Mert megérdemeljük...

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 72. számában (2004. április 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Sem az iraki háború, sem a SARS-vírus, sőt a gazdasági növekedés visszaesése és a nemzetközi turizmus hanyatlása sem vetette vissza a világon a luxuscikkek és ezen belül a szépségipar forgalmát. Az emberek többsége - akár engedi a pénztárcája, akár nem - mindig is vonzódott a jólétet, a gazdagságot, a divatot, az ápoltságot és a különlegességet hordozó termékek, szolgáltatások iránt.

Virágzik a szépségbiznisz

Tavaly a világon legkevesebb 800 milliárd dollárt ért el a márkás ékszerek, órák, bundák, ruhák, öltözködéskiegészítők, szépségápolási cikkek, plasztikai sebészeti és fitnesszolgáltatások forgalma. A luxusipar nagyágyúi - többek között és valóban csak jelzésszerűen a Gucci, a Fendi, az Yves Saint Laurent, a Hermes, a Burberry, a Louis Vuitton, a Tiffany, a Cartier, a Rolex, a Patek Philippe, a L'Oréal, az Estée Lauder, a Dior, a Chanel, a Harrods és a Goldman Sacks áruházak többsége - 2003-ban is jó évet zártak, s az előrejelzések szerint az idén további forgalombővülésre számítanak. Jól jelzi az ágazat sztárcégeinek helyzetét, hogy az elmúlt 13 esztendőben a L'Oréal és a Nivea nyeresége évi 14-14 százalékkal növekedett.

A Versace és a Gucci 12-12, a Max Mara 5, az LVMH és a Burberry 3-5, az Armani divat- és szépségház pedig a bevételek 4 százalékos növekedésével számol az idén. Az olasz divatcégek kamarája szerint a nagy márkák Itáliában 2 százalék fölötti növekedést várnak. Ebben közrejátszik az is, hogy visszatértek a nemzetközi turizmusba a japán utazók, akik külföldön nagy mennyiségben és értékben vásárolnak luxusholmit, amihez odahaza átlagosan 40 százalékkal drágábban jutnának hozzá.

Kincs, ami van

Az elmúlt évek szerényebb gazdasági növekedését nem igazán érezte meg a szépségipar: előzetes statisztikák szerint tavaly a világ legfejlettebb 30 államában összesen 160 milliárd dollárt költöttek az emberek illatszerekre, bőrápolásra, konditermek és wellness-kombinátok szolgáltatásaira, fogyókúrás tablettákra, plasztikai sebészetre stb. Egy felmérés szerint az amerikaiak többet fordítanak évente szépészetre, mint oktatásra...

Az elhelyezkedésért, az állásokért, a társadalmi pozíciókért folytatott kíméletlen verseny közepette egyértelművé vált, hogy ápoltnak, csinosnak lenni társadalmi elvárás, ami társasági előnyökkel jár. Az ápolt, jól öltözött emberekről azt tartják, hogy intelligensebbek, jobb szeretők, többet keresnek, és könnyebben tudnak házasodni.

A munkaerőpiac is előnyben részesíti az ápolt külsőt: egy brit felmérés szerint a 33 éves túlsúlyos nők 5 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a normál súlyúak. A szigetországban az ápolatlan férfiak jövedelme 15, a nőké pedig 11 százalékkal kevesebb az azonos munkakörben dolgozó, jó megjelenésre adó társaiknál.

David Buss amerikai tudós felmérése szerint - amihez 37 országban tízezren adtak választ - a férfiak nőkkel kapcsolatos preferencialistájának élén a fizikai vonzerő, az attraktivitás áll. A tudós szerint ez a nők (és természetesen a férfiak) egyik legnagyobb kincse, amire a kor előrehaladtával még jobban kell vigyázniuk. Ilyen egyszerű tehát a szépségipar szárnyalásának képlete, ugyanis az ágazatot egy emberi tulajdonság, a megfelelési kényszer tartja magas hőfokon.

Száz éve kezdődött

A középkorban az otthon gyártott szépészeti szerek receptjeit a háziasszonyok a ládafiában tartották, a csodaszerekből jó esetben vásárokon, búcsúkon lehetett vásárolni. A tömeges kereslet és termelés a múlt század elején vette kezdetét, elsősorban a fotók, a magazinok és a mozik gyors ütemű terjedésének hatására.

1909-ben Eugéne Schneller megalapította a French Harmless Hair Colouring nevű hajfestékgyártó céget, a szépészeti ipar mai zászlóshajója, a L'Oréal elődjét. Két évvel később Paul Beiersdorf hamburgi patikus kifejlesztette az olajat és a vizet egyesítő krémet, a Niveát, amelyet jelenleg a világ 150 országában forgalmaznak. Ugyanebben az időben a tokiói Ginzában Arinobu Fukuhara létrehozta a Shiseido - azóta világhírű kozmetikai cikkeket gyártó cég - első bőrápoló termékét.

Az Egyesült Államokban két üzletasszony vetélkedése tette a szépészeti ipart azzá, ami. 1910-ben Elisabeth Arden szépségszalont nyitott New Yorkban, akit néhány évvel ugyanebben a "műfajban" egy lengyel emigráns, Helena Rubinstein követett. Ők ketten "hozták ki" a kozmetikát, a kozmetikai cikkeket a házi edényekből a modern korba. Mindketten vallották, hogy szerves kapcsolat van a jólápoltság és az egészség között. Ma ismét a holisztikus, tehát az ember egészére (testre és lélekre) vonatkozó megközelítés áll a szépségipar fókuszában (például az arc állapota összefügg a táplálkozás minőségével is).

Arden, Rubinstein és Max Factor (aki kezdetben színésznőknek gyártott púdert, alapozót) teremtették meg a kozmetikai ipar korszerű marketingjét, reklámját: nagy hirdetésekkel, ünnepi rendezvényekkel, bemutatókkal, teszttermékekkel, gyönyörű csomagolással stb. hódították meg a vásárlókat. A 30-as években a Revlon, 1946-ban pedig Estée Lauder is csatlakozott a szépségipar "krémjéhez".

Nem kevésbé érdekes az európai szépségipar nagy márkáinak - Dior, Chanel stb. - megjelenése és kialakulása. Ezek a cégek többek között abban különböznek amerikai versenytársaiktól, hogy elsősorban divatházak, amelyek gyártási palettáján a szépészeti szerek és szolgáltatások mellett számos más luxuscikk - ruhák, táskák, kiegészítők, lakberendezés stb. - is megtalálható.

Kevesebben, többért

A szépségipar drágább termékeinek és szolgáltatásainak vásárlói Nyugaton a módosabb, középkorú réteg, Oroszországban, Kínában és Dél-Koreában pedig az újgazdag feltörekvő középosztály. Az iparág ugyan döntően női biznisz, de mind több férfi is vásárolja a jólápoltság kellékeit.

Egy amerikai befektetési cég adatai szerint tavaly a világon hajápolási cikkekre 38, bőrápolási termékekre 24, make upra 18, márkás illatszerekre pedig 15 milliárd dollárt költöttek. (S ezekben a statisztikákban nem szerepelnek a rúzsok, a testápolók, a szemfestékek, a borotválkozószerek, a dezodorok stb.)

Érthető, hogy a bővülő forgalom és a kedvező hozamok vonzzák az új belépőket. Az Unilever és a Procter and Gamble vállalatbirodalmak hagyományos háztartási termékei például sorra túljutnak életciklusgörbéjük csúcspontján, nem véletlen tehát, hogy mindkét cégcsoport hatalmas összegeket invesztál a szépségbizniszbe.

Amint az a többi ágazatot, a szépségipart is jellemzi a mind több felvásárlás. A világ első luxusipari konglomerátuma, az LVMH (amely már Sephora néven kiskereskedelmi hálózatot is nyitott) bekebelezte a Hard Candy és az Urban Decay make-up-gyártókat, az Estée Lauder pedig megvásárolta a Stila, a MAC és a Bobbi Brown cégeket. A L'Oréalé lett a Clariol, a japán Kao tulajdona pedig a John Frieda hajápolási cikkeket gyártó vállalat.

Az iparági koncentrációt jelző cégfelvásárlásokat még hosszasan lehetne sorolni. Érdemes megjegyezni, hogy a Nivea azon kevés vállalkozások egyike az iparban, amelyeknek az állandó felvásárlási kísérletek ellenére sikerült megőrizniük önállóságukat.

A hagyományos szépészeti cégek nem tudják "túlkölteni" az újonnan érkezőket, viszont igyekeznek innovatívabbak lenni, és tudományos referenciákra is szert tenni. A saját laboratóriumokban végzett fejlesztések nyomán új termékkategória jelent meg a piacon a kozmetikumok és a nem vényköteles gyógyszerek között, az úgynevezett cosmeceutical cikkek. (A L'Oréal hirdetései napjainkban éppen ezt a szinte gyógyerővel bíró, szépségfokozó termékcsaládot "ontják".)

Az Egyesült Államokban tavaly csaknem 3 milliárd dollárért vásároltak cosmeceutical termékeket, többek között arctisztítókat, hidratálókat. Persze a tudomány és az áltudomány sok jól hangzó slágerterméket produkál, s a jó marketing, a hangzatos név, a sok mindent ígérő reklám számos esetben igen magas profitot eredményez.

Nem titok, hogy a szépségipar vezető cégei kutatási, marketing- és hirdetési háborút folytatnak. A nemzetközi statisztikák tanúsága szerint a gyógyszeripar bevétele 15 százalékát költi kutatásra és fejlesztésre, míg a szépségiparban ez az arány nem haladja meg a 2-3 százalékot. Marketingre, promócióra, hirdetésre viszont a szépségipar a bevételek 20-25 százalékát fordítja. Az Elisabeth Arden 2002-ben 25, tavaly 40, az Avon pedig 50 százalékkal növelte hirdetési kiadásait.

Egy-egy akció, szlogen igen sikeres: noha a számok a külvilág számára nem ismertek, a L'Oréal vezetői szerint a találó "Mert megérdemlem" szlogennel fémjelzett reklám igen nagy pótlólagos bevételt eredményezett.

"Doktorok termékei"

Mind több orvos, elsősorban bőrgyógyász száll be a szépségápolási cikkek bizniszébe, újdonságként tehát sorra jelennek meg a "doktorok termékei". Miután a fő ellenség a ránc és a zsír, főleg az arcápolási ágazatba nyomulnak be. Könyveket, cikkeket írnak azokról a vitaminokról, természetes anyagokról, amelyek nélkül korszerű krémek nem képzelhetők el.

Számos kozmetikai cég alkalmaz a termékfejlesztéshez tudósokat, bőrgyógyászokat. Az Estée Lauder Clinique termékcsaládját például Norman Orentreich bőrgyógyász fejlesztette ki 1968-ban. Howard Murad 1989-ben dobta piacra bőrápoló termékcsaládját, s ma az orvos készítményeit 26 országban értékesítik. Két San Franciscó-i bőrgyógyász, Katie Rodman és Kathy Fields saját fiatal arca a márka a Rodman and Fields mitesszer elleni szer hirdetésében.

A tapasztalat szerint az orvosok szerei előbb-utóbb megtalálják az utat a nagy szépészeti cégekhez, amelyek termékeiket jó pénzért megveszik, sok esetben cégüket is kivásárolják.

Értékesítési csatornák

A szépségbiznisz gyártói számára távolról sem mindegy, miként jutnak el a termékek a vásárlókhoz, ezért megkülönböztetett figyelmet fordítanak a disztribúciós csatornákra. Nagy forgalomnövekedés elsősorban az országos (Wal-Mart) vagy kontinentális (Tesco stb.) szupermarket-hálózatoktól várható a szépészeti "tömegtermékek" területén.

Ezek a hálózatok döntően nagy szállítókkal - L'Oréal, Procter and Gamble, Unilever stb. - kereskednek, s ez kifizetődő az utóbbiak számára is. A L'Oréal bevételeinek kétharmada például a tömegárut vásárló nagykereskedőktől származik.

Más cégek a szakboltokra, a hagyományos áruházi értékesítésre "esküsznek". Noha az Estée Lauder és a Revlon nagy függőségben van a mind kevésbé divatos hagyományos áruházaktól (ahol szerte a világon csökken az értékesítés), az önálló standok, a kozmetikai bemutatók és a tanácsadás véleményük szerint nem a szupermarketekbe való, ezért a nagy költségek ellenére egyelőre nem hagyják el az áruházak földszintjét.

Más úton jár az Avon, amelynek termékeit az üzletekben nem lehet megvásárolni, viszont számára jól bevált az ügynöki (door to door) értékesítés.

A Kanebo és a KAO kozmetikai ágazatának főbb mutatói 2003-ban

 

Kanebo

KAO

Értékesítés

211 Mrd jen

75,8 Mrd jen

Dolgozók száma

9300 fő

3300 fő

Az export aránya a termelésből

3%

7%

Forrás: vállalati statisztikák

Két számjegyű növekedés

Érdemes röviden áttekinteni a vezető szépészeti cégek üzletmenetét és helyzetét az új évszázad elején. A L'Oréal nyereségének növekedése 19 éve két számjegyű, tavaly meghaladta a 15 százalékot. Éves bevételének 3 százalékát, vagyis 2,6 milliárd eurót fordít innovációra. A cég piaci értéke 55 milliárd dollár. A Sanofi gyógyszeripari óriáscégben 19,5 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik.

Az óriásvállalat legnagyobb részvényese Liliane Bettencourt, a céget alapító család egyik leszármazottja, aki 27,5 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik. A másik főtulajdonos a svájci Nestlé-csoport, 26,4 százalékos részesedéssel.

A L'Oréal a tervek szerint megkétszerezi jelenlétét Kínában, ahol a piac az évtized végére eléri az évi 10 milliárd dollárt. Ottani pozíciói további javítására megvásárolja a Yue-Sai bőrápolókat előállító céget, amely Kína 240 városában összesen 800 elárusítóhelyen értékesít.

A felvásárlás része egy sanghaji illatszerüzem, ahol a francia cég számos terméket fog gyártani az ázsiai piacra. Jól jellemzi a kínai piac fontosságát, hogy a L'Oréal Maybelline make up-ja, a Vichy gyógykozmetikumai, LancoCFLEX és Paris hajfestékmárkái piacvezetők az ázsiai országban.

A tervek szerint a francia cég luxustermékei néhány éven belül a helyi adórendszer változásai miatt olcsóbbak lesznek Kelet-Európában is. Az úgynevezett közönségtermékek (sampon, hajápoló, hajfesték) régiónkban ma 50-70 százalékkal olcsóbbak, mint Nyugat-Európában.

Az Estée Lauder részvényeinek árfolyama tavaly 50 százalékkal növekedett, idei célja a nagy üzleti lendület fenntartása szerte a világon. A cégvezetést az alapító unokája, a 43 éves William veszi át a nyár közepétől. Az Aramis, a Clinique és a többi üzletág értékesítése dinamikusan növekszik, a bevételek 52 százaléka áruházi eladásokból származik. A nagyvállalat termékei azért sikeresek az áruházakban, mert magas minőséget és presztízst képviselnek, s a vásárlók szerint igen jó az ár-érték arány.

Gabrielle "Coco" Chanel nemcsak a női divatot forradalmasította kényelmes ruháival és kiegészítőivel, hanem 1921-ben megalkotta a világ leghíresebb illatszerét, a Chanel No5-öt. Az illatvarázs népszerűsége nyolc évtizede töretlen, de számos új illat is világsikert hozott a Chanel-háznak. Jacques Polge, a ház illatkreátora 2001-ben megalkotta a Coco Mademoiselle-t, amely egy évvel később elnyerte a szakma Oscar-díját, a legjobb női illatnak járó FiFi-díjat. Polge és a Chanel további nagy sikere volt 1984-ben a Coco, 1996-ban az Allure, mostanság pedig a Chance illatkompozíció.

A Revlon - amelynek Cindy Crawford és az Oscar-díjas Halle Berry is "arca" - a jelek szerint kikerült a pénzügyi válságból, s az idei esztendőt várhatóan 200 millió dollár bruttó nyereséggel zárja majd. A patinás cég adósságai jelentős részének elengedéséért saját részvényeket adott cserébe. Az ügylet érdekessége, hogy az egyik adósságot részvényre cserélő cég a MacAndrews and Forbes, amelynek főtulajdonosa Ronald Perelman, a Revlon elnöke. Mindent öszevetve, 2004 első negyedévében a Revlon adósságainak mintegy felétől, csaknem 800 millió dollártól szabadult meg.

Az elmúlt esztendő végén a Procter and Gamble 8,1 milliárd dollárért (6,5 milliárd euró) felvásárolta a világ egyik vezető "hajászati" óriásvállalatát, a Wellát. Ugyanez lehet a sorsa a japán Kanebo cég kozmetikai üzletágának, amelyre az ázsiai szigetország legnagyobb háztartásicikk-gyártója, a kozmetikai cikkeket ugyancsak előállító Kao tett ajánlatot 3,7 milliárd dollárért (400 milliárd jen). Sikeres kivásárlás esetén a két cég szépészeti üzletágának forgalma 300 milliárd jen lesz, s ezzel nagyobb versenyre késztetheti az ágazat vezető japán óriásvállalatát, a Shiseidót.

Tavaly a Shiseido 482 milliárd jenes forgalmat bonyolított le. A Kao-Kanebo - amennyiben az üzletet nyélbe ütik - a világ ötödik legnagyobb szépségipari cégévé válhat, amely termelésének 5 százalékát exportálja. A Shiseido forgalmában a külpiacok részaránya viszont eléri a 20 százalékot. Hírek szerint a Kao-Kanebo a következő években számottevően szeretné fokozni piaci jelenlétét Európában és az Egyesült Államokban.

Néhány plasztikai sebészeti beavatkozás bevétele az Egyesült Államokban (2003, Mrd USD)

Botox-kezelés

1,6

Mikroderm horzsolás

1

Kollagénes feltöltés

0,8

Lézeres szőrtelenítés

0,7

Vegyszeres szőrtelenítés

0,5

Visszér-eltávolítás

0,3

Mellplasztika

0,3

Orrplasztika

0,2

Forrás: American Society for Aesthetic Plastic Surgery

Elhanyagolt területek

Szakértők szerint a hagyományos szépészeti cégek eddig két nagy piacot hanyagoltak el, nevezetesen a fittség, a "jóllevés" és a kozmetikai plasztikai sebészet piacát.

Az előbbi egy olyan iparág része, amely felöleli a szépséget, a testmozgást, az egészséges táplálkozást, a komplex kezelések rendszerét, a diétázást, a gyógyfürdőket, az illatokat, a szalonokat, a klubokat és még számos pénznyelő "huncutságot". Az emberek vonzódnak a természetes kúrák iránt, lehetőség szerint elfordulnak a gyógyszerektől, a vegyi anyagoktól. Ma már nemcsak a súlyfeleslegtől való megszabadulás, hanem a fittség is a középpontba került. Megjelentek a személyi edzők, a személyi tanácsadók a test, az arc, a haj, a gyomor és a lélek számára.

Ebbe a hatalmas üzletbe ugyan késve, de kezdenek beszállni a szépészeti vállalatok is: az Avon például diétás készítményekkel jelent meg, az Ardennek Happy néven új "fitt" termékcsaládja van, a L'Oréal pedig részese lett a gyógyfürdőbiznisznek. Az ágazat elemzői szerint a tradicionális szépészeti cégeknek gyorsan és nagy összegekkel kell lépniük, amennyiben komoly pozíciókra szeretnének szert tenni a "well being" üzletágban.

Ami a kozmetikai plasztikai sebészetet illeti: ezen a területen az elmúlt két évtizedben hatalmas volt a fejlődés, a "testszobrászat" egyre biztonságosabbá vált, és ma már mind többen engedhetik meg maguknak arcuk, alakjuk átformálását. (A plasztikázottak 70 százalékának évi 50 ezer dollárnál alacsonyabb a jövedelme.)

Tavaly a világon mintegy 20 milliárd dollárt fordítottak zsírleszívásra, mell- és orrszobrászatra, fenékfeszesítésre, hajbeültetésre, ráncos kézfejek és arcok zsírfeltöltésére, ráncfelvarrásra, kollagénes feltöltésekre, kozmetikai fogászatra, mosolytervezésre stb. Kiemelkedő az amerikai piac, ahol 7 milliárd dollár volt az üzletág bevétele, s ahol 1997 óta egyébként megháromszorozódott a szépészeti műtétek száma. A kozmetikai plasztikai sebészet nagy üzlet Latin-Amerikában és Ázsiában is, ahol divat lett a "nyugati" kinézet.

A plasztikai sebészet területén sok új technika és anyag jelenik meg. Ennek is köszönhető, hogy zuhannak az árak: tíz éve még egy mellnagyobbítás ára például 12 ezer dollár volt, ez ma nem éri el az ezer dollárt. Az arcfelvarrás egy évtizede még 20 ezer dollárba került (orvosi és kórházi díj), ma az új technikák és anyagok nyomán szinte egynapossá vált a műtét, ára ötezer dollár körül van.

Néhány nagy cég 2004-re várt forgalombővülése (%)

Versace

12

Gucci

12

L'Oréal

6

Max Mara

5

LVMH

4

Burberry

4

Armani

4

LVMH

4

Kao

3.5

Chanel

3

Estée Lauder

3

Olasz márkák

2

Revlon

2

Forrás: cégelőrejelzések

Vonzó "bombaüzlet"

Néhány éve még lenézték, furcsán fogadták azokat, akik a fiatalodásnak, a szépészetnek ezt a módját választották. Mára társadalmilag is elfogadottá vált a "finomra hangolás" a plasztikai sebészettel. Ebben a szemléletváltásban szerepet játszanak az új anyagok, a rövid gyógyulási időszak, az alacsony kockázat, a nagy díjcsökkenés, valamint az a nézet, amely szerint a ránctól és a zsírtól való megszabadulást nem idősödő korban, hanem 30 év alatt, megelőző jelleggel kell elkezdeni.

Mind több háziorvos és kozmetikus száll be a kozmetikai célú plasztikai sebészeti üzletbe. Sokak véleménye szerint a plasztikai sebész napjainkban amolyan pincér, a páciens pedig vendég, aki étlapról rendeli meg a kezeléseket, a beavatkozást. Ez a nem hízelgő megállapítás mit sem változtat azon, hogy mind a korszerű anyagok - a lézer és az egyéb technikák - gyártóinak, mind az orvosoknak bombaüzlet a plasztikai sebészet. (Nem véletlen, hogy virágzik az egészségügyi hatóságok által engedélyezett és elutasított anyagok feketepiaca, hamisítása és csempészése.)

Érthető módon nem akarnak kimaradni ebből a nagy üzletből a gyógyszergyárak és a szépészeti cégek sem. Az Allergan amerikai gyógyszercég negyedszázada fejlesztette ki a Botoxot a szemideg rángása, az úgynevezett tikkelés kezelésére. Ma ezt a szert a huszonegyedik század penicillinjének is nevezik.

A Botox baktériumok által termelt idegméreg, amelyet laboratóriumi körülmények között nyernek ki a clostridium botulinum nevű baktériumból. (A szer egyébként biológiai fegyver, belélegezve 1 grammja elegendő több százezer ember halálához.) A belőle készült szépítőszer persze veszélytelen, mert többmilliószor hígított.

A szer befecskendezésével időlegesen leállítja a mimikai ráncokat előidéző izomműködést. Az idegvégződésekre hat, így képes megakadályozni az ingerület átvezetését az idegek és az izmok között. A lebénult izom ugyanis nem képes összeráncolni a bőrt.

A bőrbe mélyen bevésődött öregkori ráncoknál a Botox önmagában persze nem hat, ebben az esetben csak kollagénnel vagy saját zsírral való feltöltéssel együtt várható ránctalanító hatás. A száj környékén azért lehet veszélyes a használata, mert megváltoztathatja a mosolyt. A bőr a kezelés után 2-6 hónapig marad sima, utána lehet folytatni... (Egy szemránckezelés mintegy 700 dollárba kerül.)

Cher, Demi Moore, Melanie Griffith és a többiek hálásak a megszelídített idegméregnek, amelynek hirtelen támadt ránctalanságukat köszönhetik. A csodaszernek kikiáltott Botoxnak köszönhető, hogy a színészek, énekesek, testőrök stb. arcán nem látni izzadtságot, ugyanis a hónaljba beadott Botox blokkolja a verejtékmirigyeket. Az úgynevezett dühráncba beadott szer pedig enyhíti a migrént, s még számos kedvező hatást fejt ki az emberi testben. Nem panaszkodhat az Allergan sem, amely tavaly 600 millió dollár nyereségre tett szert a Botoxból, s a cég a profit évi 20 százalékos bővülésével számol.

Támadásba lendültek

A szépítőszer szédületes karrierjét persze nem hagyta szó és cselekvés nélkül a kozmetikai termékeket gyártó ipar. A L'Oréal például átfogó ellenakciót hirdetett a hatásos "A plasztikai sebész csak várjon" szlogennel. A cég Decontract' Rides krémje - a hirdetés szerint - a világ első számú ránctalanítója, amely a belevegyített Bosweloxszal kisimítja a mimikai ráncokat, megfiatalítja az arcvonásokat.

Ma még nincs - legalábbis nyilvánosan - arról szó, hogy a kozmetikai cégek közvetlenül bekapcsolódnának a kozmetikai plasztikai sebészetbe. Bizonyos anyagokat már szállítanak a beavatkozásokhoz ma is. Egyes szakértők viszont nem tartják kizártnak, hogy a nem távoli jövőben profilbővítésként saját plasztikai sebészeteket is nyitnak. Lehet persze, hogy ezzel több kárt okoznának maguknak, mint hasznot, hiszen akkor oda az öregedést lassító termékek egy részének imázsa...

Annyi bizonyos, hogy a luxusiparnak, ezen belül a szépészeti ágazatnak nem kell recessziótól tartania. Sőt, gazdasági visszaesés idején a tapasztalatok szerint a luxusipar hasonló szerepet tölt be, mint egykor az arany: aki teheti, pénze egy részét ide "menekíti", vagyona egy részét luxusban igyekszik megőrizni. S az iparág szinte örökös konjunktúrájában persze fontos szerepet játszik az emberek vonzódása a széphez, az értékeshez, aminek központi eleme a "nekem is van" attitűd.

Néhány kozmetikum világforgalma (2003, Mrd USD)

Hajápolási cikkek

38

Bőrápolási cikkek

24

Make-up

18

Parfümök

15

Forrás: Goldman Sachs

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. április 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére