Uniós áfaszabályok

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 72. számában (2004. április 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Az Országgyűlés március elején jelentős részben módosította az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvényt (áfatörvény). A törvénymódosítás 2004. május 1-jétől hatályos, azzal, hogy rendelkezéseit azokban az esetekben kell alkalmazni először, melyekben az adófizetési kötelezettség, illetve az adólevonási jog a hatálybalépést követően keletkezik. Cikkünkben - terjedelmi okok miatt - azokat az új, egyben szinte valamennyi adóalanyra érvényes jogintézményeket, illetve rendelkezéseket ismertetjük, amelyek beiktatását az uniós csatlakozás tette szükségessé.

A módosítás mind a törvény személyi, mind pedig tárgyi hatályát kibővítette. Május elsejét követően nemcsak az adóalany által belföldön teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, továbbá a termékimport áfaköteles, hanem általános forgalmi adót kell fizetni az Európai Közösségen (Közösség) belülről történő termékbeszerzés után is.

Május 1-jétől az áfatörvény rendelkezései az adóalanynak nem minősülő, az általános forgalmi adó megfizetésére kötelezett személyekre is kiterjednek. Az említett személyi kört szintén a jelenlegi módosítás iktatta be a törvényi előírások közé.

A fentiek alapján tehát kizárólag az adó megfizetésére kötelezett

- termékimport tekintetében a nem adóalany;

- Közösségen belülről történő új közlekedési eszköz beszerzése tekintetében a belföldön állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy, továbbá jogi személyiség nélküli szervezet;

- az áfatörvény 7/A §-ában foglaltak alapján Közösségen belülről történő beszerzésnek minősülő termékbeszerzések vonatkozásában az adóalanynak nem minősülő jogi személy (a törvény említett rendelkezésének ismertetésére cikkünk későbbi részében kitérünk);

  • az áfatörvény 40. §-ának (6) bekezdése alapján az adó megfizetésére kötelezett nem adóalany - azaz, aki (amely) adóösszeget és/vagy adómértéket, illetve az áfatörvény 44. §-ának (2) bekezdésében meghatározott százalékértéket tartalmazó bizonylatot bocsát ki. (A százalékérték 25 százalékos felszámított adómértéknél 20 százalék, 15 százalékos felszámított adómértéknél 13,04 százalék, 5 százalékos felszámított adómértéknél pedig 4,76 százalék.)

Új értelmező rendelkezések

Szolgáltatásnyújtás

Szolgáltatásnyújtás minden olyan, ellenérték fejében végzett tevékenység, amely az áfatörvény szerint nem minősül termékértékesítésnek.

Nevesített szolgáltatások

Szolgáltatásnyújtásnak minősül különösen:

- a jogok és más immateriális javak átengedése, ideértve a jogok és immateriális javak nem pénzbeni betétként, hozzájárulásként történő átengedését is, valamint

- a kötelezettségvállalás valamely cselekménytől való tartózkodásra, vagy valamely helyzet, állapot tűrésére.

Használatba adás

Szolgáltatásnyújtásnak minősül továbbá az is, ha az adóalany a terméket - gazdasági tevékenysége köréből kivonva - ellenérték nélkül más használatába adja, feltéve hogy a terméknek és annak alkotórészeinek beszerzéséhez, kitermeléséhez, előállításához, feldolgozásához, átalakításához vagy felújításához kapcsolódó előzetesen felszámított adó egészben vagy részben levonható.

Ellenérték nélküli, nem termékértékesítési tevékenység

Szolgáltatásnyújtás az adóalany adóalanyiságát eredményező tevékenységtől eltérő cél érdekében, más részére ellenérték nélkül végzett, az áfatörvény szerint nem termékértékesítésnek minősülő tevékenysége, feltéve hogy az ennek végzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó egészben vagy részben levonható. Szolgáltatásnyújtás a saját tevékenységéhez végzett olyan szolgáltatás is, amely az adóalanyt - ha azt ellenérték fejében szerezte volna be - adólevonásra nem jogosította volna.

Termékimport

Termékimport a terméknek harmadik ország területéről a Közösség területére történő behozatala, illetve egyéb módon történő bejuttatása.

Termékimport az is, ha a Közösség vámterületének, de az áfatörvény értelmében harmadik ország területének minősülő területről belső közösségi árutovábbítási eljárás keretében behozott termék tekintetében e vámeljárás megszűnik.

Termékexport

Termékexport az a termékértékesítés, amelynek közvetlen következményeként a terméket legkésőbb a teljesítés hónapját követő harmadik hónap utolsó napjáig a vámhatóság - végleges rendeltetéssel - harmadik ország területére kilépteti. A termék használata, illetőleg hasznosítása - a kipróbálás és próbagyártás kivételével - az értékesítés és a kiléptetés közötti időszak alatt kizárt.

Termékexporttal egy tekintet alá eső tevékenységek

Termékexporttal egy tekintet alá eső termékértékesítésnek és szolgáltatásnyújtásnak minősül

- a megrendelő által rendelkezésre bocsátott anyagon, terméken végzett megmunkálás, feldolgozás - ideértve az összeszerelést, összeállítást is -, ha annak közvetlen következményeként az így előállított terméket a vámhatóság - végleges rendeltetéssel - harmadik ország területére kilépteti;

- a túlnyomórészt nemzetközi közlekedésben részt vevő légi jármű, valamint e légi jármű üzemeltetéséhez szükséges alkatrész és felszerelés értékesítése, bérbeadása, javítása, karbantartása, felújítása, átalakítása, a légi jármű ellátására szolgáló termékek értékesítése - ideértve az üzemanyagot -, a légi jármű üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó, valamint közvetlen szükségleteit kielégítő szolgáltatások - ideértve a légi forgalom irányítását és egyéb légiforgalmi szolgálatok ellátását - nyújtása, amennyiben a légi járművet kizárólag bevételszerző tevékenység végzéséhez használják;

- tengeri hajó, tengeri mentőhajó, tengerpart menti halászatra szolgáló hajó, valamint az említettek üzemeltetéséhez szükséges alkatrész és felszerelés értékesítése, bérbeadása, javítása, karbantartása, felújítása, átalakítása, az ellátására szolgáló termékek értékesítése - kivéve a mentőhajón és a halászhajó fedélzetén fogyasztásra szánt élelmiszert és italt (azaz a fedélzeti ellátmányt) -, az ilyen hajóhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtása, amennyiben a hajókat kizárólag bevételszerző tevékenység végzéséhez használják;

- a hadihajó (vtsz 8901) ellátását közvetlenül szolgáló termékértékesítés;

- az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői és polgári állománya szolgálati járműveinek, légi járműveinek és hajóinak üzemanyag-, olaj- és kenőanyag-ellátása céljából igazoltan végzett termékértékesítés, amennyiben ezek a külön jogszabály rendelkezései alapján a közös védelmi erőfeszítéseket szolgálják;

- a NATO Biztonsági Beruházási Program keretében teljesített, a Honvédelmi Minisztérium által igazolt termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás;

- arany értékesítése a központi bankok részére;

- tranzit teherközlekedés, amennyiben a teherközlekedés egy másik tagállamban teljesített termékexportot valósít meg, vagy a teherközlekedés költsége az áfatörvény értelmében része az importált termék adóalapjának;

- a termékexporthoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások, így különösen a teherközlekedés és az ahhoz járulékosan kapcsolódó szolgáltatások, kivéve az áfatörvény 30. §-a szerinti adómentes szolgáltatásokat (a tárgyi áfamentes szolgáltatásokat a törvény 2. számú melléklete tartalmazza, amelyet a módosítás nem érintett);

- az a szolgáltatás, amelynek ellenértéke igazoltan beépül annak az importált terméknek az adóalapjába, amelyhez kapcsolódik, kivéve az áfatörvény 30. §-a szerinti adómentes szolgáltatást;

- az áfatörvény 11. §-ában (termékexport), valamint az előző bekezdésekben meghatározott tevékenységek közvetítése, ha az más nevében és javára történik, még abban az esetben is, ha az nem jár együtt a közvetítő jognyilatkozat-tételi jogosultságával. Nem tartozik azonban e körbe az utazási ügynököknek az utas nevében és javára végzett közvetítői tevékenysége akkor, ha a közvetített szolgáltatást másik tagállamban teljesítik.

Ellenérték

Ellenérték a tartozás kiegyenlítésére fordított vagyoni érték, ideértve a meglévő követelés mérséklésére elismert vagyoni értéket, de ide nem értve a kártérítést. Apport esetén annak könyvvizsgáló által elfogadott értéke, ennek hiányában a tagot terhelő nem pénzbeni hozzájárulás értéke.

Birtokba vehető dolog

A birtokba vehető dolog meghatározás magában foglalja a dolog módjára hasznosítható természeti erőket is, ellenben nem foglalja magában a névértéken elfogadott pénzt és az értékpapírokat.

Gazdaságilag nem független fél

Gazdaságilag nem független fél az adóalany jelenlegi és volt tulajdonosa, tagja, az adóalannyal szoros gazdasági kapcsolatban álló fél, az adóalannyal az áfatörvény 5. §-ának (2) bekezdése szerinti jogviszonyban (munkaviszony, szövetkezeti tagsági viszony alapján létrejött munkaviszony jellegű jogviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony) álló fél, az adóalany gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, könyvvizsgálója, az adóalany közeli hozzátartozója, valamint a felsoroltak közeli hozzátartozója.

Adóalannyal szoros gazdasági kapcsolatban álló fél

Az adóalannyal szoros gazdasági kapcsolatban álló fél az, aki (amely) a számviteli törvény rendelkezései alapján az adóalany anyavállalatának (ideértve az anyavállalat leányvállalatát is), leányvállalatának, illetve társult vállalkozásának minősül, vagy minősülne abban az esetben, ha az említett jogszabály hatálya alá tartozna.

Készpénz-helyettesítő eszköz

Készpénz-helyettesítő eszköz a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, valamint az utalványok, így különösen: a könyvutalvány, a vásárlási utalvány, az ajándékutalvány, az étkezési utalvány, valamint a multifunkciós telefonkártya, amennyiben azt a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany a teljesítésének ellenértékeként elfogadja. Nem minősül azonban készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek a csere során átadott termék vagy nyújtott szolgáltatás.

Állandó telephely

Állandó telephely az a külön termelő- vagy üzleti berendezés, amellyel az adóalany helyhez kötötten és tartósan bevétel elérésére irányuló tevékenységet fejt ki.

Első belföldi rendeltetési hely

Első Közösségen belüli (azaz belföldi) rendeltetési hely a szállítólevélen (fuvarokmányon), ennek hiányában a harmadik ország területéről a Közösség területére belépő terméket kísérő egyéb okmányon ekként megjelölt hely, ilyen megjelölés hiányában pedig az a hely, ahol a Közösség területén a terméket először ki- vagy átrakják.

Továbbértékesítési cél

Továbbértékesítési cél a beszerzett termék saját célú használat, hasznosítás nélküli, az áfatörvény 6. §-a szerinti értékesítése (termékértékesítés), amelynek eredményeként a termék használati értéke legfeljebb a kereskedelemben szokásos értékváltozás figyelembevételével térhet el a beszerzéskori állapottól. A szolgáltatás igénybevétele akkor minősül továbbértékesítési célúnak, ha annak továbbnyújtása döntő és nélkülözhetetlen a vállalt tevékenység ellátásához.

Számla

Számlának minősül az adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan papír alapú, vagy a vevővel történt megállapodás alapján - külön jogszabály által meghatározottak szerint - elektronikus úton kibocsátott bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

- a számla sorszáma;

- a számla kibocsátásának kelte;

- a termékértékesítést teljesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany neve, címe és adószáma;

- a vevő neve, címe, az áfatörvény 29/A §-a szerinti (adómentes) termékértékesítés esetén, illetve ha az áfatörvény 40. §-a alapján a vevő az adófizetésre kötelezett, annak adószáma;

- Közösségen belüli adómentes értékesítés esetén, amennyiben a Közösségen belülről történő beszerzés során a vevő az adó fizetésére kötelezett személy, ennek közösségi adószáma;

- a teljesítés időpontja;

- a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább szükséges az áfatörvény szerinti hivatkozás beazonosításához;

- a termék, szolgáltatás - amennyiben ez utóbbi természetes mértékegységben kifejezhető - mennyiségi egysége és mennyisége;

- a termék, szolgáltatás - amennyiben ez utóbbi egységre vetíthető - adó nélkül számított egységára;

- a termék (szolgáltatás) adó nélkül számított ellenértéke összesen;

- a felszámított adó százalékos mértéke;

- az áthárított adó összege összesen;

- a számla végösszege;

- a fizetés módja és határideje;

- új közlekedési eszköz másik tagállamba történő értékesítése esetén az e tényre utalás, a közlekedési eszköz első forgalomba helyezésének időpontja, és szárazföldi közlekedési eszköz esetén a futott kilométerek száma, vízi közlekedési eszköz esetén a hajózott órák száma, légi közlekedési eszköz esetén a repült órák száma;

- amennyiben az adó fizetésére a pénzügyi képviselő, avagy a Jöt. szerinti adóügyi képviselő kötelezett, annak neve, címe és adószáma;

- az áfatörvény XV. fejezete alapján a különbözet szerinti adózás alkalmazása esetén hivatkozás erre az adózási módra.

Egyszerűsített számla

Egyszerűsített számla az adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan papír alapú, vagy a vevővel történt megállapodás alapján - külön jogszabály által meghatározottak szerint - elektronikus úton kibocsátott bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

- a számla sorszáma;

- a számla kibocsátásának kelte;

- a termékértékesítést teljesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany neve, címe és adószáma;

- a vevő neve, címe, a 29/A § szerinti (adómentes) termékértékesítés esetén, illetve ha az áfatörvény 40. § alapján a vevő az adó fizetésére kötelezett, annak adószáma;

- Közösségen belüli adómentes értékesítés esetén, amennyiben a Közösségen belülről történő beszerzés során a vevő az adó fizetésére kötelezett személy, ennek közösségi adószáma;

- a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább szükséges az áfatörvény szerinti hivatkozás beazonosításához;

- a termék, szolgáltatás - amennyiben ez utóbbi természetes mértékegységben kifejezhető - mennyiségi egysége és mennyisége;

- a termék, szolgáltatás - amennyiben ez utóbbi egységre vetíthető - adóval együtt számított egységára;

- a termék (szolgáltatás) adóval együtt számított ellenértéke összesen;

- az áfatörvény 44. §-ának (2) bekezdésében meghatározott százalékérték (25 százalékos felszámított adómértéknél 20 százalék, 15 százalékos felszámított adómértéknél 13,04 százalék, 5 százalékos felszámított adómértéknél pedig 4,76 százalék);

- új közlekedési eszköz másik tagállamba történő értékesítése esetén erre a tényre történő utalás, a közlekedési eszköz első forgalomba helyezésének időpontja, és szárazföldi közlekedési eszköz esetén a futott kilométerek száma, vízi közlekedési eszköz esetén a hajózott órák száma, légi közlekedési eszköz esetén a repült órák száma;

- amennyiben az adó fizetésére a pénzügyi képviselő vagy a törvény szerinti adóügyi képviselő kötelezett, annak neve, címe és adószáma;

- az áfatörvény XV. fejezete alapján a különbözet szerinti adózás alkalmazása esetén hivatkozás erre az adózási módra.

Nyugta

Nyugtának minősül az adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

- a nyugta sorszáma;

- a nyugta kibocsátójának neve, címe, adószáma;

- a nyugta kibocsátásának kelte;

- a fizetendő összeg.

Mezőgazdasági tevékenység

Mezőgazdasági tevékenység az áfatörvény 4. számú mellékletének I. részében felsorolt saját előállítású termékek értékesítése, valamint a 4. számú melléklet II. részében felsorolt saját erő kifejtésével végzett szolgáltatások nyújtása.

Telekommunikációs szolgáltatás

Telekommunikációs szolgáltatás a külön törvényben meghatározott elektronikus hírközlési tevékenység keretében nyújtott szolgáltatás - beleértve a sugárzási, adási és vételi kapacitások használatához való jogok átengedését, valamint ideértve a globális hálózatokhoz való kapcsolódás biztosítását is.

Közösség területe

Közösség területe: a tagállamok (a Belga Királyság, a Ciprusi Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, az Észt Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Francia Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Holland Királyság, Írország, a Lengyel Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Máltai Köztársaság, a Magyar Köztársaság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Olasz Köztársaság, az Osztrák Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Svéd Királyság, a Szlovák Köztársaság, a Szlovén Köztársaság) felségterülete - az áfatörvény 9. számú mellékletének "A" részében megfogalmazott eltérésekkel.

Harmadik ország területe

Harmadik ország területének minősül az olyan terület, amely kívül esik az Európai Közösség területén - az áfatörvény 9. számú mellékletének "B" részében megfogalmazott eltérésekkel.

Közlekedési eszköz

Közlekedési eszköz az az eszköz, amely személy- és/vagy teherszállításra szolgál, és a következő kategóriák valamelyikébe tartozik:

- beépített erőgéppel hajtott szárazföldi gépjármű, amelynek hengerűrtartalma meghaladja a 48 cm3-t, vagy teljesítménye meghaladja a 7,2 kW-ot;

- 7,5 métert meghaladó hosszúságú vízi jármű; nem tartoznak ide a nyílt tengeri kereskedelmi személyszállításban, továbbá a kereskedelmi, ipari és halászati hajózásban (ideértve a part menti halászatot is), tengeri segítségnyújtásban vagy mentésben használt vízi járművek;

- 1550 kilogrammnál nagyobb felszállótömegű légi jármű; nem tartoznak ide a nemzetközi kereskedelmi légi forgalomban működő vállalkozások által használt légi járművek.

Új közlekedési eszköz

Új közlekedési eszköznek minősül:

- az a szárazföldi közlekedési eszköz, amely legfeljebb 6000 kilométert futott, vagy amelynek első forgalomba helyezésétől számítva legfeljebb 6 hónap telt el;

- az a vízi közlekedési eszköz, amely legfeljebb 100 hajózott órát volt használatban, vagy amelynek első forgalomba helyezésétől számítva legfeljebb 3 hónap telt el;

- az a légi közlekedési eszköz, amely legfeljebb 40 repült órát volt használatban, vagy amelynek első forgalomba helyezésétől számítva legfeljebb 3 hónap telt el.

Mezőgazdasági termelő

Mezőgazdasági termelő az olyan természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki (amely) rendszeres bevételszerző tevékenységét mezőgazdasági, erdőgazdasági vagy halászati vállalkozásként fejti ki. Ilyen vállalkozásnak minősül az, aki (amely) rendszeres bevételének jellemző részét mezőgazdasági tevékenységéből szerzi.

Rádiós és televíziós műsorszolgáltatás

Rádiós és televíziós műsorszolgáltatás a nyilvánosság számára vételre szánt, megszerkesztett rádió-, illetve televízió-műsornak a műsorszolgáltatásra jogosult általi előállítása, elektronikus jelek formájában történő megjelenítése és a felhasználó vevőkészülékéhez történő továbbítása vagy továbbjuttatása.

Befektetési célú arany

Befektetési célú arany a legalább 995/1000 finomságú, és egy gramm feletti súlyú tömb, rúd vagy lemez formájú arany, amely akkreditált labor által kiállított minőségi tanúsítvánnyal rendelkezik, és amelyen fel van tüntetve a tárgy súlya, finomsága és gyártója. Befektetési célú arany továbbá az ilyen arany feletti tulajdonjogot megtestesítő értékpapír is, illetve a legalább 900/1000 finomságú, 1800 után vert aranyérme, amelyet a kibocsátás országában törvényes fizetőeszközként használtak vagy használnak, és amelynek piaci értéke legfeljebb 80 százalékkal haladja meg aranytartalmának értékét.

Adóraktár

Adóraktárnak minősül a jövedéki törvényben ilyenként meghatározott üzem, valamint raktár.

Közcélú adomány

Közcélú adomány az egyház, a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet részére, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás teljesítése érdekében juttatott természetbeni adomány, amennyiben azt a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény adóalapot csökkentő tételnek minősíti, avagy annak minősítené akkor, ha az adományozó a társasági adó alanya lenne, függetlenül attól, hogy az adóalap-csökkentés lehetőségét ténylegesen igénybe lehet-e venni, avagy sem.

Vállalkozási célból ingyenesen nyújtott értékesítés

Vállalkozási célból ingyenesen nyújtott értékesítés az olyan ellenérték nélküli termékátadás, illetve szolgáltatásnyújtás, amelynek célja az értékesítésre szánt termék, illetve szolgáltatás ismertetése, kipróbálása abban az esetben, amennyiben ez az adóalany gazdasági tevékenységének érdekében, bevételének növelése céljából történik. A vállalkozási célból ingyenesen átadott termék esetén annak áruminta jellegét a csomagoláson minden esetben fel kell tüntetni.

Multifunkciós telefonkártya

Az elfogadott törvénymódosítás szerint multifunkciós telefonkártya az olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, amely nem kizárólag telekommunikációs szolgáltatások igénybevételére jogosít.

Harmadik országbeli illetőségű adóalany

Harmadik országbeli illetőségű adóalanynak minősül a Közösség területén székhellyel, telephellyel nem rendelkező adóalany.

Harmadik országbeli illetőségű nem adóalany személy, szervezet

Harmadik országbeli illetőségű nem adóalany személy, szervezet a Közösség területén állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel, telephellyel nem rendelkező személy, szervezet.

Teherközlekedés

Az áfatörvény alkalmazásában teherközlekedés:

- a fuvarozás, ideértve a külön törvényben szabályozott postai szolgáltatást, függetlenül a küldemény jellegétől, de ide nem értve a 2. számú melléklet 5. pontjában meghatározott postai szolgáltatásokat, valamint

- a szállítmányozás.

Elektronikusan teljesített szolgáltatás

Elektronikusan teljesített szolgáltatásnak minősül többek között

- a webhely-értékesítés, honlaptárolás, -üzemeltetés, programok és felszerelés távfelügyelete és karbantartása,

- a szoftver értékesítése és annak frissítése,

- a képek, szövegek és információ értékesítése, adatbázisok elérhetővé tétele,

- a zene, filmek és játékok (beleértve a szerencsejátékokat is), politikai, kulturális, művészeti, sport-, tudományos és szórakoztató jellegű adatok és események közvetítése, illetve elérésük biztosítása,

- a távtanítás biztosítása,

amennyiben a fenti szolgáltatásokat globális információs hálózaton keresztül nyújtják.

Önmagában nem minősül elektronikusan teljesített szolgáltatásnak az, ha kizárólag a termék, szolgáltatás megrendelése történik elektronikus úton.

Adóalanyiságot érintő változások

Az áfatörvény adóalanyiságra vonatkozó általános meghatározása nem változott, azonban a közös tulajdonhoz kötődő adóalanyiság a csatlakozást követően új tartalmi elemeket is magában foglal, továbbá az ún. új közlekedési eszköz értékesítéséhez kötődő adóalanyiság új elemként épül be a törvénybe. * Tulajdonostársak adóalanyisága * A jövőben a közös tulajdonban és közös használatban levő ingó és ingatlan dolog tekintetében adóalany a tulajdonostársak közössége. Az adóalanyisághoz fűződő kötelezettségeket és jogokat a tulajdonostársak közössége az általa kijelölt képviselő útján gyakorolja. Előfordulhat, hogy a tulajdonostársak nem jelölnek ki közös képviselőt. Ilyenkor a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársat, egyenlő tulajdoni hányad esetén pedig az adóhatóság által kijelölt személyt kell képviselőnek tekinteni. * Adóalanyiság új közlekedési eszköz értékesítése esetén * A csatlakozást követően adóalanyiságot eredményez majd az új közlekedési eszköz esetenkénti értékesítése is akkor, ha azt az értékesítés közvetlen következményeként másik tagállamba viszik át. Lényeges, hogy az adóalany által értékesített új közlekedési eszköznek az adóalanyiságát eredményező gazdasági tevékenysége körén kívül eső értékesítése szintén úgy tekintendő, mintha az az adóalanyisága keretében történt volna. * Csoportos adóalanyiság * Új - a pénzügyi vállalkozásokhoz kapcsolódó - fogalom az áfatörvényben a csoportos adóalanyiság. * Az áfatörvény szerinti hitelintézet, befektetési vállalkozás, illetőleg biztosító adóalany - választása esetén - május 1-jétől jogosulttá válik arra, hogy a részére külön törvény alapján kiszervezett tevékenységet végző adóalannyal együttesen minősüljön adóalanynak - ez az ún. csoportos adóalanyiság. A csoportos adóalanyiság a csoport tagjainak egymás közötti (azaz csoporton belülre végzett) termékértékesítése és szolgáltatásnyújtása tekintetében áll fenn, amely tevékenységek után nem keletkezik adófizetési kötelezettség. * Feltételek * A csoportos adóalanyiság választhatóságához azonban szigorú és együttes feltételeket határoz meg a jogalkotó. E feltételek a következők: * a csoport valamennyi tagja belföldön nyilvántartásba vett adóalany, a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény hatálya alá tartozó önálló jogi személy, egy időben csak egyetlen csoportnak a tagja; * a csoport bármely hitelintézetében, befektetési vállalkozásában vagy biztosítójában pénzügyi holding társaság, biztosítói holding társaság vagy nem magyarországi székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy biztosító ellenőrző befolyással rendelkezik; * az állami adóhatóság a csoport bármely tagja terhére általános forgalmi adó tekintetében 5 000 000 forint feletti adóhiányt jogerősen nem állapíthat meg, és * a kiszervezett tevékenységet végző vállalkozás kizárólag ugyanazon csoport tagjai, illetőleg a fenti, második bekezdés szerinti intézmény részére végez tevékenységet. * A csoportnak legalább két tagból kell állnia - amelyből az egyik a kiszervezett tevékenységet végző -, és a csoportos adóalanyiság választása feltételeinek a csoport működésének fennállása alatt a tagok folyamatosan megfelelnek. * Bejelentési kötelezettség * A csoportos adóalanyiság választását, a csoport tagjainak nevét, székhelyét (telephelyét) és adószámát a csoport tagjai az adózás rendjéről szóló törvénynek az általánosforgalmiadó-kötelezettség bejelentésére vonatkozó szabályai szerint kötelesek az adóhatóságnak bejelenteni. * Az önálló adóalanyiság megszűnése * A csoport tagjainak önálló adóalanyisága kizárólag a csoporton kívülre nyújtott termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások esetén áll fenn. Ha azonban a tag kizárólag a csoporton belülre végez tevékenységet, megszűnik önálló adóalanyisága.

Közösségen belülről történő termékbeszerzés

Az áfatörvény 2004. május 1-jétől tartalmazza az ún. Közösségen belüli termékbeszerzésekkel kapcsolatos rendelkezéseket.

A Közösségen belülről történő termékbeszerzések köre

A szabályozás alapján Közösségen belülről történő termékbeszerzésnek minősül - bizonyos, a későbbiekben ismertetendő eltérésekkel - az áfatörvény általános szabályai szerinti termékértékesítésnek megfelelő termékbeszerzés (kivéve azt a termékértékesítésnek megfelelő termékbeszerzést, amikor a terméket vállalkozási szerződés alapján adják át) a következő feltételek együttesen fennállása esetén:

- az eladó vagy a vevő, vagy megbízásukból harmadik személy a termék feladásának, elfuvarozásának helye szerinti tagállamból másik tagállam területére fuvarozza el a terméket,

- a terméket beszerző adóalanynak minősül, aki (amely) a terméket adóalanyiságát eredményező gazdasági tevékenység végzéséhez szerzi be, vagy olyan adófizetésre kötelezett jogi személy, amely a Közösségen belülről történő beszerzésnek minősülő termékbeszerzések tekintetében nem minősül adóalanynak,

- a termékértékesítést teljesítő adóalany a nyilvántartásba vétel helye szerinti tagállam joga alapján nem választott alanyi adómentességet, és

- az értékesítés nem minősül fel-, illetve összeszerelésnek, avagy nem olyan termékértékesítés, ahol a terméket - kivéve az új közlekedési eszközt és a fel- vagy összeszerelés tárgyát képező terméket - az átadó, illetőleg az átadó megbízásából harmadik személy a Közösség más tagállamába adja fel vagy fuvarozza el, és az átvevő olyan termékértékesítést teljesítő adóalany, aki a nyilvántartásba vétel helye szerinti tagállam joga alapján nem választott alanyi adómentességet, vagy nem adóalany jogi személy, akinek (amelynek) másik tagállamból történő beszerzései nem haladták meg a 10 000 eurót, avagy a beszerző bármely más, nem adóalany személy.

(Emlékeztetőül: az áfatörvény alapján termékértékesítés a birtokba vehető dolog ellenérték fejében történő átengedése, amely tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja fel az átvevőt.)

Egyéb Közösségen belülről történő beszerzések

Új közlekedési eszköz beszerzése másik tagállamból

Közösségen belülről történő beszerzésnek minősül továbbá az új közlekedési eszköz másik tagállamból ellenérték fejében történő beszerzése, ha a beszerző kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, vagy mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállást választott adóalany, aki (amely) a terméket ezen tevékenységéhez szerezte be, vagy nem adóalany jogi személy, alanyi adómentességet választott adóalany, akinek (amelynek) másik tagállamból történő beszerzései nem haladták meg a 10 000 eurós küszöbértéket, vagy bármely más nem adóalany személy, jogi személyiség nélküli szervezet a beszerző.

Jövedéki termék beszerzése

Közösségen belülről történő beszerzésnek minősül a jövedéki adóról szóló törvény (Jöt.) hatálya alá tartozó termék beszerzése is akkor, ha azt olyan, az előző bekezdés szerinti adóalany vagy nem adóalany jogi személy szerzi be, akinek (amelynek) másik tagállamból történő beszerzései nem haladták meg a 10 000 eurós küszöbértéket, és a termék a Jöt. szerint belföldön esik adókötelezettség alá.

Közösségen kívüli termékbeszerzések

A fentiekben ismertetett feltételeknek megfelelő beszerzésekkel szemben nem minősül Közösségen belülről történő termékbeszerzésnek:

- a diplomáciai és konzuli képviseletek és azok tagjai, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek és azok tagjai által másik tagállamból történő termékek beszerzése,

- az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői és polgári állománya szolgálati járműveinek, légi járműveinek és hajóinak üzemanyag-, olaj- és kenőanyag-ellátása céljából igazoltan végzett termékbeszerzés, amennyiben ezek a külön jogszabály rendelkezései alapján a közös védelmi erőfeszítéseket szolgálják;

- az áfatörvény 11/A §-ának (b)-(d) bekezdéseiben meghatározott esetek szerinti termékek beszerzése (ezek: a túlnyomórészt nemzetközi közlekedésben részt vevő légi jármű, valamint e légi jármű üzemeltetéséhez szükséges alkatrész és felszerelés, a légi jármű ellátására szolgáló termékek - ideértve az üzemanyagot; tengeri hajó, tengeri mentőhajó, tengerpart menti halászatra szolgáló hajó, valamint ezek üzemeltetéséhez szükséges alkatrész és felszerelés, e járművek ellátására szolgáló termékek -, kivéve a mentőhajón és a halászhajó fedélzetén fogyasztásra szánt élelmiszert és italt, azaz a fedélzeti ellátmányt; a hadihajó - vtsz. 8901 - ellátását közvetlenül szolgáló termék), amennyiben a terméket beszerző kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, vagy mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállást választott adóalany, aki (amely) a terméket ezen tevékenységéhez szerezte be, vagy nem adóalany jogi személy, alanyi adómentességet választott adóalany.

Kivétel értékhatár alapján

Nem minősül továbbá Közösségen belülről történő termékbeszerzésnek a fenti bekezdés 3. pontjának hatálya alá nem tartozó terméknek - kivéve az új közlekedési eszközt és a Jöt. hatálya alá tartozó terméket - egy másik tagállamból történő beszerzése, ha a terméket az ott meghatározott vevői kör szerzi be, és a Közösség más tagállamaiból beszerzett termékek általános forgalmi adó nélküli összesített értéke a tárgyévet megelőző évben a 10 000 eurót (küszöbérték) nem haladta, illetve a tárgyévben nem haladja meg. A küszöbérték számításánál nem kell figyelembe venni a Közösségen belüli beszerzésből származó új közlekedési eszköz és a jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékek ellenértékét. Az adófizetési kötelezettség arra a termékbeszerzésre vonatkozik először, amelynek ellenértékével a beszerző túllépi a jelzett küszöbértéket.

A fentiekben meghatározott beszerző (kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, vagy mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállást választott adóalany, aki [amely] a terméket e tevékenységéhez szerezte be, vagy nem adóalany jogi személy, alanyi adómentességet választott adóalany) azonban a küszöbérték alatt is választhatja a Közösségen belülről történő termékbeszerzés szerinti adófizetési kötelezettséget, ezt azonban be kell jelentenie az adóhatósághoz. Lényeges azonban, hogy a beszerző e választásától a választás évét követő két naptári évig nem térhet el.

Átmeneti értékhatár

A Közösségen belülről történő beszerzésnek nem minősülő beszerzések értékhatárára vonatkozó előírások alkalmazásában 2003. évre, valamint 2004. január 1-jétől április 30-ig terjedő időszakra vonatkozóan a Közösség más tagállamából történő beszerzés alatt azt a termékimportot kell érteni, amely olyan államból érkezik, amely Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásának napján annak tagállamát képezi.

A teljesítés helye

Teljesítés helye a Közösségen belüli termékértékesítésnél

Új címmel egészítette ki a módosítás az áfatörvényt, amelynek rendelkezései a Közösségen belüli termékértékesítések vonatkozásában határozzák meg a teljesítés helyét. Az előírásokat az olyan termékértékesítés teljesítési helyének megállapításánál kell alkalmazni, ahol a terméket - kivéve az új közlekedési eszközt és a fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló terméket - az átadó, vagy az átadó megbízásából harmadik személy a Közösség más tagállamába adja fel vagy fuvarozza el, és az átvevő olyan, az áfatörvény 7/A § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott adóalany - kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany; mezőgazdasági tevékenységet folytató, ún. különleges jogállást választott adóalany, aki (amely) a terméket e tevékenységéhez szerezte be - vagy nem adóalany jogi személy, akinek (amelynek) másik tagállamból történő beszerzései nem haladták meg a 10 000 eurós küszöbértéket, vagy bármely más nem adóalany személy a beszerző.

Általános meghatározás, kivételes teljesítési hely szerinti adózás

A fentiek szerinti termékértékesítés teljesítési helyének a termék feladásának vagy fuvarozásának rendeltetési helyét kell tekinteni, azzal, hogy amennyiben a terméket - a jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékek kivételével - az átadó az előző bekezdésben írtak szerint értékesíti, és e termékértékesítéseinek adó nélkül számított összesített ellenértéke a tárgyévben és az azt megelőző évben nem haladta meg az átvevő tagállama által erre az esetre meghatározott értékhatárt (ez az értékhatár a magyarországi illetőségű vevők számára teljesített termékértékesítések esetében 35 000 euró), úgy a termékértékesítés teljesítési helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a termék a feladás vagy a fuvarozás megkezdésének időpontjában található. Ez utóbbi esetben az adó alanya választás szerint adózhat e kivételes teljesítési hely szabályai alapján is. Lényeges, hogy amennyiben él választási jogával, azt az adóhatósághoz be kell jelentenie, továbbá választásától a választást követő két naptári évig nem térhet el.

A 35 000 euró értékhatárt 2004. évre időarányosan kell figyelembe venni.

A teljesítés helye Közösségen belülről történő beszerzésnél

A jelenleg hatályos áfatörvény nem tartalmazza a teljesítési hely meghatározását a Közösségen belüli beszerzések esetén, értelemszerűen e rendelkezések is csatlakozásunk napján lépnek életbe. E rendelkezések alapján a Közösségen belülről történő termékbeszerzés esetén a teljesítés helye a termék feladásának vagy a fuvarozásának rendeltetési helye.

Abban az esetben azonban, ha a vevő a feladás vagy fuvarozás rendeltetési helyének tagállamától különböző tagállamban nyilvántartásba vett adóalany, a teljesítés helyének azt a tagállamot kell tekinteni, ahol a vevőt nyilvántartásba vették, amennyiben nem igazolja, hogy e beszerzése tekintetében az előzőekben meghatározott (általános) teljesítési hely szerinti tagállamban az adókötelezettség már teljesítettnek tekintendő.

Az adókötelezettség teljesítése

Az adókötelezettség akkor tekinthető teljesítettnek, ha a Közösségen belülről történő beszerzés

- olyan termékértékesítés érdekében történik, amelynél az áfatörvény 40. §-ának (8) bekezdése szerint a beszerző az adó fizetésére kötelezett személy, és

- a vevő adóalany teljesíti az adózás rendjéről szóló törvény szerinti összesítő jelentéshez kapcsolódó kötelezettségeket.

Teljesítési hely termékimportnál

Termékimport esetén a teljesítés helye annak a tagállamnak a területe, amelybe az importált terméket a Közösség területére behozzák.

Vámeljárás alatt álló termékek

Az általános szabálytól eltérően, amennyiben a termék harmadik ország területéről a Közösség területére történő közvetlen belépést követően folyamatosan

- vámszabad területen vagy vámszabad raktárban történő raktározás,

- vámraktározás vagy aktív feldolgozást felfüggesztő eljárás,

- teljes vámmenteséggel járó ideiglenes behozatal, illetve

- külső közösségi árutovábbítási eljárás

valamelyike alatt áll, a termékimport teljesítési helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a terméket vámjogi szabad forgalomba helyezik, vagy ahol azt vámjogi szabad forgalomba helyezettnek kell tekinteni.

Amennyiben pedig az áfatörvény 10. §-ának (2) bekezdése szerinti terméket (közösségi árutovábbítás keretében behozott termék) a feladás vagy fuvarozás rendeltetési helye szerinti tagállamnak a területére hozzák be az áfatörvény értelmezésében közösségi területre, úgy a termékimport ebben a tagállamban valósul meg.

Átmeneti szabályok termékimportnál

Általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség keletkezik Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozását követően azon közösségi státussal rendelkező, illetve közösségi származó termékek szabadforgalomba bocsátása esetén, melyeket Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozását megelőzően helyeztek aktív feldolgozási eljárás, passzív feldolgozási eljárás, ideiglenes behozatal, vámfelügyelet melletti feldolgozás, árutovábbítási eljárás, vámszabad területi eljárás vagy átmeneti megőrzés eljárások valamelyike alá. Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja a termék vámjogi sorsának rendezéséről szóló határozat közlésének napja. Az adó alapját az áfatörvény 27. §-a alapján kell megállapítani. * Az adó fizetésére kötelezett személy: a termék tulajdonosa, ennek hiányában, illetve külföldi illetőségű, belföldön áfaalanyisággal nem rendelkező tulajdonos esetén a Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásának időpontjáig hatályos vámjogszabályok szerinti vámfizetésre kötelezett személy. * Nem adóalany személy, szervezet és kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet végző adóalany esetén a fentiek szerint fizetendő adót a vámhatóság állapítja meg és veti ki, egyéb, belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adófizetési kötelezettségét önadózással rendezi. * Egyebekben az áfatörvénynek a termékimportra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Azon közösségi státussal rendelkező, illetve közösségi származó termékek belföldön teljesített értékesítése esetén, melyeket Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozását megelőzően helyeztek vámraktározási eljárás alá, az adót a terméket saját nevében beszerző adóalany fizeti, ha a terméket értékesítő belföldön nyilvántartásba nem vett adóalany.

Szolgáltatásnyújtás teljesítési helye

A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének - az általános rendelkezés szerint - azt a helyet kell tekinteni, ahol a szolgáltatást nyújtó gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye van, ezek hiányában pedig, ahol állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye található.

Abban az esetben, ha a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét a szolgáltatást nyújtó vagy a szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany székhelye, illetve állandó telephelye határozza meg, azonban az adóalanynak több ilyen helye van, úgy a teljesítés helyének azt a székhelyet (állandó telephelyet) kell tekinteni, amely a teljesítéssel a legközvetlenebbül érintett.

Ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások

A meglevő ingatlanhoz, továbbá az annak létesítéséhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásoknál (ideértve az ingatlanügynöki, -szakértői, valamint az építkezést előkészítő és koordináló, a kivitelezést ellenőrző tevékenységet is, így különösen az építész és az építőmérnök tevékenységét) a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét - az előzőekben ismertetettektől eltérően - az ingatlan fekvése határozza meg.

Személyszállítás, teherközlekedés

A személyszállításnál és teherközlekedésnél a teljesítés helyének azt az útvonalat kell tekinteni, amelyet a szolgáltatásnyújtás teljesítése során ténylegesen megtesznek.

A szolgáltatás tényleges végzésének helyéhez kötődő teljesítési hely

A teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen végzik

- a kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatásoknál, valamint más ezekhez hasonló szolgáltatásoknál - ideértve ezek szervezését is -, továbbá az ezek teljesítéséhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásoknál;

- a teherközlekedéshez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásoknál, így különösen a rakodásnál, raktározásnál, a közlekedési eszközök őrzésénél és más, ezekhez hasonló szolgáltatásoknál;

- a termék - kivéve az ingatlant - szerelésénél, javításánál, karbantartásánál, felújításánál, átalakításánál, valamint megmunkálásánál, továbbá

- a termékhez - ide nem értve az ingatlant - közvetlenül kapcsolódó szakértői tevékenységeknél.

Székhely, lakóhely

A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét a szolgáltatást saját nevében megrendelő gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye, ezek hiányában pedig állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye határozza meg akkor, ha a szolgáltatást megrendelő harmadik országbeli illetőségű adóalany vagy nem adóalany személy, szervezet, illetve a szolgáltatást nyújtó illetősége szerinti (tag)államtól eltérő (tag)államban nyilvántartásba vett adóalany, az alábbi esetekben:

- a termék - kivéve az ingatlant, bármely közlekedési eszközt és járművet - bérbeadásánál;

- szerzői alkotáshoz, találmányhoz, szabadalomhoz, védjegyhez, ipari mintához és kereskedői névhez fűződő jogok, továbbá más, ezekhez hasonló jogok átengedésénél;

- reklám- és propagandaszolgáltatásoknál;

- tanácsadási, ügyvédi, számviteli, adóügyi, számítástechnikai, fordítói és tolmácsolási szolgáltatásoknál, illetve mérnöki szolgáltatásoknál - kivéve az építői, szakértői mérnöki szolgáltatásokat -, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatásoknál;

- adatok és információk feldolgozásánál és közlésénél;

- banki, biztosítási, viszontbiztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatásoknál, kivéve a széfügyletet;

- személyzet átadásánál, munkaerő kölcsönzésénél;

- telekommunikációs szolgáltatásnál;

- rádiós és televíziós műsorszolgáltatásnál;

- elektronikusan teljesített szolgáltatásnál;

- az előző pontokban felsorolt szolgáltatásnyújtások teljesítésében való közreműködésnél (közvetítésnél) abban az esetben, ha az más nevében és javára történik, még akkor is, ha az nem kapcsolódik a közvetítő jognyilatkozat-tételi jogosultságához;

- valamely üzleti tevékenységtől, vagy az előző pontokban felsorolt szolgáltatások, jogok gyakorlásától való tartózkodásnál.

Szolgáltatások belföldi teljesítése

Elektronikusan teljesített szolgáltatások

Az elektronikusan teljesített szolgáltatások esetén a teljesítés helye belföld abban az esetben, ha a szolgáltatást nyújtó adóalany gazdasági tevékenységének székhelye, vagy a szolgáltatásnyújtással legközvetlenebbül érintett állandó telephelye, illetve ezek hiányában állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye harmadik ország területén van, és a szolgáltatást megrendelő olyan nem adóalany személy, szervezet, akinek (amelynek) állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye, illetve székhelye vagy állandó telephelye belföldön található.

Telekommunikációs szolgáltatások

A telekommunikációs, valamint rádiós és televíziós szolgáltatások esetén, ha a szolgáltatást nyújtó adóalany gazdasági tevékenységének székhelye, vagy a szolgáltatásnyújtással legközvetlenebbül érintett állandó telephelye, illetve ezek hiányában állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye harmadik ország területén van, és a szolgáltatást megrendelő olyan nem adóalany személy, szervezet, akinek (amelynek) állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye, illetve székhelye vagy állandó telephelye belföldön található, valamint a szolgáltatás tényleges használata, élvezete belföldön történik, a teljesítés helye belföld - eltérően a felsorolt szolgáltatásokkal kapcsolatban korábban megjelölt teljesítési helytől.

A belföldi teljesítés egyéb esetei

Azokban a korábban ismertetett esetekben, amikor a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét a szolgáltatást saját nevében megrendelő gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye, ezek hiányában pedig állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye határozza meg - az elektronikusan teljesített szolgáltatások kivételével -, valamint a közlekedési eszköz bérbeadása esetén a teljesítés helyének

- belföldet kell tekinteni abban az esetben, ha az az áfatörvény 15. §-ának korábban ismertetett (5) bekezdése alapján harmadik ország területére esne, azonban a szolgáltatás tényleges használata, élvezete belföldön történik, és

- harmadik országot kell tekinteni abban az esetben, ha a fentiekben megjelölt bekezdés értelmében belföldre esne, azonban a szolgáltatás tényleges használata, élvezete harmadik országban történik,

feltéve hogy ez nem vezet kettős adóztatáshoz, illetve az adózás elkerüléséhez.

Adófizetési kötelezettség keletkezése Közösségen belüli ügyleteknél

Új szabálycsoport az áfatörvényben, amely a közösségi ügyleteknél határozza meg az adófizetési kötelezettség keletkezésének előírásait. A Közösségen belülről történő termékbeszerzés teljesítésének megállapításához az azonos belföldön történt ügyletek teljesítése az irányadó. Az adófizetési kötelezettség Közösségen belüli termékbeszerzésnél - bizonyos, a következőkben ismertetendő eltérésekkel - a teljesítés napját magában foglaló hónapot követő hónap 15. napján keletkezik. Amennyiben azonban a Közösségen belülről történő beszerzésről a beszerzést igazoló számlát, egyszerűsített számlát, vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatot korábban bocsátották ki a fentiekben meghatározott időpontnál, akkor az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja az a nap, amelyen a számlát, egyszerűsített számlát, vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatot kibocsátották. * Adómentes termékértékesítés * Az áfatörvény 29/A §-ában meghatározott (adómentes) termékértékesítés esetén az adófizetési kötelezettség - az általános rendelkezés szerint - a teljesítés napját magában foglaló hónapot követő hónap 15. napján keletkezik. Amennyiben azonban az előzőek szerinti termékértékesítésről a számlát, egyszerűsített számlát, vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatot korábban bocsátották ki, mint az ott meghatározott időpont, akkor az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja a számla egyszerűsített számla, vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylat kibocsátásának napja. * Személygépkocsi-behozatal * Az áfatörvény 7/C §-ában meghatározott termékbeszerzés esetén az adófizetési kötelezettség a regisztrációsadó-fizetési kötelezettség napján keletkezik. (A 7/C § alapján a Közösségen belülről történő termékbeszerzéssel esik egy tekintet alá a Közösség más tagállamában beszerzett személygépkocsi belföldre történő behozatala, amennyiben a személygépkocsit kevesebb mint hat hónapja helyezték először forgalomba.)

Adóalap Közösségen belüli termékértékesítésnél, beszerzésnél

Közösségen belülről történő beszerzés esetén az adó alapját az áfatörvény 22-26. §-ai rendelkezéseinek alapján kell megállapítani. E rendelkezések nagy részét nem érintette a módosítás.

Adóalap beszerzési ár, előállítási költség alapján

Az áfatörvény 7/B §-ában meghatározott beszerzés (Közösségen belülről történő termékbeszerzésekkel egy tekintet alá eső beszerzések) esetén az adó alapját a beszerzési ár, ennek hiányában az előállítási költség alapján, az áfatörvény 22. § (3)-(5) bekezdéseinek figyelembevételével kell megállapítani.

Adóalap jövedéki termék beszerzésénél

Az áfatörvény 22-26. §-ai szerint megállapított adó alapját növeli a jövedéki törvény előírásainak megfelelően szabad forgalomba bocsátott jövedéki termék más tagállamból gazdasági tevékenység keretében történő beszerzéséhez kapcsolódóan keletkező jövedékiadó-fizetési kötelezettsége szerinti jövedéki adó összege. Amennyiben a beszerző részére a másik tagállamban megfizetett jövedéki adót visszatérítik, úgy az adó alapját csökkenti a visszatérített adó összege.

Másik tagállamba juttatott termék adóalapja

Az áfatörvény 7. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott termékértékesítésnél (amikor az adóalany a tulajdonában lévő, adóalanyiságát eredményező tevékenysége érdekében beszerzett, előállított terméket belföldről másik tagállamba fuvarozza vagy fuvaroztatja, vagy más módon juttatja el) az adó alapját a beszerzési ár, ennek hiányában az előállítási költség alapján, az áfatörvény 22. §-a (3)-(5) bekezdéseinek figyelembevételével kell megállapítani.

Adóalap-csökkentés

Amennyiben a Közösségen belülről történő beszerzés után az adóalany a vevőt nyilvántartó tagállamban (teljesítési hely) az adófizetési kötelezettségét teljesítette, és ezen beszerzése abban a tagállamban is, amelyben a terméket feladták, illetve amely a fuvarozás szempontjából a rendeltetés helye (teljesítési hely), adókötelesnek minősül, az adóalanynál az adó alapját csökkenti e beszerzés adóalapjának megfelelő összeg.

Az adóalap megállapításának új szabályai

Árcsökkentés, -engedmény

Az adó alapját csökkentheti az árcsökkentés, -engedmény címén visszatérített összeg, kivéve ha azt az áfatörvény 22. § (6) bekezdésének b) pontjában meghatározott kör - a vevő, megrendelő gazdaságilag nem független fél - kapja oly módon, hogy az árcsökkentés, -engedmény következményeként az ellenérték az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás adó nélküli, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló forgalmi értékéhez hasonlítva aránytalanul alacsony értékre csökken; a visszavett göngyöleg betétdíja; az az összeg, amely az ellenértéknek részbeni visszatérítéséből származik [áfatörvény 22. §-ának módosított (5) bekezdése].

Forgalmi érték

Az ellenérték helyett az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás adó nélküli, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló forgalmi értéke az adófizetési kötelezettség alapja akkor, ha az ellenérték az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás adó nélküli, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló forgalmi étékhez hasonlítva aránytalanul alacsony, és a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás gazdaságilag nem független fél részére történik [áfatörvény 22. §-ának módosított (6) bekezdése].

Térítésmentes termékátadás

Csökkentheti az adó alapját az ellenérték fejében történő termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz vagy termékértékesítésekhez, szolgáltatásnyújtásokhoz közvetlenül kapcsolódó térítésmentes termékátadás és szolgáltatásnyújtás értéke, még abban az esetben is, ha az ellenérték fejében nyújtott és a térítésmentes ügyletek időben elválnak egymástól, feltéve hogy a térítésmentesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás forgalmi értéke nem haladja meg annak a terméknek, szolgáltatásnak vagy termékeknek, szolgáltatásoknak az ellenértékét, amely(ek)hez közvetlenül kapcsolódik, és a térítés nélküli termékátadás, szolgáltatásnyújtás feltételei az ellenérték fejében történő termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás feltételei között szerepelnek [áfatörvény 22. §-ának új, (9) bekezdése].

Zálogjog

Az áfatörvény 6. §-a (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott termékértékesítéseknél (zálogjog alapítása az adóalany zálogtárgy-tulajdonos és a zálogjogosult között) az adó alapja a zálogjogosultnak a zálogkötelezettel szemben fennálló - zálogjoggal biztosított - követelésének összege, ezt növeli az az összeg, amelyet külön jogszabályon alapuló elszámolási kötelezettsége alapján a zálogjogosult köteles kiadni a zálogkötelezettnek. A követelés összegét és az elszámolási kötelezettség alá eső összeget ilyenkor úgy kell tekinteni, mint amely az adó összegét is tartalmazza [áfatörvény 22. §-ának új, (10) bekezdése].

Csere

Cserénél és más olyan termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál, amelynél az ellenérték nem pénzben kifejezett, az adó alapja az ellenértékül szolgáló termék és szolgáltatás - a csere alapjául szolgáló értékesített termék, nyújtott szolgáltatás adót is tartalmazó forgalmi értékével megegyező - adót is tartalmazó forgalmi értékéből az áfatörvény 44. §-ának (2) bekezdésében szereplő, az értékesített termékre, nyújtott szolgáltatásra egyébként irányadó százalékérték figyelembevételével meghatározott adóalap (az itt említett százalékértéket korábban már ismertettük).

Amennyiben az ellenértékül szolgáló termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tárgyi adómentes tevékenységnek minősül, úgy az adó alapja az ellenértékül szolgáló tárgyi adómentes termékértékesítések, szolgáltatások - a csere alapjául szolgáló értékesített termék, nyújtott szolgáltatás adót is tartalmazó forgalmi értékével megegyező - forgalmi értékéből az áfatörvény 44. §-ának (2) bekezdésében szereplő, az értékesített termékre és nyújtott szolgáltatásra egyébként irányadó százalékérték figyelembevételével meghatározott adóalap. Abban az esetben pedig, ha az ellenérték részben pénzben kifejezett, az adó alapját - az előzőekben meghatározottaknak megfelelően - annak az összegnek a figyelembevételével kell meghatározni, amely a nem pénzbeli rész adót is tartalmazó forgalmi értékének, illetve - ha a csere ellenértékéül tárgyi adómentes tevékenység szolgál - forgalmi értékének és a pénzbeli résznek az összeadásából származik [áfatörvény módosított 24. §-ának (1)-(2) bekezdése].

Termékimport

Az adó alapja termékimportnál a termék jogszabály szerint megállapított vámértéke, amelyet a következő tételek növelnek:

- a termékimporthoz kapcsolódóan kivetett vámok, adók, illetékek, és más, kötelező jellegű befizetések, kivéve az áfatörvényben szabályozott általános forgalmi adót;

- a vagyoni értéket képviselő jogért járó ellenérték, ha a vámáru adathordozó, és a vagyoni értéket képviselő jogért járó ellenérték a vámszabályok szerint nem része a vámértéknek;

- az első Közösségen belüli rendeltetési helyig felmerülő járulékos költségek, így különösen: a biztosítási, a közlekedési költségek.

Amennyiben az importált termék a Közösség területén belül egy másik tagállam területén lévő másik rendeltetési helyre jut, úgy az ehhez kapcsolódó járulékos költségek is növelik az adó alapját. Ennek azonban az a feltétele , hogy a rendeltetési hely ismert legyen [áfatörvény 27. §-a (1) bekezdésének a), valamint módosított b) és c) pontjai].

Árengedmény

Az áfatörvény mostani módosítsa szerint az adó alapjába nem tartozik bele az árengedmény, továbbá a visszatérítés [áfatörvény 27. §-ának új, (3) bekezdése].

Külföldiek befektetései

A törvénymódosítás érinti a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvényt is. Ennek értelmében külföldi Magyarországon saját nevében, jövedelem- és haszonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, illetve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény rendelkezései szerint telephely létesítésével is járó üzletszerű gazdasági tevékenységet akkor végezhet a gazdálkodó szervezet, fióktelep, önálló vállalkozás alapítási kötelezettség nélkül, ha az * nevelési-oktatási intézménynél, felsőoktatási intézménynél oktatási tevékenység, * előadó-művészi tevékenység, * szakértői tevékenység (a könyvvizsgálói, a könyvelői és a számviteli tevékenység, valamint a jogi szolgáltatás kivételével), * hivatásos sportolói tevékenység, * külkereskedelmi szerződés teljesítése érdekében végzett építési, szerelési, vevőszolgálati tevékenység, * olyan tevékenység, amely az általa megszerzett belföldön lévő termék értékesítésére, illetve szolgáltatás ny

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. április 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére