Vezetőváltás

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. július 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 75. számában (2004. július 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Cikkünkben a vezető tisztségviselők választásának, elmozdításának társasági és cégjogi szabályait tekintjük át. Foglalkozunk a vezetőváltás polgári jogi és munkajogi aspektusaival is.

Az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) szerint megszűnik a vezető tisztségviselői megbízás

- a megbízás időtartamának lejártával,

- visszahívással,

- a törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,

- lemondással,

- elhalálozással.

A megbízás lejárta

A vezető tisztségviselőket határozott időre, de legfeljebb öt évre kell megválasztani, illetve a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) kijelölni. Ha a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) a vezetői tisztségviselői megbízás időtartamáról a tagok (részvényesek) nem rendelkeznek, a vezető tisztségviselőt öt évre megválasztottnak kell tekinteni, kivéve, ha a gazdasági társaság ennél rövidebb időtartamra jött létre. Kivétel ez alól az az eset, amikor a társasági szerződés a betéti társaság valamennyi beltagját, illetve a közkereseti társaság valamennyi tagját feljogosítja a cég képviseletére. Ilyenkor a vezető tisztségviselői jogviszony határozatlan időre szól. (Álláspontunk szerint ugyanez a helyzet annál a kültagnál, akinek neve szerepel a társaság cégnevében, s így a beltaggal azonos módon felel a társaság tartozásaiért.)

A törvény erejénél fogva, minden egyéb jogcselekmény nélkül megszűnik a vezető tisztségviselő megbízatása, ha a megbízatás időtartama lejárt.

Újraválasztás

A megbízatás időtartamának lejárta természetesen nem jelenti, hogy az érintett ne folytathatná vezetői munkáját, hiszen a vezető tisztségviselők újraválaszthatók. Felvetődhet a kérdés, be kell-e jelenteni változásként az újraválasztott vezető tisztségviselő személyét. A problémát az adja, hogy a szó igazi értelmében nem történt "változás", hiszen ugyanaz maradt a vezetője a cégnek, aki eddig volt. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, mert az új cégjogi szabályok szerint a cégjegyzék nyilvántartja a vezető tisztség keletkezésének és megszűnésének időpontját, vagyis a megbízatás időtartamát. Ebből viszont az következik, hogy a vezetői jogviszonyra kell tekintettel lenni, nem pedig pusztán a vezető tisztségviselő személyére. Minthogy a jogviszony a megbízatási idővel megszűnt, az új jogviszony keletkezését, illetve annak időtartamát változásként be kell jelenteni a cégbíróságon. Az újraválasztás nem az eredeti jogviszonyt hosszabbítja meg, hanem új jogviszonyt keletkeztet.

A tisztséget kizáró ok bekövetkezte

A Gt. szerint ugyancsak minden egyéb jogcselekmény nélkül, automatikusan véget ér a vezető tisztségviselői megbízatás, ha a tisztség betöltését kizáró ok merül fel a vezetővel szemben.

A Gt. szerint nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés-büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet folytató gazdasági társaságban nem lehet vezető tisztségviselő.

A gazdasági társaság fizetésképtelenségének jogerős megállapítását (a felszámolás elrendelését) követő három évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az, aki a felszámolást elrendelő jogerős végzés meghozatalának napját megelőző két évben legalább egy évig a felszámolásra került társaságnál vezető tisztségviselő volt, kivéve ha a vezető tisztségviselői megbízatására kifejezetten a felszámolás elkerülése érdekében került sor.

A gazdasági társaságnak a cégjegyzékből hivatalbóli törlési eljárás következtében történő törlését követő két évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a törlést megelőző évben a törléssel megszűnt gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt.

A vezető halála

Vezető tisztségviselő - a kkt.-t és a bt.-t kivéve - csak természetes személy lehet. Vezető tisztségviselői feladat csak személyesen látható el, képviseletnek nincs helye. Erre tekintettel a halál természetesen megszünteti a vezető tisztségviselői megbízatást, s a cégnek új vezető után kell néznie.

Lemondás

A vezető tisztségviselői megbízás az érintett személy által való elfogadással jön létre. A vezető tisztségviselő bármikor lemondhat a tisztségéről. Abban az esetben azonban, ha a gazdasági társaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá. Kivételt képez ez alól, ha a gazdasági társaság legfőbb szerve már ezt megelőzően gondoskodott az új vezető tisztségviselő megválasztásáról. A legegyszerűbb megoldás, ha a lemondást a legfőbb döntéshozó szerv tudomásul veszi, s megegyezik a leköszönt vezetővel, hogy mikor válik hatályossá a lemondása, s ehhez képest választ új vezető tisztségviselőt. Megegyezés hiányában csupán azon lehet vitatkozni, hogy a gazdasági társaság működőképessége megkívánja-e, hogy a lemondás csak a bejelentéstől számított hatvan nap elteltével legyen hatályos. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni, feladatköre tehát már nem teljes, így a cég legfőbb döntéshozó szerve akkor jár el helyesen, ha minél hamarabb gondoskodik új vezetőről.

Megjegyezzük, hogy a vezető tisztségről való lemondás egyoldalú címzett jognyilatkozat, amelyet a korlátolt felelősségű társaságnak egyébként nem kell elfogadnia. Ha a lemondást követően a társaság új ügyvezetőt választott, a tisztség 60 napig történő ellátása fel sem merülhet.

A vezetői lemondás munkajogi szempontból rendkívüli felmondásnak számít a dolgozó részéről. Ha a rendkívüli felmondás feltételei fennállnak, és a munkaviszonyt a munkavállaló szünteti meg rendkívüli felmondással, a munkáltató köteles annyi időre járó átlagkeresetet részére kifizetni, amennyi a munkáltató rendes felmondása esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is. A munkavállaló követelheti felmerült kárának megtérítését is.

A vezető, ha munkaviszonyát jogellenesen szünteti meg, tizenkét havi átlagkeresetével felel.

Visszahívás

A gazdasági társaság alapításakor a vezető tisztségviselőket és a felügyelőbizottság tagjait, valamint a könyvvizsgálót az alapítók (tagok, részvényesek) a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) jelölik ki. Ezt követően a gazdasági társaság vezető tisztségviselőit, felügyelőbizottságának tagjait és a könyvvizsgálót a gazdasági társaság legfőbb szerve választja meg. A vezető tisztségviselők a társaság legfőbb szerve által bármikor visszahívhatók. A visszahívást a törvény nem köti feltételekhez.

A közös vállalat legfőbb szerve az igazgatótanács, így ennek hatáskörébe tartozik az igazgató megválasztása és visszahívása, valamint az igazgatóval kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlása. Az igazgatótanács határozatához a jelen levő tagok szavazatainak egyszerű többsége szükséges. A korlátolt felelősségű társaság legfőbb szerve a taggyűlés. A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az ügyvezető megválasztása, visszahívása, valamint ha az ügyvezető a társasággal munkaviszonyban is áll, a munkáltatói jogok gyakorlása. Az ügyvezető visszahívásához a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A közgyűlés a részvénytársaság legfőbb szerve, ennek kizárólagos hatásköre az igazgatóság tagjainak megválasztása, visszahívása. A döntéshez egyszerű többség is elegendő.

A részvénytársaság alapító okirata (alapszabálya), valamint a korlátolt felelősségű társaság társasági szerződése az igazgatóság tagjainak (az ügyvezetőnek) megválasztását, visszahívását a felügyelőbizottságra ruházhatja át.

A gazdasági társaság munkaviszonyban álló vezető tisztségviselőjének a munkaviszonya is megszüntethető visszahívással. Ha a vezető tisztségviselő munkaviszony keretében látja el a tisztségét, az annak ellátására létesített munkaviszonya is határozott időre szól. Amennyiben a felek a tisztségnek viszszahívás folytán történő megszűnését követő időre nem állapodnak meg a munkaviszony folytatásában, a határozott idejű munkaviszony a visszahívással megszűnik. A Gt. és az állandó bírói gyakorlat szerint az ügyvezetői munkakörre létesített munkaviszonyt a visszahívás megszünteti. Amennyiben azonban a felek abban állapodtak meg, hogy a tisztség megszűnése után a cég más munkakörben foglalkoztatja az addigi vezetőt, a munkaviszony ennek megfelelően fennmarad.

Ha azonban a visszahívás nem felel meg a vezető tisztségviselővel fennálló munkaviszony megszüntetésére megállapított munkajogi rendelkezéseknek (a rendkívüli felmondásra irányadó előírásoknak), a munkáltatónak viselnie kell az e megszüntetés jogellenessége miatt meghatározott vagyoni következményeket.

Itt említjük meg, hogy a határozott időre szóló munkaviszony csak közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással, illetőleg próbaidő kikötése esetén azonnali hatállyal szüntethető meg. Ettől eltérően is megszüntetheti a munkáltató a határozott időre alkalmazott munkavállaló munkaviszonyát, a munkavállalót azonban egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresete megilleti. A cég tehát a rendkívüli felmondás feltételeit ilyen módon megválthatja. Természetesen, amennyiben a rendkívüli felmondás feltételei fennállnak, és a cég a rendkívüli felmondásra vonatkozó munkajogi szabályok szerint jár el, nem kell számolnia anyagi következményekkel.

A munkaviszony jogellenes megszüntetése

Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, a munkavállalót - kérelmére - eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni. A munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, feltéve ha a munkavállaló továbbfoglalkoztatása a munkáltatótól nem várható el.

Ha a munkavállaló nem kéri vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, a bíróság a munkáltatót - az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével - a munkavállaló legalább két; legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi.

A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét (egyéb járandóságait) és felmerült kárát. Nem kell megtéríteni a munkabérnek (egyéb járandóságnak), illetve a kárnak azt a részét, ami máshonnan megtérült.

A munkavállalót ezenfelül megilleti a felmentési időre járó átlagkeresete és a rendes felmondás esetén járó végkielégítés is.

A visszahívás bírósági felülvizsgálata

A vezető tisztségviselő visszahívásáról szóló határozat bíróság előtt megtámadható. A gazdasági társaság bármely tagja (részvényese) kérheti ugyanis a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozással, hogy a határozat a Gt. vagy más jogszabály rendelkezéseibe, avagy a társasági szerződésbe (alapító okiratba, alapszabályba) ütközik. A gazdasági társaság legfőbb szerve által hozott határozat bírósági felülvizsgálatát - az említett jogsértésre hivatkozással - a társaság bármely vezető tisztségviselője, illetve a felügyelőbizottság bármely tagja is kezdeményezheti.

A jogsértő társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránti keresetet a határozatról való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül a gazdasági társaság ellen kell megindítani a megyei bíróság előtt. A határozat meghozatalától számított kilencvennapos jogvesztő határidő elteltével a határozatot akkor sem lehet megtámadni, ha a perlésre jogosulttal azt nem közölték, illetve arról addig nem szerzett tudomást. A keresetindítás joga érvényesen nem zárható ki, de nem illeti meg azt a személyt, aki - a tévedés, a megtévesztés és a jogellenes fenyegetés eseteit kivéve - a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult.

A keresetindításnak a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, de a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti. E végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

Ha a felülvizsgálatot a gazdasági társaság vezető tisztségviselője kezdeményezi, és a gazdasági társaságnak nincs olyan vezető tisztségviselője, aki a társaságot képviselhetné, a perben a társaságot a felügyelőbizottság által kijelölt felügyelőbizottsági tag képviseli. Ha a gazdasági társaságnak nincs felügyelőbizottsága, vagy a felügyelőbizottság valamennyi tagja felperesként perben áll, a bíróság a társaság képviseletére ügygondnokot rendel ki. A jogsértő határozatot a bíróság hatályon kívül helyezi. A jogsértő társasági határozat felülvizsgálata során hozott bírósági határozat hatálya azokra a tagokra (részvényesekre) is kiterjed, akik nem álltak perben.

A tagsági jogviszony megszűnése

A tagsági jogviszony megszűnése nem feltétlenül jár azzal, hogy a vezető tisztséget betöltő tag egyúttal megszűnik vezető tisztségviselő lenni. A közkereseti és a betéti társaságnál azonban a vezető tisztség a tagsági jogviszonyhoz kötött, így a tagság elvesztése egyúttal a vezetői tisztség megszűnését is eredményezi.

Megszűnik a tagsági jogviszony:

- ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette;

- a tagok közös megegyezésével;

- a tag kizárásával;

- rendes felmondással;

- azonnali hatályú felmondással;

- a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

- ha annak fenntartása jogszabályba ütközik.

Rendes felmondás

A határozatlan időre alapított társaságban fennálló tagsági jogviszonyát bármely tag három hónapra írásban felmondhatja (rendes felmondás). E jog kizárása vagy korlátozása semmis. Ha a felmondás lejárta alkalmatlan időre esik, a többi tag a felmondási időt legfeljebb további három hónappal meghosszabbíthatja.

Azonnali hatályú felmondás

Bármely tag a társaságban fennálló tagsági jogviszonyát írásban, az ok megjelölésével azonnali hatállyal felmondhatja, ha a társaság valamely más tagja a társasági szerződést súlyosan megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a vele való további együttműködést, vagy a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyezteti.

Kizárás

A gazdasági társaság tagját a bíróság a gazdasági társaságnak a tag ellen indított keresete alapján kizárja a társaságból, ha a tagnak a társaságban maradása a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyeztetné. A tag nem zárható ki a gazdasági társaságból, ha a gazdasági társaságnak csak két tagja van. Nem zárható ki az a tag, aki legalább a szavazatok háromnegyedével rendelkezik.

A perindításról a gazdasági társaság legfőbb szerve háromnegyedes szótöbbséggel határoz. A határozatot írásba kell foglalni. Az érintett tag a perindítás kérdésében nem szavazhat. A keresetet a határozat meghozatalától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül lehet előterjeszteni a társaság székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróságnál. A perindítást elhatározó társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránt külön per nem indítható, annak jogsértő voltára azonban a kizárási perben az alperes hivatkozhat.

A tag kizárása iránti perben a bíróság első és másodfokon is soron kívül jár el. A tárgyalást - ha egyéb intézkedésre nincs szükség - legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz történő érkezésétől, választottbírósági eljárás esetében a tanács megalakulásától számított tizenötödik napra kell kitűzni. A tag kizárása iránti kereset más keresettel nem kapcsolható össze, keresetváltoztatásnak, viszontkereset előterjesztésének nincs helye. A felperes az eredetileg előterjesztett kereseti tényálláshoz képest más ténybeli indokra a kizárási per folyamán nem térhet át.

A kizárási perben szünetelésnek, felfüggesztésnek, bírósági meghagyás kibocsátásának nincs helye; a felperes a keresettől a per bármely szakában alperesi hozzájárulás nélkül elállhat. A bíróság az alperes tagsági jogainak gyakorlását az eljárás jogerős befejezéséig kérelemre felfüggesztheti. A felfüggesztés a tagnak az adózott eredmény felosztása során reá eső részhez való jogát nem érinti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, a bíróság azonban az ilyen végzést kérelemre maga is megváltoztathatja.

A törvény által kötelezőként felsorolt esetek kivételével a tagsági jog felfüggesztésének időtartama alatt a gazdasági társaság a társasági szerződését nem módosíthatja, újabb tag kizárását nem kezdeményezheti, nem dönthet a társaság átalakulásáról, illetve jogutód nélküli megszűnéséről sem. A kizárási perben hozott határozat elleni fellebbezés előterjesztésének határideje nyolc nap. A jogerős ítélet ellen perújítás nem kezdeményezhető.

Cégjegyzés

Ha a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) ettől eltérően nem rendelkezik, a gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek és a cégvezetőnek a cégjegyzési joga - a bankszámla feletti rendelkezés tekintetében is - önálló, az egyéb képviselők cégjegyzésének érvényességéhez pedig két képviseleti joggal rendelkező személy együttes aláírására van szükség. A társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) úgy is rendelkezhet, hogy az együttes cégjegyzési joggal rendelkező vezető tisztségviselő egy képviseletre feljogosított munkavállalóval együttesen jegyezheti a céget. Együttes cégjegyzésnél ügyelni kell arra, hogy ha vezetőváltás történik, vagy ha csak egy vezető tisztségviselője marad a cégnek, a társaság megfelelően rendelkezzen a cégjegyzési jogosultságról.

A változás bejelentése a cégbíróságon

A gazdasági társaság alapításának, a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) módosításának, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak és ezek változásának, valamint törvényben előírt más adatoknak a cégbírósági bejelentése a vezető tisztségviselők kötelezettsége.

A vezető tisztségviselők korlátlanul és egyetemlegesen felelnek azokért a károkért, amelyek a bejelentett adat, jog vagy tény valótlanságából, illetve a bejelentés késedelméből vagy elmulasztásából származnak. Ez vonatkozik a vezető tisztségviselő személyében bekövetkezett változásokra is.

A változás hatálya

Az ügyvezető személyében bekövetkezett változás befelé a társaság vonatkozásában, a társaság és a tagok viszonyában, valamint a cégbíróság irányába azonnal hatályos. Harmadik személyek vonatkozásában pedig az új ügyvezető bejegyzésének közzétételét követően, de visszamenőleges hatállyal.

A cég a cégjegyzékben bejegyzett adatra, illetve a cégnyilvántartásban szereplő - az adat igazolására szolgáló - okiratra harmadik személlyel szemben csak azt követően hivatkozhat, ha az adatot a Cégközlönyben közzétették, kivéve ha bizonyítja, hogy a harmadik személy az adatot, illetve okiratot már korábban ismerte. A közzétételt követő 16. napig a harmadik személy ugyanakkor bizonyíthatja, hogy az adat, illetve az okirat megismerésére nem volt lehetősége.

Ellenkező bizonyításig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a cégnyilvántartásban szereplő, illetve a Cégközlönyben közzétett adatban bízva, ellenérték fejében szerez jogot. A cég - a jóhiszemű személlyel szemben - nem hivatkozhat arra, hogy valamely általa bejelentett és a cégjegyzékbe bejegyzett adat nem felel meg a valóságnak.

Ha a cégjegyzékbe bejegyzett és a Cégközlönyben közzétett adat egymástól eltér, harmadik személy hivatkozhat a Cégközlönyben nyilvánosságra hozott adatra, kivéve ha a cég bizonyítja, hogy a harmadik személy a cégjegyzékbe bejegyzett helyes adatot ismerte. Harmadik személy hivatkozhat olyan okiratra és adatra is, amely tekintetében a cég nem tett eleget a cégbírósági bejelentési, illetve közzétételi kötelezettségének.

Álképviselet

Amennyiben a vezetőváltási procedúrába valamilyen hiba csúszik, és kiderül, hogy a cég nevében fellépő személy nem képviselheti a céget, úgy alkalmazni kell az álképviseletre vonatkozó polgári jogi szabályokat. Ezek szerint, aki képviseleti jogkörét jóhiszeműen túllépi, vagy anélkül, hogy képviseleti joga volna, más nevében szerződést köt, és eljárását az, akinek nevében eljárt, nem hagyja jóvá, köteles a vele szerződő félnek a szerződés megkötéséből eredő kárát megtéríteni. A bíróság azonban a szerződés megkötéséből eredő kár megtérítése alól mentesítheti, különösen ha korábban képviselő volt, és képviseleti jogának megszűnéséről a szerződéskötéskor önhibáján kívül nem tudott.

A rosszhiszemű álképviselő teljes kártérítéssel tartozik.

Vezető tisztségviselők

A gazdasági társaság ügyvezetését - a gazdasági társaságok egyes formáira vonatkozó rendelkezések szerint - a vezető tisztségviselők látják el. * Vezető tisztségviselő a közkereseti és a betéti társaságnál az üzletvezetésre jogosult tag (tagok), közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető (ügyvezetők). * A részvénytársaság ügyvezetését - a zártkörűen működő részvénytársaság alapító okiratának eltérő rendelkezése hiányában - az igazgatóság látja el, és az igazgatóság tagjai minősülnek vezető tisztségviselőnek. Az igazgatóság legalább három, legfeljebb tizenegy természetes személy tagból áll. Elnökét maga választja tagjai közül. Az igazgatóság elnökének, illetve tagjának tisztsége erre irányuló munkaviszony keretében nem látható el.

Összeférhetetlenség

* Vezető tisztségviselővé egy személy legfeljebb három gazdasági társaságnál választható meg. A megválasztott személy az új tisztsége elfogadásától számított tizenöt napon belül azokat a gazdasági társaságokat, amelyeknél már vezető tisztségviselő, írásban tájékoztatni köteles. * A vezető tisztségviselő - a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével - nem szerezhet társasági részesedést a gazdasági társaságéval azonos tevékenységet is folytató más gazdálkodó szervezetben, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő a társaságéval azonos tevékenységet is végző más gazdálkodó szervezetben, kivéve ha ezt az érintett gazdasági társaság társasági szerződése (alapító okirata, alapszabálya) lehetővé teszi, vagy a gazdasági társaság legfőbb szerve ehhez hozzájárul. * A vezető tisztségviselő és azok közeli hozzátartozója nem köthet a saját nevében vagy javára a gazdasági társaság tevékenységi körébe tartozó ügyleteket, kivéve ha ezt a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) kifejezetten megengedi. * A gazdasági társaság vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója ugyanannál a társaságnál a felügyelőbizottság tagjává nem választható meg. * A fenti szabályok megszegésével a gazdasági társaságnak okozott kár megtérítésére vonatkozó igényt a kár bekövetkeztétől számított egy éven belül lehet érvényesíteni. * Ugyanazon személy nem lehet egyidejűleg az egyszemélyes társaság és - ha az egyedüli tag gazdálkodó szervezet - e gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője.

Rendkívüli felmondás

* A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Kollektív szerződés, illetve munkaszerződés ezen belül meghatározhatja azokat az eseteket, amikor rendkívüli felmondásnak van helye. * A rendkívüli felmondást is meg kell indokolni. A munkáltatói rendkívüli felmondás közlése előtt lehetőséget kell adni a munkavállalónak a tervezett intézkedés indokainak megismerésére és a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el. * A rendkívüli felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. Ha a rendkívüli felmondás jogát testület jogosult gyakorolni, a tudomásszerzés időpontjának azt kell tekinteni, amikor a rendkívüli felmondás okáról a testületet - mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet - tájékoztatják. * A vezetővel szemben a rendkívüli felmondás joga legfeljebb azonban az ennek alapjául szolgáló ok bekövetkeztétől számított három éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig gyakorolható.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. július 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére