás módjáról szóló tervezetnek.

Elszámolás a kisebbségi részvényesekkel

A kisebbségi részvényesekkel való elszámoláskor figyelembe veszik a vagyonmérleg-tervezet szerinti saját tőke és a jegyzett tőke, illetve a saját tőke és a mérlegfőösszeg arányát. A vagyonmérleg-tervezetet és a vagyonleltár-tervezetet a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírásai szerint kell elkészíteni. Az egyesülő részvénytársaság vagyonmérleg-tervezeteként a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlege is elfogadható abban az esetben, ha annak fordulónapja az egyesülésről való döntés időpontját legfeljebb hat hónappal előzte meg. A vagyonmérleg-tervezet és a vagyonleltár-tervezet elkészítésére vonatkozó részletes szabályokat a számviteli törvény tartalmazza. A vagyonmérleg- és a vagyonleltár-tervezet elfogadásáról a közgyűlés dönt. A vagyonmérleg-tervezet fordulónapjától a döntés időpontjáig nem telhet el hosszabb idő, mint három hónap.

A vagyonmérleg-tervezet adatai és a vezető tisztségviselők előterjesztése alapján a közgyűlés tételesen megállapítja a kisebbségi részvényeseket megillető vagyonhányadot, továbbá ennek kiadási módját. A kisebbségi részvényeseket megillető vagyonhányadot a létrejövő európai részvénytársaság cégbejegyzését követő harminc napon belül kell kiadni, kivéve ha az érintettekkel kötött megállapodás későbbi időpontot jelöl meg.

Biztosíték a hitelezőknek

A társaság - bizonyos kivétellel - követeléseik erejéig köteles biztosítékot nyújtani azon hitelezőknek, akiknek az átalakuló részvénytársasággal szemben fennálló, le nem járt követelései az egyesülésről hozott döntés közzétételét megelőzően keletkeztek. Nem jogosult biztosítékra a hitelező, ha azzal egyébként már rendelkezik, vagy a részvénytársaság pénzügyi, vagyoni helyzetére tekintettel a biztosítékadás indokolatlan.

Hitelezői felülvizsgálati kérelem

A hitelező, ha a részvénytársaság a biztosíték nyújtására vonatkozó kérelmét elutasította, nyolc napon belül kérheti a részvénytársaság székhelye szerint illetékes cégbíróságtól a társasági döntés felülvizsgálatát. A bíróság a kérelem előterjesztésétől számított harminc napon belül határoz.

Európai holding részvénytársaság alapítása

Ha a részvénytársaság, illetve a korlátolt felelősségű társaság közgyűlése (taggyűlése) valamely közösségi tagállamban európai holding részvénytársaság alapításában való részvételről határoz, az európai holding részvénytársaságban részvényesként részt venni nem kívánó részvényesekkel (tagokkal) való elszámolásra, valamint a hitelezői jogok gyakorlására az egyesüléssel létrejövő európai részvénytársaságnál írtak irányadóak.

Az európai részvénytársaság szervezete

A közgyűlés

Az európai részvénytársaság jegyzett tőkéjének legalább öt százalékával rendelkező egy vagy több részvényes kérheti, hogy az SE hívjon össze közgyűlést, és állapítsa meg annak napirendjét. A közgyűlés összehívására vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell a napirendi pontokat. Ha a közgyűlést nem tartják meg kellő időben, de legfeljebb két hónapon belül, az SE székhelye szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság vagy közigazgatási hatóság elrendelheti, hogy meghatározott időn belül közgyűlést hívjanak össze, illetve felhatalmazhatja a kérelmet benyújtó részvényeseket vagy képviselőiket, hogy közgyűlést hívjanak össze.

Az európai részvénytársaság jegyzett tőkéjének legalább öt százalékával rendelkező egy vagy több részvényes kérheti, hogy a közgyűlés napirendjét egy vagy több további napirendi ponttal egészítsék ki.

Többségi határozat

Azon eseteket kivéve, amikor a Tanács rendelete vagy ennek hiányában az SE székhelye szerinti tagállam részvénytársaságokra vonatkozó jogszabályai nagyobb arányú többséget írnak elő, a közgyűlés határozatait az érvényesen leadott szavazatok többségével kell elfogadni.

Egységes irányítási rendszer

Az egységes irányítási rendszerben működő európai részvénytársaság ügyvezetését az igazgatótanács látja el. Az igazgatótanács legalább öt és - ha e törvény a munkavállalói részvétel érvényesítése érdekében eltérően nem rendelkezik - legfeljebb tizenegy természetes személyből áll. Az igazgatótanács tagjainak többsége független személy.

Független igazgatótanácsi tagok

Függetlennek minősül az igazgatótanács tagja, ha az európai részvénytársasággal az igazgatótanácsi tagságán kívül más jogviszonyban nem áll. Nem minősül függetlennek az igazgatótanács tagja különösen akkor, ha

- az európai részvénytársaság munkavállalója vagy volt munkavállalója e jogviszonyának megszűnésétől számított öt évig,

- az európai részvénytársaság vagy vezető tisztségviselői számára és javára ellenérték fejében szakértői vagy más megbízási jogviszonyban tevékenységet folytat,

- a társaság olyan részvényese, aki közvetve vagy közvetlenül a leadható szavazatok legalább harminc százalékát birtokolja, vagy ilyen személynek közeli hozzátartozója,

- az európai részvénytársaság eredményes működése esetén igazgatótanácsi tagsága alapján vagyoni juttatásokra jogosult (pl. jegyzési jogot biztosító kötvény, sikerdíj),

- az európai részvénytársaság igazgatótanácsának nem független tagjával egy másik gazdasági társaságban olyan jogviszonyban áll, amely alapján a nem független tagnak irányítási, ellenőrzési joga van.

Vezérigazgató

Ha az európai részvénytársaság alapszabálya vezérigazgatói tisztség létrehozataláról dönt, annak betöltésére kizárólag a társaság valamely munkavállalója jogosult.

Bizottságok

Ha a társaság tevékenységének jellege vagy más ésszerű ok indokolja, az európai részvénytársaság az alapszabályban bizottságokat (jelölési, javadalmazási bizottság stb.) hozhat létre.

Auditbizottság

Az auditbizottság létrehozása kötelező. Az egységes irányítási rendszerű európai részvénytársaság belső számviteli rendjének ellenőrzéséért a legalább háromtagú auditbizottság felel, amelynek tagjait az igazgatótanács a független tagjai közül választja. Az auditbizottság hatáskörébe tartozik:

- a számviteli törvény szerinti éves beszámoló véleményezése,

- javaslattétel a könyvvizsgáló személyére, díjazására,

- a könyvvizsgálóval megkötendő szerződés előkészítése, valamint az alapszabály felhatalmazása alapján a társaság képviseletében a szerződés aláírása,

- a pénzügyi beszámolási rendszer működésének értékelése és javaslattétel a szükséges intézkedések megtételére,

- az igazgatótanács munkájának segítése a pénzügyi beszámolási rendszer megfelelő ellenőrzése érdekében.

Nem egységes irányítási rendszer

Igazgatóság

A nem egységes irányítási rendszerű európai részvénytársaság ügyvezetését igazgatóság látja el, amely legalább három és legfeljebb tizenegy természetes személyből áll.

Felügyelőbizottság

Az európai részvénytársaságban működő felügyelőbizottság legalább három és legfeljebb tizenöt tagból áll. A nem egységes irányítási rendszerű európai részvénytársaság alapszabálya rendelkezhet úgy, hogy az igazgatóság tagjait nem a felügyelőbizottság, hanem a közgyűlés választja meg és hívja vissza. Ha a felügyelőbizottság a tagját kijelöli arra, hogy az az igazgatóságból kivált valamely igazgató helyett tagként eljárjon, a kijelölt felügyelőbizottsági tag ezt a tisztséget az új igazgatósági tag megválasztásáig, de legfeljebb hatvan napig töltheti be.

Az európai részvénytársaság székhelye

Az európai részvénytársaság alapszabályában meghatározott székhelye a központi ügyintézés helye.

Székhelyáthelyezés

A hazai jogi szabályozás lehetővé teszi az európai részvénytársaság székhelyének egyik tagállamból a másikba való áthelyezését úgy, hogy ez nem jár a jogi személy megszűnésével, és nem igényli a fogadó államban új társaság alapítását. A vállalkozás tehát a teljes közösségi belső piacon szabadon mozoghat.

Székhelyáthelyezés Magyarországról

Ha a Magyarországon működő európai részvénytársaság székhelyét más tagállamba helyezi át, az új székhely bejegyzése napjával - mint mérlegfordulónappal - köteles a számviteli törvény szerinti beszámolókészítési, könyvvizsgálati, letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének eleget tenni, az új székhely bejegyzése napjától számított 150 napon belül.

Székhelyáthelyezés Magyarországra

Ha az európai részvénytársaság székhelyét egy másik tagállamból Magyarországra helyezi át, a székhelyáthelyezés cégbírósági bejegyzése napjával köteles az eszközeiről és az eszközök forrásairól a számviteli törvény előírásainak megfelelő nyitóleltárt és nyitómérleget készíteni.

Az európai részvénytársaság könyvviteli nyilvántartásait a nyitóleltárban szereplő eszközök és források tételes adatai figyelembevételével kell megnyitni. Ha a beszámoló és a könyvvezetés pénzneme az európai részvénytársaság székhelyének Magyarországra történő áthelyezésekor megváltozik, a nyitóleltárt és nyitómérleget a székhely áthelyezése előtt alkalmazott pénznemben kell elkészíteni, majd ezt kell a beszámoló és a könyvvezetés választott pénznemére a számviteli törvény előírásai szerint átszámítani.

Nyilvántartásba vétel

A jogszabály a cégbíróságot hatalmazza fel az európai részvénytársaság ügyeiben való eljárásra. Így az európai részvénytársaság alapításának nyilvántartásba vételére, valamint az európai részvénytársaságra vonatkozó cégeljárásra a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény az irányadó. Meghatározott esetekben illetékes hatóságnak az a megyei (fővárosi) bíróság mint cégbíróság minősül, amelynek illetékességi területén az európai részvénytársaság székhelye van.

Az európai részvénytársaság megszűnése

Európai részvénytársaság fizetésképtelensége esetén, valamint végelszámolással történő jogutód nélküli megszűnéskor törlésére a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a Ctv. rendelkezései az irányadóak.

A munkavállalók bevonása a döntéshozatali rendbe

A törvény második része a 2001/86. EK-irányelv előírásainak megfelelően rendezi a munkavállalóknak az európai részvénytársaságban, illetve annak alapítása során érvényesülő tájékoztatási, konzultációs és részvételi jogait. Az alapító társaságoknak a munkavállalói képviselőkkel kötött megállapodásban rögzíteniük kell a munkavállalókat a létrejövő európai részvénytársaságban megillető kollektív jogokat.

Az európai részvénytársaságban a munkavállalókat be kell vonni a döntéshozatali folyamatba. Az európai részvénytársaságra a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvénynek a munkavállalóknak a társaság ellenőrzésében való részvételére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók. Az e törvény által nem szabályozott kérdésekben az európai részvénytársaság, annak leányvállalata vagy telephelye belföldön foglalkoztatott munkavállalóinak tájékoztatási és konzultációs jogaira a Munka Törvénykönyve, az európai részvénytársaság leányvállalata belföldön foglalkoztatott munkavállalóinak a leányvállalat ellenőrzésében való részvételére pedig a Gt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Kollektív munkajogi szabályok

A különleges tárgyalótestület

Az európai részvénytársaság alapítását megelőzően, a részt vevő társaságok, érintett leányvállalatok és telephelyek munkavállalóinak képviseletére egy különleges tárgyalótestületet kell létrehozni, amely a részt vevő társaságok ügyvezető szerveivel tárgyalást folytathat a munkavállalóknak az európai részvénytársaság döntéshozatali rendjébe történő bevonásáról szóló megállapodás megkötéséről.

A részt vevő társaságok ügyvezető szervei a lehető legrövidebb időn belül kötelesek megtenni a különleges tárgyalótestület megalakításához szükséges lépéseket. Ennek keretében a munkavállalói képviselőket tájékoztatni kell a részt vevő társaságok, érintett leányvállalatok és telephelyek nevéről és székhelyéről, az ott foglalkoztatott munkavállalók számáról, valamint arról, hogy a tervezett alapítás milyen hatással lehet a munkavállalók tájékoztatási, konzultációs és részvételi jogaira.

A tárgyalótestület összetétele

A különleges tárgyalótestület legalább tíz tagból áll. A testületben a tagállamot, ahol a részt vevő társaságok, érintett leányvállalatok vagy telephelyek munkavállalót foglalkoztatnak, a tagállamokban foglalkoztatott összes munkavállalók számának minden megkezdett tíz százaléka után egy hely illeti meg.

Ha az európai részvénytársaság egyesüléssel jön létre, a különleges tárgyalótestületben minden olyan bejegyzett és az adott tagállamban munkavállalókat foglalkoztató részt vevő társaság munkavállalóinak képviseletét is biztosítani kell, amely az európai részvénytársaság bejegyzésekor jogutódlással megszűnik.

A tárgyalótestület tagjainak jelölése

A részt vevő társaság, érintett leányvállalat vagy telephely belföldön foglalkoztatott munkavállalói képviseletében a különleges tárgyalótestület tagját (tagjait)

- az üzemi tanács,

- ha központi üzemi tanács működik, a központi üzemi tanács,

- ha több központi üzemi tanács működik, a központi üzemi tanácsok közösen jelölik.

A különleges tárgyalótestület tagjainak kijelölésével egyidejűleg gondoskodni kell póttag jelöléséről is. A jelölésnél törekedni kell arra, hogy minden egyes részt vevő társaság munkavállalói képviselethez jussanak a különleges tárgyalótestületben. A különleges tárgyalótestület tagjául olyan, a munkavállalókat képviselő szakszervezeti tag is kijelölhető, aki nem munkavállalója a részt vevő társaságnak, érintett leányvállalatnak vagy telephelynek.

A munkavállalói képviselő választása

A munkavállalói képviselőt a részt vevő társaságnál, leányvállalatnál vagy telephelyen foglalkoztatott, a munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállalók választják meg. A munkavállalói képviselő megválasztásával kapcsolatos feladatok lebonyolítása a választási bizottság feladata. A választási bizottság három tagból áll, akiket a munkavállalók közvetlenül választanak. A választási bizottság meghatározza a választás eljárási rendjét, időpontját, gondoskodik a választás lebonyolításáról, és megállapítja a szavazatszámlálás szabályait.

Választhatóság

Munkavállalói képviselővé az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki a munkáltatóval legalább hat hónapja munkaviszonyban áll. A választásra jogosult, valamint a választható munkavállalók jegyzékét a munkáltatónak a választási bizottság kérésére öt napon belül rendelkezésre bocsátott adatai alapján a választási bizottság állapítja meg és teszi közzé. A választás érvényességére a Munka Törvénykönyvének 51/A §-a (1) bekezdésében foglaltak irányadók. Érvénytelen választás esetén a választást harminc napon belül meg kell ismételni. A megismételt választást akkor kell érvényesnek tekinteni, ha azon a választásra jogosultak több mint egyharmada jelen van. A munkavállalók képviselőjének azt a munkavállalót kell tekinteni, aki a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet megszerezte.

A különleges tárgyalótestületi tagság megszűnése

A különleges tárgyalótestület tagjának megbízatása megszűnik, ha a tag

- lemond,

- valamely részt vevő társaságnál, érintett leányvállalatnál vagy telephelyen munkáltatói jogok gyakorlására válik jogosulttá,

- munkaviszonya megszűnik, helyére az azonos tagállamban választott póttag lép.

A különleges tárgyalótestület az európai részvénytársaság bejegyzésének napján megszűnik.

A különleges tárgyalótestület eljárása

A különleges tárgyalótestület és a részt vevő társaságok ügyvezető szervei megállapodásban rögzítik a munkavállalóknak az európai részvénytársaság döntéshozatali rendjébe történő bevonására vonatkozó szabályokat. A megállapodást írásba kell foglalni. A különleges tárgyalótestület működésével és a tárgyalásokkal kapcsolatban felmerülő indokolt és szükséges költségeket (helyiség, szakértői és tolmácsdíj, utazási és szállásköltség stb.) - az általuk foglalkoztatott munkavállalók arányában - a részt vevő társaságok viselik.

A különleges tárgyalótestület határozatai

A különleges tárgyalótestület akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak több mint a fele jelen van. A döntéshozatal során minden tagnak egy szavazata van, a testület határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg.

Munkajogi védelem

A különleges tárgyalótestület és a képviseleti testület belföldön foglalkoztatott tagjának és póttagjának, a tájékoztatási és konzultációs eljárásban részt vevő munkavállalói képviselőnek, továbbá az európai részvénytársaság igazgatótanácsában vagy felügyelőbizottságában lévő munkavállalói küldöttek munkajogi védelmére a Munka Törvénykönyve üzemi tanács tagjára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Ezek a személyek feladataik ellátásához szükséges időtartamra mentesülnek a munkavégzési kötelezettség alól, és erre az időre távolléti díja illeti meg őket. A képviseleti testület tagját ez a jog a továbbképzéséhez szükséges időtartamra is megilleti.

Képviseleti testület

A képviseleti testület az európai részvénytársaság, annak leányvállalatai, illetve telephelyei munkavállalóinak képviselőiből áll. A képviseleti testület megbízatása három évre szól.

A képviseleti testület hatásköre

A képviseleti testület hatásköre csak olyan kérdésekre terjed ki, amelyek az európai részvénytársaságot, annak egy másik tagállamban lévő leányvállalatát vagy telephelyét érintik, továbbá amelyek meghaladják az egyes tagállamokban működő döntéshozó szervek hatáskörét.

Tájékozódási jog

Az európai részvénytársaság igazgatósága (igazgatótanácsa) a képviseleti testület megalakulását követően haladéktalanul első tárgyalásra hívja meg a képviseleti testület tagjait. A képviseleti testület jogosult évente egy alkalommal az igazgatósággal (igazgatótanáccsal) ülést tartani annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjon és konzultáljon az igazgatóság (igazgatótanács) által összeállított jelentés alapján az európai részvénytársaság gazdasági helyzetéről és annak várható alakulásáról.

Ha az európai részvénytársaság igazgatósága (igazgatótanácsa) a munkavállalók érdekeit jelentős mértékben érintő intézkedés végrehajtását tervezi, köteles a döntést megelőzően legalább 15 nappal a képviseleti testületet tájékoztatni.

Tárgyaláskezdeményezési jog

A képviseleti testület, illetve - sürgős esetben - az ügyvezető bizottság jogosult az igazgatósággal (igazgatótanáccsal), illetve az európai részvénytársaság megfelelő szintű vezetésével tárgyalást kezdeményezni annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjon, és konzultáljon a munkavállalók lényeges érdekeit érintő rendkívüli körülményekről.

Fogalmak

* Munkavállalók bevonása * A munkavállalók bevonását jelenti minden olyan mechanizmus, amely által a képviseleti testület, a munkavállalói képviselők vagy a munkavállalók részt vehetnek az európai részvénytársaság döntéseinek meghozatalában. A munkavállalók bevonása magában foglalja a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt, továbbá a munkavállalói részvétel jogának gyakorlását is. * Munkavállalói képviselő * Munkavállalói képviselő az üzemi tanács tagja és póttagja. * Különleges tárgyalótestület * A különleges tárgyalótestület a törvény előírásai szerint létrehozott testület, amely a részt vevő társaságok ügyvezető szerveivel tárgyal a munkavállalók bevonása szabályainak meghatározásáról. * Képviseleti testület * A munkavállalók képviseletét ellátó testület, amelyet a munkavállalók tájékoztatása és a velük való konzultáció, továbbá ha az európai részvénytársaságban munkavállalói részvételi jogok állnak fenn, ezek gyakorlására alakítanak meg. * Konzultáció * A képviseleti testület, illetve a munkavállalói képviselők és az európai részvénytársaság igazgatósága, igazgatótanácsa (vagy az általa felhatalmazott más szerv) közötti párbeszéd és véleménycsere kialakítása. * Munkavállalói részvétel * A képviseleti testület, illetve a munkavállalói képviselők azon joga, hogy megválasszák vagy kijelöljék a felügyelőbizottság vagy az igazgatótanács egyes tagjait, vagy ajánlják, illetve ellenezzék a felügyelőbizottság vagy az igazgatótanács egyes tagjainak kinevezését. * Ügyvezető szerv * A részvénytársaság igazgatósága vagy igazgatótanácsa, a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetője, továbbá más jogi személy ügyvezető szerve. * Belföldön foglalkoztatott munkavállaló * A részt vevő társaságok, az európai részvénytársaság, illetve ezek leányvállalatai vagy telephelye által Magyarország területén foglalkoztatott munkavállaló, tekintet nélkül arra, hogy az európai részvénytársaság székhelye Magyarországon vagy külföldön van.

Titoktartási szabályok

* Az európai részvénytársaság igazgatóságát (igazgatótanácsát), illetve részvénytársaság alapításában részt vevő társaság ügyvezető szervét a törvényben foglalt tájékoztatási kötelezettség csak abban az esetben terheli, ha a tájékoztatás nyújtása nem veszélyezteti az európai részvénytársaság vagy a részt vevő társaság, illetve azok leányvállalatának vagy telephelyének üzleti titkaihoz fűződő jogos érdekeit. Ha az európai részvénytársaság igazgatósága (igazgatótanácsa) vagy a részt vevő társaság ügyvezető szerve nem adta meg a tájékoztatást, a különleges tárgyalótestület, a képviseleti testület vagy a munkavállalói képviselők kérelmére a cégbíróság kötelezheti a társaságot a felvilágosítás megadására. * A különleges tárgyalótestület, továbbá a képviseleti testület tagja és póttagja azokat a tényeket, adatokat, amelyeket a részt vevő társaságok ügyvezető szervei vagy az európai részvénytársaság igazgatósága, igazgatótanácsa (vagy az általuk felhatalmazott szerv) részére kifejezetten üzleti titokként adott át, harmadik személynek nem adhatja át, nem hozhatja nyilvánosságra, és azokat semmilyen más módon nem használhatja fel a törvényben meghatározott célok elérésén kívüli tevékenységében. Ez a kötelezettség a különleges tárgyalótestület és a képviseleti testület tagját és póttagját megbízatása megszűnése után is terheli.

A munkavállalói részvétel szabályai

* A munkavállalói küldötteket a képviseleti testület választja, jelöli ki, ajánlja, az európai részvénytársaság, annak leányvállalatai vagy telephelye munkavállalói közül. A képviseleti testület tagja nem választható, jelölhető, ajánlható munkavállalói küldöttnek. A képviseleti testület jogosult a munkavállalói küldöttek visszahívására, valamint arra, hogy a más által javasolt személyek megválasztását ellenezze. * Arányosság elve * Az európai részvénytársaságnak, leányvállalatainak, illetve telephelyeinek munkavállalói a részvénytársaság igazgatótanácsában vagy felügyelőbizottságában ugyanolyan arányban jogosultak küldöttről dönteni, amilyen arány a részt vevő társaságok közül abban volt, amely a munkavállalói részvétel legmagasabb szintjét biztosította. Ha az európai részvénytársaság átalakulással jön létre, és a részt vevő társaságra irányadó tagállami jog munkavállalói részvételt ír elő az igazgatótanácsban vagy a felügyelőbizottságban, a munkavállalói részvételt az előbbieken túlmenően az európai részvénytársaság igazgatótanácsában vagy felügyelőbizottságában ezzel azonos arányban és módon kell biztosítani. * Valamennyi tagállami munkavállaló képviselete * Az igazgatótanácsban vagy a felügyelőbizottságban a munkavállalói küldöttek számára rendelkezésre álló helyek elosztásáról a képviseleti testület dönt oly módon, hogy valamennyi tagállam munkavállalói képviselethez jussanak, vagy a munkavállalók a tagállamok szerinti megoszlásuk arányában legyenek képviselve. Ha valamely tagállam munkavállalói nem jutnak képviselethez, a képviseleti testület az érintett tagállamok egyikéből kijelöl egy küldöttet. Ebben az esetben az európai részvénytársaság székhelye szerinti tagállam munkavállalóját előnyben kell részesíteni. * Azonos jogok és kötelezettségek * A munkavállalói küldötteket az igazgatótanácsban, illetve a felügyelőbizottságban a többi taggal azonos jogok illetik meg (ideértve a szavazati jogot is) és azonos kötelezettségek terhelik

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. október 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére