A csatlakozás hatása a befektetésekre

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 73. számában (2004. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Az uniós csatlakozás után a várakozások szerint szélesedik a befektetési paletta, és általánosan emelkednek az árak. A valóságban azonban a piaci átrendeződés csekélyebb lehet a számítottnál, a kirajzolódó tendenciák között pedig bizonyosan akad kedvezőtlen is. Lényegesen megváltoznak a tőzsdézés, a biztosításkötés feltételei, de némiképp átalakulhat a közvetítő pénzügyi rendszer is.

A határnélküliség sok mindent megváltoztat

Az utóbbi hónapokban sokszor hangzott el a konvergencia szó. A befektetési terület szakemberei ezen elsősorban az uniós csatlakozás miatti természetes felértékelődést értik. A tőzsdei árfolyamok szárnyalása pedig kifejezetten alátámasztja vélekedésüket. A tárgyszerű megítéléshez azonban nem hagyható figyelmen kívül, hogy néhány hónappal ezelőtt sem volt titok a csatlakozás, a magyar börze mégis alulteljesített nyugat-európai, sőt régióbeli társaihoz képest is. Nem elhanyagolható tehát az sem, hogy miként alakulnak az ország gazdasági folyamatai, milyen a befektetői bizalom (ezen a téren pedig korábban minden vonatkozásban jelentős volt a deficit). A javuló makrogazdasági adatok, a jelzett kormányzati eltökéltség a korrekcióra azután utat engedett a tőzsdei sikernek. Az árfolyamok gyaníthatóan most egy ugrással kerültek oda, ahová a megingás nélkül fokozatosan emelkedtek volna. A folytatás viszont szintén kétséges. Akadt ugyanis olyan ország, amelynél az uniós csatlakozás kilátása felhajtotta a börzén az árakat, a csatlakozást követően azonban folyamatossá vált a lemorzsolódás.

Búcsú az aranyrészvénytől

Általános trendek és jóslatok helyett tehát érdemes néhány konkrét területet áttekinteni. Az Európai Bizottság (EB) többször felhívta a figyelmet arra, hogy a közösségi jogszabályokkal ellentétesek az állam privilegizált jogai, azok csak az energetikában, a honvédelemben és a vezetékes távközlésben érvényesíthetők. Az állam ugyanis az úgynevezett aranyrészvények birtokában korlátozhatja a külföldi befektetéseket, valamint a segítségükkel az irányítótestületekben gyakorolható vétójogokra, a szavazati jogokra, valamint a vezetők kinevezésére is befolyása van. Ezek a jogosítványok a csatlakozás napján megszűnnek. Az állam aranyrészvényes a magyar tőzsdei cégek közül a Matávban, a Molban, az OTP-ben és az áramszolgáltatóknál is. Ezek közül azonban az uniós követelmények alapján csak az OTP az, amelynél a szabályozás nyomán valóban eltűnhet az állam aranyrészvénye, s a hozzá fűződő jogok. Ez szakértők szerint annak ellenére árfolyamfelhajtó erő, hogy az állam az utóbbi években már egyáltalán nem szólt bele a bank ügyeibe.

A tőzsdén szereplő cégek gazdálkodására viszont nagy valószínűséggel jótékony hatással lesz majd a csatlakozás. A gyógyszercégeknek például (amelyek árfolyamát márciusban szintén helyi hatások - a gyógyszerárképzés terén a minisztériummal folytatott huzakodás - határozták meg) előnyös lehet, hogy az EU-csatlakozás után nem kell minden országban külön törzskönyveztetniük a termékeket. A megnyíló piac minden olyan vállalkozásnak kedvez, amelynél (és a magyarországi tőzsdei cégek többsége ide számít) a kapacitások a gyártás növelését teszik lehetővé. Az persze, hogy az esélyeket mennyire tudják a vállalkozások kihasználni, már erősen eltérhet.

Tőzsdék együttműködése

A csatlakozás valószínűleg nemcsak az árfolyamokra, hanem magára a tőzsdére sem lesz hatástalan. Az európai integráció hosszú távon kikényszeríti az értékpapírpiacok integrációját is, ez alól a csatlakozó országok sem vonhatják ki magukat - hangsúlyozta például Paul Arlman, az Európai Tőzsdeszövetség főtitkára a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) kereskedését szimbolikusan megnyitó csengetés alkalmából tartott sajtótájékoztatóján. Mindez új stratégiai lépéseket kíván a tőzsde vezetésétől, s feltehetően felgyorsítja a kontinens nagyobb tőzsdéivel folytatott tárgyalásokat. Jaksity György, a BÉT elnöke szerint a társaság már eddig is sokat tett azért, hogy bekapcsolódjon az európai pénzügyi élet vérkeringésébe. Ennek egyik fontos állomásaként említette a Deutsche Börse Xetra rendszeréhez való tavalyi kapcsolódást. A tőzsdeelnök szerint az integráció a termékpaletta szélesedését és a forgalom emelkedését hozhatja a BÉT-en. A magyar értéktőzsde egyébként jelenleg kevesebb mint egy százalékát adja a kontinens értékpapír-piaci forgalmának.

Arlman az uniós csatlakozás kapcsán utalt arra is, hogy a BÉT társult tagból teljes jogú taggá válik az Európai Tőzsdeszövetségben. (A szervezet idei tanácskozását Budapesten tartja.) Május elseje után csökken a hazai jogrendszer szerepe és befolyása, a döntések jó részét ezután Brüsszelben hozzák meg. Az új tagoknak viszont arra is fel kell készülniük, hogy maga az EU is a pénzügyi szabályozás reformja előtt áll. Az elmúlt időszak vállalati botrányai csak erősítették ennek szükségességét, felhívták a figyelmet arra, milyen fontos az átláthatóság, illetve a pénzpiaci felügyeletek és a kormányok felelőssége az ellenőrzésben.

Adókönnyítés májustól

A Budapesti Értéktőzsde már csak azért sem maradhat tétlen, mert a csatlakozással elveszítheti eddigi legnagyobb vonzerejét. Ez a magyar magánszemélyek számára azt jelentette, hogy az itt kötött ügyletekből származó bevételek kamatból származó jövedelemnek minősültek a személyi jövedelemadóról szóló törvény előírásai alapján, s nulla kulccsal adóztak. Május elsejétől azonban gyökeresen megváltozik a magyar tőzsdék monopolhelyzete e tekintetben, a törvény szerint ugyanis ekkortól már az Európai Unió bármely más tagállamában működő, az előírások alapján elismert piacnak minősülő tőzsdén kötött ügyletre is hasonló kedvezmény vonatkozik. (Egyelőre - mivel a helyi felügyelettel nem kötött együttműködési megállapodást a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete [PSZÁF] - Portugália, Görögország, Németország, Franciaország mellett sem Spanyolország, sem Nagy-Britannia nem szerepel a preferáltak listáján.)

A május elsejei adókönnyítéstől a brókercégek elsősorban azt várják, hogy általában megnő az érdeklődés a külföldi részvények, vagy más, kinti piacokon elérhető tőzsdei termékek iránt. Egy másik hozadék lehet, hogy az eddig külföldre irányult forgalom egy része az amerikai piacokról (ott érvényben marad az adófizetési kötelezettség) átterelődhet majd a kontinentális tőzsdékre. Ennél azonban vélhetően nagyobb lesz majd azoknak a befektetőknek az aránya, akik eddig adózási szempontok miatt nem hagyták el a BÉT-et, s ezután szerencsét próbálnak máshol is.

Alapos félelmek

A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) kifejezetten aggodalommal néz a csatlakozás elé. A hazai vagyonkezelő cégekre vonatkozó törvényben ugyanis még mindig akadnak olyan kitételek, amelyek szigorúbbak a nemzetközileg jellemzőnél. Ilyenek például az ernyőalapok létrehozásának lehetősége és a hozamgaranciák bankgaranciával való alátámasztásának egyes kérdései.

A BAMOSZ szeretné elérni, hogy a hatóságok módosítsák a tőkepiaci törvényt, elsősorban avégett, hogy európai uniós csatlakozásunk után a hazai vagyonkezelő cégek ne kerüljenek versenyhátrányba a külföldiekkel szemben. A javaslatok többek között azt lennének hivatva alátámasztani, hogy egyszerűbben, gyorsabban lehessen egymáshoz hasonló profilú befektetési alapokat sorozatban létrehozni. Jelenleg ennek különleges aktualitást ad a garantált alapok terjedése, amelyeket most még egyenként, hosszas procedúrával kell engedélyeztetni.

A BAMOSZ adótörvény-módosítási javaslatot is kidolgozott, amit már be is nyújtott a Pénzügyminisztériumhoz. A szervezet azt kifogásolja, hogy az adóhitel-rendszerű szja-kedvezmény megszűnésével a befektetési alapok nem élveznek semmilyen adókedvezményt, míg az életbiztosítások, nyugdíjpénztári befektetések igen. A szervezet javaslata a hosszú távú, legalább 10 éves megtakarításokat támogatná, és versenysemlegességet biztosítana mindhárom említett megtakarítási forma számára.

Pénzügyi intézmények

A hazai pénzügyi intézmények már EU-konformnak számítanak, ugyan a csatlakozás ténye várhatóan mégsem marad hatástalan a szektorban. Májustól ugyanis bármely EU-tagállamban működő bank a hazai felügyelet engedélyével alapíthat fióktelepet Magyarországon, az úgynevezett dotációs tőkére sem lesz szüksége (ez 2 milliárd forint, éppen annyi, mint a leánybankok jegyzett tőkéje).

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) már megkeresték tapogatódzó kérdésekkel olyan külföldi pénzügyi társaságok, amelyek hazai leányvállalatukat fiókká alakítanák át, s van olyan hazai érdeklődő is, amely itthonról indulva nyitna fiókot, illetve végezne határon átnyúló szolgáltatást május elseje után az Európai Unió tagországaiban.

A BNP-Paribas, a Deutsche Bank és a Westdeutsche Landesbank magyarországi leánybankjai már vizsgálják a fiókteleppé alakulás lehetőségét. Igaz, a váltást nehezíti, hogy az rt. formában működő bankok - törvény hiányában - közvetlenül nem alakulhatnak fiókteleppé. Az átalakulás során egy, a leánybank mellett párhuzamosan működő fióktelepbe kell átvinni az állományt - bár a tételek egy részéhez ügyfél- és PSZÁF-engedély szükséges, valamint az eszközeladás adófizetési kötelezettséget jelenthet -, ezután a leánybank vagy a PSZÁF által kijelölt végelszámoló segítségével szüntethető meg a leánybank.

Az átalakulás előnyei közül a legjelentősebbnek a bankárok a nagyhitel határának emelkedését tartják. Ennek eddig a magyar leánybankok tőkekorlátai szabtak gátat, de a fiókká alakulás után már az anyabank nagyhitel-vállalási limitje lép életbe, ami sokszorosan meghaladja a legnagyobb magyar bankok hitelvállalási határait is. A fióktelepnek akár saját országos kirendeltséghálózata is lehet, a meglévő alkalmazottakra szüksége lesz, a felügyelőbizottságra és az igazgatótanácsra azonban nem. A fiókok persze készítenek mérleget, és fizetnek adót.

Felügyeleti szakemberek szerint a közeljövőben jogszabályban kell majd rendezni, hogy a nálunk fiókteleppel jelen lévő pénzügyi intézmény mekkora felügyeleti díjat köteles fizetni: ennek hiányában ugyanis komoly versenyelőnyhöz juthatnának az országon belül csak fiókként jelen lévő társaságok. Intő példa Norvégia esete: ott a bankok 40 százaléka külföldi bank fiókjaként működött, amelyeknek a közelmúltig nem kellett felügyeleti díjat fizetniük.

A nálunk megjelenő fiókok esetében a hazai felügyelet csak a fogyasztóvédelmi előírások betartását ellenőrizheti, egyéb probléma esetén csak az anyaország felügyeletét kérheti fel intézkedésre. Az ügyfelek védelme esetében előfordulhat azonnali beavatkozás, ám ennek jogosságát a későbbiekben az anyafelügyelet és az Európai Bizottság előtt is igazolni kell.

A fióktelep esetében a betétbiztosítás is másként működik. Arra az anyabank székhelyének szabályai érvényesek, így egy olasz fióktelep esetében a betétbiztosítás 105 ezer euró, tehát sokkal több, mint a május elsejétől 6 millió forintra (mintegy 22,5 ezer euró) növekvő magyar garancia. Ez egyébként több országban alacsonyabb, így Ausztriában is csak 20 ezer euró, ezért az osztrák fiókoknak a magyar Országos Betétbiztosítási Alapnál kiegészítő biztosítást kell kötniük, hogy a magyar szintet megüssék.

Változik a biztosítási törvény

Az uniós szabályokhoz igazodva (amelyek egyébként ott is újnak számítanak) készül a biztosítási törvény reformja is. A jogszabályok várhatóan majd csak a felügyelet által nyilvántartásba vett személyeknek (ügynököknek) teszik lehetővé, hogy biztosításközvetítői tevékenységet végezzenek.

A törvény értelmében a PSZÁF által vezetett listára az első körben bárki felkerülhet, akit a biztosítók, illetve az alkuszcégek bejelentenek, ám számukra is előírás, hogy 24 hónapon belül meg kell szerezniük azt a - külön jogszabályban majd a későbbiekben meghatározott - szakképesítést, amely alapján biztosításközvetítői tevékenységet végezhetnek.

Az ügynökregiszter és a kötelező szakképesítés előírása sokak szerint gondot okozhat azoknak a társaságoknak, amelyek termékeiket nemcsak saját munkatársaik révén értékesítik. A szabályozás ugyanis csak olyan személyeknek ad mentesítést az ügynökregiszterben való szereplés - és így a megfelelő szakképesítés megszerzésére vonatkozó előírás - alól, akik nem főtevékenységként, hanem annak kiegészítőjeként kínálnak biztosítást, ami viszont nem lehet életbiztosítás (kivéve az utazási biztosításban foglalt életbiztosítási kockázatot). Feltétel az is, hogy az ilyen személyek által közvetített szerződések éves biztosítási díja ne haladja meg a 125 ezer forintot, valamint hogy a megállapodás teljes tartama ne haladja meg az 5 évet.

Mentesülhetnek az ügynökregiszterben való szereplés előírása alól azok is, akik valamely biztosító, illetve alkusz alkalmazásában állva, illetve megbízással a biztosításközvetítői tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő, előkészítő tevékenységet végeznek. Mindez lényegében azt jelenti, hogy a szerződési ajánlatok, illetve a szerződési kötvények aláíróinak minden esetben bejegyzett biztosításközvetítőnek kell lenniük, akiknek a törvény értelmében a szerződés részleteiről tájékoztatniuk kell a leendő ügyfelet.

Magyarországon számos banki háttérrel rendelkező biztosító kínál biztosítási termékeket a banki ügyintézőkön keresztül, ami a jövőben nehézségekbe ütközhet. Ugyanakkor sokak szerint az új szabályozás a Magyar Posta Biztosító Rt.-nek okozhatja a legnagyobb problémát, amelyik az értékesítését a Magyar Posta Rt. kirendeltségein, illetve kézbesítői hálózatán keresztül szervezi. Egyes vélemények szerint az új biztosítási törvény szabályozása miatt a gépjármű-kereskedők jelentős része is felhagy a gépjárművekhez kínált casco, illetve kötelező felelősségbiztosítások kínálásával.

Elmaradhat az ingatlanboom

A tőzsde mellett a legnagyobb "csatlakozási hatást" a közvélemény az ingatlanpiacon várja. A szakértők többsége szerint azonban a határok megnyílása már nem járhat a befektetők által remélt áremelkedéssel. Úgy vélik ugyanis, hogy uniós tagságunk ténye - a tőzsdei folyamatokhoz hasonlóan - már beépült az árakba.

Tény, hogy a korábbi évek csökkenésével szemben tavaly újra emelkedésnek indult a külföldi magánszemélyek által Magyarországon vásárolt ingatlanok száma. A Belügyminisztérium hatósági és adminisztratív főosztálya által készített jelentés szerint a külföldiek 2003-ban 5107, 2002-ben 4973, 2001-ben 6266 ingatlant vásároltak itt. Az összeállításból viszont az is kiderül, hogy az Európai Unió polgárai tavaly is jóval kevesebb ingatlant vettek, mint egy évvel korábban. Erre elsősorban a három legnagyobb vásárlónak számító EU-nemzet, sorrendben a németek, az osztrákok és a hollandok lanyhuló érdeklődése a magyarázat. A három ország polgárai közül 2002-ben még 3903-an, tavaly csak 3585-en vettek ingatlant.

Ugyanakkor nőtt az írek és a britek vásárlási kedve 2003-ban, de együttesen is csak 270-en vásároltak, szemben az egy évvel korábbi 148-cal, így ez gyenge ellensúlynak bizonyult. A tíz legnagyobb vásárlóként nyilvántartott náció között vannak az egyre nagyobb érdeklődést mutató románok; a keleti szomszédunkból érkező vevők száma tavaly mintegy százzal, 614-re növekedett. Ezzel az összesített listán a harmadik legtöbb vevőt adó országként szerepel Románia, megelőzve az EU-s listán fentebb harmadikként említett, ugyancsak hagyományosan sokat vásároló hollandokat is. Összességében az Európai Unió polgárai közül kikerülő vásárlók aránya folyamatosan csökken. Bár részesedésük még mindig rendkívül magas: 2003-ban 72,99 százalék, 2002-ben 74,63 százalék, 2001-ben pedig 78,14 százalék volt az összes külföldiek által magánszemélyként megszerzett ingatlant tekintve.

Tavaly a hét nyugat-dunántúli megyében csökkent a vásárlások száma, ami jól magyarázható a német és az osztrák vevők elpártolásával, élénkült ellenben az érdeklődés Hajdú-Biharban és Bács-Kiskunban. A nyugati országrészt azért nem kell félteni, megyéi a legkapósabbak között szerepelnek. Korábban, 2001-ben még Somogy volt az abszolút első, ezer, külföldieknek eladott ingatlannal.

Emellett elmondható, hogy a tavalyi növekedést a budapesti ingatlanok iránti - évek óta bővülő - kereslet határozta meg, ugyanis amíg 2001-ben még csak 597, 2002-ben már 665, 2003-ban pedig már 742 ingatlant szereztek a fővárosban külföldiek. Ez a tendencia az idei első hónapokban tovább erősödött. Az EU-csatlakozás előtti roham az ingatlanközvetítők szerint vélhetően a második negyedévben lesz a legerősebb, azután visszaesésre lehet számítani. A szakemberek azonban itt (is) erősen eltérő véleményen vannak. Többen felhívják ugyanis a figyelmet arra, hogy az Unión belül több országban is tart még az ingatlanpiaci boom (amit egyébként éppen a befektetési célú vásárlások gerjesztenek), ami nem maradhat hatástalan hazánkra sem.

Jelenleg azonban inkább az kezd jellemzővé válni, hogy honfitársaink keresnek megfelelő ingatlanbefektetési célpontot a világban. Czibere Ilona, a csaknem tízéves külföldi ingatlanközvetítői tapasztalatú Mitropa U. S. Kft. ügyvezetője szerint a tavalyi visszaesés után az idén már január első heteiben megélénkült az érdeklődés a floridai és a spanyol ingatlanok iránt. Ennek egyértelmű okát a hazai hitelkamatok változásában látja. A vevőknek csábító lehet a dollár alacsony árfolyama, a hazainál jobb hozammal kecsegtető bérbeadási lehetőség, az itthoninál kisebb kamat, valamint a hazaihoz hasonló (vagy alig nagyobb) ingatlanárak.

Festmények, műkincsek

Az ingatlan mellett már a magyaroknál is felkerült a magánbefektetési palettára a műkincs. Ez a terület a hozzáértők szerint szintén olyan, amelynél a változási folyamatokat a csatlakozás kilátása is elindította. Ebből következően május után lényeges módosulásra már nem számítanak.

Az EU-bővítés hatással lesz a műkereskedelemre, azon belül az árverési házak tevékenységére is, de semmi esetre sem rövid távon - vélekedik Otto Hans Ressler, a bécsi Kinsky-palotában működő Wiener Kunst Auktionen igazgatója. Az antik bútorok specialistájaként ismert műkereskedő szerint: ha világviszonylatban figyeljük a művészeti piacot - főleg ami a két nagy árverési házat, a Sotheby'st és a Christie'st illeti -, könnyen az a benyomásunk támadhat, mintha a művészet globális nyelvet beszélne. Valójában viszonylag kevés olyan művész akad, aki nemzetközi elismerésnek örvend, a legmagasabb árakat fizetik alkotásaiért, és a média sűrűn foglalkozik vele. Az alkotók túlnyomó többsége regionális jelentőségű, ennek felelnek meg a helyi piacok - ezen pedig a nyitottabb határok sem sokat változtatnak majd.

A tapasztalt műkereskedők szerint a kelet-közép-európai országok belépése az Európai Unióba csekély befolyással lesz a piacra. A prágai vagy a budapesti aukciókról eddig is könnyen hozzáférhetőek voltak az információk, az eseményeken rendszeresen részt vehettek magyar, cseh vagy lengyel magánszemélyek és galériások.

A műgyűjteményt befektetési céllal létrehozó magyaroknak rossz hír lehet viszont, hogy a jelenlegi tendenciák folytatódása esetén itt is búcsút kell mondani az árak két számjegyű éves növekedésének. A festmények (ezek a legkedveltebb célpontok) átlagárai Nyugat-Európában az előző évben folyamatosan mérséklődtek, különösen a legkedveltebb alkotások (a modern és a XIX. sz.-i festmények) körében. Csökkent az értékesítési volumen is. A helyzeten ebből a szempontból a Sotheby's és a Christie's nagyszabású aukciói sem tudtak segíteni.

A világpiacon a legnagyobb meglepetést a kortárs festők teljesítménye okozta. Ezek a művek ugyanis az általános visszaesés mellett 22 százalékos áremelkedést mutathattak fel. Utóbbi tény pedig arra utalhat, hogy a globalizáció mellett a művészetben mind nagyobb dominanciája lehet majd a helyi jellegnek. Ez egyelőre nem igaz minden művészeti ágra, hiszen például a szobrok keresettsége és ára tavaly is emelkedni tudott.

Külföldiek magyarországi ingatlanvásárlásai*

 

2001

2002

2003

Budapesti vétel, db

597

665

742

Összesen, db

6266

4973

5107

Uniós vevők aránya, %

78,14

74,63

72,99

* Az adatokban csak a magánszemélyek szerepelnek, a mind jellemzőbbé váló céges (külön ingatlanfejlesztő társaságot hoznak létre a vásárlásra, hasznosításra) ügyletek egyetlen adatbázisban sem jelennek meg.

Forrás: BM.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére