Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 74. számában (2004. június 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Jegybanki alapkamat

A jegybanki alapkamat mértéke 2004. május 4-étől 11,5 százalék.

(Magyar Közlöny, 2004/62. szám)

Vállalkozások támogatása

A jogalkotó szándéka szerint a kis- és középvállalkozások fejlődésének előmozdítását, verseny- és foglalkoztatási képességük megőrzését célozza a 2004. évi XXXIV. törvény. A jogszabály meghatározza a kis- és középvállalkozások, az önálló és a kapcsolódó vállalkozás fogalmát. A Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat központi költségvetésből biztosított forrásának összegét évente a központi költségvetés határozza meg.

(A témáról bővebb terjedelemben a Mozgástér rovatban olvashatnak.)

(Magyar Közlöny, 2004/61. szám)

Törvénymódosítások az uniós csatlakozás kapcsán

Az európai uniós csatlakozással összefüggésben a 2004. évi XXIX. törvény módosította többek között a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvényt, a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvényt, a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvényt, a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvényt, illetve az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvényt.

(Magyar Közlöny, 2004/58. szám)

Pénzügyi tárgyú törvények

A 2004. évi XXVII. törvény több pénzügyi tárgyú törvényt módosít. Változik az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény, az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet, a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, valamint a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény.

(Magyar Közlöny, 2004/56. szám)

A munkaügyi nyilvántartáshoz használatos kódok

A 18/2004. (IV. 25.) FMM rendeletben jelentek meg az Egységes Munkaügyi Nyilvántartás keretében használt azonosító kódok képzésére, kiadására és alkalmazására vonatkozó szabályok. A Munkaügyi Nyilvántartó Központ a munkaadó, a munkavállaló, a munkaügyi ellenőrzést végző szervek részére azonosító kódot képez. A munkaadói és a munkavállalói kód kizárólag kérelem alapján adható ki. A kérelem elbírálására és az azonosító kód kiadására a központ jogosult. A kérelem alapján lefolytatott eljárás illeték- és díjmentes. A munkaadói azonosító az adószám, illetve adószámmal nem rendelkező magánszemély munkaadó esetében az adóazonosító jel. A munkavállalói azonosító a taj-szám.

Az azonosító kódot a munkavállaló személyesen az értesítési címe szerint illetékes, illetőleg a munkaadó személyesen vagy képviselője útján a székhelye (telephelye) szerint illetékes kirendeltségen veheti át.

Az azonosító kódot a birtokosa köteles megvédeni a jogosulatlan hozzáféréstől. Az azonosító kód birtokosa köteles a központnak azonnal bejelenteni, illetve a felügyelő köteles a munkaadóját haladéktalanul értesíteni, ha az azonosító kód elveszik, ha az jogosulatlan számára hozzáférhetővé vált, továbbá ha annak használata során rendellenesség észlelhető.

(Magyar Közlöny, 2004/55. szám)

Távmunka

Május 1-jén lépett hatályba a 2004. évi XXVIII. törvény, amely módosított néhány foglalkoztatással összefüggő törvényt. Így például a Munka Törvénykönyve kiegészült a távmunkavégzés részletes szabályaival. A jogszabály meghatározza a munkáltató és a munkavállaló jogait, kötelezettségeit és felelősségét. Részben változott a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény, valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény.

(A témáról részletesen következő lapszámunkban olvashatnak.)

(Magyar Közlöny, 2004/58. szám)

Munkavédelmi szabályok

Módosult a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet. A 16/2004. (IV. 19.) FMM rendelet mellékletében meghatározott tevékenységet folytató és veszélyességi osztályba sorolt munkáltató a rendelet mellékletében megállapított munkavállalói létszámhoz és képesítési feltételekhez igazodóan köteles munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező szakembert foglalkoztatni.

(Magyar Közlöny, 2004/49. szám)

Munkaerő-kölcsönzés

A Munka Törvénykönyvének legutóbbi módosítása nyomán munkaerőt - az egyéb feltételek megléte esetén - nemcsak a belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság vagy szövetkezet adhat kölcsönbe, hanem a közhasznú társaság is. Az az egyes munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos törvényeket módosító 2004. évi XX. törvény rendelkezik arról is, hogy munkanélküliek munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatásához támogatást kaphat a közhasznú társaság is. A jogszabály május 20-án lépett hatályba.

(Magyar Közlöny, 2004/50. szám)

Külföldiek foglalkoztatása

A külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet 2004. május 1-jétől hatályos módosítása a szezonális munkavállalással kapcsolatban kifejti: a szezonális foglalkoztatás 12 hónapon belül legfeljebb 150 napra engedélyezhető. A 12 hónapos időtartamot a munkavállaló szezonális foglalkoztatására kiadott első engedélyben megjelölt legkorábbi munkavégzés kezdő időpontjától kell számítani. Egy engedélyben a foglalkoztatás időtartama több részletben is meghatározható. A kérelmet annak benyújtásától számított 15 napon belül el kell bírálni. Az engedély meghosszabbításának helye nincs. A kérelmet más kizáró ok mellett akkor kell elutasítani, ha a külföldi a 150 nap időkeretet kimerítette, ha a foglalkoztató nem rendelkezett érvényes munkaerőigénnyel.

A 21/2004. (IV. 28.) FMM rendelet alapján nincs szükség engedélyre a Leonardo da Vinci program keretében szakmai gyakorlaton részt vevő külföldi foglalkoztatásához, valamint a magyar állampolgárral Magyarországon együtt élő házastárs munkavégzéséhez, továbbá az előbb meghatározott személy olyan özvegyének munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig Magyarországon együtt élt.

(Magyar Közlöny, 2004/58. szám)

Munkaeszközök biztonsága

A 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet meghatározta a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjét. Az uniós csatlakozáskor hatályba lépett jogszabály egyebek mellett a munkáltató számára előírja a munkaeszközök ellenőrző felülvizsgálatát, szabályokat állapít meg a kockázatnak kitett munkavállaló foglalkoztatására és a munkaeszközök karbantartására is. A munkáltatónak egyebek mellett biztosítania kell, hogy a veszélyes munkaeszközt kizárólag annak kezelője használja. Javítást, átalakítást, karbantartást csak a munkáltató által e feladat elvégzésére megbízott, külön oktatásban részesített személy végezhet. A munkáltató a munkába álláskor, illetve a munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor a munkavédelmi oktatás keretében köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkaeszközök használatával összefüggésben a jogszabályban felsoroltakról.

(Magyar Közlöny, 2004/49. szám)

Biztonsági jelzések a munkahelyen

Szükség szerint kézjelzést vagy szóbeli kommunikációt, illetve ezeket együttesen kell használni a veszélyes műveleteket végző személyek irányítására - rendelkezik a 15/2004. (IV. 19.) FMM rendelet. Az uniós csatlakozás napján hatályba lépett jogszabály a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről szóló 2/1998. (I. 16.) MüM rendeletet módosította.

(Magyar Közlöny, 2004/49. szám)

Megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztatók támogatása

A megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató gazdálkodó szervezet nem igényelheti, hogy állami dotációban részesített rehabilitációs célszervezetként működhessen. Az erről szóló 7/2004. (III. 26.) FMM-ESzCsM-PM együttes rendelet április 1-jei hatálybalépését megelőzően benyújtott kérelmeket a benyújtás időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elbírálni.

A kijelölt célszervezetek, a szociális foglalkoztatók, továbbá azok a célszervezeti kijelöléssel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek, ahol a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozók létszámának az átlagos statisztikai állományi létszámhoz viszonyított aránya a tárgyhónapban, a tárgynegyedévben vagy a tárgyévben eléri vagy meghaladja a 60%-ot, a dotációra jutó, le nem vonható általános forgalmi adó összegével azonos kompenzációra jogosultak.

A támogatást - az általános forgalmi adó bevallásának gyakoriságához igazodva - a havonként bevallásra kötelezettek a tárgyhónapot, a negyedévenként bevallásra kötelezettek a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjától, az éves bevallásra kötelezettek a tárgyévet követő év február 15. napjától igényelhetik az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetékes területi szervénél, a 10032000-01905410 APEH Normatív támogatás folyósítási számláról. A támogatás az APEH által rendszeresített 11. számú, "Bevallás az államháztartással szembeni egyes juttatások igényléséről" elnevezésű formanyomtatvány benyújtásával igényelhető. Az erről szóló 12/2004. (IV. 16.) FMM-ESzCsM-PM együttes rendelet 2004. április 20-án lépett hatályba azzal, hogy a támogatás 2004. január 1-jétől illeti meg az általános forgalmi adóban havonként, negyedévenként vagy éves bevallásra kötelezettet.

(Magyar Közlöny, 2004/48. szám)

Munkaerő-piaci szolgáltatások

Ha a foglalkoztató nyilatkozata alapján az álláshely hirdethető, az az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) hálózatán megjelenik, és arra az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes tagállamok állampolgára, illetőleg annak hozzátartozója is közvetíthető - fogalmaz a 17/2004. (IV. 24.) FMM rendelet. Ez a jogszabály módosította az Állami Foglalkoztatási Szolgálatról szóló 4/2002. (X. 17.) FMM rendeletet is. A Foglalkoztatási Hivatal ezentúl egyebek mellett ellátja:

- az Állami Foglalkoztatási Szolgálat - a személyek szabad áramlásához kapcsolódó - feladatainak koordinálását,

- az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) magyarországi rendszere működtetésének és fejlesztésének feladatait, az adatbázis figyelemmel kísérését, az EURES szerveivel történő kapcsolattartást,

- az ügyfélszolgálat keretében tájékoztatást nyújt és tanácsadást végez a külföldi munkavállalás, az EURES-rendszer, illetőleg a külföldön igényelhető és a külföldiek által a Magyar Köztársaság területén igénybe vehető munkanélküli-ellátások egyes kérdéseiről.

(Magyar Közlöny, 2004/54. szám)

Külföldiek ingatlanszerzése

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény legutóbbi módosítása nyomán külföldi magánszemély és jogi személy már megszerezheti védett természeti terület tulajdonjogát. A változásokat tartalmazó 2004. évi XXXVI. törvény a szerzési tilalmat csupán a termőföldre vonatkozóan említi meg, de ezzel kapcsolatosan is engedett a korábbi szigorú szabályok alól. Abban az esetben ugyanis, ha a tagállami állampolgár önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kíván letelepedni Magyarországon - és legalább három éve folyamatosan, jogszerűen Magyarországon lakik és folytat mezőgazdasági tevékenységet -, egyéb feltételek fennállása esetén szerezhet termőföldtulajdont is. A tagállami állampolgárnak a tulajdonszerzési feltételeket egyrészt hatósági igazolásokkal kell bizonyítania, másrészt - a jövőre nézve vállalt kötelezettségeket - teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozattal kell vállalnia.

Amennyiben külföldi jogi vagy magánszemély műemléket, műemléki területet vagy régészeti lelőhelyet, továbbá védett természeti területen fekvő épületet szeretne vásárolni, az ezzel kapcsolatos eljárásban az ingatlan védettsége szerint illetékes hatósághoz kell fordulnia, amely szakhatóságként működik közre. A kérelemhez csatolni kell:

- a külföldi honosságát igazoló közokiratot,

- az ingatlanszerzésre irányuló szerződés vagy a tulajdonszerzés jogcímét igazoló egyéb okirat egy példányát,

- a megszerezni kívánt ingatlanra vonatkozó 3 hónapnál nem régebbi ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap másolatát.

A 146/2004. (V. 1.) Korm. rendelet az uniós csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban alkalmazzák.

(Magyar Közlöny, 2004/61. szám)

Új törvény a vám- és pénzügyőrségről

Az uniós csatlakozáskor lépett hatályba a vám- és pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény. A jogszabály a szervezeti felépítés, a vám- és pénzügyőrség feladatainak részletezése mellett külön fejezetben szól a pénzügyőr által alkalmazható kényszerítő eszközökről. A vám- és pénzügyőrök a határátkelőhelyeken nyomozási, szabálysértési, vám- és jövedék-ellenőrzési, őrzés-védelmi, hatósági és végrehajtási eljárási, rendvédelmi feladatokat látnak el.

A pénzügyőr a törvényben meghatározott jogszerű intézkedése elleni tettleges ellenszegülés megtörésére törvényben meghatározott intézkedést tehet, és kényszerítő eszközt alkalmazhat. A pénzügyőrt intézkedése során az egyenruhája és az azonosító jelvénye vagy a szolgálati igazolványa igazolja. Ha a pénzügyőr nem visel egyenruhát, az intézkedés megkezdése előtt köteles pénzügyőri mivoltát szóban közölni, és - ha az intézkedés eredményét nem veszélyezteti - magát a szolgálati igazolvánnyal igazolni.

A pénzügyőr intézkedése során testi kényszert, vegyi eszközt, elektromos sokkolót, szolgálati kutyát, bilincset, lőfegyvert alkalmazhat, útzárt telepíthet, titkos információt gyűjthet.

Megjelent a vám- és pénzügyőrségről szóló törvény végrehajtási rendelete is, amely a hatáskörökről, illetékességről, a szervezeti felépítésről, a különleges eszközök és módszerek engedélyezésével kapcsolatos eljárási szabályokról rendelkezik.

(Magyar Közlöny, 2004/50. és 53. szám)

Áruk, szolgáltatások kereskedelme

Az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok országhatárt, illetve vámhatárt átlépő kereskedelméről szól a 67/2004. (IV. 28.) GKM rendelet, amely az engedélykérelmek elbírálására, a vállalkozási export és vállalkozási import engedélyezésére, valamint a külön (tevékenységi) engedélyezésre vonatkozó szabályokat tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2004/58. szám)

Szociális és egészségügyi tárgyú törvényváltozások

Egyes szociális és egészségügyi tárgyú törvények is változtak május 1-jén, illetve módosulnak 2005. január 1-jével. A 2004. évi XXVI. törvény egyebek mellett módosítja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényt, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényt, a Magyar Orvosi Kamaráról szóló 1994. évi XXVIII. törvényt, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényt. De változott a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény és a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény is.

(Magyar Közlöny, 2004/56. szám)

Ipari balesetek határokon átterjedő hatása

Az Országgyűlés a 31/2004. (IV. 19.) OGY határozatával megerősítette az ipari balesetek határokon átterjedő hatásaiból eredően a határvizeken okozott károkért viselt polgári jogi felelősségről és kártérítésről szóló, Kijevben, 2003. május 21-én aláírt jegyzőkönyvet.

(Magyar Közlöny, 2004/49. szám)

Személyszállítás autóbusszal

Törvény született az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról. A 2004. évi XXXIII. törvény vonatkozik az autóbusszal, közforgalmú közlekedés keretében végzett menetrend szerinti belföldi és nemzetközi személyszállításra, valamint a nem szerződésen alapuló különcélú menetrend szerinti személyszállításra. A jogszabály egyebek mellett szól az ellátási felelősségről, miszerint: a helyi közlekedésben a települési (fővárosi) önkormányzat, helyközi (távolsági) közlekedésben az állam feladata a közforgalmú közlekedés részeként a lehető legmagasabb színvonalú menetrend szerinti autóbusz-közlekedés biztosítása. Belföldi menetrend szerinti személyszállítással - néhány kivétellel - a szolgáltató kizárólag közszolgáltatási szerződés keretében bízható meg. Közszolgáltatási szerződés a verseny tisztaságát és átláthatóságát bárki számára biztosító nyilvános pályázati eljárás nyertesével köthető.

(Magyar Közlöny, 2004/61. szám)

Közlekedéssel összefüggő törvényváltozások

A 2004. évi XXV. törvény módosított néhány közlekedéssel összefüggő törvényt. Változott a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, a vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény, a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény és a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény.

(Magyar Közlöny, 2004/56. szám)

Fegyvertartás

Hatósági engedély szükséges a lőfegyver, a lőfegyverdarab, a muzeális lőszer kivételével a lőszer, a flóbert-töltény gyártásához, javításához, forgalmazásához, a lőfegyver hatástalanításához, a lőfegyver kiállításához, a jogszabályban meghatározott fegyverek megszerzéséhez, tartásához, az ország területére történő behozatalához, az ország területéről történő kiviteléhez, az ország területén történő átszállításhoz, valamint a polgári rendeltetésű lőtér, a lőfegyver- és lőszertárolóhely üzemeltetéséhez. Tűzfegyvernek az Európai Unió valamely tagállamába történő - nem kereskedelmi vagy elidegenítési célú - kiviteléhez európai lőfegyvertartási engedély szükséges. Európai lőfegyvertartási engedély annak a természetes személynek adható, aki a tűzfegyver megszerzésére és tartására érvényes engedéllyel rendelkezik. A május 1-jén hatályba lépett 2004. évi XXIV. törvény rendelkezése szerint a lőfegyverek központi nyilvántartását az Országos Rendőr-főkapitányság kezeli. A központi nyilvántartásban kezelt adatok statisztikai, illetve tudományos kutatási célra - törvény eltérő rendelkezése hiányában - személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók és felhasználhatók.

(Magyar Közlöny, 2004/56. szám)

Belügyi törvények változása

Az Európa-tervvel és az európai uniós csatlakozással kapcsolatos, a belügyi ágazatba tartozó egyes törvények módosításáról szól a 2004. évi XXIII. törvény. A különböző időpontokban hatályba lépő jogszabály módosítja a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvényt, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt, a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvényt, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvényt, valamint a személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvényt.

(Magyar Közlöny, 2004/56. szám)

Polgári jogegységi határozat

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága jogegységi tanácsának 2/2004. jogegységi határozata szerint a felszámolási eljárás során hitelezői igényként bejelentett, a felszámoló által besorolt és visszaigazolt adókövetelésnek az APEH által harmadik személy javára történt engedményezése esetén a kötelezett tartozásaiért a rá vonatkozó anyagi jogi szabályok szerint helytállni köteles (mögöttesen felelős) személytől az engedményes polgári peres eljárásban nem követelheti az adótartozás megfizetését, mivel a mögöttesen felelős személy - az adó megfizetésére kötelező határozat hiányában - nem válik az ilyen tartozás kötelezettjévé.

(Magyar Közlöny, 2004/59. szám)

A gázolaj jövedéki adójának visszatérítése

A gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítésre jogosultnak a jövedéki adó visszatérítésére vonatkozó igényéről - a korábbiaktól eltérően - a vám- és pénzügyőrség illetékes regionális jövedéki központjához kell bevallást tennie az erre a célra rendszeresített adóbevallási nyomtatványon. Az új szabályokat tartalmazó 108/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet az Európai Unióhoz történő csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától hatályos.

(Magyar Közlöny, 2004/57. szám)

Adójegy-megrendelés

Módosultak az adójegy igénylésére, visszavételére, alkalmazására vonatkozó szabályok. A 16/2004. (IV. 21.) PM rendelet részletezi, hogy miként kell az adójegyeket megrendelni a Pesti Jövedéki, Adójegy és Zárjegy Hivatalnál. Külön-külön nyomtatványon kell például a megrendelést benyújtani az adómérték változásakor, az adómértékeknek megfelelően, valamint az adóraktáriadójegy-felhasználó esetében, ha más tagállamban gyártásra kerülő dohánygyártmányra is rendel adójegyet. A hivatal az elfogadott megrendelést visszaigazolja, és egyidejűleg közli az átvétel időpontját.

Az uniós csatlakozáskor hatályba lépett rendelet a kiskereskedelmi boltok üzlethelyiségében és tárolóhelyén (raktárában), a vendéglátó-ipari üzletek és a kereskedelmi szálláshelyek tárolóhelyén (raktárában), továbbá a nagykereskedés tárolóhelyén (raktárában) csak bontatlan fogyasztói csomagolású, adójeggyel ellátott dohánygyártmány tartását engedélyezi.

A zárjegy megrendelésének, alkalmazásának, és az azzal való elszámolásnak a szabályai is megváltoztak az uniós csatlakozást követően. A 19/2004. (IV. 21.) PM rendelet szintén az 51. számú Magyar Közlönyben olvasható.

(Magyar Közlöny, 2004/51. szám)

Jövedéki termék veszteségnormája

Változott a jövedéki termékek veszteségnormája. Az uniós csatlakozáskor hatályba lépett 17/2004. (IV. 21.) PM rendelet mellékletei tartalmazzák az ásványolajtermékek raktározási és szállítási veszteségnormáját.

(Magyar Közlöny, 2004/51. szám)

Minőségi postai szolgáltatások

Megjelent a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet. A már hatályba lépett jogszabály a postai szolgáltatási szerződés megkötésének feltételeit, a postai küldemények felvételét és továbbítását, kézbesítését, valamint a szolgáltatás minőségi követelményeit részletezi.

Az egyetemes postai szolgáltató a települések belterületén kívüli lakott helyeken az egyetemes postai szolgáltatás körébe tartozó postai szolgáltatásokat és az azokhoz kapcsolódó különszolgáltatásokat legalább az erre alkalmas postai berendezések telepítésével és üzemeltetésével köteles biztosítani. A hatszáz lakosnál kisebb népességszámú településeken állandó postai szolgáltatóhelyet vagy mobilpostát, a hatszáznál nagyobb, de ezernél kisebb népességszámú településeken állandó postai szolgáltatóhelyet kell üzemeltetni, vagy - ha a település önkormányzatával ebben szerződésben megállapodtak - mobilpostát kell működtetni. Ezernél nagyobb népességszámú településeken állandó postai szolgáltatóhely üzemeltetésével kell biztosítani a szolgáltatást.

A postai szolgáltató köteles a településeknek legalább egy-egy központi helyén elérhetőségi pontot kijelölni, és ott levélgyűjtő szekrényt telepíteni. A levélgyűjtő szekrények felszerelésénél figyelembe kell venni, hogy azok megközelíthetősége és a küldemény elhelyezésének lehetősége mozgáskorlátozott személyek számára - más személyek segítségnyújtása nélkül is - biztosított legyen.

(Magyar Közlöny, 2004/49. szám)

A földgáz hatósági ára

A földgáz hatósági áraival kapcsolatos ár-felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell az eljárásban vizsgálandó díjtétel megnevezését, annak igényelt, módosított értékét, valamint az igényelt módosítás indoklását. Az eljárásban kötelezően benyújtandó adatok köréről a május 1-jén hatályba lépett 46/2004. (IV. 16.) GKM rendelet szól.

(Magyar Közlöny, 2004/48. szám)

Légszennyezettség-mérés

A 7/2004. (IV. 27.) KvVM rendelet május 1-jétől előírja a környezeti levegő ózontartalmát vizsgáló mérőpontok minimális számát, valamint azok helykijelölésének szempontjait. A jogszabály több ponton módosítja a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos korábbi szabályokat.

(Magyar Közlöny, 2004/57. szám)

Motorbenzin tárolása

A motorbenzinek tárolásakor, töltésekor, szállításakor és áttöltésekor keletkező szénhidrogén-emisszió korlátozásáról szóló 9/1995. (VIII. 31.) KTM rendeletet módosító 6/2004. (IV. 27.) KvVM rendelet követelménye szerint az alsó töltésű közúti tartálykocsikat, valamint azok töltőállomásait úgy kell tervezni, kialakítani és üzemeltetni, hogy megfeleljenek a május 1. óta hatályban lévő rendelet mellékletében felsorolt követelményeknek.

(Magyar Közlöny, 2004/57. szám)

Áfa-visszatérítés

A külföldön nyilvántartásba vett adóalany akkor jogosult az adó-visszatérítésre, ha az Európai Közösség valamely tagállamában adóalanyként nyilvántartásba vették, vagy a nyilvántartás szerinti állam és a Magyar Köztársaság között viszonosság áll fenn. Az adó-visszatérítés az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Észak-budapesti Igazgatóságához az e célra rendszeresített, írásban benyújtott kérelemre történik. Az adó-visszatérítési jog csak olyan számla és határozat esetén érvényesíthető, amelynek adótartalma eléri vagy meghaladja a 25 eurót.

Az általános forgalmi adó visszatérítéséről szóló egyes kormányrendeletek módosításáról rendelkező 81/ 2004. (IV. 19.) Korm. rendelet szerint a külföldön nyilvántartásba vett adóalany adó-visszatérítési joga a számla, illetve a határozat kiállításának időpontjában keletkezik. A tárgyévben keletkezett adó-visszatérítési jogot a tárgyévet követő naptári év január 1-jétől kezdődően, legfeljebb azonban ugyanezen év június 30-áig az adóhatósághoz benyújtott kérelemmel lehet érvényesíteni. Amennyiben a külföldön nyilvántartásba vett adóalany adó-visszatérítési igénye kérelmenként eléri vagy meghaladja a 200 eurót, igényét negyedévente, a negyedévet követő hónap utolsó napjáig az adóhatósághoz beérkezett kérelemmel terjesztheti elő. Az adó-visszatérítési igény év közben bármikor érvényesíthető, ha a tárgyéven belüli igény kérelmenként eléri vagy meghaladja a 300 000 forintot.

A május 1-jétől hatályos rendeletet a 2004. április 30-át követően beszerzett termékekre és igénybe vett szolgáltatásokra, valamint ezen időpontig teljesült termékimportra vonatkozóan benyújtott visszatérítési kérelmekre kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2004/49. szám)

Befektetők és betétesek védelme

A 2004. évi XXII. törvény módosított néhány, a befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos jogszabályt. Így változott a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény, a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény, egyes szövetkezeti törvények, valamint a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény.

(Magyar Közlöny, 2004/51. szám)

Uniós pénzeket elosztó szervezetek

A 84/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet megnevezi az Európai Unió saját forrásait koordináló hazai intézményeket és azok feladat-, valamint hatáskörét. A jogszabály az uniós csatlakozás napján lépett hatályba.

(Magyar Közlöny, 2004/49. szám)

Regionális támogatási térkép

A 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet az uniós szabályozással összhangban rendezi az állami támogatások odaítélésének követelményeit, valamint tartalmazza a regionális támogatási térképet. A jogszabály 1. számú melléklete felsorolja az egyes támogatási kategóriákat, a többi melléklet tartalmazza a bejelentési űrlapot, az adatlapot és segédletet az adatlap kitöltéséhez.

(Magyar Közlöny, 2004/49. szám)

Egyéni védőeszközök ellenőrzése

Az egyéni védőeszközök megfelelőségét vizsgáló, tanúsító, ellenőrző szervezetek kijelölésének szabályairól és az Európai Bizottságnak, illetőleg az Európai Unió tagállamainak való bejelentéséről, valamint a kijelölési eljárásért fizetendő igazgatási díjról szól a 13/2004. (IV. 19.) FMM rendelet. A jogszabály az uniós csatlakozás napján lépett hatályba.

A kijelölési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértéke:

- kijelölési eljárás vizsgálói tevékenységre: 90 000 forint,

- kijelölési eljárás tanúsítási tevékenységre: 170 000 forint,

- kijelölési eljárás ellenőrzési tevékenységre: 250 000 forint.

(Magyar Közlöny, 2004/49. szám)

Robbanásveszélyes környezetben alkalmazandó berendezések vizsgálata

A potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezéseken és eszközökön fel kell tüntetni a CE megfelelőségi jelölést. Amennyiben a gyártás-ellenőrzési eljárásban tanúsító szervezet is részt vett, annak azonosító számát a megfelelőségi jelölés mellett szintén fel kell tüntetni. A 49/2004. (IV. 22.) GKM rendelet a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek vizsgálatával és tanúsításával kapcsolatosan rögzíti, hogy amennyiben az illetékes hatóság megállapítja, miszerint a megfelelőségi jelöléssel ellátott berendezés, védelmi rendszer vagy eszköz a rendeltetésszerű használat során veszélyezteti az emberek - és ahol értelmezhető - a háziállatok biztonságát, illetve a vagyonbiztonságot, akkor azt kivonja a piacról, megtiltja a forgalomba hozatalát, üzembe helyezését, használatát, illetve megteszi a szükséges intézkedéseket a belső piacon történő szabad mozgás korlátozása érdekében.

(Magyar Közlöny, 2004/52. szám)

Villamos energia

A 107/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet részben módosította a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 180/ 2002. (VIII. 23.) Korm. rendeletet, valamint a villamosenergia-fogyasztók feljogosításáról szóló 181/2002. (VIII. 23.) Korm. rendeletet. A jogszabály egyes rendelkezései 2004. május 15. óta hatályosak, más részei július 1-jén lépnek hatályba.

(Magyar Közlöny, 2004/57. szám)

Éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályai

A május 1. óta hatályban lévő 58/2004. (IV. 24.) GKM rendelet előírása szerint létesítési és használatbavételi engedély olyan tartályokra, tartálycsoportokra adható, amelyek az éghető folyadékok és olvadékok tárolására alkalmas kivitelűek, aktív és passzív korrózióvédelemmel is rendelkeznek. Az alkalmasságról a gyártónak az adott felhasználási célra való alkalmasságról írásban megfelelőségi nyilatkozatot kell tennie.

(Magyar Közlöny, 2004/54. szám)

Benzinminőség

A gépjármű-hajtóanyagok minőségi követelményeiről szól a 76/2004. (IV. 29.) GKM rendelet, amely egyebek mellett meghatározza, hogy a motorbenzinek és dízelolajok milyen minőségi követelmény mellett értékesíthetők a belkereskedelmi forgalomban.

(Magyar Közlöny, 2004/59. szám)

Nemesfém tárgyak vizsgálata, fémjelzés

Az aranyból, ezüstből, platinából, továbbá az e fémek más fémekkel való ötvözeteiből készült ékszerek, dísztárgyak, használati tárgyak vizsgálatával, hitelesítésével és nemesfémtartalmának tanúsításával foglalkozik a 145/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet. A Magyar Köztársaság területén - néhány kivételtől eltekintve - kizárólag azon fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfém tárgyak hozhatók kereskedelmi forgalomba vagy vehetők kényszerértékesítés alá, amelyek a 74/2004. (IV. 29.) GKM rendelet szerinti névjellel és fémjellel vannak ellátva. A nemesfém tárgyak vizsgálatát, hitelesítését és a nemesfémtartalom tanúsítását a Nemesfémvizsgáló és -hitelesítő Intézet (Nehiti) végzi, igazgatási szolgáltatási díj ellenében.

A 74/2004. (IV. 29.) GKM rendelet szabályozza a nemesfém tárgyak és termékek vizsgálatát, hitelesítését és nemesfémtartalmuk tanúsítását. A nemesfém tárgy összeszerelését, jelzését, díszítését, ötvözését, a fémjelek alakját, pontos tartalmát szabályozó rendelet felsorolja azokat a nemesfém tárgyakat is, amelyeket nem kell fémjellel ellátni.

(Magyar Közlöny, 2004/59. szám)

Tűzvédemi bírság

A május 1-jétől hatályos 141/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet értelmében tűzvédelmi bírság szabható ki a tűzoltó-technikai termék forgalmazásának, javításának, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, karbantartásának a jogszabályban, tűzvédelmi műszaki követelményben és a tűzvédelmi hatósági engedélyben foglaltaktól eltérő elvégzése, vagy e tevékenység során a termékek működőképességének veszélyeztetése miatt, valamint ha nem kérték meg a tűzvédelmi hatóság engedélyét.

(Magyar Közlöny, 2004/59. szám)

Műszaki termékek ellenőrzése

Az uniós követelményeknek megfelelően módosultak a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelölésének szabályai. A 75/2004. (IV. 29.) GKM rendelet az uniós csatlakozástól hatályos.

(Magyar Közlöny, 2004/59. szám)

Műszaki termékeket ellenőrző tanúsító szervezet

Kizárólag gyártó, importáló és forgalmazó gazdálkodó szervezettől független, hatósági jogosítványokkal nem rendelkező, a Magyar Köztársaságban bejegyzett szervezet jelölhető ki műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetté. A 138/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet szerint a kijelölés kérelem alapján történik, amelyet a kijelölő által létrehozott bizottsághoz kell benyújtani.

(Magyar Közlöny, 2004/59. szám)

Tervpályázati eljárás

A május 1-jén hatályba lépett 137/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet részletesen szabályozza a tervpályázati eljárásokat. A tervpályázat az építészeti-műszaki tervjavaslat, továbbá terület- és településrendezési, valamint egyéb jogszabályban meghatározott tervjavaslatok összevetésére és rangsorolására alkalmas tervezési versenyforma. Tervpályázati eljárást kell lefolytatni a közbeszerzési törvény szerint ajánlatkérőnek minősülő szervezeteknek a Kbt. hatálya alá tartozó, építési beruházás esetén az építmény építészeti-műszaki tervezésének a kivitelezést megelőző versenyeztetésére - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik -, valamint az önálló szolgáltatásként megrendelendő építészeti-műszaki tervezés versenyeztetésére.

(Magyar Közlöny, 2004/59. szám)

Játékok biztonsága

A gyermekjátékszerek biztonságos előállításáról kijelölt tanúsító szervezetek gondoskodnak majd. Ezeket a kijelölt és bejelentett szervezeteket a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hivatalos lapjában teszik közzé. A tanúsító szervezet kérelem alapján megküldi az EK típusvizsgálati tanúsítvány másolatát, valamint megalapozott kérelem esetén a tervrajz, a gyártási leírás és a vizsgálati jegyzőkönyv másolatát az Európai Bizottságnak, más tanúsító szervezetnek vagy az Európai Unió valamely másik tagállama piacfelügyeleti hatóságának. Ha a tanúsító szervezet megtagadja az EK típusvizsgálati tanúsítvány kiadását, arról - az indok megjelölésével - értesítenie kell a piacfelügyeleti hatóságot és a bizottságot is.

Az 56/2004. (IV. 24.) GKM- ESzCsM együttes rendelet felsorolja, hogy a gyermekjátékszer gyártójának mely adatokat és dokumentumokat kell a piacfelügyeleti hatóság számára hozzáférhetővé tenni, illetve a jogszabály előírja a piacfelügyeleti hatóság számára, hogy mi a teendője abban az esetben, ha egy játékot nem a szabványok és biztonsági követelmények szerint gyártottak.

(Magyar Közlöny, 2004/54. szám)

Felvonók biztonsága

A felvonók biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló korábbi szabályokat módosította a 12/2004. (IV. 29.) BM-GKM együttes rendelet. Az uniós szabványoknak is megfelelő feltételrendszert tartalmazó jogszabály az uniós csatlakozással egy időben lépett hatályba.

(Magyar Közlöny, 2004/59. szám)

Vámmentes vámkezelésre jogosultak

A vámmentes vámkezelésre jogosultak listáját a Pénzügyminisztérium a hivatalos lapjában közleményként teszi közzé. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága a listákat a www.vam.hu internetes honlapon is megjelenteti. A 26/2004. (IV. 28.) PM rendelet az uniós csatlakozás napján hatályba lépett.

(Magyar Közlöny, 2004/59. szám)

Vegyi anyagok kockázata

A vegyi anyagok kockázatának becsléséről és a kockázat csökkentéséről szól a 8/2004. (IV. 28.) KvVM-ESzCsM együttes rendelet. A rendelet hatálya azokra a vegyi anyagokra terjed ki, amelyek első ízben kerülnek kereskedelmi forgalomba akár önmagukban, akár készítmény összetevőjeként.

(Magyar Közlöny, 2004/58. szám)

Használati mintaoltalom bejelentése

A használati mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól jelent meg az igazságügy-miniszter 18/2004. (IV. 28.) IM rendelete. A jogszabály felsorolja a használati mintaoltalmi bejelentés kellékeit, a bejelentési kérelem és a mintaoltalmi leírás részleteit.

(Magyar Közlöny, 2004/58. szám)

Iparjogvédelmi eljárások díja

A Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjszabásáról jelent meg a gazdasági és közlekedési miniszter rendelete. A szabadalmi bejelentési és kutatási díj 32 000 forint, amely a tizenegyediktől a huszadik igénypontig igénypontonként 1600, a huszonegyediktől a harmincadik igénypontig igénypontonként 3200, a harmincegyedik igényponttól pedig igénypontonként 4800 forinttal emelkedik.

A szabadalom megadására irányuló eljárásban a vizsgálati díj 54 000 forint. A szabadalom megadására irányuló eljárásban a megadási és kinyomtatási díj 30 000 forint, amely a leírás és a rajz hatodik oldalától oldalanként 3000 forinttal emelkedik.

További részletek a május 1-jén hatályba lépett 71/2004. (IV. 28.) GKM rendeletben olvashatók.

(Magyar Közlöny, 2004/58. szám)

TIR-igazolvány kiadása

Magyarországon TIR-igazolvány kiadására és az ezzel összefüggő garanciavállalásra a gazdasági és közlekedési miniszter által a pénzügyminiszterrel egyetértésben felhatalmazott garanciavállaló egyesület jogosult. A TIR-igazolvány kiadására vonatkozó felhatalmazást a garanciavállaló egyesületnek írásban kell kérnie a gazdasági és közlekedési minisztertől. A kérelemhez mellékelni kell a feltételek teljesítésére vonatkozó igazolásokat. Az igazolás kiadásának feltételeit a 73/2004. (IV. 28.) GKM-PM együttes rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2004/58. szám)

Alumínium kedvezményes vámkontingense

A megmunkálatlan, ötvözetlen alumíniumra vonatkozó kedvezményes vámkontingens engedélyezésének rendjéről szól a 70/2004. (IV. 28.) GKM rendelet. A vámkontingens és a vám évenkénti mértékét, a vámkedvezmény lehetőségét, a vámkontingens igénybevétele iránt benyújtott kérelem kötelező adatait is tartalmazó jogszabály május 1-jén lépett hatályba.

(Magyar Közlöny, 2004/58. szám)

Vámtarifa áru-besorolási előírás

Megváltoztak bizonyos vámtarifa áru-besorolási előírások. A 22/2004. (IV. 22.) PM rendelet melléklete sorolja fel a változásokat.

(Magyar Közlöny, 2004/52. szám)

Folyékony tüzelőanyag kéntartalma

A 68/2004. (IV. 28.) GKM-KvVM-PM együttes rendelet a folyékony tüzelő- és fűtőanyagok kéntartalmának csökkentéséről tartalmaz új szabályokat.

(Magyar Közlöny, 2004/58. szám)

Rákkeltő anyagok jegyzéke

Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter 29/2004. (IV. 24.) ESzCsM rendeletének melléklete kiegészíti a rákkeltő anyagok jegyzékét. A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendeletet módosító jogszabály már az uniós szabványok szerint nevez meg bizonyos rákkeltő anyagokat.

(Magyar Közlöny, 2004/54. szám)

Mosó- és tisztítószerek biológiai ellenőrzése

Az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától módosulnak a mosó- és tisztítószerek felületaktív hatóanyagainak biológiai bonthatóságának szabályai. Az 5/2004. (IV. 23.) KvVM rendelet szerint például a különböző vizsgálati módszereket akkreditált laboratóriumokban végzik, melyek listáját a Nemzeti Akkreditáló Testület tartja nyilván.

(Magyar Közlöny, 2004/53. szám)

Elektronikus pénz

Elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet legalább háromszázmillió forint jegyzett tőkével alapítható. Az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről elfogadott 2004. évi XXXV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a Magyar Köztársaság területén alapított és működő, elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetre. Az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet olyan hitelintézet, amely elektronikus pénzt és elektronikus pénzeszközt bocsát ki, illetőleg ezzel kapcsolatos szolgáltatást nyújt. Az elektronikus pénz kibocsátásakor átvett készpénz vagy az átutalt számlapénz nem lehet kevesebb, mint a kibocsátott elektronikus pénz értéke. A kibocsátó az elektronikus pénzre kamatot nem fizethet, továbbá egyéb előnyt sem biztosíthat.

(Magyar Közlöny, 2004/61. szám)

Ingatlan-nyilvántartási adatokért fizetendő díjak

Változott a számítógépes adatbázisból történő lekérdezés útján szolgáltatható ingatlan-nyilvántartási adatok igazgatási szolgáltatási díja. A 49/2004. (IV. 21.) FVM rendelet szerint például a körzeti földhivatal illetékességi területére vonatkozó adatállományból (saját adatbázisból) történő adatszolgáltatás díja:

- földkönyv vagy földkönyvkivonat: 250 forint/ingatlan/db,

- földkönyv vagy földkönyvkivonat tulajdonosi adatokkal kiegészítve: 500 forint/ingatlan/db,

- hiteles tulajdonilap-másolat: 3000 forint/ingatlan/db,

- nem hiteles tulajdonilap-másolat: 625 forint/ingatlan/db.

Adatátviteli vonalon történő szolgáltatási díjak a hiteles és nem hiteles tulajdonilap-másolat esetén megegyeznek az előbbi díjakkal, de a hálózati használatért 375 forintot, találatonként további 25 forintot kell fizetni.

(Magyar Közlöny, 2004/51. szám)

Hűtőszekrények energiahatékonysága

A háztartási hűtőszekrények gyártójának, a gyártó Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének, illetve ezek hiányában az importálónak, valamint a forgalmazónak a vásárlók tájékoztatása érdekében el kell látnia a hűtőszekrényeket a 78/2004. (V. 7.) GKM rendelet 1. számú melléklete szerinti címkével és műszaki dokumentációval. A háztartási hűtőszekrények, fagyasztók és ezek kombinációja villamosenergia-hatékonyságának jelöléséről szóló jogszabály 2004. június 1-jétől hatályos.

(Magyar Közlöny, 2004/63. szám)

Gépjármű-felelősségbiztosítás igazolása külföldön

A magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója által a Magyarországon kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés területi hatálya az Európai Gazdasági Térség tagállamainak területére, valamint Svájcra terjed ki. Kiterjed továbbá a biztosítási szerződés területi hatálya a nemzetközi Zöldkártya Rendszer azon országai területére, amelyek irodájával a Magyar Nemzeti Iroda kétoldalú megállapodást kötött.

(Magyar Közlöny, 2004/63. szám)

Jogosítvány

Teljesítménykorlátozás nélküli "A" kategóriába tartozó gépjármű vezetésére jogosító bejegyzés annak a személynek érvényesíthető, aki legalább két éve rendelkezik "A korlátozott" kategóriába vagy "A1" alkategóriába tartozó gépjárműre érvényesített bejegyzéssel, valamint annak, aki a 21. életévét betöltötte, és külön vizsgát tett a kategóriára jellemző vezetői jártasságáról és magatartásáról. Az új szabályt a már hatályba lépett 11/2004. (IV. 21.) BM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2004/51. szám)

Aeroszolos csomagolás

Az 53/2004. (IV. 22.) GKM rendelet részben újraszabályozta a termékek aeroszolcsomagolásának műszaki követelményeit. A jogszabály részletezi, hogy az üres aeroszolos palackokat miként kell vizsgálni, milyen vizsgálati eredmény esetén kell azokat használatra alkalmatlannak minősíteni.

(Magyar Közlöny, 2004/52. szám)

Interfészek bejelentése

A szolgáltató az interfészeket a 9/2004. (IV. 22.) IHM rendelet mellékletében szereplő adatlap kitöltésével szolgáltatásonként és interfésztípusonként köteles bejelenteni a hatósághoz. Amennyiben a szolgáltató másnak - elektronikus hírközlési tevékenység, illetőleg szolgáltatás nyújtására - teljesen vagy részlegesen átengedi a hálózatát, a felek kötelesek megállapodni abban, hogy az interfészek bejelentését a továbbiakban melyik fél végezze. Az interfészek bejelentéséről, műszaki leírásának tartalmi követelményeiről és az azokhoz való hozzáférés előírásáról május 1-jén hatályba lépett rendelet megállapítja, hogy a hatóság a nyilvántartásba vétel során az előfizetői és hálózati interfészeket osztályba sorolja, azonosítóit megállapítja, a nyilvántartásba vett interfészbejelentő adatlapokat az internetes honlapján közzéteszi, amelyről bárki másolatot készíthet.

(Magyar Közlöny, 2004/52. szám)

Hamisított áruk sorsa

A 98/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet részletesen szabályozza a hamisított vagy kalózáruk szabad forgalomba bocsátásával, kivitelével, újrakivitelével kapcsolatos eljárást. Az egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruknak a Közösségbe történő behozatalára, valamint a Közösségből történő kivitelére és újrakivitelére vonatkozó intézkedések végrehajtási szabályait tartalmazó jogszabály szerint az említett árukkal kapcsolatosan a vámhatósághoz kell kérelmet benyújtani, a kérelemnek kötelezettségvállalást kell tartalmaznia biztosíték letétbe helyezésére.

(Magyar Közlöny, 2004/57. szám)

Dohánytermékek forgalmazása

2004. április 30-a helyett 2004. december 31-éig forgalmazhatóak azok a cigaretta dohánytermékek, valamint azok a nem cigaretta dohánytermékek, amelyek megfelelnek a dohánytermékek csomagolására, jelölésére vonatkozó, valamint a cigaretta kátránytartalmát meghatározó rendelkezéseknek. A dohánytermékek gyártásáról, forgalmazásáról és ellenőrzéséről szóló 71/2004. (IV. 29.) FVM-ESzCsM- GKM együttes rendelet április 29-én lépett hatályba.

(Magyar Közlöny, 2004/59. szám)

Különleges tulajdonságú mezőgazdasági termékek és élelmiszerek tanúsítása

A hagyományos különleges tulajdonságú termékek tanúsítására vonatkozó írásbeli kérelmet négy példányban és elektronikus formában kell benyújtania az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz. A kérelem tartalmi követelményeit az 58/2004. (IV. 24.) FVM rendelet tartalmazza. A minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi a kérelem főbb pontjait, amellyel kapcsolatban - harminc napon belül - bármely természetes és jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, akinek jogos gazdasági érdekét a kérelem, illetve a termékleírás sérti, kifogással élhet. A minisztérium határozatban dönt a kifogás elfogadásáról vagy elutasításáról.

A más tagállam által benyújtott, és a Bizottság által az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett kérelemmel kapcsolatban minden olyan magyarországi lakóhelyű természetes személy, vagy magyarországi székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság kifogással élhet, akinek a kérelem jogos gazdasági érdekét sérti.

(Magyar Közlöny, 2004/54. szám)

Magyar Élelmiszerkönyv

Egyes húskészítmények, tejtermékek, kenyerek és péksütemények élelmiszer-könyvbeli előírásjele megváltozott. A Magyar Élelmiszerkönyv nemzeti termékleírásokat tartalmazó kötelező előírásait az 57/2004. (IV. 24.) FVM rendelet melléklete foglalja össze. Az 56/2004. (IV. 24.) FVM rendelet mellékletében olvashatók a Magyar Élelmiszerkönyv közösségi kívánalmak átvételét megvalósító kötelező előírásai.

(Magyar Közlöny, 2004/54. szám)

Élelmiszerek megengedett tömege és térfogata

Az előre csomagolt iparcikkek és élelmiszerek megengedett tömeg- és térfogatértékeiről, valamint azok ellenőrzési módszereiről szóló 25/2000. (VII. 26.) GM-FVM együttes rendelet 1. a) számú, "Egyes folyékony élelmiszerek megengedett névleges nettó térfogatai" című melléklete 4. pontjának a II. Magyar nemzeti értékek oszlopában szereplő értékei hatályukat vesztették. A 65/2004. (IV. 27.) GKM-FVM együttes rendelet értelmében egyes készletek kifutásukig, de legfeljebb 2005. május 1-jéig forgalomban tarthatók.

(Magyar Közlöny, 2004/57. szám)

Mezőgazdasági garanciaalap

A pénzügyminiszter a Vám- és Pénzügyőrség Központi Ellenőrzési Parancsnokságán működő különleges szolgálatot és a felügyelete alatt álló, a regionális parancsnokságokon működő vizsgálati csoportokat jelölte ki az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap garanciarészlegéből történő kifizetések utólagos ellenőrzésére. A 23/2004. (IV. 22.) PM rendelet lehetőséget ad arra, hogy az utólagos ellenőrzést végző szerv a gazdálkodónál az ellenőrzés megkezdése előtt, valamint az ellenőrzés ideje alatt bármikor helyszíni szemlét tartson. A szemle esetében az ellenőr az üzleti, üzemi vagy egyéb helyiségekbe beléphet, iratokat bevonhat, felvilágosítást kérhet, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg. A gazdálkodó köteles a helyszíni szemle során a vámhatósággal együttműködni.

(Magyar Közlöny, 2004/52. szám)

Termelői csoportok

A termelők piaci érdekérvényesítő képességének megerősítése érdekében államilag elismert termelői csoportok alakíthatóak - áll a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 81/2004. (V. 4.) FVM rendeletében. A termelői csoportok állami elismerést kérhetnek, e célból egyesülhetnek vagy - tevékenységük eredményességének növelése, regionális célok elérése és közös beruházások megvalósítása érdekében - társulhatnak. Termelői csoport tagja az a mezőgazdasági, erdészeti vagy halászati alaptevékenységet folytató természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság lehet, aki (amely) a termelői szerveződés céljának megfelelő piaci vagy feldolgozóipari értékesítésre szánt terméket termel, és az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételről szóló 141/ 2003. (IX. 18.) Korm. rendeletben, illetve a hegyközségek adatszolgáltatási rendjéről szóló 34/1997. (V. 9.) FM rendeletben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tett, és nyilvántartásba vették.

(Magyar Közlöny, 2004/62. szám)

Vadászat

Megjelent a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtási rendelete. A 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet felsorolja a vadászható állatfajokat, a vadászatra jogosultakat, egyebek mellett megállapítja a vadászterület, illetve az annak nem minősülő terület fogalmát, a hivatásos vadász kötelességeit, valamint a vadvédelmi hozzájárulás fizetésének határidejét.

(Magyar Közlöny, 2004/62. szám)

Állategészségügy

2004. május 4-étől változtak az egyes állat-egészségügyi igazgatási szolgáltatási díjak. A díjváltozást a 78/2004.
(V. 4.) FVM rendelet melléklete tartalmazza.

Az Európai Unió tagállamain kívüli országból az Európai Unió területére behozni kívánt állatok állat-egészségügyi ellenőrzésével kapcsolatban megjelent 55/2004. (IV. 24.) FVM rendelet szerint a szállítmányért felelős személy köteles az érkezés várható időpontjáról, a szállítmány jellegéről, valamint az állatok számáról előzetesen - a beléptetés tervezett időpontjánál egy munkanappal korábban - értesíteni azon határátkelőhely állat-egészségügyi személyzetét, ahol az állatot beléptetni szándékozik. Az állatokat hatósági felügyelet mellett, közvetlenül az állat-egészségügyi határállomásra vagy - amennyiben az indokolt - karanténközpontba kell szállítani. A jogszabály részletezi az állat-egészségügyi hatóság feladatait abban az esetben, ha az állat csak átutazik Magyarország területén, ha az állat rendeltetési helye Magyarország, vagy ha az Unió más tagállama a célállomás.

Az 54/2004. (IV. 24.) FVM rendelet szól az egyes élő állatok és termékek Európai Unión belüli kereskedelmével kapcsolatos állat-egészségügyi és állattenyésztési ellenőrzésekről. Az Unió tagországaiban csak olyan állat és termék kerülhet kereskedelmi forgalomba, amely megfelel a jogszabályban felsorolt szigorú követelményeknek. Az uniós csatlakozáskor hatályba lépett rendelet meghatározza az ellenőrzéssel kapcsolatos teendőket is.

Az 53/2004. (IV. 24.) FVM rendelet a harmadik országokból az Európai Unió területére behozni kívánt termékek állat-egészségügyi ellenőrzéséről tartalmaz szabályokat.

Az 52/2004. (IV. 24.) FVM rendelet az állati eredetű termékek Európai Unión belüli kereskedelmének állat-egészségügyi ellenőrzésével kapcsolatban fogalmaz meg előírásokat.

(Magyar Közlöny, 2004/54., 62. szám)

Szőlőfeldolgozás

A szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek lepárlásáról és kivonásáról szóló 75/2004. (V. 4.) FVM rendelet előírásait először a 2004. évi szüretből származó szőlő feldolgozásából származó melléktermékekre kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2004/62. szám)

Csökkentett energiatartalmú élelmiszerek

A Magyarországon forgalomba hozatalra szánt, a testtömegcsökkentés céljára szolgáló, csökkentett energiatartalmú különleges táplálkozási célú élelmiszerekre, azok összetételére és jelölésére a 27/2004. (IV. 24.) ESzCsM rendeletet kell alkalmazni. A csökkentett energiatartalmú élelmiszerek olyan különlegesen összeállított élelmiszerek, amelyek az előállító útmutatása szerint alkalmazva helyettesítik a teljes napi étrendet vagy annak egy részét. A csökkentett energiatartalmú élelmiszer a következő megnevezéssel hozható kereskedelmi forgalomba: "Testtömegcsökkentés célját szolgáló, a teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszer", a "Testtömegcsökkentés célját szolgáló, a napi étrend egy részét helyettesítő élelmiszer".

(Magyar Közlöny, 2004/54. szám)

Agrártámogatás

Módosultak a 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének feltételei. Részben változtak azok a célok, amelyek megvalósításához támogatás igényelhető. Például ezentúl a 73/ 2004. (IV. 29.) FVM rendelet alapján támogatást igényelhet az újonnan forgalomba kerülő mezőgazdasági gépek funkcionális vizsgálatára szakosodott és az ISO 9001/2000 minősítéssel rendelkező szervezet, ha a vonatkozó feladatterveit, beszámoló jelentéseit, elszámolásait a minisztérium elfogadja. Kamattámogatás vehető igénybe azon agrárhitelek után is, amelyeket a jogosultak termőföld (szántó, szőlő, gyümölcsös művelésű ágú termőterület és a rajta lévő ültetvény, valamint gyep művelési ágú terület) megvásárlásához - legfeljebb háromszáz hektár birtoknagyság eléréséig - vettek igénybe.

(Magyar Közlöny, 2004/59. szám)

Állattartási szabályok

A mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályainak módosítása kapcsán szól arról a 72/2004. (IV. 29.) FVM rendelet, hogy mesterséges szellőztetésű istállóban kiemelt figyelemmel kell gondoskodni a folyamatos felügyeletről és a rendszeres ellenőrzésről.

(Magyar Közlöny, 2004/59. szám)

Tejfeldolgozók támogatása

A 70/2004. (IV. 29.) FVM rendelet szerint a tejfeldolgozók veszteségcsökkentő támogatása legfeljebb hatvanhárommillió-háromszázhetvenötezer liter tej felhasználása után, legfeljebb 2,535 milliárd forint támogatási összegig igényelhető.

(Magyar Közlöny, 2004/59. szám)

Tej és tejtermékek támogatása

A 68/2004. (IV. 29.) FVM rendelet szól a tej és tejtermékek piaci szabályozása kapcsán a következő termékek támogatásáról:

- sovány tej és sovány tejpor állati takarmányban történő felhasználása,

- nonprofit szervezetek vajvásárlási támogatása,

- a sovány tejből származó kazein és kazeinátok előállítására nyújtott támogatás,

- vaj és sovány tejpor intervenciós felvásárlása,

- vaj, vízmentes tejzsír és tejszín felhasználásának támogatása.

(Magyar Közlöny, 2004/59. szám)

Az étrend-kiegészítőkről

A Magyarországon forgalomba hozatalra szánt, élelmiszerként előállított és forgalmazott étrend-kiegészítőkre állapít meg szabályokat a 37/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet. A Magyarország uniós tagságának időpontjától hatályban lévő rendelet előírásainak megfelelő termék "étrend-kiegészítő" megnevezéssel hozható forgalomba. Az étrend-kiegészítő jelölése, megjelenítése és reklámozása során tilos a terméknek betegséget megelőző vagy gyógyító hatást tulajdonítani, illetve ilyen tulajdonságra utalni. Az élelmiszerek jelölésére vonatkozó általános szabályokon kívül az étrend-kiegészítő jelölésének az alábbiakat is tartalmaznia kell:

- a termék jellemző tápanyagcsoportjainak vagy összetevőinek nevét, vagy utalást a tápanyagok vagy összetevők jellegére,

- a napi ajánlott fogyasztási mennyiséget,

- figyelmeztetést, hogy a fogyasztó az ajánlott napi fogyasztási mennyiséget ne lépje túl,

- figyelemfelhívást, hogy az étrend-kiegészítő nem helyettesíti a vegyes étrendet,

- figyelmeztetést, hogy a terméket kisgyermek elől elzárva kell tartani.

Az étrend-kiegészítők hatékony hatósági ellenőrzése érdekében legkésőbb a termék első forgalomba hozatalakor a gyártó vagy az importőr köteles bejelenteni a készítményt a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetéhez.

(Magyar Közlöny, 2004/56. szám)

Különleges élelmiszerek

A különleges táplálkozási célú élelmiszerekről szóló 36/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet előírásait a Magyaror

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. június 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére