Vámelőírások május elsejétől

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 72. számában (2004. április 1.)
Magyarország immár visszavonhatatlanul csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozást rögzítő szerződés vámvonatkozású rendelkezései 2004. május 1-jén lépnek hatályba. Ezzel együtt, minden külön jogi aktus nélkül hatályosul az EU joganyaga is, amely minden valószínűség szerint fenekestül forgatja majd fel a hazai jogalkalmazást is, tekintve hogy alkalmazása elsődleges lesz a nemzeti jogszabályokhoz képest.

Uniós jogszabályok

A legfontosabb EU-vámjogszabályok a következők:

– a Tanács 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (Vámkódex);

– a Bizottság 2454/93/EGK rendelete a Közösségi Vámkódexet létrehozó 2913/92/EGK számú tanácsi rendelet végrehajtásáról (EK végrehajtási rendelet);

– a Tanács 918/83/EGK rendelete a vámkönnyítések közösségi rendszerének felállításáról (vámmentességi rendelet);

– a Tanács 2658/87/EGK rendelete a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a közös vámtarifáról.

A nemzeti jogalkotás szintjén az előzőekben felsorolt jogszabályokban kapott felhatalmazás alapján készült el, és hirdették ki a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvényt, továbbá várható még néhány pénzügyminiszteri rendelet is, amelyek végső formájáról a csatlakozásig előttünk álló rövid idő ellenére nincs biztos információnk.

Elektronikus információforrások az interneten

Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága http://www.vam.hu

Pénzügyminisztérium http://www.pm.gov.hu/home.htm

Igazságügyi Minisztérium – A közösségi jog magyarul http://www.im.hu/fooldal/cikk/cikk.phtml?menupontid=163

Európai Unió http://www.europa.eu.int, http://europa.eu.int/eur-lex

Európai Bizottság http://www.europa.eu.int/comm/index_en

Európai Bizottság adózás és vámunió főigazgatóság http://www.europa.eu.int/comm/taxation_customs/index_en.htm

DG TAXUD elektronikus adatbázisok http://www.europa.eu.int/comm/taxation_customs/databases/database.htm

TARIC-adatbázis http://europa.eu.int/comm/taxation_customs/dds/en/tarhome.htm

Vámbevételek a csatlakozás után

Fontos, hogy a vámeljárásban részt vevő minden személy – legyen az a hatóság vagy az ügyfél – tisztában legyen azzal, hogy a vámbevétel lényegében közösségi bevételnek számít, mivel a kiszabott vám 75 százaléka az Európai Uniót illeti. A kivetett vám arra való, hogy beszedjék. Ez praktikusan azt jelenti, hogy annak a vámnak, amit a vámhatóság kiszab az ügyfél terhére, a háromnegyed részét akkor is be kell fizetni a közösbe, ha abból egyetlen fillért sem szed be ténylegesen. Tehát ha vámot nem szed be, elenged, netán mérsékel a vámhatóság, akkor azt nem az Unió pénzéből teszi. Cserében azért ez a vám már nem olyan mértékű lesz, mint korábban.

Közösség Integrált Tarifája (TARIC)

Magyarország külkereskedelmének legjelentősebb részét az Európai Unió jelenlegi, illetve a velünk együtt csatlakozó tagállamaival folytatott áruforgalom teszi ki. Az említett országokból behozott termékeket már ma is 0 százalék vám terheli – származásuk igazolása esetén. A harmadik országgal bonyolított kereskedelemben helyenként még meglévő magas vámtételek május 1-jétől azonnal és drasztikusan csökkennek, köszönhetően a Közösség Integrált Tarifájának (TARIC = Tarif Integré de la Communauté). A TARIC több mint 24 000 alszámot foglal magába, a Közösség 11 hivatalos nyelvén. (Összehasonlításként, a 2003. évi Magyar Kereskedelmi Vámtarifa csupán mintegy 13 000 alszámot tartalmaz.) Ezen túlmenően tartalmazza az alkalmazandó vámtételeket, valamint az összes tarifához kapcsolódó vám-, kereskedelem- és mezőgazdaság-politikai intézkedést, így lehetővé teszi a nemzeti vámigazgatások számára a feladatok egységes végrehajtását az Európai Unió minden tagállamában.

A TARIC tartalma

A TARIC az Európai Közösségek hivatalos lapjában (Official Journal of the European Communities) közzétett jogszabályokat foglalja magában. A TARIC a gyakorlati alkalmazás és információszerzés eszköze, de önmagában nem jogforrás. Ugyanakkor a 2658/87/EGK R. 5. cikk (2) bekezdésében foglaltak alapján alkalmazása minden esetben kötelező a Közösségen kívüli országokkal bonyolított kereskedelemben alkalmazott vám- és statisztikai nyilatkozatokon.

Közzététel, alkalmazás

A TARIC-ot évente egy alkalommal írásos formában közzéteszik az Európai Közösségek hivatalos lapjának ún. C sorozatában, valamint megjelentetik CD-ROM-on is. Fontos hangsúlyozni, hogy a TARIC nem a "bölcsek köve". Ugyanúgy, ahogy a mai magyar kereskedelmi vámtarifa önmagában nem, csak a helyes használat útján segíti elő a vámkezelések hatékony elvégzését, a TARIC is csak az alapokat szolgáltatja az automatizált vámkezelési rendszer számára. A TARIC-kód egyértelműen azonosítja az alkalmazandó vámtarifaszámot, és egyértelműen meghatározza az alkalmazandó (betartandó) kereskedelempolitikai intézkedést is.

A fentiek azt is jelentik, hogy egy adott bírósági eljárásban nem fogadható el az a jogi hivatkozás, miszerint "ez az adat szerepelt a TARIC-ban", mivel minden esetben a TARIC-ban adatként megjelenő eredeti, a hivatalos lap útján kihirdetett jogszabály rendelkezései jelentik a jogi alapot, csak azokra lehet hivatkozni az esetlegesen vitás esetekben.

Meghatározások a vámeljárásban

Az uniós csatlakozásig hatályos, a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (Vámtv.), valamint annak valamennyi végrehajtási rendelete és e jogszabályok módosításai a jogharmonizáció jegyében, az Európai Unióhoz való zökkenőmentes csatlakozás érdekében születtek. Ennek megfelelően a vámeljárásban eddig használt fogalmak legnagyobb részét – amellett, hogy újakkal is meg kell ismerkedni – a jövőben is változatlan tartalommal használhatjuk.

A lényeges vámeljárások, mint a szabad forgalomba bocsátás, az árutovábbítás, a vámraktározás, az aktív feldolgozás, a vámfelügyelet melletti feldolgozás, az ideiglenes behozatal, a passzív feldolgozás, kiviteli eljárás, megmaradnak. Ezek csoportosítása sem változik.

Az ügyfelek azonosítása

A vámeljárásban részt vevő ügyfélkör bővülése miatt a vámhatóság ügyfeleinek adószám szerinti nyilvántartására már nincs lehetőség, ezért e nyilvántartásra – illetőleg az ügyfél-azonosításra – új rendszert vezetnek be. Ez az ún. vámazonosító szám (VPID). A vámazonosító szám egy 12 karakteres nyilvántartási szám, amelyen belül az 1-3 karakter a "HUN" jelölés, majd a 4-11 karakter a sorszám, míg az utolsó, 12. karakter egy ún. CDV ellenőrző szám. A vámhatóság valamennyi szakterületen a vámazonosító számon alapuló ügyfélnyilvántartást alkalmazza a csatlakozástól. (A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy a vámazonosító szám vonatkozásában lehetőség volt az előzetes regisztrációra, amelyet 2004. február 1-jétől lehetett kezdeményezni.)

Vámtartozás

A Vámkódex 4. cikke a vámtartozást a következőképpen határozza meg: "A vámtartozás valamely személynek a hatályban lévő közösségi rendelkezések alapján az adott árura vonatkozó kiviteli vámok (kiviteli vámtartozás) vagy behozatali vámok összegének (behozatali vámtartozás) megfizetésére való kötelezettsége."

A fenti meghatározásból is látható, hogy a csatlakozás előtti – kizárólag behozatali vámokat alkalmazó – rendszerhez képest jelentős változás várható.

A behozatali vámok az áruk behozatalakor fizetendő vámterhek és az azokkal azonos hatású díjak. Ugyancsak idetartoznak az agrárpolitika vagy a mezőgazdasági termékek feldolgozásából származó egyes termékekre alkalmazandó különleges rendelkezések alapján bevezetett behozatali díjak is.

A kiviteli vámok – az előzőekkel szemben – az áruk kivitelekor fizetendő vámterhek és az azokkal azonos hatású díjak. Ebbe a körbe tartoznak továbbá a közös agrárpolitika vagy a mezőgazdasági termékek feldolgozásából származó egyes termékekre alkalmazandó különleges rendelkezések alapján bevezetett kiviteli díjak.

Lényeges változás, hogy a jövőben nem csupán a jogszabályi lehetőség szintjén, hanem a gyakorlatban is találkozhatunk majd olyan vámfajtákkal, amelyet jogrendszerünk eddig nem ismert.

Dömping elleni vám

A harmadik országokból származó dömping jellegű import elleni védelmet a 384/96/EGK rendelet szabályozza, amelynek 1. cikke a következőképpen rendelkezik: A dömpingellenes vámok azokban az esetekben alkalmazhatóak, amikor a dömping tárgyát képező termék Közösségen belüli szokásos vámkezelése károkat okozna.

Az alkalmazás feltételei

Ebből a meghatározásból adódik, hogy a dömpingellenes vámok alkalmazhatóságnak két, együttes feltétele van, egyrészt, hogy a termék dömping tárgyát képezi, másrészt, hogy ennek következtében valamilyen kár keletkezik.

A gyakorlatban egy termék akkor képezi dömping tárgyát, ha a Közösségbe irányuló exportja során alkalmazott ár alacsonyabb, mint a szokásos kereskedelmi ügyletek során a hasonló termékekre az exportőr országában megállapított összehasonlító ár.

Az előzőekben hivatkozott EGK rendelet meghatározza, mit is kell károkozás alatt érteni. Eszerint károkozás "a közösségi ipar által elszenvedett jelentős kár vagy a kár veszélye, illetve az illető ipar érdekérvényesítésében okozott érzékeny veszteség".

Kiegyenlítő vámok

A Tanács 2026/97/EK rendelete szabályozza az Európai Unión kívüli országokból származó szubvencionált (támogatott) import elleni védelmet.

A Közösség élhet – és él is – a kiegyenlítő vámok alapján történő vámkivetéssel, amennyiben az a termék kitermelése, gyártása, exportja vagy szállítása során közvetlenül vagy közvetetten támogatásban részesült, és ez a közösségi vámkezelés esetén kárt okozhat.

Eljárásfajták

Felfüggesztő eljárások: * a külső árutovábbítás; * a vámraktározási eljárás; * az aktív feldolgozás felfüggesztő eljárás keretében; * a vámfelügyelet melletti feldolgozás, valamint * az ideiglenes behozatal. * Gazdasági vámeljárások: * a vámraktározási eljárás; * az aktív feldolgozás; * a vámfelügyelet melletti feldolgozás; * az ideiglenes behozatal, továbbá * a passzív feldolgozás.

A közösségi agrárpolitika keretében meghatározott vámterhek

Az EU valóban komolyan veszi az agrárpolitikát. A Római Szerződés II. fejezete – amely kifejezetten a mezőgazdasággal foglalkozik – meghatározza a tagállamok közös agrárpolitikáját.

A szerződés 39. cikke megfogalmazza a közös agrárpolitika céljait, amelyek a következők: a termelékenység növelése, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak kiegyenlített életszínvonalának biztosítása, a piacok stabilizációja, a készletek és az ellátás biztosítása, valamint az ésszerű fogyasztói árak biztosítása.

Az agrárpolitikának hagyományos eszközei voltak a mezőgazdasági lefölözések, amelyeket a Közösségi Vámtarifától függetlenül határoztak meg. E vámterhek alkalmazásának célja a világpiaci árak és a Közösségen belüli árak kiegyenlítése volt, alkalmazásuknak alapvető jellemzője pedig a nagy rugalmasság, mivel alkalmazásuk lehetővé tette az áruk árának függvényében történő, ún. napi vámteher-meghatározást.

A GATT 1995. július 1-jei, uruguayi tárgyalási fordulóján elfogadott döntések értelmében az említett vámterhek egy része lényegében vámilletékekké alakult, leszámítva a rizsszektort és a gabonákat, ahol továbbra is az intervenciós árak érvényesülnek. Ezzel együtt az Európai Uniónak joga van kiegészítő vámokkal terhelni azokat a mezőgazdasági termékeket, amelyek az Európai Unió tagállamai mezőgazdaságának kárt okozhatnak (ez a jelenség látható napjainkban például a cukor-, melasz-, baromfi- és tojáságazatban).

Vámtartozáson kívüli tételek

Az áfa és a jövedéki adók olyan fogalmak, amelyeket a vámtartozás nem tartalmaz. Kétségtelen, hogy ebben az esetben az adókötelezettség az importügylettel összefüggésben keletkezik, mégis, az említett két adóra külön törvények vonatkoznak, azzal, hogy teljesítésükre és elszámolásukra a vámjogszabályok érvényesek.

Jogszabály-keresési módok az interneten

A legegyszerűbb a keresés – ha ismert – az ún. Celex-szám (Cummunitatis Europea Lex) alapján történő keresés, amely – egyéb információk mellett – tartalmazza a joganyag számát és az évszámot, négy számjegy terjedelemben. A Celex-szám felépítésének részletes magyarázata a http://www.im.hu/adat/ letoltes/celex.pdf címen érhető el. * Az Igazságügyi Minisztérium honlapján szakterületek szerint is lehetséges a keresés. Itt a "02 Vámunió és az áruk szabad mozgása" címszó alatt találhatók az elérhető vámvonatkozású fordítások.

A vámtartozás keletkezése

Minden importőr részére az egyik legfontosabb kérdés, hogy mikor kell a vámot megfizetnie.

A vámtartozás keletkezését az Európai Unión kívüli országok és az Európai Unió tagállamai közötti árukereskedelem eredményezi. A vámtartozás keletkezését illetően a Közösségi Vámkódex különbséget tesz a vámtartozás keletkezésének szokásos és rendkívüli módja között.

Vámtartozás keletkezése szokásos módon a behozatali ügyletek során

Szabad forgalomba bocsátás

A szabad forgalomba bocsátáskor – amelynek során az importált áruk elnyerik a közösségi áruk státusát – az Európai Közösségek Vámtarifája által előírt behozatali vámokat kell megfizetni.

A közösségi státus elnyerése egyúttal az áruk behozatalára vonatkozó egyéb kereskedelempolitikai intézkedések és a jog szerint fizetendő vámok alkalmazását is jelenti.

A szabad forgalomba bocsátás azonban nem foglalja magában az áfa és a jövedéki adók megfizetését, amely kötelezettségek általában a behozatal megvalósulásának pillanatában teljesítendők.

Mindazonáltal a fogyasztásra irányuló vámkezelés folyamata magában foglalja a szóban forgó áruk vámkezelését, a vámalakiságok elvégzésével és a megfelelő behozatali vámok megfizetésével együtt, valamint az áfa és az importáló országban kivethető jövedéki adók megfizetését. Ilyen módon az EU-ban gyártott és az importált áruk adóterhelése azonos lesz.

Áruknak a behozatali vámok alóli részleges mentesség melletti ideiglenes behozatali eljárás alá helyezése

Ideiglenes behozatal alatt értendő az az eljárás, amely "lehetővé teszi – teljes vagy részleges behozatali vámmentesség mellett, és anélkül, hogy kereskedelempolitikai intézkedések hatálya alá tartoznának – az újra kivitelre szánt nem közösségi áru felhasználását a Közösség vámterületén anélkül, hogy bármilyen változáson mennének keresztül, a használat miatti szokásos értékcsökkenést kivéve".

Ebből a szempontból a vámtartozás a vámnyilatkozat elfogadásának pillanatában keletkezik, azaz akkor, amikor az Egységes Vámokmányt (EV) benyújtják.

Amennyiben az EV-t elektronikus adatátviteli rendszeren ("Electronic Data Interchange", EDI), értéknövelt telefonhálózaton, illetve interneten keresztül nyújtják be, a vámtartozás keletkezésének pillanata az, amikor az EDI-üzenet a vámszervekhez megérkezik.

Vámtartozás keletkezése rendkívüli módon a behozatali ügyletek során

A Vámkódex 202. és azt követő cikkei összefoglalják azokat az eseteket, amikor a vámtartozás keletkezése jogellenes tevékenységek következménye.

Behozatalivám-köteles árunak a Közösség vámterületére történő jogellenes bejuttatása

Idetartozik a behozatalivám-köteles áruknak a Közösség vámterületére történő jogellenes bejuttatása, továbbá a vámszabad területen vagy vámszabad raktárban elhelyezett, behozatalivám-köteles áruknak a Közösség vámterületének más részére történő jogellenes bejuttatása.

Jogellenes bejuttatásról akkor beszélhetünk, amikor a Közösség vámterületére beléptetett árut az azt behozó személy nem szállítja tovább haladéktalanul akár a vámhatóságok által kijelölt vámhivatalhoz, akár a vámhatóságok által engedélyezett átmeneti megőrzésre szolgáló raktárakba (ÁMR), illetve vámszabad területre vagy vámszabad raktárba, amikor az árukat tengeri vagy légi úton közvetlenül ide kívánják beléptetni. Ugyancsak jogellenes bejuttatásnak minősül, amikor a korábban a vámterületre vagy átmeneti megőrzésre szolgáló raktárba beléptetett árukat nem állítják vám elé.

Nem keletkezik viszont vámtartozás abban az esetben, ha az érdekelt bizonyítani tudja, hogy a jogellenes bejuttatás az áru tényleges jellege, előre nem látható körülmények vagy vis maior eredményeként, vagy a vámhatóság engedélyének következményeként az említett áru teljes megsemmisülése vagy helyrehozhatatlan károsodása miatt következett be.

A vámhatóságok megvizsgálják, hogy az érdekelt által benyújtott bizonyítékok valóban igazolják-e, hogy a rögzített károsodások kizárólag az áru jellegéből, és semmi esetre sem hanyagságból erednek. (Ebből a szempontból hanyagságnak minősül a vámhatóságok által a szállításra és tárolásra vonatkozóan hozott előírások be nem tartása.)

A fenti esetekben a vámtartozás abban a pillanatban keletkezik, amikor a jogellenes bejuttatás megtörténik, függetlenül attól, hogy esetleg alkalmaznak-e valamilyen szankciót, avagy sem.

Behozatalivám-köteles áruk vámfelügyelet alóli jogellenes kivonása

Abban az esetben, amikor a vámáru-nyilatkozattal vagy bármilyen, a vámhatóságok igazolását eredményező aktussal azt kívánják elérni, hogy az adott áru jogtalanul nyerje el a közösségi áru státusát, vámfelügyelet alóli jogellenes kivonásról van szó.

Ilyenkor a vámtartozás az áru vámfelügyelet alóli jogellenes kivonásának pillanatában keletkezik.

Az átmeneti megőrzés vagy az alkalmazott vámeljárás által előírt feltételek nem teljesítése

A behozatalivám-köteles áruk tekintetében – azok átmeneti megőrzéséből vagy az adott vámeljárás alkalmazásából származó kötelezettségek nem teljesítésével kapcsolatban – a következő esetekben keletkezik vámtartozás:

– a Vámkódex 49. cikkében rögzített határidők túllépésekor, amely szerint az áru számára meg kell határozni a Vámkódex 4. cikk 15. bekezdésében meghatározott vámjogi sorsok valamelyikét;

– az árutovábbítási eljárás alá helyezett áru esetében, ha azt nem állítják a célállomás vámhatósága elé a megadott határidőn belül;

– az átmeneti megőrzés alatt álló vagy vámraktározási eljárás alá vont árukon a vámhatóságok engedélye nélküli átalakítás esetében;

– az ideiglenes behozatali eljárás alá helyezett áruknak az engedélyben foglaltaktól eltérő felhasználása esetén;

– az átmeneti megőrzés alatt álló vagy más vámeljárás alá vont áruk engedély nélküli elszállításakor, valamint

– az átmeneti megőrzés alatt álló vagy más vámeljárás alá vont árunak a közösségi vámterületről történő kiszállítása, illetve az áru vámszabad területre vagy vámszabad raktárba történő engedély nélküli bevitele esetében.

Mindazonáltal, az előzőekben említett, vámtartozás keletkezését eredményező esetektől eltérően, nem jön létre vámtartozás, ha a kötelezettségek nem teljesítése esetén fennállnak a következő feltételek:

– a vámfelügyelet alóli kivonás nem szándékos,

– nem történt kifejezett hanyagság az érdekelt részéről, és

– az áru helyzetének rendezésére minden szükséges alakiságot elvégeztek.

Akkor sem keletkezik továbbá vámtartozás, ha az érdekelt hitelt érdemlően igazolja, hogy az átmeneti megőrzésből vagy az adott vámeljárás alkalmazásából származó kötelezettségek nem teljesítése az áru jellege, előre nem látható körülmények vagy vis maior eredményeként, az említett áru teljes megsemmisülése vagy helyrehozhatatlan károsodása miatt következett be.

A vámeljárás alá helyezésre vagy a csökkentett vámtétel alkalmazására vonatkozó feltételek nem teljesítése

A vámeljárás alá helyezésre vagy a csökkentett vámtételek alkalmazására vonatkozó feltételek nem teljesítése esetén vámtartozás keletkezik, ha

– az áru a meghatározott célú felhasználása miatt kedvezményes elbánásban részesült, azonban a vámhatóságok tudomása nélkül az előírt vámjogi státus elnyerése előtt azt átengedték;

– az áru a passzív feldolgozási eljárás keretében a szabad forgalomba bocsátáskor teljes vagy részleges behozatali vámmentességet élvezne, és az áru már a szabad forgalomba bocsátásra való bejelentést megelőzően sem teljesíti az adott vámeljárás alá helyezéshez szükséges feltételeket;

– nem kérelmezik a folyamatosan végzett aktív feldolgozásra szóló engedély megújítását.

Az előzőekben említett, vámtartozás keletkezését eredményező esetektől eltérően nem jön létre vámtartozás akkor, ha a kötelezettségek nem teljesítése esetén fennállnak a következő feltételek:

– a vámfelügyelet alóli kivonás nem szándékos,

– amikor nem történt kifejezett hanyagság az érdekelt részéről, és

– az áru helyzetének rendezésére minden szükséges alakiságot elvégeztek.

Behozatalivám-köteles árunak vámszabad területen vagy vámszabad raktárban a jogszabályok által megállapítottaktól eltérő feltételek alapján történő fel- vagy elhasználása

Ha az áru eltűnik, és eltűnéséről nem tudnak a vámhatóságok számára kielégítő magyarázattal szolgálni, a vámhatóság az árut a vámszabad területen vagy vámszabad raktárban felhasználtnak vagy elhasználtnak tekintheti. A vámtartozás ezekben az esetekben a felhasználás vagy elhasználás pillanatában keletkezik.

Amennyiben azonban az áru károsodása vagy megsemmisülése előre nem látható körülmények vagy vis maior miatt következik be, úgy nem keletkezik vámtartozás.

Vámtartozás keletkezése szokásos módon a kiviteli ügyletek során

Amikor vámáru-nyilatkozat benyújtásával a kivitelivám-köteles árukat közösségi vámterületen kívülre exportálják, a vámtartozás a vámáru-nyilatkozat elfogadásának pillanatában keletkezik. Abban az esetben, ha elektronikus úton megküldött kiviteli okmányokról van szó, az elfogadás időpontjának az EDI-üzenet vámhatóságokhoz történő megérkezésének pillanatát kell tekinteni.

Vámtartozás keletkezése rendkívüli módon a kiviteli ügyletek során

Amikor a kivitelivám-köteles áruk úgy hagyják el a Közösség vámterületét, hogy nem nyújtják be a szükséges vámáru-nyilatkozatot, úgy a vámtartozás keletkezésének rendkívüli módjáról beszélünk (a kiviteli ügyletek során). A vámtartozás keletkezésének időpontja ilyenkor az a pillanat, amikor az áru elhagyja a Közösség vámterületét.

Amennyiben pedig az áru engedélyt kapott arra, hogy a Közösség vámterületét teljes vagy részleges kivitelivám-mentesség mellett hagyja el, és az engedélyben rögzített feltételeket nem teljesítik, a vámtartozás akkor keletkezik, amikor az áru az engedélyezettől eltérő rendeltetési helyet kap. Ha nincs lehetőség ennek a pillanatnak a meghatározására, a vámtartozás annak a határidőnek a lejártakor keletkezik, amelyet a kivitelivám-mentességre jogosító feltételek teljesítésének igazolására állapítottak meg.

A vámtartozás közlésének tilalma

A vámtartozás keletkezésétől számított három év lejárta után az adóssal nem lehet közölni a tartozás összegét, kivéve ha a tartozás például csempészet eredményeként keletkezett.

A VPID "beszerzése", feltüntetése

A természetes és nem természetes személyek egyaránt adatbejelentő lap kitöltésével és a bejelentett adatok hitelességét bizonyító okiratok benyújtásával kérhetik a VPID kiadását akkor, ha az adatokkal a vám- és pénzügyőrség nem rendelkezik. A nyomtatvány a vámhivatalokban ingyenesen beszerezhető, vagy az internetről (www.vam.hu) letölthető. * A vámazonosító számot a vámhatóságon kívül más országos hatáskörű szervek, minisztériumok is használják. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala, a Földművelésügyi Minisztérium, a Kőolaj- és Kőolajtermékek Készletező Szövetsége és a Szerencsejáték Felügyelet által a vámigazgatási eljárásokhoz kiadandó engedélyeken szerepelni fog a VPID-szám.

A vámtartozás megszűnése

A vámtartozás többnyire akkor szűnik meg, ha azt megfizetik. A fizetés lehetséges vámbiztosíték elszámolásával, banki átutalással, vagy – kétmillió forint összegig – készpénzben is. Megszűnhet a tartozás továbbá akkor is, ha azt elengedik, az árunyilatkozatot érvénytelenítik, amikor a vámeljárás alá bejelentett árukat zárolják vagy lefoglalják, saját jellegük, előre nem látható körülmények vagy vis maior eredményeként megsemmisülnek, azokról lemondanak, vagy károsodnak. Megszűnik a vámtartozás, amikor az árukat jogellenes bejuttatás következtében lefoglalják vagy elkobozzák.

Zárlat, lefoglalás

Az áruk zárolása vagy lefoglalása esetén – a vámbűncselekményekre vonatkozó büntető jogszabályok miatt – a vámtartozást nem lehet megszűntnek tekinteni, ha a büntető jogszabályok azt rögzítik, hogy a vámteher képezi a büntetés meghatározásának alapját, illetve ha a vámtartozás fennállása ad alapot a büntetőeljárás megindításához.

Beszámítás

Másrészről, miként azt a Vámkódex 223. cikke tartalmazza, a vámtartozás megfizetése és a vámtartozás megszűnése beszámítással is megvalósulhat, amennyiben azt a hatályban lévő rendelkezések lehetővé teszik. Előreláthatóan hazánkban ez utóbbiakra lehetőség lesz.

A vámjogszabályok rugalmassága

A rendelkezési jog bővítése * A magyar jogalkalmazóknak és az ügyfeleknek egyaránt hozzá kell majd szokniuk, hogy a Vámkódex rendelkezései több helyütt igencsak rugalmasan fogalmaznak. Nem határoznak meg konkrét szabályokat, hanem "minden szükséges", vagy "minden lehetséges" módról beszélnek, az áruk vámjogi sorsának rendezését illetően. Extrém esetben nem lesz akadálya, például annak sem, hogy a vámhatóság karitatív célra adja át az árut, vagy értékesítse, ha a birtokosa nem rendezi annak vámjogi helyzetét. * Határidők áttörhetősége * A Vámkódexben meghatározott határidők szinte következetesen áttörhetők abban az esetben, ha az "indokolt". * Vámbiztosíték, kezesség * Vámbiztosítékot szinte bármikor követelhet majd a vámhatóság. Olyankor is, ha a biztosíték felmutatása nem kötelező. A kezességet vállalóknak emellett arra is figyelniük kell, hogy ha vállalták az említett kötelezettséget, akkor annak terhei alól 3 évig nem szabadulhatnak

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. április 1.) vegye figyelembe!