Autóbeszerzések

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 78. számában (2004. október 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Cikkünkben áttekintjük a cégek gépkocsisbeszerzéseire vonatkozó magánjogi, közlekedésigazgatási, illetékfizetési és adózási szabályokat.

Gépjárműbeszerzésre irányuló megállapodások

A vállalkozások a gépjárművekhez általában adásvételi szerződéssel - ezen belül is általában részletvétellel -, valamint lízingszerződés útján jutnak hozzá.

Adásvétel

Adásvételi szerződés alapján az eladó a gépjármű tulajdonjogát köteles a vevőre átruházni, a gépjárművet a vevő részére átadni, a vevő pedig a vételár megfizetésére köteles. A szerződés megkötésekor a vállalkozás - amennyiben gazdasági társaság - köteles a szerződéshez csatolni a társaság harminc napon belüli cégkivonatát, valamint a képviseletre - aláírásra - jogosult vezető tisztségviselő hiteles cégaláírási nyilatkozatát. Egyéni vállalkozó általi szerződéskötéshez az érvényes vállalkozói igazolványra van szükség. Amennyiben a vevő egy összegben fizeti ki a gépjármű vételárát, azonnal tulajdonossá válik, tehát az eladó és a vevő közötti további kapcsolat a gépjármű vételárának megfizetésével és annak az eladó általi birtokba adásával megszűnik (ide nem értve természetesen a szavatossági, jótállási kötelezettségeket, amelyeket - mint témánk szempontjából nem releváns kérdéseket - jelen cikkünkben nem részletezünk). Természetesen a tulajdonláshoz hatósági dokumentumok is szükségesek, amelyekre írásunk későbbi részében térünk vissza.

A gépjármű fentiek szerinti átruházását követően a kárveszélyt már a vevő viseli, továbbá a gépjármű terheit is neki kell fizetnie.

Részletvétel

A gyakorlatban azonban általában meglehetősen kis számú a vételár egy összegű megfizetése a gépjárművek beszerzésekor. Amennyiben a vevő a vételárat a felek által meghatározott időtartam alatt részletekben fizeti meg, az első részlet teljesítésekor, illetve a gépjármű birtokbavételekor általában nem válik tulajdonossá. Ilyen esetekben az eladó általában él a Polgári Törvénykönyv szerinti tulajdonjog-fenntartási lehetőségével, amely azonban legfeljebb a vételárnak a vevő általi teljes megfizetéséig köthető ki. Annak ellenére, hogy a vevő az említett esetben a birtokbavétellel nem válik tulajdonossá - azaz a gépkocsival nem rendelkezhet, csupán használhatja, birtokolhatja azt -, a kárveszélyt a birtokbavételt követően neki kell viselnie, emellett értelemszerűen őt terhelik a gépjármű fenntartásával kapcsolatos költségek is.

Lényeges, hogy az ismertetett ügyleteknél az eladó fő szabály szerint lényegében kötelezi a vevőt arra, hogy a gépjárműre teljes körű casco biztosítást kössön, amelynek kedvezményezettje az eladó, illetőleg, ha az ügylethez a vevő hitelt vesz fel, akkor az azt nyújtó pénzintézet. Ez utóbbi esetben nemcsak a fenti dokumentumokat kell a vevőnek prezentálnia, hanem a bankok kérik a vállalkozás előző évre vonatkozó adóbevallását és mérlegét (eredménykimutatását) is.

Lízingügylet

A vállalkozások - a kedvezőbb költségelszámolás miatt - általában lízingszerződéssel szerzik be a gazdálkodásukhoz szükséges járműveket. A lízingszerződés ún. atipikus szerződésfajta, amelyben a vevő - általában havi rendszerességgel - lízingdíjat fizet, majd a felek által meghatározott futamidő végén maradványértéken vásárolja meg a lízingtárgyat - esetünkben a gépkocsit.

Lízing esetén is irányadóak a részletvételnél ismertetett tulajdonjog-átszállással, birtoklással, kárveszélyviseléssel, valamint biztosításkötési kötelezettséggel kapcsolatos szabályok, valamint, ha a vállalkozás a beszerzéshez banki hitelt vesz igénybe, akkor ennél az ügyletnél is át kell esnie az ún. hitelminősítési eljáráson.

(Megjegyezzük, hogy a kilencvenes évek elején a vállalkozásoknál gyakorlat volt, hogy névleg lízingszerződést kötöttek gépjárműbeszerzéseikre, azonban a vételár tetemes részét - általában 80-90 százalékát - a szerződés megkötésekor kifizették az eladónak, majd egy viszonylag rövid futamidőn belül - amely általában hat hónapig, illetve maximum egy évig terjedt - a fennmaradó hátralékot, az ún. maradványértéket is rendezték. Ezzel lényegében a gyors költségelszámolás lehetőségét célozták meg, szemben az egy összegű vételárfizetésnél alkalmazható kedvezőtlenebb, amortizációs leírással szemben. Az adóhatóság azonban ezeket a szerződéseket rendre megtámadta, a bíróságok pedig jogerős döntéseikben úgy foglaltak állást, hogy az említett megállapodások színlelt szerződések, amelyek adásvételi szerződést lepleznek.)

Pénzügyi lízingbe vett gépjármű üzemeltetője, költségek elszámolása a gyakorlatban

Figyelemmel arra, hogy a gépjárművek nagy értékű eszközök, gyakori, hogy az adásvételükhöz hitelkonstrukció kapcsolódik (például a felek pénzügyi lízingszerződést kötnek). A gépjármű forgalomba helyezése, az üzemeltetésével kapcsolatos kockázatok és felelősségek viselése szempontjából is fontos annak ismerete, hogy ki a gépjármű üzemben tartója és tulajdonosa. Ha az üzemben tartó a gépjárművel kapcsolatban harmadik személytől úgynevezett "kezelési" szolgáltatásokat vesz igénybe (például ez a szolgáltatás a gépjármű biztonságos tárolását, folyamatos üzemképességét biztosítja), ez nem változtatja meg az üzemben tartó személyét és kötelezettségeit (ugyanis a gépjárművet ténylegesen nem a szolgáltató, hanem a szolgáltatását igénybe vevő által és érdekében hasznosítják).

A számviteli törvény az alapelvek között felsorolja a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" elvet. Ennek alapján pénzügyi lízing esetében a tulajdonjog általában csak a lízingtartozás megfizetése után száll át a lízingbe vevőre, de a használattal kapcsolatos kockázat, költségek és hasznok a lízingbe vevőt terhelik, illetve illetik (az eszközt és a kötelezettséget a mérlegében kimutatja, az üzemeltetési költségeket és az azokhoz kapcsolódó bevételeket elszámolja). Ennek megfelelően üzemben tartóként tehát a lízingbe vevő jegyezhető be a tulajdonjog átszállásáig.

Abban az esetben, ha a lízingbe adó hozzájárulásával a lízingbe vevő az üzembentartási jogot továbbadja harmadik személynek, ez újabb üzleti kapcsolat keletkezését jelenti, s annak tartalma szerint kell az elszámolásokat végrehajtani:

- ha a harmadik személy a megállapodás alapján tulajdonjogot is szerez(het) az eredeti lízingbe vevő eszköze felett, akkor valójában a pénzügyi lízingbe vevő személye változik meg. Ez esetben az eredeti lízingszerződés megszűnik (a lízingbe vevő visszaadja a lízingbe adónak a lízingelt eszközt), és a lízingbe adó új lízingszerződéssel lízingeli az új lízingbe vevőnek az adott eszközt. (Pénzügyi lízing esetén a lízingbe vevőt terheli minden, az eszköz hasznosításával összefüggő költség és ráfordítás, ideértve az értékcsökkenés elszámolását is.);

- ha tulajdonszerzési lehetőséget nem tartalmaz a harmadik személlyel kötött megállapodás, akkor az eredeti lízingbe vevő könyveiben kimutatandó eszköz használatba adása - a lízingbe adó hozzájárulása mellett - bérleti jogviszony vagy ingyenes átengedés alapján lehetséges.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy amennyiben a vállalkozás gépjárművet szerez be (vásárol, lízingel), akkor az eladótól meg kell kapnia a törzskönyvet (a vételár teljes megfizetésekor), a forgalmi engedélyt és a már korábban felhasznált járműkísérő lapot, valamint az eladó által elvégeztetett előzetes eredetiségvizsgálatról szóló hatósági határozatot.

A gépjárműbeszerzés (-fenntartás) vételáron felüli, egyéb költségei

Visszterhes vagyonátruházási illeték

Gépjármű tulajdonjogának megszerzése

Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke a hajtómotor hengerűrtartalmának minden cm3-e után 15 forint, a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű esetén pedig a hajtómotor teljesítményének minden megkezdett 1 kW-ja után 600 forint.

Pótkocsi tulajdonjogának megszerzése

Pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséért, ha a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 2500 kg-ot nem haladja meg, 7500 forint, minden más esetben 18 000 forint illetéket kell fizetni.

Résztulajdon szerzése

Abban az esetben, ha a gépjármű és a pótkocsi tulajdonjogának csak meghatározott hányadát szerzi meg a vevő, akkor az illeték összege a megszerzett hányaddal arányos.

Személygépkocsik, lakóautók regisztrációs adója

Új, 2004-től hatályos jogintézmény a regisztrációs adó, amely jelentősen megnöveli a gépjármű beszerzésének költségeit, azaz annak árát.

Regisztrációs adót a hazánk területén (azaz belföldön) forgalomba helyezendő személygépkocsi és lakóautó után kell fizetni.

Fizetésre kötelezettek

Az adót - fő szabály szerint - a tulajdonjog megszerzését igazoló okiratban szereplő természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet fizeti, közös tulajdon esetén pedig a tulajdonostársak, tulajdoni hányaduk arányában, azzal, hogy az adó megfizetéséért a tulajdonostársak egyetemlegesen felelnek. Abban az esetben pedig, ha a forgalomba helyezés a személygépkocsi importjának közvetlen következménye, akkor az adó alanya az importáló, tehát ő egyben az adófizetésre kötelezett is.

Adóelőleg-fizetési kötelezettség

Ha a forgalomba helyezés belföldön, az általános forgalmi adó alanya által teljesített személygépkocsi-értékesítés közvetlen következtében valósul meg, a teljesítésre kötelezett általánosforgalmiadó-alany adóelőleget fizet. Ebben az esetben azonban lehetőség van arra, hogy az adóelőleget a gyári vezérképviselet fizesse meg, feltéve ha erre az előlegfizetésre kötelezettel különmegállapodást kötött.

Adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettség keletkezése, halasztás

Az adófizetési kötelezettség

-a személygépkocsi belföldön történő forgalomba helyezése esetén a tulajdonjog megszerzésének napján, illetve

-a személygépkocsi átalakítása esetén az átalakítás napján keletkezik.

Lényeges, hogy a regisztrációs adóról szóló törvény értelmében az adófizetési kötelezettség teljesítésére az adó alanya halasztást kap, amely halasztás a forgalmi engedély kiadását megelőző napon jár le, továbbá lejár a halasztás azon a napon is, amelyen a végleges forgalomba helyezést kezdeményezni kellett volna.

Az előzőek szerinti, adóelőleg fizetésére kötelezett adóelőleg-fizetési kötelezettsége a belföldön teljesített vagy teljesítendő személygépkocsi-értékesítés érdekében történt import vagy beszerzés napján keletkezik. Az adóelőleg összege ilyenkor az importált vagy beszerzett személygépkocsi várható adója.

Mentességek

Bizonyos esetekben azonban a törvény mentességet ad az adófizetés alól. Eszerint nem kell az adót megfizetni

-a Magyarországon működő diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint nemzetközi szervezetek, valamint ezek nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tagjai és családtagjaik DT betűjelű rendszámmal ellátandó személygépkocsijának forgalomba helyezése esetén;

-az előző bekezdésben említett képviseletek, szervezetek igazgatási, műszaki és kisegítő személyzetének nem magyar állampolgárságú tagjai és családtagjaik CK betűjelű rendszámmal ellátandó személygépkocsijának forgalomba helyezése esetén;

-a Magyarországon működő tiszteletbeli konzulok által használt hivatali, HC betűjelű rendszámmal ellátandó személygépkocsijának forgalomba helyezése esetén;

-külföldre szállítási céllal belföldön vásárolt személygépkocsi kivitelére, illetve érvényes forgalmi engedély nélkül Magyarországon tartózkodó személygépkocsi reexportjára, vagy Magyarországon elvesztett, illetve megrongálódott, vagy érvénytelen külföldi rendszámtábla ideiglenes pótlására Z betűjelű rendszámmal ellátandó személygépkocsi forgalomba helyezése esetén, vagy

-CD betűjelű rendszámmal ellátandó, a fenti, első három pontban meghatározott olyan személygépkocsi forgalomba helyezése esetén, amelynek magyar forgalmi engedélyét és rendszámtábláját az ország területének végleges elhagyása miatt beszolgáltatják, valamint nincs külföldi hatóság által kiadott forgalmi engedélye és rendszámtáblája.

Gépjárműadó

Adóalany, adófizetésre kötelezett belföldi gépjárművek esetén

A gépjárműadó alanya az, aki/amely az év első napján a gépjármű hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa, illetőleg ha a hatósági nyilvántartás az üzemben tartót is tartalmazza, akkor az adó alanya az üzemben tartó. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzemben tartója van, akkor közülük az adó alanya az, aki/amely a hatósági adatszolgáltatást megelőző tárgyév utolsó napján az adó alanya volt.

Az év közben használatba vett új vagy újra forgalomba helyezett gépjármű esetén az adó alanya az, akit/amelyet ez alkalommal tulajdonosként a hatósági nyilvántartásban feltüntettek.

Amennyiben a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást a korábbi tulajdonos (átruházó) a külön jogszabályban meghatározott módon bejelentette, akkor a bejelentési kötelezettség megnyíltát (azaz a szerződés megkötésének időpontját) követő év első napjától már nem minősül adóalanynak. Ettől az időponttól kezdve a korábbi tulajdonostól tulajdonjogot szerző felet kell az adó alanyának tekinteni, kivéve azt az esetet, ha ettől az időponttól a hatósági nyilvántartásban harmadik személy szerepel tulajdonosként.

Az adó alanya az "E" és "P" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén az, akinek/amelynek a nevére a rendszámtáblát az eljáró hatóság kiadta.

Adókötelezettség

Az adókötelezettség a gépjármű forgalomba helyezését követő hónap 1. napján kezdődik. Ha az állandó rendszámtáblával, valamint a "V" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű utáni adókötelezettség nem áll fenn a teljes adóévben, akkor az évi adótételnek az adókötelezettség fennállásának hónapjaira eső időarányos részét kell megfizetni. Végül az adókötelezettség az "E" és "P" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén a rendszámtábla kiadásakor keletkezik.

Adóalap

Az adó alapja a gépjármű közúti közlekedési nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya), tehergépjármű esetében pedig - ide nem értve a nyergesvontatót - az adó alapja a közúti közlekedési nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya), növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50 százalékával.

Adómértékek

Az évi adótétel az előzőekben meghatározott adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után 1200 forint. Az "E" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 8000 forint, míg a tehergépjármű után 40 000 forint adót kell fizetni. A "P" betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 20 000 forint az adó. A gépjármű állandó rendszámtáblával való ellátását követő hónap 1. napjától azonban az adófizetési kötelezettségre az általános szabályok az irányadók. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint állandó rendszámmal ellátott gépjárműre "E" betűjelű ideiglenes rendszámtáblát adnak ki, akkor ez után nem kell az előzőekben ismertetett mértékű szerinti adót megfizetni.

Adómentesség

A gépjárműadóról szóló törvény tételesen felsorolja azokat az eseteket, amikor a gépjárműbeszerzés, illetve a -fenntartás mentességet élvez. Ennek megfelelően mentes az adó alól

-a költségvetési szerv, az egyház, az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási vállalat és annak a fogvatartottak foglalkoztatását végző jogutódja, valamint a fogvatartottak foglalkoztatása céljára alapított közhasznú társaság tulajdonában lévő gépjármű;

-a társadalmi szervezet, az alapítvány tulajdonában levő gépjármű abban az évben, amelyet megelőző évben a gépjármű tulajdonosának jövedelem- vagy nyereségadó-fizetési kötelezettsége nem keletkezett;

-a helyi és a helyközi tömegközlekedést lebonyolító gépjármű;

-bejelentésre a súlyosan mozgáskorlátozott személy szállítására szolgáló egy személyszállító gépjármű;

-bejelentés alapján a muzeális jellegű gépjármű;

-az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja. (A viszonosság tekintetében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó.), továbbá

-az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői - ideértve a fegyveres erők alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, hivatásos szolgálatban lévő és polgári állományú személyeket is - tulajdonában lévő gépjármű.

Gépjármű-értékesítés során felmerülő illeték, hatósági eljárási díj adómértéke

A gépjármű értékesítéséhez kapcsolódó illeték, illetve hatósági eljárási díj - az adóhatóság álláspontja szerint - nem épülhet be az értékesítés adóalapjába.

Mind az ún. átírási illeték, mind pedig a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával kapcsolatos egyes díjak a gépjárművet megszerző személyt terhelik. Az eladó ezeket a szolgáltatásokat közvetített szolgáltatásként nem veheti igénybe, mivel ha azt saját nevében, a vevő javára rendelné meg, a gépjármű az ő nevére kerülne, az engedélyek jogosultja és kötelezettje is ő lenne, a kötelezettség mulasztásának szankciói is rá hárulnának.

A fentiek alapján ezek a díjak nem tekinthetők az eladó szolgáltatásának, ebben a jogviszonyban közvetített szolgáltatásról nem beszélhetünk, mivel más-más jogviszonyról van szó: az értékesítés az eladó és a vevő között zajlik, míg az államigazgatási szolgáltatás ügyfele közvetlenül a vevő, az eladó e jogviszonyban csak bonyolító. Az elmondottak miatt kizárólag a bonyolítási díj (közvetítői jutalék) minősíthető úgy, mint a gépjármű-értékesítés melléktevékenysége, így az épülhet be a termékértékesítés adóalapjába. (PM Forgalmi adó és vám főosztály 11.065/1999., Általános forgalmi adó főosztály 28.316/2001. - APEH Adónemek főosztálya 1222755325; Adó és Ellenőrzési Értesítő 2002/10. szám.)

Gépjárműbeszerzéssel kapcsolatos hatósági feladatok

Írásunknak ebben a részében röviden - a teljesség igénye nélkül - áttekintjük azokat az előírásokat, amelyeket feltétlenül ismerniük kell azoknak a vállalkozásoknak, amelyek gépjárműbeszerzésre szánják el magukat.

Tulajdonjogot igazoló okmány kiadása

A jármű tulajdonjogát igazoló hatósági okmányt (a törzskönyvet) a körzet-központi feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője állítja ki

Járműnyilvántartás

A járműnyilvántartás tartalmazza a járműtulajdonos (üzemben tartó)

-személyazonosító adatát,

-lakcímét, egyéni vállalkozó esetében kérelmére székhelyét, telephelyét,

-külföldi esetén állampolgárságát, továbbá a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

-megnevezését,

-székhelyének (telephelyének) címét,

-cégjegyzék-, illetőleg nyilvántartási számát.

A járműnyilvántartás - az előzőeken túlmenően - tartalmazza a jármű

-azonosító és műszaki adatait, valamint motorjának egyedi azonosító jelét, illetve kódját,

-forgalomban tarthatóságának feltételeit,

-forgalmazási korlátozására vonatkozó adatokat,

-a járműokmányok és a hatósági igazolványok, bizonyítványok, tanúsítványok okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére, cseréjére, visszavonására,

-a járműokmányok eltulajdonítására, megsemmisülésére, elvesztésére, találására, megkerülésére vonatkozó adatokat.

A jármű forgalomba helyezése

A járművel - kivéve a trolibuszt, villamost, kerékpárt, segédmotoros kerékpárt, állati erővel vont járművet, kézikocsit - közúti forgalomban akkor lehet részt venni, ha azt forgalomba helyezték, vagy ideiglenes forgalomban tartását engedélyezték.

A forgalomba helyezés feltételei

A jármű forgalomba helyezésére akkor van lehetőség, ha

-a tulajdonjog megszerzését okirattal igazolták,

-a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét igazolták,

-a külön jogszabályban meghatározott személygépkocsik esetén az adóhatóság által kiállított regisztrációs adóigazolást az ügyfél bemutatta,

-külföldről belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű származás-ellenőrzése megtörtént, és azt határozattal igazolták,

-az új jármű forgalmazója részére a Központi Közlekedési Felügyelet a külön jogszabályban meghatározott eljárásban engedélyezte a megfelelőségi nyilatkozat alkalmazásával történő forgalomba helyezést, és a forgalmazó a járműhöz a műszaki adatlapot, valamint az e rendeletben meghatározott módon a járműkísérő lapot kiállította,

-egyéb új jármű esetében járműkísérő lapot állítottak ki, vagy elvégezték a jármű előzetes eredetiségvizsgálatát, továbbá a közlekedési hatóság azt a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint a közúti forgalomban való részvételre műszakilag alkalmasnak minősítette, továbbá

-használt jármű esetén műszaki alkalmasságát megállapították, előzetes eredetiségvizsgálatát elvégezték.

Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése

A külföldről belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű forgalomba helyezéséig, valamint egyéb olyan járművek esetén, amelyek forgalomba helyezése nem indokolt, a jármű ideiglenes forgalomban tartása engedélyezhető, ha az ügyfél kérelméhez bemutatta

-a tulajdonjog megszerzését igazoló okiratot,

-a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezetének meglétét,

-a jármű műszaki alkalmasságát tanúsító, a közlekedési hatóság által kiállított műszaki adatlapot.

A származás-ellenőrzés folyamata

A származás igazolására kötelezettek

A jármű származását

-a magyarországi gyártónak, vezérképviseletnek, összeépítési engedéllyel rendelkezőnek, illetve

-harmadik országból vagy az EGT valamely tagállamából belföldi üzemeltetés céljából behozott jármű esetén annak kell igazolnia, aki a forgalomba helyezést kezdeményezi.

Kérelem az ellenőrzésre

A külföldről belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű forgalomba helyezésének kezdeményezése előtt származás ellenőrzését el kell végezni. A származás-ellenőrzés kezdeményezése a közlekedési igazgatási hatóságnál származás-ellenőrzési nyilvántartásba vétellel valósul meg.

A származás-ellenőrzési nyilvántartásba vétel feltételei

Az előzőek szerinti járművet akkor lehet származás-ellenőrzési nyilvántartásba venni, ha az ügyfél kérelméhez

-a tulajdonjog megszerzését igazoló okiratot bemutatta,

-a jármű külföldi hatósági engedélyét bemutatta.

Amennyiben a jármű külföldi hatósági engedélye nem az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén került kiállításra, ahhoz hiteles magyar nyelvű fordítást kell csatolni.

Előzetes eredetiségvizsgálat elvégzésének esetei

Az előzetes eredetiségvizsgálatot - fő szabály szerint - el kell végezni

-használt, továbbá a gyártótól származó járműkísérő lappal nem rendelkező új jármű, valamint a járműnyilvántartásba korábban még nem vett lassú jármű, vagy egyéb jármű első forgalomba helyezésekor;

-a forgalomból végleg kivont járművek ismételt forgalomba helyezésekor, illetve a forgalomból ideiglenesen kivont járművek esetén az ismételt forgalomba helyezéskor akkor, ha tulajdonosváltozás következett be;

-a kivitel előtt Magyarországon már forgalomba helyezett járművek külföldre történő értékesítése miatt a jármű forgalomból történő kivonásakor, illetve a kiviteli rendszám kiadásakor;

-a jármű alvázszámának megváltoztatásával járó műszaki beavatkozást (alvázszámot hordozó szerkezeti elem, alváz vagy karosszéria cseréje) megelőzően;

- biztosítási esemény - kárrendezés - kapcsán forgalomból kivont jármű ismételt forgalomba helyezésekor;

-a jármű - kivéve a lassú járművet és a lassú jármű pótkocsiját - tulajdonjogában bekövetkezett változás nyilvántartásba vételekor;

-ha a közlekedési hatóság a jármű alvázszámában az eredeti állapothoz képest változást észlel, valamint

-ha a nyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala elrendeli.

A cégautó adója

Az szja-törvény szerint természetbeni juttatásnak minősül a kifizető tulajdonában lévő, vagy általa bármely más jogcímen használt személygépkocsi (magyarul: a cégautó) magáncélú használatára tekintettel keletkező jövedelem. Magáncélú használat, ha bármely körülmény vagy dokumentum (így különösen a tárolás helye, illetve az irányadó belső szabályzat, szerződés, útnyilvántartás) alapján megállapítható, hogy a cégautót magánszemélyek - akár állandó, akár eseti jelleggel, a cégautó egyéb használatától függetlenül - személyes célra (is) használja, használják vagy használhatják.

A fentiekben említett jövedelem után a cégautóadó fizetésére az a kifizető köteles, aki a magánszemély számára a magáncélú használatot biztosítja. A cégautóadó fizetésére kötelezettnek a személygépkocsi tulajdonosát - ha a tulajdonos és az üzemben tartó (üzemeltető) személye eltér, akkor üzemben tartóját (üzemeltetőjét) - kell tekinteni. Kivétel ez alól, ha okirattal bizonyítja, hogy a személygépkocsi használatának átengedésére kizárólag más személy jogosult. Ebben az utóbbi esetben a személygépkocsi használatának átengedésére kizárólagosan jogosult más kifizető köteles a cégautóadót megfizetni.

Beszerzési ár

A személygépkocsi beszerzési ára:

-a személygépkocsinak az üzembe helyezése időpontjára a számvitelről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően megállapított bekerülési (beszerzési és előállítási) értéke, egyéni vállalkozó által üzembe helyezett személygépkocsi esetében a személygépkocsinak az üzembe helyezése időpontjára e törvény rendelkezései szerint megállapított beruházási költsége;

-a személygépkocsinak a magáncélú használat első napjára megállapított szokásos piaci értéke, ha a cégautóadó fizetésére kötelezett kifizető bármely okból nem ismeri a személygépkocsi beszerzési árát.

Ha a cégautóadó fizetésére nem az a kifizető kötelezett, aki a cégautót a magáncélú használatot megelőzően üzembe helyezte, akkor e kifizető nyilatkozhat a cégautóadó fizetésére kötelezett kifizetőnek a cégautó beszerzési áráról.

Szokásos piaci érték

A cégautó szokásos piaci értékét a cégautónak megfelelő személygépkocsi forgalmazását üzletszerűen végző vállalkozás - a cégautó beszerzésének időpontját figyelembe vevő, a valóságnak megfelelő - írásba foglalt nyilatkozata alapján is meg lehet állapítani.

A beszerzés éve

A cégautó beszerzésének éve a tulajdonjog megszerzésének éve, ha azonban a cégautóadó megfizetésére nem a tulajdonos kötelezett, akkor az adófizetés alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének (így különösen a bérleti szerződés, a lízingszerződés megkötésének) az éve.

Adómegállapítás, -bevallás, -befizetés

A cégautóadót a kifizető havonta megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizető által levont jövedelemadó megfizetésére és bevallására irányadó rendelkezései szerint megfizeti, illetve bevallja. Az adókötelezettség tekintetében minden olyan hónap, amelyben a kifizető - bármely rövid időtartamra - magáncélú használatot biztosított (tett lehetővé), egész hónapnak számít. A cégautóadó fizetésére kötelezett kifizető személyében bekövetkezett változás esetén az új kifizetőt a változás hónapját követő hónaptól terheli a cégautóadóval összefüggő minden adókötelezettség.

A cégautóadó fizetésére kötelezett kifizető írásban megállapodhat a magánszeméllyel, hogy a cégautóadót részére a magánszemély megtéríti, de e megállapodás a kifizetőt nem mentesíti a cégautóadóval összefüggő adókötelezettségei (így különösen adómegállapítási, -fizetési és -bevallási kötelezettsége) teljesítése alól.

Mentességek

Nem kell a cégautóadót megfizetni azon cégautó után,

- amelyet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló miniszteri rendelet előírásainak megfelelően megkülönböztető jelzést adó készülékkel vagy figyelmeztető jelzést adó készülékkel szereltek fel, valamint amelyet egyház, egyházi karitatív szervezet kizárólag alapfeladata(i) ellátásához üzemeltet;

- amelyet postai szolgáltatás (SZJ 64.11.1), közműhiba-elhárítás, kegyeleti szolgáltatás céljából üzemeltetnek, továbbá amelyet a személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó kifizető kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be, valamint amelyet társas vállalkozás taxirendszerű személyszállítás vagy gyakorlati gépjárművezető-oktatás céljából üzemeltet;

- amelyet a betegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló egészségügyi miniszteri és pénzügyminiszteri együttes rendeletben meghatározott célszervezet kizárólag súlyosan fogyatékos magánszemély(ek) rendszeres szállítására üzemeltet, ha működési szabályzatából, gazdálkodásából - az összes körülmény figyelembevételével - egyértelműen megállapítható, hogy az üzemeltetés ténylegesen az említett cél érdekében történik;

- amelyet kizárólag az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által - az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló kormányrendelet alapján - finanszírozott háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátása érdekében, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat intézetei törvény alapján kizárólag betegségmegelőző, gyógyító, egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetnek;

- amelyet a kifizető ellenérték fejében adott a magánszemély használatába, feltéve hogy a használat díjának (például a bérleti díjnak, a lízingdíjnak) a havi mértéke eléri a cégautóadó havi mértékét, és a személygépkocsi üzemeltetésének összes költségét és közterheit az adott hónapban kizárólag a személygépkocsit használó magánszemély viseli;

- amelyet átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó üzemeltet;

- amelyet vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó üzemeltet, kivéve azon időszakot, amelyre vonatkozóan az értékcsökkenési leírást, a bérleti díjat költségként számolja el.

A kifizető - az iménti felsorolás első négy bekezdésében foglaltaktól eltérően - köteles megállapítani, megfizetni és bevallani a cégautóadót azon cégautó után, amelyet nem kizárólag a hivatkozott esetekben említett alapfeladat(ok) ellátására használnak, hanem bármely körülmény vagy dokumentum alapján megállapítható a személyes használat is. Az adó megfizetése alól az említett négy mentességi esetkör alapján mentesülő kifizető köteles a cégautónak az alapfeladat(ok)hoz kapcsolódó kizárólagos használatát igazoló minden dokumentumot (menetlevél, útnyilvántartás) az adó megállapításához való jog elévüléséig megőrizni, ellenkező esetben azt kell feltételezni, hogy a cégautóadó megfizetése alól az említett rendelkezések alapján nem mentesült.

Ha a kifizető a cégautót a hónap egyetlen napján sem üzemeltette és ez a tény a körülmények alapján egyértelműen megállapítható, akkor e személygépkocsi után az adott hónapra nem köteles a cégautóadót megállapítani, megfizetni és bevallani. Az említett körülménynek kell tekinteni különösen a cégautó tartalékban tartását és üzemképtelenségét mindaddig, amíg a cégautó forgalomba nem került.

Nem keletkezik cégautóadó-fizetési kötelezettség az olyan magáncélú használat alapján, amelynél a magánszemély az egyébként a cégautóadó fizetésére kötelezett kifizetőnek térítést fizetett, feltéve hogy e térítés legalább a magáncélú használat során futott kilométernek megfelelően

- az üzemanyag-fogyasztási norma és az APEH által közzétett üzemanyagár alapján e törvény rendelkezései szerint megállapított, vagy

- a számlák alapján meghatározott üzemanyagköltség és az általános személygépkocsi-normaköltség figyelembevételével kiszámított összeg; az üzemanyagköltség megtérítettnek tekintendő akkor is, ha a magáncélú használatra jutó üzemanyagra fordított kiadást kizárólag a magánszemély viseli.

A regisztrációs adó összege

1.Otto-motoros személygépkocsi 1100 cm3-ig és dízelmotoros személygépkocsi 1300 cm3-ig

120 000 Ft/db

2. Otto-motoros személygépkocsi 1101-1400 cm3-ig és dízelmotoros személygépkocsi 1301-1500 cm3-ig

180 000 Ft/db

270 000 Ft/db

3. Otto-motoros személygépkocsi 1401-1600 cm3-ig és dízelmotoros személygépkocsi 1501-1700 cm3-ig

240 000 Ft/db

360 000 Ft/db

4. Otto-motoros személygépkocsi 1601-1800 cm3-ig és dízelmotoros személygépkocsi 1701-2000 cm3-ig

390 000 Ft/db

585 000 Ft/db

5. Otto-motoros személygépkocsi 1801-2000 cm3-ig és dízelmotoros személygépkocsi 2001-2500 cm3-ig

540 000 Ft/db

810 000 Ft/db

6.Otto-motoros személygépkocsi 2001-2500 cm3-ig és dízelmotoros személygépkocsi 2501-3000 cm3-ig

780 000 Ft/db

1 170 000 Ft/db

7.Otto-motoros személygépkocsi 2501-3000 cm3-ig és dízelmotoros személygépkocsi 3001-3500 cm3-ig

1 200 000 Ft/db

1 800 000 Ft/db

8.Otto-motoros személygépkocsi 3000 cm3-ig felett és dízelmotoros személygépkocsi 3500 cm3 felett

1 800 000 Ft/db

2 700 000 Ft/db

9.Egyéb személygépkocsi

108 000 Ft/db

108 000 Ft/db

10.Muzeális jellegű személygépkocsi

240 000 Ft/db

240 000 Ft/db

Külföldön nyilvántartott gépjárművek (gépjármű) adója

* A külföldön nyilvántartott gépjárművek adóját az üzemben tartó fizeti. Az adókötelezettség a Magyar Köztársaság területére való belépés napjával kezdődik. * A gépjármű adókötelezettsége azon a napon szűnik meg, amelyen a Magyar Köztársaság területét elhagyja. Szünetel az adókötelezettsége a forgalom számára használhatatlanná vált gépjárműnek a használhatatlansága időtartama alatt. A használhatatlanságot hatósági bizonyítvánnyal vagy a javítóüzem által kiállított okirattal kell bizonyítani.

Fogalomtár

* Gépjármű * Gépjármű az olyan szállító- vagy vontatóeszköz, amelyet beépített erőgép hajt, használata közben közutat vesz igénybe, és rendszámmal látták el. * Pótkocsi * Pótkocsi a gépjármű által vontatható teher- és sátras utánfutó, félpótkocsi, lakópótkocsi, műhelykocsi vagy hasonló jellegű, más, nem önjáró jármű, amelyet rendszámmal láttak el. * Személyszállító gépjármű * Személyszállító gépjármű az autóbusz, a motorkerékpár, valamint a hatósági nyilvántartás szerint személyszállításra szolgáló más gépjármű. * Tehergépjármű * Tehergépjármű az előzőekben fel nem sorolt gépjármű és pótkocsi. * Autóbusz * Autóbusz a személyszállítás céljára készült, elektromos felsővezetékhez nem kötött gépjármű, amelyben a vezető ülésével együtt legalább 9 állandó ülőhely van. * Motorkerékpár * Motorkerékpár olyan gépjármű, amelynek két vagy három kereke van, és saját tömege nem haladja meg a 400 kilogrammot, továbbá az ilyen gépjárművel vontatható egytengelyű utánfutó. * Külföldön nyilvántartott gépjármű * Külföldön nyilvántartott az a gépjármű, amelynek forgalmi engedélyét és hatósági jelzését (rendszámát) nem magyar hatóság adta ki, kizárólag külföldön nyilvántartott gépjárművekből álló gépjárműszerelvény esetén az adó megállapítása a vontató honossága szerint történik, feltéve ha nemzetközi egyezmény e kérdésben másként nem rendelkezik. * Használt gépjármű * Használt gépjármű az, amely a gyártóüzem által történt kibocsátást követően közúti forgalomban részt vett. * Műbizonylat * Műbizonylat a gépjárműhöz kiadott forgalmi engedély, a környezetvédelmi igazolólap, továbbá a Közlekedési Felügyelet által kiadott egyéb igazolás. * Üzemben tartó * Üzemben tartó a jármű tulajdonosa, illetve akit a jármű jogszerű üzemeltetésére szerződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján a járműnyilvántartásba bejegyeztek.

A cégautóadó mértéke

A cégautóadó havonta fizetendő mértéke a következő:

A személygépkocsi A személygépkocsi beszerzésének A személygépkocsi beszerzésének

beszerzési ára évében és az azt követő évét követő 5. és további

 

1-4. évben (Ft)

1-500 000

6 000

3 000

500 001-1 000 000

8 000

4 000

1 000 001-2 000 000

12 000

6 000

2 000 001-3 000 000

20 000

10 000

3 000 001-4 000 000

26 000

13 000

4 000 001-5 000 000

32 000

16 000

5 000 000 felett

42 000

21 000

Ha a cégautóadó fizetésére kötelezett kifizető a személygépkocsit üzletszerűen kölcsönző, bérbeadó kifizetőtől (más személytől) nem a teljes naptári hónapra szerezte meg a cégautó használatának jogát, akkor a cégautóadó havonta fizetendő mértéke az adótétel egyharmincad részének és a használat alapjául szolgáló jogviszony (így különösen bérlet) fennállása napjai számának szorzata, ha ez alatt az időszak alatt a kifizető - bármely rövid időtartamra - magáncélú használatot biztosított (tett lehetővé).

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. október 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére