KISVÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÁSA

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 74. számában (2004. június 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Új törvény született a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról, amely teljes egészében hatályon kívül helyezte a korábbi, e területet szabályozó rendelkezéseket. A 2004. évi XXXIV. törvény (Kktv.) előírásai döntő részben 2004. május 1-jétől hatályosak. Írásunkban a támogatási rendszerre vonatkozó, a vállalkozásokat érintő fontosabb előírásokat foglaljuk össze.

A Kktv. hatálya alá tartozó vállalkozások

A Kktv. különbséget tesz közép-, kis-, illetőleg mikrovállalkozás (együttesen: kkv) között.

Kkv

Kkv az a vállalkozás, amelynek

- az összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és

- éves nettó árbevétele legfeljebb 40 millió eurónak megfelelő forint, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 27 millió eurónak megfelelő forint, továbbá

- megfelel a Kktv. 3. §-ának (4) bekezdésében foglalt feltételeknek. (A hivatkozott jogszabályhely szerint egy vállalkozás akkor minősül kkv-nak, ha abban az állam, az önkormányzat vagy a jelen bekezdésben ismertetett vállalkozáson kívül eső vállalkozások tulajdoni részesedése - jegyzett tőke vagy szavazati jog alapján - külön-külön vagy együttesen sem haladja meg a 25 százalékot.)

Kisvállalkozás

Kisvállalkozás - a kkv-besoroláson belül - az a vállalkozás, amelynek

- összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és

- éves nettó árbevétele legfeljebb 7 millió eurónak megfelelő forint, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 5 millió eurónak megfelelő forint, továbbá

- megfelel a Kktv. 3. §-ának (4) bekezdésében foglalt - a fentiekben részletezett - feltételeknek.

Mikrovállalkozás

Mikrovállalkozásnak az a vállalkozás minősül, amelynek

- összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és

- éves nettó árbevétele legfeljebb 7 millió eurónak megfelelő forint, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 5 millió eurónak megfelelő forint, továbbá

- megfelel a Kktv. 3. §-ának (4) bekezdésében foglalt - korábban már részletezett - feltételeknek.

Új vállalkozások

Az újonnan alapított vállalkozások természetesen nem rendelkeznek még éves beszámolóval, egyszerűsített éves beszámolóval, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló törvényben előírt bevallással. E vállalkozások esetében a minősítés során a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet kell figyelembe venni.

Eltérés a határértékektől

Abban az esetben, ha egy vállalkozás éves szinten túllépi az előzőekben meghatározott foglalkoztatotti létszámot vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép-, kis- vagy mikrovállalkozói minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban lépi túl az adott határértékeket vagy marad el azoktól. (E rendelkezés 2005. január 1-jétől lesz majd hatályos.)

A vállalkozások minősítése

A korábbiakban ismertetett mutatókat az utolsó éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni. Az egyéni vállalkozást - a Kktv. értelmében - adóbevallása szerint, a foglalkoztatotti létszám, az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (Eva-tv.) hatálya alá tartozó vállalkozást pedig a saját nyilvántartása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján kell minősíteni. Az Eva-tv. hatálya alá tartozó vállalkozás kkv-nak történő minősítéséhez a vállalkozásnak foglalkoztatotti létszámra vonatkozó nyilvántartással kell rendelkeznie. Amennyiben az egyéni, illetve a társas vállalkozás működési ideje egy évnél rövidebb, úgy az adatokat éves szintre kell vetíteni.

A mutatók meghatározása

Önálló vállalkozás esetében a fentiekben ismertetett adatokat kizárólag az adott vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni.

Partner- és kapcsolódó vállalkozások

Az olyan vállalkozás esetében, amelynek partner- vagy kapcsolódó vállalkozásai vannak, az adatokat az összevont (konszolidált) éves beszámoló alapján, ennek hiányában a vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni.
A szóban forgó adatokhoz hozzá kell adni a vállalkozással partnervállalkozási kapcsolatban lévő vállalkozások adatait, amelyek közvetlenül tulajdonosai az adott vállalkozásnak, vagy közvetlenül az adott vállalkozás tulajdonában vannak. Az összesítés során az adatokat a tőkeérdekeltségi, illetve a szavazati arányok közül a nagyobbnak megfelelő arányban kell figyelembe venni. Keresztrészesedés esetén a magasabb százalékot kell alkalmazni.

Az adatmeghatározás módja

Az adatmeghatározás módja a következő: az adott vállalkozással partnervállalkozási kapcsolatban lévő vállalkozások adatait a vállalkozások összevont (konszolidált) éves beszámolója alapján, ennek hiányában a vállalkozások nyilvántartásai alapján kell meghatározni. A partnervállalkozások adatainak meghatározása során a partnervállalkozások adataihoz teljes mértékben hozzá kell adni a partnervállalkozásokhoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó vállalkozások adatait is, amennyiben ezek az adatok a partnervállalkozások összevont (konszolidált) éves beszámolóiban nem szerepelnek.

Olyan vállalkozásnál, amely partner-, illetve kapcsolódó vállalkozásokkal rendelkezik, valamint abban az esetben, ha a korábban már részletezett adatok nem szerepelnek az összevont (konszolidált) éves beszámolóban, úgy az adott vállalkozáshoz kapcsolódó vállalkozások adatait a vállalkozások öszszevont (konszolidált) éves beszámolója alapján, ennek hiányában a vállalkozások nyilvántartásai alapján kell meghatározni.

A kapcsolódó vállalkozások adatainak meghatározása során - fő szabály szerint - a kapcsolódó vállalkozások adataihoz arányosan hozzá kell adni a kapcsolódó vállalkozással olyan partnervállalkozási kapcsolatban lévő vállalkozások adatait, amelyek közvetlenül tulajdonosai a kapcsolódó vállalkozásnak, vagy közvetlenül a kapcsolódó vállalkozás tulajdonában vannak. (Az előzőekben ismertetett rendelkezések 2005. január 1-jén lépnek hatályba.)

Vállalkozásformák

Önálló vállalkozás

Önálló vállalkozás az a vállalkozás, amely nem minősül partnervállalkozásnak, illetve kapcsolódó vállalkozásnak.

Partnervállalkozás

Partnervállalkozás az,

- amely nem minősül kapcsolódó vállalkozásnak, és

- amelyben más vállalkozásnak kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozásnak együttesen, illetve amelynek más vállalkozásban kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozással együttesen a tulajdoni részesedése - jegyzett tőkéje vagy szavazati joga alapján - legalább 25 százalék.

Kapcsolódó vállalkozások

Kapcsolódó vállalkozások azok, amelyek egymással az alábbiakban felsorolt valamely kapcsolatban állnak:

- egy vállalkozás egy másik vállalkozás tulajdoni részesedésének (részvényeinek) vagy a szavazatának a többségével rendelkezik, vagy

- egy vállalkozás egy másik vállalkozásban jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy

- egy vállalkozás egy másik vállalkozás felett a tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött szerződés vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól - döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol, vagy

- egy vállalkozás egy másik vállalkozásban - más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján - a szavazatok többségét egyedül birtokolja.

Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek - a fentiekben felsoroltakon túl - azok a vállalkozások is, amelyek egy vagy több vállalkozáson keresztül állnak egymással az előzőekben felsorolt kapcsolatban, valamint azok a vállalkozások is, amelyek természetes személy vagy közösen fellépő természetes személyek csoportja révén a fentiekben meghatározott jellegű jogviszonyban állnak egymással (amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják). A fentiekben ismertetett vállalkozásokat meghatározó előírások 2005. január 1-jén lépnek hatályba.

Fogalmak

Befektető * Befektetőnek minősülnek * az állami befektetőtársaságok, azaz a finanszírozáshoz való hozzáférés elősegítése céljából rendszeresen kockázatitőke-befektetést folytató egyének vagy csoportok, akik vagy amelyek a tőzsdén nem jegyzett vállalkozások alaptőkéjébe fektetnek be, azzal a feltétellel, hogy az érdekeltségük az adott vállalkozásban kevesebb, mint 1 250 000 euró, illetve az annak megfelelő forint, illetőleg a szövetkezetiüzletrész-hasznosító gazdasági társaság; * a felsőoktatási intézmények, nem felsőoktatási intézmény szervezetében működő oktatási és szaktanácsadási intézmények, a felső- vagy középfokú oktatás gyakorlati háttereként termelőtevékenységet folytató tangazdaságok és tanüzemek, nonprofit kutatási központok, valamint nem felsőoktatási intézmény szervezeteként - költségvetési formában működő - egyéb kutatóhelyek; * a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. §-a (1) bekezdésének 53. pontjában meghatározott intézményi befektetők - a tőkepiaci törvény értelmében ún. intézményi befektetőnek minősül a hitelintézet, a befektetési vállalkozás, a befektetési alap, a befektetésialap-kezelő, a kockázatitőke-társaság, a kockázatitőke-alap, a biztosítóintézet, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a magánnyugdíjpénztár, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, továbbá valamennyi devizakülföldi, amely a saját joga alapján ilyennek tekintendő; * az évi 10 millió eurót, illetve az annak megfelelő forintot meg nem haladó költségvetéssel és kevesebb mint 5000 lakossal rendelkező helyi önkormányzatok. * Egyéni vállalkozás * A Kktv. alkalmazásában egyéni vállalkozás az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 2. §-ában meghatározott vállalkozás, azaz a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy vagy az utalt jogszabály által meghatározott esetben külföldinek minősülő külföldi állampolgár gazdasági tevékenysége. * Közvetett tulajdon * Közvetett tulajdon a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. §-a (1) bekezdésének 72. pontja szerint meghatározott közvetett tulajdon. Közvetett tulajdon a tőkepiaci törvényben egy vállalkozás tulajdoni hányadának, illetőleg szavazati jogának a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetőleg szavazati joggal rendelkező más vállalkozás (köztes vállalkozás) tulajdoni hányadán, szavazati jogán keresztül történő gyakorlása. u Szomszédos piac u Szomszédos piacnak tekintendő az adott terméknek vagy szolgáltatásnak az a piaca, amely a termék vagy szolgáltatás végső fogyasztóhoz való eljuttatására létrehozott termelési, értékesítési folyamatban vertikálisan az adott piacot megelőző vagy követő szinten helyezkedik el. * Vállalkozás * Vállalkozások a Kktv.-ben: az egyéni vállalkozás, a gazdasági társaság, a szövetkezet, a vízi társulat, a víziközmű-társulat, továbbá az erdőbirtokossági társulat.

Támogatások

A kizárólag a kkv-k fejlődését szolgáló támogatások finanszírozását a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium költségvetési fejezetében az úgynevezett Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat (célelőirányzat) biztosítja. A célelőirányzat központi költségvetésből biztosított forrásának összegét évente a központi költségvetés határozza meg.

A célelőirányzat terhére támogatásban részesülhetnek a kkv-k, valamint bizonyos, a következőkben meghatározott programok megvalósításában közreműködő szervezetek is.

Támogatott programok

A fentiek szerint tehát támogatásban részesíthetők azok a programok, amelyek célja

- a vállalkozásindításhoz szükséges feltételek megteremtése,

- a vállalkozói ismeretek és az Európai Közösség előírásainak elsajátítása, valamint a vállalkozói kultúra fejlesztése, beleértve az ezzel kapcsolatos képzési programok szervezését és lebonyolítását, továbbá módszertani és oktatási anyagok készítését,

- a kkv-k vezetési színvonalának, gazdasági tevékenységének javulását szolgáló módszerek elsajátítása és elterjesztése,

- a műszaki-gazdasági, az üzleti, valamint az európai közösségi szabályokról, pályázatokról szóló információk nyújtása, a szolgáltatandó információk gyűjtése, kiértékelése és terjesztése,

- a technológia fejlesztése és a termékek, szolgáltatások minőségi színvonalának növelése révén a versenyképesség javítása,

- a beszállítói kapcsolatok kialakulásának és megerősödésének előmozdítása,

- a hitelhez jutás lehetőségeinek bővítése,

- az innovációs képesség fejlesztése,

- a kül- és belpiaci lehetőségek feltárása, a piacra jutás elősegítése, valamint a kereskedelmi hálózat fejlesztése,

- a kkv-k közötti termelési, értékesítési, beszerzési együttműködés és a piacon való közös fellépés elősegítése,

- a kkv-k egymással, illetve kutató-fejlesztő intézményekkel közösen végzett kutatásai, vagy a kutatási eredmények átvételének, valamint azok gyakorlatba történő átültetési feltételeinek megteremtése,

- az adminisztratív terhek csökkentése,

- az Európai Közösség programjaiban való magyar részvétel biztosítása (tagdíj és társfinanszírozás),

- a kkv-k minősítése (ún. rating),

- a kkv-k fejlesztéséhez kapcsolódó konferenciák, rendezvények szervezése, lebonyolítása,

- a kkv-k fejlesztési stratégiáját megalapozó kutatások, elemzések, tanulmányok készítése,

- alapszintű és emelt szintű tanácsadás a kkv-k részére,

- a környezetvédelmi hatású fejlesztések elősegítése,

- a szellemi tulajdon védelmének elősegítése, a szellemi tulajdon védelme tudatosságának fejlesztése, valamint

- a piaci információkhoz való hozzájutás esélyegyenlőségének biztosítása.

Támogatási formák

A célelőirányzatból támogatás a következő formákban nyújtható:

- vissza nem térítendő támogatás,

- kamattámogatás,

- lízingdíj-támogatás,

- faktoringdíj-támogatás,

- bankgarancia-, viszontgarancia- és garanciadíj-kedvezmény, illetőleg

- tőkejegy jegyzése kockázatitőke-alapokban, vagy tulajdoni részesedés szerzése kockázatitőke-társaságokban, vállalkozásokban.

Lényeges, hogy egy adott kkv egyidejűleg több támogatási formában is részesülhet, emellett a kkv-k más célokat szolgáló elkülönített állami pénzalapjából, továbbá a központi költségvetésben meghatározott célelőirányzatból is részesülhet támogatásban.

A kkv-k meghatározása 2005-től

2005. január 1-jén az írásunk első részében ismertetett, a kkv-k besorolására vonatkozó előírások helyébe új rendelkezések lépnek majd, amelyeket a következőkben foglalunk össze.

Kkv

Kkv-nak minősül az a vállalkozás, amelynek

- az összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és

- éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forint, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forint.

Kisvállalkozások

A kkv-kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

- az összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és

- éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forint.

Mikrovállalkozások

A kkv kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

- az összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és

- éves nettó árbevétele vagy mérleg-főösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forint.

Kizárás a kkv-körből

2005. január 1-jétől nem tartozik a kkv gyűjtőfogalom alá az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25 százalékot.

Alkalmazási tilalom

Az előzőek szerinti korlátozó rendelkezést nem kell alkalmazni a Kktv. 19. §-ának 1. pontjában meghatározott befektetők (a korábbiakban már felsorolt állami befektetőtársaságok, illetve a szövetkezetiüzletrész-hasznosító gazdasági társaság) részesedése esetében.

A kkv-minősítés mutatóinak meghatározása 2005-től

A jövő évtől változnak az egyes kkv-kategóriákat jellemző mutatók meghatározására vonatkozó - jelenleg hatályos és cikkünk korábbi részében már utalt - előírások is.

A minősítés alapját képező dokumentumok

2005. január 1-jétől a mutatókat az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni. Az egyéni vállalkozást az adóbevallása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján, míg az Eva-tv. hatálya alá tartozó vállalkozást saját nyilvántartása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján kell majd minősíteni. Az ún. kkv-minősítéshez az Eva-tv. hatálya alá tartozó vállalkozásnak foglalkoztatotti létszámra vonatkozó nyilvántartással kell rendelkeznie.

Új vállalkozások

Lehetséges, hogy az egyéni, illetve a társas vállalkozás működési ideje a minősítés időpontjában egy évnél rövidebb. Ilyenkor az adatokat éves szintre kell vetíteni.

Éves beszámolóval, egyszerűsített éves beszámolóval, összevont (konszolidált) beszámolóval, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben előírt bevallással nem rendelkező újonnan alapított vállalkozás esetében pedig a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet kell figyelembe venni a mutatók meghatározása során.

A kkv-re vonatkozó egyéb szabályok

A Kktv. felhatalmazása alapján a támogatásokkal, a vállalkozói hitelekkel, a közbeszerzésekkel, a kkv-szektor helyzetével, valamint gazdálkodásával öszszefüggő, összesített adatokra vonatkozó adatszolgáltatás körét és rendjét kormányrendelet szabályozza majd, míg a célelőirányzat felhasználásának, kezelésének, ellenőrzésének és működési rendjének részletes szabályait a gazdasági és közlekedési miniszter rendeletben állapítja meg a jövőben - a pénzügyminiszterrel egyetértésben.

Állami feladatok

A kkv-kkal kapcsolatos állami feladatokat a gazdasági és közlekedési miniszter hangolja össze. Ennek körében * értékeli a kkv-k állami támogatásának hatékonyságát, valamint kidolgozza az értékelés módszertanát, * kidolgozza és jóváhagyásra a kormány elé terjeszti a kkv-k fejlesztésének stratégiáját, a kkv-fejlesztési politika fő célkitűzéseit ,és javaslatokat tesz a KKV-k fejlesztését szolgáló intézkedésekre, * az egységes európai piac folyamataiba való bekapcsolódás, illetve részvétel érdekében gondoskodik a kkv-k felkészítésével és fejlesztésével kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról. * A gazdasági szabályozórendszer egyes elemeinek módosítása során, valamint a kkv-kat is érintő jogszabály-módosítások előterjesztésében be kell mutatni a tervezett változtatásoknak a kkv-k gazdasági helyzetére gyakorolt hatását. * A kormány kétévente az Országgyűlés elé terjeszti a miniszter által kidolgozott, a kkv-k helyzetét, gazdálkodási feltételrendszerét, a vállalkozásfejlesztés érdekében megtett intézkedéseket, valamint a kkv-k részére nyújtott állami támogatások eredményeit bemutató jelentést. * Az elkülönített állami pénzalap és a központi költségvetésben meghatározott célelőirányzat kezelője, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, valamint a Közbeszerzések Tanácsának elnöke minden év június 30-áig - az előző év adatai alapján - összesített adatokat szolgáltat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részére a kkv-k részesedéséről a támogatásokból, a vállalkozói hitelekből és a közbeszerzésekből. * A Központi Statisztikai Hivatal elnöke, valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke minden év szeptember 30-áig - az előző év adatai alapján - adatot szolgáltat a minisztérium részére a kkv-szektor helyzetéről és gazdálkodásáról a foglalkoztatottak létszáma szerinti alábbi bontásban: 0-1 fő; 2-9 fő; 10-49 fő; 50-249 fő. * A Vállalkozásfejlesztési Tanács feladatai * A Vállalkozásfejlesztési Tanács részt vesz a kkv-fejlesztési stratégia kialakításában, ennek keretében * javaslatot tesz a kkv-fejlesztési stratégia megalapozását szolgáló szakmai programokra és intézkedésekre, * véleményezi a kkv-k fejlesztése céljából kialakított szakmai programokat, * javaslatot tesz a célelőirányzatból támogatandó célokra és a források célok közötti felosztási arányaira, különös tekintettel arra, hogy a mikro- és kisvállalkozások is megfelelő mértékben részesüljenek a támogatásokból, * értékeli a minisztériumok, országos hatáskörű szervek és kkv-fejlesztési szervezetek költségvetési forrás felhasználásával működtetett programjainak hatékonyságát, valamint összhangját a kkv-fejlesztési stratégiával, * értékeli a kkv-k részesedésének mértékét a költségvetési támogatásokból, a vállalkozói hitelekből, valamint a közbeszerzésekből, valamint * véleményezi a kkv-kat érintő törvénytervezeteket

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. június 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére