Új szabályok az óvadékra

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. július 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 75. számában (2004. július 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Május 1-jétől új szabályok vonatkoznak az óvadékra mint szerződési biztosítékra. A Polgári Törvénykönyv megváltozott rendelkezéseit a május 1-jét követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni. A korábbi időszakban létrejött megállapodásokra a régi szabályok vonatkoznak.

Az óvadékra mögöttes szabályként továbbra is a zálogjogra vonatkozó közös szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az óvadékra vonatkozó megállapodás nem csak írásban érvényes. Ennek értelmében az óvadékkal biztosított követelés jogosultja az óvadékból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. Bírósági úton nem érvényesíthető követelés óvadékkal biztosítása semmis. Óvadék jövőbeli vagy feltételes követelés biztosítására is alapítható.

Az óvadékkal való felelősség terjedelme ahhoz a követeléshez igazodik, amelynek biztosítására az óvadék szolgál. Kiterjed a kamatokra, a követelés és az óvadék érvényesítésének költségeire, továbbá az óvadék tárgyára fordított szükséges költségekre is.

A követelés átszállásával az óvadék is átszáll az új jogosultra. Az óvadékot fő szabályként csak a követeléssel együtt lehet átruházni.

Az óvadék tárgya

Óvadékot valamely követelés biztosítására lehet alapítani, erre irányuló megállapodással. Óvadék lehet pénz, bankszámla-követelés, értékpapír és egyéb pénzügyi eszköz. Ha az óvadék tárgya más dolog, a zálogjog szabályait kell alkalmazni. Az óvadék - a felek megállapodásától függően - az óvadék tárgyának hasznaira is kiterjedhet.

Ha az óvadék ugyanannak a követelésnek biztosítására több tárgyat terhel, kétség esetén minden óvadéktárgy az egész követelés biztosítására szolgál. Ha az óvadéktárgyak több személy tulajdonában vannak, és jogviszonyukból más nem következik, egymás közti viszonyukban az óvadéktárgyak értékének arányában kötelesek helytállni. Akinek terhére ezt az arányt meghaladó kielégítés történik, a többi tulajdonostól a többlet arányos megtérítését követelheti.

Átadás

Az óvadék érvényességéhez a felekre irányuló megállapodásán kívül - amely lehet szóbeli, illetve írásbeli - az is szükséges, hogy a kötelezett átadja az óvadék tárgyát a jogosultnak. Átadásnak kell tekinteni minden olyan eljárást, amely alapján az óvadék tárgya egyértelműen azonosítható módon a kötelezett hatalmából a jogosult hatalmába kerül, vagy a kötelezett korlátlan rendelkezése alól egyébként kikerül. A törvény példaképp említi erre a bankszámlán, értékpapírszámlán, értékpapír-letéti számlán való jóváírást, ideértve a kötelezett vagy harmadik személy számláján a jogosult javára történő jóváírást is.

Fontos, hogy amennyiben az óvadék tárgyát nem adták át, nem az óvadék, hanem a zálogjog szabályait kell alkalmazni a biztosítékra.

Használat, rendelkezés

A felek megállapodhatnak abban, hogy a jogosult használhatja az óvadék tárgyát és rendelkezhet vele. A rendelkezés azt jelentheti, hogy a jogosult megterhelheti, használatba, bérbe adhatja, vagy akár el is adhatja az óvadékot.

Helyettesítés az esedékességkor

Az óvadék tárgyának használata vagy az azzal való rendelkezés esetén a jogosult köteles legkésőbb az óvadékkal biztosított követelés esedékessé válásáig egyenértékű fedezettel helyettesíteni az óvadék eredeti tárgyát. Az egyenértékű fedezet az óvadék eredeti tárgyának helyébe lép.

Egyenértékű fedezet

Bankszámla-követelés esetén egyenértékű fedezetnek kell tekinteni a számlán azonos pénznemben elhelyezett, azonos összeget. Értékpapírnál és egyéb pénzügyi eszköznél egyenértékű fedezetnek minősül az azonos kibocsátó, illetve adós által, azonos sorozatban kibocsátott másik értékpapír és egyéb pénzügyi eszköz, illetve bármely olyan fedezet, amely a felek megállapodása szerint az értékpapír és egyéb pénzügyi eszközökkel kapcsolatos valamely esemény bekövetkeztekor az óvadék eredeti tárgyának helyébe lép.

Beszámítás

A felek úgy is megállapodhatnak, hogy a jogosult kielégítési jogának megnyíltakor a kötelezett beszámíthatja az óvadékkal biztosított tartozásába az egyenértékű fedezet értékére vonatkozó követelését.

Helyettesítés az esedékesség előtt

A felek megállapodhatnak abban, hogy a kötelezett az óvadék tárgyát a kielégítési jog megnyílta előtt más, egyenértékű fedezettel helyettesítheti. Az egyenértékű fedezet az óvadék eredeti tárgyának helyébe lép.

Kiegészítő biztosíték

A felek megállapodhatnak abban, hogy az óvadék tárgya vagy a biztosított követelés értékének változásakor a kötelezettnek kiegészítő biztosítékot kell adnia. A megállapodás arról is szólhat, hogy a biztosított követelés értékének változásakor a jogosult köteles kiadni a túlzott biztosítékot a kötelezett részére. A kiegészítő biztosíték az óvadék eredeti tárgyának sorsát osztja. Az ilyen megállapodásban célszerű konkrétan meghatározni azokat az értékhatárokat, amelyek átlépésekor beáll a kiegészítő biztosítékkal, illetve a biztosíték visszaadásával kapcsolatos kötelezettség. Azt is érdemes megjelölni, mi tekinthető túlzott mértékű óvadéknak. A túlzott mértékű óvadéknál a visszaszolgáltatás történhet úgy, hogy a kötelezett csak a biztosított követelés megváltozott értékéhez igazodó óvadékértéken felüli (vagyis a túlzottnak minősülő részt) kapja vissza. Az is elképzelhető azonban, hogy ez a megoldás lehetetlen (például értékpapírnál). Ilyenkor az óvadék visszaadása után az egyik megoldás, hogy a biztosított követelés alacsonnyá válására tekintettel az óvadék megszűnik, de az is lehetséges, hogy a kötelezett más, megfelelő értékű óvadékot ad a jogosultnak a régi helyébe. Minderről a feleknek kell megállapodniuk.

Kielégítés az óvadékból

Kielégítési joga megnyíltakor a jogosult az óvadékkal biztosított követelését az óvadék tárgyából közvetlenül kielégítheti. Ennek feltétele, hogy az óvadék tárgya pénz, bankszámla-követelés, nyilvánosan jegyzett piaci árral, vagy egyébként az adott időpontban a felektől függetlenül meghatározható árral rendelkező értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz. Egyéb értékpapír és pénzügyi eszköz esetében a jogosult a közvetlen kielégítés jogát akkor gyakorolhatja, ha erről a felek szerződésükben megállapodtak és az értékelés módját ebben a megállapodásban meghatározták. Ilyen megállapodás, hiányában az óvadékból való kielégítés bírósági határozat alapján végrehajtás útján történik.

A kielégítési jogot - fő szabályként - az óvadéktárgyra az óvadékba adás után szerzett jogok nem érintik.

Ha több dolog az óvadék tárgya, a jogosult határozhatja meg a kielégítési jog érvényesítésének sorrendjét. Az értékesítés azonban csak annyi óvadéktárgyra terjedhet ki, amennyi a kielégítéshez szükséges.

Értékesítés

Amennyiben a felek az óvadék tárgyául szolgáló értékpapír és egyéb pénzügyi eszköz értékesítésében állapodtak meg, az értékesítés a szerződésben meghatározott feltételek szerint történik.

Elszámolás

Akármilyen módon is kerül sor a kielégítésre, a jogosultnak minden esetben ésszerű időn belül el kell számolnia a kötelezettel. A követelést és annak járulékait meghaladó fedezetet, illetve - értékesítés esetén - a követelést, annak járulékait és az értékesítéssel kapcsolatos költségeket meghaladó bevételt - ugyancsak ésszerű időn belül ki kell adni a kötelezett részére.

Megtámadás

Ha a felek megállapodásának a kielégítési jog gyakorlására vonatkozó kikötése kereskedelmi szempontból ésszerűtlen, úgy a kikötést megtámadhatja az, akinek jogát vagy jogos érdekét a kikötés sérti. A sikeresen megtámadott kikötés a megtámadás következtében a megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal érvénytelenné válik, s a kikötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani.

Minthogy ebben az esetben az óvadéki szerződés részbeni érvénytelenségéről van szó, az egész szerződés csak akkor dől meg, ha a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg.

Speciális rendelkezés hiányában a megtámadási határidő vonatkozásában a Ptk. általános szabályait kell alkalmazni. Ennek értelmében a megtámadást egy éven belül írásban kell a másik féllel közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében haladéktalanul a bíróság előtt érvényesíteni.

A megtámadás ideje

A Ptk. nem szól arról, hogy az óvadékból való kielégítési jog gyakorlására vonatkozó kikötés megtámadási ideje mikor kezdődik. A törvény ugyanis csak arról rendelkezik, hogy a megtámadási határidő megkezdődik

- a tévedés, megtévesztés felismerésekor;

- jogellenes fenyegetés esetében a kényszerhelyzet megszűntekor;

- a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága vagy tisztességtelen szerződési feltétel esetén a sérelmet szenvedő fél teljesítésekor - részletekben történő teljesítésnél az első teljesítéskor -, illetve, ha ő a teljesítéskor kényszerhelyzetben volt, ennek megszűntekor.

Álláspontunk szerint - analógia alapján - a megtámadási idő esetünkben a teljesítéskor veszi kezdetét.

A megtámadási határidőre az elévülés nyugvásának és megszakadásának szabályai megfelelően irányadók. Eszerint, ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított egy éven belül - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetében pedig három hónapon belül - a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél, illetőleg három hónapnál kevesebb van hátra. A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása - ideértve az egyezséget is -, végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést. Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az elévülés újból megkezdődik.

A megtámadási jog megszűnése

A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult a megtámadási határidő megnyílta után a szerződést írásban megerősíti, vagy a megtámadásról egyébként írásban lemond.

Kárigény

Akinek jogát vagy jogos érdekét a kielégítési jog gyakorlásának módja (például az elszámolási kötelezettség elmulasztása) sérti, a jogosulttól követelheti az ebből eredő kárának megtérítését.

A jogosult csak abban az esetben mentesül a kárfelelősség alól, ha bizonyítja, hogy kereskedelmi szempontból ésszerű módon járt el. Ez a momentum minden esetben mérlegelés tárgya, a kérdésben a bíróságnak az adott ügy lényeges körülményei alapján kell állást foglalnia.

Az óvadék megszűnése

Ha az óvadéktárgy tulajdonosa, valamint a követelés kötelezettje (személyes kötelezett) különböző személy, és a jogosult az óvadéktárgyból kielégítést kapott, az óvadék megszűnik, a követelés pedig egyéb biztosítékaival együtt a kielégítés erejéig a tulajdonosra száll át.

Ha a jogosultat egyébként nem a személyes kötelezett elégíti ki, az óvadék a követelés, illetőleg a kielégítés alapján keletkező megtérítési igény erejéig a kielégítő személyre száll át. Ez a személy követelheti az óvadéktárgy átadását.

Az óvadék megszűnik, ha a követelés megszűnik, vagy az óvadék átruházása nélkül átszáll, kivéve ha a törvény rendelkezése értelmében az óvadék a megtérítési követelés biztosítására fennmarad.

Amennyiben a jogosult nem jogosult az óvadék tárgyának használatára, vagy az azzal való rendelkezésre, s a felek közt nem született megállapodás az egyenértékű helyettesítésről sem, az óvadék megszűnik akkor is, ha az óvadéktárgy elpusztul. Ha az óvadéktárgy elpusztulásáért vagy értékcsökkenéséért a tulajdonos felelős, a tulajdonostól, illetőleg a biztosíték adására kötelezettől megfelelő óvadéktárgyat vagy az értékcsökkenésnek megfelelő további fedezetet lehet követelni. Az óvadéktárgy elpusztulásának, illetőleg értékcsökkenésének pótlására szolgáló biztosítási összeg, kártérítés vagy más érték az óvadéktárgy helyébe lép, illetőleg a biztosított követelés kiegészítésére szolgál. Ha az óvadéktárgyat károsodás elhárítása érdekében értékesítik, a vételár az óvadéktárgy helyébe lép. Az értékesítéshez - ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs - a tulajdonos beleegyezése szükséges.

Az óvadék szabályai május 1. előtt

* A május 1-jét megelőzően létrejött megállapodások esetén az óvadék régi szabályait kell alkalmazni. Ezek a következők: * Ha valamely kötelezettség biztosítására óvadékot nyújtanak, a jogosult a szerződés nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén követelését az óvadékösszegből közvetlenül kielégítheti. * Óvadékul pénz, takarékbetétkönyv vagy értékpapír szolgálhat. Ha az óvadék tárgya más dolog, a zálogjog szabályait kell alkalmazni. * Bírósági úton nem érvényesíthető követelés óvadékkal biztosítása semmis. Ezt a szabályt az elévült követelés biztosítására nyújtott óvadékra nem lehet alkalmazni. * A követelés elévülése az azt biztosító óvadékból való kielégítést nem akadályozza. * Az óvadékot csak a kielégítés céljára szabad felhasználni; az ezzel ellentétes megállapodás semmis. * Az óvadék visszajár, ha az alapul szolgáló szerződés megszűnt, illetőleg a szavatossági vagy jótállási idő eltelt anélkül, hogy az óvadékból való kielégítésre jogalap volna.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. július 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére