ÜZLETEK MŰKÖDÉSE

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 76. számában (2004. augusztus 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Írásunkban az utalt rendelkezések által behatárolt, általános bolti kereskedelmi tevékenység jellemzőit, a gyakorlás feltételeit, illetve a jogellenes működés főbb jogkövetkezményeit foglaljuk össze.

A belkereskedelmi tevékenység általános kereteit a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény (Bktv.) határozza meg, míg a kereskedelmi tevékenység folytatásának konkrét feltételeire vonatkozó, illetve az üzletek működésével, megszűnésével kapcsolatos előírásokat az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet (R.) foglalja öszsze. Az üzletek működésével kapcsolatban találhatunk rendelkezéseket az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben (Art.), valamint a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló 2001. évi XCVI. törvényben (Gtv.), és természetesen egyéb jogszabályokban is.

A Bktv. szerint a belkereskedelem alapvető feladata a kereslet kielégítése megfelelő mennyiségű, minőségű és választékú áruval, továbbá kereskedelmi, vendéglátó és idegenforgalmi szolgáltatással.

Belkereskedelmi tevékenységet az arra jogosult jogi személyek és magánszemélyek, ideértve ezek társaságait is (azaz a kereskedők) folytathatnak. Lényeges, hogy az említett tevékenységet az arra jogosultak - általában - azonos feltételek szerint gyakorolhatják. (A jogosultság kérdésére írásunk későbbi részében térünk ki.)

Belkereskedelmi tevékenységek

A Bktv. alkalmazásában belkereskedelmi tevékenység a nagykereskedelem, a kiskereskedelem, a vendéglátás, valamint az idegenforgalmi és a kereskedelmi szolgáltatások.

Nagykereskedelem

Nagykereskedelem a beszerzett áru üzletszerű értékesítése viszonteladók részére. A nagykereskedelem feladata az áru nagy tételben való beszerzése, tárolása, a kiskereskedelem igényeinek megfelelő áruválaszték kialakítása, és mindezek mellett a termelés és a kiskereskedelem árukapcsolatának szervezése. A nagykereskedelem a beszerzett árut felhasználónak és termelőnek egyaránt értékesítheti.

Kiskereskedelem

Kiskereskedelem a beszerzett fogyasztási cikkek és a lakosság által is használt egyéb termékek üzletszerű értékesítése a fogyasztóknak, valamint a felhasználóknak.

Vendéglátás

A vendéglátás ételek, italok készítése és eladása fogyasztóknak, felhasználóknak, viszonteladóknak, továbbá a vendéglátással összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltatótevékenység; a felsoroltakon túl pedig a munkahelyen a dolgozók, valamint az oktatási és nevelési intézményekben a tanulók és a gyermekek étkeztetése.

Idegenforgalom

Idegenforgalmi tevékenység az idegenforgalmi értékek feltárása, népszerűsítése, hasznosítása; a turizmust, az üdülést szolgáló bel- és külföldi utazások szervezése és közvetítése; szállás; szállodai, gyógyszállodai és az ezekkel összefüggő egyéb idegenforgalmi, gyógy-idegenforgalmi szolgáltatások végzése.

Kereskedelmi szolgáltatások

A kereskedelmi szolgáltatások elősegítik a fogyasztók igényeinek színvonalas kielégítését, a kulturált kiszolgálást, valamint az áru értékesítését. Kereskedelmi szolgáltatás különösen: az üzletszerű reklám- és hirdetési tevékenység, a kereskedelmi forgalomban szokásos ügylet megkötésének közvetítése, ideértve a szolgáltatásokra irányuló ügyletek közvetítését is (ügynöki tevékenység), a közhasználatú cikkek bérbeadása, valamint a megőrzés.

A belkereskedelmi forgalom Bktv. szerinti szabályai

Árubeszerzés, -kezelés

Fő szabály szerint a kereskedők a termékforgalom rendjének megfelelően szervezik a folyamatos, egyben széles választékú áruellátást, valamint a színvonalas szolgáltatásokat.

Alkatrészek, tartozékok biztosítása

Az áruk üzemben tartásához, illetve javításához szükséges alkatrészekről és tartozékokról a termelőnek, illetve az importálónak a kereskedőkkel együttműködve az áru szokásos élettartama alatt folyamatosan gondoskodnia kell.

A karbantartás, javítás feltételeinek megteremtése

A tartós használatra rendelt fogyasztási cikkek forgalomba hozatalával egy időben gondoskodni kell a karbantartás és a javítás feltételeiről.

Csomagolás, szállítás, raktározás

A Bktv. szabályai szerint az árukat általában a vásárlási szokásoknak megfelelő mennyiségben és úgy kell csomagolni, hogy a csomagolás megóvja az áru minőségét, megkönnyítse szállítását, elősegítse a korszerű kiszolgálást, megfeleljen a biztonságos munkavégzés és az egészségvédelem követelményeinek.

Az ipari és a kereskedelmi előre csomagolást is fel kell használni a vásárlók tájékoztatására (azaz: azon fel kell tüntetni az árat, az áru minőségi jellemzőit és használati tulajdonságait).

Az áruk szállításánál, valamint raktározásánál ügyelni kell arra, hogy e folyamatok alatt az áru minősége ne változzon.

Értékesítési szabályok

Nyitva tartás

Egy adott üzlet nyitva tartása a vásárlók szempontjából talán a leglényegesebb, amikor egy kereskedelmi egység mellett úgymond elkötelezik magukat, egyben a kereskedőnek is alapvető érdeke, hogy üzletében a lehető legnagyobb forgalmat bonyolítsa le. Ezért üzletének nyitvatartási idejét úgy kell megállapítania, hogy az megfeleljen az ellátási követelményeknek, valamint a lakosság vásárlási szokásainak, életkörülményeinek és munkafeltételeinek, továbbá tekintettel legyen a kereskedelmi dolgozók élet- és munkakörülményeire is.

A fentiekkel is összhangban, az üzlet nyitva tartásáról, a nyitvatartási rend módosításáról tájékoztatni kell a vásárlókat.

Korlátozások az üzletkör alapján

Az üzletek - értelemszerűen - csak az üzletkörükhöz tartozó árukat hozhatnak forgalomba. A hatóság az adott üzletkörhöz tartozó áruk árusítását kötelezően előírhatja, vagy meg is tilthatja. Szeszes ital forgalmazására csak külön engedély alapján van lehetőség.

A kiszolgálásra vonatkozó előírások

A kereskedők kötelesek fejleszteni az árusítás hálózati és technikai feltételeit, a lakosság vásárlásra fordított idejét csökkentő, a kiszolgálást, a kereskedelmi dolgozók munkakörülményeit javító eladási módszereket. A kereskedelem dolgozóinak pedig a vásárlókat szakszerűen, figyelmesen kell kiszolgálniuk.

Az üzletben (eladótérben, kirakatban, raktárban) levő árut - a már eladott, de még el nem szállított áruk kivételével - a vásárló kívánságára el kell adni, azonban tilos a vásárlót jogosulatlanul előnyben részesíteni vagy hátránnyal sújtani, a vásárlótól különjuttatást vagy más előnyt kérni, követelni (például azért, hogy a kereskedő a kirakatban kiállított terméket a vevő kívánságára onnan behozza és azt részére értékesíti), illetőleg a vásárló előnyben részesítéséért különjuttatást elfogadni.

A fentieken túlmenően a kereskedőnek arra sincs lehetősége, hogy az áru eladását más áru vásárlásától tegye függővé (ez az ún. árukapcsolás tilalma).

Végül a kiszolgálás, vásárlás során a vásárló számára biztosítani kell, hogy az általa megvásárolni kívánt áru méretét, súlyát, minőségét és használhatóságát az üzletben ellenőrizhesse. (Az árut csak hitelesített mérőeszközzel lehet lemérni.)

Eljárás minőséghibás, csökkent értékű, használt áru esetén

Minőséghibás vagy csökkent értékű áruk értékesítése esetén a vásárlót tájékoztatni kell a minőségi hibáról is, a termék árát pedig a hibával arányosan csökkenteni kell.

Házhoz szállítási kötelezettség

Az ún. minta szerinti eladáskor az áru házhoz szállításáról a kereskedő gondoskodik, kivéve azt az esetet, ha a vevő erre nem tart igényt és az árut maga szállítja (szállíttatja) el.

A kereskedelmi tevékenység gyakorlásának feltételei

A Bktv. alapján üzlet csak hatósági engedéllyel nyitható meg és tartható fenn. Fontos előírás, hogy az üzlet elnevezéséből ki kell tűnnie az ún. szakjellegnek, azaz annak, hogy az adott elárusítóhelyen milyen árucikkeket lehet megvásárolni, illetőleg hogy ott milyen szolgáltatások vehetők igénybe (üzletkör).

A R. előírásai szerint kereskedelmi tevékenység folytatására kizárólag jogerős működési engedéllyel rendelkező üzletben van lehetőség, az engedélyt az üzlet helye szerint illetékes település (község, város, megyei jogú város, illetve fővárosi kerület) jegyzője adja ki. Eltérő a működési engedély kiadásával kapcsolatos rendelkezés az ún. mozgóbolt esetében, hiszen ennél az üzletfajtánál előfordulhat, hogy abban több önkormányzat illetékességi területén is végez értékesítési tevékenységet az azt üzemeltető vállalkozás. Ilyenkor a kereskedő székhelye szerinti jegyző adja ki a működési engedélyt.

A működési engedélyt az üzletben kell tartani, és hatósági ellenőrzéskor be kell mutatni azt.

A működésiengedély-kérelem tartalma

Mint azt korábban már említettük, a működési engedélyt - kérelemre - a jegyző adja ki.

A működési engedély iránti kérelemben meg kell jelölni

- az üzlet címét;

- az üzlet tulajdonosát, használatának jogcímét (bérlet, haszonélvezet stb.);

- a folytatni kívánt üzletköri tevékenységeket, az első helyen szerepeltetve az üzlet szakmai jellegét meghatározó főtevékenységi üzletkört;

- az üzlet napi/heti nyitvatartási idejét, továbbá

- az üzlet főtevékenységére utaló elnevezést.

Az engedélykérelem mellékletei

A működési engedély kiadása iránti kérelemhez csatolni kell

-a kereskedelmi tevékenység végzésére jogosító és az üzlethelyiség használatára való jogosultságot igazoló okiratokat,

- az előzetes szakhatósági hozzájárulásokat, továbbá

- amennyiben a tevékenység gyakorlását jogszabály más hatósági engedélyhez is köti, az egyéb engedélyeket.

Mozgóbolt esetében a kérelemhez - az előzőekben foglaltakon túlmenően - a kereskedőnek csatolni kell a mozgóbolt működési területével érintett települések jegyzőinek hozzájárulását is.

Változás a működési engedély adataiban

A működési engedély adataiban bekövetkezett,

- a kereskedő nevére, cégnevére (ide nem értve a kereskedő személyében bekövetkezett változást),

- székhelyére, illetve

- statisztikai számjelére vonatkozó

változást a kereskedőnek a jegyző felé haladéktalanul be kell jelentenie az adatváltozás átvezetése céljából.

Határozat

A működési engedélynek a fentiekben meghatározott adataiban bekövetkezett változásánál a jegyző a működési engedély módosításáról határozatot hoz, és a korábbi működési engedély bevonásával egyidejűleg az új adatoknak megfelelő működési engedélyt ad ki.

Amennyiben pedig a változás kizárólag a működési engedély jogosultjának személyére vonatkozik, úgy a jegyző - ha a hatósági, szakhatósági hozzájárulások rendelkezésére állnak, az egyéb feltételek megléte esetén - a régi működési engedély bevonásával egyidejűleg a jogosult nevére szóló új működési engedélyt ad ki.

Kérelem új működési engedély kiadása iránt

Abban az esetben, ha a kereskedő az üzlet szakmai jellegét új üzletkör (üzletkörök) felvételével kívánja módosítani, illetőleg a változás a mozgóbolt működési területét érinti, úgy a kereskedőnek új működési engedélyt kell kérnie. Ilyenkor a jegyző a korábbi működési engedély bevonásával egyidejűleg az új adatoknak megfelelő működési engedélyt ad ki.

Működési engedély visszavonása

A jegyző a működési engedélyt visszavonja, ha

- a kereskedő az ellenőrzés során feltárt hiányosságokat nem szünteti meg, vagy

- a működési engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn,

- az üzletben engedély nélkül pénznyerő automatát működtetnek,

- a kereskedő a játékautomata bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, illetőleg

- az üzlet működésével összefüggő zajhatások miatt a lakosság nyugalmának sérelme a hatósági intézkedés ellenére (R. 18. §-a) továbbra is fennáll.

Lényeges, hogy a fentiekben felsorolt, utolsó három esetben a működési engedélyt visszavonó határozat - fellebbezésre tekintet nélkül - azonnal végrehajtható.

Az üzlet megszüntetésének bejelentése

A kereskedő az üzlet tervezett megszüntetésének időpontjáról egy hónappal korábban köteles mind a vásárlókat, mind pedig a jegyzőt tájékoztatni. Amennyiben az üzlet megszűnik, úgy a kereskedő 15 napon belül visszaadja a jegyzőnek a működési engedélyt.

A működési engedély illetéke

Az illetéktörvény szerint a működési engedéllyel kapcsolatos eljárást illetéket kell fizetni a következők szerint:

- az üzlet működési engedélye iránti eljárás illetéke 5000 forint;

- a működési engedélyben feltüntetett adatok módosításáért - a változtatások számára tekintet nélkül - 2000 forint illetéket kell fizetni;

- ha a működési engedélyt külön jogszabályban megállapított határidőn belül az üzlet fekvése szerint illetékes jegyző által záradékolt bejelentés alapján már működő üzletre kérik, úgy az eljárási illeték összege 2000 forint, végül

- a megrongálódott, megsemmisült, avagy elveszett működési engedélyről kiállított - az eredetivel mindenben egyező és egyenlő értékű - másodlat illetéke 2000 forint.

A kereskedelmi tevékenység hatósági ellenőrzése

Az üzletek működési engedély szerinti működését és a kereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartását a jegyző, a szakhatóságok, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a területi fogyasztóvédelmi felügyelőségek ellenőrzik, amelyek együttműködési megállapodás alapján a rendőrséggel együtt közös ellenőrzéseket is folytathatnak.

Amennyiben az ellenőrzés során a hatóság megállapítja, hogy az üzlet vagy az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytatók a jogszabályokban foglalt előírásoknak nem felelnek meg, illetve azokat nem tartják be, úgy a jegyző az észlelt hiányosság megszüntetéséig, de legfeljebb 90 napra ideiglenesen bezárathatja az üzletet.

Az üzlet ideiglenes bezárását elrendelő határozat - fellebbezésre tekintet nélkül - azonnal végrehajtható.

Eljárás működési engedély hiánya esetén

Előfordulhat, hogy a hatósági ellenőrzés eredményeként megállapítják, hogy a kereskedő az ellenőrzött üzletre működési engedéllyel nem rendelkezik. Ilyenkor a jegyző azonnal bezáratja az üzletet arra az időre, amíg a kereskedő nem kapja meg az R.-ben előírt feltételeknek megfelelő működési engedélyt.

A bezárást elrendelő határozat - fellebbezésre tekintet nélkül - azonnal végrehajtható.

Adózási kérdések az üzletek működésével kapcsolatban

Írásunknak ebben a részében az Art.-nak kizárólag azokat a rendelkezéseit foglaljuk össze, amelyeket a kereskedőknek - üzletük működtetésével kapcsolatban - a jogkövetkezmények elkerülése érdekében feltétlenül ismerniük kell.

Bírsággal szankcionált mulasztások

A magánszemély adózó 100 ezer forintig, más adózó 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha

- a bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti,

- bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási kötelezettségét, továbbá bevallási kötelezettségét nem teljesíti,

- vállalkozói igazolványhoz, illetőleg cégbejegyzéshez kötött tevékenységet vagy adóköteles tevékenységet adószám nélkül folytat,

- a számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány, nyugta kibocsátási kötelezettségét elmulasztja, vagy a számlát, egyszerűsített számlát, számlát helyettesítő okmányt, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki,

- a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, vagy a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, illetve

- be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, vagy igazolatlan eredetű árut forgalmaz.

(Az Art. természetesen egyéb mulasztások tekintetében is kilátásba helyezi a bírságkiszabást, azonban e mulasztások nem az üzletek működésével kapcsolatosak, tehát a fenti felsorolás azokat értelemszerűen nem tartalmazza.)

Mentesülés

Amennyiben az adózó a bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti, illetve bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási kötelezettségét, továbbá bevallási kötelezettségét egyáltalán nem teljesíti, úgy nincs helye mulasztási bírság megállapításának akkor, ha késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

Kétszeres összegű bírság kiszabása, korlátlan mérséklés lehetősége

A bejelentkezési, bejelentési, változásbejelentési, adatszolgáltatási, továbbá bevallási kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztási bírság megállapításával egyidejűleg az adóhatóság az adózót - határidő tűzésével - teljesítésre hívja fel. A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő tűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező, előző határozatban előírt határidőt az adózó elmulasztotta. A kötelezettség teljesítése esetén azonban a fentiek alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető.

Azonnali végrehajthatóság

Amennyiben a kereskedő igazolatlan eredetű árut forgalmaz, és az adóhatóság emiatt vele szemben bírságot szab ki, az azt tartalmazó, valamint az árukészlet lefoglalása tárgyában hozott határozatát kihirdetés útján közli az adózóval. Ez a határozat a közlés időpontjától kezdve a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

Az adóhatóság mérlegelési jogköre

A mulasztási bírság kiszabásánál az adóhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt is, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó bírságot szab ki, de lehetősége van arra is, hogy mellőzze a bírság kiszabását.

Intézkedések

Lefoglalás

Az adóhatóság, ha a magánszemély, illetőleg más adózó terhére vállalkozói igazolványhoz, cégbejegyzéshez kötött tevékenység vagy adóköteles tevékenység adószám hiányában történő végzése miatt mulasztási bírságot szab ki, a vállalkozói igazolvány, illetőleg cégbejegyzés nélkül folytatott tevékenység eszközét, termék-előállítás esetén annak eredményét, az árukészletet - a romlandó áruk és az élő állatok kivételével - a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja. A lefoglaláskor ilyen esetben a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik.

A lefoglalásról az adóhatóság két hatósági tanú jelenlétében jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veszi, vagy az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi.

Az adóhatóság a biztosítékként lefoglalt ingóságokat a végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint értékesíti akkor, ha az adózó az esedékességtől számított 15 napon belül nem fizette meg a bírságot. Az áru értékesítéséből származó összegnek a bírságot, pótlékot és költségeket meghaladó részét az adóhatóság az adózónak visszatéríti.

Helyiség lezárása

Az Art. lehetőséget ad az adóhatóságnak arra is, hogy a mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget 12 nyitvatartási napra lezárhassa, illetőleg az adózó tevékenységének jellege szerint az adóköteles tevékenység gyakorlását ugyanezen időtartamra felfüggeszthesse abban az esetben, ha az adózó

- be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat,

- igazolatlan eredetű árut forgalmaz, illetve

- az adóköteles tevékenység célját szolgáló ugyanazon helyiségében (műhely, üzlet, telep stb.) az első ellenőrzéstől számított egy éven belül második alkalommal mulasztotta el számla- vagy nyugtaadási kötelezettségének teljesítését.

Amennyiben az előzőekben meghatározott mulasztások megismétlődnek, úgy a lezárás vagy a felfüggesztés időtartama 30, majd minden további esetben 60 nyitvatartási nap. Az ismétlődésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók azonban akkor, ha két egymást követő ugyanolyan mulasztás között 3 év eltelt.

A kiszabott bírságról és a lezárásról, illetőleg a tevékenység gyakorlásának felfüggesztéséről az adóhatóság fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatot hoz. A határozatban rendelkezik a lezárás, illetőleg a felfüggesztés első és utolsó napjáról. A kereskedők érdekét védő rendelkezés, miszerint a lezárás időpontjának meghatározásánál az adózó részére kellő időt kell biztosítani a romlandó áruk, élő állatok elszállítására, illetve az egyéb árukészlet tárolásának, megőrzésének biztosítására is. Az intézkedésből harmadik személyeket ért kárért azonban az adózó felel.

A helyiséget az említett esetekben az adóhatóság pecséttel zárja le, amelyen jól láthatóan feltünteti a lezárás időtartamát, és azt is, hogy az üzletet az adóhatóság zárta le.

Előfordulhat, hogy a kereskedő tevékenységét más kereskedővel közös helyiségben folytatja. Ilyenkor a lezárással, illetve a tevékenység felfüggesztésével kapcsolatos intézkedéseket a helyiségnek kizárólag a kötelezettségét elmulasztó adózó által használt részére (részeire), illetve a tevékenység gyakorlásához használt tárgyaira kell alkalmazni.

Végül nincs lehetőség a helyiség lezárására abban az esetben, ha a helyiség az adózó lakásában, vagy a lakástól műszakilag el nem különített helyiségcsoporton belül található, továbbá akkor sem, ha a lezárás a településen a lezárandó üzlet üzletkörébe eső helyi szükségletek kielégítését megakadályozza.

Reklamációk, vásárlók könyve

* A vásárló panaszát szóban vagy írásban közölheti a kereskedővel. A szóbeli panaszt - lehetőség szerint - azonnal orvosolni kell. * Az üzletben a vásárlót jól láthatóan és olvashatóan tájékoztatni kell arról, hogy panaszával a jegyzőn és a fogyasztóvédelmi felügyelőségen kívül a területi gazdasági kamarák mellett működő békéltetőtestülethez, illetve élelmiszer-előállító és -feldolgozó tevékenységet végző kereskedelmi egységek esetében az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomáshoz is fordulhat. A tájékoztatón fel kell tüntetni e szervezetek címét és telefonszámát. * A vásárló írásbeli panaszát - két példányban, a jegyző által hitelesített számozott oldalú - vásárlók könyvében teheti meg. A vásárlók könyve azt a célt szolgálja, hogy a vevők abba jegyezhessék be az üzlet munkájával kapcsolatos panaszaikat, közérdekű bejelentéseiket, illetőleg esetleges javaslataikat. A vásárlók könyvét a kereskedő köteles az üzletben jól látható és hozzáférhető helyen elhelyezni. * A vásárlót az előző bekezdés szerinti jogok gyakorlásában tilos megakadályozni vagy befolyásolni. * A bejegyzést érdemben meg kell vizsgálni, és az intézkedésről tájékoztatni kell a vevőt. * A jegyző, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a felügyelőségek két évre visszamenőleg vizsgálhatják a vásárlók könyvébe tett bejegyzéseket.

Szakhatóságok

* Az engedélyezési eljárásokban szakhatóságként közreműködik * az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi, fővárosi kerületi intézete (ÁNTSZ) akkor, ha az üzletben élelmiszert, vegyi árut, gyógynövényt, illóolajat értékesítenek, továbbá vendéglátóüzlet, kereskedelmi szálláshely, élelmiszer mozgóárusítása, valamint élelmiszer és étel házhoz szállítása esetén; * az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (Állomás) és az ÁNTSZ abban az esetben, ha az üzletben, vendéglátóhelyen állati eredetű élelmiszert, élelmiszer-nyersanyagot használnak fel, hoznak forgalomba, terményt, takarmányt, élő állatot, illetve állatgyógyászati készítményt értékesítenek; * a tűzvédelmi szakhatóság, ha az üzletben A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó vegyi árut és anyagot, pirotechnikai terméket, tüzelő- és építőanyagot értékesítenek, valamint kereskedelmi szálláshely, áruház (kisáruház), vendéglátóüzlet esetén; * a környezetvédelmi, az építésügyi, a tűzvédelmi szakhatóság, a közlekedési felügyelet és az ÁNTSZ, ha az üzletben járműkereskedelmi tevékenységet folytatnak, építőanyagot, szilárd és folyékony tüzelőanyagot, üzemanyagot, veszélyesnek nem minősülő hulladékot értékesítenek, valamint a 216. Diszkó [a TEÁOR 55.40-ből] üzletkörű egységet működtetnek; * az építésügyi hatóság, amennyiben az üzletkialakítás építési- vagy rendeltetésmódosításiengedély-köteles; * a növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás, ha az üzletben növényvédő szert értékesítenek; * a területileg illetékes rendőrhatóság, ha az üzletben polgári használatra szolgáló kézi lőfegyvert, lőszert, gáz- és riasztófegyvert, robbanóanyagot és robbantószert, pirotechnikai terméket, gázsprayt, valamint légfegyvert értékesítenek, illetőleg * a külön jogszabályban meghatározott hatóság, ha hozzájárulása szükséges az áru értékesítéséhez, illetve a tevékenység folytatásához (például jövedéki engedélyes tevékenységek esetén a vámhatóság).

Kereskedelmi értelmezések

* Üzlet * Üzlet a szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajjal egybeépített vagy ahhoz rögzített, tartós használatra készült, rendszeresen (állandóan vagy ideiglenes jelleggel) nyitva tartó kis- és nagykereskedelmi, jármű- és üzemanyag-kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, idegenforgalmi, továbbá lakossági fogyasztási cikket javító-szolgáltató, értékesítő hely, ideértve a lakástól vagy lakóingatlantól műszakilag el nem különíthető, fogyasztási cikket javító-szolgáltató tevékenység céljára kialakított helyet, a raktározás, tárolás célját szolgáló, nyitott értékesítést folytató helyet, valamint a különböző intézményekben, munkahelyeken üzemelő értékesítőhelyeket is. * Mozgóárusítás * Mozgóárusításnak minősül, amikor a kereskedő vagy megbízottja olyan eszköz segítségével viszi magával az eladásra kínált árut, amely nem minősül mozgóboltnak (például kosár, tricikli, fagylaltoskocsi stb.). * Mozgóbolt * A mozgóbolt önjáró vagy gépjárművel vontatott, az üzlet feltételeinek mindenben megfelelő árusítóhely. * Üzletkör * Üzletkör az a tevékenységi kör, amelynek keretében az ott felsorolt termékek forgalmazhatók, illetve szolgáltatások nyújthatók. Egy üzlet működési engedélye - a szükséges (szak)hatósági hozzájárulások megléte esetén - több üzletkört is tartalmazhat. Az üzlet főtevékenységét (szakmai jellegét) a működési engedélyben első helyen megjelölt és az üzlet elnevezésében is erre utaló üzletkör határozza meg. * Kiegészítő kereskedelmi tevékenység * Kiegészítő kereskedelmi tevékenységnek minősül a vállalkozásnak az alaptevékenységi körébe nem tartozó kereskedelmi tevékenysége.

"Üzletfeliratok"

* A Gtv. előírásai alapján az üzlet feliratain az üzlet elnevezését - a vállalkozás neve, a vezérszó és az üzletben forgalmazott árura utaló árujelző kivételével -, valamint az üzletben, illetőleg az üzlet kirakatában a fogyasztók védelméről szóló 1997. évi CLV. törvényben meghatározott fogyasztók tájékoztatását szolgáló közleményeket magyar nyelven meg kell jeleníteni. * Az előzőekben meghatározott követelmény teljesíthető úgy is, hogy ugyanazon feliraton az idegen nyelvű szövegen (szövegrészen) kívül annak magyar nyelvű megfelelőjét is megjelenítik, legalább ugyanolyan jól érzékelhetően, valamint legalább ugyanolyan méretben, mint az idegen nyelvű szöveget (szövegrészt). * Az üzletek vonatkozásában ismertetett követelmények érvényesülését az üzlet működési engedélyét kiadó jegyző ellenőrzi. Ha az ellenőrzés során a Gtv. törvény előírásait sértő magatartást észlel, úgy a hatáskörére és az eljárására irányadó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően eljárva intézkedik a jogsértő állapot megszüntetéséről. * A Gtv. alkalmazásában a meghonosodott idegen nyelvű kifejezések nem minősülnek idegen nyelvű szövegnek

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére