Utazás határok nélkül

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. július 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 75. számában (2004. július 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Május 1. óta a magyar állampolgárok egyben az Európai Unió polgárai. Uniós csatlakozásunktól már személyi igazolvánnyal is átléphetjük az Európai Gazdasági Térség tagállamai felé nyíló határállomásokat. Személyi igazolványunkat mindaddig használhatjuk a határátlépéskor, míg meg nem jelenik az EU-ban kibocsátott egységes, biometrikus azonosítókkal ellátott útlevél.

2004. május 1-jét követően a szomszédos EU-tagállamokkal közös, összesen 1139 km hosszúságú határszakaszon (Ausztria, Szlovákia, Szlovénia) ugyan nem szűnt meg a határforgalom ellenőrzése, de lényegesen leegyszerűsödött, és már a magyar állampolgárok is használhatják az EU-sávot. A belső határokon történő ellenőrzés teljes felszámolására csupán néhány év múlva kerülhet sor.

A valamennyiünkre vonatkozó beutazási és tartózkodási szabályokat a személyek szabad mozgására vonatkozó közösségi előírások és egyes schengeni szabályok együttesen határozzák meg.

Határátlépés uniós polgárként

Egyszerűsített ellenőrzés az EU belső határszakaszán

Az egyszerűsített ellenőrzés a személyazonosság megállapítását, az úti okmány érvényességének ellenőrzését és a gépjármű megtekintését, szemrevételezését jelenti.

Tüzetes ellenőrzés

Amennyiben a belső határon átlépőről rendelkezésre álló adatokból, vagy az utas viselkedéséből arra következtet a határőr, hogy az utas veszélyeztetheti valamely tagállam közrendjét, közbiztonságát vagy közegészségét, tüzetesebb vizsgálatnak is alávetheti az okmányt, a gépkocsit vagy a poggyászt. Ilyen esetben részletesebben kikérdezik az illető személyt az utazás céljáról, a járművét és egyéb tárgyait tüzetesebben megvizsgálják, a beutazó adatait pedig a Schengeni Információs Rendszer segítségével ellenőrzik. Amennyiben a beutazó szerepel valamely tagállam tiltó névjegyzékében, az európai uniós (magyar) polgár beléptetése meg is tagadható.

Tiltó névjegyzék

Akinek tudomása van arról, hogy valamelyik tagállamban vele szemben korábban beutazási vagy tartózkodási tilalmat, korlátozást rendeltek el, indulása előtt érdemes érdeklődnie az adott ország budapesti külképviseletén az utazási lehetőségeiről. Mindenkinek joga van ugyanis arra, hogy a személyéről a rendszerben nyilvántartott adatok helyességéről meggyőződjön, illetve panaszt tegyen minden olyan esetben, ha úgy ítéli meg, hogy a nyilvántartott adatok nem helytállóak, vagy a bejegyzés jogalapja időközben megszűnt.

Schengeni Információs Rendszer

Az uniós csatlakozással megváltoztak a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésének szabályai is. Például a "túltartózkodás" a továbbiakban nem lesz szankcionálható magyar állampolgárokkal szemben. Ugyanakkor a kiadatási letartóztatás miatt körözés alatt álló, eltűnt vagy védelmük érdekében biztonságba helyezendő, a titkos megfigyelés vagy célzott ellenőrzés alá vont magyar állampolgárok adatai továbbra is regisztrálhatók és tárolhatók a Schengeni Információs Rendszerben, mint ahogyan a büntetőeljárások gyanúsítottjai, tanúi, elítéltjei adatai is, így az ilyen személyek beutazása is korlátozható.

A Schengeni Egyezmény rendszere a külső határok ellenőrzésekor nemcsak a belépni szándékozó személyeket ellenőrzi, hanem meg kívánja akadályozni, hogy bűncselekményekből származó vagy bűncselekmények elkövetésével összefüggésbe hozható tárgyak átlépjék a határt. A schengeni térségbe belépő magyar állampolgárok ezzel az alapos ellenőrzéssel ott találkoznak, ahol először lépik át a közös térség külső határát.

Személyivel Európába

Az Európai Unióhoz történő csatlakozás napjától a magyar állampolgárok is élvezhetik a személyek szabad mozgása alapszabadságának fontos részjogosítványát, a személyazonossági igazolvánnyal történő utazást. Május 1. óta bárki, aki 14 éves elmúlt, valamennyi, Magyarországon elfogadott személyi igazolvánnyal útra kelhet az Európai Gazdasági Térség országaiba.

Mint ahogyan eddig, továbbra is lehet majd Svájcba és Horvátországba személyi igazolvánnyal utazni, annak ellenére, hogy ezek az országok nem tartoznak az unióhoz. Mindkét állam hatósága azonban csak az új típusú igazolványt fogadja el, és csak a nagykorú magyar állampolgároktól.

Külföldi utazásra alkalmas igazolványok

Az EU-, illetve az EGT-tagállamok hatóságai valamennyi jelenleg használatban lévő, érvényes magyar személyi igazolványt, így a kemény borítóval és népköztársasági címerrel ellátott legrégebbi okmányt is elfogadják. Még néhány hónapig azonban célszerű az útlevelet is magunkkal vinni, mivel a legrégebbi, kizárólag magyar nyelven kiállított személyi igazolvány használata nehézségekbe ütközhet. A régi, jól bevált útlevél ugyanis megkímélhet bennünket a felesleges várakozástól. A brit hatóságok a régi fajtájú, azaz csak magyar nyelven kiállított személyi igazolvány használatát például nem ajánlják.

A magyar állampolgárok az EGT tagállamokba

- az 1991. április 1. előtt kiállított személyi igazolvánnyal (kemény borítójú, népköztársasági címerrel),

- az 1991. április 1. után kiállított személyi igazolvánnyal (puha borítójú, köztársasági címerrel),

- a 2000. január 1. után kiállított személyazonosító igazolvánnyal (kártya formájú, műanyag), illetve

- a 2000. január 1-jét követően kiállított ideiglenes személyazonosító igazolvánnyal egyaránt utazhatnak.

Biometrikus útlevél

Pár éven belül Magyarországon is be kell vezetni a biometrikus azonosítókat tartalmazó útlevelet. Egy most készülő EU-rendelet tenné kötelezővé a tagállamok számára, hogy úgynevezett biometrikus azonosító jeggyel ellátott egységes útlevéllel rendelkezzenek az állampolgárai. Az azonosító jegyek egyike a digitális fénykép, a másik pedig vagy az ujjlenyomat vagy az íriszkép lenne.

Személyi igazolvánnyal az EU-n kívül

Személyazonossági igazolvánnyal történő utazásra, beleértve az átutazást is, az EGT-n kívüli harmadik államokba csak abban az esetben van mód, ha azt nemzetközi szerződés kifejezetten lehetővé teszi. Erre jelenleg Horvátország és Svájc ad lehetőséget.

Kiskorúak utazása

A személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkező kiskorú magyar állampolgárok, vagyis a 14 éves életkort még el nem ért gyerekek ezentúl is csak érvényes útlevél birtokában utazhatnak külföldre, akár EU-s, akár azon kívüli állam az úti cél.

Bevándorolt, menekült utazása

Külföldi utazásra nem használható a személyazonosító igazolvány, ha azt nem magyar állampolgárságú személynek - bevándoroltnak, menekültnek - adták ki, továbbá nem alkalmas a határ átlépéséhez a magyar vezetői engedély sem.

Vízummentesség

Az EU-tagállamokkal a 80-as és 90-es években kötött vízummentességi megállapodások alapján a magyar állampolgárok - turizmus, látogatás vagy üzleti célból történő - rövid idejű (maximum 90 napos) tartózkodása már hosszabb ideje vízummentes. 2004. május 1-jét követően a magyar állampolgárok 90 napon túli tartózkodása is vízummentes lesz az EGT tagállamaiba, továbbá letelepedési jogot élveznek, és - a jogcímtől függő feltételek teljesítése után - kérhetik az úgynevezett EGT tartózkodási engedély kiállítását.

Az úgynevezett harmadik országbeli állampolgársággal rendelkező családtagok esetében ugyanakkor a családi kapcsolat nem mentesít a vízumkötelezettség alól. A vízum ez esetben díjmentes.

EGT tartózkodási engedély

Az EGT tartózkodási engedély kiadásához a tartózkodás jogcímének (munkavállalás, tanulás, önálló vállalkozóként, nyugdíjasként történő letelepedés, önálló vagyonnal rendelkezők letelepedése) megfelelő feltételek teljesítése szükséges. Az uniós tartózkodási engedély főszabályként öt évre szól, de a fent említett egyes jogcímek esetében ettől eltérő időtartamú tartózkodási engedély is kiadható.

Nemzetközi vezetői engedély

Aki gépkocsival hagyja el az országot, természetesen a személyi igazolványán vagy az útlevelén kívül más okmányt is magával kell, hogy vigyen. A jogosítványon és a forgalmi engedélyen kívül szükség lehet a nemzetközi vezetői engedélyre is. Ezt az okmányt annak kell beszereznie, aki érvényes jogosítvánnyal rendelkezik ugyan, de olyan országban kíván vezetni, amelyben nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján az érvényes hazai okmány járművezetésre nem jogosít. A nemzetközi vezetői engedély csak a magyar jogosítvánnyal együtt, az abban meghatározott lejárati időig érvényes. Egyes országokban - ilyen például Olaszország - kötelező a nemzetközi jogosítvány, máshol, mint például Spanyolországban, a gépkocsibérléshez követelik meg ezt az okmányt.

Zöldkártya

A zöldkártya a kötelező biztosítás meglétének igazolására szolgál külföldön. Ezt az okmányt az autós felelősségbiztosítója díjmentesen állítja ki. Tapasztalt és gyakori utazók szerint feltétlenül kiváltandó, hiánya némely országokban a beutazást is meghiúsíthatja. (Például Lengyelország és Románia felé utazók mindenképpen rendelkezzenek zöldkártyával!)

A 63-as számú Magyar Közlönyben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által közzétett tájékoztató részletezi, mely országokban mivel igazolható a kötelező biztosítás megléte.

A magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója által a Magyarországon kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés területi hatálya az Európai Gazdasági Térség tagállamainak területére, valamint Svájcra terjed ki. Kiterjed továbbá a biztosítás a Nemzetközi Zöldkártya Rendszer azon országai területére is, amelyek irodájával a Magyar Nemzeti Iroda kétoldalú megállapodást kötött.

A Zöldkártya Rendszerhez tartozó országok gépjárműveinek üzemben tartói az adott országra érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosításuk meglétét a zöldkártyával igazolják. A zöldkártya kiállítása a kötelező felelősségbiztosítást kezelő biztosítónál igényelhető.

A Zöldkártya Rendszernek az Európai Gazdasági Térséghez tartozó tagországai:

- Ausztria;

- Belgium;

- Ciprus;

- Csehország;

- Dánia (és a Feröer-szigetek);

- Észtország;

- Finnország;

- Franciaország (és Monaco);

- Görögország;

- Hollandia;

- Izland;

- Írország;

- Lengyelország;

- Lettország;

- Liechtenstein (képviseletét a Zöldkártya Rendszerben és az Európai Unió 4. számú irányelve alapján létrejött szervezetekben Svájc látja el);

- Litvánia;

- Luxemburg;

- Magyarország;

- Málta;

- Nagy-Britannia és Észak-Írország (és a Channel-szigetek, Gibraltár és Man szigete);

- Németország;

- Norvégia;

- Olaszország (és a Vatikán és San Marino);

- Portugália;

- Spanyolország;

- Svédország;

- Szlovákia;

- Szlovénia.

A Zöldkártya Rendszernek nem az Európai Gazdasági Térséghez tartozó tagországai:

- Albánia;

- Andorra;

- Belarusz;

- Bosznia-Hercegovina;

- Bulgária;

- Horvátország;

- Irán;

- Izrael;

- Macedónia (hivatalos rövidítéssel F.Y.R.O.M.);

- Marokkó;

- Moldávia;

- Románia;

- Svájc;

- Szerbia és Montenegró (kivéve Koszovó területe, amely ENSZ-felügyelet alatt áll);

- Tunézia;

- Törökország;

- Ukrajna.

Gépjármű-felelősségbiztosítás a határon

A volt Szovjetunió utódállamai - Belarusz, Észtország, Lettország, Litvánia, Moldávia és Ukrajna kivételével - nem tagjai a Nemzetközi Zöldkártya Rendszernek, ezért a fel nem sorolt országokba történő utazáskor zöldkártya nem váltható és adható ki, mivel a jogszabályon alapuló biztosítási fedezet ezen országokra nem terjed ki.

Azon országokba utazáskor, amelyek nem részesei a megállapodásoknak, illetőleg ha a jármű üzemben tartója, vezetője nem rendelkezik érvényes zöldkártyával, az illető országba való belépéskor, a határon kell az előírt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést megkötni.

A biztosítás elismerése viszonosság keretében

A Többoldalú Garancia Egyezmény vagy Rendszámegyezmény tagállamai az egyes tagországokban megkívánt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolásául - a zöldkártya helyettesítéseként - kölcsönösen elfogadják az egyes tagországok illetékes hatóságai által az adott gépjárműre kiállított forgalmi rendszámot és a gépjárművön ovális mezőben külön elhelyezett országjelzést.

Az Európai Unió tagországában kiadott azon forgalmi rendszámtáblák esetében, amelyek a bal oldalukon vagy a bal felső sarokban függőleges kék mezőben a körben elhelyezkedő 12 sárga csillagot és alatta a kiadó állam jelzését tartalmazza, az Európai Unió területén nem kell további külön országjelzéssel ellátni. Más országok azonban megkövetelik a külön országjelzést ezen rendszámtáblák esetében is.

Biztonságban zöldkártyával

A fentiektől függetlenül külföldre utazáskor minden esetben ajánlott a zöldkártya kiváltása. Különösen javasolt a zöldkártya kiváltása Bosznia-Hercegovinába, Görögországba, Macedóniába, Máltára, Olaszországba, Romániába, valamint Szerbia és Montenegróba történő utazáskor. Minden esetben kötelező kiváltani a zöldkártyát az alább felsorolt országokba gépjárművel történő utazáskor:

- Albánia;

- Andorra;

- Belarusz;

- Bulgária;

- Irán;

- Izrael;

- Moldávia;

- Marokkó;

- Törökország;

- Tunézia;

- Ukrajna.

Sürgősségi egészségügyi ellátás

A csatlakozás után a külföldön tartózkodók sürgősségi egészségügyi ellátásban részesülnek, amennyiben baleset éri őket vagy megbetegednek. Ezt az ellátást az illető EU-s tagállam a saját állampolgáraival azonos feltétel mellett köteles nyújtani. Az ellátás költségeit az a biztosító vállalja, amelyiknél az illető ténylegesen biztosított, vagyis általában a hazai társadalombiztosítás.

E 111-es nyomtatvány

Mindennek azonban feltétele, hogy az utazó rendelkezzen egy E 111-es jelzésű nyomtatvánnyal, melyen a biztosító előzetesen vállalja a felmerülő költségek fedezetét. Az ingyenes vagy kedvezményes orvosi szolgáltatás csak a közegészségügyi ellátásra vonatkozik, s ennek körét a tagállamok nemzeti joga határozza meg. Néhány esetben az orvosi ellátás egésze ingyenes, máskor csak egy része, és előfordulhat az is, hogy a kezelés költsége csak utólagosan igényelhető vissza. Ezért fontos a számlák és receptek megőrzése.

Az E-111-es formanyomtatványt minden utazás megkezdése előtt ki kell váltani az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál, illetőleg a lakóhely szerint illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál.

Utasbiztosítás

Hazai biztosítótársaságok arra figyelmeztetik az utazókat, hogy az egészségbiztosítási pénztárnál igényelhető nyomtatvány nem váltja ki az üzleti alapon megkötött utasbiztosítást. A sürgősségi egészségügyi ellátás ugyanis kizárólag a baleset vagy megbetegedés esetén segíthet, ám például a beteg hazaszállításánál vagy poggyászkárnál nem nyújt biztonságot.

A szakemberek szerint a rövidebb időre kiutazóknak az üzleti alapon kötött utasbiztosítás a kifizetődőbb, az adott ország sürgősségi ellátását csak az tudja ténylegesen igénybe venni és kihasználni, aki bőséges információval, netán segítő, kint élő rokonnal, baráttal bír, aki, ha szükséges, elkalauzolja a kinti egészségbiztosítás útvesztőiben. Nem könnyű ugyanis eligazodni az egyes EU-s országok társadalombiztosítási rendszereiben, hiszen a szolgáltatások köre tagállamonként változik, ráadásul a társadalombiztosítási alapon járó biztosításoknál is fizetendő bizonyos önrész.

Az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamai

* Az Európai Gazdasági Térség tagállamai a következők: Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Izland, Írország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, (Magyarország), Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. július 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére