Kereskedés az üzleten kívül

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 74. számában (2004. június 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A cikk azokat az eseteket veszi sorra, amikor a kereskedelmi forgalom nem az üzlethelyiségben, a boltban, hanem egyéb módon, például a vevő lakásán vagy az utcán történik. Milyen szerződéskötési, illetve fogyasztóvédelmi sajátosságokra, hatósági előírásokra kell figyelnünk?

Házalókereskedés

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben foglaltakon túl speciális szabályok vonatkoznak a házalókereskedésre. Ezeket a 44/1998. (III. 11.) Korm. rendelet tartalmazza. A rendelet hatálya arra a szerződésre terjed ki, amelyet vásáron, piacon vagy vásárcsarnokon, az eladó üzletén, telephelyén kívül, illetőleg annak hiányában, így különösen a fogyasztó lakásán vagy munkahelyén köt meg, kivéve ha a fogyasztó kezdeményezi a szerződés megkötését. Ugyancsak a fenti rendeletet kell azonban alkalmazni abban az esetben is, amikor az előbb említett körülmények között a fogyasztó tesz szerződéskötésre ajánlatot az eladónak. A házalókereskedés a rendelet értelmében az a tevékenység, amelynek során az eladó az ismertetett körülmények között kötött szerződés alapján a fogyasztónak árut értékesít, illetve szolgáltatást nyújt.

Nem terjed ki a rendelet hatálya:

- az építési szerződésre;

- az ingatlan tulajdonjogának, ingatlanra vonatkozó más jog megszerzésére irányuló szerződésre;

- a biztosítási szerződésre;

- az értékpapír átruházására;

- a közúti személyszállítás, taxiszolgáltatás igénybevételére irányuló szerződésre.

Forgalmazási korlátok, tilalmak

Házalókereskedés során a fogyasztó részére csak olyan áru forgalmazható, amely közismert rendeltetésű, bontatlan ipari csomagolású árunak minősül.

Házalókereskedés során nem forgalmazható

- jövedéki termék;

- vetőmag és növényi szaporítóanyag;

- kábítószer és pszichotróp anyag, illetve annak minősülő áru;

- gyógyszer, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag vagy készítmény, veszélyesnek minősülő anyag és készítmény, továbbá növényvédő szer, növényvédelmi célú és termelésnövelő anyag, valamint állatgyógyászati készítmény;

- fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, illetve tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag;

- veszélyes hulladék, veszélyes komponenseket tartalmazó maradvány és leválasztott anyag;

- nemesfém, drágakő és az abból készült ékszer, díszműáru;

- élelmiszer (ideértve a gombát is) a zöldség és a gyümölcs kivételével;

- olyan áru, amelynek értékesítését külön jogszabály előzetes engedélyhez köti vagy tiltja, illetve csak üzletben (piacon) történő értékesítését engedi.

Tájékoztatási kötelezettség

Az eladó - legkésőbb a szerződés megkötésekor vagy akkor, amikor a fogyasztó tesz szerződéskötésre ajánlatot - köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni az elállási jogáról, valamint annak a személynek a nevéről és székhelyéről (lakóhelyéről), akivel szemben e jogát gyakorolhatja, továbbá a szerződés azonosításához szükséges adatokról. A tájékoztatási kötelezettség kiterjed annak az adataira is, aki az árut az eladónak házalókereskedés végett átadta. A tájékoztatással egy időben a fogyasztó részére az erre vonatkozó jogszabályban előírtak szerint jótállási jegyet vagy a jótállásról szóló tájékoztatást, valamint magyar nyelvű használati, kezelési útmutatót kell adni.

Amennyiben az eladó a fenti kötelezettségének nem tesz eleget, a szerződés semmisnek minősül, illetve a fogyasztót nem köti az ajánlata.

Elállás

A fogyasztó a szerződéskötéstől számított nyolc munkanapon belül a szerződéstől elállhat. Az elállási jog feltétlen, a fogyasztónak semmit sem kell bizonyítania, sőt, indokolnia sem kell a döntését.

Ha a szerződést teljesítették, a fogyasztó a szerződéskötéstől számított nyolc munkanapon belül követelheti

- a vételár,

- a szolgáltatás még igénybe nem vett részére arányosan járó díj

visszatérítését.

Az említett jogairól a fogyasztó érvényesen nem mondhat le, az ellentétes szerződési kikötés semmis.

A vételár csak abban az esetben jár vissza a fogyasztónak, ha az árut visszaszolgáltatja az eladó részére. A vételárat az áru visszaadásával egyidejűleg kell visszafizetni.

Amennyiben a fogyasztó a megkapott hibátlan árut nem, vagy csak tetemesen csökkent értékben tudja visszaszolgáltatni, illetőleg ha a szolgáltatást már teljes egészében igénybe vette, úgy a feltétlen elállás joga nem illeti meg, s nem követelheti vissza a vételár, valamint a szolgáltatás díját. Mindez természetesen nem érinti a hibás teljesítés miatt a fogyasztót megillető jogokat.

Felelősség

A fogyasztóval szemben a szerződésből és a 44/1998. (III. 11.) Korm. rendeletből eredő kötelezettségek teljesítéséért nemcsak az eladó, hanem vele egyetemlegesen felel az is, aki az eladónak az árut házalókereskedés céljára átadta.

Az alkalmazott által okozott károkért való felelősség polgári jogi szabályainak megfelelően a gazdálkodó szervezet felel a házalókereskedés végzésével megbízott munkavállalója által kötött szerződés vagy a rendeletből eredő kötelezettségek megszegésével okozott kárért a fogyasztóval szemben. Ilyen esetben tehát a szerződést ténylegesen megkötő munkavállalóval szemben nem lehet kárigényt érvényesíteni, egyedül a munkáltató tartozik helytállni a károkozás miatt.

A magánszféra védelme

Házalókereskedés céljából a fogyasztót a lakásán 20 óra és 8 óra között csak akkor lehet felkeresni, ha ehhez előzetesen hozzájárult.

Igazolási kötelezettség

Az eladó köteles a fogyasztónak felmutatni az egyéni vállalkozói igazolványát, illetve a képviseleti jogát, megbízását igazoló okiratot.

A kereskedelmi, szolgáltatási szabályok alkalmazása

Házalókereskedés során természetesen be kell tartani a kereskedelmi, illetve a szolgáltatótevékenység gyakorlására vonatkozó szabályokat is.

Ha az eladó a rendeletben előírt kötelezettségeit megszegi, vele szemben a kereskedelmi, illetve a szolgáltatótevékenység gyakorlására és ellenőrzésére vonatkozó jogszabályokban meghatározott jogkövetkezményeket is alkalmazni kell.

Vásárok, piacok

Vásáron és piacon az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések és hatósági előírások megtartásával áru- és termékértékesítés, továbbá vendéglátó-ipari, kölcsönző, megőrző, mutatványos, valamint helyben végezhető szolgáltató- és javítóipari tevékenység folytatható.

A vásár- és piactartás jogosultságának feltételeit a 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet állapítja meg. A rendelet hatálya a vásárt rendezőkre, illetve piacot fenntartókra, valamint a vásáron, illetve a piacon értékesítőtevékenységet folytatókra terjed ki. A vásár, a piac és a vásárcsarnok területén létesített üzlet működésére, az annak üzletkörébe tartozó áruk forgalmazására - ideértve a jövedéki termékek árusítását is - a vonatkozó jogszabályok [az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folyatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet, az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásáról szóló 15/1989. (IX. 7.) KeM rendelet] az irányadók. A vásárcsarnokra a piacra megállapított rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Jogosítvány vásár rendezésére, piac tartására

Vásár rendezésére és piac fenntartására csak az kaphat jogosítványt, aki az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel.

Nyilvántartásba vétel

Vásárt, illetve piacot a helyi önkormányzat, továbbá gazdálkodó szervezet és gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személy rendezhet, illetve tarthat fenn, ha a vásár, illetve piac helye szerint illetékes település, a fővárosban a kerület jegyzője a vásár rendezőjét, illetve a piac fenntartóját nyilvántartásba vette. (A hatósági nyilvántartásra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény az irányadó.)

Kérelem

A nyilvántartásba vételre vonatkozó kérelemhez csatolni kell:

- a cég (egyéni cég) bejegyzésére vonatkozó cégkivonatot;

- egyéb gazdálkodó szervezet esetén a cég bejegyzésére vonatkozó cégkivonatot;

- társadalmi szervezet esetén a bírósági nyilvántartásba vétel igazolását;

- alapítvány esetén az alapító okirat bírósági nyilvántartásba vételének igazolását;

- a gazdasági társaság vezető tisztségviselői, illetve az egyéni vállalkozó esetében azt az okiratot, amelyből megállapítható, hogy a tisztség betöltését, valamint a vállalkozást kizáró okok nem állnak fenn;

- a nyilvántartásba vétel feltételeinek meglétét tanúsító okiratokat, a nyilvántartásba vételhez szükséges szakhatósági és egyéb hatósági engedélyeket;

- a területhasználat jogszerűségét igazoló okiratot;

- a kérelmező kötelezettséget vállaló nyilatkozatát arról, hogy - vásár, illetve piac befogadóképességének határáig - mindazok számára lehetővé teszi a vásári (piaci) árusítást, akik részére azt a jogszabály megengedi, továbbá érvényt szerez e jogszabályban meghatározott előírásoknak és tilalmaknak, valamint ellenőrzi a vásár, illetve a piac rendjét.

A kötelezettségvállaló nyilatkozatot, valamint a kizárási okok hiányát tanúsító okiratokat eredetben, míg a többi okiratot másolatban kell csatolni a kérelemhez.

A nyilvántartásba vétel feltételei

A jegyző akkor veszi nyilvántartásba a vásár rendezőjét, illetve a piac fenntartóját, ha az rendelkezik

- a rendezni kívánt vásár, illetve fenntartani kívánt piac szakmai jellegének (típusának) megfelelő területtel és felszereltséggel;

- a szükséges szakhatósági engedélyekkel;

- egyéni vállalkozó esetében egyéni cégként történt cégbejegyzéssel; továbbá

- ha a megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás élelmiszer-higiéniai kirendeltsége állandó jelleggel ingyenes helyiséghasználati jogot biztosít a kérelmező részére a vásár, illetve a piac területén.

A terület megfelelősége

A vásárrendezés, illetve a piactartás céljára igénybe venni kívánt terület akkor megfelelő, ha az - jellegétől függően - kielégíti a jogszabályban előírt közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai, állat-egészségügyi, növény-egészségügyi, környezetvédelmi, kulturális örökségvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi követelményeket, rendelkezik az értékesítőhelyek számának megfelelő gépkocsiparkoló-hellyel. A kérelmezőnek rendelkeznie kell a létesítésre vonatkozó - általános rendezési terv figyelembevételével kialakított - előzetes jegyzői hozzájárulással. A fővárosban a terület csak akkor megfelelő, ha azt piactartásra kijelölték.

Ha a vásár rendezője, illetve a piac fenntartója az adott területen a vásárrendezői, illetve piacfenntartói tevékenységét megszünteti, köteles gondoskodni a terület eredeti környezeti állapotának visszaállításáról.

Határozat

A jegyző határozatban közli a vásár rendezőjével, illetve a piac fenntartójával a szakhatóságok által előírt kötelezettségeket. A vásár rendezője, illetve a piac fenntartója e tevékenységét csak a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedését követően kezdheti meg.

Forgalmazási korlátozások, tilalmak

Vásáron és piacon még működési engedéllyel rendelkező üzletben sem hozhatók forgalomba a következők:

- nemesfém és az abból készült ékszer, drágakő;

- gyógyszer, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag és készítmény, valamint állatgyógyászati készítmény;

- kábítószernek és pszichotróp anyagnak minősülő termék;

- mérgező és veszélyes anyag;

- látást javító szemüveg, kontaktlencse;

- fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, II., III., IV. vagy V. osztályba tartozó pirotechnikai termék, gázspray;

- "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag;

- kulturális javak;

- védett vagy fokozottan védett, valamint nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növény-, illetve állatfaj egyede, egyedének része, illetve származéka, preparátuma;

- olyan termékek vagy hulladékok, amelyek forgalomba hozatala előzetes vagy egyéb engedélyhez kötött, vagy amelyek forgalomba hozatala jogszabályba ütközik.

Csak működési engedéllyel rendelkező üzletben hozható forgalomba:

- fűszerpaprika-őrlemény;

- jövedéki termék;

- növényvédő szer;

- barlangi képződmény, illetve szakmai tudományos szempontból kiemelkedő jelentőségű ásványi társulás, ősmaradvány;

- gázüzemű készülék és alkatrészei, valamint elektromos hálózatról üzemeltethető, illetve hálózati csatlakozási lehetőséggel rendelkező termék (berendezés, gép, készülék, eszköz) és ezek elektromos árammal kapcsolatba hozható alkatrészei (villamos csatlakozások és áramvezető részek);

- I. osztályba tartozó pirotechnikai termék.

Amennyiben valamely jogszabály az egyes termékek értékesítéséhez külön feltételeket állapít meg, az természetesen a vásáron és a piacon történő értékesítésre is vonatkozik.

Higiénia

A vásári és piaci árusítás során meg kell tartani az elárusítóhelyre, az árusítást végző személyre és az árusított termékekre, állatokra vonatkozó kereskedelmi, közegészségügyi, állat-egészségügyi és növény-egészségügyi, köztisztasági előírásokat. A vásári, piaci és vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi szabályait az 59/1999. (XI. 26.) EüM rendelet tartalmazza.

Árusítási jog

Vásáron és piacon gazdálkodó szervezet, alapítvány, társadalmi szervezet, mezőgazdasági termelő, népművész, népi iparművész, iparművész, képzőművész és fotóművész, valamint magánszemély árusíthat, feltéve hogy az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel.

Őstermelő

A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal rendelkező személy kizárólag

- a saját gazdaságában előállított zöldséget, gyümölcsöt, virágot,

- a saját gazdaságában előállított mezőgazdasági termékből származó, nem hőkezelt, savanyított terméket,

- mézet (lépes mézet), saját tenyésztésű, nevelésű állattól származó tejet, tejterméket, tojást, valamint darabolás nélkül vágott és belezett baromfit, továbbá sertéshúsból előállított füstölt húst, étkezési szalonnát, olvasztott étkezési zsírt árusíthat, az élelmiszerek előállítására és forgalmazására vonatkozó szabályok szerint.

Gomba csak ott árusítható, ahol a piaci gombaárusítás ellenőrzésére és árusítási engedély kiadására a piac területén a teljes nyitvatartási idő alatt szakellenőr működik.

Művészek

A népművész, a népi iparművész, az iparművész, a képzőművész és a fotóművész a saját előállítású alkotásait árusíthatja.

Magánszemély

Az egyéni vállalkozónak, illetve mezőgazdasági kistermelőnek nem minősülő - az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező - egyéb magánszemély a tulajdonát képező vagyontárgyakat a kirakodóvásáron és a használtcikk-piacon alkalomszerűen értékesítheti. A vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkező magánszemély üzletszerű kereskedelmi tevékenységet nem folytathat, továbbeladás céljára beszerzett árut nem értékesíthet.

A vásár, piac rendje

A vásár, illetve piac rendjét a vásár rendezője, illetve a piac fenntartója határozza meg, és arról jól látható helyen közzétett hirdetményben tájékoztatja az árusokat és a vásárlókat. A hirdetményben ismertetni kell a helyfoglalás, a telepítés szakmai szabályok figyelembevételével kialakított sorrendjét.

Tájékoztatási kötelezettség

A vásárrendező köteles az általa tartandó vásárról, a vásár jellegéről, az ott árusítandó termékek köréről - az időpont megjelölésével - legalább 60 nappal a megrendezést megelőzően írásban tájékoztatni a vásár helye szerint illetékes rendőrkapitányságot, vámhivatalt és a területileg illetékes kamarát. Ennek alapján a kamarák vásárnaptárt tehetnek közzé.

Nyitva tartás

A vásár, illetve piac nyitva tartásának idejét - az önkormányzat által rendezett vásár, illetve fenntartott piac kivételével 05 és 20 óra között - a vásár rendezője, illetve a piac fenntartója határozza meg. A 20 óra utáni nyitva tartást az illetékes rendőrkapitányság véleményének kikérésével a jegyző engedélyezheti.

Helypénz

A vásár rendezője, illetve a piac fenntartója az árusítást helypénz, a piaci árusítóhelyiségek (pavilon stb.) rendelkezésre bocsátása esetén pedig bérleti díj fizetéséhez kötheti. Ezek mértékét a rendező (fenntartó) állapítja meg.

Ellenőrzés

A rendező (fenntartó) köteles a vásár, illetve a piac rendjét folyamatosan ellenőrizni.

A vásárok és piacok rendjét, a forgalomba hozott termékeket, valamint a jogszabályokban foglaltak megtartását a jegyző, önkormányzati rendeletben hatósági joggal felruházott piacfelügyelő, az ellenőrzésre jogosult más hatóságok, valamint tagjaik tekintetében a területi gazdasági kamarák ellenőrzik. (A hatósági ellenőrzésre - eltérő szabályozás hiányában - az államigazgatási eljárásról szóló törvény szabályait kell alkalmazni.)

Szankciók

Az ellenőrzésre feljogosított hatóságok kezdeményezhetik, hogy a vásár rendezőjét, a piac fenntartóját töröljék a nyilvántartásból, amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy három esetben nem szerzett érvényt annak, hogy a vásár, illetve a piac területén az árusítás jogszerűen történjék. [A hatóságok ennek során a 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet, valamint a jövedéki törvény előírásait kérik számon.]

Törlés a nyilvántartásból

Törölni kell a nyilvántartásból azt, aki

- a nyilvántartásba vett tevékenységét megszünteti,

- a 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendeletben előírt feltételeknek már nem felel meg,

- tevékenységét a jogszabályokban előírt kötelezettségeit megsértve folytatja, és ezzel az ellenőrzésre jogosult hatóság felszólítása ellenére sem hagy fel.

Az a gazdálkodó szervezet, illetve gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személy, amelyet a nyilvántartásból töröltek; továbbá az a gazdálkodó szervezet, illetve gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személy, amelynek vezető tisztségviselői között olyan személy található, aki ugyanilyen okból törölt gazdálkodó szervezetnek, illetve gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személynek vezető tisztségviselője volt, a törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 évig nem vehető nyilvántartásba.

A nyilvántartásból való törlésről az érintetteken kívül a Cégbíróságot, egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói igazolványt kiállító jegyzőt és az ellenőrzésre jogosult hatóságokat is értesítik.

Fogalmak

Fogyasztó * A 44/1998. (III. 11.) Korm. rendelet alkalmazásában fogyasztó az a természetes személy, aki gazdasági vagy szakmai tevékenysége körén kívül köti a rendelet hatálya alá tartozó szerződést, illetve tesz szerződéskötésre ajánlatot az eladónak. * Eladó * A 44/1998. (III. 11.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó esetekben eladó az a természetes személy, aki mint egyéni vállalkozó saját nevében vagy gazdálkodó szervezet (állami vállalat, egyéb állami gazdálkodó szerv, szövetkezet, gazdasági társaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, közhasznú társaság, egyes jogi személy vállalata, leányvállalat, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, végrehajtói iroda, egyéni vállalkozó) képviselőjeként, megbízottjaként, illetve munkavállalójaként köti meg a rendelet hatálya alá tartozó, áru értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtására irányuló szerződést. * Vásár * A 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet alkalmazásában vásár olyan országos vagy helyi jellegű, nem rendszeres, általában időszaki vagy szakjellegű adásvételi lehetőség, ahol az árukat az erre kijelölt helyen - általában nyílt területen - rendszerint kirakodással mutatják be. * Piac * A piac általában napi, esetenként heti rendszerességű - rendszerint szabadtéri - adásvételi lehetőség, ahol elsősorban élelmiszereket, napicikkeket árusítanak. * Vásárcsarnok * Vásárcsarnok az oldalfalakkal körülhatárolt fedett építményben működő piac. * Használtcikk-vásár, illetve -piac * A használtcikk-vásár, illetve -piac olyan országos vagy helyi jellegű, időszaki, napi, esetenként heti rendszerességű - rendszerint szabadtéri - adásvételi lehetőség, ahol az eredeti célra még rendeltetésszerűen használható termékeket (használt cikk) árusítanak. Nem tekinthető használt terméknek a kozmetikai termék, az élelmiszer, az élvezeti cikk, a nemesfém termék és drágakő, ideértve a változatlan állapotban már nem értékesíthető nemesfém termékeket és drágaköveket is. * Alkalmi (ünnepi) vásár * Alkalmi (ünnepi) vásárnak minősül az ünnepekhez, helyi rendezvényekhez, eseményekhez kapcsolódó alkalomszerű, a jegyző által meghatározott ideig tartó és nyilvántartásba vett vásár.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. június 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére