Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 76. számában (2004. augusztus 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Elszámolható üzemanyagárak

Megjelent a 2004. július 1-je és szeptember 30-a között alkalmazható üzemanyagárakról szóló APEH közlemény. Ennek értelmében, ha a magánszemély az üzemanyagot a következő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni:

- ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin 249 forint/liter

- ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin 259 forint/liter

- Keverék 249 forint/liter

- Gázolaj 219 forint/liter

(Magyar Közlöny, 2004/96. szám)

Alkotmányellenes adózási szabály

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 103. § (1) és (2) bekezdése szerint ha az adózó, képviselője, megbízottja, alkalmazottja nyilatkozatai, nyilvántartásai vagy más azonosított és ellenőrzött forrásból származó adatok alapján valószínűsíthető, hogy az adózó az adókötelezettség szempontjából jelentős tárgyi bizonyítási eszközt elrejt, illetőleg a vállalkozás valós körülményeit leplezi, az adóellenőr a vállalkozási tevékenységgel összefüggésbe hozható helyszínt, helyiséget és gépjárművet átvizsgálja, valamint ellenőrzi a helyszínen talált gépjármű rakományát. E rendelkezés lakás átvizsgálására csak abban az esetben alkalmazható, ha a lakás valamely helyisége a vállalkozási tevékenység helyszíne. Az átvizsgálás során talált, tárgyi bizonyítási eszköznek minősülő dolgot - a romlandó élelmiszerek és az élő állatok kivételével - az ellenőrzést végző adóhatóság határozatával lefoglalhatja, ha annak újabb elrejtésétől, megsemmisítésétől vagy értékesítésétől lehet tartani.

A 26/2004. (VII. 7.) AB határozat az említett rendelkezéseket alkotmányellenesnek minősítette, és 2004. december hó 31-ei hatállyal megsemmisítette.

(Magyar Közlöny, 2004/96. szám)

Munkaadók bejelentési kötelezettségi

A munkaadók egyes kötelezettségeit érintik a július 2. óta hatályos 2004. évi LXX. törvény változásai. Az a munkaadó, aki - az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvényben meghatározott alkalmi foglalkoztatás kivételével - a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény hatálya alá tartozó munkaviszonyban munkavállalót foglalkoztat, köteles bejelenteni az Egységes Munkaügyi Nyilvántartást működtető szervnek.

Ha a bíróság jogerősen megállapítja, hogy a munkaadó a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, azonban a munkavállaló nem kéri vagy a munkaadó kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, a munkaadó a munkaviszonynak a jogellenességet megállapító ítélet jogerőre emelkedésének napján történő megszűnését az ítélet jogerőre emelkedéséről történő értesítését követő napon köteles bejelenteni.

(Magyar Közlöny, 2004/94. szám)

Színlelt munkaszerződések, kényszervállalkozások

Elfogadta a parlament azt a törvényjavaslatot, amely meghosszabbítja a színlelt munkaszerződések átalakítására vonatkozó határidőt. 2005. július 1-jéig nem büntetik a kényszervállalkozókat foglalkoztató vállalkozásokat.

A június 28-a óta hatályos 2004. évi LVIII. törvény szerint az adóellenőrzés során a munkáltató terhére utólagos adómegállapítás keretében munkavégzés alapjául szolgáló szerződés színleltté minősítése, illetőleg a munkaszerződés-kötés nélküli foglalkoztatás miatt visszamenőleg megállapított adó- és társadalombiztosítási kötelezettség tárgyában hozott határozat nem hajtható végre, amennyiben a kötelezett a munkaszerződés-kötés nélküli foglalkoztatás vagy a munkavégzés alapjául szolgáló színlelt szerződés helyett a munkavégzés alapjául szolgáló jogviszonyra vonatkozó foglalkoztatási jogszabályokat alkalmazza, és a foglalkoztatottat 2005. június 30-ig nyilvántartásba veszi.

A munkaszerződés-kötés nélküli foglalkoztatás, illetőleg a színlelt szerződés helyett a munkavégzés alapjául szolgáló jogviszonyra vonatkozó foglalkoztatási jogszabályok alkalmazásáról, és a foglalkoztatottak társadalombiztosítási nyilvántartásba vételének tényéről a kötelezett 2005. július 31-ig köteles az ellenőrzést végző adóhatóságot értesíteni. Az adóhatóság a bejelentés valóságtartalmát utóellenőrzés keretében vizsgálja meg.

Azoknál a munkáltatóknál, amelyeknél 2005. július 1-jét követően kerül sor adóellenőrzésre, és az ellenőrzés a társadalombiztosítási, adójogi bejelentési, nyilvántartási, bevallási, levonási és befizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések betartása tekintetében nem tesz megállapítást, a 2005. július 1-jét megelőző időszakot e paragrafusban foglaltak tekintetében nem vizsgálja - olvasható a módosításban.

A Munka Törvénykönyve tavaly július 1-jei módosítása alapján a szerződés elnevezésétől függetlenül is munkaviszonynak kellett tekinteni a jogviszonyt, ha az eset körülményei - a felek szerződéskötést megelőző tárgyalásai, a szerződés megkötésekor, illetve a munkavégzés során tett jognyilatkozatai, a tényleges munkavégzés jellege, a felek által gyakorolt jogok és teljesített kötelezettségek természete - arra utalnak, hogy a felek között munkaviszony jött létre. Ennek kapcsán bővült a munkaügyi ellenőrök hatásköre is. Ez adott esetben azt jelenthette, hogy a több éve vállalkozóként foglalkoztatott munkavállaló szerződését visszamenőlegesen minősíthették munkaszerződéssé a felügyelők, s ilyenkor visszamenőlegesen változott az adó- és járulékfizetési kötelezettség is.

A szabályozásra való felkészülési időt már kétszer is meghosszabbították, az adótörvények tavaly év végi módosításáról rendelkező törvény szerint sem az APEH, sem pedig a munkaügyi felügyelők nem alkalmazhattak szankciókat azokkal a munkáltatókkal szemben, akik 2004. június 30-áig átalakították színlelt szerződéseiket, s ezt be is jelentették az adóhatóságnak.

(Magyar Közlöny, 2004/91. szám)

Széchenyi Kártya

A kormány megtárgyalta a gazdasági és közlekedési miniszter előterjesztését a Széchenyi Kártya hitelkonstrukció tapasztalatairól. Megállapította, hogy a 2003. július 1-jétől bevezetett maximum 5 millió forintos hitelkeret a vállalkozások széles körében talált kedvező fogadtatásra. A hitelkonstrukció további sikeres működése érdekében az 1070/2004. (VII. 13.) Korm. határozat az alábbiak szerint rendelkezik:

A kormány a Széchenyi Kártya programhoz

- a 2004. július 1-jétől kibocsátott 6, 7, 8, 9, 10 millió forintos kártyák teljes hitelösszegére 3 százalékpont kamattámogatást,

- a 2005. január 1-jétől 2006. december 31-ig valamennyi kártyához tartozó hitelek esetében 2 százalékpont kamattámogatást

biztosít, változatlan garanciadíj-támogatás mellett, az érintettekkel megkötendő támogatási szerződésben foglalt részletes feltételek szerint. A támogatás forrása a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat.

2007-ben a kamat- és garanciadíj-támogatás mértéke 0 százalékpont.

(Magyar Közlöny, 2004/100. szám)

Jogharmonizációs célú törvénymódosítások

Az Országgyűlés az Európai Gazdasági Térségben való részvétellel összefüggésben módosított néhány fontos jogszabályt. A 2004. évi LXIX. törvénnyel például egyes pénzügyi tárgyú törvények közül a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényt, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényt, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényt, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényt, a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvényt, a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvényt.

Az egyes szellemi tulajdonjogi tárgyú törvények közül módosult a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény, a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény, a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény, a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény.

Változtak egyes informatikai és hírközlési tárgyú jogszabályok is. Így az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény.

A személyek szabad mozgását biztosító törvények közül az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, az egyes kulturális tárgyú törvények közül a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény változott.

Ezeken kívül kisebb mértékben módosult a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény, a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény, a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény, a vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény, a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény, a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1978. évi 2. törvényerejű rendelet.

(Magyar Közlöny, 2004/94. szám)

Áfaraktárak közösségi áruk tárolására

Július 10-étől lehetőség van áfaraktárak létesítésére. A módosított általános forgalmi adóról szóló törvény alapján az áfaraktárakban - a jövedéki termékek kivételével - a közösségi áruk korlátlan ideig tárolhatók. A 2004. évi LXXI. törvény szerint az áfaraktárat olyan belföldön nyilvántartásba vett adóalany üzemeltetheti, aki a Közösségi Vámkódex végrehajtásáról szóló bizottsági rendeletben meghatározott feltételnek megfelel (rendelkezik "A" típusú vámraktári engedéllyel). A közösségi vámszabályok hatálybalépésével közösségi áru tagállami vámraktárban már nem tárolható. Így az ilyen árukhoz áfaraktár hiányában nem kapcsolódhatnának az uniós csatlakozásig biztosított kedvezmények (értékesítés nullaszázalékos áfával). Az áfaraktár részben kiváltja azt a funkciót, melyet az uniós csatlakozást megelőzően a vámraktár töltött be az exportcéllal kiléptetett belföldi termékek esetében. Azaz lehetőséget biztosít arra, hogy adómentesen értékesítsék azt a terméket, amelyet az értékesítés közvetlen következményeként áfaraktárba szállítanak be.

Az áru a raktárban áfamentesen tárolható. Ha elhagyja a raktárat, akkor meg kell fizetni az áfát, kivéve, ha az Európai Unión kívülre exportálják a terméket. Az áfaraktár üzemeltetését a raktár működési helye szerint illetékes fővámhivatal engedélyezi. Az engedélyezés feltételei megegyeznek az "A" típusú vámraktáréval. A raktár üzemeltetőjének fő kötelezettsége - a vámraktárakra irányadó szabályozással megegyezően - a betárolt termékekről folyamatos nyilvántartást vezetni, és ennek kontrollja, továbbá az áruk be- és kiraktározása feletti ellenőrzés a vám- és pénzügyőrség hatáskörébe tartozik.

Kötelező nyilvántartás a tárolt árukról

Az áfaraktárba történő beraktározás során a vámhatóság áruvizsgálatot végez, mely lehet adminisztratív, szúrópróbaszerű vagy tételes. Az üzemeltető köteles a raktárban tárolt termékekről folyamatos nyilvántartást vezetni az aktuális be- és kiraktározást figyelembe véve, valamint negyedévente leltárt készíteni. A nyilvántartásban az üzemeltető köteles beraktározó és termék szerinti bontásban feltüntetni a beraktározási okmányon szereplő adatokat. A nyilvántartásban fel kell tüntetni a beraktározott, illetve kiraktározott termék tulajdonosát.

Az áfaraktárból terméket kiraktározni a vámhatóság által lepecsételt kiraktározási okmánnyal, és harmadik országba történő kivitel esetén a kiviteli célú Egységes Vámokmány (EV), illetve - nem harmadik országba történő kivitel esetén - a termékértékesítést igazoló számlával lehet.

(Magyar Közlöny, 2004/94. szám)

Felnőttképzést folytató intézmények akkreditációs díja

Június 27-étől emelkedett a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációs eljárási díja. Az akkreditációs eljárásért a kérelmezőnek a 23/2004. (VI. 22.) FMM rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat (akkreditációs díj) kell fizetnie. Az egyes eljárásokért fizetendő akkreditációs díj mértékét a rendelet melléklete tartalmazza.

Az intézményakkreditációs eljárási díj összege:

- kérelemre indult intézményakkreditációs eljárás esetén 400 000 forint,

- intézményakkreditációs egyszerűsített eljárás esetén5 000 forint,

- intézményakkreditációs feltételes eljárás esetén 400 000 forint.

A programakkreditációs eljárási díj összege a felnőttképzést folytató intézmény által kidolgozott program akkreditációja iránti kérelem esetén:

- 200 óra alatti képzési program esetén 70 000 forint,

- 200-600 összóraszámú képzési program esetén90 000 forint,

- 601-1000 összóraszámú képzési program esetén 120 000 forint,

- 1001 óra feletti képzési program esetén 150 000 forint.

A programakkreditációs eljárási díj összege a Felnőttképzési Akkreditáló Testület (FAT) által már akkreditált képzési program más felnőttképzést folytató intézmény által történő felhasználására irányuló programakkreditáció esetén:

- 200 óra alatti képzési program esetén 32 000 forint,

-200-1001 összóraszámú képzési program esetén 45 000 forint.

Ha a kérelmező a székhelyén kívül egynél több telephellyel rendelkezik, a rendelet mellékletében meghatározott akkreditációs díj kétszeresét kell fizetnie. Az akkreditációs díj szempontjából telephelyként csak a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában telephelyként bejegyzett képzési helyszín vehető figyelembe.

Ha az intézmény az akkreditáció megadását követően létesített, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában bejegyzett telephelye vonatkozásában az akkreditáció kiterjesztését kéri, ezen eljárásért a rendelet mellékletében meghatározott intézményakkreditációs eljárási díj 50 százalékát kell fizetnie.

A bejelentésre indult intézmény- és programakkreditációs eljárás, valamint az Oktatási Minisztérium által a felsőoktatási törvény 12. §-ának (7) bekezdése és 19. §-ának (4) bekezdése alapján megküldött jegyzékben szereplő akkreditált felsőoktatási intézmények és programok FAT által történő elismerése díjmentes.

Ha a kérelmező az intézményakkreditációs kérelmét a helyszíni szemlét megelőzően, a programakkreditációs kérelmét a szakértői kijelölést megelőzően visszavonja, részére az akkreditációs díj 60 százalékát vissza kell fizetni.

Az akkreditációs díj összegét a kérelem benyújtását megelőzően kell megfizetni postai befizetéssel vagy átutalással az NFI 10032000-00285582-00000000 számú számlájára.

A szakértői tevékenységért járó munkadíj mértéke intézmény- és programakkreditációs eljárás esetén bruttó 4000 forint/óra.

A jogorvoslati díj mértéke - ideértve az akkreditáció visszavonása miatt benyújtott jogorvoslat díját is - a rendelet mellékletében meghatározott akkreditációs eljárásra irányadó díj 40 százaléka.

(Magyar Közlöny, 2004/87. szám)

Devizaárfolyam

A Magyar Nemzeti Bank a 90-es számú Magyar Közlönyben tette közzé a hivatalos devizaárfolyam-lapon nem szereplő külföldi pénznemek euróra átszámított árfolyamait. Ez alapján például 1 euró 1,2241 bahamai dollárt, 1,9558 bolgár levát, 59,0604 dominikai pesot, 7,5940 egyiptomi fontot, 9,5440 hongkongi dollárt, 1787,8000 új iraki dinárt, 55,2230 indiai rúpiát, 74,0061 jamaicai dollárt és 1,2241 kubai pesót ér.

(Magyar Közlöny, 2004/90. szám)

Külföldön dolgozó egészségbiztosítása

A közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló, tartósan harmadik államban foglalkoztatott biztosított, a vele együtt ott tartózkodó eltartott házastársa, élettársa és gyermeke által indokoltan igénybe vett egészségügyi ellátás külföldön felmerült és igazolt költségének 85 százalékát az illetékes MEP megtéríti.

Ezen túl, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi törvényt módosító 2004. évi LXXII. törvény arról is rendelkezik, hogy a közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló, tartósan valamely EGT-tagállamban foglalkoztatott biztosított, a vele együtt ott tartózkodó eltartott házastársa, élettársa és gyermeke választhat, hogy a kiküldetés helye szerinti EGT-tagállamban az egészségügyi szolgáltatást a közösségi rendelet rendelkezései szerint veszi igénybe, vagy az általa indokoltan igénybe vett egészségügyi ellátás felmerült és igazolt költsége 85 százalékának megtérítését kéri az illetékes MEP-től. Amennyiben a biztosított valamely EGT-tagállam területén ellátást vesz igénybe, az OEP engedélyezheti a magyarországi egészségügyi szolgáltatóhoz történő szállítás megtérítését.

(Magyar Közlöny, 2004/94. szám)

Reprográfiai készülékek meghatározása

A kormány módosította a reprográfiára szolgáló készülékek körét. A 197/2004. (VI. 22.) Korm. rendelet melléklete felsorolja az egyes reprográfiára szolgáló készülékeket, megjelölve azok BTO termékszámát és vámtarifaszámát.

(Magyar Közlöny, 2004/87. szám)

Földgáz közüzemi díjainak változása

Július elsejével drágult a földgáz közüzemi díja. Az árváltozást is tartalmazó 89/2004. (VI. 26.) GKM rendelet egyebek mellett újrafogalmazza az alapdíjas szezonális fogyasztó, a fogyasztásiigény-bejelentés, az időszakos fogyasztó, a közüzemi teljesítménydíj, a teljesítménydíjas szezonális fogyasztó fogalmát, és meghatározza a téli fogyasztási időszakot: ez bizonyos kivétellel a november l-jétől március 31-ig terjedő időszak.

A földgáz legmagasabb díjai a rendelet 1. számú mellékletében olvasható, amely összeg az áfát, az energiaadót és a fogyasztókat közvetlenül terhelő egyéb adókat nem tartalmazza.

Nagykereskedői árszabások, viszonteladói szolgáltatók:

- éves közüzemi teljesítménydíj: 21,96 forint/MJ/nap,

- közüzemi gázdíjak: 1,027 forint/MJ,

- viszonteladói díjkedvezmény: 0,159 forint/MJ.

A nagykereskedői árszabások díjai a gázszagosítás ellenértékét nem tartalmazzák, azokat a szolgáltató és a szállítóvezetékről ellátott fogyasztó az 1. számú mellékletben szereplő díjakon felül - külön szerződés szerint - köteles megfizetni.

A földgáz vásárlója által fizetendő közüzemi gázdíj összegét a rendeletben megjelölt kivételekkel

- a szolgáltatott (átvett) földgáz köbméterben mért és gáztechnikai normál állapotra átszámított térfogatának,

- a mérési időszakra a 4. § (5) bekezdése szerint meghatározott fűtőértéknek, valamint

- az egységnyi hőmennyiségre vonatkozóan - a szerződött (lekötött) teljesítmény szerinti tarifakategóriához tartozó - megállapított közüzemi gázdíjnak

az összeszorzásával kell megállapítani.

Az elszámolás alapja a szállító által, az Országos Mérésügyi Hivatal érvényes minősítésével rendelkező mérőműszeren mért és naponkénti bontásban jegyzőkönyvben megadott, és ezen napi fűtőértékek alapján - a szolgáltató által a mérési időszakra gázátadó állomásonként és településenként - alkalmazott átlagos fűtőérték, amit kéttizedes pontosságú MJ/m3 értékre kell kerekíteni. A szolgáltató kérésére a nagykereskedő köteles a jegyzőkönyvben szereplő fűtőértéket díjmentesen műbizonylattal alátámasztani.

Ha a fogyasztó egybefüggő telephelyén több gázmérő található, az adott árszabáson belüli szabályokat - a téli fogyasztási időszaki és téli fogyasztási időszakon kívüli fogyasztást külön gázmérővel mérő fogyasztó esetének kivételével - a gázmérők gáztechnikai normálállapotú névleges teljesítményének összege alapján kell alkalmazni. A téli fogyasztási időszaki és téli fogyasztási időszakon kívüli fogyasztást külön gázmérővel mérő fogyasztó esetében a szerződési időszak legnagyobb órai teljesítményének igénybevételéhez használt gázmérő(k) névleges teljesítményének gáztechnikai normálállapotra számított összege alkalmazandó.

A szolgáltatásból a végleges kikapcsolást a szerződési időszak közben kérő fogyasztó a közüzemi alap-, illetve teljesítménydíjat a teljes szerződési időszakra köteles megfizetni.

(Magyar Közlöny, 2004/90. szám)

Földgáz rendszerhasználatidíj-változás

A közüzemi nagykereskedő - első alkalommal a 2005. július 1-jétől kezdődő gázévre vonatkozóan - a szállítói teljesítménylekötését m3/h-ban köteles megadni. A földgáz rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló, július 1-jétől hatályos 90/2004. (VI. 26.) GKM rendelet meghatározza a földgáz rendszerhasználat (legmagasabb) áfa nélküli hatósági díjait.

Elosztási díjrendszer:

- gázmérővel nem rendelkező fogyasztók: 9,12 forint/m3 elosztási átalánydíj,

- 20 m3/h-nál kisebb névleges teljesítményű gázmérővel rendelkező fogyasztók: 3144 forint/év elosztási alapdíj, 7,31 forint/m3 elosztási forgalmi díj,

- 20-100 m3/h közötti névleges (össz)teljesítményű mérővel rendelkező fogyasztók: 2073 forint/m3/h/év elosztási alapdíj, 12,35, 7,31 forint/m3 elosztási forgalmi díj,

- 101-500 m3/h teljesítménylekötésű fogyasztók 11892 forint/m3/h/év elosztási teljesítménydíj, 5,77 forint/m3 elosztási forgalmi díj,

- 500 m3/h feletti teljesítménylekötésű fogyasztók 11892 forint/m3/h/év elosztási teljesítménydíj, 0,41 forint/m3 elosztási forgalmi díj.

(Magyar Közlöny, 2004/90. szám)

Villamos energia

A villamos energia határon keresztül történő szállítását a 200/2004. (VI. 23.) Korm. rendeletben szabályozta újra a kabinet. Az Európai Unió jogának való megfelelés szándékával hozott rendelet a villamos energia határokon keresztül történő szállítása esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 1228/2003/EK rendelete végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. A július 1-jétől hatályos jogszabály nem érinti a 2003. december 31. előtt megszerzett éves kapacitáshasználati jogokat.

Július 17-én lépett hatályba a statisztikai elemzéssel készült fogyasztói villamosteljesítmény-igény görbe alapján mért fogyasztók köréről szóló 92/2004. (VII. 9.) GKM rendelet. Ugyancsak ekkortól hatályos

- az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételének szabályairól és árainak megállapításáról szóló 56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról szóló 93/2004. (VII. 9.) GKM rendelet,

- a villamosenergia-ellátásban alkalmazott általános rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló 57/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról szóló 94/2004. (VII. 9.) GKM rendelet,

- a villamosenergia-termelők által értékesített közüzemi célra lekötött villamos energia, valamint a közüzemi villamos energia nagykereskedő által értékesített villamos energia hatósági árainak megállapításáról szóló 60/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról szóló 95/2004. (VII. 9.) GKM rendelet.

(Magyar Közlöny, 2004/88., 98. szám)

Vízumdíj külföldiek számára

Július 1-jétől változtak a külföldiek beutazásával és tartózkodásával kapcsolatos eljárások díjai. A külföldiek beutazásával és tartózkodásával kapcsolatos idegenrendészeti eljárásért a 32/2004. (VI. 28.) BM-KüM együttes rendelet alapján az alábbi vízumdíjat vagy más eljárási díjat kell fizetni.

Vízumdíj:

- rövid időtartamú beutazásra vagy átutazásra jogosító vízum, illetőleg repülőtéri tranzitvízum iránti kérelemre 35 EUR,

- rövid időtartamú beutazásra vagy átutazásra jogosító vízum, illetőleg repülőtéri tranzitvízum iránti kérelemre, soron kívüli eljárásban vagy határátkelőhelyen 45 EUR,

- tartózkodási vízum iránti kérelemre a külföldi lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti képviseleten 50 EUR, más külképviseleten 75 EUR, belföldi vízumkiadó hatóságnál 18 000 forint,

- tartózkodási vízum iránti kérelemre, szezonális munkavállalás céljából 30 EUR,

- vízum külön lapon történő kiadásának díja a vízumdíjon felül 25 EUR,

- a tartózkodási engedély kiadására irányuló kérelemre 5000 forint,

- EGT tartózkodási engedély kiadására irányuló kérelemre 1500 forint,

- a tartózkodási engedély okmány pótlása iránti kérelem 4000 forint,

- a tartózkodási engedély okmány cseréje iránti kérelem 3000 forint,

- a letelepedési engedély kiadására irányuló kérelem 8000 forint,

- a hontalan útlevél iránti kérelemre 4000 forint,

- a bevándorolt (letelepedett) külföldi útlevele iránti kérelemre 4000 forint.

A 7. életévét még nem betöltött kiskorú, továbbá az alap- vagy középfokú oktatási intézményben tanuló, 5 főnél nagyobb szervezett csoport tagjaként beutazó személy 50 százalékos díjkedvezményben részesül.

A határátkelőhelyen történő vízumkiadás esetén elsősorban EUR-ban vagy forintban, kivételesen más konvertibilis valutában kell megfizetni a vízumdíjat.

Ha a kérelmet a külképviseleten terjesztik elő, elsősorban EUR-ban vagy más konvertibilis valutában, kivételesen a kérelem előterjesztésének helye szerinti állam törvényes fizetőeszközével kell megfizetni az egyes eljárási díjakat.

Mentesül a vízumdíj és más eljárási díj megfizetésének kötelezettsége alól az a külföldi,

- akinek kérelmére az idegenrendészeti hatóság az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint költségmentességet engedélyezett, vagy

- akire nézve a teljes vagy részleges mentességet nemzetközi szerződés biztosítja, vagy

- nemzetközi szerződés hiányában is a kormányszintű nemzetközi segélyprogram keretében beutazó személy, továbbá a Magyarországon oktatási, tudományos, kulturális, sport és művészeti területen tevékenységet folytató külföldi, nemzetközi együttműködés vagy viszonosság alapján, vagy

- aki magyar állami ösztöndíj vagy az Oktatási Minisztérium által biztosított rendszeres tanulmányi támogatás keretében folytatja tanulmányait Magyarországon.

Mentes az eljárási díj alól a szálláshely bejelentése.

Mentes a vízumdíj megfizetése alól - bizonyos kivétellel -

- az EGT-állampolgárnak a harmadik ország állampolgárságával rendelkező, a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény 25. §-ának (2) bekezdésében meghatározott családtagja,

- az a külföldi, aki hitelt érdemlően igazolja, hogy közeli hozzátartozója súlyos balesete vagy betegsége miatt kíván Magyarországra beutazni.

Ez a mentesség nem vonatkozik a tartózkodási vízum iránti kérelem esetén a vízumdíjra.

A vízumdíj, illetőleg eljárási díj tekintetében egy eljárásban csak egy kedvezmény adható. Ha a kérelmező több eltérő mértékű kedvezményre is jogosult lenne, azt a kedvezményt kell biztosítani, amely számára kedvezőbb.

(Magyar Közlöny, 2004/91. szám)

Uniós közlekedési okmányok

Az év második felétől változtak a közúti közlekedési okmányok kiadására és visszavonására vonatkozó szabályok. Vezetői engedélyt az előírt feltételek teljesülése mellett is csak olyan magyar állampolgár, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes tagállamok állampolgárai számára kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező kérelmezőnek lehet kiadni, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye (szálláshelye) Magyarországon van, illetőleg nem magyar állampolgár kérelmező esetén az engedély kiadását megelőző hat hónapban Magyarországon tartózkodott. A hat hónap időtartamú magyarországi tartózkodás igazolására be kell mutatni az idegenrendészeti hatóság erre vonatkozó engedélyét, valamint az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolását. A külföldi hatóság által kiállított vezetői engedélyt megfelelőnek kell tekinteni, ha az engedélyt az EGT valamely tagállamában adták ki.

A rendőr a vezetői engedélyt a helyszínen elveszi, ha

- a járművezető azzal gyanúsítható, hogy közúti baleset során maradandó fogyatékosságot, halált, kettőnél több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó bűncselekményt követett el,

- a jármű vezetője járművezetés ittas vagy bódult állapotban bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható,

- a járművezető járművezetéstől eltiltás hatálya alatt áll, vagy a közlekedési igazgatási hatóság a vezetési jogosultságának szünetelését jogerősen elrendelte,

- gyanú van arra, hogy a vezetői engedély hamis, meghamisították vagy azzal más módon visszaéltek.

A külföldről belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű forgalomba helyezésének kezdeményezése előtt származás-ellenőrzését kell végezni. Akkor lehet származás-ellenőrzési nyilvántartásba venni, ha az ügyfél kérelméhez a tulajdonjog megszerzését igazoló okiratot és a jármű külföldi hatósági engedélyét is bemutatta. Amennyiben a jármű külföldi hatósági engedélye nem az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén került kiállításra, ahhoz hiteles magyar nyelvű fordítást kell csatolni.

A 34/2004. (VI. 28.) BM rendelet mindezek mellett az új típusú rendszámtábláról és a regisztrációs matricáról is tartalmaz a korábbiaktól eltérő szabályozást.

(Magyar Közlöny, 2004/91. szám)

Gépkocsieredetiség-vizsgáló állomások

A 2004. július l. előtt előzetes eredetiség vizsgálatot végző szakértői állomások, amennyiben írásban vállalják, hogy 2005. február 28-ig biztosítják a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek való megfelelést, tevékenységüket ezen határidőig a korábban alkalmazott technológiai rendben végezhetik - derül ki a 2004. évi LXIII. törvényből.

(Magyar Közlöny, 2004/92. szám)

Közúti járművek forgalomba helyezésének, forgalomban tartásának díjai

A 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet szerint július 1-jétől az alábbi díjakat kell fizetni a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások esetén.

A közúti járművek sorozatára vonatkozó engedélyezési eljárások:

- általános forgalomba helyezési engedély 151 500 forint,

- sorozat forgalomba helyezési engedély 151 500 forint,

- járműalkatrészre, tartozékra és járműtulajdonságra vonatkozó jóváhagyási jel (E, e jel) használati engedély 99 350 forint,

- egyedi forgalomba helyezési engedély 19 300 forint.

A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat díja (alapdíj):

- segédmotoros kerékpár 1620 forint,

- motorkerékpár, továbbá ennek pótkocsija 2360 forint,

- M1 kategóriájú jármű (személygépkocsi), továbbá az M1 és N1 kategóriájú járműhöz kapcsolható pótkocsi 6500 forint,

- N1 kategóriájú jármű (könnyű tehergépkocsi) 7200 forint,

- N2, N3 kategóriájú járművek (tehergépkocsik és vontatók) és M2, M3 kategóriájú járművek (autóbuszok), továbbá ezek pótkocsijai 9950 forint,

- mezőgazdasági vontató, lassú jármű, ezek pótkocsijai 5200 forint.

Az első fokú eljáráshoz kapcsolódó másodfokú eljárás díja megegyezik az első fokú eljárás díjával, amelyet a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg kell a másodfokon eljáró hatóság számlájára befizetni. Ha a másodfokon eljáró hatóság megállapítja, hogy az első fokú határozat jogszabálysértő volt, a fellebbezési eljárás díját vissza kell téríteni. Erről a másodfokú hatóság határozatában rendelkezik.

(Magyar Közlöny, 2004/92. szám)

Befektetési vállalkozások országkockázata

A pénzügyminiszter módosította az egyes országok és más önálló pénzügyi igazgatású területek országkockázati tőkekövetelménnyel kapcsolatos besorolási listáját. Az országkockázat tőkekövetelményéről szóló 16/2001. (III. 9.) PM rendelet, valamint a befektetési vállalkozások országkockázatának tőkekövetelményéről szóló 8/2002. (II. 20.) PM rendeletet a 35/2004. (VI. 23.) PM rendelet módosítja.

(Magyar Közlöny, 2004/88. szám)

Üzemanyag jövedéki adója

A kormány hatályon kívül helyezte az üzemanyagok jövedékiadó-mértékének időszaki csökkentéséről szóló 195/2004. (VI. 19.) Korm. rendeletet. A 203/2004. (VI. 26.) Korm. rendelet a 90-es Magyar Közlönyben jelent meg.

(Magyar Közlöny, 2004/90. szám)

Közösségi vámjog

A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény ez évi módosítása (2004. évi LXXIII. törvény) szerint 2004. július 2. után a korábban megjelölt kivételek mellett nem kell biztosítékot nyújtani a regisztrációs adó esetén sem.

(Magyar Közlöny, 2004/94. szám)

Tűzvédelem

Július 10-én módosultak a tűzoltó készülékek karbantartására vonatkozó előírások. Az új követelményeket a 43/2004. (VII. 7.) BM rendelet melléklete tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2004/96. szám)

Veszélyes anyagok

Július 15-étől változott a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet. Az erről szóló 61/2004. (VII. 12.) ESzCsM rendelet szerint a szállításra vonatkozó információk között meg kell adni minden olyan speciális óvó rendszabályt, amelyet a telephelyen belüli vagy azon kívül történő szállításnál vagy fuvarozásnál a felhasználónak ismernie, illetve alkalmaznia kell. Meg kell adni a szállítási besorolást a veszélyes áruk szállítására vonatkozó mindegyik alágazati szabályozás (közútra az ADR, vasútra a RID, belvízi szállításra az ADN, tengeri szállításra az IMDG-kódex és légi szállításra az ICAO/IATA) szerint, amennyiben a szállítás azok hatálya alá is tartozik. A szállítási besorolásról szóló tájékoztatás - többek között - magában foglalhatja az alábbiakat:

- UN szám,

- osztály,

- az áru helyes szállítási megnevezése,

- csomagolási csoport,

- tengervízszennyező-e, ha igen, annak mértéke,

- egyéb felhasználható információ.

(Magyar Közlöny, 2004/99. szám)

Környezetvédelmi termékdíj

Július 21-étől változtak a termékdíj-fizetési kötelezettségre vonatkozó közös szabályok. A 12/2004. (VII. 13.) KvVM rendelet szerint a 1995. évi LVI. törvény (Kt.) szerinti kötelezett, másodlagos kötelezett, hasznosítást koordináló szervezet - ide nem értve a nem vállalkozó természetes személyt - a 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet 4. számú mellékletben meghatározott, 2004. május 1-jén hatályos Kombinált Nómenklatúra szerinti KN-kód alá osztályozott termékek, illetve csomagolás esetén a 7. számú mellékletben meghatározott KT-kóddal ellátott anyagok után - belföldi előállítású újrafutózott vagy használt gumi légabroncs, tömör vagy kis nyomású gumiabroncs kivételével - köteles termékdíjat fizetni.

A termékdíj-fizetési kötelezettség kiterjed - a Kt. 5/C §-ának (3) bekezdésében foglalt kivétellel - a más termékkel együtt vagy más termék részeként, illetőleg összetevőjeként forgalomba hozott, illetve felhasznált termékre vagy anyagra is, így különösen: a járművek részét képező gumiabroncsra, a gépek, berendezések részét képező akkumulátorra, hűtőberendezésre, a festékek, lakkok hígító- és oldószertartalmára. Ebben az esetben a rendelet 4. számú mellékletében szereplő termékekre, illetve csomagolás esetén a rendelet 7. számú mellékletében KT-kóddal ellátott anyagokra vonatkozó termékdíj-fizetési szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A 213/2004. (VII. 13.) Korm. rendelet szerint a kötelezett a termékdíj-fizetési kötelezettség teljesítése során a fizetendő termékdíjból levonhatja a mentességi engedélyben meghatározott időponttól, a mentesség időszakában a hasznosított hulladékmennyiség alapján az 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerint meghatározott termékdíj összegét. Mentességet nem lehet igénybe venni azon hulladékmennyiség után, amelyre vonatkozóan a Kt.-ban meghatározott hulladékhasznosítási szolgáltatás megrendelés teljesítése történt.

A termékdíjat a Kt. által meghatározott esetekben azon termékek után lehet visszaigényelni, amelyekre vonatkozóan a termékdíj megfizetése igazolható módon megtörtént. A termékdíj-visszaigénylési kérelmet negyedévente a jogosultság keletkezésének tárgynegyedévét követő hó 20. napjáig kell benyújtani.

A visszaigénylési kérelem benyújtására a jogosultság keletkezésétől számított egy év áll rendelkezésre. A visszaigénylés jogosultságát

- a termékdíjköteles termék gyártásához közvetlen anyagként termékdíjköteles termék (alapanyag) felhasználása címén történő visszaigénylés esetén a Környezetvédelmi és Vízügyi Célelőirányzat (Kövice) kezelését végző szerv,

- egyéb esetben a felügyelőség

legkésőbb a kérelem kézhezvételét követő 45 napon belül határozatban állapítja meg. Tartalmi szempontból nem megfelelő kérelem esetén legfeljebb 15 napos határidő tűzésével a kérelmezőt hiánypótlásra kell felhívni.

A kérelem alapján a visszaigénylés jogosultságát export vagy Közösségen belüli értékesítés címén történő visszaigénylés esetén az adóhatóság, a termékdíjköteles termék gyártásához közvetlen anyagként termékdíjköteles termék (alapanyag) felhasználása címén történő visszaigénylés esetén a Kövice kezelését végző szerv, egyéb esetben a felügyelőség ellenőrzi.

(Magyar Közlöny, 2004/100. szám)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére