ÖNELLENŐRZÉS AZ ADÓZÁSBAN

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. július 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 75. számában (2004. július 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Az éves társaságiadó-bevallással lezárult az az időszak, amikor számot kellett adni a tavalyi adóévről. Mi a teendő, ha utóbb korrigálásra van szükség valamilyen szempontból?

Az önellenőrzésre vonatkozó általános előírásokat az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) tartalmazza. Önellenőrzésre lehetőség van önadózás esetén, de emellett a munkáltatói adómegállapítás vonatkozásában is rendezi az Art. az esetleges hibák korrekciójának menetét.

Önellenőrzési jog az Art.-ben

Az általános szabály szerint az adózó önadózás esetén jogosult az önellenőrzésre abban az esetben, ha az Art. nem tartalmaz ettől eltérő előírást.

A jogkövetkezmények alkalmazása során az önellenőrzéssel esik egy tekintet alá az is, ha az adózó a bevallása elfogadásával kivetett adó utólagos módosítását kéri - adóbevallásának módosításával.

Mindezeken túlmenően a jogkövetkezmények szempontjából úgyszintén önellenőrzésnek minősül, ha az adatszolgáltatás alapján az állami adóhatóság által megállapított adó alapját, öszszegét érintő észrevételét az adózó a törvényben nyitva álló határidő leteltét követően teszi meg.

Eljárás a munkáltatói adó-, járulékmegállapítás hibája esetén

Adók

Amennyiben a munkáltató a munkáltatói adómegállapítást követően feltárja, hogy a magánszemély jogszerű eljárása mellett az adót tévesen állapította meg, és a magánszemély vele még munkaviszonyban áll, az adómegállapítást módosítja, és az adókülönbözetet a magánszemély részére visszatéríti, illetőleg azt a következő kifizetéskor levonja. A munkáltató ilyen esetben nyilvántartásba veszi az adómegállapítás módosítását, és egyidejűleg a módosított adómegállapításról igazolást állít ki a magánszemély részére.

A levonás korlátja

Lényeges, hogy a fentiek, valamint az Art. 41. §-ának (1)-(2) bekezdései szerinti levonás (személyijövedelemadó-előleg, illetve adóhátralék) nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal és adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 százalékát.

Folytatólagos levonás

Abban az esetben, ha az adókülönbözet egy összegbeni levonására nincs lehetőség, a munkáltató további hat hónapon át folytathatja a levonást.

Mentesülés

A munkáltató a levonni elmulasztott adó után a munkáltatói adómegállapításra előírt határidőt követő naptól a nyilvántartásba vétel napjáig saját terhére önellenőrzési pótlékot állapít meg. Az így megállapított pótlékot be kell vallania, és meg kell fizetnie. A munkáltató az önellenőrzési pótlék megállapítási, bevallási kötelezettségének teljesítésével mentesül az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól.

Értesítési kötelezettség

Amennyiben viszont az adókülönbözet az előbbiek szerint nem vonható le teljes egészében, illetve a magánszemély időközben munkahelyet változtat, úgy a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül az adókülönbözet még fennálló összegéről és a magánszemély adóazonosító számáról értesíti a magánszemély állami adóhatóságát, amely az egyébként rá vonatkozó szabályok szerint intézkedik a hátralék beszedése érdekében. Ilyen esetben késedelmi pótlék a fizetési felhívásban megjelölt teljesítési határidő lejártát követően számítható fel.

Járulékok

Fő szabály szerint az adózó az önadózás szabályai szerint állapítja meg, vallja be és fizeti meg a járulékot. A magánszemély nyugdíjjárulék- és egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettségét a járulékköteles jövedelmet juttató munkáltató, kifizető állapítja meg, vallja be és fizeti meg. A magánszemély a munkáltatónál, kifizetőnél a kifizetést megelőzően nyilatkozhat - a jogcím megjelölésével - arról, hogy a kifizetést járulékfizetési kötelezettség nem terheli. A magánszemély nyilatkozata az adóbevallással egyenértékű.

A bevallás helyesbítése

A kifizető, a munkáltató járulékbevallását az önellenőrzés szabályai szerint helyesbítheti, ha nem a jogszabálynak megfelelően vonta le a járulékot.

Visszaigénylés

A járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulékot

- az önadózó magánszemély a jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában,

- az adóhatósági adómegállapítást választó adózó bevallásnak minősülő külön nyomtatvány benyújtásával

igényelheti vissza, feltéve hogy a különbözetet év közben a foglalkoztatójával nem számolta el.

Helyesbítés a magánszemély által

A fenti rendelkezésektől eltérően a magánszemély önellenőrzéssel helyesbítheti a járulékot akkor, ha jogszerűen nem tehette volna meg azt a nyilatkozatot, miszerint a kifizetést nem terheli járulékkötelezettség. Az önellenőrzést ilyenkor a jövedelemadóra vonatkozó szabályok alapján kell elvégezni azzal, hogy az önellenőrzési pótlékot a nyilatkozat megtételét követő naptól kell felszámítani.

Önellenőrzés

Az önellenőrzés lényege, miszerint az önadózás útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot és a költségvetési támogatást az adózó helyesbítheti. Az illetékek tekintetében azonban ez a rendelkezés nem alkalmazható.

A magánszemély személyijövedelemadó-bevallását önellenőrzéssel csak az adóbevallás benyújtására előírt határidőt követően helyesbítheti.

Fontos, hogy amennyiben az adózó az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy az adóalapját, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy bevallása számítási hiba vagy más elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege tekintetében hibás, úgy bevallását önellenőrzéssel módosíthatja. Nem minősül azonban önellenőrzésnek, ha az adózó bevallását késedelmesen nyújtja be, és késedelmét nem igazolja, vagy igazolási kérelmét az adóhatóság elutasítja.

Lényeges rendelkezése az Art.-nek, hogy önellenőrzéssel kizárólag azt az adót, valamint költségvetési támogatást lehet helyesbíteni, amely helyesbítésének összege az 1000 forintot, a helyi adó, a magánszemélyek jövedelemadója és egészségügyi hozzájárulása esetében a 100 forintot meghaladja.

Az önellenőrzés terjedelme

Önellenőrzéssel az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást a kötelezettség eredeti időpontjában hatályos szabályok szerint, a helyesbítendő adóra előírt bevallási időszakra, az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet helyesbíteni. Az önellenőrzés az adóalap, a feltárt adó, a költségvetési támogatás és - ha törvény előírja - az önellenőrzési pótlék megállapítása, a helyesbített adóalap, a helyesbített adó, a költségvetési támogatás, valamint a pótlék bevallása és egyidejű megfizetése, illetőleg az adó, költségvetési támogatás igénylése.

Nem tekinthető önellenőrzésnek, ha az általános forgalmi adót a vámhatóságnak a termékimportot terhelő adót megállapító határozatának módosítása miatt kell helyesbíteni. Ha a vámhatóság a termékimportot terhelő adót megállapító határozatát utóbb módosítja, a módosító tételt annak a hónapnak a bevallásában kell elszámolni, amelyben a pénzügyi teljesítés is megtörtént.

Kizárt az önellenőrzés

Választás módosítása

Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg.

Hatósági ellenőrzés

Az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás - a vizsgált időszak tekintetében - önellenőrzéssel nem helyesbíthető.

Utólag megállapított adó, támogatás

Az adózó nem helyesbítheti az adóhatóság által utólag megállapított adót, valamint költségvetési támogatást sem.

Az önellenőrzés bevallása, teljesítés

A helyesbített adóalapot, adót és költségvetési támogatást a helyesbítéstől számított 15 napon belül az erre a célra szolgáló nyomtatványon (ez az ún. önellenőrzési lap) kell bevallani. A magánszemély a jövedelemadójának önellenőrzését a helyesbítést tartalmazó önellenőrzési lap benyújtásával teljesíti. Ugyancsak ebben az időpontban kell bevallani és befizetni, illetőleg visszaigényelni egyéb befizetés, illetve egyéb támogatás jogcímén azt az adót, illetve költségvetési támogatást, amelyet rendező jogszabály az önellenőrzés időpontjában már nincs hatályban.

Esedékesség

A helyesbített adó, a költségvetési támogatás és a megállapított önellenőrzési pótlék a helyesbített összeg és a pótlék bevallásával egyidejűleg esedékes.

Önellenőrzési pótlék

Ha az adózó az adót, a költségvetési támogatást az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti, önellenőrzési pótlékot kell fizetnie. Az önellenőrzési pótlékot adónként, illetve költségvetési támogatásonként a bevallott és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás összegének különbözete után az adózó állapítja meg, és a bevallással egyidejűleg fizeti meg.

Nem kell pótlékot felszámítani, ha a munkáltató vagy kifizető késedelmes vagy hibás igazolása miatt az adózó bevallását önellenőrzéssel helyesbíti.

A pótlék mérséklése

Kérelemre az állami adóhatóság mérsékli az önellenőrzési pótlék alapját, ha több egymást követő elszámolási időszak általánosforgalmiadó-bevallását azért kellett önellenőrizni, mert az előző vagy korábbi elszámolási időszak téves bevallása miatt a göngyölített levonható, de vissza nem igényelhető adó összegét az adózó helyesbítette. Az önellenőrzési pótlék alapja ilyenkor az első téves adóbevallásban feltárt különbözet. Az ezzel összefüggésben felszámított önellenőrzési pótlék megfizetésére a kérelemnek halasztó hatálya van.

Az önellenőrzési pótlék kérelemre akkor mérsékelhető, ha az adózó tévedését olyan körülmények bizonyításával menti ki, amelyek egyébként a bírságmérséklést is megalapoznák.

Pótlékmentesség

Amennyiben a helyesbítés az adózó javára szól, úgy önellenőrzési pótlékot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell.

Mentesülés az egyéb jogkövetkezmények alól

Az adózó az önellenőrzéssel megállapított helyesbített adóalap, adó, illetve költségvetési támogatás bevallásával mentesül az adóbírság, mulasztási bírság alól, a helyesbített meg nem fizetett adó, jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás, továbbá az önellenőrzési pótlék megfizetésével az önellenőrzés időpontjáig esedékes késedelmi pótlék alól.

Önellenőrzés a gyakorlatban

Mint az előzőekből láthattuk, az adóeljárás szabályait új törvény tartalmazza. Ennek megfelelően az APEH iránymutatást adott ki az adóbevallás önellenőrzéssel történő helyesbítése tárgyában [7004/2004. (Adó és Ellenőrzési Értesítő 4. száma) APEH irányelv], amelynek rövid áttekintését feltétlenül szükségesnek tartjuk.

Az önellenőrzési jog érvényesítése

Mint azt korábban már említettük, az adóhatósági ellenőrzés megkezdésétől (azaz az arról szóló kiértesítő levél, egyszerűsített ellenőrzés esetén az erről szóló megbízólevél kézbesítésétől) a vizsgálat alá vont időszak és költségvetési támogatás vonatkozásában a vizsgálat alá vont adózó nem jogosult önellenőrzésre. Abban az esetben, ha az adóhatóság az adózó előzetes értesítését mellőzi, az ellenőrzés a megbízólevél egy példányának átadásával kezdődik.

Folyamatban lévő önellenőrzés megítélése

Az adózó nyilatkozata szerint az adóhatósági ellenőrzés megkezdésének időpontjában folyamatban lévő önellenőrzést annak szabályai szerint jogosult az adózó végrehajtani.

Önellenőrzési tárgyak

Lényeges, hogy az adózó gazdasági döntése (például a költségelszámolási mód) önellenőrzéssel nem korrigálható, úgyszintén nincs helye önellenőrzésnek az adóbevallásban elkövetett olyan hiba esetén sem, amely az adó alapját, vagy az adó összegét közvetlenül nem érinti. Nincs akadálya viszont annak, hogy az adózó az adókedvezményt utólag önellenőrzéssel érvényesítse, illetve vegye igénybe, ha a vonatkozó anyagi jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik.

Az Art. vonatkozó előírása alapján az önellenőrzési pótlék az adóval esik egy tekintet alá. Ebből következően az adózó által megállapított önellenőrzési pótlék önrevízióval történő helyesbítésének nincs törvényi akadálya.

A társaságiadó-előleg összegének bevallása során elkövetett tévedés módosítására az önellenőrzés szabályai szerint nincs lehetőség. Ennek indoka, miszerint az Art. 4. §-ának (3) bekezdése értelmében az adóra vonatkozó szabályokat abban az esetben kell az adóelőlegre alkalmazni, ha az Art. másként nem rendelkezik. Minthogy az adóelőleg összegének módosítására az Art. 42. §-ának (2)-(4), illetve (6) bekezdése tartalmaz eltérő előírásokat, a társaságiadó-előleg helyesbítése nem az önellenőrzés szabályai szerint, vagy azok következtében, hanem az említett előírások alapján lehetséges. Annak azonban nincs akadálya, hogy az adózó - a hiba észlelése következtében - a bevallott előlegnél magasabb összeget fizessen be.

Az önellenőrzés joghatása

A szabályszerűen végrehajtott önellenőrzés a jogkövetkezmények szempontjából úgy minősül, mintha azt az eredeti esedékességkor teljesítette volna az adózó, amelynek következtében az adóhatósági ellenőrzés ilyenkor az önellenőrzéssel korrigált bevallásra vonatkozik. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy az esetleges adókülönbözet megállapítására az eredeti bevallás és az önellenőrzések alapulvételével nyílik lehetőség.

Az önellenőrzés bevallása

Az önellenőrzésről a bevallását a tévedés feltárásától számított 15 napon belül kell az adózónak benyújtania. A feltárás időpontja - a magánszemély saját személyi jövedelemadóját kivéve - a nyilvántartásba történő bejegyzés dátuma. Abból következően, hogy a bevallási hiba feltárásának időpontja az adózó előtt ismert, az önellenőrzési bevallás benyújtásának esedékességi időpontját is az adózó határozza meg, és jegyzi fel az önellenőrzési bevallás meghatározott rovatába. Amennyiben az önellenőrzési bevallás adóhatósághoz történő beadása (postára adása) későbbi, mint az önellenőrzési bevallás benyújtásának esedékessége, úgy az adóhatóság, mérlegelve az eset összes körülményét, a késedelmes benyújtás miatt mulasztási bírságot szabhat ki.

Önellenőrzési pótlék megállapítása

Pótlólagos adófizetési kötelezettség keletkezése esetén az önellenőrzési pótlékot az eredeti bevallás benyújtására elrendelt határidőt követő naptól a tévedés feltárásának időpontjáig (nyilvántartásba vételéig), illetve a magánszemély saját jövedelemadója esetén az önellenőrzési bevallás benyújtásának napjáig eltelt napokra kell megállapítani. Azáltal, hogy az önellenőrzési pótlék mértékének meghatározásánál a késedelmi pótlék mértékéből kell kiindulni - amelynek alapja a jegybanki alapkamat -, az önellenőrzéssel érintett időszakot a jegybanki alapkamat változásaihoz igazodva időintervallumokra kell bontani.

Egy napra jutó pótlékmérték meghatározása

Az egy napra jutó pótlék mértékét három tizedesjegy pontossággal - kerekítés nélkül, a további tizedeseket elhagyva - kell kiszámítani, és ezzel a mértékkel kell az önellenőrzési pótlék összegét megállapítani.

Eljárás több adó (támogatás) egyidejű önellenőrzése esetén

Több adó, illetve támogatás egyidejű önellenőrzése esetén az egyes adónemekben feltárt adókülönbözetre az önellenőrzési pótlékot külön-külön kell megállapítani. Az önellenőrzési pótlék alapját nem csökkenti az ugyanazon időpontban másik adóbevallási időszakra vonatkozóan, vagy más adóban, támogatásban feltárt adótöbblet összege. Az egyes adónemekhez tartozó, forintban megállapított önellenőrzési pótlék együttes öszszegét (a magánszemély saját jövedelemadó-, járulék- és egészségügyihozzájárulás-bevallásának önellenőrzéssel történő helyesbítésének kivételével) az általános szabályok szerint 1000 forintra kerekítve kell az adózónak a bevallásban szerepeltetnie. A magánszemélynek a saját jövedelemadó-, járulék- és egészségügyihozzájárulás-bevallásának önellenőrzéssel történő helyesbítése esetén azonban a megállapított önellenőrzési pótlékot kerekítés nélkül, forintban kell bevallania és megfizetnie.

Önellenőrzési pótlék helyesbítése

A téves összegben bevallott önellenőrzési pótlék önrevízióval helyesbíthető. A tévedés adóhatóság által történő észlelése esetén nem kifogásolható, ha az adóhatóság határidő kitűzésével felszólítja az adózót a pótlékösszeg helyesbítésére, vagy az Art. 34. §-a alapján végrehajtott javításról tájékoztatja az adózót. Az önellenőrzési pótlék összegének helyesbítéséről szóló adóhatósági felszólításban, illetve a helyes pótlékösszegről szóló tájékoztatásban - amiben a megállapított pótlékkülönbözet pénzügyi teljesítésének az Art. 34. § szerint meghatározott esedékességi időpontját is közölni kell - fel kell hívni az adózó figyelmét arra, hogy a határidő elmulasztása jogkövetkezményt von maga után.

A befizetés teljesítésének vizsgálata

Az Art. 169. §-ának rendelkezése szerint az önellenőrzés abban az esetben szankciómentes, ha az adózó az önellenőrzéssel feltárt különbözetet annak esedékességi időpontjáig bevallja, továbbá ugyancsak az esedékesség időpontjáig megfizeti a pénzügyileg rendezendő adókülönbözetet és az esetlegesen hozzá kapcsolódó önellenőrzési pótlékot. Az adókülönbözetnek az önellenőrzési lapon feltüntetett esedékességi időpontig történő befizetésének elmulasztása esetén az adókülönbözet eredeti esedékességi időpontjától késedelmi pótlék terheli az adózót az adókülönbözet megfizetésének időpontjáig. Az önellenőrzési pótlék késedelmes megfizetése késedelmi pótlék felszámítását vonja maga után az önellenőrzés esedékessége és a megfizetés időpontja közötti időszakra.

Amennyiben az adózó az esedékesség időpontjáig az adókülönbözetet és az önellenőrzési pótlékot maradéktalanul megfizette, azt akkor is teljesítettnek kell tekintetni, ha az adózó által befizetett összeg a korábbi esedékességű kötelezettség teljesítésére kerül elszámolásra.

Az áfa göngyölített összegének helyesbítése

Az Art. 168. §-ának (4) bekezdése alapján az általános forgalmi adó göngyölített összegének helyesbítésekor - amennyiben az eredetileg tévesen bevallott göngyölített összeg több, egymást követő időszak bevallásának önellenőrzését teszi szükségessé - speciális szabály alkalmazandó az önellenőrzési időszak pótlék- alapjának meghatározásánál. Ilyenkor ugyanis az önellenőrzési pótlék alapja az első téves adóbevallásban feltárt adókülönbözet. Fő szabályként ezt az összeget, illetve az ennek figyelembevételével kiszámított önellenőrzési pótlékot kell szerepeltetni az adózó által benyújtandó önellenőrzési bevalláson. Abban az esetben azonban, ha az adózó az egymást követő időszakok bevallásának felülvizsgálatánál más hibát is feltár, az egyes bevallásokhoz eltérő összegű adókülönbözet kapcsolódhat. Ilyenkor az első téves adóbevallásban feltárt adókülönbözet után a feltárás időpontjáig kell az önellenőrzési pótlékot megállapítani, majd a következő adómegállapítási időszakkal kapcsolatosan feltárt adókülönbözet esetén csak az előző időszakhoz képest bekövetkező növekedés képezi az önellenőrzési pótlék alapját.

A pótlék adóhatóság általi jóváhagyása

Lényeges, hogy az adózónak kérnie kell az adóhatóságtól az önellenőrzési bevallásban bevallott önellenőrzési pótlék jóváhagyását.

Az adóhatóság határozattal hagyja jóvá az önellenőrzési pótlék alapját és összegét, a már bevallott pótlék esedékességénél a határozat jogerőre emelkedése az irányadó. Miután a határozat csak az áfa göngyölített összegének helyesbítéséhez kapcsolódó önellenőrzési pótlék számításának metodikájáról rendelkezik, az nem tekinthető az önellenőrzés szabályszerűségének elismeréseként, vagyis nem keletkeztet ellenőrzéssel lezárt időszakot.

Nincs tehát akadálya annak, hogy az adóhatóság - a határozat kiadását megelőzően - ellenőrzést folytasson le az adózónál.

Ismételt ellenőrzés

Abban az esetben, ha az ellenőrzéssel lezárt bevallási időszak tekintetében az adózó olyan új tényeket, körülményeket tár fel, amelyek a korábbi ellenőrzés megállapításainak megváltoztatásához vezetnének, úgy kérheti az adóhatóságtól az ismételt ellenőrzés lefolytatását.

Nincs helye azonban az önellenőrzésnek akkor, ha az adóhatóság elutasította az adózó ismételt ellenőrzés lefolytatására irányuló kérelmét.

A munkáltató nyilvántartásba vételi (bejelentési) kötelezettsége

Ha a munkáltatói adómegállapítás módosítására azért nincs lehetőség, mert a magánszemély már nem áll munkaviszonyban az adót megállapító munkáltatóval; a magánszemély a munkáltatói adómegállapítást önellenőrzéssel helyesbítette, és erről nyilatkozott a munkáltatójának, illetőleg a magánszemély adóját a magánszemély halálára tekintettel az adóhatóság állapította meg, úgy a munkáltató a feltárt adókülönbözetet a feltárás időpontjában nyilvántartásba veszi, és az adókülönbözet összegéről - a magánszemély adóazonosító számának feltüntetésével - 15 napon belül bejelentést tesz a magánszemély állami adóhatóságának. A munkáltató a feltárt adókülönbözetről - amennyiben arra lehetősége van - tájékoztatja a magánszemélyt. A munkáltató a levonni elmulasztott adó után a munkáltatói adómegállapításra előírt határidőt követő naptól a nyilvántartásba vétel napjáig saját terhére önellenőrzési pótlékot állapít meg, amelyet be kell vallania és meg kell fizetnie. A munkáltató a bejelentési, önellenőrzésipótlék-megállapítási, -bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól. A bejelentés alapján az adókülönbözetet az állami adóhatóság határozattal írja elő a magánszemély terhére, illetőleg javára. * Amennyiben a kifizető a kifizetésről szóló igazolás kiállítását követően tárja fel, hogy a magánszemély adóját, adóelőlegét nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg, és vonta le, ilyenkor a feltárt hibát nyilvántartásba kell vennie, és az adókülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról az adóazonosító szám feltüntetésével 15 napon belül bejelentést kell tennie a magánszemély állami adóhatóságához - és lehetősége szerint ebben az esetben is értesítenie kell a magánszemélyt. Amenynyiben a hiba a törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű adó, adóelőleg levonását eredményezte, a kifizető az igazolás kiállításának napjától a nyilvántartásba vétel napjáig a levonni elmulasztott adó, adóelőleg után önellenőrzési pótlékot állapít meg, vall be és fizet meg. A kifizető a bejelentési, az önellenőrzésipótlék-megállapítási és -bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól. * A munkáltató az előbbi szabály alapján jár el akkor is, ha az összesített igazolás kiállítását követően tárja fel tévedését.

Nyilvántartási szabályok

* Az önellenőrzéssel feltárt adót és költségvetési támogatást - a magánszemély jövedelemadója kivételével - a feltárás időpontjában nyilvántartásba kell venni. * A nyilvántartásból ki kell tűnnie az eredeti bevallási kötelezettség és a helyesbítés időpontjának, valamint a helyesbített adó, költségvetési támogatás alapjának és összegének egyaránt. * A nyilvántartáshoz mellékelni kell a helyesbítés szöveges indokolását, valamint az önellenőrzési pótlék számítását egyaránt. * A nyilvántartást, valamint a helyesbítés bizonylatait az elévülési időn belül meg kell őrizni.

Az önellenőrzési pótlék mértéke

* Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50 százalékának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén pedig 75 százalékának megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól a helyesbítés nyilvántartásba történő feljegyzésének, illetve a magánszemély jövedelemadója esetén az önellenőrzési lap benyújtásának napjáig. * Amennyiben az önellenőrzés nem keletkeztetett pótlólagos adófizetési kötelezettséget azért, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, úgy a fizetendő pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, azzal, hogy az 5000 forintot, magánszemély esetében pedig az 1000 forintot meghaladó összeget nem kell sem bevallani, sem megfizetni. * Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget azért nem eredményez, mert a bevallani és megfizetni elmulasztott adó a következő elszámolási időszakban levonható adónak minősült volna, az önellenőrzési pótlék összege nem haladhatja meg a két bevallás közötti időre felszámítható késedelmi pótlék összegét. Ugyanilyen szabályok alapján kell megállapítani az önellenőrzési pótlékot akkor is, ha a termékimportot terhelő általános forgalmi adót az adózó az adólevonási jog keletkezését követően, de az előző adómegállapítási időszakra vonatkozó adóbevallásban szerepeltette előzetesen felszámított levonható adóként.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. július 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére