Favorit a deviza

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 73. számában (2004. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Mind több pénzintézet jelzi, hogy ügyfelei a hiteloldalon is magas forintkamatok okozta költség kivédésére inkább euróban és svájci frankban kívánják felvenni hiteleiket. Teszik ezt jelentősebb rendszeres devizabevétel, sőt úgynevezett árfolyam-biztosítás nélkül is. Különösen veszélyes lehet - de a nagy megtakarítás esélyét is magában hordozza - ez a tendencia a hosszú távú hitelezésben, mint például a forintalapú lakáshitelek lecserélése euró formátumúra.

Terjednek a lefedezetlen euróhitelek

A devizahitelek terjedését alátámasztó egyik legutóbbi hír, hogy megahitelt vett fel az OTP Bank egy külföldi pénzintézetekből álló csoporttól. A 350 millió eurós (87 milliárd forintos) kölcsönre azért volt szüksége, hogy elegendő forrása legyen a mindinkább terjedő devizafinanszírozáshoz. Az olcsó forintforrásokban dúskáló pénzintézetnek azért volt szüksége a svájci frankban és euróban egyaránt lehívható konzorciális kölcsönre, hogy finanszírozhassa rendkívül nagy ütemben növekvő devizakihelyezéseit. Ráadásul nemcsak a vállalkozások kaptak rá a svájci frankos vagy eurókölcsön ízére, hanem a lakosság is. Miközben az eurókihelyezések egyre nagyobb súllyal szerepelnek a banki portfóliókban, az Európai Unió pénzügyi rendszerébe való belépés kissé távolabbra tolódik, ami növeli az árfolyamkockázatokat.

Megváltozott kockázatok

Nem kell sok időt várni, s valószínűleg a jegybank is vizsgálja majd, hogy a bankrendszer kockázatát miként befolyásolja, ha egyre nagyobb tömegben helyeznek ki devizát olyan vállalkozásoknak vagy lakosoknak, amelyeknek illetve akiknek nincs rendszeres devizabevételük. Magyarországon ugyanis - bankárok szerint - a kihelyezések két éve gyorsabb ütemben nőnek devizában, mint forintban. Lassan nem lesz olyan banki pénzzel élő vállalkozás vagy lakos, amely vagy aki legalább egyszer ne vett volna fel devizakölcsönt.

A régióban nem csupán Magyarországon lehet a jelenséggel találkozni. Lengyelországban is nagy arányban nő a vállalkozások mellett a háztartások devizaadóssága. Az osztrák helyzet pedig már a Nemzetközi Valutaalap aggodalmát is felkeltette - olvashattuk a közelmúltban. Ausztriában a lakosok ugyanis egyre nagyobb arányban választanak svájcifrank- vagy jenalapú finanszírozást az euró helyett, az így elérhető 1 százalékpontos kamatelőny reményében. Ne gondoljuk azt, hogy számukra kisebb kockázatot jelent az árfolyam ingadozása. Egy osztrák számítás szerint, ha százalékokban fejeznék ki a devizakockázatot, a svájci frankos hitel kamatát 1 százalékkal kellene megnövelni, a jen kölcsönét pedig 2,5 százalékkal.

Hasonló számítások nálunk nem készültek, viszont a terjedésre magyarázatul szolgálnak a forintkamatoknál 8-10 százalékkal csábítóbb devizakamatok.

Két éve fokozatosan teret nyernek a devizahitelek - mondja Horváth Krisztina, a Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese. Bankjánál 2002 májusa óta csaknem megháromszorozódott az állománya, miközben a kihelyezések összességében évi 40-50 százalékkal bővültek. A bankban például 2003 folyamán 82 százalékkal nőtt az ügyfeleknek kihelyezett deviza, miközben a forinthitelek csak 33 százalékkal bővültek. A betéteknél éppen ellenkező a tendencia, a forintbetét-állomány 93 százalékkal gyarapodott, míg a devizabetétek nemhogy nem nőttek, de 3 százalékkal csökkentek.

A forint- és devizakamatok között 2003 vége óta hirtelen megnőtt különbség nemcsak azokat ösztönzi a devizahitelek felvételére, akiknek jövedelmük is van devizában, hanem a spekulánsokat is. A legegyszerűbb változat, hogy devizában vesznek fel hitelt, amit azonnal elhelyeznek forintbetétben. A Raiffeisen tapasztalatai szerint korábban inkább csak a nagyvállalatok űzték ezt a "sportot", most azonban a korábban kizárólag forintban gondolkodó kisebb cégek is megjelentek a treasury pultjánál. A spekulatív jelleggel kötött ügyleteket nem fedezik le, céljuk az, hogy a forint árfolyamán és a kamatkülönbségen is nyerjenek.

Vállalkozásoknak nyújtott devizahitelek hó végi állománya (Mrd Ft)

Hitel fajtája

2003. január

2004. február

Éven belüli devizahitel folyószámlához

23,5

45,1

Egyéb hitel

355,2

453,4

1 és 5 év közötti lejáratú hitel

390,6

521,6

5 éven túli hitel

519,1

750,0

Forrás: MNB

Kisebb határösszegek

De ha egy kisebb cég nem spekulációs céllal, hanem azért vesz fel devizahitelt, mert az olcsóbb, akkor ma már a kockázat lefedezése sem akkora probléma. Nem is olyan régen a minimális szerződéses összegek korlátoztak, de ma már egyre lejjebb teszik az összeghatárt jelképező lécet a bankok. A nagyvállalati piac ugyanis telített, a verseny viszont erős, így például a korábban jóformán csak nagyobb cégekkel üzletelő Raiffeisen már kisebb összegekre is hajlandó fedezeti ügyletet kötni.

A devizában való eladósodottságtól az sem veszi el a vállalkozók kedvét, hogy tavaly az árfolyam nagyarányú kilengései idején bukás is előfordult.

Kérdés a kamatkülönbség

Horváth Krisztina szerint addig kitart a devizahitel-boom, amíg masszív, négy-öt százalékpontos különbség van a deviza- és a forintkamatok között. Erre pedig még egy ideig számítani lehet. Hiába van ugyanis történelmi mélypontján az eurókamat, szakmai körökben egyelőre inkább további kamatlefaragást, mint emelést várnak.

A forintkamatok csökkenése eközben elkezdődött, és a jegybanki irányadó kamat lapzártakor 12 százaléknál tartott. Senki nem tudja persze pontosan megmondani, hogy év végéig hova süllyed, mint ahogy a forint erősödésének tartósságát sem lehet megjósolni. A GKI Gazdaságkutató Rt. banki várakozásokat összegezve 2004 decemberére 9,2 százalékos jegybanki irányadó kamatot jelzett előre. Tehát a kamatkülönbség továbbra is a devizahitelek felvételét ösztönözné, amennyiben a forintban számolt euróár nem lengene ki túlságosan.

A devizahitelek előretöréséről számolt be kérdésünkre a Budapest Bank is. Míg kihelyezéseik 20 százalék körüli mértékben bővültek, dupla vagy két és félszer ekkora ütemmel gyarapodott a devizahitel-állomány. 2003 folyamán a devizahitelek aránya az összes vállalati kihelyezésen belül 20-30 százalékkal nőtt - tették hozzá. Először csak az exportáló cégek választották forint helyett a devizafinanszírozást, de amikor a deviza- és forinthitelek közötti különbség elérte a 8-10 százalékot, hirtelen felfigyeltek erre a lehetőségre a kis- és középvállalatok is - mondta el Horváth Gergely vezérigazgató-helyettes.

Ennél a pénzintézetnél is úgy tapasztalták, hogy több cég nem azért veszi fel a devizahitelt, hogy utána - az árfolyamkockázat ellen - lefedezze azt egy ellenüzlettel, bár megtehetné. A nagyobb cégek körében jellemző, hogy a tavaly 260-265 forintos euróáron nyitott devizapozícióikat mostanában zárják le, így jelentős nyereséget érnek el. Mint a banknál elmondták, ha egy kisebb cég úgy vesz fel devizahitelt, hogy közben nincs exportbevétele, s az árfolyamkockázat kiszűrésére nem köt határidős devizaügyletet, akkor a számára meghatározott limit egy részét a bank "félreteszi" az árfolyamkockázat fedezésére. Így a megítélhető keretnél kisebb összegű devizahitelt tud csak felvenni. A Budapest Banknak eddig nem voltak rossz tapasztalatai a devizában eladósodott vállalkozói ügyfelek fizetési hajlandóságáról. Ha buktak is, állták a számlát.

Előtérben a lakáskölcsönök

Gomba módra szaporodnak a devizás lakáshitelek. Míg március végén az euró-lakáshitelezésben régi motorosnak számító Magyar Külkereskedelmi Bank mellett csak az Inter-Európa és az Erste volt jelen ilyen termékkel, addig április elejére már beharangozta készülő euró- és svájci frankos hitelét a HVB és a Raiffeisen is. Miután híre ment, hogy az OTP is elhatározta, hogy belevág a devizás lakáshitel értékesítésébe, és legkésőbb májusban kapható lesz hálózatában, a Budapest Bank is felzárkózott a sorba. Április végétől, május elejétől árulják a svájcifrank- és euróalapú szabadon felhasználható jelzáloghitelt, valamint a lakáskölcsönt. Hovatovább a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) lesz az egyetlen, amely nem jelentette be, hogy mikor és milyen devizás konstrukcióval rukkol elő. Az FHB-nél azonban elismerték, a verseny olyan nagy, hogy kénytelenek lesznek ők is beszállni a ringbe, bár az ügyfelekre átterhelt árfolyamkockázattal nincsenek kibékülve. A jelzálogbank forintos termékeit olcsóbbá teheti a március-április folyamán elindult jegybanki kamatcsökkenés, de még mindig óriási kamatelőnyre tesz szert az, aki felveszi az egyes bankoknál évi 4 százaléknál is kevesebbért kapható svájci frankos lakáskölcsönt. Más kérdés, hogy a devizakamatokat nem lehet több évre fixálni. Mivel azonban a forintlakáskölcsönök - a bankok szerint - nyár vagy inkább ősz előtt nem lesznek lényegesen olcsóbbak, a devizás hitelek gyors felfutás előtt állnak. A többség valószínűleg a használt lakásoknál 5 millióra csökkentett kedvezményes lakáskölcsön kiegészítéseképpen veszi majd fel azokat. A ma még csak néhány tízmilliárdra rúgó devizás lakáskölcsön-állomány valószínűleg többszörösére hízik az év végére.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére