Az Európai Unió új vegyianyag-szabályozásának várható hatásai

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 78. számában (2004. október 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Szeptemberi számunkban olvashattak az EU új vegyianyag-szabályozásáról, amelynek rövid címe "REACH", azaz Registration, Evaluation and Authorisation of Chemicals, magyarul a vegyi anyagok bejegyzése, értékelése és engedélyezése. Ezúttal a civil szervezetek és az ipar érdekképviselőinek a tervezettel kapcsolatos véleményét ismerhetik meg.

A civil szervezetek összefogása

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ), a Levegő Munkacsoport és a Greenpeace 2003. decemberben közös sajtótájékoztatóban fejtette ki álláspontját az Európai Unió vegyianyag-politikával kapcsolatos új jogszabálytervezetéről és annak magyar vonatkozásairól. Mint elmondták, "a magyar állampolgárok egészsége és a környezet tisztasága érdekében a magyar nemzeti álláspontnak az eredeti EU-előterjesztés szellemiségét kell támogatnia." Hozzátették továbbá: "Fontos felismernünk, hogy a szigorúbb vegyianyag-szabályozás új piaci lehetőségeket tárhat fel, hatására biztonságosabb, zöldebb termékek jelennek meg a piacon." Az egyik legfontosabb változásnak azt tartják, hogy a REACH alapján a hatóságok helyett a gyártók kötelessége lesz majd a vegyi anyagok biztonságosságának a garantálása.

Véleményük szerint a legtöbb országban megfigyelhető volt, hogy a vegyipar erőteljes nyomást fejtett ki a kormányzatra annak érdekében, hogy az eredeti REACH-tervezet "felpuhuljon." A környezetvédők ugyanakkor bíztak abban, hogy Magyarország ez ügyben képviselt álláspontját a kérdésben a kormányzat nem rendeli alá az ipari érdekeknek, hanem tekintetbe veszi az emberek és a környezet érdekeit is. A magyar környezetvédő civil szervezetek követelték (és el is érték), hogy a kormányzat vonja be őket Magyarország EU-ban képviselendő álláspontjának kialakításába.

A civilek és a vegyipar eltérő érdekei

A civil szervezetek sajnálattal tapasztalták, hogy az utóbbi hónapokban az ipar érdekeiért lobbizóknak sikerült meggyengíteni az EU jogszabálytervezetét. A legutóbbi REACH-előterjesztés szerint már csak a 10 tonnánál nagyobb mennyiségben gyártott, felhasznált vagy importált anyagokra vonatkozna a szigorú szabályozás (ami már csak 10 ezer vegyi anyagot érintene), 1 és 10 tonna között csak egyszerűsített regisztráció lenne; illetve a polimerek (mint pl. a PVC) és a kozmetikai termékek, valamint a tisztítószerek kikerülnének a rendelet hatóköréből. Miután 2003. október 29-én az Európai Bizottság előterjesztette a REACH tervezetét, az Európai Környezetvédelmi Iroda, a Föld Barátai, a Greenpeace és a WWF közös sajtónyilatkozatban tiltakozott az eredeti tervek gyengítése ellen. Csalódottságuknak adtak hangot, hogy többéves vitát követően a vegyipar érdekei nyertek az emberi egészség és a környezetvédelem megóvása helyett. Az utóbbi előterjesztés csupán árnyéka az eredetinek, kikerült belőle számos alapvetően fontos elem - vallják.

A környezetvédő civil szervezetek legfontosabb javaslatai

A civil szervezetek szerint a helyettesítés elve legyen kötelező: ne engedélyezzék azokat a veszélyes anyagokat, melyek esetében jobb alternatíva is elérhető. Ne kapjanak mentességet azok az anyagok, melyeket évente 10 tonnánál kevesebb mennyiségben állítanak elő, maradjon az eredeti egytonnás határérték, illetve terjedjen ki a szabályozás a polimerekre (műanyagok, mint pl. a PVC) és a köztes termékekre. Teljesüljön az információhoz való jutás joga, beleértve, hogy mely vegyi anyagok jelennek meg az egyes termékekben. Ne hivatkozhassanak a cégek az üzleti titokra az általuk felhasznált vegyi anyagokat illetően.

Az Egyesült Államok Nemzetközi Üzleti Tanácsa (USCIB) véleménye a REACH-ról

Az USCIB úgy gondolja, hogy a REACH potenciálisan súlyos kereskedelmi, versenyképességi és gazdasági következménnyel járhat az összes szektor mindenfajta nemzetiségű vállalata számára.

Véleményük szerint a REACH-et úgy kellene módosítani, hogy kereskedelmet nem korlátozó, kockázaton alapuló koncepciót valósítson meg a vegyi anyagok kockázatértékelése és -kezelése tekintetében. Az USCIB - az ENSZ és az OECD vegyi anyagok kockázatértékelésével és -kezelésével kapcsolatos kezdeményezéseiben való együttműködés keretében - támogatja az EU-ban a vegyi anyagok jobb szabályozására irányuló törekvéseket. Az USCIB úgy gondolja, hogy az Unió REACH-javaslata a világgazdaságban az EU-n kívül negatív gazdasági következményeket fog maga után vonni, és eközben csak megkérdőjelezhető környezeti előnnyel jár.

Az USCIB összességében támogatja a vegyi anyagokkal kapcsolatos nemzetközi együttműködést, amelyben az OECD-, az ENSZ PIC- (előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyás) és a POPs- (környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok) szerződések, valamint a fenntartható fejlődésről szóló világcsúcs-értekezlet (World Summit for Sustainable Development - WSSD) eredményeinek keretében állapodtak meg. Az USCIB úgy véli, hogy az EU-javaslat ellentétes ezekkel a nemzetközi törekvésekkel és a WTO Committee on Technical Barriers to Trade (TBT) szabályokkal, mégpedig a következők miatt:

- bürokratikus, mennyiségen alapuló bejegyzési követelmények,

- veszélyességen alapuló döntéshozatal,

- a fejlődő országok speciális körülményeit figyelembe vevő rendelkezések hiánya.

Aggodalomra ad okot továbbá, hogy a REACH a jelenlegi formájában láthatóan elhanyagolja Doha, Monterrey és Johannesburg előírásait, amelyek a fejlődő országok piacra jutásának javítását, illetve a gazdasági növekedést és a társadalmi fejlődést megerősítő környezeti szabályok támogatását célozzák.

TBT-dokumentum

A TBT-dokumentum szerint a WTO tagjai megállapodtak abban, hogy a nemzeti technikai szabványok általánosságban nem vezethetnek kereskedelmi akadályokhoz és korlátozásokhoz, noha egyes kereskedelmi korlátozások környezeti vagy egészségügyi okból indokoltak lehetnek, figyelemmel arra, hogy ezek csak a lehető legkisebb mértékben korlátozhatják a kereskedelmet, és a kockázatra és tudományos alapra kell épülniük. A TBT-megállapodás túllép a megkülönböztetésmentesség elvén, és megállapítja, hogy még a nem diszkriminatív intézkedések is szükségtelen kereskedelmi akadályt képezhetnek. A TBT-megállapodás 2.1. cikkét illetően ez idáig nem született precedensjogi döntés, így nem világos, hogy a WTO fellebbezési szerve hogyan ítélne egy ilyen ügyekkel kapcsolatos nézeteltérésben, amely a REACH összefüggésében felmerülhet.

A TBT 2.2. cikke kockázaton alapuló koncepciót rögzít, és előírja, hogy a legitim politikai célkitűzéseket védő belföldi szabályozásnak a kockázaton, nem pedig a veszélyességen kell alapulnia. A REACH láthatóan nem felel meg a TBT 2.2. cikkében leírt legitim politikai célokkal kapcsolatos követelménynek. Az olyan, alá nem támasztott megállapítások, amelyek szerint a vegyi anyagok általában ártalmasak, nem teljesítik ezt a próbát. A REACH elsősorban a veszélyességen alapul (nem pedig a kockázaton), és így ütközik a WTO megkülönböztetésmentességi rendelkezéseivel, mert a termékek között a veszélyes tulajdonságaik alapján különbséget tenni nem azonos az "egészségügyi kockázatok", azaz a környezeti ártalom vagy az ártalom tényleges valószínűsége alapján történő megkülönböztetéssel.

Az EU javaslata

Az EU-javaslat lényege az a vállalatokkal szemben támasztott, a célt nagyrészt véletlenszerűen eltaláló előírás, amely megtiltja a meglévő vegyi anyagok kereskedelmi forgalomba hozatalát és felhasználását, kivéve akkor, ha ezekre a vegyi anyagokra vonatkozóan bejegyeznek egy bizonyos alapvető adathalmazt. Ez az adathalmaz elsődlegesen a gyártott mennyiségen alapul, függetlenül attól, hogy szükség van-e az adatokra a tényleges expozíció és az emberi egészség és a környezet szempontjából jelentkező kockázat kezeléséhez. Úgy gondolják, hogy a túlzott mértékű vizsgálat és a kockázaton alapuló eljárások hiánya ellentétesek a kereskedelem technikai akadályaival foglalkozó WTO-bizottság szabályaival.

Az EU-n kívüli vállalatok véleménye

Továbbra is aggasztónak tartják, hogy az EU-n kívüli székhelyű vállalatok hátrányba kerülnek az EU piacára való bejutást illetően, mivel a REACH-javaslat eljárásai végeredményben az EU-ban letelepedett vállalatoknak kedveznek. Nézetük szerint a REACH-javaslatot úgy kell átdolgozni, hogy egyszerűsíteni kell előírásait, és meg kell szüntetni benne azokat az eljárásokat, amelyek az EU-beli gyártóknak kedveznek, és amelyek ellentétesek a TBT-elvekkel.

A fejlődő országok a tömeges vegyi anyagok, a műgyanták, a műanyagokból készített termékek és a vegyi szálakból készített textíliák jelentős szállítói. A fejlődő országok exportőrei nincsenek felkészülve arra, hogy megbirkózzanak azokkal a szabályozói akadályokkal, amelyeket az EU REACH-javaslata határoz meg. A javasolt szabályok elzárhatják az utat a fejlődő országok termékeinek az EU piacaira való bejutása elől, hacsak nem fejlesztik ki az előírt terjedelmes adathalmazokat, vagy nem fizetik ki a meglévő adathalmazok tulajdonosát. A piacra jutásnak ezeket a korlátait tovább súlyosbítja, ha az EU hatóságai nem ismerik el a fejlődő országokban elvégzett vizsgálatokat.

Az USCIB értékelése

Az USCIB a következő értékelést adta arról, hogy a REACH mely javaslatai nem felelnek meg a kereskedelem technikai akadályaival kapcsolatos feltételeknek és más kereskedelmi szabályoknak:

Célkitűzés és indoklás

Az EU TBT-bizottságnak szóló beadványa arra az egyensúlyra hivatkozik, amely óvja a vállalkozások versenyképességét, és előnyt jelent az európai vállalkozások számára (kkv-k, gyártók, importőrök és későbbi felhasználók). A különböző nemzetiségű és különféle szektorokat képviselő számos üzleti kommentátor (a kis-, közepes méretű és nagyvállalatok képviseletében) azonban jelzi, hogy véleménye szerint a REACH elemein belül nem állnak fenn ilyen előnyök. Továbbá, erre a potenciális szabályozói rendszerre nincs igény, és nem tartják kívánatosnak.

A követelmények és eljárások túlzottak és szükségtelenek

A REACH-javaslat túlzott és szükségtelen vizsgálatokat ír elő, kizárólag a szabályozói egységesség céljából. Egy ilyen javaslat megvalósítása a szükségesnél jobban korlátozná a kereskedelmet az EU legitim szabályozói célkitűzéseinek a biztosítása érdekében, és megsértené a kereskedelem technikai akadályaira vonatkozó korlátozásokat, valamint az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló megállapodást ("SPS-megállapodás").

Az adatok megosztása és bizalmas üzleti információk

A REACH-nek nem szabadna előírnia az adatok megosztását, majd megengednie, hogy az első bejegyzésre kötelezett az adatokhoz való hozzáférést korlátozás nélkül és versenyellenesen ellenőrizze. Ha az első bejegyzésre kötelezettek túlnyomórészt EU-tagok, ami ésszerűen várható, ebből az következik, hogy úgyszintén ésszerűen várható a behozatallal szembeni jogszerűtlen diszkrimináció (TBT 5.1.1. cikk), a külföldi bejegyzésre kötelezettekkel szembeni jogszerűtlen diszkrimináció (a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás ("TRIPS-megállapodás" 3.1. és 4. cikke), szükségtelen kereskedelmi korlátozások (TBT 5.1.2. cikk), valamint nem megfelelő díjak (amelyek sértik a TBT 5.2.5. cikkét) várhatók.

A mennyiségen alapuló vizsgálatok

A mennyiségen alapuló szabályozói követelmények sérthetik a GATT III. cikkének és a TBT-megállapodásnak a nemzeti elbánásra vonatkozó kötelezettségeit, és emellett szükségtelenül korlátozzák a kereskedelmet, így sértik a TBT-megállapodást.

Az importőrök szerepe

A REACH-rendszer az importőrökre hárítaná az arról való megbizonyosodás terhét, hogy egy árucikket be kell-e jegyezni. A követelményeket megállapító nyelvezet világosságának a hiánya mellett azt az importőrökre háruló terhet, hogy meggyőződjenek a bejegyzési követelményeknek való megfelelésről, csaknem lehetetlen teljesíteni. Ez végső soron a piacra jutás megtagadását eredményezi. Annak a lehetetlensége, hogy a készáruk importőre előre lássa és teljesítse kötelezettségeit, szükségtelen akadályt gördítene a nemzetközi kereskedelem elé. Emiatt az árucikkeket és a készárukat nem szabadna a REACH hatókörébe vonni.

A fejlődő ország tagoknak biztosított speciális és megkülönböztetett elbánás

Nem világos, hogy a REACH-keretrendszer hogyan ismerné el, és hogyan kezelné a fejlődő országokat, amelyek vegyipari gyártóinak és exportőreinek - valamint a REACH hatálya alá tartozó "árucikkek" széles körével foglalkozó exportőreinek - a REACH-rendszer következtében a piacra jutás óriási zavaraival kell szembenézniük. A fejlődő országok igen rossz helyzetben vannak ahhoz, hogy betarthassák ezeket a terhes követelményeket. Az, hogy a REACH nem ismeri el, és nem kezeli a fejlődő országok e speciális nehézségeit, ellentétes a TBT 12. cikkével, amely a fejlődő ország tagokkal szembeni speciális és megkülönböztetett elbánásról szól.

A Magyar Vegyipari Szövetség (MAVESZ) véleménye

A vegyi anyagokra vonatkozó - igen terjedelmes - EU-jogszabályok hazai harmonizációja 2000-2002 között jórészt megtörtént. A jogi keretek által meghatározott követelmények gyakorlati alkalmazása folyamatban van, de nagyon sok pénzt, energiát és időt kell még áldoznia a vegyiparnak ahhoz, hogy a követelményeknek és feltételeknek teljes egészében megfeleljen.

Költséges rendszer

A magyar vegyipart - azon belül különösen a kis- és középvállalkozásokat - igen hátrányos helyzetbe hozza az a tény, hogy bár még jó ideig a hatályos jogszabályok követelményeinek terheit viseli, de már készülnie kell egy teljesen új alapokra épülő, igen költséges feltételrendszernek való megfelelésre.

Információink szerint az EU tagállamaiban is tapasztalható végrehajtási deficit a hatályos joganyag előírásainak betartásánál.

Időben eltolódó bevezetés

Mindezekre tekintettel célszerű lenne megfontolni az új szabályozás későbbi időpontban történő bevezetését, amikor már a hatályos jogszabályok teljesítése során elegendő tapasztalat, adat, információ gyűlne össze ahhoz, hogy a jogi és gyakorlati követelményeket ésszerűen tovább lehessen fejleszteni.

Az új vegyianyag-stratégiát megfogalmazó jogszabályok kidolgozására így hosszabb idő állna rendelkezésre, ami lehetővé tenné a követelmények gyakorlati modellezését, egy reális hatásvizsgálat elkészítését, végső soron egy működőképes rendszer bevezetését. Az EU és az egyes tagállamok hatásvizsgálatai oly eltérő költségigényeket fogalmaztak meg, hogy önmagában ez a tény óvatosságra, körültekintésre kell intse a jogalkotókat.

Remélt módosítások

A REACH rendszer csak akkor válthatja be a hozzá fűzött reményeket, ha mind az ipar és mind a hatóság részére egyaránt fenntartható módon működik. Ehhez elengedhetetlen a költségek ésszerű minimalizálása, a következő módosítások elfogadásával:

- a meglévő információkra széleskörűen kell építeni,

- korlátozni kell az igényelt vizsgálatok számát,

- csökkenteni kell a belső és külső adminisztrációs terheket,

- korlátozni kell a bejelentési költségeket,

- az anyagok vizsgálatának, kiértékelésének és engedélyeztetésének konkrét kockázatokra kell irányulnia (Az előterjesztésben megjelenő elv, miszerint a vizsgálati igény az anyag belső tulajdonságaitól és a gyártott, importált mennyiségtől függ, nem támogatható.),

- a jogszabály hatályát szűkíteni kell, pl. ne terjedjen ki nem veszélyes anyagokra, a polimerekre és a piacra nem kerülő intermedierekre,

- a szabályozás hatálya - minden vonatkozásban - csak a gyártó, importőr vagy későbbi felhasználó 1 tonna/év fölötti mennyiségű anyagaira terjedjen ki, anyag, készítmény vagy árucikk esetében egyaránt,

- csökkentendő a bejelentésre kötelezett ipari továbbfeldolgozók, speciális használatok száma, pl. expozíciós határok bevezetésével,

- javasolják, hogy az engedélyeztetési körbe csak a jól definiált és már elfogadottan rákkeltő, mutagén és reprotoxikus 1,2 kategóriába sorolt anyagok kerüljenek, kiegészítve a POP-anyagokkal. A tervezetben szereplő endokrin rombolók, bioakkumulatív és toxikus anyagok köre nem egyértelműen határozható meg, így oly mértékben megnövelheti az engedélyhez kötött anyagok és használatok körét, hogy az veszélyezteti a működőképességet.

Egy anyag - egy bejegyzés

Létezik egy brit-magyar előterjesztés az egy anyag - egy bejegyzés (OSOR) rendjének bevezetésére. Ez a koncepció hatékony és kiegyensúlyozott megközelítést biztosít a REACH hatálya alá tartozó mintegy 30 000 anyag bejegyzéséhez. Emellett egyszerűsíti az adatszolgáltatást a nagyszámú, bejegyzésre kötelezett társaság részére. Ez viszont segíteni fogja a hatóságokat és a javasolt új Vegyi Anyag Ügynökséget abban, hogy hatékonyabban dolgozzák fel az információkat. Ez a koncepció, amely az ipar és a hatóságok számára egyaránt előnyökkel jár, lehetővé fogja tenni, hogy az új rendelet az emberi egészség és a környezet védelme terén a várakozásoknak megfelelő javulást hozzon. Ezek a megfontolások állnak annak a ténynek a hátterében, hogy az előterjesztést magyar részről egyaránt támogatják a kormányzati, az ipari és a civil társadalmi körök.

Az "egy anyag - egy bejegyzés"

- jó a vállalkozások számára: minimalizálja a bürokráciát, egyenlő játékteret teremt és elősegíti az átláthatóságot,

- jó az emberi egészség és a környezet szempontjából: összehangolt rendszert teremt egész Európában, és biztosítja az elérhető információk magas színvonalát,

- jó az állatjólét szempontjából: megakadályozza az állatkísérletek többszörös elvégzését, és maximalizálja az iparon belül az együttműködést, amely a vállalatoknál már rendelkezésre álló információk megosztására irányul,

- jó fogadtatást várhat a közvéleménytől: olyan szabályrendszert hoz létre, amely szemmel láthatóan működőképes, továbbá átláthatóbb és hatékonyabb.

A brit-magyar előterjesztést támogató tagállamok

Magyarország és az Egyesült Királyság benyújtotta a tagállamoknak és az érintetteknek kezdeti elgondolását, és vázolta, hogyan működne az "egy anyag - egy bejegyzés" koncepció. Ez elnyerte sok tagállam elvi támogatását, amelyek érdeklődtek a javaslat továbbfejlesztése iránt.

A REACH-nek az "egy anyag - egy bejegyzés" elérésére kellene törekednie. Ez a javaslat elképzeléseink szerint elsősorban a bizottsági javaslatban meghatározott bevezetett anyagokra vonatkozik, vagyis többé-kevésbé arra a mintegy 30 000 "meglévő" anyagra, amelyet az EU-ban már jelenleg is évi 1 tonna feletti mennyiségben szállítanak. Mivel a párhuzamos erőfeszítések lehetősége a bevezetett anyagok esetében a legnagyobb, az "egy anyag - egy bejegyzés" koncepcióját megvalósító rendszer ezek esetében jár a legnagyobb előnnyel. Úgy véljük, hogy a javaslat alkalmazható a be nem vezetett anyagokra is (ezek nagy vonalakban azok az anyagok, amelyek a REACH hatálybalépését követően kerülnek először a piacra).

A fokozatosság elve

A fokozatosság elve a következő szakaszokat feltételezi:

Az első az előzetes bejegyzési időszak a meghatározott mennyiségi tartományba tartozó anyag gyártója vagy importőre számára.

Ezt követi az olyan anyagok listájának az interneten való közzététele, amelyeknek megtörtént az előzetes bejegyzése. Az anyagból kisebb mennyiséget gyártók vagy importálók így tudni fogják, hogy egy nagyobb volumenű gyártónak vagy importőrnek szándékában áll az adott anyagot bejegyeztetni. A lista abban is segítheti a bejegyzésre kötelezetteket, hogy kategóriákat vagy csoportokat alakítsanak ki a hasonló anyagokból, és jelzi a későbbi felhasználóknak annak a valószínűségét, hogy e vegyi anyagok a REACH teljes folyamatán keresztül támogatással rendelkeznek.

Ezt követően az adott listán szereplő anyag összes többi (azaz alacsony volumenű) gyártójának és importőrének, akik "alapvető" adatok birtokában vannak, rendelkezésére áll bizonyos időszak, hogy az Ügynökségnél bejelentkezzenek. Az alacsonyabb volument gyártóknak és importőröknek, akik a kiadott listára válaszolva szállítóként azonosították magukat, a rendelkezésükre álló "alapvető" adatokkal hozzá kell járulniuk azanyaginformációs cserefórumhoz (Substance Information Exchange Forum - SIEF) (továbbiakban: Fórum), és ezt szükség esetén az Ügynökségnek kell megkönnyítenie. Ha úgy kívánják, közreműködhetnek az "alapvető" adatcsomag elkészítésével kapcsolatos megbeszélésekben. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a nagyobb volument gyártókkal vagy importőrökkel azonos időben kell bejegyeztetniük magukat. Az alacsonyabb volument gyártó vagy importőr (függetlenül attól, hogy birtokában vannak-e "alapvető" adatok vagy sem) ebből következően választhat, hogy a magasabb volumenű gyártóval vagy importőrrel együtt jegyezteti-e be magát, vagy kihasználja a saját adott szállítási mennyiségére érvényes eredeti bejegyzési határidőt.

Az "alapvető" adatokat a Fórum gyűjti össze, és az adatcsomagot bejegyzésre benyújtják az Ügynökségnek. Amennyiben aggály merül fel a kereskedelmi titoktartással kapcsolatban, az egyes bejegyzésre kötelezettek a pótlólagos információkat közvetlenül az Ügynökségnek nyújthatják be, azaz ezeket az információkat nem kell megosztaniuk a Fórum többi résztvevőjével.

"Alapvető" csomag

A javaslat lehetővé fogja tenni a bejegyzés céljából közös "alapvető" csomag elkészítését (a költségek megfelelő megosztásával). Amennyiben nem állnak rendelkezésre az "alapvető" információk, a javaslat biztosítja, hogy a jogszabályi előírások teljesítése érdekében egy vizsgálat elvégzése is elegendő legyen. A vizsgálatok ismétlése így elmarad.

Költségmegosztás

A költségmegosztásról útmutatókat kell kialakítani, amelyek a többi útmutató dokumentum között kapnának helyet. Erre már vannak példák - például az ICCA HPV-kezdeményezés keretében -, és terveink szerint ezeket használnák kiindulópontként.

Az ipar a legalkalmasabb ezeknek az útmutatóknak a kialakítására, mivel végső soron az ipar felel majd a költségmegosztási megegyezések alkalmazásáért. Elengedhetetlen azonban, hogy az útmutatót a tagállamok és a Bizottság felülvizsgálja és elfogadja. Emiatt célszerűnek tűnik megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy az útmutató kialakításához a Bizottság REACH végrehajtási projektekhez (REACH Implementation Projects - RIPs) használt eljárását alkalmazzák.

Az egyik lehetőség, amelyet a tagállamok a kisebb vállalkozások terheinek a csökkentése érdekében figyelembe vehetnek, hogy azoknak, akik a Fórum tagjaihoz köthető teljes mennyiséghez legfeljebb 1 százalékkal járulnak hozzá (mennyiségi tartományonként), mentességet adnak e költségmegosztási követelmény alól (noha nekik is meg kell osztaniuk a náluk lévő "alapvető" adatokat).

Ennek alternatívájaként mérlegelhető lenne egy átalánydíj, amelyet ezek a gyártók vagy importőrök közvetlenül az Ügynökségnek fizetnének az igényelt "alapvető" adatokhoz való hozzáférés ellenében. Az Ügynökség ennek bevételét a rendszer teljes költségének a csökkentésére használná fel.

A REACH átdolgozása

* Az USCIB nézetei szerint a következő négy fő területen még mindig lényegi átdolgozásra van szükség. * Ha a REACH-et a jelenlegi formájában valósítják meg, a vegyi anyagok gyártói, felhasználói és a lakosság számára szükségtelen költségnövekedést fog eredményezni, és potenciálisan negatív hatással lesz az Európai Unión belüli és kívüli foglalkoztatásra, gazdaságra és innovációra. A vállalatoknál jelentkező költségek növelése révén a REACH valószínűleg arra készteti majd a vállalatokat, hogy csökkentsék a kutatásra, fejlesztésre és innovációra fordítható erőforrásokat. * A REACH lehetőséget teremt a kereskedelmi megkülönböztetésre, ami számos ágazat EU-n kívüli vállalatai számára hátrányt jelent, * a REACH visszafoghatja és alááshatja a vegyi anyagok felelős kezelésével kapcsolatos globális harmonizációt és együttműködést, * a REACH-ben szereplő követelmény, amely szerint az olyan vegyi anyagok további felhasználását, amelyekről úgy vélik, hogy bizonyos potenciális hatásokkal rendelkeznek, határozattal kell jóváhagyni, azt eredményezheti, hogy egyes vegyi anyagokat egyszerűen azért tiltanak be vagy vonnak ki a forgalomból, mert még nem született határozat

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. október 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére