Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 73. számában (2004. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Jegybanki alapkamat

A jegybanki alapkamat mértéke 2004. március 23-ától április 5-éig 12,25 százalék, 2004. április 6-ától 12 százalék. A Magyar Nemzeti Bank 1/2004. (MK 34.) és 2/2004. (MK 42.) MNB közleménye a 34., illetve a 42. számú Magyar Közlönyben jelent meg.

(Magyar Közlöny 2004/34., 42. szám)

Üzemanyagárak

A Magyar Közlöny 33. számában megjelent APEH közleményben olvashatók a 2004. április 1. és június 30. között alkalmazandó üzemanyagárak.

Ólmozatlan motorbenzinek:

- ESZ-95 ólmozatlan

motorbenzin239 forint/liter,

- ESZ-98 ólmozatlan

motorbenzin249 forint/liter,

- keverék239 forint/liter,

- gázolaj 215 forint/liter.

Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.

(Magyar Közlöny, 2004/33. szám)

Devizaárfolyam

A Magyar Nemzeti Banknak a Magyar Közlöny 36. számában megjelent közleménye tartalmazza a hivatalos devizaárfolyam-lapon nem szereplő külföldi pénznemek euróra átszámított árfolyamát. Ezek szerint például 1 euró 52,4170 afghanit, 1,9462 bulgáriai levát, 55,1194 indiai rúpiát, 1401,85 új iraki dinárt, 34,7503 orosz rubelt, 39920,0 román lejt és 238,02 szlovén tolart ér.

(Magyar Közlöny, 2004/36. szám)

Átlagkereset, fogyasztóiár-index tavaly

A KSH tájékoztatója közzétett néhány olyan statisztikai adatot, amelyek különböző ellátások megállapításának alapjául szolgálnak. Ezek alapján 2003-ban

- a bruttó átlagkereset: 137 200 forint/ fő/hó,

- a nettó átlagkereset: 88 800 forint/ fő/hó,

- a bruttó kereseti index: 112,0 százalék (2002. év = 100),

- a nettó kereseti index: 114,3 százalék (2002. év = 100),

- a fogyasztóiár-index 2003. decemberében 105,7 százalék (2002. december = 100), 2003-ban 104,7 százalék (2002. év = 100).

(Magyar Közlöny, 2004/41. szám)

Regisztrációs adó

A 2004. évi XII. törvénnyel az Országgyűlés megváltoztatta a regisztrációs adóról szóló korábbi rendelkezés néhány pontját. Ezek szerint bővült azoknak a köre, akik mentesülnek a regisztrációs adó megfizetése alól, egyúttal kategóriánként megváltozott az adó összege. A május 14-én hatályba lépő jogszabály rendelkezése értelmében az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet is mentesül az adó megfizetése alól, aki/amely olyan, 5-nél rosszabb környezetvédelmi osztályba sorolt személygépkocsit helyeztet forgalomba, amelyről a vámhatóság külön igazolta, hogy a személygépkocsit 2004. január 1. napja előtt hozták be belföldre, és a személygépkocsit terhelő fogyasztási adót a fogyasztási adó alanya megfizette.

(Magyar Közlöny, 2004/38. szám)

Egységes Munkaügyi Nyilvántartás

Május 1-jétől hatályos az Egységes Munkaügyi Nyilvántartással kapcsolatos bejelentési és nyilvántartási kötelezettség szabályozásáról szóló 67/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet. A munkaadó a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségét a rendelet mellékletében meghatározott Adatlap kitöltésével, illetőleg az abban meghatározott adatok közlésével teljesítheti.

(Magyar Közlöny, 2004/47. szám)

Postai szolgáltatók

Április 23-ától az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki engedély vagy bejelentés alapján postai szolgáltatást kíván nyújtani, ezt a szándékát a hírközlési hatósághoz az 68/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti szolgáltatási engedély iránti kérelem, vagy a 2. számú melléklet szerinti bejelentés benyújtásával kezdeményezheti.

A rendelet meghatározza az engedély alapján nyújtható postai szolgáltatások személyi és tárgyi feltételeit, ezek igazolásának módját, az engedélyezés menetét, valamint a postai szolgáltatók és szolgáltatások nyilvántartását.

(Magyar Közlöny, 2004/47. szám)

Telepengedély

Április 20-ától a telepengedélyhez kötött tevékenységek köre annyiban változott, hogy telepengedély-köteles a TEÁOR 17.54, 17.71 és a 17.72 szám alatt meghatározott tevékenységek közül

- a máshova nem sorolt egyéb textiltermék gyártása, kivéve a kéziszőttes-, necceltáru- és csipkekészítés, kézi hímzés (17.54),

- a kötött, hurkolt harisnyafélék gyártása, kivéve a kézi kötésű, horgolású harisnyafélék gyártása (17.71),

- a kötött, hurkolt pulóverfélék gyártása, kivéve a kézi kötésű, horgolású pulóverfélék gyártása (17.72).

Az eddigieken túl telepengedély birtokában végezhetők továbbá az gyéb szárazföldi szállítás ágazatba tartozó tevékenységek közül azon tevékenységek, amelyek esetében a tevékenységhez igénybe vett gépjárműv(ek)et külön jogszabály szerinti telephelyen kell tárolni (60.2).

A TEÁOR 63.21 szám alatt engedélyköteles meghatározott tevékenység az egyéb szárazföldi szállítást segítő tevékenységekből a parkolóhely, garázs üzemeltetését jelenti, kivéve a közút kezelője által üzemeltetett, közút területén vagy a közút területén kívüli közterületen létesített, illetőleg kijelölt várakozóhelyet.

Kikerült a telepengedély-köteles tevékenységek közül a szennyvíz- és hulladékkezelés, településtisztasági szolgáltatás (90.00).

Amennyiben a telepengedély megadását követően a telepengedély iránti kérelemben szereplő adatokban változás következett be, arról a telepengedély jogosultja 30 napon belül köteles a jegyzőt írásban értesíteni. A jegyző az adatokban bekövetkezett változásról az engedélyezési eljárásban részt vevő szakhatóságoknak, az illetékes megyei (fővárosi) fogyasztóvédelmi felügyelőségnek és az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség illetékes területi szervének értesítést küld, illetve megteszi a szükséges további intézkedéseket. A telepen végzett tevékenységben történő változás esetén a jegyző a régi telepengedély bevonásával egyidejűleg a jogosult nevére szóló új telepengedély megadásáról hoz határozatot. Amennyiben a telepengedély jogosultja tevékenységét megszünteti, köteles azt a jegyzőnek haladéktalanul bejelenteni.

(Magyar Közlöny, 2004/47. szám)

Közvetítőválasztás az elektronikus hírközlési szolgáltatás igénybevétele során

Április 23-ától a kötelezett szolgáltató olyan közvetítő szolgáltató esetében köteles biztosítani közvetítőválasztást, amely

- nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújt, és

- amellyel összekapcsolási szerződést kötött.

Hívásonkénti közvetítőválasztás esetén a kötelezett szolgáltató olyan közvetítő szolgáltató esetében köteles biztosítani a közvetítőválasztást, amely a fentieken túl

- rendelkezik közvetítőválasztó számmal, és

- a kötelezett szolgáltatóval kötött összekapcsolási szerződésben az általa megajánlott forgalmi irányokban gondoskodik a hívás végződtetéséről.

Az előfizető közvetítő-előválasztás keretében az egyes hívástípusok, illetve az internethívás tekintetében választhat közvetítő szolgáltatót. Amennyiben a közvetítő szolgáltató a hívások továbbítását mind híváskezdeményezéssel, mind hívásvégződtetéssel vállalja, az előfizetőnek meg kell határoznia, hogy a két lehetőség közül melyiket választja.

Internethívások esetében a közvetítő szolgáltató az előfizető választása alapján lehetővé teheti az internet- szolgáltatás díjának a forgalmi szolgáltatásokkal együtt történő kiszámlázását.

A kötelezett szolgáltató kizárólag a közte és a közvetítő szolgáltató közötti összekapcsolási szerződés alapján irányíthatja át a hívást más elektronikus hírközlési szolgáltatóhoz. Az ebből eredő többletköltségek a közvetítő szolgáltatót terhelik.

Amennyiben a közvetítőválasztás automatikusan nem valósul meg, a kötelezett szolgáltató a szükséges műszaki változtatást köteles a közvetítő szolgáltató értesítésétől számított öt munkanapon belül végrehajtani, és ennek megtörténtéről az előfizetőt és a közvetítő szolgáltatót írásban vagy egyéb bizonyítható módon tájékoztatni.

A hívásonkénti közvetítőválasztásra vonatkozó előfizetői szerződés az előfizető ráutaló magatartásával jön létre úgy, hogy az előfizető a közvetítő szolgáltatót közvetítőválasztó előtét tárcsázásával jelöli ki. Az előfizető hívásonkénti közvetítőválasztással az adott hívásra érvényes közvetítő-előválasztástól eltérhet.

A közvetítő szolgáltató és az előfizető az előfizetői szerződést írásban, szóban vagy ráutaló magatartással, így különösen közvetítőválasztó előtét tárcsázásával, illetve - amennyiben az lehetséges - a felkínált választási lehetőségekre számbeadással válaszolva kötheti meg.

A kötelezett szolgáltató az új előfizetői szerződés megkötésekor, valamint az előfizetői díjakat utólag havonta fizető előfizetők esetében havi rendszerességgel, írásban, azonos betűmérettel köteles a vele fennálló összekapcsolási szerződések alapján a közvetítőválasztás keretében választható szolgáltatókról és azok ügyfélszolgálati telefonszámáról, illetőleg a 73/2004. (IV. 15.) Korm. rendeletben meghatározott információk elérhetőségéről az előfizetőt tájékoztatni.

(Magyar Közlöny, 2004/47. szám)

Fogyasztóvédelem

Módosult a fogyasztóvédelmi törvény. Ehhez kapcsolódóan a fogyasztók védelme céljából a jogsértéstől eltiltó határozatokról szóló 98/27/EK irányelv szerinti minősített szervezetek jegyzékébe való felvételre irányuló eljárás szabályait a 74/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet tartalmazza. (Lásd a 41. oldalt!)

(Magyar Közlöny, 2004/42., 47. szám)

Használt autók

A magyar uniós csatlakozástól módosulnak a használt vagy sérült gépjárművek vámkezelését megelőző vizsgálatok szabályai. Az erről szóló 45/2004. (IV. 15.) GKM-KvVM-PM együttes rendelet szerint a megelőző vizsgálatra vonatkozó szabályok a Magyar Köztársaság területén történő forgalomba helyezés vagy az ugyanott forgalomban lévő járműbe történő beépítés céljából az Európai Közösség tagállamán kívüli harmadik országból behozott vámkezeltetni kívánt, továbbá a szabad forgalomba bocsátással egy tekintet alá eső eredménnyel járó vámigazgatási eljárás alá vont használt vagy sérült

- 250 cm3 hengerűrtartalom feletti motorkerékpárra,

- személygépkocsira,

- autóbuszra, tehergépkocsira, vontatóra, nyerges vontatóra,

- egyedi azonosítási jelzésre kötelezett alkatrészekre (alváz, egyedi azonosítóval megjelölt motor, a továbbiakban együtt: számozott fődarab)

terjednek ki.

(Magyar Közlöny, 2004/47. szám)

Területfejlesztés

Több jogszabály is foglalkozik a területfejlesztés kérdéseivel. Április 18-ától módosultak

- a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások felhasználásának részletes szabályai,

- a területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok pályázati rendszerben történő felhasználása összehangolásának rendjére vonatkozó előírások,

- a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe utalt fejezeti kezelésű előirányzatok régiók közötti felosztásának elvéről, a régiók forrásairól, a támogatások odaítélésének és felhasználásának szabályairól és a közmunkaprogramok támogatási rendjéről szóló rendelkezések.

Kormányrendelet szól

- a 2004. évi területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás megyék közti felosztásáról, a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről, valamint

- a többcélú kistérségi társulások 2004. évi támogatása mértékének, igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről, illetve

- az országos jelentőségű területfejlesztési programokra szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának részletes szabályairól.

(Magyar Közlöny, 2004/47. szám)

Jogegységi határozat a közokirat-hamisításról

A Legfelsőbb Bíróság 1/2004. büntető jogegységi határozata szerint a Büntető Törvénykönyv (Btk.) 274. §-ának (1) bekezdés c) pontjában meghatározott (ún. intellektuális) közokirat-hamisítás bűntettének elkövetési tárgya lehet minden olyan közokirat, amelynek rendeltetése, hogy a benne foglalt adat valóságát teljes bizonyító erővel bizonyítsa. A más nevére szóló valódi közokiratnak a személyazonosság igazolására történő felhasználása is megalapozza a közokirat-hamisítás bűntettének megállapítását.

(Magyar Közlöny, 2004/43. szám)

Személyivel Európába

Május 1. után nemcsak útlevéllel, hanem érvényes személyazonosító igazolvánnyal is utazhatunk az uniós tagországokban. A 2004. évi XV. törvény rendelkezéseit a Magyarországon élő hontalanokra, továbbá a letelepedési és a bevándorolási engedéllyel rendelkező külföldiekre a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2004/42. szám)

Szigorodó munkavédelmi szabályok

Május 1. után szigorodnak egyes munkavédelmi előírások. A közeljövőtől például a munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokat munka-egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy végezheti. Az új törvényszöveg értelmében a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét. A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani - rendelkezik a 2004. évi XI. törvény. Az uniós csatlakozást követően hatályba lépő jogszabály a sérülékeny csoportba tartozó munkavállalókkal kapcsolatosan különböző feladatokat ró a munkaadóra, jelesül: óvni kell az őket különösen érintő egészségkárosító kockázatoktól.

Május 1. után a munkáltatónak kell megfelelő intézkedésekkel biztosítania, hogy szükség esetén az elsősegély, az orvosi sürgősségi ellátás, a mentési és a tűzvédelmi feladatok ellátása érdekében haladéktalanul fel lehessen venni a kapcsolatot a külső szolgálatokkal, szervekkel. A jogszabály továbbá a munkáltatót kötelezi arra, hogy veszély esetére megtegyen minden indokolt intézkedést a munkahely kiürítése, továbbá a tűzvédelmi, katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásához szükséges, arra alkalmas munkavállalók kijelölése, létszámuk meghatározása, felkészítésük és megfelelő egyéni védőeszközzel való ellátásuk érdekében. (A témával Mozgástér rovatunk részletesen foglalkozik.)

(Magyar Közlöny, 2004/38. szám)

Telefondíj

Az informatikai és hírközlési miniszter 10 százalékban maximálta az egyetemes távközlési szolgáltató által 2004-ben felszámítható díjemelést. Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó díjcsomagban szereplő előfizetési díjak átlagos növekedését a 2003. január 1-jei szinthez kell viszonyítani. A 4/2004. (III. 24.) IHM rendelet a szolgáltatókat felhatalmazza díjcsomagok képzésére.

(Magyar Közlöny, 2004/34. szám)

Cégbejegyzés, céginformáció magasabb díjért

Változtak a Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételi és költségtérítési szabályai. Az április 7. óta hatályos 5/2004. (III. 23.) IM rendelet szerint a cég bejegyzése közzétételének költségtérítése

- jogi személyiség nélküli cég esetén 14 000 forint,

- jogi személyiségű cég esetén 25 000 forint.

A cég adataiban bekövetkezett változás közzétételének költségtérítése

- jogi személyiség nélküli cég esetén 7000 forint,

- jogi személyiségű cég esetén 15 000 forint.

Ha a cég bejegyzésére vonatkozó kérelmet a cégbíróság jogerős végzésével elutasítja, vagy a cég bejegyzése iránti eljárást megszünteti, e végzések rendelkező része közzétételének költségtérítése 7000 forint.

Ha a közzétételre törvény nem a megyei bíróságot mint cégbíróságot, hanem a megyei bíróságot vagy más bíróságot kötelezi (például a felszámolási eljárás, a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása, valamint a vagyonrendezési eljárás során hozott végzések esetében), a közzétételi költségtérítés összege 25 000 forint, amely magában foglalja a bíróság eljárása során közzétételre kerülő valamennyi közlemény költségtérítését.

A Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat működéséről, valamint a céginformáció költségtérítéséről szóló korábbi rendelet is megváltozott. Bizonyos adatok számítógépen történő rögzítése, tehát közzététele esetén átutalási megbízás visszaigazolásával kell igazolni, hogy az érintett az Igazságügyi Minisztérium 10032000-01483305-00000000 számlaszámára jogi személyiség nélküli cég esetén 5000 forint, jogi személyiségű cég esetén pedig 10 000 forint költségtérítést befizetett.

A szolgálat igénybevételéért fizetendő új díjszabást is felsorolja a rendelet, valamint rendezi a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelyének nyilvántartásba vételi rendjét. A jogszabály melléklete közli a "Cégbejegyzési kérelem, Nyilatkozat az APEH számára" nyomtatvány új formáját is.

(Magyar Közlöny, 2004/33. szám)

Megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása

2004. április 1-je után a megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató gazdálkodó szervezet nem igényelheti, hogy állami dotációban részesített rehabilitációs célszervezetként működhessen. A hatálybalépés időpontját megelőzően benyújtott kérelmeket a benyújtás időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elbírálni. A 7/2004. (III. 26.) FMM-ESzCsM- PM együttes rendelet április 1-jén lépett hatályba.

(Magyar Közlöny, 2004/36. szám)

Humánerőforrás-fejlesztés

A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a 9/2004. (IV. 7.) FMM rendeletben a Foglalkoztatási Hivatalt jelölte ki a 2004-2006. évi Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program végrehajtására. E feladat keretében a hivatal összehangolja "A munkanélküliség megelőzése és kezelése" című intézkedés központi program gyakorlati teendőit ellátó munkacsoport munkáját. Ez a munkacsoport kidolgozza a rendelkezésre álló támogatási pénzeszközök elosztásához szükséges feltételrendszert, valamint ennek alapján javaslatot tesz a végső kedvezményezetteknek juttatható egyes keretösszegekre. A jóváhagyott programtervek megvalósítására a végső kedvezményezettekkel a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium nevében az irányító hatóság támogatási szerződést köt.

(Magyar Közlöny, 2004/43. szám)

Bővülő felnőttképzési támogatás

Ez év március 26-ától egyedi döntés alapján is nyújtható támogatás egyes munkavállalói rétegek munkaerő-piaci helyzetének javítását szolgáló programhoz. Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésre biztosított keretösszeg felhasználását részben módosító 8/2004. (III. 26.) FMM rendelet már hatályos.

(Magyar Közlöny, 2004/36. szám)

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal hatósági jogköre

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal hatósági jogköre az uniós csatlakozást követően kiegészül a 33/2004. (III. 26.) GKM rendeletben foglaltakkal. Így például a vendéglátóüzletek üzemeltetői e hivatalnak kell hogy bejelentsék az üzlet működésének megkezdését. Ugyanígy, a kereskedelmi szálláshelyek üzemeltetői is ennek a hivatalnak tartoznak bejelentési kötelezettséggel.

(Magyar Közlöny, 2004/36. szám)

Villamos energia hatósági ára

A villamosenergia-termelők által értékesített, közüzemi célra lekötött villamos energia, valamint a közüzemi villamos energia nagykereskedő által értékesített villamos energia hatósági árainak megállapításáról szóló 60/2002. (XII. 29.) GKM rendeletet módosította a 37/2004. (IV. 1.) GKM rendelet. A bejelentett menetrend szerinti villamosenergia-mennyiség és a ténylegesen igénybe vett villamosenergia-mennyiség különbözetének áráról a szerződő felek a Kereskedelmi Szabályzatban foglaltak szerint állapodnak meg. Ez a rendelkezés 2004. július 1-jén lép hatályba.

(Magyar Közlöny, 2004/40. szám)

Ki veheti igénybe a nép ügyvédjét?

Az Országgyűlés tavaly hozta létre a jogi segítők intézményét, a 10/2004. (III. 30.) IM rendelet pedig a jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól szól. Az ügyfélnek - azaz annak, aki az ingyenes jogi segítséget igénybe szeretné venni - igazolnia kell, hogy megfelel az engedélyezés feltételeinek, és nyilatkoznia arról, hogy milyen támogatást kér. A támogatás engedélyezése iránti kérelmet az erre szolgáló nyomtatványon az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatalának az ügyfél lakóhelye szerint illetékes fővárosi, megyei hivatalánál kell benyújtani. Az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatalának központi szervezeti egysége a nyomtatványt díjmentesen, letölthető formában közzéteszi a világhálón. A nyomtatványon a kérelmezőnek nyilatkoznia kell vagyonáról, kivéve a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakat, valamint meg kell jelölnie a 100 000 forintot meg nem haladó összegű készpénzt és pénzügyi intézménnyel szemben fennálló követelését is.

A 11/2004. (III. 30.) IM rendelet a jogi segítők díjazásáról tartalmaz szabályokat. A jogi segítők igazolt munkadíját és költségtérítését az Igazságügyi Minisztérium állja.

(Magyar Közlöny, 2004/38. szám)

Járművezetők pályaalkalmassága

2004. július 1-jétől megváltoznak a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatának szabályai. A 41/2004. (IV. 7.) GKM rendelet hatálya - néhány kivételtől eltekintve - azokra a gépjárművezetőkre terjed ki, akik gépjárművezetői tevékenység végzéséhez pályaalkalmassági minősítést kívánnak szerezni, továbbá azokra, akiket pályaalkalmassági minősítés megszerzésére köteleztek. A pályaalkalmassági vizsgálat célja például annak megállapítása, hogy a gépjárművezető rendelkezik-e a jármű biztonságos vezetéséhez szükséges észlelési, döntési és cselekvési képességgel. A pályaalkalmassági minősítés szakmai szempontjait, eljárásait és az alkalmasságot korlátozó vagy kizáró okokat a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A pályaalkalmassági vizsgálatot a Központi Közlekedési Felügyelet Pályaalkalmasság-vizsgáló Intézete folytatja le.

Előzetes pályaalkalmassági vizsgálaton szerzett alkalmas minősítés szükséges egyebek mellett a megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetéséhez, a külön jogszabályban meghatározott közúti közlekedési szolgáltatást végző gépjármű vezetéséhez, a nemzetközi közúti személyszállítást végző autóbusz vezetéséhez, a veszélyes áru szállítását végző gépjármű vezetéséhez is.

Rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat szükséges a gépjármű-vezetési gyakorlatból ötödik sikertelen vizsgát követő vizsga letételéhez, el kell végezni a vizsgálatot akkor is, ha azt a rendőrhatóság, az ügyészség és a bíróság, az orvos, a munkáltató kezdeményezi, esetleg a gépjárművezető maga kéri.

Amennyiben a gépjárművezetőt a pályaalkalmassági vizsgálaton a vizsgált kategóriában alkalmatlannak minősítették, két éven belül újabb pályaalkalmassági vizsgálatot kérhet. A pályaalkalmassági vizsgálatért a vizsgálatot kérőnek díjat kell fizetnie. Az elsőfokú eljárás díja valamennyi kategóriában 7950 forint, a másodfokú eljárás díja ugyancsak egységesen 12 080 forint. Amennyiben az eljárásnál gépjármű igénybevétele szükséges, annak használati díja 2490 forintba kerül.

(Magyar Közlöny, 2004/43. szám)

Nehéz járművek útdíja

A meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedéséhez közútkezelői hozzájárulás szükséges, amelyet április 15. után papíron és elektronikus formában is lehet kérelmezni. A közútkezelő ugyanígy, papíron és elektronikus formában is megadhatja a hozzájárulást.

A 40/2004. (IV. 7.) GKM rendelet értelmében, amennyiben a helyszíni ellenőrzés eredményeként felvett jegyzőkönyv szerint a jármű a megengedett össztömeget, illetve a tengelyenként vagy tengelycsoportonként megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladja, a jármű üzemben tartójának pótdíjat kell fizetnie. A pótdíj összege a díj tízszereséig terjedhet, de legalább 15 000 forint.

(Magyar Közlöny, 2004/43. szám)

Közúti járművek forgalomba helyezésének feltétele

Részben az uniós csatlakozáskor, részben fél évvel később megváltoznak a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételei. A 35/2004. (III. 30.) GKM rendelet bevezeti az "európai típusbizonyítvánnyal ellátott jármű", valamint a "kommunális jármű" fogalmát. A jogszabály rendelkezik a gázüzemű járművek tanúsításáról, forgalomban tartásának feltételeiről, a tachográf alkalmazásáról, de arról is, hogy mely járműveket kell sebességkorlátozóval felszerelni.

(Magyar Közlöny, 2004/38. szám)

Árufuvarozói és személyszállítói tevékenység engedélyezési díja

A belföldi és a nemzetközi közúti árufuvarozói és autóbuszos személyszállítói engedélyekhez, valamint a saját számlás autóbuszos utasszállító igazolványokhoz kapcsolódó hatósági eljárásokért a 44/2004. (IV. 13.) GKM rendelet szerinti díjakat kell a kérelmezőnek megfizetnie. A díjakat az illetékes elsőfokú, illetve másodfokú eljárás esetén a másodfokú közlekedési hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett keretszámlájára kell befizetni a kérelem benyújtásával egyidejűleg. A már hatályos jogszabály 1. számú melléklete szerinti díjak közül néhány:

- belföldi közúti árufuvarozói, illetőleg autóbuszos személyszállító engedély és saját számlás autóbuszos utasszállító igazolvány kiadása, valamint érvényességi idejének lejárta vagy adatváltozás miatti cseréjének alapdíja 4500 forint,

- közúti árufuvarozói, illetőleg autóbuszos személyszállító engedély és belföldi saját számlás autóbuszos utasszállító igazolvány kiadása, valamint érvényességi idejének lejárta vagy adatváltozás miatti cseréjének alapdíja 4500 forint,

- nemzetközi közúti árufuvarozói, illetőleg autóbuszos személyszállítói engedély kiadása, valamint érvényességi idejének lejárta vagy adatváltozás miatti cseréjének díja járművenként, a vállalkozó nevére és a gépkocsi rendszámára szólóan 4500 forint,

- nemzetközi közúti árufuvarozói és nemzetközi autóbuszos személyszállítási tevékenység folytatására jogosító közösségi engedély kiadása, valamint érvényességi idejének lejárta vagy adatváltozás miatti cseréjének díja az igénylő fuvarozó nevére 90 000 forint.

(Magyar Közlöny, 2004/45. szám)

Áru- és személyszállítási engedélyek díjai

A 43/2004. (IV. 13.) GKM rendelet módosította a nemzetközi közúti áru- és személyszállítási engedélyek és meghatározott okmányok kiadásának igazgatási szolgáltatási díjait. A jogszabály április 16-án lépett hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően kezdeményezett eljárásokban kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2004/45. szám)

Közúti járművek műszaki vizsgálata

Az uniós csatlakozás időpontjától részben megváltozik a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló korábbi rendelet. A 34/2004. (III. 30.) GKM rendelet egyebek mellett a "közösségi járművekkel" és az "európai típusbizonyítvánnyal ellátott járművekkel" kapcsolatban állít fel szabályokat.

(Magyar Közlöny, 2004/38. szám)

Módosuló KRESZ-szabályok

A KRESZ legutóbbi módosítása - 59/2004. (III. 31.) Korm. rendelet - bizonyos járműveknek, illetve azok vezetőinek megengedi, hogy egyes tiltó közlekedési jelzőtáblákat figyelmen kívül hagyjanak. Így például a mozgáskorlátozott személy, illetőleg az őt szállító jármű vezetője és a betegszállító gépjármű a tilalom ellenére behajthat olyan útszakaszra, amelyre egyébként nem, ha úti célja a jelzőtáblával megjelölt úton van, vagy csak ezen az úton közelíthető meg. A járművel ilyen esetben legfeljebb 20 km/óra sebességgel szabad közlekedni. Ezentúl büntetés fenyegetettsége nélkül közlekedhetnek az autóbusz forgalmi sávjában a mentők és a tűzoltók is. A járdán a mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) járművével és a mentő akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg. A mozgáskorlátozott személy járművével és a betegszállító gépjármű olyan helyen is várakozhat, ahol a várakozást jelzőtábla tiltja.

(Magyar Közlöny, 2004/39. szám)

Vám- és pénzügyőrség

A vám- és pénzügyőrség jogállásáról, feladatáról, szervezetéről rendelkezik a 2004. évi XIII. törvény. Az uniós csatlakozáskor hatályba lépő jogszabály emellett foglalkozik a vám- és pénzügyőrség által kezelt adatok védelmével is.

A vám- és pénzügyőrség vámigazgatási jogkörében egyebek mellett elvégzi a vámhatáron át lebonyolódó áru- és utasforgalom vámellenőrzését, kiszabja, beszedi a vámtartozásokat és a vámeljáráshoz kapcsolódó nem közösségi adókat és díjakat, jövedéki igazgatási jogkörében pedig a jövedéki ellenőrzéssel és adóügyekkel kapcsolatos feladatait látja el. Igazgatási jogköre keretében felderíti és elbírálja a külön jogszabály által hatáskörébe utalt szabálysértéseket.

A vám- és pénzügyőrség a törvényben szabályozott bűnmegelőzési, bűnüldözési, valamint államigazgatási és rendészeti feladatainak ellátásához a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítottak, a büntetőeljárás alá vontak, a sértettek és egyéb közreműködők, az államigazgatási eljárásban ügyfelek, valamint egyéb érintettek személyes adatait, illetőleg más adatokat kezeli.

(Magyar Közlöny, 2004/39. szám)

A közösségi vámjog végrehajtása

A 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályait tartalmazza. A rendelet többek között az utólagos ellenőrzésre, a származásra vonatkozó részletszabályokra, a vámszabad területekre, a vámraktárakra és a vámbiztosítékokra vonatkozóan rendelkezik.

A vámhatóság által végzett utólagos ellenőrzés az ügyfél nem közösségi termékekkel, illetve a vámellenőrzés alá eső közösségi termékekkel folytatott külkereskedelmi tevékenységére irányuló felülvizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy az ügyfél a jogszabályokban előírt kötelezettségeinek eleget tett-e. Az utólagos ellenőrzés kiterjed különösen annak megállapítására, hogy az áru vámellenőrzés alá helyezése megtörtént-e, a vámérték kimunkálása, az áru tarifális besorolása, valamint a vámkedvezmények vagy vámmentességek igénybevétele jogszerű volt-e, és az ezek alkalmazásához előírt feltételeket betartotta-e a kedvezményezett, a vámtartozás rendezése megtörtént-e, valamint a kötelező felvilágosítás felhasználása a vámkezelések során jogszerűen történt-e.

Épületeket, építményeket a vámhatártól - határvizek esetében a partvonaltól - 100 méterre, zárt építésmódú területeken 50 méterre, ha a vámjogszabályok eltérően nem rendelkeznek, csak a fővámhivatal engedélyével lehet felépíteni vagy átépíteni.

Az átmeneti megőrzés alatt álló áruk raktározására vámraktár használható. Vámraktárként zárt helyiségeket, illetve területet vagy más, állandó jellegű, zárt tárolóberendezést lehet engedélyezni.

(Magyar Közlöny, 2004/41. szám)

Vámtarifaszám-változás

Az uniós csatlakozás időpontjától változik az ásványolajok és az alkoholtartalmú termékek vámtarifaszáma. Az új áruazonosító számokat a 13/2004. (III. 25.) PM rendelet mellékletei tartalmazzák.

A kereskedelmi vámtarifa kihirdetéséről szóló 64/1995. (XI. 24.) IKM- PM együttes rendelet 5. számú mellékletének "Horvát" jelzésű hasábjában az 5/2004. (III. 31.) KüM-PM együttes rendelet mellékletében megjelölt vámtarifaszámoknál változtak a vámtételek. A jogszabály rendelkezéseit a 2004. március 1-jétől vámkezelésre kerülő ilyen áruknál kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2004/35., 39. szám)

Áruk szabad áramlása az EU-ban

Az Országgyűlés március 29-én fogadta el az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó 2004. évi XIV. törvényt, amely a kölcsönös elismerés alkalmazásáról szól.

(Magyar Közlöny, 2004/42. szám)

Légszennyezettségi határérték

Változtak a légszennyezettségi határértékek, valamint a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékei. A már hatályos 4/2004. (IV. 7.) KvVM-ESZCSM-FVM együttes rendelet mellékletei felsorolják a légszennyező anyagok egészségügyi határértékeit, az egyes légszennyező anyagok tervezési irányértékeit, a tájékoztatási és riasztási küszöbértékeket és a tájékoztatás szabályait, valamint az általános technológiai kibocsátási határértékeket.

(Magyar Közlöny, 2004/43. szám)

Fényforrások energiahatékonysága

Megváltozott a háztartási fényforrások energiahatékonysági osztályba sorolása. Az április 21-én hatályba lépett 38/2004. (IV. 6.) GKM rendelet a háztartási fénycsövek, valamint a háztartási, közvetlenül hálózati feszültségről táplált, villamos fényforrások forgalomba hozatalára állapít meg szabályokat. E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a felsorolt fényforrásokra akkor is, ha azokat nem háztartási célra használják fel. A jogszabály melléklete tartalmazza az energiahatékonysági osztályba sorolás képleteit.

(Magyar Közlöny, 2004/42. szám)

Gáztartályok biztonsága

Az uniós csatlakozással megváltoztak a szállítható nyomástartó berendezések biztonsági követelményeiről és megfelelőségtanúsításáról szóló korábbi rendelkezések. Az új biztonsági követelményeket, illetve azok tanúsítását a 39/2004. (IV. 7.) GKM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2004/43. szám)

Kettős felhasználású termékek exportja

A kettős felhasználású termékek és technológiák külkereskedelmi forgalmának engedélyezéséről, az engedélyezési eljárásról, az egyedi exportengedélyről, az eljáró hatóság feladatáról, a Nemzeti Általános Exportengedélyről, valamint a Közösségi Általános Exportengedélyről is rendelkezik az 50/2004. (III. 23.) Korm. rendelet. A jogszabály az uniós csatlakozáskor lép hatályba.

(Magyar Közlöny, 2004/33. szám)

Találmányok, védjegyek kedvezményes kiállítása

A 2/2004. (MK 36.) MSZH közleményből tudható meg, hogy a 2004. április 15. és május 15. között, Győrben megrendezendő "Formál 2" formatervezési kiállításon bemutatandó találmányokat, védjegyeket, formatervezési és használati mintákat kiállítási kedvezmény illeti.

(Magyar Közlöny, 2004/36. szám)

A 2004/2005. tanév rendje

A 2004/2005-ös tanév 2004. szeptember 1-jétől 2005. június 15-éig tart. Az oktatási miniszter 11/2004. (III. 24.) OM rendelete a tanítási szüneteket is kijelölte, valamint meghatározta a tanulmányi versenyek, a felvételi eljárás és a beiratkozás rendjét. A szorgalmi idő első féléve 2005. január 21-éig tart. Az iskolák 2005. január 28-áig értesítik a tanulókat, illetőleg a kiskorú tanulók szüleit az első félévben elért tanulmányi eredményekről. Az őszi szünet 2004. november 2-ától 5-éig, míg a téli szünet 2004. december 20-ától 2004. december 31-éig tart majd. A tavaszi szünetnek 2005. március 24. és 29. között örülhetnek a diákok.

(Magyar Közlöny, 2004/34. szám)

Gyermekek után járó kedvezmény lakásépítéskor

Április 1-jétől a lakáscélú állami támogatás igénybevétele esetén fiatal házaspárnak a 40. életévét még be nem töltött férj és feleség számít. Egyúttal emelkedik a gyermekek után járó kedvezmények összege is. Új lakás építése vagy vásárlása esetén egy gyermek után nyolcszázezer forint, a második és harmadik gyermek után gyermekenként egymillió-kettőszázezer forint, a negyedik gyermek után nyolcszázezer forint, minden további gyermek esetében kettőszázezer forint kedvezmény jár. Lakás bővítése esetén a kedvezmény összege az első gyermek után négyszázezer forint, a második és harmadik gyermek után gyermekenként hatszázezer forint, a negyedik gyermek után négyszázezer forint, minden további gyermek esetében százezer forint. A lakáscélú állami támogatásokról szóló 52/2004. (III. 25.) Korm. rendelet rendelkezéseit az április 1-jét követően megkötött támogatási szerződések esetében kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2004/35. szám)

Biztosítók belső adatszolgáltatása

A biztosítók belső adatszolgáltatásának rendjéről és tartalmáról tartalmaz újabb rendelkezéseket a 14/2004. (III. 26.) PM rendelet, amely a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától hatályos.

(Magyar Közlöny, 2004/36. szám)

Állatkínzásért börtön

Az állatkínzást, az állatviadal szervezését, tartását, az ilyen célra állatot tenyésztőt, idomítót és forgalmazót, az állatviadalra fogadást szervezőt, arra fogadást kötőt a Büntető Törvénykönyv áprilisban hatályba lépő módosítása több évig tartó szabadságvesztéssel fenyegeti. A Btk. ezen túl azt az állattartót is szabadságvesztés büntetéssel, közmunkával vagy pénzbüntetéssel sújtja, aki háziasított emlősállatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi. A Btk.-t módosító 2004. évi X. törvény bünteti, ha valaki a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati eszközzel vagy tiltott vadászati módon vadászik, illetőleg a halászatról szóló törvény által tiltott halfogási eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik.

(Magyar Közlöny, 2004/35. szám)

Igazolás mezőgazdasági tevékenység folytatására

A megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalt az 58/2004. (III. 31.) Korm. rendelet felhatalmazta arra, hogy a falugazdász-hálózat bevonásával környezettanulmányt készítsen, amelynek alapján adja ki az EU-tagállami állampolgár mezőgazdasági tevékenységének folytatására szóló igazolást.

(Magyar Közlöny, 2004/39. szám)

Export-visszatérítés

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter megváltoztatta az időszakos export-visszatérítésről szóló korábbi rendeleteinek néhány dátumát. Így például a 39/2004. (IV. 5.) FVM rendelet szerint április 30-a helyett május 28-áig lehet benyújtani a vágott, fagyasztott egész csirke időszakos export-visszatérítése iránti igénylést. A 38/2004. (IV. 5.) FVM rendelet alapján pedig az élő vágómarha exportjához nyújtandó támogatáshoz az igény szintén későbbi időpontig, május 28-áig nyújtható be.

(Magyar Közlöny, 2004/41. szám)

Agrártámogatás

A korábbi rendelkezéstől eltérően vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe a sertés-, baromfi-, juh- és kecskeállományok egyes betegségektől való mentesítési programjainak felgyorsításához és a mentesség igazolásához. A már hatályba is lépett földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszteri 45/2004. (IV. 13.) FVM rendelet bővíti azok körét, akik ilyen támogatásban részesülhetnek. A 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének feltételeiről szóló korábbi jogszabályban felsoroltakon kívül a vágócsirke-állományok termelői és az étkezési tojástermelő tyúkállományok tulajdonosai is igényelhetnek vissza nem térítendő támogatást. A rendelet módosítja a támogatás mértékét is.

(Magyar Közlöny, 2004/45. szám)

Európa-terv Agárhitel program

Április 15-ével módosult az Európa- terv Agrárhitel programjáról szóló rendelet. A 46/2004. (IV. 15.) FVM rendelet szerint az Európa hitel kiterjed a halfeldolgozási tevékenységre is. Az Európa hitelt a mezőgazdasági termelők közül csak az őstermelők és egyéni vállalkozók vehetik igénybe. Az említettek a pénzügyi intézmények saját forrásai terhére igénybe vett Európa hitelhez a kamat terhelésének időpontjában érvényes háromhavi BUBOR alapján számított kamat 70 százalékának megfelelő összegű kamattámogatást vehetnek igénybe, amennyiben a hitelhez legfeljebb a kamatperiódusonkénti kamatmegállapítás időpontjában érvényes háromhavi BUBOR + 2 százalékpontnak megfelelő kamat kapcsolódik. A hitelszerződés megkötését követően a pénzügyi intézmény a kamaton kívül az üzletszabályzatának megfelelően rendelkezésre tartási jutalékot, késedelmi kamatot és a követelés érvényesítésével kapcsolatos költségeket számolhatja fel.

(Magyar Közlöny, 2004/47. szám)

Jogosítvány mezőgazdasági munkagéphez

A 36/2004. (IV. 1.) FVM rendelet melléklete felsorolja azokat a mezőgazdasági, illetve erdészeti erő- vagy munkagépeket, amelyeket a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Képzési és Szaktanácsadási Intézete által kiállított gépkezelői jogosítvánnyal rendelkező vezethet.

(Magyar Közlöny, 2004/40. szám)

Növényfajták állami elismerése

Megjelent a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelete a növényfajták állami elismeréséről. A fajtajelölt állami elismerésre bejelentését a rendelet melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani a minősítőintézethez. A jogszabály részletezi a fajták kísérleti vizsgálatának menetét, a növényfajták állami elismerésének, elutasításának és visszavonásának szabályait, valamint az állami elismerésre kötelezett növényfajok jegyzékét.

(Magyar Közlöny, 2004/43. szám)

Szőlőtermesztés

A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról elfogadott 2004. évi XVIII. törvény szabályozza a szőlő telepítését, művelését, kivágását, a borászati termékek előállítását, forgalomba hozatalát, nyilvántartásuk rendszerét, továbbá a szőlőtermesztéssel és bortermeléssel kapcsolatos szakigazgatási feladatokat és hatásköröket. A földművelésügyi tárca vezeti a szőlő termőhelyi kataszterét, amely a termőhelyek egységes nyilvántartási rendszere.

A jogszabály szabályozza a telepíthető fajtákat, a telepítés, kivágás engedélyezését, a borászati termékek forgalomba hozatalának rendjét. A törvény külön fejezetben szól a tokaji borvidékre vonatkozó előírásokról, a szőlészeti-borászati szakigazgatásról, valamint a minőségvédelmi bírságról. Az OBI minőségvédelmi bírságot szab ki, ha a vizsgálat során megállapítja, hogy az előállított, illetve forgalomba hozott borászati termék nem felel meg az előírt, illetve megjelölt minőségi jellemzőknek, vagy az engedélyezett szintet meghaladó mértékben az egészségre káros anyagot tartalmaz, valamint akkor, ha a forgalomba hozás nem felel meg a törvényben meghatározott szempontoknak. A minőségvédelmi bírság mértéke - a kifogásolt tétel mennyiségétől, minőségétől, a hiba jellegétől függően - legalább húszezer forint, legfeljebb a borászati termék literenként ezer forinttal számított összege erejéig terjedhet. A minőségvédelmi bírság megfizetésére azt a termelőt, illetve forgalmazót kell kötelezni, aki a borászati termék minőségét előidézte, vagy - ha ez egyértelműen nem állapítható meg - azt, akinél a borászati terméket vizsgálat alá vonták.

(Magyar közlöny, 2004/44. szám)

Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek készletfelmérése

Európai bizottsági rendeletek valamennyi újonnan csatlakozó ország számára előírják, hogy bizonyos mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek 2004. május 1-jén rendelkezésre álló készletéről felmérést készítsen. Az új tagállam köteles a többletkészletekkel rendelkezőkre - az Európai Közösségben 2004. május 1-jén a harmadik országokkal szemben alkalmazott importvámtételekkel egyenlő mértékű - díjat kiszabni. A többletkészletek forrása lehet harmadik országokból származó import, valamint a saját termelésből eredő nemzeti készlet. A fizetendő díjat minden esetben azonos módon kell kiszámítani, és azt a készlet tulajdonosa köteles megfizetni. Ennek célja, hogy a csatlakozás előtt visszatartsa a kereskedőket a spekulatív célú készletek felhalmozásától, valamint megakadályozza azt, hogy ugyanazon termék kétszer részesüljön export-visszatérítésben. Az FVM-GKM- PM-KüM együttes közleménye figyelemfelhívás, amellyel időben tájékoztatják a termelőket és a kereskedőket az Európai Bizottság rendeleteiről. A 33-as számú Magyar Közlönyben olvasható felhívás 1. számú melléklete sorolja fel a készletfelmérésbe bevont termékkört.

(Magyar Közlöny, 2004/33. szám)

SAPARD-támogatás

Egyes mezőgazdasági támogatások kedvezményezetti körét, illetve a támogatható tevékenységi köröket módosítja a 35/2004. (III. 31.) FVM rendelet.

(Magyar Közlöny, 2004/39. szám)

Tejkvóta-értékesítés

A földművelésügyi tárca a számára vételre felajánlott és felvásárolt tejkvótára 2004. május 31-éig pályázatos rendszerű kvótaértékesítést hirdet. A 33/2004. (III. 19.) FVM rendelet szerint azok a tejtermelők, akik önhibájukon kívül vesztették el tejkvótájukat, és igazoltan tejtermelési tevékenységgel foglalkoznak, a kvótaértékesítés pályázati elbírálása során elsőbbséget élveznek.

(Magyar Közlöny, 2004/32. szám)

Támogatás tejtermelőknek

Összesen hárommilliárd forinttal támogatja a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az ipari feldolgozásra szolgáló érvényes kvótával rendelkező tejtermelőket. A 32/2004. (III. 19.) FVM rendelet alapján a 2004. január 1-jétől 2004. február 29-éig értékesített tejmennyiség után literenként nyolc forint, míg a 2004. március 1-jétől 2004. április 15-éig értékesített tejmennyiség után literenként négy forint kiegészítő támogatás igényelhető.

(Magyar Közlöny, 2004/32. szám)

Juh- és kecskehús magántárolása

Juh- és kecskehús magántárolási támogatásáról rendelkezik a 34/2004. (III. 24.) FVM rendelet. Az uniós csatlakozást követően hatályba lépő jogszabály szerint a magántárolásban való részvétel részletes feltételeiről a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal pályázati felhívást bocsát ki.

(Magyar Közlöny, 2004/34. szám)

A regisztrációs adó mértéke

Benzines/dízel (cm3)

euro 5, vagy annál jobb motorokkal szerelt

euro 5-nél rosszabb motorokkal szerelt

1100-ig/1300-ig

120 000 forint/db

180 000 forint/db

1101-1400/1301-1500-ig

180 000 forint/db

270 000 forint/db

1401-1600/1501-1700

240 000 forint/db

360 000 forint/db

1601-1800/1701-2000

390 000 forint/db

585 000 forint/db

1801-2000/ 2001-2500

540 000 forint/db

810 000 forint/db

2001-2500/2501-3000

780 000 forint/db

1 170 000 forint/db

2501-3000/3001-3500

1 200 000 forint/db

1 800 000 forint/db

3000 felett/3500 felett

1 800 000 forint/db

2 700 000 forint/db

Egyéb személygépkocsi

108 000 forint/db

108 000 forint/db

Muzeális jellegű személygépkocsi

240 000 forint/db

240 000 forint/db

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére