Fogyasztók és szolgáltatók az energiaszektorban

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 76. számában (2004. augusztus 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Cikkünkben a szerződések egy sajátos válfajával foglalkozunk, amely a fogyasztók és az energiaszolgáltatók közötti viszonyokat rendezi.

A közüzemi szerződés fogalma

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint közüzemi szerződés alapján a szolgáltató köteles meghatározott időponttól a felhasználó számára folyamatosan és biztonságosan a felhasználó igénye szerint meghatározott közüzemi szolgáltatást - így különösen gázt, villamos energiát és vizet - nyújtani, a felhasználó pedig köteles időszakonként díjat fizetni. Jogszabály kimondhatja, hogy a szerződés a szolgáltatás igénybevételével jön létre. A szolgáltató a szerződés megkötését csak jogszabályban meghatározott esetekben tagadhatja meg, illetőleg a szerződés tartalmát csak jogszabályban meghatározott feltételektől teheti függővé.

A szolgáltató a felhasználóval szemben a teljesítést csak jogszabályban meghatározott esetekben szüneteltetheti, illetőleg korlátozhatja, a szerződést csak a jogszabályban meghatározott feltételek esetén mondhatja fel.

A fentiekből láthatjuk, hogy a közüzemi szerződésnél a szerződéses szabadság csak korlátozottan érvényesül, valamint hogy a szerződéses viszonyokra vonatkozó részletes szabályokat a különféle ágazati jogszabályok tartalmazzák. Az alábbiakban e törvények alapján tekintjük át a szolgáltatók és a fogyasztók kapcsolatát, a közüzemi szerződés sajátosságait.

Villamosenergia-szolgáltatás

A villamos energiára vonatkozó közüzemi szolgáltatást a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet szabályozza.

Közüzemi szerződés

Közüzemi fogyasztó részére történő villamosenergia-szolgáltatásra a közüzemi szolgáltatót közüzemiszerződés-kötési kötelezettség terheli. A közüzemi szerződést

- az üzletszabályzatban meghatározott, általánostól eltérő fogyasztói igények, vagy szolgáltatási feltételek esetén egyedi megállapodás alapján, egyedi feltételekkel lehet, illetve

- egyedi megállapodás hiányában az üzletszabályzatban meghatározott általános feltételekkel kell megkötni.

(A közüzemi szolgáltató köteles a közüzemi fogyasztót egyedi megállapodás megkötése esetén is tájékoztatni az üzletszabályzatában meghatározott általános feltételekről.)

A közüzemi szerződés határozatlan idejű.

Felmondás

A közüzemi fogyasztó a közüzemi szerződést harmincnapos felmondási idővel felmondhatja. A közüzemi szerződésben a felek a fogyasztóra nézve kedvezőbb felmondási feltételekben is megállapodhatnak.

A közüzemi szolgáltató a közüzemi szerződést akkor mondhatja fel, ha a fogyasztó

- a villamos energia díját késedelmesen, nem a közüzemi szerződésben meghatározott időben fizeti,

- a villamosenergia-szolgáltatás felfüggesztése után a közüzemi szolgáltató beleegyezése nélkül villamos energiát vételez,

- a villamos energiavételezését a szerződésben meghatározott fogyasztási helyen megszüntette.

A villamos energia továbbadása

A fogyasztó a vételezett villamos energiát a fogyasztási helyen kívüli területre csak a közüzemi szolgáltató hozzájárulásával viheti át vagy adhatja tovább a fogyasztói helyen kívüli más felhasználó részére. A villamos energia továbbadója és a felhasználó közötti jogviszonyt a továbbadó csak akkor szüntetheti meg, ha a felhasználó a szerződésben vállalt kötelezettségét megszegi, vagy ha közte és a közüzemi szolgáltató közötti közüzemi jogviszony megszűnik.

Mérés, elszámolás, díjfizetés

A közüzemi szolgáltató főszabályként a szerződésben meghatározott időszakban az elosztó tulajdonában lévő hiteles fogyasztásmérő berendezés adatai alapján állapítja meg és számolja el a közüzemi szerződés alapján szolgáltatott villamosenergia-mennyiséget. A fogyasztó a számlát bemutatáskor, illetőleg a szerződésben meghatározottak szerint köteles kiegyenlíteni.

A közüzemi szerződés megszegése

A szolgáltató szerződésszegése

A közüzemi szolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül különösen, ha

- a villamosenergia-szolgáltatást a szerződés szerinti időpontban nem kezdi meg,

- a villamos energiát nem a közüzemi szerződésben meghatározott, illetve nem a tőle elvárható módon szolgáltatja,

- a szolgáltatás minőségi követelményeit megsérti,

- a villamosenergia-szolgáltatás felfüggesztése után a fogyasztónak a felfüggesztési ok megszüntetésére vonatkozó írásbeli értesítése kézhezvételét követő munkanapon a villamosenergia-szolgáltatást nem kezdi meg,

- nem értesíti előre a közüzemi fogyasztót az üzletszabályzatban, illetve a szerződésben meghatározott módon a hálózati engedélyesek által végzett előre tervezhető karbantartási, felújítási munkálatok miatti szünetelés időpontjáról és várható időtartamáról.

A fogyasztó szerződésszegése

A közüzemi fogyasztó részéről szerződésszegésnek minősül különösen, ha

- a szerződésben meghatározott villamos teljesítményt túllépi,

- a villamos energia vételezésénél olyan terhelési, illetőleg feszültségviszonyokat vagy zavart idéz elő, amelynek következtében a villamosenergia-szolgáltatás megszakad,

- a villamos energia folyamatos és biztonságos szolgáltatását, illetőleg más fogyasztó szerződésszerű vételezését veszélyezteti, zavarja vagy akadályozza,

- a fogyasztói berendezések létesítésére, üzemeltetésére, a villamosművel való összekapcsolására vonatkozó előírásokat nem tartja be,

- a csatlakozó berendezést, a fogyasztásmérő berendezést szándékosan vagy gondatlanságból megrongálja, a zárópecsétet eltávolítja, illetőleg azok sérülését a szolgáltatónak nem jelenti be,

- a fogyasztásmérő berendezés befolyásolásával vagy megkerülésével vételez,

- a villamosenergia-szolgáltatás felfüggesztése után a közüzemi szolgáltató beleegyezése nélkül villamos energiát vételez,

- villamos energia díját késedelmesen, nem a közüzemi szerződésben meghatározott időben fizeti,

- a villamos energiát a közüzemi szolgáltató hozzájárulása nélkül viszi át a fogyasztási helyen kívüli területre, illetőleg adja tovább a fogyasztási helyen kívüli más felhasználó részére,

- fogyasztásmérés nélküli fogyasztás esetén a szerződéstől eltérő módon vételez,

- a korlátozási rendelkezéseknek nem tesz eleget.

A szerződésszegés következményei

A közüzemi szerződés megszegésének következményei:

- díjvisszatérítés, illetőleg pótdíjfizetés;

- kötbér;

- kártérítés;

- a villamosenergia-szolgáltatás felfüggesztése;

- kikapcsolás a villamosenergia-szolgáltatásból.

Az említett következmények együttesen is alkalmazhatók. A díjvisszatérítés, a pótdíj és a kötbér megfizetése nem mentesít az okozott kár megtérítése alól.

A közüzemi szolgáltató és a közüzemi fogyasztó a szerződésszegéssel okozott, kötbérrel nem fedezett, igazolt kárt köteles a másik félnek megtéríteni.

Földgázszolgáltatás

A földgázszolgáltatásra vonatkozó szabályokat a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény tartalmazza.

Közüzemi szerződés

A közüzemi szolgáltatót a közüzemi fogyasztó részére történő folyamatos és biztonságos földgázszolgáltatásra szintén közüzemiszerződés-kötési kötelezettség terheli. A közüzemi szerződés alapján a közüzemi szolgáltató köteles meghatározott időponttól kezdődően a fogyasztónak folyamatosan gázt szolgáltatni, a közüzemi fogyasztó pedig ennek ellenértékét rendszeresen megfizetni.

Az általánostól eltérő fogyasztói igények vagy szolgáltatási feltételek esetén a közüzemi szerződést az általánostól eltérő, egyedi tartalommal is megköthetik a szerződő felek. (A közüzemi szolgáltató egyedi megállapodás megkötése esetén is köteles tájékoztatni a közüzemi fogyasztót az üzletszabályzatban meghatározott általános feltételekről.)

Ha a szerződés tartalmában a felek megállapodni nem tudnak, úgy a közüzemi szerződésük tartalmának meghatározásánál az üzletszabályzatban meghatározott általános előírásokat kell alkalmazni.

A közüzemi szolgáltatás megtagadása

A közüzemi szolgáltató, illetve az elosztói engedélyes a gázszolgáltatás megkezdését vagy a már megkezdett gázszolgáltatás folytatását megtagadhatja, ha

- a csatlakozó vezeték, a fogyasztói berendezés az életre, a testi épségre, az egészségre vagy a vagyonbiztonságra veszélyes,

- a fogyasztó a közüzemi szolgáltatási szerződésben megállapított kötelezettségének a közüzemi szolgáltató, illetve az elosztói engedélyes felszólítása ellenére nem tett eleget, különösen ha a nyomásszabályozó, a gázmérő működését befolyásolja, azok ellenőrzését, illetve a mérő leolvasását az elosztói engedélyes vagy megbízottja részére nem teszi lehetővé, a fogyasztói berendezést nem rendeltetésszerűen vagy az életet, a testi épséget, az egészséget, a vagyonbiztonságot veszélyeztető módon használja.

A szolgáltatás csak a kizárás alapjául szolgáló helyzet fennállásáig tagadható meg.

Mérés, elszámolás, díjfizetés

A közüzemi fogyasztónak szolgáltatott földgáz mennyiségének és teljesítményének méréséről - az átalánydíjas fogyasztók kivételével - a szállítói, az elosztói engedélyes hiteles gázmérővel vagy mérési rendszerrel, a háztartási fogyasztó esetén az engedélyes költségén, egyéb fogyasztó esetén megállapodás szerint gondoskodik. A számlázás rendjében és az elszámolási időszakokban a közüzemi szolgáltató és a fogyasztó állapodik meg. Ennek hiányában az üzletszabályzat erre vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

A közüzemi szolgáltató köteles a számlának a fogyasztóhoz történő kiküldése előtt a fogyasztóval egyeztetni, amennyiben a számla értéke meghaladja az előző két év során a fogyasztónak kiszámlázott legmagasabb számlaösszeg kétszeresét.

Ha a fogyasztó esedékes díjfizetési kötelezettségének nem tett eleget, a közüzemi szolgáltató saját költségére kezdeményezheti a mérőeszközhöz kapcsolódó olyan berendezés felszerelését és alkalmazását, amely a fogyasztás ellenértékének előzetes megfizetéséhez köti a további gázszolgáltatást. Ilyen berendezés felszerelését a fogyasztó kérésére is el kell végezni, ha az vállalja a berendezés és a felszerelés költségeinek megfizetését.

A fogyasztó a közüzemi szolgáltatói engedélyestől a mérőeszköz és az ahhoz kapcsolódó berendezés mérésügyi felülvizsgálatát kérheti. A felülvizsgálat idejére - más megállapodás hiányában - a gázmérő tulajdonosa köteles a gázfogyasztás előírás szerinti méréséről gondoskodni. Ha a mérőeszköz felülvizsgálata indokolatlan volt, akkor az ezzel kapcsolatos indokolt költséget a közüzemi fogyasztó köteles megtéríteni. Jogos kifogás esetén a közüzemi szolgáltató köteles a fogyasztói számlát visszamenőlegesen módosítani.

A fogyasztó köteles az elosztói, illetve a szállítói engedélyes részére a mérő leolvasását és ellenőrzését lehetővé tenni. A gázmérő állagmegóvása és védelme a fogyasztó kötelezettsége.

Szerződésszegés

Szolgáltatói szerződésszegés

A közüzemi szolgáltató közüzemi szerződésszegésének minősül különösen, ha

- a gázszolgáltatást a szerződésben meghatározott időpontban nem kezdi meg,

- a szolgáltatott gáz jellemzői nem felelnek meg a szerződésben, műszaki előírásban vagy szabványban előírtaknak,

- nem értesíti a közüzemi fogyasztót az üzletszabályzatban, illetve a szerződésben meghatározott időben és módon az elosztói, szállítói engedélyes által végzett előre tervezhető karbantartási, felújítási munkák miatti szünetelés időpontjáról és várható időtartamáról,

- jogszerűtlen magatartása folytán a gázszolgáltatás megszakad, vagy azt a törvényben foglaltakon túlmenően szünetelteti, illetőleg korlátozza,

- a gázszolgáltatásból kizárt fogyasztó részére az arra okot adó szabálytalanság vagy szerződésszegés megszűnését, és a fogyasztó erről szóló értesítésének kézhezvételét követő két munkanapon belül a gázszolgáltatást nem folytatja,

- a földgázt nem a közüzemi szerződésben meghatározott módon szolgáltatja,

- a földgázellátás minőségi és szolgáltatási színvonala az engedélyben, illetve az üzletszabályzatban előírtaknak nem felel meg,

- olyan fogyasztásmérő berendezésen keresztül szolgáltat és számláz, amely érvényes hitelesítéssel nem rendelkezik.

Fogyasztói szerződésszegés

A közüzemi fogyasztó szerződésszegésének minősül, ha

- a szerződésben meghatározott gázteljesítményt túllépi,

- a műszaki-biztonsági követelményeknek nem megfelelő csatlakozóvezetéket, fogyasztói berendezést használ,

- a szolgáltatott gázt a gázmérő működésének bármilyen módon való befolyásolásával, vagy egyéb szabálytalan módon vételezi,

- a gázmérő leolvasását, illetve a hibás gázmérő kicserélését - az értesítésben meghatározott, illetve az egyeztetett időpontban - nem teszi lehetővé,

- a gázszolgáltatás díját késedelmesen, nem a szerződésben meghatározott időben fizeti meg,

- a gázszolgáltatás díját nem fizeti,

- a vételezett gázt a szerződésben meghatározott fogyasztási helyen kívüli területre vezeti át,

- a közüzemi szolgáltató hozzájárulása nélkül a vételezett gázt más részére továbbadja,

- a gázmérő nélküli fogyasztás feltételeit megszegi,

- a fogyasztáskorlátozási - illetve megszakítható fogyasztó esetében a megszakítási - rendelkezéseknek nem tesz eleget,

- a nyomás alatti gázellátó rendszert megbontja,

- a gázmérőt szándékosan vagy gondatlanul megrongálja, a gázmérőn, a gázmérő ki- és belépő pontján, a kerülővezeték elzáróján a zárópecsétet (plombát) eltávolítja, illetőleg ezek sérülését, hiányát a gázszolgáltatónak nem jelenti be.

A szerződés nélküli vételezés is szabálytalan vételezésnek minősül.

A szerződésszegés következményei

A közüzemi szerződés megszegése és a szerződés nélküli vételezés következményei a következők:

- díjvisszatérítés, illetve pótdíjfizetés,

- kötbér,

- kártérítés,

- késedelmi kamat,

- fogyasztást szabályozó készülék felszerelése,

- a gázszolgáltatás felfüggesztése,

- kikapcsolás a gázszolgáltatásból.

A jogkövetkezmények együttesen is alkalmazhatók.

Távhőszolgáltatás

A távhőellátás szabályait a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény és a végrehajtására kiadott 1/1999. (I. 1.) Korm. rendelet tartalmazza.

Közüzemi szerződés

A távhőszolgáltatót a lakossági fogyasztóval általános közüzemiszerződés-kötési kötelezettség terheli. Az általános közüzemi szerződés létrejöhet a távhő mérés szerinti vagy átalány szerinti szolgáltatására. Az átalány szerinti távhőszolgáltatásra az általános közüzemi szerződés létrejöhet a szolgáltatásnak az épületrész tulajdonosa, illetve bérlője, használója által történő igénybevételével és az igénybevétel bejelentésével.

Az általános közüzemi szerződés alapján a távhőszolgáltató a lakossági fogyasztó részére folyamatos, biztonságos és meghatározott mértékű távhőszolgáltatásra, a lakossági fogyasztó a távhőszolgáltatás ellenértékének rendszeres megfizetésére köteles. Az egyéb fogyasztó és a távhőszolgáltató a polgári jog szabályai szerint egyedi közüzemi szerződést köt a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatására, illetőleg ellenértékének megfizetésére.

Nem köteles a távhőszolgáltató a közüzemi szerződés megkötésére, ha a fogyasztó a tájékoztatóban foglaltakat nem teljesítette.

Az általános közüzemi szerződés határozatlan, az egyedi közüzemi szerződés határozott időre szól.

Felmondás

Az általános közüzemi szerződést az épület, illetőleg épületrész tulajdonosa vagy a fogyasztók közössége 30 napos felmondási határidővel a közüzemi szabályzatban meghatározott módon és időpontra akkor mondhatja fel, ha

- az épületben, épületrészben - az épület, épületrész valamennyi tulajdonosának hozzájárulásával - a távhőszolgáltatással azonos komfortértékű más hőellátást valósít meg;

- a szerződés felmondása nem okoz kárt más számára, és nem korlátozza mások tulajdonosi, használói, bérlői jogait;

- viseli azokat a költségeket, amelyek a fogyasztói berendezéseknek a felmondás következtében szükséges műszaki átalakításával merülnek fel;

- a szerződés felmondását a meglévő rendszer műszaki megoldása lehetővé teszi, a felmondás nem ütközik egyéb jogszabályba, műszaki előírásba, továbbá közös tulajdon esetén a tulajdonostársak döntésébe.

Az egyedi közüzemi szerződést az egyéb fogyasztó a szerződésben meghatározott felmondási idővel az abban meghatározott időpontra mondhatja fel.

A közüzemi szerződést a távhőszolgáltató felmondhatja, ha a fogyasztó a távhődíját nem vagy nem a szerződésben meghatározott időben fizeti meg, valamint ha a szolgáltató tudomást szerez arról, hogy a vele szerződéses viszonyban álló fogyasztó a távhő vételezését a fogyasztási helyen megszüntette. Ebben az esetben a közüzemi szerződés felmondása miatt az épületben, épületrészben esetleg bekövetkező kár a fogyasztót terheli.

A szerződéskötés megtagadása

A távhőszolgáltató az általános közüzemi szerződés megkötését

- köteles megtagadni, ha a fogyasztó által létesített fogyasztói berendezés az életet, az egészséget vagy a vagyonbiztonságot veszélyezteti;

- megtagadhatja, ha más fogyasztó a távhő vételezését, illetőleg a távhőszolgáltató üzemét veszélyezteti;

- feltételhez kötheti, ha az azt kezdeményező fogyasztóval korábban fennálló közüzemi szerződését felmondta.

Mérés, elszámolás, díjfizetés

A szolgáltatott távhő elszámolása hőmennyiségmérés vagy (átalány szerinti távhőszolgáltatás esetében) átalány szerint is történhet. Mérés szerinti elszámolás esetén a távhőszolgáltató a szolgáltatott távhő mennyiségét a fogyasztói hőközpontban, illetőleg a szolgáltatói hőközpontban és a hőfogadó állomáson köteles mérni és elszámolni. A szolgáltatott távhő mennyisége épületrészenként is mérhető és elszámolható, ha a fogyasztó az épület valamennyi épületrészében a mérőműszernek és felszerelésének, valamint a fogyasztói berendezés szükséges átalakításának költségét viseli.

Az átalány szerinti távhőszolgáltatás esetében átalánydíjas elszámolást kell alkalmazni. Az átalánydíj megfizetése az épületnek vagy épületrésznek a szolgáltatást igénybe vevő használóját (pl. bérlőjét, haszonélvezőjét vagy tulajdonosát) terheli.

Mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a szolgáltatás helyét, mértékét és tartamát, a mért távhő és díja épületrészenkénti megosztásának és kiegyenlítésének módját az érdekeltek megállapodása rögzíti. Amennyiben a távhővel ellátott épületnek, épületrészeknek több tulajdonosa van, a mért fogyasztás díjának kiegyenlítése a tulajdonosok egymással történő megállapodása szerint együttesen vagy épületrészenként külön is történhet. Külön történő díjfizetés esetén a díj épületrészenkénti megosztása és a megosztás szerinti számlázás - a tulajdonosok által meghatározott arányok, valamint a távhőszolgáltatási közüzemi szabályzat rendelkezései szerint - a távhőszolgáltató feladata. Az érdekeltek megállapodásának hiányában és egyebekben a díjfizetés feltételeire a települési önkormányzatnak a díjalkalmazási feltételekről szóló rendelete az irányadó.

Az elszámolás alapjául szolgáló és a távhőszolgáltató költségén felszerelt mérőeszköz a távhőszolgáltató tulajdona, annak karbantartása, időszakos újrahitelesítése, cseréje a távhőszolgáltató kötelessége.

A fogyasztó kérheti a távhőszolgáltatótól az alkalmazott mérőeszköz mérésügyi felülvizsgálatát. Ha a mérőeszköz felülvizsgálata indokolt volt, annak költsége a távhőszolgáltatót terheli, ellenkező esetben a költséget a fogyasztó köteles viselni.

Szabályozatlan vételezés esetén a fogyasztó

- felemelt díjat köteles fizetni, ha az szerződés nélküli fogyasztásnak,

- mérsékelt díjat köteles fizetni, ha az hőelvonásnak

a következménye.

A szerződésszegés és következményei

A szolgáltató szerződésszegése

A távhőszolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül, ha

- a távhőszolgáltatást a közüzemi szerződésben meghatározott időpontban nem kezdi meg,

- a távhőt nem a közüzemi szerződésben meghatározott, illetőleg nem a tőle elvárható módon szolgáltatja,

- a távhőszolgáltatás előre tervezhető munkák miatti szüneteltetéséről a fogyasztót a Közüzemi Szabályzatban előírt módon és időben nem értesíti,

- felróható magatartása folytán a távhőszolgáltatás megszakad, vagy azt jogellenesen szünetelteti vagy korlátozza,

- a távhőszolgáltatás felfüggesztése esetén a fogyasztónak a felfüggesztési ok megszüntetésére vonatkozó írásbeli értesítése kézhezvételét követő munkanapon a távhőszolgáltatást nem kezdi meg.

A fogyasztó szerződésszegése

A fogyasztó részéről szerződésszegésnek minősül, ha

- a szerződésben meghatározott hőteljesítményt túllépi,

- a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatását, illetőleg más fogyasztó szerződésszerű távhővételezését zavarja vagy veszélyezteti,

- a mérőeszközt szándékosan vagy vétkes gondatlansággal megrongálja, a mérőeszköz sérülését a távhőszolgáltatónak nem jelenti be,

- a mérőeszköz befolyásolásával vagy megkerülésével távhőt vételez,

- a távhő díját nem vagy nem a szerződésben meghatározott időben fizeti meg,

- a korlátozási rendelkezéseknek nem tesz eleget.

Szankciók

A közüzemi szerződés megszegésének következménye

- a díjvisszatérítés, illetőleg pótdíjfizetés,

- a felemelt díj,

- a kötbér,

- a kártérítés,

- a távhőszolgáltatás felfüggesztése,

- a közüzemi szerződés felmondása.

A jogkövetkezmények együttesen is alkalmazhatók.

A fogyasztói berendezés létesítése és működtetése

A fogyasztói berendezés létesítése - más megállapodás hiányában - a fogyasztási hely tulajdonosának kötelessége. A fogyasztói hőközpont kiviteli tervének elkészítéséhez a távhőszolgáltató köteles díjmentesen adatokat szolgáltatni.

A lakóépületek és a vegyes célra használt épületek fogyasztói hőközpontjainak kiviteli tervét a távhőszolgáltató köteles díjmentesen felülvizsgálni.

A hőközpontok üzembe helyezési eljárásához a távhőszolgáltatót meg kell hívni, abban a távhőszolgáltató közreműködni köteles. A közreműködésért díj nem számítható fel.

Az elkészült fogyasztói berendezést a szolgáltatói berendezéssel - a szerződésben meghatározott feltételek mellett - csak a távhőszolgáltató kapcsolhatja össze, a távhőfogyasztás elszámolására alkalmas mérőeszköz egyidejű felszerelésével.

A távhőszolgáltatásba már bekapcsolt átalánydíjas fogyasztó csak a távhőszol-gáltató előzetes hozzájárulásával

- létesíthet új fogyasztói berendezést,

- helyezhet át, alakíthat át, és - a szerződés felmondásának esetét kivéve - szüntethet meg meglevő fogyasztói berendezést.

A fogyasztói berendezés üzemeltetése és fenntartása a fogyasztási hely tulajdonosának kötelessége. Az üzemeltető a fogyasztók folyamatos és biztonságos ellátása érdekében köteles az általa üzemeltetett berendezés üzemképes állapotáról gondoskodni.

A távhőszolgáltató a nem a tulajdonát képező eszközök tulajdonosával (tulajdonosaival, a tulajdonosok megbízottjával) kötött szerződés alapján elláthatja a tulajdonos helyett ezen eszközök üzemeltetését, karbantartását, felújítását. A fogyasztói hőközpontot és a hőfogadó állomást magában foglaló helyiség használatáért a tulajdonos a távhőszolgáltatótól térítésre nem tarthat igényt. A fogyasztói hőközpont üzemeltetése magában foglalhatja a hőközpont működtetésén túl az épületben levő lakások, közös használatra szolgáló helyiségek és területek, valamint a nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiségek fűtését (távfűtés) és használati meleg vízzel való ellátását.

A villamos energia szabálytalan vételezése

* A szerződés nélküli vételezés a villamos energia szabálytalan vételezésének minősül. A villamos energia szabálytalan vételezése esetén * a vételező a már vételezett villamos energiáért köteles a villamos energia díját és pótdíjat fizetni a hálózati engedélyesek részére, valamint köteles megtéríteni a hálózati engedélyesek pótdíjjal nem fedezett, igazolt kárát, * a hálózati engedélyesek a közüzemi szolgáltatóval történt egyeztetés alapján a szabálytalan vételezőt a villamosenergia-szolgáltatásból kikapcsolhatják.

A távhőszolgáltatás szüneteltetése, korlátozása

* A távhőszolgáltató jogosult az élet-, egészség- vagy a vagyonbiztonság veszélyeztetése, a szolgáltatói berendezés üzemzavara esetén, valamint más módon el nem végezhető munkák elvégzéséhez a távhőszolgáltatást a szükséges legkisebb fogyasztói körben és időtartamban szüneteltetni. A távhőszolgáltatás szünetelése miatt a fogyasztói berendezésekben keletkezett károkat, amennyiben a szolgáltatás szünetelésében a fogyasztó vétlen, a szolgáltató köteles megtéríteni. * A távhőszolgáltató köteles az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkák miatti szüneteltetés időpontjáról és várható időtartamáról az üzletszabályzatban vagy a szerződésben rögzített módon az érintett fogyasztókat előre értesíteni. * A távhőszolgáltató jogosult * országos tüzelőanyag-hiány miatt nála vagy a vele szerződéses jogviszonyban álló távhőtermelőnél fellépő termeléskiesés esetén, vagy * környezetvédelmi érdekből a szolgáltatást korlátozni. A korlátozás bevezetéséről és annak okairól a távhőszolgáltató az önkormányzatot tájékoztatni köteles. Lakossági fogyasztó korlátozására csak végső esetben és csak akkor kerülhet sor, ha az egyéb fogyasztó korlátozása után az még szükséges. A korlátozás végrehajtása során a távhőszolgáltató a fogyasztók között egyebekben megkülönböztetést nem tehet. * Ha a település folyamatos és biztonságos távhőellátása a kormány döntése szerinti országos tüzelőanyag-hiány miatt vagy környezetvédelmi okból veszélybe kerül, a távhőszolgáltatónak a közüzemi szerződésben meghatározott mértékű, de legfeljebb 10 százalékos hőteljesítmény-csökkentéssel (átalány szerinti távhőszolgáltatás esetén a fűtési hőmérséklet 10 százalékos csökkentésével) és a rendelkezésére álló más eszközökkel kell megkísérelnie a korlátozás okának megszüntetését, illetőleg a hírközlő eszközökön keresztül kell kérnie a fogyasztókat a távhőfogyasztás önkéntes csökkentésére. * Ha a megelőzést szolgáló intézkedések ellenére a közvetlenül fenyegető távhőhiány, illetőleg távhőellátási zavar nem vagy nem kellő időben hárítható el, vagy a folyamatos és biztonságos távhőszolgáltatás nem biztosítható, a távhőszolgáltató a települési önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján a távhőszolgáltatást korlátozza. A döntésről, illetőleg a távhőszolgáltatás korlátozásának bevezetéséről a fogyasztókat a távhőszolgáltató értesíti. A korlátozásra szolgáló okok megszűnése után a korlátozást fel kell oldani. * Ha a távhőellátás csökkentésére vagy korlátozására kerül sor, átalánydíjas szolgáltatás esetén a fogyasztó a szolgáltatás mértékével arányos díjat köteles fizetni. * A távhőszolgáltató köteles fogyasztói korlátozási sorrendtervezetet készíteni, és azt háromévenként felülvizsgálni. Ha a felülvizsgálat eredménye azt indokolja, a fogyasztói korlátozási sorrend módosítására tervezetet kell készítenie. A tervezet elkészítéséhez a távhőszolgáltató a távhőszolgáltatás korlátozásával összefüggő adatokat kérhet a fogyasztótól. * A fogyasztói korlátozási sorrend tervezetéről a távhőszolgáltató a fogyasztókat tájékoztatni köteles. A távhőszolgáltató a tervezetet és a fogyasztói véleményeltéréseket a települési önkormányzat részére köteles megküldeni. A fogyasztói korlátozási sorrendet a települési önkormányzat képviselő-testülete rendelettel állapítja meg. A fogyasztói korlátozási sorrend megállapításáról az érintett fogyasztókat a távhőszolgáltató tájékoztatja. * A távhő vételezését korlátozó eszközök, berendezések beszerzése, felszerelése, üzemeltetése, karbantartása és ellenőrzése és az ezekkel kapcsolatos költségek viselése a távhőszolgáltató kötelessége. A 38. § szerinti korlátozásból, illetőleg elvárható magatartás esetén a szolgáltatás szüneteltetéséből származó károkért a távhőszolgáltatót kártalanítási kötelezettség nem terheli.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére