Külpiaci rejtelmek

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 72. számában (2004. április 1.)
Az idei esztendő kiemelkedő jelentőségű lesz a magyar-svéd kapcsolatok történetében: "Svédületes Svéd-Magyar Randevú 2004" címmel ugyanis az év egészén átívelő programot szerveztek. A svéd kormányzati és vállalati forrásból finanszírozott kulturális, gazdasági és kutatási rendezvénysorozat helyszíne döntően Magyarország lesz, egyes eseményeknek pedig Svédország ad otthont.

Randevú Svédországgal

A magyar év megrendezése egyértelműen hazánk és a kétoldalú kapcsolatok elismerésének jele, hiszen Svédország külgazdasági stratégiájának fő célterülete – földrajzi helyzetéből és történelmi hagyományaiból fakadóan – a Balti-tenger térsége. Hasonló nemzeti évet korábban a lengyeleknek, majd a Baltikumnak, tavaly pedig Szentpétervár fennállásának 300. évfordulójára, Oroszországnak rendeztek. A magyar év jelentőségét növeli, hogy a hagyományos kapcsolatépítő programok mellett kiemelten kezeli az új befektetések magyarországi megvalósulását, az új technológiák meghonosítását és a minőségi szabványok javítását. Ezzel az eddigi, hagyományos külkereskedelmi kapcsolatok minőségileg magasabb szintre emelkednek – a svéd befektetőket már nem elsősorban az olcsó magyar munkaerő vonzza, hanem mindinkább a megbízható, magasan képzett, a fejlett technológiát ismerő, illetve azt elsajátítani képes szakemberek megléte.

A magyar évet január végén a Magyar-Svéd Üzleti és Kutatási Fórum ülése vezette be, amelyre Göran Persson svéd miniszterelnök is hazánkba látogatott. A fórum célja az volt, hogy elősegítse a két ország közötti információcserét, s új együttműködési formák jöjjenek létre.

Mint az ülésen részt vevő Medgyessy Péter miniszterelnök hangsúlyozta: a működőtőke-befektetések struktúrája kedvezően változott az elmúlt években, több kutatás-fejlesztési, illetve magas hozzáadott értéket előállító bázis kezdte meg működését. Elismerte ugyanakkor, hogy a nálunk kutatásra-fejlesztésre fordított összeg elmarad az európai átlagtól. A kormány törekvése – mondta -, hogy az egyetemek köré vonzza a K+F bázisokat, ahol a cégek frissen végzett, jó szakembereket toborozhatnak.

A svéd miniszterelnök kiemelte: örömmel fogadják hazánkat az Európai Unióban, mert az érett gazdaságoknak szükségük van a vérfrissítésre. A magyar államháztartási hiánnyal összefüggésben pedig megemlítette: Svédországban a helyzet volt ennél rosszabb is – előfordult, hogy a GDP-arányos deficit 10 százalék fölé emelkedett. Magyarországnak is sikerülni fog leküzdenie a problémát, bár gyors és fájdalommentes megoldás nem létezik – mondta.

Jelenlét minden szektorban

Az elmúlt években több svéd cég – elsősorban a Wallenberg-csoporthoz tartozó Electrolux, Ericsson, ABB és Astra – is nálunk építette ki régiós kutatási, illetve oktatási bázisát. Az Ericsson konszern már évekkel ezelőtt létrehozta, s azóta 300 fősre fejlesztette kutató-fejlesztő központját, amely kiemelkedő szerepet játszik az anyacég csúcstechnológiát képviselő szoftverfejlesztő rendszerében. Carl Brooling, az Ericsson alelnöke a közelmúltban Stockholmban tartott magyar befektetői rendezvényen kifejtette: cége a világméretekben tapasztalt nyereségcsökkenés ellenére tovább bővíti magyarországi kutató-fejlesztő egységét.

Az Astra-Zeneca gyógyszeripari konszern által létrehozott magyarországi K+F bázis az anyacég számára végez klinikai kísérleteket. A Volvo száz főt foglalkoztató, 1200 jármű kiszolgálására alkalmas szervizüzemet létesített, a világ legnagyobb faipari konszernje, a Stora Enso magyarországi leányvállalata, a StoraPapírker Rt. növelte raktárkapacitásait, és új logisztikai rendszert épített ki.

A folyamat továbbfejlesztése érdekében hazánkból delegáció utazott svédországi körútra, ahol partnereket keresett a Zsámbéki-medencében (a Talentis-program keretében) tervezett tudományos-technológiai központ létrehozásához. A küldöttség sok tapasztalatra tett szert, miután számos ipari és tudásparkot meglátogatott Stockholm, Lund, Västeras, Linköping és Kista térségében.

A svéd befektetők első hulláma – a nagyvállalatok többsége – már a 90-es évek elején letelepedett Magyarországon. A korábbi kooperációs kapcsolatokra építve nagyrészt termelőberuházások jöttek létre. Az eddig befektetett svéd tőke 910 millió euróra tehető. A részben vagy teljesen svéd tulajdonban lévő vállalatok száma meghaladja a 400-at, s mintegy 13 ezer főt foglalkoztatnak. Gyakorlatilag minden lényeges szektorban jelen vannak. Így a telekommunikációban (Ericsson), az elektrotechnikai iparban (ABB), a gépjárműgyártásban (Volvo, Scania), az építőiparban (Skanska, NCC), a gépgyártásban (Atlas Copco, ITT Flyght) a háztartásigép-gyártásban (Electrolux), a csomagoló- és papíriparban (Tetra-Pack, Stora Enso) – tájékoztat Kukucska Ildikó, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) igazgatóhelyettese.

Az utóbbi egy-két évben azonban kevesebb projekt valósult meg, ami az általános nemzetközi konjunkturális helyzeten túl a svéd vállalati struktúra következménye. A mintegy 850 ezer svéd cég közül ugyanis körülbelül 800 ezer kevesebb mint 50 főt foglalkoztat, az egyéni vállalkozók száma pedig meghaladja a 600 ezret. A bejegyzett cégek egyharmada – átszámítva – 13 millió forintnál kisebb forgalmat bonyolít le évente, az összeg mindössze 22 ezer vállalkozás esetében haladja meg az egymilliárdot. Ebből adódóan szűk az a vállalati szféra, amely kellően tőkeerős, s potenciális befektetőként szóba jöhet. Tény viszont az is, hogy a nagyok után a második hullámban megjelentek a fő beszállítók is, amelyek a legtöbb esetben már magyar partnereket keresnek.

Régiós kapcsolatok

Az ITDH igyekszik minél több információval segíteni a kapcsolatok létrejöttét. Stockholmban – ez az egyetlen skandináv főváros, ahol magyar kereskedelmi szolgálati iroda működik – az elmúlt évben két kereskedelemfejlesztési és egy befektetésösztönzési rendezvényre is sor került. Az idén az ITDH két kiállításon való részvételt támogat (a kettes kategória szabályainak megfelelően): a COMEX számítástechnikai és információs kiállítást Göteborgban és a Skandináv Műszaki Vásárt Stockholmban.

A "Svédületes" esztendő rendezvénysorozatából szinte minden hónapra esik egy-egy esemény, esetenként több is. Ezek részben azt a törekvést tükrözik, hogy a megyék és a régiók is közvetlen kapcsolatba kerüljenek egymással. Heves megye és Värmland, Nógrád megye és Örebo között például a korábbi, elsősorban kulturális jellegű testvérvárosi, megyei kapcsolatokat egyre erősebb, a vállalatok számára is hasznos együttműködés kíséri. A szervezésben az ITDH és a Budapesten működő Svéd Kereskedelmi Iroda egyaránt közreműködik. Az önkormányzati delegációk találkozóira és az üzletipartner-keresésre ingyenesen, kölcsönösségi alapon kerül sor.

Néhány érdekesebb rendezvény a következő hetekben-hónapokban: Örebo megyéből gazdaságfejlesztési delegáció tanulmányozza Nógrádban az együttműködés lehetőségeit, Debrecenben svéd napokat, s ezen belül üzletember-találkozót és kulturális programot bonyolítanak le. Svéd járműipari beszállítói delegációt is várnak, amelynek tagjai további lehetőségeket keresnek az együttműködésre. A Värmland-Heves megyei kapcsolat jelentős eseménye lesz az Egerben tartandó program, egy örebói üzletember-delegáció pedig Salgótarjánban igyekszik újabb partnerekre találni. Májusban befektetési konferenciát rendeznek Göteborgban, s még ugyanebben a hónapban magyar cégek részvételével kiállítás és kulturális rendezvény lesz Kristianstatban. A második félév programja még formálódik, annyi már bizonyos: több svéd delegáció jelezte érkezését.

A magyar-svéd külkereskedelmi forgalom alakulása

 

Kivitel (M euró)

Behozatal (M euró)

2001

2002

2003

2001

2002

2003

Élelmiszer, ital, dohány

26

25

24,9

3,0

4,0

4,5

Nyersanyagok

12

11

8,4

37

43

44,9

Energiahordozók

0,0

0,0

0,0

1,0

1,0

0,7

Feldolgozott termékek

69

85

89,3

179

199

222,1

Gépek, gépi berendezések

229

1456

1103,5

167

223

222,8

Összesen

336

1577

1226,1

387

470

495,0

Kétmilliárd felett

Svédország hagyományosan a legjelentősebb kereskedelmi partnerünk a skandináv régióban. Forgalmunk az elmúlt években emelkedett, s az utóbbi két esztendőben – a magyar export jelentős meglódulása következtében – egyenlegünk is kedvező. 2002-ben ugrásszerűen megnőtt a gépek és gépi berendezések exportja, a kivitel csaknem hétszeresére bővült, miközben az import mintegy 30 százalékkal növekedett.

Az eredmény mögött egyértelműen a H-85-ös árucsoportba tartozó cellás mobiltelefon-szállítások nagyarányú bővülése állt. A kivitel értéke elérte az 1,577 milliárd eurót, amellyel 470 millió euró import állt szemben. Egyenlegünk, amely korábban mindig negatív volt, 1,107 milliárd euró többletre váltott.

2,047 milliárd euró összforgalommal 2002-ben Svédország legfontosabb kereskedelmi partnereink sorában a korábbi 19.-ről a 10. helyre lépett előre –  tájékoztat Dalmadi Lívia, a Külügyminisztérium tanácsosa. Mivel azonban egyszeri nagyobb megrendelésről volt szó, arra nem lehetett számítani, hogy ez a szint 2003-ban is tartható. Nagy előrelépésként könyvelhető el viszont, hogy kivitelünk tavaly ismét meghaladta az 1,2 milliárd eurót (bár csaknem 30 százalékkal elmaradt a 2002. évitől), importunk pedig 5 százalékos növekedéssel 500 millió euró közelébe emelkedett. Aktívumunk így is meghaladja a 700 millió eurót.

Az áruösszetételt tekintve kivitelünknek mintegy 98 százalékát a gépek, gépi berendezések, illetve feldolgozott termékek teszik ki, csekély az agrárium és a nyersanyagok részesedése. Importoldalon hasonló a helyzet, annyi különbséggel, hogy a mezőgazdaság súlya még kisebb, a nyersanyagok viszont nagyobb aránnyal vannak jelen. Exportunk legfőbb termékei a rádiótelefonok, a televíziók, a videók, a lámpaizzók, a hűtő- és fagyasztógépek, a számítástechnikai adatfeldolgozó berendezések, a hangszórók, az erősítők, a nyomtatott áramkörök, a bútoralkatrészek és a háztartási készülékek. Az importban domináns elemek a rádiótelefonok, a gyógyszerek, a vasérc, a személygépkocsik, a cellulóz, az akkumulátorok és a papír.

A múlt év jelentősebb tranzakciói közül kiemelkedik a BKV és a Volvo Bus Corporation által tavaly novemberben aláírt szerződés, amelynek értelmében a fővárosi közlekedési vállalat 3,1 milliárd forint értékben ötven Volvo autóbuszt szerez be – ezek a tervek szerint már júniustól forgalomba állnak. A világ egyik legnagyobb hírközlő berendezéseket gyártó cégeként nyilvántartott Sanmina Corp. a Miskolc-Alsózsolca Ipari Parkban építi fel európai központi üzemét, idetelepítve svédországi gyártókapacitását. A 13 országban mintegy 23 ezer alkalmazottat foglalkoztató Sanmina céget a New York-i tőzsdén is jegyzik.

Az Ericsson Magyarország Kft. szállítja a határrendészeti tevékenységet támogató rendszert, miután megnyerte a Belügyminisztérium által kiírt pályázatot. A megbízás magában foglalja a határőrség digitális és analóg átviteli rendszereinek integrálását, az erőforrás-gazdálkodási és döntés-előkészítő szoftver fejlesztését, s azok illesztését a határőrségnél alkalmazásban lévő szoftverekhez.

A legnagyobb svéd befektető és fejlesztő kétségtelenül az Electrolux, amely a 2002-ben végrehajtott, 105 millió eurós jászberényi tőkeemelést követően 2003-ban hozott döntést egy új, 65 millió euró befektetéssel megvalósuló hűtőkészülék- és fagyasztóláda-gyár építéséről Nyíregyházán. A maga nemében ez lesz Európa legnagyobb bázisa.

Az Electrolux hazai telephelyén kívül már csak Magyarországon gyárt porszívókat – miután a múlt évben Németországból Jászberénybe telepítette kapacitásait -, most pedig azt fontolgatja, hogy Västervikből, az anyagyárból is idehozzák a gyártást. Azt is tervezik, hogy újabb hulladékhasznosító üzemet hoznak létre Európában; helyéről később döntenek. A magyarországi leányvállalat mindenesetre reményeket fűz ahhoz, hogy ezt az üzemet is Jászberényben hozzák létre. Annál is inkább, mert a cég használatból kivont hűtőgépek megsemmisítését szolgáló üzeme évek óta sikeresen működik Törökszentmiklóson.

A kétoldalú kapcsolatok jelentős és folyamatos fellendülését nem kis részben a Gripen-programtól várják a szakemberek. A magyar fél 14 darab JAS 39 típusú harcászati repülőgépet bérel; a bérleti díj ellentételezésére a svéd fél 191 milliárd forint értékű kötelezettséget vállalt, amit 14 év alatt teljesít. Ebből 56 milliárd forintot be kell fektetnie Magyarországon. Ez a megállapodás a magyar exportot, illetve a beszállítási lehetőségeket bővíti.

Az eddig eltelt két esztendő alatt a svédek az ellentételezés mintegy 20 százalékát és a beruházási kötelezettségek körülbelül 45 százalékát teljesítették. A magyar együttműködés legfontosabb területei: repülőgép-javítási szolgáltatások, számítógépes szoftverek, a nagy hozzáadott értékű, tudásalapú termékek és szolgáltatások, valamint a gyógyturizmus fejlesztéséhez kapcsolódó szállodaépítkezések.

Magyar kisebbség?

Svédországban napjainkban 30-35 ezer fős magyar közösség él. E tekintélyt kivívott, gyakran a bevándorlók sikeres svédországi beilleszkedésének példájaként bemutatott közösség többrétű, legaktívabb csoportja a 80-as években Erdélyből érkezettekből áll. Jelenleg 35 helyi, egyházi, illetve politikai vagy kulturális magyar szervezet működik. Szinte valamennyi tagja a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének, amely az idén ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. Ebből az alkalomból május 27-29. között a Nord-Ost Sköre régióban megrendezik a magyarországi kis- és középvállalatok termékbemutatóját. Több óhazai régió kulturális műsorokkal és szakmai kiállítással szerepel. A szövetség hivatalosan kezdeményezte, hogy ismerjék el őket kisebbségnek, ami után mód nyílna a magyar önkormányzat kialakítására is.

Kedvező makroadatok

A svéd gazdaság 2002-2003-ban a bizonytalan nemzetközi konjunktúra ellenére változatlanul jó teljesítményt nyújtott, főbb gazdasági mutatói általában jobbak az EU-tagállamok átlagánál. Az államháztartás és a fizetési mérleg szufficitje egyértelműen stabil gazdasági alapokra utal. Az államháztartás többlete a GDP 1,7, a folyó fizetési mérlegé pedig a GDP 3,2 százalékát tette ki. Az IT és a távközlési ipar súlya az ágazat nemzetközi válsága ellenére továbbra is jelentős: a svéd nemzeti össztermék 9,3 százalékát ezek a szektorok állították elő.

A GDP tavaly 2002-höz képest 2 százalékkal bővült, az egy főre jutó nemzeti össztermék meghaladja a 29 000 eurót. A növekedésben elsősorban a lakossági fogyasztás 2,4 és a központi kiadások 2,1 százalékos bővülése játszott szerepet, míg a beruházások 2 százalékkal elmaradtak az előző évi szinttől.

Az évek óta folyamatosan mérséklődő munkanélküliségi ráta 2002-ben alig haladta meg a 4 százalékot, tavaly novemberben azonban elérte az 5,4 százalékot (a statisztikák szerint 2000 elején volt ilyen magas az érték). Ehhez természetesen az is hozzátartozik, hogy Svédországban a foglalkoztatottság 78 százalék körüli, jóval magasabb az európai átlagnál. Nem teljesült viszont az a kormányzati cél, hogy az arányt 80 százalékra tornásszák fel.

Az infláció alakulása ugyancsak irigylésre méltó: az utóbbi öt esztendőben egyszer sem érte el a 3 százalékot, 2002-ben pedig 2,3 százalékos volt, és a Riksbank legutóbbi jelentése szerint az áremelkedést felhajtó és mérséklő tényezők 2003-ban is kiegyenlítődtek. Kormányzati és szakszervezeti vezetők azonban nem osztják ezt a véleményt, s emiatt erős nyomás nehezedik a jegybankra a kamatcsökkentés érdekében. A Riksbank tavaly június óta nem változtatott 2,75 százalékos irányadó kamatán.

Svédország egyébként annak a három EU-tagországnak egyike – Nagy-Britannia és Dánia mellett -, amely nem tagja a Gazdasági és Monetáris Uniónak. A tavaly szeptemberben tartott referendumon a lakosság elvetette az euró 2006. évi bevezetésének tervét. Az elmúlt évben a korona árfolyama viszonylag stabil volt: bár az ország minden mutatója megfelel az eurózóna-tagság követelményeinek, Svédország egyelőre nem tervezi belépését az ERM-II-be sem.

A közelmúltban jelentős gondokkal küszködő svéd nagyvállalatok a jelek szerint úrrá lettek nehézségeiken. A stockholmi tőzsdén jegyzett 25 legnagyobb vállalat összesített profitja tavaly az egy évvel korábbinak körülbelül kétszeresére nőtt. Mentőövre szorult azonban több vállalat, így a személyszállítással foglalkozó állami vasúti szolgáltató, az SJ társaság. A kormány döntése értelmében hét másik állami nagyvállalat profitjából összesen 143 millió eurót utaltak át az SJ-nek, megelőzendő a pénzügyi összeomlást.

Óvatos visszatáncolás

Az idén az előrejelzések szerint a svéd gazdaság viszonylag lassú bővülése várható. A svéd konjunktúrakutató intézet arra számít, hogy továbbra is többlettel zár az államháztartás, a fizetési mérleg szufficitje pedig – GDP-arányosan – 5,3 százalék körülire nő. Az intézet álláspontja szerint a jegybanki kamatlábat 50 bázisponttal, 2,25 százalékra kellene csökkenteni.

A svéd cégek konjunktúravárakozásai növekvő optimizmusra utalnak. Mindez elsősorban a gépipari, a távközlési berendezéseket gyártó és a vegyipari cégekre vonatkozik. A kereskedelmi vállalatok forgalma – ha szerényebb mértékben is – bővül, az építőipar kilátásai viszont továbbra is kedvezőtlenek. A svéd külkereskedelem 2002-ben a 70,1 milliárd eurós import mellett 85,8 milliárdos exportot ért el; az előzetes adatok szerint 2003-ban a kivitel 4, a behozatal pedig 3 százalékkal múlta felül ezeket a mutatókat.

Svédország az elsők között jelentette be a csatlakozási tárgyalások során, hogy nem kíván élni a munkaerő-vándorlást korlátozó átmeneti időszak lehetőségével. Göran Persson miniszterelnök tavaly novemberben viszont már azt hangsúlyozta: világos szabályokat kell alkotni a "szociálturizmus" ellen, a bőkezű jóléti juttatásokkal való visszaélések megelőzésére. Ettől kezdve a svéd kormányzati politika egyfajta óvatos visszatáncolásba kezdett. A parlament viszont más álláspontra helyezkedett. A Riksdag leszögezte: kerülni kell a diszkriminációt a régi és az új tagállamok polgárai között.

Februárban Budapesten a svéd munkaügyi miniszter, Hans Karlson már árnyaltabban fogalmazott: Svédország nem kíván akadályokat gördíteni azon munkavállalók elé, akik legálisan, a svédekkel azonos feltételekkel és azonos bérért akarnak dolgozni. A kormány nem kívánja kvótával maximálni a külföldi munkavállalók létszámát. Afelől viszont nem hagyott kétséget, hogy nem látják szívesen azokat, akik csupán a svéd jóléti rendszert kívánják "megcsapolni". Várható, hogy még a bővítés előtt dönt a kormány, állásfoglalását azonban a parlamentnek is jóvá kell majd hagynia.

A svédek bíznak benne, hogy az új tagállamok csatlakozásával megnő az EU-ban a kis és közepes országok relatív súlya. Magyarországgal pedig mint leendő stratégiai partnerrel számolnak.

Magyar Kereskedelmi Szolgálat

Birger Jarlsgatan 22.

Stockholm S-11434 Svédország

Telefon: 00-46-8/611-5675

Fax: 00-46-8/611-7645

E-mail: itdstockholm@swipnet.se

A magyar nagykövetség külgazdasági attaséja

Dag Hammarskjöld Väg 10

115 27 Stockholm

Telefon: 00-46-8 661-6762, 662-5675

Fax: 00-46-8 660-2959

E-mail: secretariat@huembsto.se

Honlap: www. huembsto.se/

Budapesti Svéd Kereskedelmi Kirendeltség

(Swedish Trade Council – Exportadet)

Cím: H-1132 Budapest, Váci út 22-24.

Tel.: 270-0580

Fax: 270-0579

E-mail: ungern@swedishtrade.se

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. április 1.) vegye figyelembe!