Tanúzás a polgári perben

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 76. számában (2004. augusztus 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Tanúskodni nem kellemes dolog, még ha polgári ügyben citálják is az embert a bíróság elé. Cikkünkben a Polgári perrendtartás alapján összefoglaljuk a tanúk jogait, kötelezettségeit, illetve a velük szemben alkalmazható szankciókat. A tanúkra vonatkozó szabályok ismerete azok számára is fontos, akik peres félként tanúval kívánják állításaikat bizonyítani.

Ha a fél a polgári perben tanúkkal kívánja bizonyítani a tényállításait, meg kell jelölnie a bizonyítani kívánt tényeket, és be kell jelentenie a tanúk nevét, foglalkozását és pontos címét, vagy pedig a tanúkat elő kell állítania a tárgyalásra.

Idézés, megjelenési kötelezettség

A tanúnak szóló idézésben meg lehet jelölni azokat a körülményeket is, amelyekre a tanú kihallgatása szükségesnek mutatkozik, s a tanút fel lehet hívni, hogy meghatározott feljegyzéseit, iratait vagy a bizonyításnál felhasználható egyéb tárgyait hozza magával.

Előfordulhat, hogy valamilyen okból a tanú nem tud megjelenni a tárgyaláson. Amennyiben ez már előre látható, a tanú akkor jár el helyesen, ha akadályoztatását bejelenti. Adott esetben a bíróság elrendelheti, hogy a tanút megkeresett bíróság útján hallgassák ki például azért, mert a tanúnak aránytalan nehézséget okozna a perbíróságon való megjelenés például a nagy távolság vagy közlekedési problémák miatt. Az sem kizárt, hogy a bíróság a tanú lakásán tartson helyszíni tárgyalást, ha a tanú akadályozva van a mozgásában. A megjelenési problémákat mindig célszerű előre jelezni, mert ezzel sok későbbi kényelmetlenséget takarítunk meg. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a tanúkihallgatás esetleges problémáival természetesen annak a peres félnek is számolnia kell, aki a tanú kihallgatását indítványozta. Nagyban gyorsítja a pert, ha a fél megfelelően jelzi a tanúkihallgatással kapcsolatos problémákat, s igyekszik azokat maga megoldani.

Ha a tanú aggkora, betegsége, testi fogyatkozása vagy más ok miatt a bíróság előtt nem jelenhet meg, a bíróság a tanút lakásán, illetőleg tartózkodási helyén hallgatja ki. Ebben az esetben a bíróság akként is rendelkezhet, hogy a tanút az elnök hallgassa ki. A tanúkihallgatás helyéről és idejéről a feleket és a tanút előzetesen értesíteni kell. Az említett esetben a bíróság köteles a tanút a lakásán, tartózkodási helyén kihallgatni, tehát nem bírói mérlegelés tárgya, hogy a tanút hol hallgatják ki.

Ismételt idézés

Ha a tanú a fél által bejelentett adatok téves volta miatt nem volt megidézhető, a bíróságnak a tanú ismételt megidézése előtt meg kell vizsgálnia, hogy a fél téves bejelentése nem a per elhúzását célozta-e. Ugyanez áll akkor is, ha a fél az olyan tanút, akinek előállítására vállalkozott, a tárgyalásra nem állítja elő.

Mentesség a tanúskodás alól

Nem lehet kihallgatni tanúként azt, akitől testi vagy szellemi fogyatkozása miatt nem várható helyes vallomás.

Államtitok, szolgálati titok, üzleti titok

A tanú, ha a titoktartás alól felmentést nem kapott, nem hallgatható ki olyan kérdésről, amely államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősül, vagy amelyre az üzleti titokra vonatkozó titoktartási kötelezettsége kiterjed, kivéve ha az a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó rendelkezések alapján nem minősül üzleti titoknak. A titoktartási kötelezettség az annak alapjául szolgáló viszony megszűnése után is fennmarad.

Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. Nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz - így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz - való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.

Jog a tanúvallomás megtagadására

Megtagadhatja a tanúvallomást:

- a felek bármelyikének hozzátartozója;

- az, aki a tanúvallomás folytán magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az azzal kapcsolatos kérdésben;

- az ügyvéd, az orvos és más olyan személy, aki hivatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással titoktartási kötelességét sértené meg (kivéve ha az érdekelt e kötelesség alól felmentette);

- a jogvitával érintett ügyben lefolytatott közvetítői eljárásban eljárt közvetítő, szakértő.

Amennyiben a tanú több pertárs közül nem valamennyivel áll hozzátartozói viszonyban, a tanúságtételt a többiekre nézve csak akkor tagadhatja meg, ha a vallomás nem különíthető el.

A felek bármelyikének hozzátartozója, illetve az, aki a tanúvallomás folytán magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az egyébként fennálló mentesség ellenére sem tagadhatja meg a tanúságtételt, ha a kérdés:

- olyan jogügyletre vonatkozik, amelynél a tanú mint valamelyik fél képviselője vagy mint ügyleti tanú maga is közreműködött, vagy amelynél valamelyik fél a tanúnak képviselője volt, vagy ha a tanú a kérdéses jogviszonyban a felek valamelyikének jogelődje;

- a tanú családtagjának származására, házasságára, életbenlétére, halálára, kiskorú családtagjának elhelyezésére, kiadására vagy családi viszonyon alapuló vagyonjogi ügyre vonatkozik.

A tanúvallomás megtagadására vonatkozó jog csupán lehetőség, vagyis - szemben a titoktartási kötelezettség miatt ki nem hallgatható tanúval - ezekben az esetekben az érintett tanún múlik, hogy él-e a mentességével. Amennyiben úgy dönt, hogy a mentesség ellenére tanúvallomást tesz, úgy ő is ugyanolyan "egyszerű" tanú, mint mások.

A házassági, a gondnokság alá helyezés iránti perben a tanú a hozzátartozói viszony, illetve az orvos az orvosi titoktartásra tekintettel a tanúságtételt nem tagadhatja meg.

Az apasági és a származás megállapítása iránti perekben a gyermek anyját, ha a perben félként vagy beavatkozóként nem vesz részt, tanúként kell kihallgatni; kihallgatása csak akkor mellőzhető, ha cselekvőképtelen, vagy kihallgatásának más elháríthatatlan akadálya van.

Figyelmeztetés a mentességre

A tanút a kihallgatása előtt, illetőleg mihelyt a mentesség kiderül, figyelmeztetni kell arra, hogy nem köteles tanúvallomást tenni. Ennek megtörténtét, valamint a tanúnak a figyelmeztetésre adott válaszát jegyzőkönyvbe kell venni.

A mentesség megsértésének következménye

A fenti szabályok ellenére, vagy azok megsértésével kihallgatott tanú vallomása nem vehető bizonyítékként figyelembe.

A mentesség bejelentése, elbírálása

Ha a tanú a mentessége miatt nem hallgatható ki, vagy nem akar vallomást tenni, ezt a bíróságon a kitűzött határnap előtt is bejelentheti. Amennyiben a tanúvallomás megtagadásának van helye, a bejelentéssel egyidejűleg elő kell adni, és egyben valószínűsíteni kell a megtagadás okát. A bíróság egyéb valószínűsítő adat hiányában a tanút a megtagadás okára nézve ki is hallgathatja.

Abban a kérdésben, hogy a tanúságtétel megtagadásának helye van-e, a kihallgatást foganatosító bíróság határoz; határozathozatal előtt a feleket - ha jelen vannak - meg kell hallgatni. Ha a tanúkihallgatást megkeresés útján foganatosítják, a perbíróság a megkeresett bíróság határozatát - kérelemre - megváltoztathatja. A kérelemnek a tanú kihallgatására halasztó hatálya van.

Fontos, hogy a perbíróság vallomástételre kötelező határozata ellen a tanú fellebbezéssel élhet.

A tanú kihallgatása

Az idézésre megjelent tanúkat és szakértőket lehetőség szerint a tárgyalás elhalasztása esetén is ki kell hallgatni. A kihallgatás menete a következő:

A tanú a tárgyaláson és a bizonyítási eljárásnál kihallgatása előtt nem lehet jelen, s kihallgatása után csak a bíróság engedélyével távozhat el.

A kihallgatás megkezdése előtt a tanút figyelmeztetni kell a hamis tanúzás következményeire. A kihallgatás kezdetén a tanútól meg kell kérdezni a nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakóhelyét, foglalkozását, valamint azt, hogy a felekkel milyen viszonyban van, s hogy ennek folytán vagy más okból nem elfogult-e. Ezekre a kérdésekre a tanú akkor is köteles válaszolni, ha egyébként a vallomástétel megtagadására jogosult. Ezután a tanút részletesen ki kell hallgatni, tisztázva azt is, hogy az általa előadottakról miként szerzett tudomást.

Kérdések

A tanút az elnök hallgatja ki. A bíróság többi tagja is jogosult a tanúhoz kérdéseket intézni. Kérdéseket a felek indítványozhatnak. Az elnök a feleknek kérelmükre megengedheti, hogy a tanúhoz közvetlenül is intézhessenek kérdéseket. A fél részéről indítványozott vagy a tanúhoz közvetlenül intézett kérdés megengedhetősége felől az elnök határoz. Feladatának teljesítése végett a szakértő is kérdéseket intézhet a tanúkhoz.

Szembesítés

Ha a tanú vallomása más tanúnak vagy a személyesen meghallgatott félnek előadásával ellentétben áll, az ellentét tisztázását szükség esetében szembesítéssel kell megkísérelni.

Okiratok bemutatása

A tanú a kihallgatása alkalmával köteles a bíróság rendelkezésére megtekintés végett bemutatni a birtokában levő okiratot, illetőleg annak a peres ügyre vonatkozó részét, kivéve ha az okiratot perben nem álló harmadik személy nevében tartja birtokában. Ha a tanú az okirat bemutatását alaptalanul megtagadja, a tanúságtétel megtagadásának következményeit kell megfelelően alkalmazni. A bíróság szükség esetén elrendelheti az okirat másolatának (kivonatának) az iratokhoz való csatolását. Ha a tanú a másolatot (kivonatot) csatolni nem tudja, annak elkészítéséről a bíróság gondoskodik.

Jegyzőkönyvezés, a vallomás felolvasása

A kihallgatás után a tanú előtt fel kell olvasni a jegyzőkönyvbe vett vallomását, kivéve ha a felolvasást sem a tanú, sem a felek nem kívánják. A felolvasás megtörténtét vagy annak mellőzését a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

Amennyiben a tanú a vallomás felolvasásakor kiigazítja vagy kiegészíti a vallomását, azt szintén jegyzőkönyvbe kell foglalni.

Rendfenntartás

A tárgyalás rendjének fenntartásáról az elnök gondoskodik. Ha a tárgyalás rendjét megzavarják, az elnök rendreutasítja a tanúkat. Ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetében a bíróság pénzbírságot szab ki. A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek tagjaival szemben pénzbírságot kiszabni nem lehet, hanem a fegyelmi eljárás lefolytatása végett az illetékes elöljáróhoz kell fordulni.

Ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetében - akár a pénzbírság kiszabására vonatkozó rendelkezéssel egyidejűleg, akár anélkül vagy azt követően - a bíróság a tanúkat kiutasíthatja, illetőleg kivezettetheti a teremből.

Tanú vagy szakértő kiutasítása esetében a bíróság az alábbiakban ismertetendő kényszerítő eszközöket alkalmazhatja a tanúval szemben.

Büntető vagy fegyelmi eljárás alapjául szolgáló rendzavarásról a bíróság értesíti az illetékes hatóságot, ha pedig előzetes letartóztatásnak is helye van, az elkövetőt őrizetbe vétetheti, és ebben az esetben haladéktalanul intézkedik az ügyésznek való átadása iránt. A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek tagjának előzetes letartóztatását csak elöljárója útján lehet foganatosítani.

Kényszerítő eszközök a tanúkkal szemben

Az eljáró bíróság az okozott költségek megtérítésére kötelezi, s egyben pénzbírsággal sújthatja

- azt a tanút, illetve szakértőt, aki szabályszerű idézés (kirendelés) ellenére nem jelent meg, és elmaradását alapos okkal előzetesen ki nem mentette, vagy engedély nélkül eltávozott,

- azt a tanút, aki a vallomástételt, illetve a közreműködést, továbbá azt a szakértőt, aki a véleménynyilvánítást az ok előadása nélkül vagy a bíróság jogerős határozata ellenére, a következményekre történt figyelmeztetés után megtagadja,

- azt a szakértőt, aki a véleménynyilvánítással alapos ok nélkül késlekedik, illetve a véleménynyilvánításának várható késedelméről a részére nyitva álló határidő lejártát megelőzően a bíróságot nem értesíti.

A tanúval szemben kiszabható pénzbírság legmagasabb összege ötszázezer forint azzal, hogy az nem haladhatja meg a pertárgy értékét. A kiszabott pénzbírságot szabadságvesztésre átváltoztatni nem lehet.

Ha a fegyveres erők vagy a rendvédelmi szervek tagjával szemben kellene pénzbírságot alkalmazni, vagy ilyen személy elővezetését kellene elrendelni, a fegyelmi eljárás lefolytatása végett a bíróság a tanú, illetőleg a szakértő elöljárójához fordul.

A szankciót alkalmazó határozat, továbbá az olyan határozat ellen, amely a szankciót tartalmazó határozat hatályon kívül helyezése iránt előterjesztett kérelmet elutasítja, a tanú fellebbezéssel élhet.

Kimentés

Ha a tanú vagy a szakértő az elmaradását (eltávozását) a vele szembeni szankciók alkalmazása után alapos okkal kimenti, a vele szemben tett intézkedéseket hatályon kívül kell helyezni. A bíróság a tett intézkedést akkor is hatályon kívül helyezheti, ha a tanúvallomás alaptalan megtagadását követően a tanú vallomást tesz.

A tanúk díjazása

A tanúnak igénye van a megjelenésével szükségképpen felmerült költségek megtérítésére. Erre a tanút kihallgatásának befejezése után figyelmeztetni kell. A megállapított tanúdíjat a kihallgatást foganatosító bíróság az annak fedezésére letett összegből nyomban kiutalja. Ha a tanút más községből idézték meg, a bíróság az útiköltséget a tanú részére előlegként is kiutalhatja.

Ha a bíróság előzetes letételt nem rendel el, vagy a letett összeg nem elegendő, a megállapított tanúdíj előlegezésére a felet kell kötelezni.

A tanúdíj megállapítása tárgyában hozott határozat ellen a tanú és a felek külön fellebbezéssel élhetnek; a fellebbezésnek halasztó hatálya nincs.

Útiköltség

A tanú részére a megjelenésével szükségképpen felmerült útiköltséget meg kell téríteni. Útiköltségen a tanú lakóhelyéről (tartózkodási helyéről) a kihallgatás helyére való utazással és a visszautazással felmerült és igazolt költségeket (viteldíjat, fuvardíjat stb.) kell érteni, ideértve a helyi közlekedési eszköz használatával felmerült viteldíjat is.

A tanú részére a személyvonat 2. osztály, a villamos vagy autóbusz költségét lehet megtéríteni. Más közlekedési eszköz költsége akkor téríthető meg, ha igénybevételét célszerűségi vagy takarékossági szempont, illetőleg közérdek indokolja. A más közlekedési eszköz használatával felmerült költség utalványozásának indokát az utalványon fel kell tüntetni. A kedvezményes jeggyel utazó tanú részére csak a ténylegesen felmerült útiköltséget lehet megtéríteni.

A munkából kiesett idő díjazása

A tanúként megjelent, munkaviszonyban álló dolgozót, illetőleg a munkaviszony jellegű jogviszony keretében munkát végző szövetkezeti tagot a munkáltatótól, illetőleg a szövetkezettől a munkából elmulasztott teljes időre távolléti díj illeti meg.

Másokat a munkából elmulasztott teljes időre díjazásban kell részesíteni, ha erre a tanú az eljáró hatóság figyelmeztetése után igényt tart. A díjazás összege óránként 60 forint, legfeljebb azonban napi 330 forint.

Ellátási költség

Ha a lakóhelyről (tartózkodási helyről) való elindulás és az oda visszaérkezés időpontja közötti időtartam a 8 órát meghaladja, a tanú részére az említett juttatásokon felül naponta még 100 forint ellátási költséget kell fizetni.

Szállásköltség

A tanú nem kötelezhető arra, hogy a kihallgatás helyére az éjszakai órákban (23 óra és 5 óra között) utazzék. Ha a tanú - a közlekedési viszonyok miatt - már a kihallgatását megelőző napon megérkezett a kihallgatás helyére, kérelmére az ellátási költségen felül az állami szerv kezelésében álló szálloda (fizetővendég-szolgálat) igazolt díját meg kell téríteni.

Az említett szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a kihallgatás olyan időpontban végződik, hogy a tanú visszautazására a kihallgatás napján már nincs lehetőség.

A kiskorú tanú kísérőjének díja

Az útiköltséget, a munkából kiesett idő díjazását, az ellátási költséget, illetve a szállásköltséget a kiskorú tanút kísérő törvényes képviselő, gondozó, illetve nevelő részére is meg kell téríteni.

Kiküldetés

A tanú részére nem jár útiköltség, ellátási és szállásköltség, ha az a szerv, amelynek a tanú a tagja, illetőleg alkalmazottja, a tanú költségét kiküldetési költségként vagy más módon megtéríti.

Menetlevél

Ha a tanú útiokmánnyal (menetlevéllel) utazik, arra rá kell vezetni a részére kifizetett útiköltség, ellátási és szállásköltség összegét.

Adómentesség

A tanút megillető költségtérítés mentes a magánszemélyek jövedelemadója alól.

Elővezetés

* A bíróság egyúttal elrendelheti a meg nem jelent (eltávozott) tanú elővezetését is. Az elővezetést elrendelő határozat tartalmazza: * a bíróság megjelölését; * az elővezetendő személy nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakcímadatait; * az eljárás alapjául szolgáló cselekményt; * az elővezetés elrendelésének okát; * az elővezetés helyét, idejét, módját (kíséréssel, útbaindítással); * a bíróság bélyegzőjét, az elrendelésre jogosult aláírását. * Ha a határozat hiányos, úgy az elrendelő hatóságtól kérni kell a határozat kijavítását, kiegészítését. * Sürgős esetben a bíróság rövid úton (pl. telefaxon) közölt intézkedése - a határozat megküldéséig - pótolja a határozatot. * A bíróság az intézkedés alá vont személy útbaindulásának ellenőrzését is elrendelheti. Ilyen esetben a szolgálati feladatot ellátó rendőr ellenőrzi az útbaindulást. * Az elővezetési határozatot a rendőr előzetes igazoltatás után ismerteti az elővezetendő személlyel, utána kézbesíti. Rövid úton elrendelt elővezetés esetén a rendőr megnevezi az elrendelő hatóságot, közli az elővezetés okát és helyét. * A rendőr lehetőséget ad arra, hogy az elővezetendő személy az évszaknak megfelelően felöltözzön, pénzét, élelmét, fontos személyi használati tárgyait - a saját és mások testi épségét veszélyeztető eszközökön kívül - magához vegye, a jelen lévő hozzátartozóitól elbúcsúzzon. * El kell állni az elővezetéstől, ha a tanú elővezetés közben a kiszabott bírságot a postahivatalnál befizeti. Ebben az esetben azonban az elővezetéssel kapcsolatban felmerült költségek megtérítését kezdeményezni kell. * A fegyveres erők és rendvédelmi szervek tagjainak elővezetése esetén a bíróság az elővezetendő személy elöljáróját keresi meg. Ha a rendőrnek tudomására jut, hogy az elővezetendő személy fegyveres erő vagy rendvédelmi szerv tagja, az elővezetést nem hajthatja végre, azonban köteles erről jelentést írni. * Ha az elővezetés bármely okból nem hajtható végre, ezt a körülményt a rendőr haladéktalanul jelenti elöljárójának, aki rövid úton köteles a bíróságot tájékoztatni. * Elhelyezés előállító helyiségben * Az elővezetett személyt, ha az intézkedés sikeresen csak így hajtható végre, a rendőrségen történő visszatartás idejére előállító helyiségben lehet elhelyezni. Ha az előállító helyiségben előállított, elővezetett személy van, gondoskodni kell az állandó őrzéséről. Az előállító helyiségben történő elhelyezés, nyilvántartás és őrzés végrehajtásának feltételeit a rendőri szerv vezetője biztosítja. * Az előállító helyiségben történő elhelyezéskor az elővezetett személyt fel kell világosítani az intézkedés várható időtartamáról. Ruházatát át kell vizsgálni, és tőle el kell venni azokat a tárgyakat, amelyeket fogva tartáskor sem tarthat magánál. Nyilatkoztatni kell sérüléséről, esetleges panaszáról. A sérültet orvosi ellátásban kell részesíteni. * Az elővezetett személy ellátására a fogva tartottakra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. Az előállító helyiségre, illetőleg az abban elhelyezett személyekre, az őrzésre és az okmányok vezetésére a fogdaszolgálatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Látogató fogadása azonban nem engedélyezhető. * Az elővezetés költségének megtérítése * Ha az eljárásban az elővezetett személyt kötelezik az elővezetés költségének megtérítésére, a költségtérítés mértéke kilométerenként 200 forint, de legalább 3200 forint. A kilométerszám megállapításánál az elővezetett (kísért) személy feltalálásának és a hatóság előtti megjelenés helye között ténylegesen megtett távolságot kell alapul venni. * Az elővezetés költsége megtérítésének nincs helye, ha: * az elővezetendő személy az elővezetés végrehajtására kirendelt rendőr előtt hitelt érdemlően igazolja, hogy az elővezetés elrendelésének alapját képező mulasztás már nem terheli (így különösen: a pénzbüntetést vagy a pénzbírságot már megfizette, az elővezetést elrendelő hatóság előtt már megjelent, vagy a meg nem jelenését kimentette, illetőleg az igazolási kérelmének helyt adtak); * az elővezetés végrehajtásától valamely alapos ok miatt el kell állni (ilyen ok különösen: az elővezetendő súlyos betegsége, előrehaladott terhessége, kiskorú vagy gondozásra szoruló más hozzátartozója elhelyezésének szükségessége).

Hamis tanúzás

* A tanú, aki bíróság vagy más hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el. * A büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás büntetése bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés. Ha a hamis tanúzás olyan bűncselekményre vonatkozik, amely miatt életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. * A polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás büntetése bűntett miatt három évig, ha pedig az ügy tárgya különösen nagy vagyoni érték vagy különösen jelentős egyéb érdek, öt évig terjedő szabadságvesztés. * Aki a hamis tanúzást gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. * Aki a hamis tanúzást fegyelmi, szabálysértési, választottbírósági, avagy egyéb hatósági eljárásban követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. * Hamis tanúzás miatt mindaddig, amíg az az ügy, amelyben a hamis tanúzást elkövették (alapügy) nem fejeződik be, büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis tanúzás elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik. * Nem büntethető hamis tanúzásért, * aki a valóság feltárása esetén önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, * aki a vallomástételt egyéb okból megtagadhatja, de erre kihallgatása előtt nem figyelmeztették, vagy akinek a kihallgatása a törvénynél fogva kizárt. * A büntetés korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető is azzal szemben, aki az alapügy jogerős befejezése előtt az eljáró hatóságnak az általa szolgáltatott bizonyítási eszköz hamis voltát bejelenti.

Hamis tanúzásra felhívás

* Aki mást büntetőügyben hamis tanúzásra rábírni törekszik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel, aki pedig ezt polgári ügyben követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. * Aki a hamis tanúzásra felhívást fegyelmi, szabálysértési, választottbírósági, avagy egyéb hatóság előtt folyamatban levő ügyben követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

Mentő körülmény elhallgatása

* Aki olyan tényt, amelytől a büntetőeljárás alá vont személy felmentése függhet, vele, védőjével vagy a hatósággal nem közöl, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. * Nem büntethető a fentiek alapján,u aki a tény közlésével önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná,u akinek tanúkénti kihallgatása a törvénynél fogva kizárt.

Felmentés a titoktartási kötelezettség alól

* Ha polgári eljárásban a titoktartásra kötelezettnek államtitkot képező adatról kell nyilatkoznia, a titoktartási kötelezettség alóli felmentésre feladat- és hatáskörében jogosult * a Magyar Köztársaság elnöke, * az Országgyűlés elnöke, * az országgyűlési bizottság elnöke, * az Alkotmánybíróság elnöke, * a Legfelsőbb Bíróság elnöke, * a bíróság elnöke, * az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának vezetője, * a legfőbb ügyész, * az ügyészség vezetője, * az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese, valamint a különbiztosok, * az Állami Számvevőszék elnöke, * a Magyar Nemzeti Bank elnöke, * a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, * a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, * a kormány tagja, * a kormány által irányított országos hatáskörű szerv vezetője, * a Miniszterelnöki Hivatal vezetője, politikai államtitkára, a kormány ügyrendje szerint működő testület vezetője, * a határőrség, a rendvédelmi szerv központi szervének, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának a vezetője, * a Magyar Köztársaság külképviseletének vezetője, valamint a nemzetközi szerződésben meghatározott kötelezettségvállalás teljesítése érdekében más államhoz, nemzetközi szervezethez vagy regionális együttműködés központjába delegált önálló képviseleti hatáskörrel rendelkező személy, * a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 66. §-ának (1) bekezdése szerint a honvédelmi felkészülés és az országmozgósítás egyes feladatainak ellátásában részt vevő szervek vezetői, * az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója, * az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója, * a törvény által minősítésre feljogosított személy, * az említettek átruházott hatáskörével rendelkező helyettese, ideértve az államtitkárt és a helyettes államtitkárt is. * Szolgálati titkot képező adat esetén a felmentésre jogosult a szervezet kiadmányozási joggal rendelkező munkatársa is, amennyiben a minősítési jogot átruházták rá. A honvédelmi miniszter, valamint a határőrség, a rendvédelmi szerv központi szervének, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának vezetője, a honvédelmi, a nemzetbiztonsági, továbbá a bűnüldözési feladatok körében minősítési jogkörét belső szabályzatban az alárendeltségébe tartozó más személyre írásban átruházhatja. A bűnüldözési feladatok körében ez a jogosítvány a legfőbb ügyészt és az ügyészség vezetőjét is megilleti. A szolgálati titok megtartása alóli felmentésre az így átruházott hatáskörben eljáró személy is jogosult

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére