Üzemanyagárak
Az APEH közzétette a 2004. július 1-je és szeptember 30-a között alkalmazható üzemanyagárakat.
Ólmozatlan motorbenzinek
ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin 246 Ft/l
ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin 256 Ft/l
Keverék 248 Ft/l
Gázolaj 218 Ft/l
Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.
(Magyar Közlöny, 2004/86. szám)
Elektronikus eljárási szabályok a közbeszerzéseknél
A közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekményekről, egyebek mellett az ajánlatok és részvételi jelentkezések elektronikus úton történő benyújtásával összefüggő különös szabályokról olvasható a 167/2004. (V. 25.) Korm. rendeletben.
A rendelet hatálya
A rendelet hatálya kiterjed a közbeszerzési eljárásokban és tervpályázati eljárásokban elektronikus úton gyakorolt eljárási cselekményekre és az elektronikus közbeszerzés szabályaira, a közbeszerzési törvény (Kbt.) szerinti közbeszerzési eljárásokban részt vevő személyekre és szervezetekre, valamint az e rendeletben meghatározott Elektronikus Közbeszerzési Rendszer működésére.
Alapelvek
A kapcsolattartás választott elektronikus eszközeinek a technika adott szintjén rendelkezésre kell állniuk. Az eszközök nem korlátozhatják a gazdasági szereplők hozzáférését a közbeszerzési eljáráshoz.
A kapcsolattartást, valamint az információk továbbítását, cseréjét és tárolását oly módon kell végezni, hogy az biztosítsa az adatok sértetlenségét, letagadhatatlanságát és az ajánlatok, részvételi jelentkezések bizalmas jellegének megőrzését.
A Kbt.-ben meghatározott alapelvek érvényesülése érdekében a résztvevőknek biztosítaniuk kell, hogy
– a továbbított adatokhoz határidő előtt ne lehessen hozzáférni;
– a közbeszerzési eljárás alatt az elbíráláshoz szükséges bármely adathoz kizárólag az arra jogosult személyek részéről, azok egyidejű cselekvésével, a jogosultság azonosításával lehessen hozzáférni.
Az elektronikus közbeszerzési eljárásokban – beleértve az egyes eljárási cselekmények elektronikus gyakorlását is – a részt vevő szervezetek képviseletére feljogosított, vagy saját nevükben eljáró személyek elektronikus út igénybevételével érvényes jognyilatkozatot csak minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumban tehetnek.
Elektronikus Közbeszerzési Rendszer
A jogszabály az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer szolgáltatásainak igénybevételéről is rendelkezik. A felek megállapodása alapján a közbeszerzési hirdetmények, tájékoztatók, közlemények közzétételére történő feladása az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe beküldéssel is biztosítható.
A Közbeszerzési Értesítő elektronikus változata a Közbeszerzések Tanácsa által szerkesztett, a nyomtatott változattal egyező tartalommal és azzal egyidejűleg megjelenő, díjtalan elektronikus kiadvány.
A jogszabály egy része már hatályos, más részei 2004. december 1-jétől, illetve 2005. március 31-től lépnek hatályba.
(Magyar Közlöny, 2004/70. szám)
Központosított közbeszerzési rendszer
A 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről állapít meg szabályokat. A jogszabály melléklete tartalmazza az országosan kiemelt termékek jegyzékét. Ezek például:
– a távközlési eszközök és szolgáltatások,
– a személyiszámítógép-rendszerek, azok főbb egységei és általánosan használt szoftverek,
– az irodatechnikai berendezések, tartozékaik, működésükhöz szükséges kellékanyagok és szolgáltatások,
– a bútorok,
– a papíráruk, irodaszerek,
– a gépjárművek,
– az üzemanyagok,
– az egészségügyi termékek.
(Magyar Közlöny, 2004/70. szám)
Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos szabályai
Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos szabályait tartalmazza a 162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet. A műemlékekkel kapcsolatos egyes közbeszerzési szabályok kivételével a 69-es számú Magyar Közlönyben megjelent jogszabály május 24. óta hatályos.
A jogszabály mellékletei tartalmazzák a kivitelezésre irányuló építési beruházás, valamint a műemlékekkel kapcsolatos építési beruházások kötelező tartalmát.
(Magyar Közlöny, 2004/69. szám)
Elektronikus aláírás
Változott az elektronikus aláírásról szóló 2001-es törvény. A 2004. évi LV. törvény egyebek mellett bővíti az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújtó kötelezettségeit, egyúttal részletezi a szolgáltatást igénybe vevő feladatait.
Az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatás végzését a belföldi lakóhelyű vagy belföldön tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy, illetve belföldi székhelyű (telephelyű) jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet 30 nappal a szolgáltatás megkezdését megelőzően köteles bejelenteni a Hatóságnak. A szolgáltatónak nyilatkoznia kell arról, hogy tevékenységét minősített szolgáltatóként kívánja-e folytatni.
A minősített szolgáltató működése során folyamatosan köteles megfelelni az alábbi követelményeknek:
– a természetes személy, illetőleg a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője, illetőleg vezetője és alkalmazottai büntetlen előéletűek,
– a természetes személy, a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője, illetőleg vezetője vagy alkalmazottja a külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel rendelkezik,
– a tevékenység biztonságos folytatásához szükséges, külön jogszabályban meghatározott pénzügyi háttérrel és felelősségbiztosítással rendelkezik.
(Magyar Közlöny, 2004/85. szám)
Pénzügyi szolgáltatások
A 2004. évi XLVIII. törvény módosított több, pénzügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó törvényt. Így változott például a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény, valamint a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény is. (A változásokkal későbbi számunkban részletesen foglalkozunk.)
(Magyar Közlöny, 2004/74. szám)
Magán-nyugdíjpénztári tag visszalépése
Az Országgyűlés döntött arról, hogy magán-nyugdíjpénztári tag tagsági viszonya visszalépéssel is megszűnhet. Azok a 120 hónapot meg nem haladó – különböző pénztárakban eltöltött és összeszámított – tagsági jogviszonnyal rendelkező pénztártagok, akik – bizonyos kivételtől eltekintve – nyugdíjszolgáltatásra szereznek jogosultságot, és a magánnyugdíjpénztár tájékoztatása szerint a részükre megállapítható magán-nyugdíjpénztári járadékszolgáltatás várható összege nem éri el a pénztártag társadalombiztosítási nyugdíj megállapítási szabályai szerinti nyugellátásának 25 százalékát, kezdeményezhetik a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépést. E feltételek fennállása esetén a visszalépésre legkésőbb 2012. december 31. napjáig van lehetőség.
A 2004. évi LIV. törvény szerinti módosítási kérelmet ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz kell benyújtani, amelytől az érintett személy nyugdíjszolgáltatásban részesült, illetve amelynek tagja.
(Magyar Közlöny, 2004/85. szám)
Elektronikus közigazgatás
Az elektronikus közigazgatási ügyintézésről és a kapcsolódó szolgáltatásokról szól a 184/2004. (VI. 3.) Korm. rendelet. A jogszabály az információs társadalom felépítésének elősegítése és az elektronikus ügyintézés megvalósítása érdekében meghatározza az elektronikus ügyintézés feltételeit, valamint az elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatos garanciális szabályokat. A kormány az 1053/2004. (VI. 3.) Korm. határozatában egyúttal döntött arról, hogy az elektronikus közigazgatási ügyintézés és a kapcsolódó szolgáltatások biztosítása érdekében közbeszerzés alapján kiválasztott gazdálkodó szervezettel ötéves időtartamra köt majd megállapodást a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter.
A rendelet hatálya alá tartozó közigazgatási szerv jogosult, az interaktív és tranzakciós szolgáltatást, elektronikus közigazgatási ügyintézést nyújtó közigazgatási szerv pedig köteles elektronikus tájékoztató szolgáltatást nyújtani. Az elektronikus közigazgatási ügyintézésbe bevonható államigazgatási ügyek körét külön jogszabály határozza meg.
Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos szolgáltatói feladatokat, a védelmi, biztonsági követelményeket, valamint a közigazgatás elektronikai úton történő igénybevételének menetét is részletezi a már hatályos kormányrendelet.
(Magyar Közlöny, 2004/75. szám)
Európai részvénytársaság
A magyarországi székhelyű európai részvénytársaság alapításának, működésének jogi kereteit szabályozta az Országgyűlés a 2004. évi XLV. törvényben. A zömében 2004. október 8-án hatályba lépő jogszabály egy sor törvényt – így például a Polgári Törvénykönyvet, a Polgári Perrendtartásról szóló törvényt, az illetékekről szóló törvényt – módosít.
A törvény célja, hogy létrehozza a magyarországi székhelyű európai részvénytársaság alapításának és működésének belső jogi kereteit, továbbá megállapítsa a munkavállalói részvétel európai közösségi joggal harmonizált szabályait.
Az európai részvénytársaság alapításának nyilvántartásba vételére, valamint az európai részvénytársaságra vonatkozó cégeljárásra a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény az irányadó.
A jogszabály részletezi egyebek mellett az európai részvénytársaság alapításának szabályait, a szervezetét, a székhelyáthelyezés rendjét, valamint a megszűnést. A törvény 2004. október 8-án lép hatályba. (A témával későbbi számunkban részletesen foglalkozunk.)
(Magyar Közlöny, 2004/72. szám)
A benzin és a gázolaj jövedéki adója
A benzin és a gázolaj jövedéki adójával kapcsolatosan módosult a jövedéki törvény. A 2004. évi XLI. törvény két egymást követő hét hétfőjén érvényes benzin- és gázolajátlagárhoz kapcsolódóan kimondja, hogy ha a benzin átlagára literenként a 250 forintot, a gázolajé a 225 forintot meghaladja, úgy a jövedéki adó mértéke – a jogszabályban leírt szabályok szerint – csökken. A kormány az adómérték-csökkenést rendeletben állapítja meg. A csökkentett adómérték mindaddig érvényben marad, amíg a kormány újabb rendeletben nem tesz közzé új átlagárat és ahhoz tartozó adómérték-csökkenést.
Az üzemanyagok jövedékiadó-mértékének időszaki csökkentéséről a kormány először a 158/2004. (V. 20.) Korm. rendeletben döntött. Ezek szerint a 20. és 21. hét hétfőjére vonatkozó benzinátlagárak számtani átlagának literenkénti 250,33 Ft-os nagyságrendje alapján a jövedéki adó literenként 1,60 Ft-tal csökken, a jövedéki adó mértéke 101 900 Ft/ezer hektoliter.
A 182/2004. (VI. 2.) Korm. rendelet szerint a 22. és 23. hét hétfőjére vonatkozó benzinátlagárak számtani átlagának literenkénti 255,97 Ft-os nagyságrendje alapján a jövedéki adó literenként 2,40 Ft-tal csökken, a benzin jövedékiadó-mértéke 101 100 Ft/ezer liter. A jogszabály a gázolaj jövedékiadó-mértékét is meghatározza, amely 83 400 Ft/ezer liter.
A kormány az üzemanyagok jövedékiadó-mértékének időszaki csökkentéséről döntött a 195/2004. (VI. 19.) Korm. rendeletben. A 2004. évi 24. és 25. hetének hétfőjére vonatkozó benzin átlagárak számtani átlagának literenkénti 251,31 Ft-os nagyságrendje alapján a benzin esetében az ott meghatározott jövedékiadó-mérték literenként 1,60 Ft-tal csökken, így a benzin jövedékiadó-mértéke 101 900 Ft/ezer liter.
A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedéki adó visszatérítési feltételei és szabályai megváltoztak a már hatályban lévő 185/2004. (VI. 3.) Korm. rendelet alapján.
(Magyar Közlöny, 2004/68., 74., 75., 85. szám)
Kötelező biztosítás
A gépjárművek kötelező felelősségbiztosításának szabályait, a biztosítási szerződés területi hatályát, a felelősségbiztosítás általános feltételeit, a kártalanítás menetét, a gépjármű-kategóriákat és a bonus-malus rendszer szabályait foglalja össze a 77-es Magyar Közlönyben megjelent, az uniós irányelveknek megfelelő 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet.
(Magyar Közlöny, 2004/77. szám)
Díjmentes autópálya-használat
2004. május 28-a óta díjmentesen lehet közlekedni az M5-ös autópályán Budapest és Gyál csomópontja között. A 82/2004. (V. 28.) GKM rendelet szerint a fizetős szakaszokon érvénytelen matricával vagy a nélkül közlekedő gépjárművezető a helyszínen pótdíjat köteles fizetni, az utólagos pótdíjfizetésére a jármű tulajdonosa köteles.
(Magyar Közlöny, 2004/72. szám)
Eredetiségvizsgálat fix áron
Változtak a közúti közlekedéssel kapcsolatos igazgatási hatósági eljárási díjak. Szabott, hatósági ára lett például a gépjárművek eredetiségvizsgálatának. A 29/2004. (VI. 16.) BM rendelet szerint ezentúl egy ilyen vizsgálatért személygépkocsi esetében:
– 1400 ccm hengerűrtartalomig 14 300 forintot,
– 1401-2000 ccm hengerűrtartalomig 15 300 forintot,
– 2100 ccm hengerűrtartalom felett 16 100 forintot kell fizetni.
Kis tehergépkocsik (3,5 t-ig) előzetes eredetiség-ellenőrzése 16 600 forintba, a 3,5 – 7,5 tonnás 17 600 forintba, a 7,5 t-ig terjedő tömegű eredetiség-ellenőrzése 18 600 forintba kerül.
Míg egy pár rendszámtábla 5500 forintba kerül, addig egy egyénileg kiválasztott rendszámtábláért 72 000 forintot, az egyedileg előállított rendszámtábláért pedig 280 000 forintot kell fizetni.
(Magyar Közlöny, 2004/82. szám)
Gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálata
Szigorodtak a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatának és ellenőrzésének szabályai. A módosítást a 88/2004. (VI. 19.) GKM-BM-KvVM együttes rendelet tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2004/85. szám)
Mérlegképes könyvelők kötelező végzettsége, nyilvántartása
A kormány részben módosította a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételének rendjét. A 152/ 2004. (V. 14.) Korm. rendelet szerint mérlegképes könyvelő az, aki ilyen szakképesítéssel rendelkezik, szakképesítését pedig oklevéllel, bizonyítvánnyal igazolja. Ennek alapján kell a könyvelőt nyilvántartásba venni. A jogszabály részletesen felsorolja azokat az intézményeket, illetve azokat a képesítéseket, diplomákat, amelyek alapján valaki mérlegképes könyvelőként dolgozhat, újraszabályozza a nyilvántartás feltételeit, valamint felsorolja a nyilvántartásból való kötelező törlés eseteit.
(Magyar Közlöny, 2004/65. szám)
Pénzváltók bizonyítványa
A pénzváltási tevékenység engedélyezése iránti kérelemhez – a 297/2001. (XII. 27.) Korm. rendeletben leírt feltételeken túl – május 22-étől mellékelni kell a valutapénztáros és valuta-ügyintézői képzés elvégzését tanúsító államilag elismert bizonyítványt, vagy a 2003. december 31-ig megszerzett, korábban alkalmazási feltételként elfogadott bizonyítványt is. A 153/2004. (V. 14.) Korm. rendelet szerint a pénzváltási tevékenységet közvetlenül végző személy kizárólag az lehet, aki rendelkezik valutapénztáros és valuta-ügyintézői képzés elvégzését tanúsító, államilag elismert bizonyítvánnyal, vagy 2003. december 31-éig megszerzett, korábban alkalmazási feltételként elfogadott bizonyítvánnyal.
(Magyar Közlöny, 2004/65. szám)
Termékek, szolgáltatások környezetbarát jelzése
A környezetvédelmi és vízügyi miniszter módosította a környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztető jelzés használatának feltételeit. A 9/ 2004. (V. 25.) KvVM rendelet melléklete tartalmazza a környezetbarát jelzés és tulajdonságok feltüntetésének módját.
A védjegy használatára az a gyártó, szolgáltató vagy forgalmazó jogosult, akinek terméke az e rendeletben szabályozottak szerint környezetbarát minősítést kapott, és aki a védjegyhasználati szerződést kötött. A védjegy használatára való jogosultság hiányában a védjegy használata tilos. A környezetbarát megjelölés a meghatározott minősítési eljárást követően tüntethető fel terméken, vagy ennek csomagolásán.
(Magyar Közlöny, 2004/70. szám)
A Vámtarifa Bizottság összetétele, feladata
A 6/2004. (V. 28.) KüM-PM együttes rendelet értelmében az autonóm vámfelfüggesztésekre és vámkontingensekre vonatkozó kérelmeket és kifogásokat a Vámtarifa Bizottság gyűjti és továbbítja az Európai Bizottsághoz.
(Magyar Közlöny, 2004/72. szám)
Beutazás, vízumkiállítás, lakcímnyilvántartás
A külföldiek beutazására és tartózkodására, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartására és a személyazonosító igazolvány kiadására és nyilvántartására vonatkozó korábbi jogszabályok is módosultak. A 191/2004. (VI. 12.) Korm. rendelet szerint például a beutazó külföldinek igazolnia kell az egészségügyi ellátásához és tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezetet.
A rendelet újrafogalmazza, hogy kinek, mely esetben adható munkavállalás, illetve szezonális munkavállalás céljából tartózkodási vízum, egyúttal leszögezi, hogy a magyar hatóságok elismerik és végrehajtják a tagállamok által hozott kiutasítási határozatokat. A Magyar Köztársaság területén tartózkodó, az Európai Unió más tagállamának illetékes közigazgatási hatósága által kiutasított külföldi esetében – a tagállam illetékes hatóságának megkeresése alapján – a területi idegenrendészeti hatóság köteles a kiutasítás végrehajtására intézkedni.
(Magyar Közlöny, 2004/81. szám)
Légi közlekedéssel kapcsolatos hatósági eljárási díjak
Július 1-jétől változtak a légi közlekedéssel kapcsolatos hatósági eljárások díjai.
Az új tarifákat a 87/2004. (VI. 14.) GKM rendelet mellékletei tartalmazzák.
(Magyar Közlöny, 2004/82. szám)
Tűzvédelem
A belügyminiszter módosította a tűzoltási, műszaki mentési és az ezekhez kapcsolódó tűzvédelmi technika alkalmazhatóságának szabályait. A június 4. óta hatályos 21/2004. (VI. 1.) BM rendelet melléklete részletezi, hogy a különféle tűzvédelmi technikai eszközöket milyen gyakorisággal kell felülvizsgálni.
Tűzoltó készülék és berendezés tűzvédelmi vizsgálata
A tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítványának kiadásához szükséges vizsgálat elvégeztetéséről, a tanúsítvány beszerzéséről a gyártó vagy a forgalmazó köteles gondoskodni. A belügyminiszter 15/2004. (V. 21.) BM rendelete a tanúsító szervezet feladatait is részletezi.
A tűzvédelmi berendezések, termékek tanúsítását külön jogszabályban foglaltak szerint kijelölt tanúsító szervezet végezheti. A tanúsítvány – amely a kiállítása napjától számított öt évig érvényes – csak akkor adható ki, ha a termék megfelel jogszabály, honosított harmonizált szabvány vagy műszaki követelmény előírásainak. A tanúsító szervezet a tanúsítást – az annak során felmerülő költségek figyelembevételével – díjazás ellenében végzi. A felek a vállalkozói díjat az általuk kötött polgári jogi szerződésben állapítják meg.
Tűzoltó berendezés minőségét vizsgáló szervezetek kijelölése
A tűzoltó-technikai termék, tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés tűzvédelmi megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezeteket a belügyminiszter jelöli ki. A bizottság működéséről, a vizsgáló, tanúsító szervezetként való kijelölési kérelemről a 26/2004. (VI. 11.) BM rendelet tartalmaz szabályokat. A kijelölés iránti kérelmet a bizottságnak címezve a jogszabály 1. számú mellékletben meghatározott nyomtatványon az abban megjelölt dokumentumok csatolásával a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz kell benyújtani. Ha az ellenőrzés vagy felülvizsgálat során a BM OKF megállapítja, hogy a kijelölt szervezet nem felel meg a kijelölésre vonatkozó feltételeknek, vagy a kötelezettségeit nem teljesíti, javaslatot tesz a belügyminiszternek, hogy a kijelölt szervezet tevékenységét a szükséges feltételek pótlásáig, de legfeljebb hat hónap időtartamra függessze fel. A kijelölt szervezet a BM OKF részére évente jelentést készít. A kijelölést a belügyminiszter megszünteti:
– a kijelölt szervezet kérelmére,
– ha a kijelölt szervezet jogutód nélkül megszűnik;
– a BM OKF indítványa alapján, ha a kérelmező a felfüggesztés ideje alatt nem tesz eleget a szükséges feltételek pótlásának.
(Magyar Közlöny, 2004/69., 73., 80. szám)
Biztonsági követelmények villamossági termékeknél
Az uniós csatlakozás következtében részben megváltoztak az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről szóló korábbi szabályok. Ezentúl amennyiben a külön jogszabályban meghatározott hatóság megtiltja, vagy korlátozza valamely villamos termék forgalomba hozatalát, úgy intézkedésével egyidejűleg köteles az érintett tagállamot, valamint az Európai Bizottságot értesíteni döntésének indokáról. A használati kezelési útmutatót minden esetben magyar nyelven kell a vásárló rendelkezésére bocsátani.
Egyes villamossági termékek biztonsági követelménye
Az uniós csatlakozásra tekintettel módosult az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről szóló korábbi jogszabály. A már hatályban lévő 86/2004. (VI. 10.) GKM rendelet szerint amennyiben az illetékes hatóság megtiltja, vagy korlátozza valamely villamossági termék forgalomba hozatalát, úgy intézkedésével egyidejűleg köteles az érintett tagállamot, valamint az Európai Bizottságot értesíteni döntésének indokáról.
(Magyar Közlöny, 2004/79., 85. szám)
A közüzemi nagykereskedőnek megtéríthető átállási költség
A közüzemi nagykereskedőnek megtéríthető átállási költséget állapítja meg a 79/2004. (V. 14.) GKM rendelet. A közüzemi nagykereskedő részére megállapított átállási költség 2003. évi mértéke 3 852 049 ezer Ft. A 2003. évben folyósított átállásiköltség-előleg 3 386 366 ezer Ft. A közüzemi nagykereskedő részére kifizetendő átállásiköltség-különbözet 465 683 ezer Ft.
(Magyar Közlöny, 2004/65. szám)
Kábítószer, vámáru, csempészet, vámorgazdaság
Az Országgyűlés 2004. május 10-én fogadta el a a büntető jogszabályok módosításáról szóló 2004. évi XL. törvényt. Ezek alapján kábítószeren az 1979. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott, a visszaélés szempontjából veszélyes pszichotróp anyagokat kell érteni.
Ezen túlmenően módosult a vámáru és a vámteher fogalma is, vámáru alatt a nem közösségi áruk fogalmát kell érteni.
Ezentúl nem bűncselekmény, hanem szabálysértés, ha a csempészetet és a vámorgazdaságot ötvenezer forintot meg nem haladó értékű nem közösségi árura követik el.
(Magyar Közlöny, 2004/65. szám)
Fegyvertartás
Uniós csatlakozásunkat követően részben módosult a kézilőfegyverekről és lőszerekről, a gáz- és riasztófegyverekről, valamint a légfegyverekről és a lőterekről szóló 1991-es jogszabály. A május 18-a óta hatályban lévő 156/2004. (V. 18.) Korm. rendelet szerint a vadászatra szolgáló lőfegyver, valamint a sportlövészetre szolgáló lőfegyver jogszerű tartását az e rendelet alapján kiadott fegyvertartási engedéllyel nem rendelkező személy a lakóhelye szerinti államban kiadott fegyvertartási engedéllyel, tűzfegyver esetén európai lőfegyvertartási engedéllyel igazolhatja. A "B" kategóriájú, vadászatra szolgáló tűzfegyver, valamint a 7,5 joule csőtorkolati energia feletti légfegyver behozatalához és tartásához a vadászat, illetve a sportverseny helye szerint illetékes rendőrkapitányság engedélye is szükséges.
Az a személy, aki európai lőfegyvertartási engedéllyel rendelkezik, jogosult az abba bejegyzett "C" és "D" kategóriába tartozó tűzfegyverét, a hozzá tartozó lőszerrel együtt vadászatra, "B", "C" és "D" kategóriájú sportlőfegyverét sportlövő versenyre behozni, kivinni, illetve az ország területén átszállítani.
(Magyar Közlöny, 2004/67. szám)
Szakmai minimumfeltételek az egészségügyben
Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételeket határozza meg a 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet. A június 14-étől hatályos jogszabály a Magyar Köztársaság területén működő egészségügyi szolgáltatókra, egészségügyi tevékenységre, valamint az egészségügyi szolgáltatás nyújtását engedélyező és ellenőrző egészségügyi hatóságra terjed ki.
Az egyes egészségügyi szolgáltatásokhoz szükséges személyi és tárgyi feltételeknek az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély kiadásakor és az egészségügyi szolgáltató működése során folyamatosan fenn kell állniuk.
Így minden egészségügyi szolgáltatónak biztosítani kell
– négyszemközti konzultációt is lehetővé tevő rendelőhelyiséget,
– a rendelőhelyiséggel közvetlen kapcsolatban lévő, vagy azon belül elkülönített öltözőterületet, kivéve ha az ellátás jellegéből adódóan a beteg fizikális vizsgálata nem szükséges;
– váróhelyiséget;
– kézmosási lehetőséggel ellátott mellékhelyiséget;
– az egészségügyi dokumentációnak az egészségügyi adatokra vonatkozó szabályok szerinti tárolását, illetve kezelését.
A jogszabály külön és részletesen kitér a járó-, illetve fekvőbeteg-ellátás esetén biztosítandó személyi és tárgyi feltételekre.
(Magyar Közlöny, 2004/78. szám)
Szabályozott szakmák jegyzéke
Az oktatási miniszter közzéteszi a Magyarországon szabályozott, a 2001. évi C. törvénynek megfelelő szakma megnevezését, a szakmákat szabályozó jogszabály előkészítéséért felelős minisztériumok megjelölését és az adott szakma gyakorlásához szükséges, jogszabály által előírt képzést tanúsító okirat minősítését. Ezt a jegyzéket az uniós csatlakozás napjától kell alkalmazni.
(Magyar Közlöny, 2004/66. szám)
Szakmák vizsgakövetelménye
Az oktatási miniszter módosította az egyes szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló korábbi rendeletet. A 15/2004. (V. 14.) OM rendelet mellékletei részletezik az új követelményeket.
(Magyar Közlöny, 2004/65. szám)
Iskolarendszeren kívüli szakmai vizsgák
A 18/2004. (V. 28.) OM rendelet sorolja fel azokat az intézményeket, amelyek az oktatási miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére jogosultak. A jogszabály július 1-jétől hatályos.
(Magyar Közlöny, 2004/72. szám)
Hatósági élelmiszer-ellenőrzés
Már hatályos a hatósági élelmiszer-ellenőrzésről szóló 92/2004. (V. 25.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet. A hatósági élelmiszer-ellenőrzés kiterjed a nyers élelmiszerekre, az élelmiszerek előállítására – beleértve a vendéglátást is -, jelölésére, kezelésére, forgalomba hozatalára és kereskedelmére. Hatósági élelmiszer-ellenőrzést rendszeresen, szúrópróba-szerűen, illetve alkalomszerűen, az élelmiszer meg nem felelésének gyanúja esetén folytatnak.
Hatósági élelmiszer-ellenőrző tevékenységek elvégzésére a hatósági élelmiszer-ellenőrző szervezet által kiadott igazolvánnyal rendelkező személy jogosult. Az ellenőrzött élelmiszer-vállalkozás és az élelmiszer-vállalkozás alkalmazásában dolgozó személyek kötelesek a hatósági élelmiszer-ellenőrzést eltűrni, és az ellenőrzéssel megbízott személyeket feladataik ellátásában támogatni.
(Magyar Közlöny, 2004/70. szám)
Mezőgazdasági támogatás
Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott támogatásra előre nem látható, az ügyfél tevékenységi körén kívül eső körülmény, cselekmény vagy esemény bekövetkeztekor is sor kerülhet – áll a 109/2004. (VI. 9.) FVM rendeletben.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elháríthatatlan külső okként (vis maiorként) ismerhet el olyan különleges, előre nem látható, az ügyfél tevékenységi körén kívül eső körülményt, cselekményt vagy eseményt, amelynek következményeit az adott helyzetben elvárható gondosság tanúsítása esetén sem lehetett volna elhárítani. Az elháríthatatlan külső okkal öszszefüggő bizonyítási teher az ügyfelet terheli.
(Magyar Közlöny, 2004/78. szám)
Mezőgazdasági termelők előfinanszírozási támogatása
A mezőgazdasági termelők a földhasználathoz és az állattartáshoz előfinanszírozást igényelhetnek. Az előfinanszírozás feltétele, hogy a jogosult rendelkezzen támogatási okirattal, valamint hogy nyilatkozzon arról, hogy az igénybejelentés időpontjában nem áll csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy végrehajtási eljárás alatt. A mezőgazdasági termelők földhasználati és állattartási támogatásának előfinanszírozásáról szóló 91/2004. (V. 20.) FVM rendelet szerint a jogosultak 2004. május 20-ától kezdődően személyesen nyújthatják be igényüket a jogszabályban felsorolt pénzügyi intézmények egyikéhez.
(Magyar Közlöny, 2004/68. szám)
Borok eredetvédelme
A borok eredetvédelmi szabályairól szól a 97/2004. (VI. 3.) FVM rendelet. A jogszabály mellékleteiben olvasható a borvidékek, a borvidéki körzetek, illetve a borvidéki települések szerinti felosztás, valamint a tájborok földrajzieredet-jelölésére használható földrajzi egységek megnevezése.
A rendelet meghatározza a tájbor, a meghatározott termőhelyről származó minőségi bor, a védett eredetű bor fogalmát.
(Magyar Közlöny, 2004/75. szám)
Szőlőfajták osztályba sorolása
A borkészítésre alkalmas szőlőnemzetség fajai, fajhibridjei szőlőfajtáinak osztályba sorolásáról és az osztályba sorolás érdekében végzett vizsgálatokról tartalmaz előírásokat a 104/2004. (VI. 3.) FVM rendelet. A szőlőfajták osztályba sorolását a szinonim nevek egyidejű meghatározásával a Szőlőfajta Használati Bizottság végzi. A borkészítésre alkalmas szőlőfajtákat közigazgatási egységenként (megyénként) osztályba kell sorolni, figyelembe véve az adott termőhelyen a szőlőfajta termesztési alkalmasságát.
(Magyar Közlöny, 2004/75. szám)
Borok előállítása
Egyebek mellett a minőségi pezsgő, a tájbor, asztali bor, tokaji borok minőségi követelményeit írja le a 99/2004. (VI. 3.) FVM rendelet.
(Magyar Közlöny, 2004/75. szám)
Szeszes italok jelölése
A borászati termékek jelölésére, a palackozott borok címkézésére, a tartályok jelölésére, kódok használatára, a cukortartalomra vonatkozó jelölésre, a megfelelő termelőhely feltüntetésére, valamint az ízesített italokra és boralapú szeszipari termékekre vonatkozó előírásokat tartalmaz a már hatályos 98/2004. (VI. 3.) FVM rendelet.
(Magyar Közlöny, 2004/75. szám)
Gyümölcs és zöldség minőségi követelménye és ellenőrzése
Május 19. óta hatályos a gyümölcs és zöldség minőségi követelményét és ezen áruk ellenőrzésére felhatalmazott szervezetek feladatát meghatározó földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszteri rendelet. A 82/2004. (V. 11.) FVM rendeletet a Magyarországon előállított, a kereskedelmi mennyiségben forgalomba hozott, illetve a kiszállításra vagy beszállításra szánt zöldségre és gyümölcsre (beleértve a banánt is), valamint az ezek termelésével, forgalmazásával, exportjával és importjával foglalkozó, vagy bármely egyéb módon kezelő természetes és jogi személyekre, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra kell alkalmazni. A jogszabály szerint az áru mindenkori birtokosa felel az áru minőségéért.
(Magyar Közlöny, 2004/64. szám)