Az EU-támogatások és a bankok

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 74. számában (2004. június 1.)
Egy vállalkozás vagy önkormányzat vezetőjének nem kell a fejét törnie, hogy miképpen tehetne szert uniós forrásokra. A csatlakozás kapcsán megnyílt finanszírozási lehetőségekről az összes nagyobb banknál is kaphat eligazítást. A hitelintézetek közül több is speciális EU információs központot, irodát vagy szolgáltatási centrumot hozott létre. Az információ ingyenes, de a zsebbe kell nyúlni, ha már konkrét pályázatok kidolgozásáról van szó. Tény, hogy a szóbeli segítségben nincs hiány, a bankok felvállalták a tanácsadó partner szerepét. Nem jótékonyságról van szó, hiszen számukra további üzleti lehetőséget teremt a szükséges bankgaranciák kiadása, a támogatások előfinanszírozása, illetve később a támogatások folyósítása mellett a beruházás pénzelése.

Sikerdíj helyett jobb a fix díjas szerződés

Az uniós pénzek megszerzése jóval nagyobb feladat, mint eddig, bármilyen támogatott forrás elnyerése. Ismert, hogy az Európai Unió által társfinanszírozott (a vállalkozások felzárkózását segítő), vissza nem térítendő támogatások szigorú, részletesen kidolgozott szabályok szerint nyerhetők el, és a megítélt források felhasználása utófinanszírozás keretében történik. A bank segítséget adhat a szükséges fejlesztésbe bevonható pályázati források feltárásában, a pályázati dokumentáció kidolgozásában, a pályázathoz szükséges banki szolgáltatások nyújtásában. A támogatás elnyerését követően pedig igény szerint segítheti ügyfelét a megvalósítás teljes ciklusában, és közreműködhet az elnyert pénz felhasználásával megvalósuló fejlesztések koordinációjában, a szükséges jelentések összeállításában, valamint az elszámolási folyamatban.

A felelősség nem hárítható át

Nem is érdemes tehát mérlegelni, hogy bevonjon-e a vállalkozó pénzügyi partnert vagy sem, mert arra mindenképpen szüksége van, ha máshoz nem, a projekt előfinanszírozásához. A kérdés csak az, hogyan, milyen tanácsadót bízzunk meg, milyen pályázatírót válasszunk. A pályázó vállalkozónak vagy önkormányzatnak ugyanis tudnia kell, hogy a program lebonyolítását rajta kérik majd számon a fejlesztés ellenőrzése során, a kiválasztott tanácsadót vagy pályázatírót többnyire semmilyen felelősség nem terheli.

Egy EU-forrásokat ismertető konferencián Magyari László, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium címzetes államtitkára említette, hogy vannak rosszhiszemű pályázatírók is. Ők biztosra ígérik a pályázati pénz elnyerését, de cserébe nagy összegű, 6-12 százalékos sikerdíjat kérnek. Ezt a nagy összeget, vagy egy részét elbújtatják a projektköltségekben, ami később veszélyeztetheti a pályázati cél megvalósítását. Sikertelenség esetén viszont a vállalkozónak vissza kell fizetnie a megszerzett támogatást, s ha erre nem képes, lefoglalhatják gépét, elvehetik ingatlanját stb.

Pénzügyi partnerként a bank ajánlhat tanácsadót, részt vehet a projektgenerálásban, és segíthet a pályázatírásban. A bank részt vesz a pályázónak meglevő saját erő igazolásában, a támogatás fedezeteként bankgaranciát vagy bankgarancia-ígérvényt adhat.

Szokni kell az új rendet

A Raiffeisen Banknál felhívták a figyelmet arra, hogy a korábban általános kamattámogatások száma egyre csökken majd, helyette elsősorban vissza nem térítendő támogatások lesznek a jellemzőek, ezek megszerzésénél viszont nagy szerepe lesz a bankgaranciának. A projektgenerálásban ügyes vállalkozó elérheti, hogy a támogatás révén hitelképessé váljék, s alkalmas legyen további banki kölcsönök felvételére. Ez egyúttal azt is eredményezi, hogy a bankok elmozdulnak majd a ma még magasabb kockázatot képviselő ügyfélkör irányába. A Raiffeisen Bank az első negyedévben már több uniós finanszírozásban részt vett. Az Agrár Csatlakozási Hitelprogram keretében történt kihelyezéseinek értéke 20 milliárd forint. A bank EU tanácsadási főosztálya pedig hozzásegítette Nagykanizsa önkormányzatát két fejlesztési projekt elnyeréséhez, illetve a vállalatokkal eddig megkötött szerződések 400 millió forint elnyerésére vonatkoznak.

Tőkepótlás

Az uniós támogatások igénybevételéhez kellő saját erő előteremtése lesz a pénzlehívások talán leggyengébb pontja. A kisvállalkozásoknak ugyanis saját forrásból kellene előteremteni a kidolgozott projektek megvalósításához szükséges pénz negyedét, miközben körükben a tőkehiány közismert. Több bank ugyan már most hangoztatja, hogy ügyfele számíthat rá, ha a saját erő előteremtéséhez is hitelt kell felvennie, de a vállalkozásoknak nem mindegy, hogy milyen kondíciókkal folyósítják majd a kölcsönt. A Magyar Fejlesztési Bank április végén hirdette meg az európai uniós pénzekre pályázó kisvállalkozások számára a saját erő 50 százalékának meghitelezésére szolgáló keretét, az Európa Hitelhez hasonló feltételekkel, azaz 6,5 százalék alatti kamattal. A rendelkezésre álló hitelkeret 35 milliárd forint. Az 50 millió forint alatti igényléseket közvetlenül a kereskedelmi bankokhoz, az 50-200 millió forint közöttieket pedig akár a bankokhoz, akár az MFB-hez be lehet nyújtani. Mivel a kereskedelmi bankok éppen lapzártakor kaptak értesítést a hitelkonstrukcióról, feltételezhető, hogy május végére tudnak felkészülni a kölcsön folyósítására. Valószínű, hogy számos bank részt vállal majd a hitel terítésében, hiszen ez jó alkalom, hogy az ügyfeleiknek a legolcsóbb forrásokat szerezzék meg.

Csomagban kínált szolgáltatás

Az OTP Bank a pályázati és projektmegvalósítási cikluson háromféle hitellel "kíséri" végig az ügyfelét. Az uniós projekt-előkészítési hitellel a tanácsadói és a pályázatírással kapcsolatos költségeket lehet finanszírozni. Az uniós projekt előfinanszírozását, likviditását biztosító hitel a már megítélt támogatás hátterével segíti a pályázatban vázolt fejlesztés megvalósítását. Végül – megfelelő fedezet esetén – a bank hitelt nyújt az uniós projektekhez kellő saját forrásra is.

A Kereskedelmi és Hitelbank is csomagban kínálja uniós szolgáltatásait, ebben a csomagban igénybe lehet venni a bank önkormányzati és EU-projektek igazgatóságának segítségét a pályázati források megszerzéséhez. A bank regisztrált ügyfeleinek havonta támogatási értesítőt küld.

Ennél a pénzintézetnél is lehetőség van a pályázatban elnyert összeg megelőlegezésére, kapható bankgarancia-ígérvény, és kiegészíthető a pályázathoz szükséges saját erő. A támogatás tényleges folyósítása után a garanciaígérvényből tényleges bankgarancia lesz, míg a saját erőhöz szükséges hosszú lejáratú hitel változatlan feltételekkel él tovább. A K&H bankcsoporthoz tartozó K&H Euroconsulting segít a pályázatok elkészítésében. A banki hátterű tanácsadói és pályázatkészítői munka előnyének tartják a K&H-nál, hogy a projekt-előkészítés gyors, és a finanszírozási tárgyalások is rövid határidővel lezárulhatnak. A költségeket viszont egyedileg kell felmérniük az ügyfeleknek.

A CIB Bank szolgáltatási centrumot hozott létre, hogy koordinálja az uniós támogatásokkal és egyéb fejlesztési hitelekkel összefüggő bankon belüli feladatokat. A szintén komplex szolgáltatási csomag része a projektgenerálás, strukturálás, pénzügyi tanácsadás, pályázati információk nyújtása, pályázatírás, projektmenedzsment, monitoringtevékenység, s igény szerint a szükséges banki finanszírozási háttér. A bank saját maga által kiválasztott tanácsadói háttérrel dolgozik. Felhasználja anyabankjának, az olasz Banca Intesának uniós ügyekre szakosodott brüsszeli irodája tapasztalatait is. Az EU-s pályázatokhoz középtávú EU-bankgaranciát, középtávú EU-társfinanszírozást és rövid távú EU-támogatás-előfinanszírozást nyújt. A támogatások biztosítékaként igénybe vehető EU-bankgaranciát 6 millió forintos minimális összegtől lehet igénybe venni. Az EU-társfinanszírozás összege minimum 3 millió forint lehet.

Projektek és konzorciumok

A bankoknak kulcsszerepük van az Európai Beruházási Bank (EIB) – a korábbinál jóval bővebben csordogáló – forrásainak csatornázásában is. Legutóbb négy pénzintézet írt alá megállapodást az önkormányzatok felzárkózását segítő vissza nem térítendő támogatással kombinált finanszírozásról. A programban a CIB Bank, az Erste, a Raiffeisen Bank és a Volksbank vesz részt. Ezek a hitelintézetek osztják majd szét a pénzt az általuk életképesnek ítélt projektek között.

A magyar bankok az EIB-programot már tavaly elkezdték előkészíteni, s végül a csatlakozás előestéjére időzítették az aláírást, ami azt jelenti, hogy az Európai Bizottság is egyetértett ezzel a megoldással, annál is inkább, mert a programot vissza nem térítendő támogatással egészíti ki. A részt vevő bankok abban reménykednek, hogy az új finanszírozási megoldást felhasználhatják ügyfélszerzésre is.

Az Erste bár jogi értelemben még nem egyesült a Postabankkal, már a pénzintézettel közösen közvetíti az uniós támogatásokat, így az EIB "Global Loan" programjának keretében megszerezhető forrásokat – közölték a pénzintézetnél. Az Erste a megállapodás alapján mintegy 4 milliárd forint (15 millió euró) értékű önkormányzati beruházást finanszírozhat majd rövidesen kedvezményesen – mondta Papp Edit, az Erste Bank vállalati üzletágának vezetője. Főként azon önkormányzati projektek támogathatók, amelyek összköltsége 10 millió és 1,25 milliárd forint (40 ezer és 5 millió euró) között van, és megfelelnek az EIB program általános feltételeinek.

Az önkormányzatok – a programban részt vevő bankokon keresztül – vissza nem térítendő támogatást kapnak az egyes fejlesztésekhez szükséges önerőhöz. Az ingyen pénz mellett a bank hitelt is nyújt a projekt megvalósításához. A hitel futamideje 15 év, hosszabb az általában 10 évre adott önkormányzati kihelyezéseknél. Kamata pedig annyiban lesz kedvezményes, hogy a bank is a BUBOR-nál (irányadó bankközi kamatláb) kedvezőbb feltételekkel kapja. A hitel viszszafizetését könnyíti az is, hogy a tőketörlesztésre akár 5 év türelmi idő is adható.

A támogatásnak két típusa van. A Municipal Infrastructure Facility (MIF) támogatási keretét kizárólag nyugati határon fekvő megyék, azaz Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye önkormányzatai vehetik igénybe környezetvédelmi, egészségügyi, oktatási és közlekedési fejlesztésekhez. A program másik részét, a Municipal Finance Facility (MFF) támogatási keretét pedig az országon belüli önkormányzatok igényelhetik olyan alapvető infrastrukturális projektekhez, mint például a fűtés-korszerűsítés vagy a vízgazdálkodás.

Nehéz Bea, az Erste-Postabank önkormányzati üzletágának vezetője ehhez hozzátette, az önkormányzatoknak a szerződéseket 2005 végéig kell megkötniük, és a projektek kivitelezésének be kell fejeződniük 2009 végéig.

Azt viszont tudni kell, hogy az EIB olyan önkormányzati fejlesztésekhez ad pénzt, amelyekhez más uniós támogatást nem használnak fel. A programnak az Erste szerint azért van nagy jelentősége, mert sok önkormányzat továbbra sem képes arra, hogy életképes elképzeléseket dolgozzon ki az EU-s támogatások lehívására, erre inkább csak a nagyvárosok alkalmasak, ahol már el is kezdték ezt a munkát. Eleve sok olyan fejlesztési szükséglet is van – például útépítés -, amihez másféle támogatást aligha lehet igénybe venni.

Vállalkozók osztályozása EU-normák szerint

Vállalkozás típusa

Maximális árbevétel

Maximális mérlegfőösszeg

Mikro (max. 9 fős)

2 millió euró

2 millió euró (502 millió forint)

Kis (max. 49 fő)

10 millió euró

10 millió euró (2,5 milliárd forint)

Közepes (max. 249 fő)

50 millió euró (12,5 milliárd forint)

43 millió euró (10,8 milliárd forint)

Ingyen önerő

Az EIB programban nagyobb kedvezmény jár a határ melletti önkormányzatoknak. Itt ugyanis a hitellel együtt megkapható ingyen önerő elérheti a projekt összköltségének 10 százalékát. Más esetben 5 százalék erejéig lehet támogatáshoz jutni. Ha tehát az egyik bank finanszírozhatónak ítél egy önkormányzati projektet (elsősorban közepes méretű városokét), akkor annak a költségeit 100 százalékban fedező hitelnek csak 90-95 százalékát kell az önkormányzatnak visszafizetnie.

A hitelhez és az ingyen önerőhöz nemcsak a városok és egyéb települések juthatnak hozzá, hanem azok a vállalkozások is, amelyek közszolgáltatást nyújtanak az adott önkormányzatnak, függetlenül attól, hogy milyen a tulajdoni szerkezetük.

A projektek jellegzetessége természetesen, hogy önerő nélkül is megállnak a lábukon. Az ilyen fejlesztések finanszírozásában jártas bankoknak pedig van gyakorlatuk abban, hogy ezt megítéljék. Az EIB-program keretében finanszírozható beruházások megtérülésének esélyét azonban növeli az önerőjuttatás, ezért kiszélesíti a finanszírozható ügyfelek és projektek körét.

A Raiffeisen Bank nemcsak az önkormányzatokat, illetve a közszolgáltatást nyújtó cégeket finanszírozná az EIB hitelei segítségével. Az általa aláírt 50 millió eurós hosszú lejáratú hitelkeretből 15 millió eurót használ fel önkormányzati projektek finanszírozásához, a fennmaradó 35 millió eurót egyéb, az EIB számára elfogadható kis- és középvállalatok (KKV) beruházásainak finanszírozására fordítja.

Bankok EU-központjai, illetve tanácsadó cégei

OTP Bank

OTP Hungaro Projekt Kft.

Kereskedelmi és Hitelbank

EU Projekt Igazgatóság és K&H Euroconsulting

Erste Bank és a Postabank

EU-iroda

CIB

EU Szolgáltatási Centrum

Raiffeisen Bank

Raiffeisen Consulting Rt./EU tanácsadási főosztály

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. június 1.) vegye figyelembe!