Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 77. számában (2004. szeptember 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Jegybanki alapkamat

A jegybanki alapkamat mértéke 2004. augusztus 17-től 11,00%. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntését a 2/2004. (VIII. 16.) MNB rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2004/116. szám)

Üzemanyag jövedékiadó-mértékének időszaki csökkentése

A 2004. év 29. és 30. hetének hétfőjére vonatkozó benzin átlagárak számtani átlagának literenkénti 250,29 Ft-os nagyságrendje alapján a benzin jövedékiadó-mértéke literenként 1,60 Ft-tal csökken, a benzin jövedékiadó-mértéke 101 900 Ft/ezer liter. Az üzemanyagok jövedékiadó-mértékének időszaki csökkentéséről a 225/2004. (VII. 24.) Korm. rendelet szól.

A 2004. év 32. és 33. hetének hétfőjére vonatkozó gázolaj átlagárak számtani átlagának literenkénti 225,28 Ft-os nagyságrendje alapján a gázolaj esetében a jövedéki adómérték literenként 1,60 Ft-tal csökken. A 238/2004. (VIII. 14.) Korm. rendelet alapján a gázolaj jövedékiadó-mértéke 83 400 Ft/ezer liter.

(Magyar Közlöny, 2004/104., 115. szám)

Munkaadók támogatása

A munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról szóló korábbi kormányrendelet módosításáról döntött a kabinet. A 230/2004. (VII. 31.) Korm. rendelet megszabja, hogy a munkaadó részére az említett jogszabály szerint nyújtott támogatások az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2001. január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: EK rendelet) 2. cikke szerinti csekély összegű támogatásoknak minősülnek. E támogatások nyújtása során az EK rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. A munkaadónak a kérelem benyújtását megelőző három év alatt kapott csekély összegű támogatások összegéről írásban nyilatkozni kell.

(Magyar Közlöny, 2004/109. szám)

A strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználása

Az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelős intézményekkel és a támogatások elnyerésével kapcsolatosan állapít meg szabályokat a 14/2004. (VIII. 13.) TNM- GKM-FMM-FVM-PM együttes rendelet. A rendelet hatálya kiterjed

- az Európai Unió strukturális alapjaiból a Közösségi Támogatási Keret részeként finanszírozott programokat lebonyolító szervezetre, így az irányító hatóságra és a közreműködő szervezetre,

- a programokból támogatást igénylő természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiség nélküli szervezetre,

- a Kohéziós Alapból finanszírozott projektek megvalósításában részt vevő irányító hatóságra, a közreműködő szervezetre és lebonyolító testületre, valamint a projektek kedvezményezettjeire, valamint

- a kifizető hatóságra.

A jogszabály az összeférhetetlenségi szabályok között megállapítja: a strukturális alapokból és Kohéziós Alapból nyújtott támogatásra vonatkozó döntés előkészítésében vagy meghozatalában mások mellett nem vehet részt olyan személy, aki a döntés tárgyát képező dokumentumot benyújtotta, illetőleg az olyan személy, aki az érdekelt szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, az érdekelt szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, az érdekelt szervezet tagja, vagy abban közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik, az értékelésre, minőség-ellenőrzésre vagy elbírálásra benyújtott dokumentumok előkészítésében vagy kidolgozásában bármilyen formában részt vett.

A strukturális alapokkal kapcsolatos pályázati felhívást az operatív programot irányító hatóság, vagy - ha erre vonatkozó jogosultsággal rendelkezik - a közreműködő szervezet teszi közzé. A pályázati felhívást a lebonyolító szervezet a honlapján közzéteszi, és a közzététel tényéről, továbbá a felhívás elérhetőségéről legalább két országos napilapban hirdetést jelentet meg.

A rendelet szerint a pályázati felhívásnak tartalmaznia kell legalább a következőket:

- a támogatás indokoltságát és célját;

- a támogatásra jogosultak körét;

- a támogatásra rendelkezésre álló pénzügyi forrás mértékét;

- a támogatásban részesülő pályázatok várható számát;

- a támogatás formáját;

- a támogatás maximális és - amennyiben meghatározásra kerül - minimális mértékét (összegét, illetve arányát), valamint a saját forrás minimális mértékét;

- a támogatható tevékenységeket;

- a pályázatok benyújtásának módját, helyét és határidejét;

- a dokumentumok elérhetőségét (pl. honlap, ügyfélszolgálat).

A támogatás formája lehet visszatérítendő, vissza nem térítendő, illetve kamattámogatás.

A támogatást igénylő a pályázat benyújtásakor mellékelni köteles a projekt megvalósításához szükséges összes hatósági engedélyt, vagy arra vonatkozó igazolást, hogy az elsőfokú hatóság engedélye iránti kérelmet az illetékes hatósághoz benyújtotta, továbbá a kérelemmel együtt beadott dokumentumok másolatát. A rendelet részletezi a pályázatok befogadását, értékelését, elbírálását, a döntéshozatal menetét, a támogatási szerződés megkötését, módosítását, valamint a támogatás kifizetésének igénylését is.

(Magyar Közlöny, 2004/114. szám)

Távirati szolgáltatások ellátása

A távirat-szolgáltatás ellátásának részletes szabályairól szóló 236/2004. (VIII. 13.) Korm. rendelet a távirat-szolgáltatást nyújtó egyetemes elektronikus hírközlési és egyetemes postai szolgáltatóra, a távirat-szolgáltatást igénybe vevő természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra és egyéb szervezetre, valamint a Nemzeti Hírközlési Hatóságra vonatkozóan tartalmaz szabályokat.

A belföldi távirat-szolgáltatás teljesítése érdekében, az egyetemes elektronikus hírközlési, illetve egyetemes postai szolgáltatók a szolgáltatási területükre kiterjedő hatállyal távirat-szolgáltatási szerződést kötelesek kötni egymással oly módon, hogy a szolgáltatás az ország egész területén mindenki számára hozzáférhető legyen.

(Magyar Közlöny, 2004/114. szám)

A közösségi vámjog végrehajtásának változásai

Azok, akiket a fővámhivatal mentesít az írásbeli árunyilatkozat benyújtásának kötelezettsége alól, kereskedelmi vagy adminisztratív okmány két példányban történő benyújtásával kezdeményezhetik a vámeljárást. A közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 37/2004. (VIII. 11.) PM rendelet szerint az árunyilatkozatot helyettesítő okmányon fel kell tüntetni az egyszerűsített eljárásra vonatkozó engedély számát. A vám és a nem közösségi adók és díjak fedezetéül - a biztosíték nyújtás alóli mentesség kivételével - az összkezesség nyújtására vonatkozó tevékenységi engedélyben meghatározott biztosíték szolgál. A vámhatóság csak olyan vámbiztosítékot fogad el, amely a felmerült vagy felmerülő vám és a 2003. évi CXXVI. törvény (Vtv.) 1. §-a (3) bekezdésének 12. pontja szerinti nem közösségi adó és díj teljes összegére - a Vtv. 48. §-ának (2)-(3) bekezdésében és az e § (2) bekezdésben foglalt eset kivételével - fedezetet nyújt. A vámraktárban végzett átmeneti megőrzés esetén az átmeneti megőrzésben lévő árura a vámraktári tevékenységhez nyújtott vámbiztosíték szolgál fedezetül, amennyiben az ügyfél által nyújtott biztosíték az átmeneti megőrzésre szóló kötelezettséget is tartalmazza. Amennyiben a hitelintézet és a vámhatóság között kötött megállapodásban a hitelintézet az ügyfél által a nála visszavonhatatlanul befizetett összegről valós idejű elektronikus lekérdezési lehetőséget biztosít a vámhatóság számára, a hitelintézet által a befizetésről kiállított bizonylat alapján a közölt vámot és nem közösségi adókat és díjakat biztosítottnak kell tekinteni, és az áru kiadható.

(Magyar Közlöny, 2004/113. szám)

Veszélyes anyagokkal kapcsolatos igazgatási eljárási díjak

Módosult a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet. A 73/2004. (VIII. 11.) ESzCsM rendelet 14. számú melléklete sorolja fel a veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes igazgatási jellegű szolgáltatásokért fizetendő új igazgatás-szolgáltatási díjakat és azok mértékét. A változások közül néhány:

- veszélyes anyaggal vagy veszélyes készítménnyel folytatott tevékenység bejelentése, a bejelentett telephelyek számától függetlenül, a változás bejelentésének kivételével: 5200 Ft/bejelentés,

- veszélyes anyag vagy veszélyes készítmény bejelentése: 5900 Ft/anyag v. készítmény,

- OKK-OKBI állásfoglalás - bármely tevékenységet végző részére - arról, hogy a vegyi anyag és/vagy készítmény veszélyesként nem osztályozható: 13 100 Ft/anyag vagy készítmény,

- kémiai elnevezés feltüntetésének mellőzésére irányuló kérelem: 32 900 Ft/anyag,

- ETTSZ információ: 3300 Ft/anyag vagy készítmény,

- készítmény elnevezésének megváltoztatása alóli felmentés kérés elbírálása: 13 100 Ft.

(Magyar Közlöny, 2004/113. szám)

Igazgatási díjváltozás

A 71/2004. (VIII. 11.) ESzCsM rendelet módosította a népjóléti ágazatba tartozó egyes államigazgatási eljárásokért és igazgatási jellegű szolgáltatásokért fizetendő díjakat. Változtak például a következő igazgatási díjak:

- egyes termékek bőrvédő készítményként történő forgalomba hozatalának engedélyezése az előzetes szakvélemény elkészítésével együtt: 102 900 Ft.

- rovar-, rágcsálóirtó szer és rovarriasztó szer forgalomba hozatalának engedélyezése: 95 900 Ft.

- ivóvízellátásban felhasználható anyagok több intézetet érintő koordinált szakvéleményezése: 100 300 Ft.

- kozmetikai terméket gyártó tevékenység bejelentése: 10 000 Ft.

- kozmetikai termék nyilvántartásba vétele terméktípusonként: 8750 Ft.

- mérésen alapuló sugárvédelmi szakvélemény készítése: 248 200 Ft.

- a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények előállításának közegészségügyi-járványügyi feltételeit minősítő igazolás kiadása: 11 500 Ft.

- egészségügyi szolgáltató tevékenység megkezdéséhez szükséges működési engedélyezési eljárás: 17 900 Ft.

- laboratóriumnak az ivóvíz minőségének ellenőrzésére történő alkalmassá nyilvánítása: 82 800 Ft.

(Magyar Közlöny, 2004/113. szám)

Közbeszerzés hulladékkezelésre

A már hatályban lévő 224/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről tartalmaz szabályokat. A jogszabály meghatározza, hogy a közbeszerzési eljárás ajánlattevőjének milyen feltételekkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy az önkormányzat felhívására érvényesen nyújthasson be pályázatot.

Az ajánlattevőnek legkésőbb a közszolgáltatás megkezdésének időpontjában rendelkeznie kell:

- a felhívásban megjelölt tevékenység végzéséhez szükséges - külön jogszabályokban megállapított - érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel,

- a közszolgáltatás ellátásához szükséges - hatósági engedéllyel rendelkező és megfelelő műszaki állapotban levő - járművekkel, gépekkel, berendezésekkel és eszközökkel, valamint olyan - tulajdonában, kezelésében vagy bérleményében levő - hatóságilag engedélyezett telephellyel, amely alkalmas a közszolgáltatás végzéséhez szükséges járművek, gépek, berendezések és eszközök tárolására, tisztítására, fertőtlenítésére és karbantartására,

- olyan felszerelésekkel és eszközökkel, amelyek a közszolgáltatás keretében ellátni szándékozott tevékenység gyakorlása során esetlegesen keletkező környezeti károk azonnali beavatkozást igénylő elhárításához szükségesek,

- a közszolgáltatás ellátásához szükséges létszámú - és a jogszabályok előírásainak megfelelően képzett - szakemberrel,

- nyilvántartási, információs, valamint adatkezelési és adatszolgáltatási rendszer létrehozásához és folyamatos működtetéséhez szükséges feltételekkel.

A felek csak akkor módosíthatják a közszolgáltatási szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha a szerződéskötést követően - a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében - beállott körülmény miatt a szerződés valamelyik fél lényeges vagy jogos érdekét sérti.

(Magyar Közlöny, 2004/103. szám)

Az építési és bontási hulladék kezelése

Az építmények építése és bontása során keletkező hulladékkal, az építési és bontási hulladék kezelésével, a keletkezett hulladék mennyiségének tervezésével és elszámolásával kapcsolatban állapít meg különböző szabályokat a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet.

Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot - amennyiben az műszakilag lehetséges - az építtető az építés során felhasználja, illetőleg a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló külön jogszabály előírásainak megfelelően a hulladékkezelőnek átadja.

Amennyiben a keletkező építési és bontási hulladék mennyisége nem éri el a rendeletben megállapított mennyiségi küszöbértéket, akkor a külön jogszabályban meghatározott ártalmatlanítási szabályokat kell a kezelés során alkalmazni. A nem hasznosított vagy nem hasznosítható építési és bontási hulladék kizárólag inert vagy nem veszélyeshulladék-lerakón helyezhető el a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló külön jogszabály előírásainak betartásával. E rendeletben foglaltakon túl az építési és bontási hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeknek a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló külön jogszabály alapján is eleget kell tenni.

Az építési és bontási tevékenység során keletkező veszélyes hulladék kezelésére külön jogszabályokban foglaltak az irányadók.

Építési és bontási hulladékok anyagi minősége szerinti csoportosítása:

- kitermelt talaj: mennyiségi küszöb 20,0 tonna

- betontörmelék: mennyiségi küszöb 20,0 tonna

- aszfalttörmelék: mennyiségi küszöb 5,0 tonna

- fahulladék: mennyiségi küszöb 5,0 tonna

- fémhulladék: mennyiségi küszöb 2,0 tonna

- műanyag hulladék: mennyiségi küszöb 2,0 tonna

- vegyes építési és bontási hulladék: mennyiségi küszöb 10,0 tonna

- ásványi eredetű építőanyag-hulladék: mennyiségi küszöb 40,0 tonna.

(Magyar Közlöny, 2004/105. szám)

A szakmai vizsgáztatás módosuló szabályai

A szakmai vizsga részei, illetőleg tantárgyai vizsgakövetelményeinek ismételt teljesítése alól felmentés adható - fogalmaz a szakmai vizsgáztatás általános szabályait és eljárási rendjét módosító 20/2004. (VII. 27.) OM rendelet. A vizsgafelmentésről a szakmai vizsgabizottság a döntését - a vizsga letételét igazoló bizonyítvány, valamint a szakképesítésenként meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény figyelembevételével - a szakmai vizsga megkezdését megelőző bizottsági értekezleten hozza meg.

Ha a vizsgabizottság a vizsgafelmentésről szóló döntésében azt állapítja meg, hogy a vizsgált szakképesítés esetében minden vizsgarészből, illetőleg minden tantárgyból a vizsgára jelentkező teljesítette a szakmai és vizsgakövetelményben leírtakat, akkor a vizsgázó újabb szakmai vizsgát nem köteles tenni, számára a szakmai vizsgabizonyítványt a másik vizsgán elért eredménye alapján állítják ki.

Mentesül az adott vizsgarészben, illetőleg tantárgyban a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki országos (szakmai, illetőleg tantárgyi) tanulmányi versenyen, diákolimpián a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri.

Új szabály, hogy az iskolai rendszerű szakképzésben a tanulói, illetve felsőfokú szakképzés esetén hallgatói jogviszony fennállása alatt megkezdett szakmai vizsga esetén a javító- vagy pótvizsgát megszervezheti az a szakképző iskola, illetve felsőoktatási intézmény is, amellyel a vizsgázó nem állt tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban.

Ha a vizsgázó a szakmai és vizsgakövetelménynek megfelelően eredményes szakmai vizsgát tett, a Magyar Köztársaság címerével ellátott, a rendelet 2. számú melléklete alapján készült szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítványt kap. A bizonyítványt a nemzetiségi iskolában, továbbá, ha a vizsgázó a szakmai vizsgán az idegen nyelven kívül más tantárgyból is idegen nyelven köteles vizsgázni, a magyar nyelven kívül nemzetiségi nyelven is ki kell állítani. Az idegen nyelven kiállított szakmai bizonyítványt államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványként nem lehet felhasználni.

(Magyar Közlöny, 2004/106. szám)

Járművezetői vizsgadíj

Változtak a közúti járművezetői vizsga és az egyes közúti közlekedési szakképesítésekkel összefüggő vizsgák díjai. A vizsgázónak az egyes járművezetői vizsgák díjait a vizsgára jelentkezéskor kell az eljáró közlekedési felügyelet Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára befizetni. A 98/2004. (VII. 22.) GKM rendelet mellékletei tartalmazzák a vizsgadíjakat.

A közúti járművezetői vizsgák díjai:

Az elméleti írásbeli és szóbeli vizsga tárgyanként 2600 Ft

A számítógépes elméleti vizsga tárgyanként 3600 Ft.

A gyakorlati vizsga díja kategóriánként és vizsgatárgyanként

- rutinvizsga kategóriánként

1530 Ft.

- - járműkezelési vizsga (A1, A korl., A, B) 2950 Ft.

- - forgalmi vizsga (A1, A korl., A, B, B+E) 3500 Ft.

- forgalmi vizsga (C1, D1, C, C1+E, C+E, D1+E, D+E) 3500 Ft.

- forgalmi vizsga (D)

6400 Ft.

(Magyar Közlöny, 2004/103. szám)

Bányabiztonsági Szabályzat

A külszíni bányászati tevékenységekre vonatkozó biztonsági szabályokat tartalmazó külszíni bányászati tevékenységek Bányabiztonsági Szabályzatát és alkalmazását az ásványi nyersanyagok külszíni bányászata, a kitermelést követő tájrendezés, a meddőhányók létesítése, hasznosítása és megszüntetése, a torlatban, hordalékban előforduló ásványi nyersanyagok kutatása és kitermelése során kell alkalmazni. A 101/2004. (VII. 30.) GKM rendelet szerint a bányavállalkozó az élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető veszély elhárítása érdekében a jogszabályokban, valamint a mellékletben meghatározott előírásokon túlmenően köteles a veszélyhelyzet által megkövetelt biztonsági intézkedéseket megtenni.

(Magyar Közlöny, 2004/108. szám)

Állami tejkvóta-értékesítése és bérbeadása

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az országos tejkvóta tartalékból:

- ötvennégymillió kilogramm beszállítási tejkvótát értékesít,

- az önhibáján kívül kvótáját elvesztő termelők részére hárommillió kilogramm közvetlen értékesítési és hétmillió kilogramm beszállítási tejkvótát ad bérbe,

- a tejkvótával nem rendelkező és az önhibájukon kívül kvótáját elvesztő termelői körbe nem tartozó termelők részére százhúszmillió kilogramm közvetlen értékesítési tejkvótát ad bérbe.

A tejkvóta vételére irányuló szándékát a 122/2004. (VII. 29.) FVM rendelet 1 számú melléklete szerinti igénylőlapon az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban: tejtermelő) nyújthatja be, aki/amely

- regisztrált, vagy aki/amely igazolja, hogy regisztrációs kérelmét benyújtotta,

- nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt,

- megfelel a kvótarendeletben meghatározott feltételeknek,

- vételi ajánlatában legalább 20 Ft/kg + 25% áfa vételár megfizetését vállalja.

A tejkvóta bérbe vételére a rendelet 1. számú melléklete szerinti igénylőlapot az az önhibáján kívül kvótáját elvesztő tejtermelő nyújthatja be, aki/amely

- a Regisztrációs rendelet szerint regisztrált. Amennyiben a tejtermelő még nem regisztrált, úgy igazolnia kell, hogy a Regisztrációs rendelet szerinti regisztrációs kérelmet benyújtotta,

- nem, áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt.

A jogszabály meghatározza azt is, hogy ki minősül önhibáján kívül tejkvótáját elvesztő tejtermelőnek.

A tejtermelő vételi igényét 2005. december 31-ig a kvótarendelet szerint kell bejelentenie. Egy tejtermelő legfeljebb húszezer kilogramm közvetlen értékesítési tejkvótát bérelhet.

A tejkvóta vételére, illetve bérlésére vonatkozó igénylőlap benyújtásával egyidejűleg a tejtermelőnek az igényelt kvótamennyiség utáni bruttó vételár, illetve bérleti díj huszonöt százalékának megfelelő kauciót kell befizetnie az ÁT Kft. 10103836-01396900-01000001 számú számlájára.

(Magyar Közlöny, 2004/107. szám)

Zöldség-gyümölcs termelői értékesítő szervezetek

A zöldség-gyümölcs termelői értékesítő szervezeteket érintő nemzeti szabályozással kapcsolatban módosította korábbi rendeletét a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. A 126/ 2004. (VIII. 6.) FVM rendelet szerint amennyiben a zöldség-gyümölcs termelői értékesítő szervezet (TÉSZ) az elismerési kérelmét visszavonja, úgy a TÉSZ a kérelem visszavonásának időpontjától számított egy éven belül új elismerésre vonatkozó kérelmet nem adhat be a minisztériumhoz. A 0TÉSZ az elismerésének visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül új elismerésre vonatkozó kérelmet nem nyújthat be a minisztériumhoz.

Az elfogadott működési programmal és működési alappal rendelkező TÉSZ-ek részére nemzeti támogatás nyújtható a működési program finanszírozására a tagok által befizetett hozzájárulás ötven százalékának mértékéig. Az előzetesen elismert TÉSZ-ek létrejöttének ösztönzése és adminisztratív működésük elősegítése érdekében nemzeti támogatás nyújtható. A nemzeti támogatás mértéke legalább öt százalék, de legfeljebb huszonöt százalék lehet, melyet a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter évenként rendeletben szabályoz. A beruházási értéket olyan arányban lehet figyelembe venni, amilyen mértékig az elismerési terv megvalósítását szolgálja.

(Magyar Közlöny, 2004/112. szám)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére