Rossz kezdet, jó évzárás

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 72. számában (2004. április 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Két egymástól elkülönülő részre osztható a múlt esztendő a külkereskedelem szempontjából. Az első hat hónap pesszimizmust sugallt, s rossz eredményeket hozott, a második félévben viszont kedvező folyamatok indultak be. Ha az év vége felé fölerősödött tendenciák folytatódnak - s erre számos jel utal -, akkor az idén a kivitel akár 10 százalékkal is bővülhet.

Külkereskedelmünk 2003-ban

Kritikus, ellentmondásos év - így jellemezte a külkereskedelmi teljesítmény szempontjából 2003-at Major István, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára. Kritikus azért volt, mert ez volt az utolsó teljes esztendő Magyarország uniós csatlakozása előtt, illetve azért, mert nem lehetett előre látni, miként tudja a magyar külkereskedelem átvészelni a komoly világgazdasági s az annál is súlyosabb európai dekonjunktúra időszakát. Az ellentmondásosság összefüggött ez utóbbival: az első hat hónap alapján katasztrofális eredményekre lehetett számítani, ugyanakkor félévkor nem várt pozitív folyamatok indultak be, amelyek erősödésével az utolsó három hónap évek óta az egyik legjobb negyedévnek bizonyult.

Szerencsés fordulat

A két félév közötti teljesítménykülönbséget mutatja, hogy a kivitel az év első felében csökkent - az első negyedévben 0,2, a másodikban 3,1 százalékkal -, ugyanakkor a második félév minden hónapjában dinamikusan emelkedett: a bővülés üteme a harmadik negyedévben 7,1, a negyedik negyedben pedig már 9,0 százalékos volt. Jellemző, hogy ez a negyed adta az éves exportnövekmény háromnegyedét.

Mindeközben az import dinamikája az év első kilenc hónapjában negyedévről negyedévre emelkedett (az I.-ben 1,4, a II.-ban 4,5, a III.-ban 9,4 százalékos volt), ugyanakkor októbertől december végéig a növekedés üteme már mérséklődött, igaz, 6,8 százalékkal továbbra is tetemes maradt.

Az év utolsó negyede - amint a fenti számok is mutatják - az import-export olló szűkülését, majd záródását, és az export-import olló megnyílását hozta, mivel az utolsó három hónapban az export az importnál dinamikusabban bővült. A forgalom passzívuma az első félév végén 0,9 milliárd euróval volt magasabb, mint 2002 első félévében, a negyedik negyedévben pedig az export növekedési üteme már több mint 2 százalékponttal meghaladta az importét - ennek eredményeként az utolsó három hónapban a termékforgalom hiánya kisebb volt a 2002. negyedik negyedévinél.

A forgalom áruösszetétele is kedvezően változott: az import első féléves bővülése mögött még alapvetően a hazai fogyasztás erőteljes növekedése állt, ám a második félévtől már a későbbi, exportnövekedésben megmutatkozó fejlesztések és az export növekvő importszükséglete vált meghatározóvá.

Végeredményben tehát az év első felében nem várt teljesítménnyel sikerült zárni az egész esztendőt. Ahogy elemzők sommázták: a várakozásokhoz és az előrejelzésekhez képest is elhúzódó külső recesszió és a késve induló, ellentmondásokkal terhes fellendülés ellenére a magyar külkereskedelem elmúlt évi teljesítménye összességében kedvezőnek mondható.

Mindez a számok nyelvére lefordítva: az euróban mért - előzetes - adatok alapján a kivitel 3,2, a behozatal 5,5 százalékkal bővült, a külkereskedelmi áruforgalom passzívuma 4,485 milliárd euró volt - 1061 millió euróval több, mint a megelőző esztendőben. Januártól decemberig a kivitel 37,654 milliárd euró volt, 1,151 milliárddal több, mint 2002-ben, a behozatal pedig 42,139 milliárd eurót tett ki, 2,212 milliárddal többet, mint egy évvel korábban.

Major István szerint ugyanakkor a végleges adatok kedvezőbbek lesznek: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által készített korrekcióval - az elmúlt évek tapasztalata alapján - az export végleges dinamikája várhatóan 4,1, az importé 5,8 százalékos lesz, s így a KSH becslése szerint a külkereskedelmi mérleg hiánya 4,262 milliárd euróra mérséklődik.

Fejlett áruszerkezet

Továbbra is korszerűnek mondható a magyar külkereskedelem áruszerkezete. A kivitelben a gépek, gépi berendezések részaránya már 60 százalékos, a feldolgozott termékek 30 százalékot képviselnek. Az élelmiszer, ital, dohány árufőcsoport mindössze 6, a nyersanyagok és az energiahordozók pedig 2-2 százalékát adják a kivitelnek.

A forgalom szerkezete számottevően nem változott, mindössze árnyalatnyi elmozdulás figyelhető meg. A nemzetgazdasági kivitelen belül az ipari termékek részaránya már 93 százalék, ami úgy alakult ki, hogy az ipari termékek kivitelének növekedése az átlagot kismértékben meghaladta, miközben az élelmiszer-gazdasági termékeké némileg alatta maradt. Az ipari termékek kiviteli többlete (1,137 milliárd euró) lényegében megegyezik a nemzetgazdaságéval. Kedvező, hogy a gépek és gépi berendezések részaránya 2 százalékponttal nőtt (a feldolgozott termékeké egyébiránt ugyanennyivel csökkent).

A behozatalban ugyanakkor némileg - 1 százalékponttal, 51 százalékra - mérséklődött a gépek és gépi berendezések részaránya, miközben az energiahordozóké ugyanennyivel, 8 százalékra nőtt. Nem változott az ugyancsak jelentős súlyt (36 százalék) képviselő feldolgozott termékek részaránya, miként az élelmiszer, ital, dohány (3 százalék) és a nyersanyagok (2 százalék) árufőcsoportjáé sem.

Ami a részleteket illeti: a gépek és gépi berendezések kivitele 22,915 milliárd eurót tett ki, a 6,9 százalékos növekedés meghaladta a teljes magyar exportdinamika bővülésének ütemét. Számottevő volt az egyes negyedévek közötti ingadozás: az első nagy növekedést hozott (a többletexport az első három hónapban 309 millió euró volt az előző év azonos időszakához képest), a második teljesítménye ugyanakkor némileg elmaradt a bázisétól. A harmadik negyedévben ismét bővülést regisztráltak, amit megkoronázott a negyedik negyedév, amikor is 6,3 milliárd eurót meghaladó exportot sikerült realizálni - ez két számjegyű (14,5 százalékos) dinamika volt.

A negyedéves teljesítmény a behozatal terén ugyancsak eltérő volt: az első csökkenését folyamatos növekedés követte. Importban is a negyedik negyedév hozta az éves csúcsot, 6 milliárd euró feletti vásárlással, ami jóval meghaladta a 21,721 milliárd dolláros teljes éves behozatal egynegyedét.

Más bontásban

A külkereskedelmi statisztika nem tartalmaz fogyasztási, beruházási és feldolgozási célú csoportosítást, a szaktárca által készített összeállításból azonban kiolvashatók a trendek. E szerint a hagyományos fogyasztási cikkek közül kiemelkedően (21 százalékkal), 259 millió euróval bővült a személygépkocsik behozatala, és ugyanekkora arányban - 186 millió euróval - a gyógyszerek és egyes élelmiszerek importja. Lábbeliből és ruházati cikkekből összesen 90 millió euróval, bútorból 16 millió euróval több érkezett. * Bővült a továbbfeldolgozás céljából vásárolt termékek behozatala; így a híradás-technikai, a hangrögzítő és a hangvisszaadó készülékekhez tartozó részegységekből 18 százalékkal, 438 millió euróval, a szerves vegyi termékekből 72 millió euróval, vas- és acéltermékekből pedig 51 millió euróval több áru lépte át a határt. Ugyancsak nőtt a beruházási célú import - például speciális szakipari gépekből (traktorok) és általános rendeltetésű ipari gépekből (vegyipari technológiákhoz szükséges hűtő- és fűtőberendezések).

A kivitel "sikertörténete"

Több, az elmúlt években megszokott trend is megtört tavaly. Hosszú idő óta először csökkent - ráadásul mintegy egynegyedével, 2,66 milliárd euróra - a fejlett országokkal folytatott kereskedelem magyar aktívuma. Ugyanakkor nagy előrelépésnek tekinthető az, hogy javult a kelet-közép-európai országokkal folytatott magyar kereskedelem egyenlege (83 millió euróval), ám passzívumunk még így is 1,463 milliárd euró. A fejlődő országokkal folytatott kereskedelmünk egyenlege 543 millió euróval romlott, az országcsoport passzívuma 5,682 milliárd eurót tesz ki.

Közismert tény, hogy az európai konjunktúra, illetve dekonjunktúra rendkívüli mértékben befolyásolja a magyar exportteljesítményt. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a fejlett országokba és az EU tagállamaiba irányuló kivitelünk az első két negyedévben csökkent, majd az év második felében egyre dinamikusabban bővült.

A kivitelben egyébként a fejlett országok részaránya már 80 százalék, a kelet-közép-európai országoké 16, a fejlődőké pedig 4 százalék. Ez úgy alakult ki, hogy a fejlett országok súlya 2 százalékponttal mérséklődött a teljes magyar exportban, miközben a térségünkben lévő országoké ugyanennyivel nőtt.

Itt érdemes megállni egy szóra. Major István a tavalyi külkereskedelem egyik sikertörténetének nevezte a kelet-közép-európai országokkal folytatott kereskedelem alakulását, miután egy sor térségbeli országgal számottevő exportbővülést sikerült elérni. Példaként Szlovákiát említette, ahova 41 százalékkal több magyar áru került, de két számjegyű volt a növekedés Romániával (18 százalék), Horvátországgal (15 százalék), Csehországgal (11 százalék) és Lengyelországgal is (10 százalék). Nagy sikereket ért el a magyar exportágazat keletebbre is: Ukrajnába 33, Oroszországba 20 százalékkal bővült az euróban számolt kivitelünk (a növekedés dollárban számolva még dinamikusabb).

Szinte a teljes magyar export szabadkereskedelmi körülmények között bonyolódik: a kivitel 88,2 százaléka ilyen partnerországba került.

Bővülő behozatal

A behozatal 66 százalékát a fejlett országok, 17-17 százalékát pedig térségünk államai, illetve a fejlődő országok szállításai tették ki. A nemzetgazdasági importnövekmény mintegy kétötöde a fejlett országokból, harmada a kelet-európai országokból, és több mint negyede a fejlődő országokból származott.

A fejlett országok és az EU-tagállamok behozatala azonos ütemben, 3,3 százalékkal bővült (értéke 886 millió, illetve 744 millió euró volt), dinamikája az első három negyedévben nőtt, majd a negyedikben mérséklődött. Átlagon felül bővültek a szállítások Németországból, Hollandiából, Spanyolországból és Franciaországból, míg a legjelentősebb csökkenést az osztrák viszonylatban regisztrálták. A fejlett országok közül a japán import nőtt, az amerikai pedig csökkent.

A fejlett országok importja valamennyi árufőcsoportban bővült, ezen belül a feldolgozott termékek és a gépek, gépi berendezések behozatala nőtt jelentősebben. Hasonlóan változott az uniós tagállamokból származó behozatal szerkezete is.

A kelet-európai országokból az import a bázisnál 11,1 százalékkal (736 millió euróval) volt magasabb, értéke negyedévről negyedévre nőtt, s a növekedés üteme csupán a negyedik negyedévben mérséklődött.

A fenti "száraz" adatok alapján valószínűsíthető, hogy az idén folytatódnak a 2003 második felében elkezdődött, folyamatosan javuló trendek. Ezt feltételezve a hivatalos előrejelzés is a külkereskedelem kedvező alakulásával számol. Amint Major István kiemelte: a kedvező irány fennmaradására utal például az ipari teljesítmény folyamatos erősödése, valamint a beruházási kedv számokkal alátámasztható élénkülése. Mindezekre alapozva az idén akár már két számjegyű is lehet az exportnövekedés dinamikája.

Vámszabad területi kérdőjelek

A vámszabad területek exportja négy százalékkal, 678 millió euróval bővült, s kismértékben tovább nőtt aránya a kivitelen belül: megközelítette a 47 százalékot. A kiviteli többlet közel háromötöde a vámszabad területekről származott. A vámszabad területi export egyébként leképezi a tavalyi teljes magyar kivitel alakulását: az első negyedében 5,2, a másodikban 4,9 százalékkal mérséklődtek az innen származó szállítások, majd júliustól bővülésnek indultak, s az utolsó három hónapban már a nemzetgazdasági kivitel dinamikájának közel dupláját érték el. (Megjegyzendő, hogy az első fél évben szűnt meg - a bázisban még szereplő - Xbox videojátékok termelése.) * Tavaly valamivel több mint százharminc - nagy gazdasági erőt képviselő - vállalat működött vámszabad területen, ezek adták a magyar export több mint 40, az import mintegy 30 százalékát. A teljes kivitel 35 százalékát szállító tíz legjelentősebb exportőr közül nyolc vámszabad területen termelt. * Az uniós szabályozás értelmében azonban a vámszabad területek gyökeres változás elé néznek: a csatlakozás után zömük várhatóan megszűnik, s csak néhány tarthatja meg státusát. Jelentős ugyanis az eltérés az uniós és a májusig érvényes hazai szabályozás és gyakorlat között. Amíg Magyarországon zömmel egy-egy céget tekintenek vámszabad területnek (s csak elvétve akad olyan vámszabad területi státussal rendelkező egység, ahol 3-4 vállalkozás is termel), addig az EU-ban egy-egy földrajzilag körülhatárolt terület, s rajta számos vállalkozás élvezi ezt a státust. Az Unióban alig harminc ilyen terület van, mivel Brüsszel csak akkor adja ki a közösségi szintű működési engedélyt a vámszabad területi termelőtevékenységhez, ha az nem zavarja a belső piac működését vagy más tagországok érdekeit. * Ennek a változásnak Magyarországon elsősorban a harmadik országokbeli importból uniós exportra termelő, többnyire tengerentúli társaságok lehetnek a kárvallottjai

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. április 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére