A magyar állampolgárok jog- és érdekvédelmét a konzuli szolgálat látja el a világban, a vonatkozó nemzetközi jogi szabályok, valamint a magyar jogszabályok alapján. Az eljárás során a konzuli szolgálat az eset összes körülményének mérlegelésével, a helyi viszonyokra is tekintettel határozza meg a védelemnyújtás legmegfelelőbb módját. A konzuli tevékenység alapjogszabálya a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény, amely összhangban áll a nemzetközi szerződésekkel és szokásjogi szabályokkal, s európai uniós tagságunkra figyelemmel elősegíti az Európai Unió polgárságához kötődő jogok érvényesítését is.
Olyan államban, ahol nem működik magyar diplomáciai vagy konzuli képviselet, nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján harmadik állam konzuli szolgálata is elláthatja a magyar állampolgár érdekvédelmét, feltéve hogy azt a fogadó állam nem ellenzi.
Uniós tagságunkból fakad, hogy az Európai Unió tagállama is elláthatja a magyar állampolgár érdekvédelmét olyan államban, ahol a Magyar Köztársaságnak nem működik diplomáciai vagy konzuli képviselete vagy az adott ügyben hatáskörrel rendelkező tiszteletbeli konzuli tisztviselője, feltéve hogy azt a fogadó állam nem ellenzi.
Kit illet meg a konzuli védelem?
Konzuli védelemre a magyar állampolgár jogosult. A kettős állampolgár a másik állampolgársága szerinti államban olyan mértékben jogosult a védelemre, amilyen mértékig azt a fogadó állam lehetővé teszi. Abban az esetben, ha a védelmet kérő vagy védelemre szoruló személy nem tudja igazolni magyar állampolgárságát, a konzuli tisztviselő haladéktalanul intézkedik az állampolgárság fennállásának tisztázása végett. Ha a magyar állampolgárság valószínűsíthető, az állampolgárság igazolásának megtörténtéig is megteszik az érintett személy érdekének védelmében szükséges halaszthatatlan intézkedéseket. (Nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a magyar konzuli szolgálat is elláthatja harmadik állam állampolgárának érdekvédelmét, feltéve hogy azt a fogadó állam nem ellenzi.)
Ha a konzuli védelem feltételei fennállnak, a magyar konzuli szolgálat az Európai Unió polgárát a magyar állampolgárral azonos elbánásban részesíti.
Amennyiben a konzuli szolgálat a birtokába került adatok alapján hivatalból kezdeményez fellépést a magyar állampolgár érdekvédelmének ellátására, erről az ügyfelet a helyi körülményeknek megfelelő módon – lehetőség szerint írásban – értesíti, és felkéri, nyilatkozzon arról, igényli-e a további konzuli eljárást.
Tanácsadás, segítségnyújtás
A külföldi utazásra való felkészüléshez szükség van egy sor információra a célország viszonyairól. A konzuli szolgálat minden megengedett módon tájékozódik a külföldi államokban a magyar állampolgárok alapvető jogait és érdekeit közvetlenül érintő körülményekről, belső jogszabályokról és azok változásairól, valamint a jogalkalmazásról, és ezeket közzéteszi a tömegtájékoztatási eszközök, internet útján, s szóbeli felvilágosítást is ad az érdeklődőknek. A konzuli védelem részletes szabályait tartalmazó 17/2001. (XI. 15.) KüM rendelet szerint a szolgálat által adott információ tájékoztató jellegű, és megadja azon forrásokat, ahonnan az utazáshoz, tartózkodáshoz szükséges részletes, aktuális információk beszerezhetők.
A tájékoztatáson túlmenően a konzuli szolgálat figyelemmel kíséri a magyar állampolgárok konzuli védelmét érintő nemzetközi jogi szabályok érvényesülését is a külföldi államban, s ezek megsértése, különösen a magyar állampolgárok hátrányos megkülönböztetése, alapvető jogaik súlyos vagy rendszeres sérelme esetén haladéktalanul fellép az adott állam illetékes hatóságainál.
Bajba jutott magyar állampolgárok védelme
A konzuli szolgálat segítséget és támogatást nyújt a külföldön bajba jutott magyar állampolgár hazatérésének elősegítéséhez, mégpedig úgy, hogy
– az elveszett, ellopott, megrongálódott, megsemmisült vagy lejárat folytán érvényét veszített úti okmány helyett újat állít ki (az Európai Unió polgára számára úgynevezett vészhelyzeti úti okmányt állít ki),
– útmutatást és tanácsot ad a rászorultnak ahhoz, hogy hazatérését saját erejéből megoldhassa,
– közreműködik abban, hogy a rászorult saját vagy más forrásból anyagi segítséghez jusson.
Az útmutatás és tanácsadás főképp azt jelenti, hogy a bajba jutott hazánkfia segítséget kap kereskedelmi bankátutalás megszervezéséhez, értesítik a hozzátartozóját vagy más személyt. A szolgálat ezek mellett felvilágosítást ad a gyors átutalási lehetőségekről, a fogadó államban hatályos, a külföldiek munkavállalására vagy anyagi támogatására vonatkozó szabályokról.
Ha a hazatéréshez szükséges anyagi forrásnak a bajbajutotthoz történő gyors eljuttatása más módon nem valósítható meg, a Külügyminisztérium számlájára befizetett forintösszeg valuta-ellenértékét a külképviselet a kérelmezőnek haladéktalanul kifizeti.
A segítségnyújtás formáját, módját és terjedelmét az azt igénylő magyar állampolgár rászorultságának, valamint a fogadó ország viszonyainak mérlegelésével a konzuli tisztviselő határozza meg.
Konzuli kölcsön
Amennyiben a hazatérés elősegítésének más módjára nincs lehetőség, és a késedelem súlyos érdeksérelmet okoz, a szolgálat kölcsönt nyújt, amely adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. (A külügyminiszter különös méltánylást érdemlő esetekben, kérelemre, a konzuli kölcsön visszafizetése alól részben vagy egészben mentesítést adhat.)
Nem kaphat kölcsönt az, aki valótlan adatokat közölt, vagy a korábban igénybe vett konzuli kölcsönt nem térítette vissza. A kölcsön felvételéről közokirat készül.
A kölcsön visszafizetésére meghatározott határidő eredménytelen eltelte esetén a Külügyminisztérium megkeresi az adóhatóságot a kölcsön behajtására.
A konzuli kölcsönből támogatott hazatérést az eset összes körülményének figyelembevételével a leggazdaságosabb módon kell megvalósítani. A konzuli kölcsönből az útiköltség mellett kizárólag az utazással közvetlenül összefüggő költségek fedezhetők. A hazautazáshoz szükséges menetjegyet a konzuli tisztviselő szerzi be, így a kérelmező pénz helyett a jegyet veheti át. Kölcsön készpénz formájában csak kivételes esetben – az utazást megelőzően és az út alatt felmerülő étkezési és hasonló elkerülhetetlen költségek mértékéig – nyújtható.
Kérelem
A védelmet kérőnek részletesen ki kell fejtenie a kérelem indokát és a rászorultságot alátámasztó körülményeket. Meg kell jelölnie a valószínűsíthetően támogatást nyújtó családtagok, más személyek vagy szervezetek adatait, konzuli kölcsön iránti kérelem esetén a rendelkezésére álló bankszámla számát is, vagy a visszafizetést biztosító más vagyontárgyat, illetőleg jövedelemforrást.
Okirat-kiállítás, tanúsítványkészítés
A konzuli tisztviselő a magyar állampolgár érdekeihez közvetlenül kapcsolódó jognyilatkozatokról vagy jogügyletekről – a végintézkedést is beleértve – konzuli okiratot állíthat ki, és a jogilag jelentős tényekről és körülményekről konzuli tanúsítványt készíthet, okiratról hiteles fordítást készíthet, vagy tanúsíthatja a fordítás helyességét. A konzuli okirat készítésénél és a konzuli tanúsítvány kiállításánál a közjegyzőkről szóló törvény rendelkezései szerint járnak el. Az így készített okirat közokiratnak minősül.
A közjegyzői feladatok ellátására felhatalmazott konzuli tisztviselők jegyzékét a külügyminiszter évente közzéteszi.
A kérelem megtagadása
A konzuli tevékenységhez nem kapcsolódó, speciális szaknyelvi ismereteket feltételező okiratok fordításának hitelesítését a konzuli tisztviselő megtagadhatja. A konzuli tisztviselő köteles megtagadni a közreműködést a közjegyzőkről szóló törvényben foglalt esetekben, továbbá ha az eljárás nemzetközi jogi szabályba vagy a fogadó állam jogszabályába ütközne, vagy az eljárás nem kapcsolódik magyar állampolgár érdekeihez. Okirat, pénz és érték megőrzésre történő átvételét a konzuli tisztviselő akkor is megtagadhatja, ha a biztonságos őrzés feltételei a diplomáciai vagy konzuli képviseleten nem biztosíthatók.
Az okirat őrzése
A konzuli okirat eredeti példányát – az arra vonatkozó nyilvántartással együtt – az a diplomáciai vagy konzuli képviselet őrzi, ahol azt készítették. Sem az okirat, sem a nyilvántartás nem selejtezhető. A konzuli tisztviselő az általa készített vagy nála letétbe helyezett végrendelet adatairól – nyilvántartásba vétel céljából – értesíti a Végintézkedések Országos Nyilvántartását.
A konzuli tisztviselő nyilvántartást vezet az általa készített konzuli okiratokról és az általa kiállított konzuli tanúsítványokról.
Diplomáciai felülhitelesítés
Ahhoz, hogy a külföldi közokirat a hazaival azonos bizonyító erővel rendelkezzen, az okiratot kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóságnak felül kell hitelesítenie. A külföldön kiállított magánokiratok közül a meghatalmazásnak, valamint a peres eljárás céljára kiállított nyilatkozatoknak is csak akkor van a hazaihoz hasonló teljes bizonyító ereje, ha azt a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság hitelesítette (felülhitelesítette).
A külföldi közokirat magyarországi felhasználása céljából a konzul felülhitelesítheti a fogadó állam hatóságának az okiraton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát. Ennek az a feltétele, hogy az okirat kiállítására jogosult hatóság aláírás- és bélyegzőmintáját a fogadó állam közölte. A felülhitelesítést meg kell tagadni, ha az okirat, a kiállító hatóság aláírása vagy bélyegzője valódiságát, vagy a kiállításra való jogosultságát illetően kétely merül fel.
Távol levő személy képviselete
Amennyiben a magyar állampolgár távolléte miatt, vagy más elháríthatatlan okból nem képes jogait és érdekeit időben személyesen vagy meghatalmazottja útján érvényesíteni, a konzuli tisztviselő fellép a fogadó állam bírósága vagy más hatósága előtti eljárásban a magyar állampolgár képviseletében, vagy más módon (helyben bejegyzett ügyvéd meghatalmazásával, ügygondnok kirendelésének kezdeményezésével) biztosítja a képviseletét, hogy e hatóságok ideiglenes intézkedést hozzanak a magyar állampolgár jogainak és érdekeinek megóvására. Ügyvéd meghatalmazására akkor kerülhet sor, ha az ügyfél annak költségeit írásban vállalja, vagy az ügyfél nyilatkozatának beszerzése nem lehetséges, és az ügyvédi költségek az ügy tárgyának értékéhez képest olyan csekélyek, hogy az ügyfél hozzájárulása vélelmezhető.
A megtett intézkedésről a konzuli szolgálat értesíti az érdekelt magyar állampolgárt, s felhívja, hogy az eljárásban a továbbiakban személyesen vagy meghatalmazottja útján vegyen részt. Szükség esetén tájékoztatást nyújt a fogadó államban hatályban lévő, az igényérvényesítésre vonatkozó eljárási jogszabályokról, valamint tanácsot ad megfelelő jogi képviselő választásához, fordító vagy tolmács igénybevételéhez. (Ha az érintett a felhívás ellenére sem intézkedik jogainak és érdekeinek védelmére, az újabb sürgősségi intézkedés iránti kérelmét a konzuli tisztviselő elutasíthatja.)
Elháríthatatlan ok
Az érintett akkor nem képes elháríthatatlan okból érvényesíteni a jogait, ha például az ügyfelet az eljárásról a külföldi hatóság nem értesítette, ha az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik, vagy az ügy valószínűsíthetően magyar állampolgár érdekeit érinti, azonban kilétének megállapításához hosszabb idő szükséges.
Önmagában az a tény, hogy az érintett magyar állampolgár nem beszéli a fogadó ország nyelvét, vagy nem rendelkezik a jogi képviselő meghatalmazásához szükséges anyagi eszközökkel, nem alapozza meg a konzuli tisztviselő képviseleti jogosultságát, ha egyébként elegendő idő állt az érintett rendelkezésére a jogai képviseletének megszervezésére.
Segítségnyújtás baleset vagy erőszakos bűncselekmény áldozatainak, illetőleg súlyos, sürgős ellátást igénylő betegnek
Amennyiben a konzuli szolgálat tudomást szerez arról, hogy magyar állampolgár súlyos sérüléssel járó balesetet szenvedett, vagy ilyen sérülést okozó bűncselekmény sértettjévé vált, illetőleg súlyos, sürgős ellátást igénylő betegségben szenved, haladéktalanul tájékozódik arról, hogy az érintett megfelelő egészségügyi ellátásban részesül-e. Ezt követően értesíti a sérült vagy a beteg által megjelölt személyt. A szolgálat felvilágosítja az érintettet, vagy annak legközelebbi ismert hozzátartozóját a gyógykezelés feltételeiről. Szükség esetén a felvilágosítás kiterjed arra is, hogyan lehet a feljelentést tenni, vagy kárigényt érvényesíteni a fogadó államban.
Amennyiben a szerencsétlenség vagy a bűncselekmény több magyar állampolgár súlyos sérülésével vagy halálával jár, a konzuli tisztviselő lehetőség szerint a helyszínen is meggyőződik arról, hogy biztosítják-e a szükséges ellátást a sérültek számára, gondoskodnak-e vagyontárgyaik megőrzéséről, s hogy a baleset körülményeiről felvett jegyzőkönyv a magyar állampolgárok jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez szükséges adatokat tartalmazza-e. Szükség esetén javaslatot tesz magyar szakértő részvételére a vizsgálatban.
Az áldozatok védelme során a konzuli tisztviselő haladéktalanul fellép a fogadó állam hatóságainál, ha az érintett magyar állampolgár személyiségéhez fűződő jogait, méltóságát, személyes adataival való rendelkezésének jogát sérelem éri.
A konzuli szolgálat – szükség esetén – ilyenkor is közreműködik abban, hogy a rászorult saját vagy más forrásból anyagi segítséghez jusson.
Segítségnyújtás katasztrófa, háború vagy fegyveres összeütközés esetén
A magyar állampolgárok életét, testi épségét külföldön közvetlenül fenyegető természeti katasztrófa, háborús cselekmények vagy fegyveres összeütközések esetén a konzuli szolgálat tájékoztatja az érintett magyar állampolgárokat, s folyamatosan tartja velük a kapcsolatot. Evakuálásra csak az érintett vagy törvényes képviselője egyetértésével kerülhet sor. Amenynyiben a törvényes képviselő nyilatkozatának beszerzésével járó késedelem a magyar állampolgár életét, testi épségét veszélyezteti, a konzuli szolgálat az érintett magyar állampolgár nyilatkozatát is figyelembe véve, az eset összes körülményének mérlegelésével hoz döntést az evakuálásról.
Személyes szabadságukban külföldön korlátozott magyar állampolgárok védelme
Abban az esetben, ha egy magyar állampolgár ellen a fogadó állam hatósága a személyes szabadság korlátozásának bármely formáját alkalmazza, azaz fogva tartja, a konzuli szolgálat az alábbi segítséget nyújtja:
– amennyiben a fogva tartás tényéről bármely forrásból értesül, tisztázza a védelemnyújtáshoz szükséges adatokat,
– a fogadó állam szabályaival összhangban kapcsolatba lép a fogvatartottal, és kérésére tájékoztatja az ügyre vonatkozó, a fogadó államban hatályban lévő jogszabályok lényegéről,
– késedelem nélkül értesíti a fogvatartott által megjelölt személyt,
– kérés esetén tanácsot ad a védőválasztáshoz és tolmács igénybevételéhez.
A konzuli szolgálat figyelemmel kíséri a fogva tartás körülményeit, valamint azt, hogy a magyar állampolgárral szemben folytatott eljárás során tiszteletben tartják-e a nemzetközi jogi szabályokat, továbbá a fogadó államnak a kényszerintézkedések elrendelésére és foganatosítására vonatkozó rendelkezéseit.
A konzuli szolgálat nem léphet fel annak a személynek az érdekében, aki ezt ellenzi. Cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy esetén a konzuli szolgálat beszerzi a törvényes képviselő nyilatkozatát, és annak alapján dönt a további eljárásról, feltéve hogy az ezzel járó késedelem nem sérti vagy veszélyezteti a magyar állampolgár érdekvédelmének ellátását.
A konzuli tisztviselő a legrövidebb időn belül köteles a fogadó állam hivatalos szerveivel tisztázni, hogy a nem hivatalos forrásból tudomására jutott kényszerintézkedés valóban megtörtént-e.
Személyes látogatás
A fogva tartás körülményeiről és a fogvatartott állapotáról a konzuli tisztviselő lehetőség szerint személyes látogatás keretében győződik meg, különösen ha a fogvatartott a bántalmazására vagy az egészségét, testi épségét veszélyeztető körülményekre tesz panaszt. (Amennyiben a fogvatartott kiskorú, cselekvőképessége egyéb okból hiányzik vagy korlátozott, vagy várandós anya, soron kívül meg kell látogatni.)
Képviselet, óvadék
A konzuli tisztviselő nem látja el a fogva tartott magyar állampolgárok jogi képviseletét. Tájékoztatást ad viszont a fogvatartottnak a fogadó állam jogrendje szerint őt megillető jogokról, valamint a jogi képviselet biztosításának lehetőségéről, s elősegíti, valamint támogatja az eljáró jogi képviselő munkáját. Amennyiben a fogadó állam nem biztosítja a fogvatartott részére az ingyenes jogi képviseletet, vagy azt a fogvatartott nem kívánja igénybe venni, tanácsot ad ügyvéd meghatalmazásához. Ha a fogvatartott a fizetendő ügyvédi munkadíj vagy a tolmács díjának összegével nem rendelkezik, a konzul anyagi segítséget nyújt a fentebb már ismertettek szerint (kölcsön). Ugyanez a helyzet az óvadéknál is.
Kapcsolattartás
A konzuli tisztviselő az eset által indokolt gyakorisággal, a helyi körülményeknek megfelelő módon, a fogva tartása ideje alatt kapcsolatot tart a fogva tartott magyar állampolgárral. A fogva tartott személy mindenfajta közlését vagy kérelmét köteles megvizsgálni, mérlegelni, és a helyi körülményekhez, lehetőségekhez képest azokat teljesíteni. A konzuli tisztviselő által tett intézkedésről a kérelmezőt tájékoztatni kell.
A konzuli tisztviselő közreműködik abban, hogy a hozzátartozók a fogva tartott személyt meglátogathassák, valamint tájékoztatja a hozzátartozókat a kapcsolattartás lehetőségeiről (látogatás, telefon, levelezés, csomagküldés). A konzuli tisztviselő a külképviselet lehetőségeihez mérten ellátja a fogvatartottat magyar sajtótermékkel.
Haláleset
Amennyiben a konzuli szolgálat arról értesül, hogy magyar állampolgár külföldön meghalt, megkeresi a fogadó ország illetékes hatóságát a halotti anyakönyvi kivonat beszerzése érdekében, s haladéktalanul értesíti az elhunyt legközelebbi ismert hozzátartozóját, akinek felvilágosítást nyújt az eltemettetéshez vagy a holttest hazaszállításához szükséges intézkedésekről. Ha az elhunyt után külföldön kiskorú, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes nagykorú magyar állampolgár maradt, a konzuli tisztviselő gondoskodik a megfelelő elhelyezéséről, ellátásáról. Ennek keretében szükség esetén kezdeményezi gyám vagy gondnok kirendelését, illetőleg az érintett hazatérését.
Hagyatéki ügyek
A szolgálat gondoskodik a külföldön maradt hagyaték biztosításáról is, intézkedéseiről pedig tájékoztatja az érintettet. Az ismeretlen örökös felkutatása érdekében a konzuli szolgálat hirdetményt tesz közzé a hagyatéki igény érvényesítésére. A hagyatéki eljárásban már az érdekeltnek kell eljárnia személyesen vagy meghatalmazottja útján.
Az ideiglenesen külföldön tartózkodó magyar állampolgár halála esetén a hagyatéki eljárás bevárása nélkül átveszi és a Külügyminisztérium Konzuli Főosztályának hazaküldi a hagyaték tárgyait, s értesíti a hagyatéki eljárás lefolytatására az illetékes közjegyzőt.
Hazaszállíttatás
Amennyiben a külföldön elhunyt magyar állampolgár holttestét az eltemetésére kötelezett Magyarországra kívánja szállíttatni, a konzuli tisztviselő halottszállítási engedélyt állít ki, valamint segítséget nyújt az eltemetésre kötelezett és a halottszállítást végző szervezet közötti kapcsolat felvételéhez.
Kiskorú vagy cselekvőképességében korlátozott magyar állampolgár védelme
Kiskorú vagy cselekvőképességében egyébként korlátozott magyar állampolgár érdekvédelme során a konzuli szolgálat annak szem előtt tartásával jár el, hogy az érintett személy nem, vagy csak korlátozottan képes közreműködni jogai és érdekei védelmében. Amennyiben a konzuli szolgálat arról értesül, hogy magyar állampolgár számára gyám vagy gondnok rendelése válik szükségessé, erről haladéktalanul értesíti a magyar gyámhatóságot. A további eljárásra a magyar gyámhatóság intézkedése irányadó azzal, hogy az eljárás során a konzuli szolgálat a fogadó állam gyámhatóságával való együttműködésre törekszik.
Kiskorú vagy cselekvőképességében korlátozott személy védelme ügyében a konzuli szolgálat soron kívül jár el. Amennyiben a cselekvőképesség korlátozott voltát erre jogosult hatóság jogerős határozattal nem állapította meg, a konzuli tisztviselő az eset összes körülményének mérlegelésével, lehetőség szerint orvosi szakvélemény beszerzését követően teszi meg a halaszthatatlanul szükséges intézkedéseket.
Adatvédelem, adatszolgáltatás
A konzuli szolgálat a konzuli védelem során – jogainak érvényesítése és érdekeinek védelme céljából, továbbá a védelemhez szükséges adatkörben – a védelemre szoruló személy következő személyes adatait kezelheti:
családi és utónév,
születési hely és idő,
anyja neve,
magyarországi lakóhely,
állampolgárság,
személyazonosító okmány azonosító adatai,
a védelem biztosításához szükséges egyéb adatok.
A konzuli szolgálat az érdekvédelem során birtokába került személyes adatokról fő szabályként másnak csak akkor nyújt felvilágosítást, ha ehhez a védett magyar állampolgár hozzájárult. A konzuli okiratokról és tanúsítványokról, valamint az érintett magyar állampolgár jogi képviselőjétől származó, ügyvédi titoknak minősülő adatról kizárólag az érintett egyetértésével adható felvilágosítás.
A közeli hozzátartozó érdeklődése esetén, amennyiben az érintett személy baleset, fogva tartás vagy más ok miatt nincs abban a helyzetben, hogy maga vegye fel a kapcsolatot közeli hozzátartozójával, illetve holléte ismeretlen, a konzuli szolgálat vélelmezi az érdekelt magyar állampolgár hozzájárulását az ügyről adott tájékoztatáshoz, feltéve hogy a konzuli szolgálatnak nincs tudomása az érintett és közeli hozzátartozójának érdekei között fennálló nyilvánvaló ellentétről. Amint a konzuli szolgálatnak sikerül kapcsolatba lépnie az érintettel, felkéri arra, hogy nyilatkozzon: közeli hozzátartozójának adható-e a továbbiakban tájékoztatás.
Vélelmezni kell az ismeretlen helyen tartózkodó védelemre szoruló vagy az egészségi állapota, illetve egyéb ok miatt a nyilatkozattételben akadályozott magyar állampolgár hozzájárulását az érdekvédelemhez szükséges mértékű adatkezeléshez mindaddig, amíg azt az érdekelt nem ellenzi.
A kérelemre indult eljárásban a konzuli védelem ellátására irányuló kérelem magában foglalja az annak biztosításához szükséges adatok kezeléséhez való hozzájárulást is az érdekérvényesítéshez szükséges körben. Erről a konzuli szolgálat a kérelmezőt kérelmének előterjesztésekor tájékoztatja.
Betekintés az iratokba
Az érdekvédelemmel kapcsolatos iratokba a védelemben részesülő ügyfél és azok a személyek tekinthetnek be, akik számára a fentiek alapján adat szolgáltatható. A betekintés során megismert, nyilvánosságra kerülése esetén az érdekvédelem további ellátását hátrányosan befolyásoló adat nem hozható nyilvánosságra. Ugyanez a helyzet az olyan adattal vagy körülménnyel, amely alkalmas arra, hogy a Magyarország és a fogadó állam közötti kapcsolatokat kedvezőtlen irányba befolyásolja.
Konzuli díjak
A konzuli szolgálat eljárásáért díjat kell fizetni. A díj azonban nem akadályozhatja a konzuli védelemhez való jog érvényesülését. A konzuli hatóság a konzuli díj összegét a fizetésre kötelezett vagyoni és jövedelmi viszonyainak mérlegelése alapján – a százalékosan megállapított díj kivételével – csökkentheti, illetve teljesen el is engedheti.
A konzuli díjat a hazai hatóság által felszámított egyéb illetékkel (díjjal) és költséggel együtt a konzuli hatóságnál USD-ben vagy a fogadó országban szokásos más konvertibilis valutában, kivételes esetben helyi valutában kell megfizetni. Ha a kérelmet a Külügyminisztérium Konzuli Főosztályán nyújtották be, a díjat forintban kell megfizetni, a valutában felmerült költség kivételével.
Az egyes díjtételek a következők:
A konzuli hatóságnál a hazai hatóság megkeresése iránt benyújtott kérelemmel kapcsolatos eljárásért, illetve a konzuli hatóság által a hazai hatóság rendelete alapján hivatalból továbbított okirat esetén, a hazai hatóság által felszámított egyéb illetéken és költségen kívül, amennyiben más tétel szerinti díj alá nem esik, 15 USD a konzuli díj. Az említett kérelem teljesítése esetén a konzuli hatóság által a kérelmező részére továbbított okiratnál, a hazai hatóság által felszámított egyéb illetéken és költségen kívül, amennyiben más tétel szerinti díj alá nem esik, okiratonként 20 USD-t kell fizetni.
A magyar hatóság döntése ellen benyújtott fellebbezés utáni díj 15 USD.
A hazai hatóságnál beadott és a külföldi hatóság megkeresésére irányuló kérelem alapján tett intézkedésért, a külföldi hatóság által felszámított egyéb illetéken és költségen kívül, amennyiben más tétel szerinti díj alá nem esik, 20 USD a díj.
Ugyancsak 20 USD-t kell fizetni oldalanként a konzuli hatóság által készített hiteles másolatért. A fél által bemutatott másolat hitelesítése oldalanként 15 USD-be kerül.
A konzuli hatóság által készített hiteles fordítás díja oldalanként 35, míg a kivonatos fordításé 20 USD.
A fél által készített fordítás hitelesítése oldalanként 15 USD.
Valamely okiraton szereplő hivatalos személy aláírásának és pecsétjének felülhitelesítése 20 USD. Magánszemély aláírásának hitelesítése 30 USD.
A fél kérelmére a konzuli hatóság által kiállított bizonyítvány, igazolás, amennyiben más tétel szerinti díj alá nem esik, 35 USD.
Meghatalmazás kiállítása az érték 1,5%-a, de legalább 40 USD. Végrendelet, fiókvégrendelet felvétele az érték 1,5%-a, de legalább 50 USD.
Szerződés közokiratba foglalása az érték 2,5%-a, de legalább 50 USD.
Személyek felkutatása 25 USD.
Életbenléti igazolás kiállítása 20 USD.
A fél ügyében külföldi bíróság vagy más hatóság előtt való képviseletért vagy eljárásért (esetenként) 60 USD-t kell fizetni.
Hagyatéki biztosítási, kártérítési követelések, halálesetek, haláleseti segélyek és elhaltak utáni más követelések érvényesítése iránti eljárásért (beleértve a leltározást, beszedést, letétbevételt, átutalást is), a követelések 4%-a, de legalább 60 USD a díj.
Letét őrzése és kiszolgáltatása pénz, értékpapír és egyéb értékkel bíró tárgy után az érték 3%-a, de legalább 40, míg okiratok után (okiratonként) 25 USD.
Holttestnek külföldről Magyarországra történő szállítása 15 USD, átszállítására szóló engedély kiadása 40 USD. Hazatérési igazolvány kiállítása 10 USD.
Okiratbeszerzés külföldről (okiratonként) 20 USD. (Ez a díj nem foglalja magában a külföldi hatóság által felszámított egyéb díjat és költséget.)
Okiratok, ingóságok továbbítása Magyarországról külföldre a Külügyminisztérium Konzuli Főosztálya útján, amennyiben más tétel szerinti díj alá nem esik, a szállítási költségátalányon kívül csomagonként 25 USD.
Külföldről a konzuli szolgálat útján Magyarországra küldött okiratok, ingóságok továbbítása, amennyiben más tétel szerinti díj alá nem esik, a szállítási költségátalányon kívül csomagonként 25 USD.
Külképviseleten igényelt konzuli kölcsön iránti kérelem 30 USD.
Jogi tanácsadás óránként 100 USD.
Jogszabályszöveg megküldése oldalanként 5 USD.
Szállítási költségátalány Európában 250 gramm súlyhatárig 10, 1000 gramm súlyhatárig 30, Európán kívül 250 gramm súlyhatárig 20, 1000 gramm súlyhatárig 60 USD. Kezelésiköltség-átalány 15 USD. Távközlésiköltség-átalány Európában 10, Európán kívül 20 USD.
Konzuli szolgálat* A konzuli szolgálat a Magyar Köztársaság diplomáciai és konzuli képviselete – ideértve a tiszteletbeli konzuli tisztviselő által vezetett konzuli képviseletet is -, valamint a Külügyminisztérium. A szolgálatot vezető külügyminiszter a diplomáciai és konzuli képviseletek címjegyzékét és konzuli jogosítványait évente közzéteszi a Magyar Közlönyben és a Külügyminisztérium honlapján. Az abban bekövetkező évközi változásokról 3 napon belül közleményt ad ki, és azt közzéteszi a Magyar Közlönyben, továbbá a Külügyminisztérium honlapján. Ugyanilyen módon teszik közzé a viszonossági gyakorlat létrejöttét és fennállását, valamint azt, hogy nemzetközi szerződés alapján mely államok képviseletei látják el a magyar állampolgárok konzuli védelmét harmadik országokban. * Ha első fokon a konzuli tisztviselő járt el, a másodfokú eljárásra a Külügyminisztérium konzuli feladatokat ellátó szervezeti egysége jogosult. A Külügyminisztérium konzuli feladatot ellátó szervezeti egységének első fokú eljárása elleni jogorvoslati kérelmet a külügyminiszter bírálja el. * A konzuli eljárásra az államigazgatási eljárás szabályai az irányadók. Amennyiben az eljárásban a fogadó állam hatóságának megkeresése vagy diplomáciai, illetve konzuli futárposta igénybevétele szükséges, a megkeresés teljesítésének időtartama vagy a posta továbbításához szükséges idő az eljárási határidőbe nem számít bel |