Ki minősül kiskorúnak?
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) értelmében a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy kiskorúnak minősül. (Ez alól a főszabály alól csak az jelent kivételt, ha a kiskorú előzetes gyámhatósági engedélylyel házasságot köt, és ezzel már tizennyolc éves kora előtt nagykorúvá válik.)
A Ptk. a kiskorúakon belül különbséget tesz
– korlátozottan cselekvőképes, illetve
– cselekvőképtelen kiskorúak között.
Cselekvőképtelen kiskorú
Cselekvőképtelen az a kiskorú személy, aki a tizennegyedik életévét még nem töltötte be, illetve az is, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett.
Törvényes képviselő
A cselekvőképtelen kiskorú önálló jognyilatkozata főszabály szerint semmis, és nevében a törvényes képviselője járhat csak el.
Törvényes képviselő lehet a szülő, a gyám vagy a gondnok.
Eseti gondnok eljárása
Előfordulhat azonban az is, hogy a törvényes képviselő – akár jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán, akár érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt – nem járhat el. Ilyen esetben a cselekvőképtelen személy részére a gyámhatóság eseti gondnokot rendel. A szülői felügyeletet gyakorló szülő, a gyám és a gondnok jogköre tehát nem terjed ki azokra az ügyekre, amelyeknek ellátására eseti gondnokot rendeltek ki.
A cselekvőképtelen kiskorú által kötött szerződés, illetőleg az egyoldalú nyilatkozat semmisségének megállapításához külön eljárásra nincs szükség, az érvénytelenségre bárki határidő nélkül, de csak a kiskorú érdekében hivatkozhat. (Erre később még visszatérünk.)
Korlátozottan cselekvőképes kiskorú
Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét már betöltötte, és nem cselekvőképtelen.
Jognyilatkozatai tekintetében már nagyobb szabadsága van, mint a cselekvőképtelen kiskorúnak. Főszabály szerint a korlátozottan cselekvőképes személy érvényes jognyilatkozatot törvényes képviselője előzetes beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával tehet.
Függő jogi helyzet
Ha a jognyilatkozat létrejött, és ahhoz a törvényes képviselő nem adta az előzetes beleegyezését, függő jogi helyzet áll fenn egészen addig, amíg utólagosan jóvá nem hagyja. Ez azt jelenti, hogy a korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozata ugyan létrejött, de nem érvényes. A függő helyzet a törvényes képviselő nyilatkozatával válik egyértelművé. Előzetes beleegyezés vagy utólagos jóváhagyás esetén a jognyilatkozat érvényessé válik, ezek hiányában az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni.
A függő jogi helyzet megszűnése nagykorúvá válással
Ha azonban a függő jogi helyzetben a korlátozottan cselekvőképes kiskorú nagykorúvá, és ezzel cselekvőképessé válik, saját maga dönt a nagykorúvá válását megelőzően megtett jognyilatkozata érvényességéről.
Önállóan tehető jognyilatkozatok
Ezenkívül a korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak vannak már olyan önálló jognyilatkozatai is, amelyek érvényességéhez nem szükséges a törvényes képviselő előzetes beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása.
Ilyenek
– azok a személyes jellegű jognyilatkozatok, amelyeket a korlátozottan cselekvőképes kiskorú jogszabályi felhatalmazás alapján csak személyesen tehet meg (Így: a személyhez fűződő jogok védelmében maga is felléphet; eljárhat cselekvőképes személy képviseletében – a törvény alapján a korlátozottan cselekvőképes kiskorú, mint képviselő az általa képviselt nevében olyan jognyilatkozatokat is tehet, amelyeket egyébként saját nevében még törvényes képviselője előzetes engedélyével vagy utólagos jóváhagyásával sem tehetne -; tehet közvégrendeletet; munkaviszonyt létesíthet; önállóan tett nyilatkozattal megtilthatja, hogy halála után testéből szerveit vagy szöveteit átültetés céljára eltávolítsák; az apaságot elismerő nyilatkozat teljes hatályához – ha a gyermek betöltötte a tizennegyedik életévét – a törvény megkívánja többek között a gyermek hozzájárulását is – ha a gyermek nem él, vagy nyilatkozatában tartósan gátolva van, úgy a hozzájárulást a gyámhatóság adja meg.);
– megkötheti azokat a kisebb jelentőségű szerződéseket, amelyek a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartoznak (például kisebb összegű bevásárlások);
– munkával szerzett keresményével önállóan rendelkezhet, és a keresmény erejéig kötelezettséget vállalhat (a rendelkezési jog korlátja csak az, ha a gyermek a szülei háztartásában él, a háztartás költségeihez keresményéből megfelelő mértékben köteles hozzájárulni), valamint
– olyan szerződéseket köthet önállóan, amelyek számára kizárólag előnyszerzést eredményeznek (például ajándékozási szerződést köthet, mint megajándékozott). A törvény azonban ez utóbbi esetben lehetővé teszi, hogy a törvényes képviselő a kiskorúnak ígért vagy adott ajándékot visszautasítsa. Az érvényes visszautasításhoz gyámhatósági jóváhagyásra van szükség. Amennyiben a gyámhatóság a törvényes képviselő visszautasító nyilatkozatát nem hagyja jóvá, úgy a határozat pótolja a törvényes képviselő elfogadó nyilatkozatát.
Törvényes képviselő által tehető jognyilatkozatok
A korlátozottan cselekvőképes kiskorú nevében a törvényes képviselő saját maga is tehet jognyilatkozatot. Önálló jognyilatkozat-tételi joga azonban korlátozott, mert nem tehet személyes jellegű nyilatkozatokat, és nem rendelkezhet a korlátozottan cselekvőképes kiskorú munkával szerzett keresményével.
A nyilatkozattétel korlátja
A törvényes képviselő önálló jognyilatkozat-tételi eljárásához kapcsolódik a Ptk. új rendelkezése is. A gyermekek jogairól szóló New York-i egyezménynek megfelelően a törvényes képviselőnek a kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata megtétele során a korlátozott cselekvőképességű, illetve az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen kiskorú véleményét figyelembe kell vennie. Tehát ha a kiskorú cselekvőképtelen, de ítélőképessége birtokában van – vagyis képes arra, hogy a jogügylet lényegét, következményeit átlássa, arról véleményt formáljon, és e véleményét kifejezésre juttassa -, a törvényes képviselő a cselekvőképtelen kiskorú véleményét sem hagyhatja figyelmen kívül a jognyilatkozatok megtétele során.
Gyámhatósági hozzájárulással tehető jognyilatkozatok
Vannak a kiskorúakat érintő olyan jognyilatkozatok is, amelyek érvényességéhez a törvényes képviselő eljárása (előzetes beleegyezés, utólagos jóváhagyás, a korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen személy nevében tett nyilatkozatok) mellett gyámhatósági hozzájárulás is szükséges.
Tartási, örökösödési viszonyok, ingatlanügyletek
A törvények szerint a törvényes képviselő jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat
– a kiskorút megillető tartásról történő lemondásra,
– a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen gyermek által kötött tartási (életjáradéki) szerződésre,
– a kiskorút örökösödési jogviszony alapján megillető jogokra vagy kötelezettségre (így a korlátozottan cselekvőképes személy öröklési szerződésének érvényességéhez, de például a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perindításhoz is szükséges a gyámhatóság jóváhagyása),
– külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítására, illetve
– a kiskorú ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik (függetlenül az ingatlan, ingatlanhányad értékétől).
Ingatlanszerzés, feltételhez kötött jóváhagyás
Gyámhatósági jóváhagyáshoz kötött a törvényes képviselő jognyilatkozata a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú ingatlantulajdon-szerzése esetében is, de csak akkor, ha a megszerzendő ingatlant vagyoni értékű jog, vagy végrehajtási jog terheli.
Jóváhagyás vagyoni viszonyokban
Továbbá jóváhagyás szükséges, ha a nyilatkozat
– a kiskorú külön jogszabály alapján beszolgáltatott vagyonára (a családjogi törvény kimondja, hogy a szülők a gyermek pénzét és értéktárgyait, amennyiben azokat a rendes vagyonkezelés szabályai szerint folyó kiadásokra vagy egyéb okból készen tartani nem kell, kötelesek a gyámhatósághoz beszolgáltatni);
– a kiskorú olyan egyéb vagyontárgyára, illetve vagyoni értékű jogára vonatkozik, amelynek értéke meghaladja a külön jogszabályban (gyámhatósági törvény) meghatározott összeget, azaz: gyermek tulajdonát képező – százezer forintot meghaladó – értékpapír, üzletrész, cégtulajdon; a személyes tulajdon szokásos tárgyait meghaladó mértékű ingó és készpénz vagyonát érintő jogügylet (értékpapír, ékszerek, ezüst-, arany-, platinatárgyak, drágakövek és egyéb ingó tárgyak elidegenítése és megterhelése); gyermek lakásbérleti szerződésének közös megegyezéssel történő megszüntetése, vagy lakáscseréjéhez történő hozzájárulás megszerzése (a gyámhatóság az ügyletet csak akkor hagyhatja jóvá, ha a gyermek lakhatása megfelelően biztosítva van).
A jóváhagyás megtagadása
A gyámhivatal a jognyilatkozat jóváhagyását elutasítja, ha a jognyilatkozatot tartalmazó okirat alaki szempontból érvénytelen. A jognyilatkozat gyámhivatali jóváhagyása a jognyilatkozat érvényességéhez szükséges – és jogszabályban előírt – egyéb feltételeket nem pótolja.
Bírósági vagy közjegyzői határozattal elbírált jognyilatkozatok
Kivételt képez az előzőekben ismertetett szabályok alól a bírósági vagy közjegyzői határozattal elbírált jognyilatkozat, amelynek érvényességéhez nem szükséges a gyámhatóság jóváhagyása. Ha a törvényes képviselő ezekben az ügyekben pert indít, a keresetindításhoz gyámhatósági hozzájárulásra tehát nincs szükség. Ilyenkor a gyámhatóság feladatát a bíróság, illetőleg a közjegyző veszi át.
Korlátozás közjegyzői eljárásban
Közjegyző esetében a gyámhatóság feladatkörének átvételéről csak akkor lehet szó, ha olyan eljárásban működik közre, amelynek során határozatokat hozhat (hagyatéki eljárás, okiratok megsemmisítése). Olyan esetekben azonban, amikor nem hoz határozatot, hanem például okiratot szerkeszt, hitelesít, tanúsítványt állít ki, az okirat érvényességéhez szükség van a gyámhatóság jóváhagyására.
A döntési jogkör terjedelme
A bíróság, a közjegyző vagy a gyámhatóság azt bírálja el, hogy a jognyilatkozat megfelel-e a korlátozottan cselekvőképes, illetőleg cselekvőképtelen személy érdekének.
Gyámhatósági jóváhagyással is érvénytelen jognyilatkozatok
Vannak olyan jognyilatkozatok, amelyeket a kiskorú (érdekeinek védelmében) még a gyámhatóság jóváhagyásával sem tehet meg érvényesen.
Mindezek alapján a korlátozottan cselekvőképes, illetőleg cselekvőképtelen kiskorú
– személyesen, illetve törvényes képviselője útján nem ajándékozhat (az ajándékozási szerződés az ajándékozó terhére ró kötelezettséget, mert saját vagyona rovására köteles ingyenes vagyoni előnyt juttatni a megajándékozottnak, a szolgáltatással szemben nem áll ellenszolgáltatás, tehát az ajándékozó kötelezettségvállalása teljes egészében ingyenes);
– megfelelő ellenérték nélkül nem vállalhat felelősséget idegen kötelezettségért (például a kezességvállalás);
– nem tehet érvényesen joglemondó nyilatkozatot, ha a lemondásra ellenérték nélkül történt.
Kivételek
Ez alól a szabály alól is vannak azonban kivételek. Nem szükséges a törvényes képviselő, illetve a gyámhatóság jóváhagyása, ha
– a korlátozottan cselekvőképes kiskorú a munkájával szerzett keresménye tekintetében (annak erejéig) tesz ingyenes jognyilatkozatot (korlátozottan cselekvőképes kiskorú ugyanis törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül is létesíthet munkaviszonyt, a munkával szerzett keresménnyel önállóan rendelkezhet, annak erejéig kötelezettséget vállalhat);
– a jognyilatkozat szokásos mértékű ajándékozásra vonatkozik (a szokásos mérték minősítésénél mérlegelni kell az ajándék értékét, az ajándékozás tárgyát, az ajándékozó vagyoni helyzetét, az ajándékozással elérni kívánt célt és – hozzátartozók közötti ajándékozásnál – a családban uralkodó felfogást).
A szerződés relatív semmissége
Főszabály szerint a semmis szerződés érvénytelenségére bárki, korlátozás és határidő nélkül hivatkozhat. A korlátozottan cselekvőképes, illetőleg cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozataira azonban a törvény a relatív semmisség szabályát fogalmazza meg. E szerint a korlátozott cselekvőképesség vagy cselekvőképtelenség esetében a jognyilatkozat semmisségére – azaz arra, hogy hiányzik a törvényes képviselő nyilatkozata, az előírt gyámhatósági jóváhagyás, vagy olyan nyilatkozatról van szó, amely még gyámhatósági jóváhagyással sem tehető érvényesen – csak a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú érdekében lehet hivatkozni. Az ellenérdekű fél tehát nem kérheti a szerződés érvénytelenségének megállapítását arra alapítva, hogy a vele szerződő kiskorú korlátozott cselekvőképességgel rendelkezett, vagy cselekvőképtelen volt.
Az ismertetett szabály nem csupán azt jelenti, hogy csak az egyik fél hivatkozhat az érvénytelenségre, de végeredményben azt is, hogy ha a megkötött szerződés a teljes cselekvőképességgel nem rendelkező kiskorú érdekeinek megfelel, akkor érvényben marad, és senki sem hivatkozhat annak érvénytelenségére.
A relatív semmisség megállapítása
A relatív semmisség megállapításának tehát két együttes feltétele van:
– a jognyilatkozat – szerződéskötés, egyoldalú jognyilatkozat – tételének időpontjában a nyilatkozatot tevő kiskorú korlátozottan cselekvőképes, vagy cselekvőképtelen volt, és
– a szerződés vagy az egyoldalú nyilatkozat a jognyilatkozat időpontjában sértette a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú érdekeit.
A vizsgálat terjedelme
A bíróságnak az említett esetben azt kell vizsgálnia, hogy a jognyilatkozat valóban sérti-e a kiskorú érdekeit, és azok a körülmények, amelyekre az érdeksérelmet alapítják, a jognyilatkozat megtételekor fennállottak-e vagy sem.
A kiskorú kötelező helytállása
A főszabály alól a kötelező helytállás esetén is van kivétel. Polgári jogi felelősséggel tartozik az, aki cselekvőképességét illetően a másik felet megtéveszti (azaz nagykorúságot színlel).
A megtévesztés feltételei
A megtévesztés feltételei a következők:
– olyan szerződésről van szó, amelyet korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú cselekvőképes személlyel köt,
– a kiskorú a szerződéskötés során a másik felet tévedésbe ejti, vagy tévedésben tartja abban a tekintetben, hogy ő maga cselekvőképes,
– a megtévesztett fél jóhiszemű, azaz a szerződéskötéskor nem tudta és a körülményekből nem is kellett tudnia, hogy a másik fél korlátozottan cselekvőképes, illetőleg cselekvőképtelen.
A cselekvőképessége körében megtévesztő magatartást tanúsító kiskorú ezért a magatartásért felelős, feltéve hogy vétőképes, azaz a polgári jog szabályai szerint felelősségre vonható, mert életkora és szellemi fejlettsége képessé teszi magatartása jogellenességének felismerésére.
A helytállás módjai
A helytállás egyik módja a kártérítés. A korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen, de vétőképes kiskorú elsődlegesen az eredeti állapot helyreállítására kötelezhető. Ha ez nem lehetséges, akkor a megtévesztő fél a teljes – vagyoni és nem vagyoni – kár megtérítésére köteles.
A felelősség megállapítása esetén a bíróságnak azonban lehetősége van a helyzet más módon történő rendezésére is. Kötelezheti a megtévesztő felet a szerződés teljesítésére is, ami gyakorlatilag ugyanaz, mintha az érvénytelen szerződést hatályossá nyilvánította volna.
Kiskorú által érvényesen tehető jognyilatkozatok* A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozatainak semmisségre vonatkozó általános törvényi rendelkezés alól azonban, a forgalom biztonságának érdekében, van kivétel. * Négy feltétel együttes fennállása esetén a cselekvőképtelen kiskorú által kötött szerződés érvényesnek minősül, ha * a cselekvőképtelen kiskorú a szerződést közvetlenül maga köti és teljesíti is; * a szerződés csekély jelentőségű (azt, hogy az ügylet csekély jelentőségűnek minősül-e vagy sem, minden esetben az adott helyzetben és a kiskorú körülményeitől függően kell értékelni); * a jogügylet a mindennapi életben tömegesen fordul elő (tömeges előfordulás azt jelenti, hogy ilyen típusú jogügyletet a lakosság széles köre köt rendszeresen) és különösebb megfontolást nem igényel (például a szülő, mint törvényes képviselő az adott termék árának ismeretében jogosítja fel a cselekvőképtelen kiskorú gyermekét a vásárlásra). |
Kiskorú a gazdasági társaságban* A gazdasági társaságokról szóló törvény mindössze egyetlen kiskorúakra vonatkozó korlátozó szabályt tartalmaz, függetlenül attól, hogy cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személyről van-e szó. E szerint kiskorú személy nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. Ez a korlátozás a Ptk szabályaival van összhangban, amelyek részben tiltják, részben korlátozzák az ilyen személyek vagyoni felelősség vállalását. A korlátlanul felelős tag ugyanis a társaság tartozásaiért a teljes saját vagyonával köteles helytállni, amennyiben a társaság vagyona a tartozást nem fedezi. Ez pedig ellentétes a kiskorú érdekeivel. * A társaságokban tehát a fentieknek megfelelően a kiskorú személy korlátozott felelősséggel helytálló tag lehet. A társaság ügyeinek viteléhez szükséges jognyilatkozatokat nevében törvényes képviselője teszi meg. * Kiskorú nem lehet közkereseti társaság tagja (mert a közkereseti társaság tagjainak felelőssége egyetemleges és korlátlan); betéti társaság beltagja (csak kültag lehet, mert a kültag csak vagyoni hozzájárulása erejéig felel a társaság tartozásaiért, a beltag viszont teljes vagyonával); közös vállalat tagja (a tagok felelőssége együttes, a társaság tartozásaiért vagyoni hozzájárulásuk arányában kezesként felelnek); egyesülés tagja (mert ott szintén egyetemleges és korlátlan felelősség terhelné); egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagja (mert ez esetben – a társaság nevétől eltérően – korlátlan a tag felelőssége), valamint egyszemélyes részvénytársaság tagja, ha a tag korlátlan és teljes felelősséget vállal a részvénytársaság tartozásaiért. * Kiskorú lehet betéti társaság kültagja, korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság tagja. |
Átruházás, megterhelés, haszonélvezeti jog alapítása* Átruházás minden jognyilatkozat, amelynek folytán a kiskorú ingatlantulajdona részben vagy egészében más személy tulajdonába megy át (adásvétel, ajándékozás, csere, adásvétellel vegyes csere, és például az ingatlanra vételi jogot – opció – engedő szerződés, illetve a kiskorú ingatlanhányada esetén a közös tulajdon magához váltással történő megszüntetése is, ha nem a kiskorú a magához váltó fél). * Megterhelés minden jognyilatkozat, amely a kiskorú tulajdonjogából eredő bármely jogosítványát korlátozó módon érinti (például az ingatlan zálogjoggal megterhelése, használati jog engedése, szolgalmi jog alapítása, az építtető részére tulajdonszerzést jelentő építési, épületbővítési vagy más értéknövelő beruházás; az ingatlanon [ingatlanhányadon] álló felépítmény lebontása). * Haszonélvezeti jog alapítása ugyancsak a megterhelés fogalma alá tartozik, de ez esetben nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a kiskorú szerez tulajdonjogot őt terhelő ellenérték nélkül, és az erre vonatkozó szerződés megkötésével egyidejűleg alapítanak haszonélvezeti jogot (ezeknek a feltételeknek együttesen kell fennállniuk) |