Lakáshitelügyletek a közjegyző előtt

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 72. számában (2004. április 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet kötelezővé teszi mindazon kölcsönszerződések közjegyzői okiratba foglalását, amelyek alapján az ügyfelek - a pénzintézetekkel megkötendő kölcsönszerződéseik alapján - új lakás építése, korszerűsítése, bővítése, illetőleg használt lakás vásárlása céljából bankkölcsönt vesznek fel.

A közjegyzők - mint független, pártatlan jogi szakemberek - törvényben előírt feladata az, hogy - a későbbi vitás helyzetek megelőzése érdekében - részrehajlás nélkül, teljes anyagi felelősségük terhe mellett egyszerre védjék mind az ügyfelek, mind a bankok, mind az állam jogi érdekeit, illetőleg biztosítsák, garantálják az általuk készített, közokiratba foglalt kölcsönszerződések és jelzálogszerződések hitelességét. E feladataik zökkenőmentes ellátásához igénybe kell venniük és össze kell hangolniuk mind a saját irodájuk, mind pedig az adott bank adminisztrációját, miközben természetesen az ügyfelek szerződési érdekeit is szem előtt kell hogy tartsák. Meg kell győződniük a szerződésekben feltüntetett valamennyi adat pontosságáról és hitelességéről, a szerződésekben rögzített jogok és kötelezettségek összhangjának meglétéről, törvényes voltáról, a felek ügyleti képességéről, valamint a törvény alapján, illetőleg igény szerint jogi tájékoztatást kell nyújtaniuk a felek számára.

A fentiekben említett banki kölcsönszerződések és jelzálogszerződések körében a közjegyző munkájának eredménye tehát egy viszonylag hosszabb adminisztrációs előkészítő munka alapján részleteiben is előkészített, mindenki által megértett, aláírt, földhivatali bejegyzésre alkalmas, közvetlenül végrehajtható, hiteles - egyébként pedig az állam tulajdonát képező - közokirat.

A közjegyzői munkadíj

A közjegyzői munkadíj - mint a fentiek alapján is látható - nem egyenlő csupán a végeredményként megjelenő, néhány A/4-es okirati oldal kinyomtatásának és összefűzésének az ellenértékével, hanem - a világszerte alkalmazott és a legtermészetesebben elfogadott gyakorlatnak megfelelően - igazodik és aránylik mind az okiratba foglalt ügylet értékéhez, az előkészítés szakmai felelősségéhez, az igénybe vett adminisztrációs munkához, valamint a felmerült készkiadások, költségek mértékéhez.

A kölcsönszerződések és jelzálogszerződések során felszámítható közjegyzői munkadíj - ellentétben pl. az ügyvédi díjakkal - nem szabad megállapodás tárgya, nem a közjegyzőtől függ, hanem annak pontos mértékét alapjaiban - az ország összes közjegyzőjére egységesen - a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM számú rendelet határozza meg, a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának néhány ezzel kapcsolatos jogosítványával kiegészítve.

A közjegyző személyes felelőssége

A közjegyző munkájának egyik lényeges eleme, hogy szigorú törvényi szabályok között kell szakmai felelősséget vállalnia a számára addig teljesen "idegen" ügyfelek által, ismeretlen feltételek között megkötött szerződésekkel összefüggésben, ugyanakkor az ügyfelek és a közjegyző által részleteiben nem ismert érdekek által mozgatott intézmények között létrejövő jogviszonyokat kell szinte végérvényesen, abszolút pontosan és hitelesen rögzítenie, ezenfelül biztosítania kell a végrehajthatóságot, ráadásul mindezért a saját vagyonával feltétlen, közvetlen és korlátlan anyagi felelősséget kell vállalnia.

Munkadíj 2004-től

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara a fentiek fenntartása mellett - előzetes egyeztetések után - 2004. január 1. napjától, országosan egységesen az alábbiak szerint határozta meg a közjegyzők által felszámítható munkadíj és költségátalány mértékét:

- 3 000 000 forintos ügyértéknél a közjegyzői irodában készített okiratért 25 000 forintot, helyszíni okiratkészítésért 35 000 forintot,

- 3 000 001 és 5 000 000 forint közötti ügyértéknél a közjegyzői irodában készített okiratért 30 000 forintot, helyszíni okiratkészítésért 40 000 forintot,

- 5 000 001 és 10 000 000 forint közötti ügyértéknél a közjegyzői irodában készített okiratért 37 000 forintot, helyszíni okiratkészítésért 48 000 forintot,

- 10 000 001 és 15 000 000 forint közötti ügyértéknél a közjegyzői irodában készített okiratért 43 000 forintot, helyszíni okiratkészítésért 55 000 forintot

kell fizetni.

Lényeges körülmény, hogy a fenti díjszabás kizárólag csak a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó egyoldalú, illetőleg többoldalú jogügyletek közokiratba foglalásakor alkalmazható - további díjleszállítási szabályok alkalmazhatósága nélkül. A díjszabás nem tartalmazza a földhivatali ügyintézés, illetőleg a többletkiadmányok díjait.

A közjegyzői munkadíj 2004. évtől ismét áfamentes, és arról minden esetben - mint ahogy eddig is - nyilvánvalóan kötelező számlát adni.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. április 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére