A CE betűk egy francia kifejezés, a "conformité européenne" kezdőbetűiből származnak. A kifejezés magyar megfelelője "európai megfelelőség". Megjegyezzük, hogy az angol nyelv mai abszolút túlsúlya mellett egyre több uniós kifejezés és rövidítés neve az Unió egyik legnagyobb, meghatározó jelentőségű országának nyelvén, franciául használatos.
A CE jelölés célcsoportjai
A közhiedelemmel ellentétben ez a jel nem a fogyasztóknak szól, hanem elsősorban a piac felügyeletét ellátó szervezeteknek, valamint a termék forgalmazóinak, akik számára ez előzetes információ arra vonatkozóan, hogy az adott terméket jogszerűen hozták-e forgalomba a közösségen belül – mint azt írásuk előző részében már említettük.
Más szavakkal a jel felhasználása marketing- és reklámcélokra nem lehetséges, mivel egy kötelező előírásnak való megfelelés nem jelenthet igazi marketingelőnyt a versenytársakkal szemben. Ez tehát nem igazán különbözteti meg a termékünket másokétól.
A forgalmazók alapvető érdeke viszont az, hogy meggyőződjenek a CE megfelelőségi jelölés jogszerűségéről, annak valóságos tartalmáról, az előírt dokumentáció meglétéről és az előírásoknak való megfelelőségéről. Ezt még a szerződéskötést megelőző szakaszban kell elvégezni, mert később az esetleges problémák már nem, vagy csak nagyon nehézkesen orvosolhatók.
CE megfelelőségi jelöléssel ellátott termékkör
CE megfelelőségi jelöléssel kell ellátni azokat a termékeket, amelyekre vonatkozóan új megközelítésű irányelv vagy irányelvek vannak érvényben. Ilyen termékcsoportnak minősülnek például: a gépek, melegvíz-kazánok, gázkészülékek, orvostechnikai eszközök, játékok, nyomástartó berendezések, robbanásbiztos berendezések, nem automatikus működésű mérlegek, egyéni védőeszközök, rádióberendezések és távközlő végberendezések stb.
A megjelöléssel ellátandó termékkör meghatározása a gyakorlatban
Lényeges, hogy az irányelv címe önmagában nem elegendő annak eldöntéséhez, hogy egy adott termékre vonatkozik-e az adott irányelv, avagy sem. Az irányelvek maguk adják meg a pontos definíciókat olyan módon, hogy egyrészt megadják az irányelv érvényességi (alkalmazási) területét, másrészt pedig felsorolják azokat a kivételeket, amelyekre az irányelv nem érvényes. Példaként nézzük a játékokra vonatkozó irányelvet. E szerint az irányelv érvényes minden olyan termékre, amelyet 14 évesnél fiatalabb gyermekek számára, egyértelműen játék céljára terveztek és gyártottak.
Az előző meghatározásban problémát jelenthet az "egyértelműen" szó. Ez felhívja a figyelmet a tervező és a gyártó dokumentálási kötelezettségének fontosságára. Nem lehet úgy terméket tervezni vagy gyártani, hogy majd később kitaláljuk, hogy az pontosan mire is lesz majd alkalmas. A kezdetektől tudnunk kell a termék pontos rendeltetését, és ezt a termékhez kapcsolódó dokumentációban rögzítenünk is kell. A rendeltetési célnak megfelelő használathoz szükséges tájékoztatást, a használati utasítás kidolgozását ennek alapján kell elvégeznünk.
Az irányelv felsorolja azokat a kivételeket, amelyek nem minősülnek játéknak annak ellenére, hogy a közfelfogás szerint annak tekintik őket, sőt sok esetben a nevükben szerepel is a játék szó. Ezek:
– a professzionális játékok, amelyeket nyilvános helyeken működtetnek (például üzletközpontokban, pályaudvarokon),
– a videojátékok, amelyek videoképernyőhöz csatlakoztathatók, és 24 voltot meghaladó névleges feszültséggel működnek,
– a népművészeti babák, díszbabák és más hasonló cikkek felnőtt gyűjtők számára (bár itt felmerülhet a kérdés, hogy mi a helyzet a fiatalkorú gyűjtőkkel), valamint
– a divatékszerek gyermekek számára.
Mindezekből tehát jól látható, hogy vannak esetek, amikor komoly problémát jelenthet annak eldöntése, hogy egy-egy konkrét termék az irányelv hatálya alá tartozik-e vagy sem. Ezekben az esetekben feltétlenül szakemberhez kell fordulni. Segítséget kormányzati intézményeknél, szakmai egyesületeknél, kamaráknál kaphatunk. Természetesen vannak olyan esetek is, amikor feltétlenül szükséges szakértők vállalkozási alapon, vagyis teljes felelősségvállalás mellett történő igénybevétele.
(A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy az adott irányelv érvényességi területéből kizárt termékek esetén sem arról van szó, hogy azokra semmilyen irányelv nem vonatkozik. Ilyenkor alaposan meg kell vizsgálni a többi szóba jöhető irányelvet is.)
A CE jelölés bevezetését megalapozó intézkedések
Meglehetősen hosszú idő telt el addig, amíg az Uniót irányító szervezetek megtalálták azokat a megoldásokat, amelyek a gyakorlatban is alkalmasnak bizonyultak a nagy cél, az egységes belső piac működésének megteremtésére.
A fenti célt szolgáló megoldások alapjai:
– az új megközelítésű irányelvek,
– az európai szabványok,
– a globális megközelítés elve,
– a megfelelőségértékelési modulok,
-a kölcsönös elismerés elve,
– a kijelölés (egy elterjedt idegen kifejezéssel notifikálás) nemzeti intézményrendszerének kiépítése,
– a műszaki dokumentáció elkészítésére vonatkozó kötelezettség bevezetése,
– a nemzeti piacfelügyeleti rendszerek kiépítése, valamint
– az Európai Bizottság megfelelő jogosítványokkal való felhatalmazása.
Az új megközelítésű irányelvek
Az Európa Tanács 1985 májusában hozta meg a műszaki tartalmú jogszabályok harmonizációja és a szabványok kérdésének új megközelítéséről szóló határozatát (angolul new approach). Az új megközelítés abban áll, hogy egyes pontosan körülhatárolt termékkörök esetében elemzést kell végezni az azok használata során felmerülő általános kockázatok felmérésére, és ennek alapján olyan műszaki megoldásokat kell kidolgozni, amelyek alkalmasak a veszély megelőzésére, illetve elfogadható szintre való csökkentésére.
E megközelítés tette lehetővé, hogy a korábbi, túlságosan hosszadalmas, a legapróbb részletekre is kiterjedő, a bevezetéshez az összes tagállam teljes egyetértését, konszenzusát igénylő (de sikeresnek a legkevésbé sem nevezhető) eljárás helyébe egy sokkal rugalmasabb, az egyes tagállamok nemzeti jogrendszerébe jól illeszthető jogi szabályozás léphetett, amely azóta is hatékonyan szolgálja a kereskedelmi korlátok lebontását, az egységes belső piac megfelelő működését.
Az új megközelítés célja
Lényeges, hogy az új megközelítés bevezetésének célja nem újabb bürokratikus akadályok állítása volt a gazdálkodó szervezetek elé, hanem egyértelműen a jogosan elvárható biztonság garantálása a termék felhasználói, a fogyasztók felé úgy, hogy közben nem sérül az áruk szabad áramlásának szabadsága. Az elképzelés sikerét bizonyítja, hogy az Unió eddig már több mint 20 új megközelítésű direktívát fogadott el, és továbbiak kidolgozása is folyamatban van.
Uniós csatlakozás előtti bevezetés lehetősége
Hazánk és a többi újonnan csatlakozó tagország számára külön előnyt jelentett, hogy ezt a megközelítést már a tényleges tagságot megelőzően bevezethette, az ahhoz szükséges jogi és intézményi kereteket kialakíthatta. Ezt hazánkban az Európai Megállapodáshoz kapcsolódó, a megfelelőség értékeléséről és az ipari termékek elfogadásáról szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 84/2001. (V. 30.) Kormányrendelet tette lehetővé. Ennek angol nyelvű rövidítése alapján a rendelet népszerű megnevezése a PECA-egyezmény (Protocol of European Conformity Agreement).
Európai szabványok
Az új megközelítésű irányelvek alkalmazásához a legszorosabban kapcsolódnak az egyes direktívákkal harmonizált európai szabványok. Ezek a szabványok biztosítják a vállalkozások számára az adott irányelvben rögzített követelmények betartásának egy lehetséges módját.
Fontos alapelv azonban, hogy ez nem jelent semmiféle kötelezettséget ezek alkalmazására vonatkozóan. Az új megközelítés ugyanis nem zárja ki azt sem, hogy bárki a harmonizált szabványoktól eltérő módon, más módszerek, más szabványok vagy műszaki előírások alkalmazásával biztosítsa a vonatkozó irányelvben meghatározott követelmények teljesülését. Ebben az esetben azonban az adott vállalatnak külön eljárás keretében kell igazolnia azt, hogy megfelel a direktíva követelményeinek. Mindezek persze egyúttal azt is jelentik, hogy a harmonizált európai szabványok alkalmazása jelentős előnyöket hordoz a vonatkozó irányelv követelményeinek betartására irányuló bizonyítási eljárásban, mivel ebben az esetben a szabványnak való megfelelés igazolásával viszonylag egyszerűen igazolható a direktívának való megfelelés.
A globális megközelítés elve
Az új megközelítés alkalmazása széles körű bevezetésének legfőbb akadályát elsősorban az egyes EU-tagállamok által a termékek megfelelőségvizsgálatára és -tanúsítására kialakított, egymástól jelentős mértékben különböző rendszerek, intézmények és eljárásmódok jelentették. Az országonként eltérő rendszerek a gyártók és a forgalmazók számára jelentős gátjai voltak a szabad termékáramlásnak.
Ennek az akadálynak a felszámolása érdekében hozta meg az Európa Tanács 1990 decemberében a vizsgálati és a tanúsítási kérdések globális megközelítése tárgyú határozatát.
A globális megközelítés a piaci akadályok lebontása érdekében a vizsgálati, tanúsítási és felügyeleti tevékenységek nemzetközi koherenciájának növelésére, a nemzetközi kooperáció javítására, valamint a kooperációt elősegítő együttműködés kereteinek létrehozására irányul.
Tartalmi meghatározás
A globális megközelítés elve szerint az egyes termékekre vonatkozó irányelvek megadják azokat a megfelelőségértékelési eljárásokat, amelyeken egy bizonyos terméknek át kell esnie ahhoz, hogy bárhol az Unión belül forgalmazható legyen. Ezek az eljárások tehát termékenként és irányelvenként értelmezhetők és szabályozandók. Mivel a termékek használatával járó kockázat termékcsaládonként más és más, a gyártók számára elfogadható, és a vevői kockázathoz képest megfelelő szigorúságú megfelelőségértékelésre is hasonlóan differenciált eljárásokat kell alkalmazni.
A megfelelőségértékelés modulrendszere
A termékcsoportonként és az azokon belül is változó követelmények kezelésére vezették be – a globális megközelítés elve alapján – az úgynevezett modulrendszert. Ez a rendszer tartalmazza azokat a lehetőségeket, amelyekből a termékirányelvek kiemelhetik a gyártó által választható megfelelőségértékelési lehetőségeket.
A lehetséges modulkombinációk miatt a választási lehetőségek eléggé nagy számúak lehetnek. A termékirányelvek határozzák meg a megfelelőségigazolás lehetséges változatait (ezek az egyes modulok, illetve több modul kombinációi). Ezek kiválasztásához az irányelvek tartalmaznak egy döntési ábrát, amelynek döntési pontjait megválaszolva juthat el a gyártó a választható modulig vagy modulkombinációig.
Gyártók kötelezettsége
A 93/465/EGK határozatban a Tanács kimondta, hogy amennyiben a vonatkozó irányelvek lehetőséget biztosítanak a gyártó számára minőségbiztosítási technikákon alapuló modulok használatára, úgy biztosítaniuk kell a minőségbiztosítást nem használó modulkombinációk választásának lehetőségét is akkor, ha ez a szakmai szempontok alapján lehetséges.
A kölcsönös elismerés elve
Az európai műszaki jogi szabályozás és szabványok teljes körű harmonizálására (egységesítésére) vonatkozó törekvések feladása szükségszerűen együtt járt a kölcsönös elismerés elvének bevezetésével. Ennek az elvnek az a lényege, hogy a termékek előállítására és forgalmazására vonatkozó, nem harmonizált nemzeti előírásokat az egyes tagállamok kölcsönösen elismerik. Más szavakkal az egyik tagállamban az ott érvényes előírásoknak megfelelően előállított és forgalmazott termék az EU bármely másik tagállamában minden korlátozás nélkül, szabadon forgalmazható.
A gyakorlatban döntő jelentőségű az a vizsgálati és tanúsítási rendszer, amelynek keretében az azonos tartalmú jogszabályoknak és szabványoknak való megfelelőséget vizsgálják és tanúsítják. E rendszereknek az eltéréséből eredő hibák ugyanis esetenként rendkívüli károkat okozhatnak. Ezért fontos, hogy a kölcsönös elismerési egyezmények meghatározzák a vizsgálati eredmények, illetve a tanúsítványok elfogadási feltételeit is.
A kijelölés (notifikálás) intézményrendszere
A megfelelőségértékelési modulok alkalmazhatóságának megteremtése érdekében a tagállamoknak saját felelősségükre be kell jelenteniük azokat a joghatóságukon belül működő szervezeteket, amelyek az egyes irányelvek követelményeinek megfelelő, műszakilag megfelelően felkészült szervezetek közül választanak ki. A tagállami felelősség magában foglalja az arról való gondoskodást is, hogy a bejelentett szervezetek folyamatosan megfeleljenek az adott irányelvekben meghatározott műszaki követelményeknek, illetve tájékoztassák tevékenységükről az illetékes nemzeti hatóságokat. A tagállamoknak biztosítaniuk kell továbbá azt is, hogy amennyiben egy szervezet bejelentését visszavonják, úgy a működése időtartama alatt ott kezelt dokumentumokat a folyamatosság fenntartásával egy másik bejelentett szervezet vegye át és kezelje a továbbiakban.
Kijelölt testületek feladatai
Az előzőekben meghatározott kijelölt testületeknek (notified bodies) egyik legfontosabb feladata, hogy a különböző tagországok intézményei közötti vizsgálati és ellenőrzési gyakorlat összhangját megteremtsék az új megközelítésű irányelvek egységes alkalmazása céljából. Az említett feladatot a harmonizált szabványok (EN 45000 sorozat) szerint akkreditált szervezetek képesek a legmegfelelőbben ellátni. Ebből adódóan azok a kijelölt szervezetek, amelyek nem rendelkeznek a fentiek szerinti akkreditációval, kötelezhetők arra, hogy benyújtsák a Bizottság felé a bejelentés alapjául szolgáló, azt alátámasztó más, írásos bizonyítékokat.
Érdekvédelmi előírások
A gyártók védelme, egyben a túlzott adminisztrációs terhek csökkentése érdekében alkalmazandó fontos előírás, hogy a bejelentett szervezetek által a gyártóktól kért műszaki dokumentációnak kizárólag a megfelelőség-értékelés céljára szükséges korlátozódnia, valamint hogy biztosítani kell a dokumentációban lévő bizalmas információk jogi védelmét.
Műszakidokumentáció-készítési kötelezettség
A gyártók az új megközelítésű irányelvek szerint forgalomba hozott termékeik esetén kötelesek műszaki dokumentáció összeállítására. A dokumentációnak lehetővé kell tennie annak értékelését, hogy az adott termék megfelel-e az irányelv követelményeinek. A dokumentációnak olyan mértékben és mélységben kell tartalmazni a termék tervét, gyártását és működését, amenynyire az a vizsgálatok sikeres elvégzéséhez szükséges.
Kijelölt szervezet bevonása, szakértő igénybevétele
Az adott termék esetén összeállítandó műszaki dokumentáció pontos tartalmát – mint arra már utaltunk – a vonatkozó irányelvek tartalmazzák. Azonban így is előfordulhat, hogy a dokumentáció az esetleges vizsgálat során hiányosnak bizonyul. Amennyiben az adott termékre előírt modul ún. kijelölt szervezet bevonását igényli, úgy a műszaki dokumentációt a megfelelőségértékelést megelőzően e szervezet számára át kell adni. Így ezekben az esetekben a dokumentáció esetleges hiányosságaira a kijelölt szervezet felhívja a figyelmet, illetve kéri a hiányok pótlását.
Azokban az esetekben, amikor a megfelelőségértékeléshez nem szükséges kijelölt szervezet bevonása, a gyártónak magának kell összeállítani a műszaki dokumentációt a vonatkozó irányelv(ek)ben megadott szempontok szerint. Szükség esetén ehhez szakértői segítséget is igénybe kell venni.
A dokumentáció nyelve
A műszaki dokumentációt az általános szabály szerint angolul kell elkészíteni, de a vonatkozó irányelvek, illetve nemzeti jogszabályok előírhatnak ettől eltérő szabályt is. Például előfordulhat, hogy a dokumentációt valamennyi olyan ország nyelvén el kell készíteni, amelyek területén a terméket forgalomba hozták.
A dokumentáció megőrzési helye
A dokumentációt általában az Európai Unió, illetve az Európai Gazdasági Térség területén kell tárolni, és kérés esetén egy meghatározott időn belül az illetékes piac felügyeleti szerv részére át kell adni. A tárolásról és az elérhetőségről a gyártó vagy megbízottja, esetleg az adott terméket a belső piacon elsőként forgalomba hozó személy vagy szervezet gondoskodik.
Hozzáférhetőségi időtartam
A gyártó kötelessége, hogy az eredményes megfelelőségértékelési eljárást követően gyártott termékeire vonatkozóan kiállítsa a Megfelelőségi Nyilatkozatot, illetve hogy a termékeken elhelyezze a CE megfelelőségi jelölést.
A termékről készített műszaki dokumentációnak és a Megfelelőségi Nyilatkozatnak a legutolsó termék gyártásának időpontjától számított 10 évig hozzáférhetőnek kell lennie. A minőségirányítási rendszerekre vonatkozó szabályok szerint ez annyit jelent, hogy a termék minden, új megfelelőségértékelési eljárást igénylő módosítását követően a 10 év újrakezdődik a módosított termékre vonatkozóan.
A nemzeti piacfelügyeleti rendszerek
Az új megközelítésű irányelvek bevezetése többek közt azért volt olyan eredményes, mert továbbra is biztosítja a tagállamok számára állampolgáraik védelmének lehetőségét. Ennek alapvető eszköze a tagállamok biztonsági záradékban foglalt joga arra, hogy még ha egy termék az irányelvben leírtak szerint biztonságosnak tekinthető is, az általuk szükségesnek tartott módon és mértékben korlátozzák a termék forgalomba hozatalát, sőt akár a piacról is kivonják akkor, ha a termék a megfelelés igazolása ellenére bizonyíthatóan veszélyezteti a fogyasztók egészségét és biztonságát.
Egy további fontos rendelkezés, miszerint a tagállamok kötelesek létrehozni, illetve kijelölni olyan hatósági szervezeteket, amelyek képesek arra, hogy ellenőrizzék a forgalomba hozott termékek biztonságosságát, emellett rendelkeznek mindazokkal a jogkörökkel, amelyekkel kikényszeríthetik az erre vonatkozó előírások betartását, illetve szankcionálhatják a szabályok megszegését. Ezeket a hatóságokat a tagállamok kötelesek bejelenteni az Európai Bizottságnál, amely ezt az információt továbbítja a többi tagállamnak.
A biztonsági záradék jelentősége
A biztonsági záradék az egyes tagországok piacfelügyeleti hatóságainak is hatékony lehetőséget biztosít a kérdéses termék forgalmazásának korlátozására vagy megtiltására a következő tények fennállása esetén:
– a termék nem elégíti ki az irányelvben meghatározott alapvető követelményeket,
– a hivatkozott harmonizált szabványokat helytelenül alkalmazták,
– az alkalmazott szabvány nem biztosítja az alapvető követelmények teljesülését.
A biztonsági záradék tehát egy kiegészítő védelmet nyújt a tagállamok számára az előre nem látható kockázatokkal szemben, de egyúttal hatékony eszköz az esetleges visszaélések kizárásának és az egyenértékű biztonsági szintnek az EU egész területén történő garantálására is. A visszaélések elkerülése érdekében az ezzel a lehetőséggel élő tagországnak azonnali tájékoztatási kötelezettsége van a Bizottság felé.
A kijelölt hatóságok feladatai
A kijelölt hatóságok
– állampolgáraik egészségének és biztonságának védelmében gondoskodnak a termékek biztonsággal összefüggő tulajdonságainak ellenőrzéséről a forgalomba hozatal és a használat teljes folyamatában;
– kellő időben és erre alkalmas módon tájékoztatják a nem biztonságos termékek használatából eredő kockázatnak vélelmezhetően kitett személyeket és fogyasztói csoportokat e kockázatról;
– gondoskodnak azon termékek vagy terméktételek forgalomba hozatalának megtiltásáról, vagy piacról történő viszszavonásáról és megsemmisítéséről is, amelyek esetén bebizonyosodott, hogy veszélyesek, vagy ideiglenes visszatartásáról azok esetén, amelyeknél a vizsgálat még nem zárult le.
Az Európai Bizottság szerepe a megfelelőségértékelési eljárásban
Az Európai Bizottság rendkívül fontos feladatokat lát el a modulrendszer működtetésében, koordinálásában és felügyeletében. Többek között gondoskodik
-a tagállamok által bejelentett szervezetek részére az azonosító számok kiadásáról (úgy, hogy minden bejelentett szervezet csak egyetlen azonosító számot kaphat akkor is, ha több irányelv hatálya alá jelentették be),
– a bejelentett szervezetek nyilvántartásba vételéről és ennek az Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről, valamint a nyilvántartás naprakészen tartásáról,
– a nemzeti piacfelügyeleti szervek által észlelt és bejelentett termék nem megfelelőségének esetén történő intézkedések megtételéről,
-a nemzeti piacfelügyeleti szervezetek tájékoztatásáról,
-a megfelelőségértékelésre irányuló tevékenységek összehangolásáról, továbbá
-a bejelentett szervezetek közötti szoros együttműködés kialakításának ösztönzéséről.
A Bizottság eljárása veszélyes termék forgalmazása esetén
Sajnos, minden elővigyázatosság ellenére előfordulnak olyan esetek, amikor veszélyes termékek forgalomba kerülnek. Ezért nagyon fontos, hogy az erre vonatkozó részletes információk minél hamarabb eljussanak minden érdekelt félhez, hogy a szükséges intézkedések végrehajtása minél gyorsabban megtörténhessen. Ebben is jelentős szerep jut a Bizottságnak. Amennyiben egy tagállam olyan termék nem biztonságos volta miatt tett korlátozó intézkedéseket, amelyeket másik tagállamban vagy tagállamokban is forgalomba hoztak, erről a tényről és az ehhez vezető okokról köteles tájékoztatni az Európai Bizottságot.
Ezt követően a Bizottság haladéktalanul konzultál az érintett felekkel, és amennyiben elfogadja az intézkedés indokoltságát, úgy erről késedelem nélkül informálja mind az intézkedést kezdeményező, mind pedig az érintett többi tagállamot. Ha viszont úgy dönt, hogy az intézkedés nem indokolt, erről haladéktalanul informálja a kezdeményező tagállamot.
A CE jelölés információtartalma* A CE megfelelőségi jelölés egy ipari terméken nagyjából a következőket jelenti: * az adott termékre vonatkozóan érvényben van egy vagy több kötelező, új megközelítésű irányelv, * a termék gyártója vagy meghatalmazott képviselője szerint a termék megfelel a rá vonatkozó irányelvnek vagy irányelveknek, és erről kiállítottak egy hivatalos megfelelőségi nyilatkozatot, * a termék és a gyártás ellenőrzésébe szükség esetén az előírt megfelelőségértékelési eljárásnak megfelelően bevonták az annak elvégzésére kijelölt szervezetet vagy szervezetek valamelyikét, * a termékről elkészült, rendelkezésre áll, és a legutolsó termék gyártásának időpontjától számított 10 évig hozzáférhető az irányelv(ek)ben előírt tartalmú műszaki dokumentáció, * a terméket a gyártó állítása szerint jogszerűen hozták forgalomba az Unión belül. * Egy ipari terméken elhelyezett CE megfelelőségi jelölés: * nem "tanúsítási jel", amely azt jelentené, hogy az adott termék minőségét és az előírásoknak való megfelelőségét a gyártótól független, harmadik fél meghatározott gyakorisággal vizsgálja, és ezt okirat kibocsátása mellett tanúsítja, * nem "minőségi jel", amely a termék kiválóságát bizonyítaná, mivel a CE jel önmagában nem állít többet, mint a vonatkozó irányelv(ek)ben előírt alapvető egészségvédelmi, higiéniai, tűz- és üzembiztonsági, valamint környezetvédelmi követelmények betartását, avagy esetleg meghatározott egyéb specifikus követelményeknek való megfelelést, végül * nem egy, a fogyasztók informálását szolgáló jelzés, amely alkalmas lenne a hatékony tájékoztatásra. Az átlag fogyasztó ugyanis nem ismeri a CE jel tartalmát, és nem is tudja megállapítani, hogy az egy terméken jogosan van-e feltüntetve. |
Modulválaszték* A globális megközelítés keretében kidolgozott és a vállalkozások rendelkezésére álló modulválaszték moduljai a következők: * "A" modul (belső gyártásellenőrzés), * "Aa" modul (belső gyártásellenőrzés + bejelentett szervezet bevonása), * "B" modul (EK-típusvizsgálat), * "C" modul (típusmegfelelés), * "D" modul (gyártási minőségbiztosítás), * "E" modul (termék-minőségbiztosítás), * "F" modul (termékellenőrzés), * "G" modul (egyedi ellenőrzés), * "H" modul (teljes minőségbiztosítás). |
A műszaki dokumentáció tartalmának összeállítása* A műszaki dokumentáció tartalma irányelvenként és termékenként eltérő. Néhány tartalmi elem azonban feltétlenül szükséges az összeállításához, ezek: * a gyártó azonosítása, a származási ország megadása, * a termék pontos megnevezése és általános leírása, beleértve a termék használati célját, a felhasználókra vonatkozó pontosítások megadása (például a termék 14 éven aluli gyermekek részére ajánlott stb.), * a tervezési számítások és az elvégzett vizsgálatok eredményei, * az alkatrészek, részegységek, áramkörök tervrajzai, gyártási előírásai, összeállítási rajzai, * a termék gyártási rendszerének leírása – beleértve a folyamatszabályozási és az ellenőrzési rendszereket is, * a termék működésének leírása, az üzembe helyezésre és használatra vonatkozó előírások, * a termék gyártása során alkalmazott harmonizált szabványok, illetve ha az irányelv követelményeit más módon érték el, az erre vonatkozó műszaki előírások felsorolása, * a termék vizsgálatára vonatkozó jegyzőkönyvek. |
A CE megfelelőségi jelölés használata a gyakorlatban* A CE megfelelőségi jelölés a közismert (a 93/465/EGK rendeletben meghatározott) félkör alakú elemekből szerkesztett CE rövidítésből áll. * Ha a vonatkozó irányelv nem ír elő konkrét méreteket a jelre vonatkozóan, akkor a CE jelölés méretarányosan kicsinyíthető vagy nagyítható, de nem lehet kisebb 5 mm-nél. * A CE jelölést – ha az lehetséges – a terméken vagy az ahhoz erősített adattáblán kell elhelyezni. Ha erre nincs mód, és a vonatkozó irányelv nem tartalmaz más rendelkezést, akkor a jelölés a csomagoláson vagy a kísérő dokumentáción is elhelyezhető. * A CE jelölést mindig jól látható, olvasható és letörölhetetlen kivitelben kell feltüntetni. * A CE jelölést a gyártás-ellenőrzési szakasz végén kell a termékre felhelyezni. * A megfelelőségértékelési eljárástól függően a CE jelölésnek részét képezi a gyártásellenőrzési szakaszba bevont bejelentett szervezet azonosító száma, valamint az egyes irányelvekben meghatározott egyéb jelölés (például piktogram) is. * Tilos minden olyan jelzés elhelyezése a terméken, amely a CE jelölés vonatkozásában félrevezető lehet. * A terméken a CE megfelelőségi jel mellett feltüntetendő egyéb jelölés (például egyes nemzeti vagy európai szabványoknak, hagyományos irányelveknek való megfelelés) elhelyezése nem csökkentheti a CE jel jól láthatóságát, olvashatóságát. * A CE jelölést és a bejelentett szervezet azonosító számát a gyártónak, vagy az EU-n belüli illetőségű megbízottjának kell elhelyeznie a terméken, kivéve ha az adott irányelv erre mást jogosít fel |